Alme rerum*

Nota Mittitur ad Virginem

ALlatok teremtöje, ki Személyben három
Egy Isteni ereje vagyon a' mint vallom:
A' te dicsíretedre galamb-szóm indítom,
Kérlek vígy idvességre végemen kívánom.
Aldom Uram fel-szóval, te Szent Felségedet,
A' Mennyei Karokkal örökké Nevedet:
Ha világosságoddal meg-vakúlt szememet,
Meg-gyógyítod rútsággal fertezet szivemet.
Téged ékes okának mondunk minden jóknak,
Kit Seregi a' jóknak dicsirettel áldnak:
Mocskai mosódgyanak mi kívánságinknak,
Minden gondolatinknak okai múllyanak.
VAGY, kit lelkek dicsirnek nagy igyekezettel,
Angyalok, és egyebel Mennyei sereggel:
Nyavalyások kiáltnak keserves beszéddel,
Hogy ki-menekednének testekböl szépséggel.
Hálákat mostan adunk a' Szent Háromságnak,
Kiben vagyunk, és élünk népe Egyházának:
Elötte le-borúlunk kegyelmes orczádnak,
Hogy hamarább tisztúllyunk gazzától mocskunknak.
Nemesb világosság vagy, minden fényességnél,
Nálunk Angyali Hadnagy vallunk hogy már lettél:
Ellenségtöl el-ragadgy, kit régen meg-gyöztél,
Néki mentséget ne-adgy, kit fán meg-kötöztél.
Sok nyomorúságokkal meg-epedt népednek,
Isten légy óltalommal a' Keresztyénségnek:
Romlására a' halál midön jö a' testnek,
Tégy a' Választottakkal lakossá Mennyégnek.
Atya, Fiú, Szent Lélek, kit egy szeretetben,
Angyalokkal dicsirnek Seregink egyemben:
Tüze kegyességednek égessen szivünkben,
Idök ha végezödnek, végy te-hozzád, Amen.

Nyomtatott kiadása:

Kájoni János: Cantionale catholicum. Csík 1676, 289. – Cím: ALME RERUM. Előtte a latin eredeti. – Nótajelzés: Nota eadem. [Utalás a latin minta dallamára, ami viszont a Quicunque vult animam firmiter salvare kezdetű cantio nótajelzésére utal: Mittitur ad Virginem; vö. Quicunque vult c. jz.] – Megvan a második kiadásban is (1719, 225).

Megvan ezenkívül még Kájoni János saját kezével másolt latin–magyar versgyűjteményében is (1677 k., 2); ez azonban nem hozzáférhető, és Papp Géza feljegyzéséből csak a latin és a magyar kezdősor ismeretes.

Ének a Szentháromság tiszteletére, Udalrik von Wessobrunn (Udalricus Wessofontanus) Alme rerum conditor in personis trine kezdetű késő középkori cantiojának (pium dictamen) fordítása. A latin eredetinek huszonhárom strófája az ABC egy-egy betűjével kezdődik (AH 6, 24). Kájoni ebből csak nyolcat  fordított le, és a mintául vett strófákat énekeskönyvében is közölte (kiad. Dankó 352–3; vö. Chevalier 22850). Szövege a következő:


ALIUS. Nota eadem.
Alme rerum conditor in personis trine,
Quem unius fateor virtutis divinae:
Te laudare molior stylo columbinae,
Vocis, salva deprecor me in meo sine.
Benedicam Domine tuam majestatem,
Caelesti cum agnime per aeternitatem:
Si tuo cum lumine meam caecitatem,
Pellis, et cum crimine omnem pravitatem.
Causa tu pulcherrima omnium bonorum,
Quam laudat catholica plebs sonis hymnorum:
Aufer cuncta lubrica desideriorum,
Nec non et phantastica, cum causis eorum.
Ens quod laudant superi summo cum conatu,
Angeli, et caeteri caeli comitatu:
Ad te clamant miseri maximo ploratu,
A suo ut liberi fiant incolatu.
Grates nunc referimus Sanctae Trinitati,
Qua sumus, et vivimus fide congregati:
Tibi nos prosternimus summae bonitati,
Ut nos mundes ocius a sorde peccati.
Vere lux es nobilis, super omnem lucem,
Quem nostrum cum angelis profitemur ducem:
A nobis cum scandalis hostem pelle trucem,
Qui ligatus vinculis est per sanctam crucem.
Christianae pluribus malis iam oppressae,
Plebi, Deus citius digneris adesse:
Dum naturae legibus mori est necesse,
Electorum coetibus fac nos interesse.
Zelotes amabilis, Pater, Logos, Flamen,
Quem laudat cum angelis nostrum congregamen:
Servet a periculis nos tuum solamen,
Et finitis saeculis, ad te ducas, Amen.

Versforma: 13–13–13–13 (a–a–a–a); a sorok 7/6 osztásúak keresztrímmel.

Dallama: RMDT II., 145. sz.

13 VAGY – a latinban: ENS; jelentése: Isten maga a létezés.


Hátra Kezdőlap Előre