Kézirata:
Turóci cantionale. XVII. sz.
2. fele, 35. – Cím és nótajelzés: Mas Ének. Redemptor orbis natus est. Vide fol. 35. Jdem Vngaricè.
Nota eadem. [A lapszélen:] Vj Enek.
Karácsonyi ének, a Redemptor orbis
natus est kezdetű cantio hű fordítása.
A latin ének, amely a XVI. századi német és
cseh gyűjteményekből ismert (
Bäumker I, 412; Chevalier
17074), megvan a Cantus catholici első
kiadásában (1651, 35); erre utal az idézett feliratban
a Turóci cantionale ismeretlen szerkesztője is. Két
másik magyar fordítása a kassai Cantus
catholici–ben (1674, 129) Világ
teremtő született kezdettel ([VIlág Teremtö született…] c.) és Kájoni János
Cantionale catholicum–ában (1676, 74)
Világ váltója születik kezdettel (Redemptor orbis natur est c.) található. Az itt közölt
fordítás ismeretlen szerzője feltehetően a Cantus catholici első kiadásából
az alábbi kottával is ellátott latin szöveget használta:
Alius.
Redemptor orbis natus est, |
|
|
Et Virgo fructum protulit. |
|
|
In coelis cantant Angeli, |
|
|
Quod Christus orbi natus est. |
|
|
Per quam haec nobis gratia. |
|
|
Sit laus cum Matre Virgine. |
|
|
Versforma: 8–8–8–8–8
(a–a–b–b–c); az 5. sor
4/4 osztású belső rímmel; a 3–5. sor
refrén.
Dallama: RMDT II., 160/I. sz.
16 Atyák Lymbusa – lásd [A Szüz egy Fiat szült…] c. 20. sor jz.
18 Hopmestere – Keresztelő Szent János
előfutára, útkészítője volt Krisztusnak.