Lengyel Orszaghnak eggÿk részével
(383)+
Mellyet az eszes és böczületes fér-
fiaknak
Melda* Istvan és
Czizmagia Adam* Vramek-
nak szentelek ily elö járo beszéddel.
Ne éllyek ha el feletkezem io téteménytekröl, mellyel engemet ez Nemes és Kiraly szabad varosában Cassaban, sokaknak felette, ti ketten kedues és io akaro Vraim: MELDA ISTVAN es CZIZMAGIA ADAM Vram ez el mult 1619 esztendöben, meg latolgattatok: Nem itéltétek elégségesnek lenni, masoknak peldáia szerint, baratsagtoknak és Attyafiuságtoknak ielét egybeis s-másbais hogy meg mutatnátok, hanem ezen felet, az esztendöt ugyan meg szaggatuan, szabad asztalotokon tartottatok, fogyatkozasnelkül ételemre és italomra gondot viseltetek. Annakokáért ez kis könyvembe be iegyzet Nemes, Nevezetes és Nemzetes Vraimnak neveckel egyetembe[n] mig Czombor Marton él, mig irása az kegyes Olvasoknak kezekben forog, kévánnya hogy az ti nevetekis éllyen, hiretek mindeneknek szaiokban forogion: de mint hogy, tempus edax rerum+, az idö mindeneknek meg emesztöie, ha szinten én és az en irásom az idönek irig(384)sege miat el vesznénkis, állattam mas el romolhatatlan monumentumot*, mellyet sem az idö sem az irigyek soha el nem törölhetnek, az mi legyen im megh mondom: Istenemre biztam hogy velem valo io teteményteket+, amaz minden io czelekedeteknek meg fizetése napian, az itiletnek napian, mindenek elöt nilvan valova tegye. Ellyetek sockaig io égességben.
SILESIA*. AZ IMPERIUMnak eggÿk nevezetes tartománya, kibe bé fogláltatik Lusatiais, mely minemü gyönyörüséges hely és föld legyen meg tetzik az poganyoknak regi vélekedésekböl, kik ott mondottak lenni az Campus Elisiust+, az az, azt á helyt az hol azoknak lelkek az kik iol éltenek, mindenkori örvendezésben volnának, vigádnának, setalnának, iatzodoznának az ö halálok utan, az mint hogy Daniat tartottak viszontag az pokolnak eggÿk részének, mert az mint fellyebis meg mondottam, ot az Eszak alat azt itélték, hogy öröcke valo setétség+ vagyon, oda atkoztak az (385) embereket ad Cimmerias tenebras+. Vagyon Slesianak, noha nihol fövenyes, dé sok helyen ighen io gabona termö mezéié, el ég gyümölcze, sok erdeie. Népe szelid és nem nagyra üzö, békeséges és mértekletes, czendes, ruházattya oly forma mint az Németeknek resz szerint, rész szerint penig mint az Lengyeleknek. Ez nép kocsissagaért, szekerességeért igen hires, ugymint ki Magyár Orszag, Német, Lengyel, Pruz, Austria, Morva s’Cheh országra az aros embereknek sokat szolghal. Vadnak Silesianak nevezetes vizei. 1 Az Oder, ki egy Oder nevö varoskan felöl masfél mélyföldön az Morvay hegyek közzöl veszen eredetet, és az égész Silesian, Marchian, Pomeranian által megyen, s-végre az Pomeranicum tengerbe Stepenicz nevö varosnal szakád bé. 2 Bober. 3 Strobra. 4 Polsnicz. 5 Ola. 6 Nissa. 7 Popelau &c. Fö varosi ézek: Baraszlov, ki szép epületiért, utzainak tiszta voltaért, (386) az kereskedöknek gazdaghságokért, vizi és köfali erösségeiért ighen hires. 2 Nissa, Püspöki residentia benne. 3 Briga, Scholáiaért kapot magának hirt nevét, kiben mostan amaz nagy Philologus, fö tudos ember ki réghen az Dantzkai Gymnasiumba Conrector+ volt, M[agister] Melchior Laubanus*, nékem jo akarom és kedues Vram az deakságot igazgáttya Smogra. Itis fö Schola vagyon. Lignitz* az Feiedelemnek lako helye, ahol szép könyvnyomtato officinais vagyon. Ezen kiuül, Opolia, Olavia, az nagy és kis Gloga, Stroga, Silberberg, Grüneberg, Vartemberg &c. Situsa ugy vagyon: Nap nyugat felöl Cheh Ország és Lusatia zária bé. Napkeletre és Eszakra az nagy Lengyel Orszag. Délre penig Morva és Magyar Országnak nagy hegyéi. Nem kis tartomany mert hoszszasága délröl Eszakra Tessintöl fogua az nagy Crossa varosaig extendáltatik+, mely teszen 49 mélyföldet*. Szélessége Napkeletröl nap Nyugatra (387) Landsbergtöl fogua Cratzaigh teszen harmintz hat Német mélyföldet. Vallása kivalyképen az Augustana Confessio* szerint vagyon: noha azon kiuül vadnak sok helyen Calvinistak és Papistakis. En térek utamnak le iegyzesére, mely igy volt, Az Hercinia erdö alol jöttem Reichsteinra mely Cheh Orszag felöl Silesianak elsö varoskáia, bö ser, bö kenyer, bö és vig nép lakia, kiböl ki jöuén talal ember egy hoszszu falura,, bizony mondom teszen hoszszasága fél mélyföldet, két templom benne, eggÿk, eggÿk, másik az masik végén az falunak.
PATSKA. Egy igen szép kicsin erös varos, tümlöklö szép feir keritése*. Vagyon nagy Clastroma, szép harom temploma*. Felette jo serek vagyon, czak az ser kedveiért két nap benne maradtunk, nyugottunk és minden nap vigan laktunk á gazdais igen emberséges volt az kinel voltunk.
OTTMICHOU. Meszszönnen meg látzik (388) ez város, mert az Nissa vizének nagy magos partyan vagyon epitetue. Szép Clastroma* vagyon ennekis, kinek kapuia elöt olczon ittuk az áquavitat.+
NISSA*. Drágha szép város, fö Püspökség benne, kereskedése föképpen sobol vagyon, mert valamenÿ sot Cracko felöl hordnak Silesiaba, mind itt rakiak elöször le, az felsö hostaton meg lathat ember égy nehany szaz dárabat, ollyat hogy egynel többet egy szeker el nem viszen. Szép iratos házai vadnak ez varosnak, szörnyü magas temploma, zöld az egy felöl heazattya az parochiale templomnak*, á püspöknek szép Castely háza, ez mostani püspök igen fene bestia, ki im czak nem régenis az mi vallasunkon levö embereket sokakat öletetet megh. Az fekete Elephantban voltunk szalláson, emberséges és jambor gazda és gazda Aszszony benne. Nagyob böségét az földi epernek soha nem láttam mint itt. Egy buczu jaro barátom ki Parisbol (389) elöttem indult volt Chestakoba, it talaltam, kivel nagy baratságossan négy pint sert az piatzra nezö szegelet hazban költöttem el.
ZVLTZ. Ez kis városban az Notarius emberségesen fogadot engem és igen jol tartot, czak nem régen hoztak volt oda Olomutzbol, igen jo Philosophus ugyan de Theologiabol nem annÿra merte.
GLOGA. Silesiaban két Gloga vagyo[n] az eggÿk nagyobik* á ki Baraszlon alol vagyon: az ez minap töböl ki éget volt, mivel hogy minden epületi czak fenyö fa, az második ez az kis Gloga melybe engemet egy Olomutzi fö ember találuan, sokat kénszerite hogy az ö Scholáiokban mennyek, s-aiandekon két egész esztendeigh asztalt tart, azonkivül jöve[n]dö promotiomrais+ szorghalmatos gondot visel, de keduem semmiképpen hozza nem lön, mivel hogy ha maradni akartam volna valahul, tizerte+ job, kedvesb, névezetesb (390) helyeken-is minden költséghnélkül meg marathattam volna.
RATIBOR*. Silesianak nap keletre határa, Lengyel Országnak penig elsö szép varosa, felette nagy to és hadas közöt epitetet, mindennün hoszszu hidakon megyen ember belé, mert az egy felöl az nagy Oder vize, másfelöl penig az Odernek ki folyo részei erössitik az keritését. Varais erös és nagy. Népe igen kevély és maga hanyo, magának sokat tulaydonit.
BITOM. Chestakohoz hat mély földön egy nagy parton vagyon helyheztetue, felette nagy rettegésben voltunk benne, mert az Chehek ellen az minemü segitséget ackor adot az Lengyel Kiraly* az Czaszarnak, benne volt, minden utalatosságot, részegséget, paraznasághot czelekettek+ benne, sokat egy más közöt meg ölték, az Vr Isten jo szallásra vezérlet volt bennünket mert bizony talam ott vesztünk volna el, de az ghazda aszszony /kinek Isten (391) mindenkor jot adgyon/ ki vin bennünket az hazbul és az ökrök Istaloiának padgyan vetet agyat, s-lakatot vetet reank, haynalban fel költöt s-egy fia által ugy igazitot az utba Cracko felé.
CRACKO*. Lengyel Országnak szép kies helyen valo Metropollya, Kiraly lako helye, mellette az nagy Viszla vize mely az derek varost az Sido és Casimir neuö varostol egy fa hiddal külömbözteti és valaztya el. Erös kö keritése gyakor bastyackal* vagyon de czak szinten egy szer, arokia semminek nem io, az házak szép iratosok be[n]ne. Névezetet vöt egy Crakus nevö Nemes embertöl*. Mert régen az hol mostan az var vagyon czak egy puszta hegy volt, az varos helyen penigh egy rosz falu, abban az hegyben nagy üresség vagyon, ugy hogy eggyüt ha be megyen ember más oldalan viszontag ki mehet, ez rut szörnyü lyukban lakot egy nagy Sarkany /kinek formaiára az várban mostis egy rész czator(392)na vagyon epitetue/ mindennap az közel valo tartomanybelieknek eledelt kellet szerezni az Sarkannak, és midön nagy sok barmokat im[m]ar meg eméztette volna, á közel léuö falukbol embereket kezdet volt ragadozni, azonközben egy Crakus nevö nemes ember az ö jobbagÿnak allapattyat meg keserüluén, modot kerese benne, miképen az Sarkant el veszthetne. Az Daniel Prophetanak azért czelekedeti szerint*, ki öis Dan[ielis] 4 el vesztette vala az Babilloniai Istent az nagy Sarkant, vön az Crakus Saletromot, fenyö viaszt, kénkövet, és egyéb affele geriedezö természetü szerszámokat, öszve czinála, az börit egészlen egy Iuhnak le vonata, abban töltötte az tüzes szerszámokat el vetette az Sarkany lyuknak* eleibe, amaz rágatta az juhot és egyszers-mind el nyelte, kezdet az gyomrába az oltatlan mész kénkö és saletromos szérszam geriedezni, ki futot á Sarkany és midön az Viszla vizében szom(393)juságat akarna oltani, annal inkab be[n]ne meg geriet, és nagy hirtelenséggel az tüz miatt gyomra két féle szakadot és meg holt. Vgy kezdették volt osztan egy Castelyt epiteni á hegyen ahol most az var vagyon* és neveztek ez ember nevérül Crackonak. Ez Sarkany lyukban kétszer vigan laktam az seren, mert most ser pintzeue forditottak. Az vár felette szép és gyönyörüséges, nagy templom benne, kiben az Lengyel Királyoknak sok dragha koporsoi föképen mind veres Marvany köböl. Vagyon két ezüst Oltar benne kinek masat nem láttam minden budosasombanis, vagyon egy Oriasnak egy Odal téteme, kinek hoszszaságá vagyon négy sing. Szép kereztelö edeny szép cziffras Epitaphiumok*, és minde[n] alássa czak czudára melto. Kivül rayta egy kis Capolna ettöl ez mostani Sigmond Kirá1ytul epitetet, kire ember veröfényen az rayta lévö ezüstnek és aranynak miatta alig nézhet. Az vár(394)bol az derek varosra menö kapunal vagyon egy Epitaphium*, kit egy fö embernek emeltek, mellyet á Magyar deakok öltek volt megh az varosban fel tamaduan, az mely ö czelekedetekért az Lengyelek reaiok tamattak, és ugyan azon nap vesztettek el bennek, ha jol jut eszemben, szaz harmintzat, s-az Scholabanis* minden privilegiumoktol meg fosztottak. Az varosnak az mi az ö meltoságat illeti, czak semmi, az kapukat ugy vagyon hogy be záriak, de bizony czak harom embernekis viszontagh, czak jol szidgyak az Birot és Porkolabokat, meg nittyak. Az fertelmes élét nem hiszem hogy Sodomába, Gomorrába nagyob szabadságban volt volna mint Crackoban, mindenüt valahoua el tekint ember az sok faytalanságot láttya, valahova megyen ottan utánna az kurvaknak serege. Az Schola nem erkölcznek gyakorlo haza, hanem latroknak barlangia, mert valami gonossághot du(395)last, fosztast ök megh gondolhatnak, annak bizony meg kel lenni, algyuiok, taraszkok vagyon, az mely gazdara meg haragusznak, reaia mennek es házat el rontyak, minden marhaiában sákmant vetnek. Nincsen semmi bünnek fegyelme, szabadságossan az piatzon eggÿk az masikat meg öli, senki nem szollittya meg érette, estue ha valamely háznal, ki ablakiual az utzára szolgalna, gyertya tetzenek megh, egy nehányszor bé lönének az ablakon. Az Baratok benne szemtelenek sohova ember elöttök nem mehet hogy mingyart utanna nem volnának, szinten oly batorsággal tarsolkodnak az tiztátalan személyeckel mint akarmely Istentöl el szakat Kozak vagy Solnér*. Egyébképen felette szép commoditási* vadnák ez varosnak, mert Magyar Országhoz közel levén, minden boráit be veheti, onnan viszontag az egész Mazur Országhra, Prussiara, kiczin költségel el küldheti, innen hordgyak (396) ala Dantzkára az sok buzat, borsot, rost hammat*, fát, onnan ismeg ide, fü szerszámokat, posztot barsont, és minden egyéb selyem materiakat*. Silesianak, Morvának és Austrianakis minden kereskedöivel szöuetséges, az Sidokis penig nagy hasznokra vadnak /kinek derek varosok vagyon/ az benne léuö polgaroknak, mert az Sidosagh nyughatatlan az adásban vételben, ha szinten neha karockal esikis de mégis mindenféle marhat meg találnak nálok, el annÿra hogy ugyan azt szoktak mondani, hogy ha ugy mond, az Sidoknal meg nem találod tehat sohol ne keresd. Vagyon ö nekiek Meszarszekekben mindenkor széb husok, piatzokon széb kenyerek, korcsmáiokon job Mehserek, mint az Lengyeleknek*.
Az Lengyelek ez ö Metropollyok felöl ily proverbiummal+ élnek:
Si Roma non esset Roma., nostra Crackovia esset Roma+ Ehez adgyak eztis: Si Mare no[n] esset (397) Mare, nostra Vistula ecset Mare. Si Petrus non fuisset primus Episcopus, noster Stanislaus fuisset primus Episcopus.+
En ez ö Romáiokat nekik hagyam /bar ugyan hogy Roma mert ugyanis Romának minden vétke benne böue[n] meg találtatik/ és czendesen portekamat ott, kit az en io akaro Gazdam Dantzkabol oda küldet vala, kezemhéz vöm, és Magyar Orszag felé indulék, ekképen azért kivansagom szerint Bochnyan és Gribon által, nagy szerenczesen ö sz[ent] felsége á szegény budosoknak és minden szarandokoknak otálmazo Istene, 1618 esztendöben, mindeneknek itileti és varasa kivül hazámba minden karnelkül be vin, az sok földi és tengheri haboruim miat löt banatimat, felelmimet és szomoruságimat velem el feleytete. Eö sz[ent] Felségetöl varom mostanis minden elömenetelemet, iffiui életemnek igazgatásat, egésségemnek megh tartásat, elmémnek, nyelvemnek oktatásat, min(398)den czelekedetemnek idvösséges hasznat. Eöve legyen az Gloria az diczösség és tiztesség Amen.