A színügyi bizottság ez alkalommal rendes szokása ellenére a hónap elején tartotta meg ülését, melynek egyetlen kitűzött tárgya volt: a rendes havi műsor. A múltkori tanácskozás hangulata arra engedett következtetni, hogy ugyancsak kemény bírálatnak lesz alávetve a műsor, és ebből a bírálatból majd derekasan kiveszi a részét Somogyi direktor is. A jóslat azonban nem vált be, mert Somogyi direktor az ő előzékeny titkárját, Erdélyi Miklóst küldte maga helyett az előre várt harcba, s küldött vele fegyverül egy olyan hatalmas műsort, mely minden dicséret nélkül legyen mondva, páratlanul áll a maga nemében. Ez a fegyver bevált: megbékítette még a legdühösebb ellenzékieket is. Még Farkas Izidor is meg volt vele elégedve, ki a rengeteg premier hallatára biztatólag mosolygott a szerény Erdélyire, ki körülbelül így gondolkozhatott:
– Hiszen ezek az urak nem is olyan haragosak, mint az én gazdám mondta. Csak ígérni kell nekik – s a többi a mi dolgunk!
Ami pedig az ígéretet illeti, az volt bőven. Kilenc újdonság, érdekes reprizek és mindez egy hónapra. Ott van a műsorban a régen emlegetett Cyrano, amely teljesen párizsi mintákra készült díszletekkel kerül színre. Ezt megelőzi egy operettújdonság, a San-Toy, majd következik Zaza, Menyem, New York szépe, Szívem, és a hónap végével a Vörös talár, a Nemzeti Színház mostani újdonsága.
Az eddigi ínséges napok után tehát a színház életében aranjuezi napok következnek. Hogy azután mennyit tarthat be a direktor az ígéretből, az még a jövő titka, hanem annyi bizonyos, hogy kapott érte a bizottság részéről olyan dicséretet, amelyet bízvást mondhatjuk, még eddig nem kapott.
Az ülés lefolyásáról a tudósítást elhagytuk.
NN 1901. november 3.
286. A színügyi bizottság ülése. A novemberi műsor. – NN 1901. nov. 3. 4. – Színház
Banális tudósítás, mégis feltehetően Adytól való, mert a színügyi bizottságnak ilyen fontos, a havi műsort vitató ülésén minden bizonnyal ő vett részt, s arról életszerű, frappáns beszámolót adott.
aranjuezi napok: régen elmúlt, kellemesen eltöltött idő.