Cheh orszagh*.

NEMES, OKOS, BÖLCS ES TIZTELETES VRAIM:
  Ioachime Magdeburger*
 (360)
 Melda Georgy* és
 Nagy Pal* Vram.
  Az én irigym és minden gonosz akaroim el-
 len, az mint az mi felséges Feiedelmünk otal-
 mazta külsöképpen ez el mult 1619 minden
 ellenséghek ellen, otalmázzatok az frigyes
 Cheh Országot irasomban, mert kegyel-
 meteknek gondviseléset ohaituan
 megyen ki az Magyaroknak
 szemek eleibe.

BOHEMIA. CHEH ORSZAG* az Imperiumnak eggÿk tartománya, mellyet az Hercynia erdö nem külömben mint egy természeti szerént valo köfal vet környül, igen kiczin ki teriedése szerént, mert széllességen által mehet gyalog ember harmad napig, hoszszasága nem nagyob penig széllességénel, Rétei, szanto földei sok és bö fü, ros, buza, arpa, zab, tönköly terem raytok, borais gyakor helyen vagyon. Nap keletre Morva és Silesia (361)+ határa, Eszakra Saxonia, Délre Austria, Nap nyugatra Noricum. Szép folyo vizei vadnak, kik közzul némellyek folynak az Dunába, némellyek Eszakra az Pomeranicum és Danicum tengerbe. Nevezetesbek ezek: az Albis vulgo+ Elb. Az Molda és az Svarta*. Ily kiczin Orszag Német Országhnak mayd közepin lévén czuda dolog hogy maga tulaydon Coronáiat ily sok ideig megh tarthatta, és hatalmáson minden fele ereiét mutatta és mostis ez vilag almelkodására Tyrannus feiedelmére, varosinak haborgatoira fel tamaduan szerenczesen magat mutogattya*. Az vallas kivalyképen négy: Hussitake; Lutheristaké, Calvinistaké, és Papistake. De az három vallas nagy eggyességhben vagyon, ugy hogy semmi conversatioiokbol+ nem ismerheti megh ember ki mellÿk valláson legyen közzülök söt megh azokis kik Papistaknak mondattatnak hazaioknak otalmáért felette szép eg+(362) eggyeséghet tartonak az töb valláson lévökkel. Népe ez Országhnak, erös és hadakozo varosa sok es bö népü: Föbbek ezek: Pragha, Broda, Eger, Limburgh, Commoda, Bilsemum, Thabor, Királyne Gretze, Beraunium Glotavia &c. En igy mentem ez Országon által*.

Az felyül meg nevezet hatar vizen által menuén, mentem bé az Hercinia erdöben, melyröl az reghiek sokat irtanak. Caesar* lib[er] 6 de bello Gallico+ azt iria, hogy ennek az erdönek szélles sége kilentzed napi jaro föld, de nem találta az jambor mondani, mert örömest bizony legh nagyob szélleséghenis két nap ember által mehet. Ez erdöben elöször találtam egy el pusztult várra, neve Frawenburg*, az az, Aszszonyvára. Az faluiában emberséges gazdank aszszony volt, az ki pénzünkre bort és kenyeret, halat pénzünknelkül adot, és igen félelmes hely mert még az falukatis fel szoktak gya(363)korta verni á tolvaiok midön idegen embert ereznek benne. Az lakosok benne Németek, jollehet hogy mind Vrok s’mind pénzek Cheh.

CLÖDER: Egy varos, kinek maid minden allása situsa szinten mind Göntznek egy völgyben vagyon, mind hazai s’mind utzai hasonlatossok, az közepin ala nyult egy kis utza, az czürök penig tellyességel vgy vadnak epitetue.+ Nyelvek két fele Német és Cheh, de Németöl nem örömest szollanak: Czak közzel egy igen nagy Monasterium*, kiben baratok laknak, nem meszsze volt ide az Apaczaknakis Clastroma, de meg értuén ektelen életeket ki üzték ezt monduan hogy meg erik ök az baratoknak könyörgéséuel.

BILSEM AVAGY BILSEMUM Egy kis völgyben* sik mezön epitetet tündöklö erös varos, kit arra mentünkben, ugy kerültünk mint az Roka az tört, mivel hogy azokat az Iesuitakat* (364) kiket közönséges akaratbol, á Chehek svb vna & sub vtraq[ue] specie communicantes,+ az mint ök szoktak maghokat distingvalni, ki üztenek volt gonosz igyekezetekért, példat véuén az Anglusoktol, Frantzuzoktol, Velentzesektöl, kik ökis régen ki üzték ez latrokat* ugy mint minden haboruságnak gerieztö faklyait, az ki üzöt szamkivettetét latroknak partyat fogta éz két varos Bilsemum és Budeweis, otálmazta, segitötte, kit meg értuén az Chehek haddal készültenek az varosra, szinten akkor hogy ot által mentünk. Az varosbeliek látuan hogy semminélkül, hanem czak otalmazo ferfiaknelkül szükölködnének, határokban minden uton jarokat be fogtak és az bastyakra rendelték. Mi ket egész mélyföldön az kerülésnek indulvan sokat jdestoua bolygottunk, az buzakban sokat lappangottunk, de méghis végre mivel hogy az utat nem tuttuk czak nem bé menénk az varosban, ugyan be men(365)tünk volna penigh de egy jambor parazt ember igazita mas utra.

BESKAU Egy kis falu holot ég[!] szegény Aszszonnak* hazában bé menvén, mint hogy vendég fogado nem volt, s’az essö ighen eset, kérénk pénzünkre valami eledelt, es midön kérdette volna honnan valok volnank, monda á társom hogy ö Cheh volna, én penig Magyar, töb dolgaimat tudakozuan, miben volna nékem allapatom az tarsom mind meg beszéllette mely nagy Országhokat és tartományokat jartam volna immar be tengeren és földön, ez szegény Aszszony ennünk ada teiet, de valameddig ettünk oly nagy keserues sirast töt érettem s’az én budosásim miat, hogy bizonyára egy fia halva feküt volnais, annÿ ideig inkab nem sirathatta volna. Az teiért nem véue el az pénzt, hanem erszényet fordituan, hat pénznel töb szegénnel nem volt, s’annakis felét nekem ada: szomszed aszszonyatul egy da(366)rab turot kölczön kért, ugy ada az vtra egy darab kenyérreI egyetemben. Iollehet bizonyara nem akartam töle el venni, mert én adhattam volna nekÿs, de mégis tizta szivet hozzam meg látuan el vettem, gondolvan azt hogy ily nevezetes alamisnamat /ki többet töt Isten elöt bizony el hittem az gazdagoknak hatuan, hetuen forintyoknal/ öröcke megh tartanam, de gondviseletlenségem miat mihelt Eperiesbe bé értem, el vesztettem.

ROKKIZZAM Calvinista Varos szép forman epitetet, ahol midön vendég fogadot keresnék, egy aszony be hiva hazához, praeoccupaluan+, hogy noha nem volna vendég fogado háza mindazonáltal örömest szallast adna. Be menék hozzaia, és estue fele hát az Schola Mestert oda hivata vaczorára, kit rea kért hogy mindenképpen vegye ki belölem houa valo vagyok? tudományom minemü? akaratom vágyoné Chéh országban valo (367) maradasra: midön én nem tuduan mi okon kérdezkednék tölem oly szorgalmatosan, bizony czak trefaba mondam: hogy ha allapatot kaphatok tehat Pragában fogok meg maradni. Ezt tolmaczoluan az Mester az Aszszonynak, mingyart egy szép leanyat, kinél töb sem vala semmi gyermeke, az szo beszéd közben mellém ülteté, és sok kerenghö beszédeckel kezdék az leant mind erkölczéröl, s’mind penigh jo gondviseleséröl erössen diczirni, végre ugyan nÿlvan ki jelenték, hogy ha keduem volna hozza tölem az leant meg nem tartanák, hanem nekem adnak. En ily jo akarattyokra egyebet sem tudék felelni hanem meg köszönvén, mondék hogy Pragába az Czaszar Vdvarában Magyar Országhbol Atyamfiai vadnak, kiknek hireknelkül semmit nem illik hogy ot közel lévén czelekedném. Az mas nap tarisznyamat szép pogaczackal meg raktak tülök nagy kedvesen ugy buczuztam (368) el ily reménségh alat hogy Pragaban Attyamfiaiual véghezuén viszontagh meg térek. De ugyan tölök el valuan mingyart ghondolam maghamban: Meg térek ackor midön az egész Cheh leanyoknak gyüléset foghom hallani, ily végre hogy törvényekböl menyen ki hogy soha eggÿk se menyen közzülök ferhez, mely tudom ackor lészen meg mikor az tenger vize minden allasában meg szarad.

MAVTEN. Ez város mellet találtuk elö az Pragábol jöuö Cheh vitezeket, kiknek eggÿk részét Pilsem ala masik részét penig az közel valo varaknák otalmazasára küldötték, nagyob rész szerint mind Német mester legények voltanak, minketis igen intettek hogy haboruságnak ideién, nem Pallásnak, hanem Marsnak szolgalnank.

BERAVN. Pragához nagy három mélyföldön epitetet közep szörü varos, sok rétek közöt vagyon, tul azon egy igen nagy hegy*, ki alat á viz* (369) folyvan szoros utat czinal, el annÿra hogy mayd minden esztendökröl esztendökre mas más képpen kel köböl az utat ki vagni.

PRAGA*. Az hires neues regen nagy hatalmu Romai Csaszaroknak lako helye, az egész Országnak közepin epitetet Metropolya Praga, haro[m] kivaltképpen valo reszre oszlattatik. Eggyik részet hÿak kis odalnak* mind az nagy hidigh ala,, ebben vagyon az Var-is egy igen szép kies és szeles helyen, sok kö gradicsokon megyen ember az viz felé ala belöle. Az masik Varosát hÿak O varosnak*, ebben vagyon az Academia az Collegium Carolinum Collegium Angelicum. Ebben az praetorium, az nagy piacz, az Iesuiticum Collegium* az nagy hid elöt, az melyböl az szegény Paterek /bar hogy Paterek mert némellÿknek az mint ertettem, harom gyermeke-is volt/ ackor minden marhaiokat ott hagyvan ki szaladtanak vala. Ez oh (370) varosba volt szallásom az harom Coronaba, hól etélem italom jol volt, de az agyam bizonyara szaraz, mivel hogy az vendegh népnek soksaga miat, czak szintén* egy pad szeken feküttem. Harmadik reszét az varosnak hÿak vy varosnak*, ki az Multa vizenek me[n]teben bál kezfelöl nagy meszsze ala nyulua fekszik. Közönsegesen beszéllik hogy Pragába vagyon töb hetven öt templomnal*. Szép az, az ki az varba vagyon*, mert sok Csaszaroknak koporsoi megh ekesitettek, azok közül legmeltoságosb kit ez harom Csaszarnak Maximiliannak, Ferdinandusnak és Rudolphusnak emeltenek, mert tellyesegesen amaz köz Alabastrombol faragtatot, jollehet nem ér az Angliai Királyoknak koporso köueiuel. Az templomon kivül ugyan az varban vagyon egy kis Capolna, kiben amaz nag Sigmond Csaszár*, az ki az tizenharom varost zalagba vetette volt, fekszik. Ez (371) Capolna mellet egy igen nagy fékete Torony* vagyon, mellyet amaz hires neves Siska Ianos*, ki az baratokra hadat inditot volt, és minden Orszagokban, de fökeppen Magyar Országban sok Clastromokat el rontot, ezt az fekete tornyot igen meg lövödöztette. Ez toronyban egy igen nagy harang vagyon, kinek masat az Rotomagusin kivül én nem láttam. Az eggÿk oldalan illyen iras vagyon:

Ad honorem Omnipotentis Dei & beatissimae Virginis Genitricis Domini nostri Iesu Christi, nec non & Sanctorum, uti Venceslai, Adalberti+, Sigismundi, Procopÿ. Ludmerillae Patronorum Ecclesiae Pragensis.+

Az mas oldalan:

Serenis[simu]s ac Invictissimus D[omi]nus, Dominus Ferdinandus Roman[orum] Imperator, Hungariae Bohemiae Rex, Hispaniarum infans, Archidux Austriae, hanc Campanam fundi iussit ad remedium & salute[m] animae suae, ac Serenissimae Annae Reginae Conthoralis suae charissimae, filiae olim Ladislai Regis Vngariae ac Bohemiae. Sit Deo opt[imo] max[imo] honor, laus, & gloria per omnia secula seculorum Amen.+ (372)

Nagy hidgya* vagyon az varosnak az ki az kis Odal neuü varost az O varassal öszue foglállya, ily köz beszed vagyon felöle, hogy ezen az hidon soha ugy ember altal nem mehet hogy ez harom közül valamellyiket rayta nem+ talalna, vagy fejer lovat, vagy kuruat, vagy penigh baratot. Keritese Praganak czak egy hitvan köfal, azis nehol nagy magosan, nihol nagy melységben vagyon, en ne[m] tudo[m] ugyan miképen kellene embernek magat otalmazni az külsö ellenségtöl. Academiaja* vagyon szép epület, kinel regenten, az mint irják masa nem volt az egész világon, mert volt benne negyven ezer deak, de az professorok mint hog ket nemzetböl Nemetböl és Cheböl voltanák, megh nem alkuttanak, hanem az Chehek az Nemeteket ki üztek, ez okon az egesz Academianak regi tisztessege el vonyatek, csak szinten egy naponis ött ezeren jöttenek ki belöle, (373) és igy alab alab szaluan meltosága, privilegioma Lipsiaba vitetet, és Praga helyeben Lipsia kezdet viragozni. Iollehet mostanis sok Királyoktul Csaszároktol priuilegiuma, sok szép rend tartasa vagyon, mindazon altal soha semmi idegen Nemzetöl nem gyakoroltatik, hanem porba hever. Oda mentembe az Georgius Remus* Norinbergai Doctor comendatioja altal sok fö ot valo Vraimmal, ugy mint, Iohannes Campanussal*, Basilius Deutsenbergiuel*, ezek felet amaz hires néves Petrus Fradeliussa1* az ott valo Academianak ackori Decanyaval, és á minden Angyaloknak praepostyaual, örökke meg maradando baratságot vetettem. Kinek jo kedue annÿual örömesben hozzam haylot miuel hogy öÿs nem regen ugyan azon utat nyomta* vala Angliara, Belgiumra, Galliara, az mellyen Isten engem által vezerlet. Szép verses ayandekit atta emlekezetre, az mellÿek (374) mostanis nalam vadnak. Az Praetoriumon* egy felöl illyen iras vagyon : Praga caput* regni,+ Az alát illyen distichon:

Haec dom[us] odit, amat, punit, co[n]servat. honorat,
 Nequitiem, pacem, crimina, iura, probos,+

Mellette az tornyon az ora mutato igen szépen meg mutáttya mind á planetakat, innepeket, arany szamot, Napot, Holdot &c. Közel ehez vagyon egy Lutheranicum templum*, mellette egy igen jo Schola*, melybe ackor egy kedues tarsomat, kivel tizenket esztendös koromban 1607 eszt[endőben] laktam az Kesmárki Scholában*, Matthias Frölichet nagy keduem szerint valo allapatban találtám. Ez helyröl ha ember az Magyar Orszagh fele valo kapura* jö, meg látya az kerités mellet az sok bordely házakat, ahol nihol zab czegért, ser czegert auagy egyéb valami el ado marhának iegyet töttek ki, jollehet egyebet magoknal, éz rut marhak, nem arulnak. Azon valamely iffiu legény+ (375) penig+ czak szinten latásnak okaért utzaiokon által menne, és azok eszekbe vének hogy sohova be nem térne, nagy fel szoval pirongattyak érette, rosznák, alavalonak, Cappannak kialtyak. Az Czaszari Vduarnak avagy tündöklö várnak situsa egy szép parton vagyon, szép tizta piacza, és az egész Praga varosának diczöséget belöle el lathatni. Az varon tul egy szörnyü maghas fa hid* vagyon, kinek környülötte és alatta nagy sok öszek, szarvassok, nyulak töb egyéb vadackal egy etemben. Hog az hidröl[!] ember le szal mind két keze felöl ket rend hazaczkak vadnak, az job felöl mayd szinte az végsöben lattam két Orozlant, az eggÿk igen vén az másik czak gyermekded volt, mellettek harmadik rekeszben egy Tygris kegyetlen vad, ki mindazonaltal embereknek kezéhez szokot, és az gazdáia az mint akar vele jatzik és tapogattya. Altal ellenben az Madar kert, kiben sok féle madarak, Gödenyek. Sa(376)sok, Pellicanok, de kivalyképpen egy Indiai Madar, kit nak+ neveznek, az ki az hozza menö idegen embert oly kedvel s’oly kaczaghással foghadgya, itélne ember szeretetiben hogy ezentül meg halna, minden allása és formáia mint egy feÿr szürke ludnak, czak hogy kisseb kiczinnye á ludnal. Ha hihetö, esküvéseuel mondotta az gondviselö hogy czak az, az egy Madar ál az Czaszároknak huszezer forintyokban. Ez kertböl ha ki jö ember job kézre talal az gondviselö hazára, ot lathat egy czerépböl czinalt nagy Conder fazekat, kiben nincz oly hét ember ki bele nem férne egyszersmind közönséges testü kilentzis bele fér, csudálatos dologh minemü fazekas haytotta annak czinalasában az Corongot. Hogy ezén végezzem el, fö Ersekség vagyon ez varosba, mellyet az kilentzedik Caroly Czaszar 1370 esztendöbe emelt*. (377)

NIMBVRG. Negy szegeletre épitetet kis varos, jo piacza, szép temploma*, olczo eledele, nagy tornya, melybe egész ora. Az Helvetiai Confession* levök birjak, mert hallottam hogy az koldusok az Lobwaszer Ambrus Doctornak enekét mondÿak vala benne, vagyon erös keritese, mely ellenségtöl az benne lakozokat batorságosa teszi.

KÖNIGSTAD. Minden ekesség nelkül valo kis varosoczka. Benne az vendeg fogadone kedvésen fogadot, csák hogy rosz seri és szegény sauanyu Austriai bora volt, Agyat sem adhatot, mert miuel hogy kesön mentünk be, az töb véndegéknek immar el oztottak volt az agyakat. Minekünk azert csak szinten bör parnakbol vetete agyat, hol csendesen nyugoduan, és mas nap nagy hamar Biczaura jutank, ez gyönyörüséges szép kis varos, folyo vizei környös környül mossak, mellyek az helynek nagy eröséget sze(378)reznek lakosa emberséges, és az idegenekhez jo kedvü, piacza bö, ember penzén mindent meg talál etélt, italt, halo tarsot.

PETROVICZ. Egy igen nagy falu melyben egy Magyar Országban tanult iffiu legére találtam, emberseggel fogadot saytal serrel és kenyerrel keduesen gazdalkodot*.

IAROMIR. Varos melybe egy Isténtelen vendégh fogado ött garasomat tarta megh reggel hogy az vacsoraért fizetnenk, csak illyen okon, hogy ö viszsza az talerért nem adhat, mert nincz annÿ pénz nála, varakoztatot, de én az utnak nehez voltatul féltem, mert az essö esten esét, kételen voltam ott hagyni pénzemet és el indulni, de egyéb képpenis hamisságot töt raytunk, mert estve az vaczorátul valo fel költünk utanis, mikor semmire nem kellet, egy pint bort hozatot reank, és annakis reggel az arrat meg vette raytunk, noha czak egy meszszelyet sem ihattuk volt meg. (379)

CALIZ. Harom Caliz* vagyon Europaban, az eggÿk Hispaniaba, Herculeum nevö fretumnak szigetében, mellyet régen Gadesnek hittak. melybe az nagy Sandornak két emlekeztetö oszlopa mind ez mai napig fen vagyon: az másik Caliz, Flandrianak legh föb portusa*. és Angliabol leg közeleb valo által menetelnek helye az Britanniai Oceanus tengeren, kihez Dipa felé menuén Normandiaba az tengeren czak közel mentünk el. Az harmadik Caliz ez, egy tiztességes varoskaia Cheh Orszaghnak, jo nyaias népe vagyon, vagyon jo serek is. Innen ki menuén, találtunk egy Német leanyra, ki öis Prágábul jöt az hadbol, kinek édes Annya tizta Magyar nemzet Raczkevi leany volt régen, ki egy Comaromi Fridrich neuö Némettel ez elöt 15 esztendövel ment el és mostis ot lakik Cheh Országban.

NACHOD. Németöl Nachten szép kis város, az hegyen mellette szép (380) fényes töndöklö var, nincs oly Kiraly ki benne lakni nem szeretne mesterséges epületire nézue, egyébképen commoditasi* minemük legyenek nem tudhatom. Nekünk az városban igen emberséges gazdank ászszony volt az ételtöl semmit nem fizettünk. Hallot volt ugy itélem az Magyar országi gazdalkodas felöl, hogy tudni illik nem minden aprolék ebédtöl auagy vaczorátol fizetnek az budosok, azért öis egy ebeden jol tarta, azonkivül penig az következendö varoskarais el igazita+, melyre legyen az ut.

REINHARD. Ebben lakik az Ratzkevi Aszszony kiröl most szollek, én el czudálkoztam ez Aszszonyallatnak czuda goromba elmeién, tizenöt egész esztendeie hogy ot az Németek közöt lakik, soha ö csak egy szot Németöl sem Chehöl igazan nem szolhat, el annÿra hogy czak á szomszedi és gye[r]meki értik szavat. Mi Magyarul beszéllettünk vele, mostis szinten oly igazan szol Magyarol mint akarmellÿkünk. (381)

GLOTZ. Szép Kiraly város, kiböl ackori zurzavarban nagy sok Iesuitakat üztenek ki, mindazonáltal az varos nagy örizetben volt, semmiképen idegen embert belé ném boczátottak, avagy ha bé ment, ki nem bocsátottak belöle. Mi azért mellette el jövén az also vendég fogadoban jol lakank, az gazda aszszonynakis jo kedve volt, mert két leanyat közinkben ültetuén rendit ki hozatta, egy egy czokba kartyat-is jatzotatot velünk, ugy hogy az ki meg nyerte á masikot, az nyeretést megh kellet czokolni az nyeretlennek. Ezen vendég fogadoban vagyon egy iras szinten az padlas alat az iras mellet egy linea+, ki azt mutáttya hogy egy idöben az Nissa vize ugy meg aradot volt hogy azt érte az magossága, nagy sok kart töt ez városban, mert az egész also hostat mind epenségel vizben volt, sok gyermekeket, embereket, sok drága ruhákat vesztet el. (382)

WARTA. Egy kis város, szörnyü nagy hegyek közöt az Hercinia erdö alat, mellette az nagy Nissa folyo viz megyen, és onnan el hatarozza Silesiat Cheh Országtul. Ebben á varoskában egy emberbe az nevetö lélek auagy ördög but volt, kinek nevetésén harom egész oraig czudalkoztam, soha ö az nevetéstöl meg nem szünt, az mint beszéllették harmad eghész napia volt immar hogy egy czeppet sem ött czak nevetet, bé rekeztue volt egy vyjonnan czinalt hazaczkába. It szünik meg az Hercinia nevezetes erdö, szörnyü nagy hegyek ezek, mindenüt szép források és vas banyak az oldalokba[n].

Igy az kegyes Isten által vin Cheh Országonis minden veszedelem és kar vallasnelkül.




Hátra Kezdőlap Előre