De Sancto Matthia XXIV februarij*

Nagy halákat adgyunk az atia Istennek,
Szerelmes fiának, az Christus Jesusnak,
Hogy adgya malásztiat irgalmasságanak,
És az kisdedeknek iobiát országanak.
Ki ez mai napon szerelmes atyának
Nagy halákat ada, mint kegyes atyának,
Mennek és â földnek teremtö urának,
Igérvén lakasát magas menyországnak.
Ezokaért hoszszá hi ö mindeneket,
Bünökbül ki-tériünk, meg nyugosztia lelkünket,
Drága igáiaval vigasztal ö minket,
Ki niuitvan keszeit ugy hi mindeneket.
Azért nyugodalmat ö benne találunk,
Mi szegén lelkünknek kegyessen nyerhetünk,
Parancsolátiban czák igazán iáriunk,
Mindenben ö néki szüntelen szolgallyunk.
Mert az ö igaia oly gyöniöruséges,
Mindenben ö terhe könnyu és szentséges,
Alázátos szivö, maga dicsöséges,
Magas menyországban igen dicsöséges.
Maganak valaszta â szegén népeket,
Alázátos, tiszta, igaz szivüeket,
Kik vetik nevében ö reménségeket,
Szent Pal-is azoknak iriá ez igéket.
Vilag bálgatagit mi urunk az kiket
Maganak valászta s velek az bölcseket,
Hogy meg szégeniecse kevél eröseket,
Kik meg nem iobbitiak soha életeket.
Alazátosoknak hogy az ö egyhazát,
És az kisdedeknek az ö akárattyat
Ezeknek ielenti diczö boldogságat,
Velek ösmérteti az Isten meg magát.
Ezek mind igy lévén azon igyekeszszünk,
Hogy az kisdedekkel edgyüt találtassunk,
Azért szent attyánknak mi-is halát adgyunk,
Büneinkbül és rutságbul minniáian ki tériünk.
Isten könnyü terhét, igáiat fell vegyük,
Kit alázátossán hogy ha meg mivellyük,
Örök nyugodalmat ö benne mi lölünk,
Mi szegén lelkünknek tüle meg nyerhetünk.
Szent Mattyas apostol â mellyet követe,
Nyugodalmat penig lelkinek-is niere,
Szentöl és iámborúl magat mert visele,
Farátsága bérét kiért ö el vive.
Judas irégségbül ö minek utána
Az artatlan barant el arulta volna,
Christust az sidoknak hogy el-atta volna,
Magat-is végtére kárhoztatta volna.
Nem akára Isten, az apostoloknak
Fogyátkozas lenne számokban azoknak,
Szent Péternek szivét, mint fö apostolnak,
Fel indéta Isten, mint igáz szolganak.
Mast be valásztanak helére Judasnak,
Menyben menetele utan mi urunknak,
Közöttök az Péter az atyáfiaknak,
És elö szamlaluan esetét Judasnak.
Szász huszán akkoron az kik mind valának,
Sükség most, hogy egyet azért valászszának,
 ki hiven iárion testében urunknak,
Boldogságra végre hogy mint iuthassának.
Hogy ö velek edgyüt lenne az Christusnak
Erös bizonysága fel tamodasának,
Ez okaért kettöt elö alátanak,
Mattyast és Josefet, és imadkozának.
Melliket akarna az apostolságra
Vinni s valásztanni ö az méltoságra,
Sorsot ott vetének ezek Mattyásra,
Ê-képpen valásztak az apostolságra.
Az ky életének tellyes életében
Hiuen és igazan az apostol tisztben
El iára mindenkor ez arnyek életben,
Christus igéienek szent hirdetésében.
Diczöség, dicsiret az atyá Istennek,
Vele egyetemben az fiu Istennek,
Örökkön örökké szent Lélek Istennek,
Tellyes szent haromság egy bizony Istennek.

Kézirata:

Pécsi-ék. 1674, 85b–88b. – Cím: DE SANCTO MATTHIA XXIV FEBRUARIJ. – Nótajelzés: Nota in folio 1004. [Más, egykorú kézzel:] Ebredgyel [fel ember a te bűneidből].

Tanító ének Mátyás apostolról. Tiszteletéről lásd Szent Matyas apostolrol c. jz. Az ismeretlen szerző krónikás, elbeszélő modorban a Mátyás apostol ünnepére előírt újszövetségi perikópákat, a római misekönyv felolvasásra kijelölt két olvasmányát magyarázza: az 1–10 versszakban az evangéliumot (Mt 11, 25–30),  a 11–18. versben pedig a leckét (Csel 1, 15–26), Mátyás apostol megválasztásának történetét foglalja verses homiliába. A 19. versszak a záró doxológia. A liturgikus olvasmányok a megfelelő verssorok és szövegrészek kiemelésével Káldi György fordításában a következők:

Evangélium (Mt 11, 25–30):

 
 25 Az időben felelvén Jésus, monda: Hálát adok néked, Atyám, menynek és főldnek Ura, hogy el-rejtetted ezeket
25–34:a' bőlchektől, és az okosoktól, és meg-jelentetted azokat a' kisdedeknek.
 26 Ugy Atyám: mert igy vólt kellemetes elötted.
 27 Mindenek nékem adattak az Atyámtól. És senki nem isméri a' Fiat, hanem az Atya: az Atyát sem isméri senki, hanem a' Fiu, és a' kinek a' Fiu meg akarja jelenteni.
 28 Jőjetek hozzám minnyájan, a' kik munkálkodtok, és terhelve vattok, és én meg-nyugotlak titeket.
11–20, 38: 29 Vegyétek-reátok az én igámat, és tanullyatok tőlem, mert szelid vagyok és alázatos-szivü: és nyugodalmat találtok lelkeiteknek.
 30 Mert az én igám gyönyörüséges, és az én terhem könnyü.  
 Lecke (Csel 1, 15–26):  
55:15 Azokban a' napokban fel-kelvén Péter az atyafiak-között, monda, (vala pedig a' sereg mindenestől
57:közel száz húsz ember:
 16 Atyám-fiai férfiak, bé kell tellyesedni az Irásnak, mellyet meg-jövendölt a' Szent-Lélek a' Dávid
56:szája-által Judásról, ki vezére vólt azoknak, kik meg-fogták Jézust:
 17 ki közinkbe számláltatott vala, és részes vólt ebben a' szolgálatban.
 18 És ez mezőt bírt ugyan a' hamisságnak jutalmából, és fel-akasztván magát ketté hasada: és minden béli ki-omlék.
 19 És tudtokra lött mind a' Jerusalemben-lakóknak, ugy hogy az a' mezö az ö nyelveken, Hakeldamának neveztetnék, az-az Vér mezejének.
 20 Mert meg vagyon írva a' 'Zóltárok könyvében: Légyen puszta az ö lakó-helyek, és ne légyen a' ki abban lakjék: és az ö püspökségét más vegye-el.
58:21 Szükség ezért e' férfiak-közzül, a' kik velünk egybe-gyüleköztenek minden időben, melyben ki 's bé járt mi-közöttunk az Ur Jésus,
 22 el-kezdvén a' János keresztségétől mind a' napig a' mellyen fel-vétetett mi-tőlünk, hogy tanúja légyen az ö fel-támadásának mí-velünk, egy ezek-közzül.
63–4:23 És elő-állatának kettőt, Jósefet, ki Barsabásnak hívattatik vala, kinek vezeték-neve Igaz vólt; és Mátyást.
64:24 És imádkozván, mondának: Te Uram, ki mindeneknek  
65–6:szívöket tudod, mutasd-meg mellyikét választottad e' kettő-közzül,
 25 hogy el-vegye e' szolgálatnak és Apostolságnak helyét, melyből vétkeért ki-esett Judás, hogy az ö helyére menne.
67–8:26 És sorsokat adának nékik, és a' sors Mátyásra esék, és a' tizen-egy Apostol-közibe számláltaték.

A Pécsi-ék. 1710 utáni használója Mátyás apostolnak egy másik, ugyancsak krónikás-elbeszélő modorban szerkesztett tanító énekét is bemásolta Kájoni János gyűjteményéből (lásd Szent Matyas apostolrol c.).

Versforma: 12–12–12–12 (a–a–a–a); a sorok 6/6 osztásúak.

Dallama az utólag beírt nótajelzés alapján: RMDT I., 190. sz. – Az eredeti lapszámra utaló nótajelzés egy ma már nem azonosítható kottás kántorkönyv dallamára utalhatott. Ehhez utólag, de korabeli kéz által beírt Ebredgyel első tekintetre tévesnek látszik. Ezzel a szóval kezdődik ugyan az Ébredjél fel világ bűneidből kezdetű 4x10-es strófákban írt bűnbánati ének, amely először az 1593-i bártfai énekeskönyvből ismert és szerzőjének a versfők nyomán Nemes Imrét szokás tartani (RMNy 718, 379; RMDT I., 219. sz.). A Pécsi-ék. nótajelzése azonban nyilván nem erre utal, hanem az Ébredjél fel ember a te bűneidből kezdetű halotti, bűnbánati éneket idézi, amely a század első feléből Petri András énekeskönyvéből (1630–1, 4a) ismeretes. Ezt Nyéki Vörös Mátyás Dialogusának 81–248. sorából alakították önálló énekké és négysoros strófái középmetszetes tizenkettősökből állanak (vö. RMKT XVII./7, 566. lap). A Pécsi-ék. dallamutalásainak összevetéséből az is nagyon valószínűsíthető, hogy ezt az éneket az erdélyi kéziratos hagyományban elterjedt és a históriás énekköltészetben igen népszerű Mit bízik e világ ő álnokságában (Cur mundus militat sub vana gloria) dallamára énekelték. Az  összefüggést bizonyítja, hogy a kézirat 26a lapján az azonos versformájú Szerelmes szent atyánk életnek kútfeje kezdetű ének dallamutalásánál ugyancsak egykorú kéz utólagos beírásával ez olvasható: Vel Cur mundus militat vel Ebredgyel fell vilag (itt a világ-ember azonos szótagszámú szavak  variálódtak!); vö. De Sancto Iacobo apostolo 25 july c., ugyanerre a dallamra énekelték a De transfigvratione Domini 6 augusti és De Sancto Lavrentio X avgvsti c. alatt közölt énekeket is.

4 iobiat – Az utolsó ítéletkor az igazak Krisztus jobbjára kerülnek.

24–28 Szent Pál-is azoknak irá ez igéket – A' világ bolondit választotta az Isten, hogy meg-szégyeníttse a' bőlcheket: és a' világ erőtlenit választotta az Isten, hogy meg-szégyeníttse az erőseket (1 Kor 1, 27). Az evangéliumi szakaszban olvasható bölcsek-kisdedek ellentétének nyomatékozása Szent Pál szavával.


Hátra Kezdőlap Előre