239. A zsidók a politikában

A magyar zsidóság felekezeti jellegű lapjában: az Egyenlőség-ben fölötte érdekes, őszinte hangú, a helyzetet kellően illusztráló cikk jelent meg Kóbor Tamás, a kitűnő író tollából. Hitsorsosainak politikai pártállásával foglalkozik, s magyaros nyíltsággal a szemükbe mondja az igazat, hogy ahogy gondolkodnak és cselekednek: az két különböző dolog. A konok Széll-pártiságukhoz kapcsolt következtetése az, hogy vagy érdekből vagy gyávaságból tesznek úgy, ahogy.

A legtöbb zsidó választó jómagában a poklok fenekére tiszteli a magas kormányt minden hívével, képviselőjével, rendszerével együtt, de a nyilvánosság előtt alázattal megsüvegeli, torka kiszáradásáig éljenzi, felajánlja neki buzgó kortes-szolgálatait, és térde kopásáig lót-fut az érdekében.

Hogy így cselekszik, ostobán cselekszik – így olvas a zsidóságra a cikkíró. Mert elsősorban is a néppárt titkos törekvéseit támogatja, az antiszemita-uralom felépítésén fáradozik. Az való igaz, hogy mennél erősebb a mostani kormány és az úgynevezett „Széll Kálmán-párt”, annál hamarább jut a néppárt uralomra.

A bölcs megalkuvás lehet hogy hamarosan megalkudnék az adott helyzettel, s kenetes hangú üdvözlő felírásokban biztosítaná őszinte ragaszkodásáról és hűséges szolgálatairól Zichy Nándor gróf miniszterelnök őnagyméltóságát, a legpártatlanabb belügyminiszterként ünnepelné Istóczy Győzőt, s pénzügyi szaktekintély volna előtte Onódy Géza is, ha a piros bársonyszékben ül.

Mivelhogy javarészben úgy vagyunk a zsidók kormánypártiságával, hogy az uralkodó hatalom képviselőit tisztelik és félik a miniszterben, legyen pápista vagy nazarénus, klerikális vagy színtiszta szabadelvű.

És eljöhet az az idő, hogy a tiszaeszlári izr. hitközség mély alázattal mandátumot kínál Molnár János apátplébános úrnak, és kellő megvetéssel buktatja meg Wekerle Sándort, ha ellenében fellépni merészkednék.

NN 1901. június 15.

Jegyzetek

239. A zsidók a politikában. NN 1901. jún. 15. 1. – vezércikk

Az Egyenlőség c. lap cikkének kommentárjában csupán a kiélezett és ironikus megfogalmazás sejteti Adyt. A kommentárt egyébként az Egyenlőség cikkének idézete követi.

Istóczy Győző (1842–1915): országgyűlési képviselő, a nyolcvanas évek antiszemita mozgalmának vezére. – Onódy Géza: antiszemita újságíró és politikus – Molnár János apátplébános: (1850–1919): a kat. Néppárt egyik alapítója, az Alkotmány c. napilap kiadótulajdonosa, képviselő.




Hátra Kezdőlap Előre