De Sancta Catharina*

Ki teriedet szep egh s- rogyogo czillagok,
Föld kereksegeuel teremptet allatok,
Tenger melysegeben uszkalo allatok,
Hallyatok megh uigan beszedem hozzatok.
Ecclesiasticus negyuen eöt reszeben
Jria, nem lehetne feledekenseghben,
Valakj elete io emlekezetben
Lenne itt ez földön fenis magas menyben.
Mellyek keözül egy uolt szüz szent Catharjna,
Kinek bölczesege sokakot megh fogna,
Jgaz tudomanyban sereny es gyors uolna,
Uduossegh uttyara szüntelen uigyazna.
Mikoron irnanak 3. szazban s tizben
Christus születese utan illy üdöben,
Tizen nyolcz esztendös ikes termeteben
Szüz szent Catharina uala szepsegeben.
Alexandriaban Custosnak leanya,
Illy nemes nemzetböl Gyenelogyaia,
Alexandrianak az attya kirallya
Vala az üdöben ez gubernaloia.
Nekj nem kel uala semmiben ez uilagh,
Miuel düczeösege el uesz, mint az uiragh,
Es semmiue leszen, mint egyedül njot agh,
Czak uolna ez nekj teörben esset fogsagh.
De az egy iokra s mennyej felseghre
Attyatol adatott nemes bölczeseghre,
Szüntelen uigyazot, mint szeme fenyere,
Mert ez uala nekj uezerlö tüköre.
Mellyel oly nagy beoueon ayandekoztatek,
Nemess tudomannyal fel ikesittetek,
Isteny lelekteol megh batorittatek,
Ikesen szolasra beoltsiesegh adatek
Egy eremitatol Alechsandriaban,
Mellyet tanoltuala eo attya hazaban,
Ez uala az Christus remete formaban,
Ki tanyttya uala szolgaloiat abban.
Mert hosza az Christus szeretettel uala,
Mideon maga szüuit neki adgia uala,
Viszontagh eo szüuit elki ueszi uala,
Magas helyben helyhezteti uala.
Peczietes gyürüuel elfoglalta uala,
Mert tizta eletben mint egy tükeor uala,
Es szüzesegiben romlasnekült uala,
Schola mestere Christus ezert uala.
Bizony nagy es tudos, bolczi mestere uala,
Ez mindez vilagnak oktatoya uala,
Kiteol beolcsieseget olly beouen ueott uala,
Hogy beolcsi doctorokot ez megh halad uala.
Múdeon Maxentius ereoss hatalmaual
Diocletianus tüziuel, uasaual,
Cziasari ereonek nagy biradalmaual,
Maximianus is agyarkodasaual
Rut aldozattyara Jupiter baluannak
Keszeritnek sokat, s halna, yaygatnanak,
Nagy batorsagoson akkor a cziaszarnak
Mene eleiben minden doctorinak.
Baluan imadasrol az cziaszart megh fedde,
Jupiter ezeokeot mind meg szegyenitte,
Eotuen philosophust s doctorit megh gyeoze,
Az keresztyenseghre azokot uezerle.
Nemess philosophus, Porfirius akkor
Tirus hataribol a disputalaskor
Teolle megh gyeozetek ez a tudos doctor,
Kereztyeny hütre alla mingart akkor.
Cziaszar oduarabol uitezleo rendekis
Ket saaz kereztyennye leonek ezekbeol is,
Cziaszar felesege, Maxentiusneis,
Ezen küül sokak, kit nem halluttunkis.
Maxentius cziaszar mellyet mideon latna,
Doctorokra akkor haraghya indula,
Talam erkeolcsieokben megh ualtoztak uolna,
Tüzben megh egetny parancsiollya uala.
Szent Katarynanak feyet el úttete,
Keresztyen uallasert erre kenseritte,
Martyrok rendeben ezzel helyheztete,
Ez labirintusbol innet kirepitte.
Szent Katarinanak teye folyattatek,
Szüz testibeol uere szellyel eonteoztetek,
Fekete feold szine ezzel megh festetek,
Kyert koronaya az egben adatek.
Kinek gyenge testit menybely angyalok
Sina hegyere enek szoban azok
Vr akarattyabol temetek angyalok,
Olly nagy tiztesegel ikes cherubinok.
Mongiak illy ereit az albeston keonek,
Tüzzel ha meg gyuytyak es elnem aluszik,
De mindenkor langal ugy uilagoskodik,
Setetben iaroknak ez igy kedueskedik.
Szent Kata rinat is mint ertem, illy szinü,
Ez büneoseok keozeott langalo tüz szinü,
Jupit erezeoknel beolczi uala s szep szinu,
Egeo albestonhoz eo hasonlo szinü.
Ürüllyetek azert, es uigan legyetek,
Katarina neuet az kik uiszelitek,
Hogy Isten ez napot atta meg ernetek,
Szent Katarinanak neuet tiztellyetek,
Sok io eztendeokeot, keuanom, eryetek,
Ez szep albestonnal ki ma talaltatek,
Mennyey keofalban melly be helyheztetek,
Szikrazo keouekkel eozue foglaltatek.
Boldog allapottal kiuel keuannyatok,
Leg inkab gyakorta azt engedgye nektek,
Isteny felsegteol kit inkab keuantok,
Az eletnek vra azt adgya meg nektek.

9 szen 18 nemzetböl <gene> 46 mindez szó ez betűi utólag beszúrva. 49 hatalmauala 73 A Katarynanak szóban az r betű l-ből javítva. 77 teyel 89 Karinat 91 Juperezeoknel

Kézirata:

Apor Formularium toldaléka. XVII. sz. 2. fele, 16b–19a. – Cím: DE SANCTA CATHARINA.

Verses tanítás Szent Katalin vértanú szűzről. Lásd Szüz Szent Katalinrol c. jz.

Az ismeretlen szerző legendás életrajzi adatokból alakította ki terjedelmes énekét. A bevezetőben (1–12. vsz.) Szent Katalin mindeneket felülmúló példáját ajánlja. Ezután bemutatja származását, tanultságát (13–32. vsz.), remete életét (33–40. vsz.) és mesterével, Krisztussal való misztikus  eljegyzését (41–44. vsz.), végül állhatatos hitvallását és vértanúságát (45–84. vsz.). A befejezésben példáját ragyogó drágakőhöz hasonlítja és követésére buzdít.

Versforma: 12–12–12–12 (a–a–a–a).

Dallama ismeretlen.

5 Ecclesiasticus negyuen eöt reszeben – a versszerző itt feltehetően a Jézus Sirák fia könyvében (Ecclesiasticus) Mózesről olvasható szavakra céloz: „Szerelmes vólt az Istennél és az embereknél Moyses; kinek emlékezete áldásban vagyon. Hasonlóvá tötte őtet a' szentekhez a' dicsőségben, és fel-magasztalta őtet” (Ecclesiasticus 45, 1–2).

17 Custosnak – a legendás életrajzok szerint a Ciprus királyanak neve Costus volt.

18 Gyenelogyaia – származása.

19 Alexandrianak – ld. 17. sor jz.

41 elfoglalta – eljegyezte (NySz I, 890).

49 Maxentius – Maxentius római császár idejében 307-ben vagy 317-ben szenvedett vértanúságot.

52 Maximianus – a császár nevének hibás alakja.

61 Porfirius – Maxentius császár hadvezére volt.

76 Ez labirintusbol – e bajból, a földi élet szenvedéséből; a régiségben „kellemetlenség”, „incommodum” jelentésben (NySz II, 503).

85 albeston keonek – alabástrom kőnek. Ezzel a névvel az ókori és keresztény középkori (Hrabanus Maurus) szerzők az onyx vagy sardonyx egy fajtáját jelölték (Paulys Realencyklopädie der klassischen Altertumswissenschaft I, 1271–2 és XVIII/1, 535–8. – HDA I, 238; VI, 1252–3; VII, 942. –  LexChrIkon 1, 579). Ezek az elnevezések szerepelnek a Vulgátában is (Ex 28, 17; 39, 10; Ez 28, 13; Job 28, 16; Apoc 21, 20), amit a magyar fordítók (Károlyi, Káldi) is átvettek. Az énekben előforduló további utalásokból (92. és 98–99. sor) azonban kiderül, hogy az albeston-hasonlat a Jelenések  könyvében leírt mennyei Jeruzsálemre és annak falát díszítő drágakövekre utal. A szentírási szakasznak (Jel 21, 9–20) ide vonatkozó versei Káldi György fordításában a következők:

9 És elő-jöve egy a' hét Angyal-közzül…10 És vűn engem lélekben egy nagy és magas hegyre, és meg-mutatá nékem a' szent várast Jerusalemet, melly az Istentől szállott-alá menyből, 11 az Isten fényessége lévén benne: és annak világossága hasonlò a' drága-kőhöz mint a' Jaspis-kőhöz, mint a' kristaly.  12 És nagy és magas keritése vala…18 És vala a' keritésnek rakása jaspis-kőből: a' váras pedig tiszta arany, hasonlò a' tiszta üveghez. 19 És a' váras keritésének fondamentomi, minden-némű drága kővel fel-ékesítettek. Az első fondamentom, jaspis; a' második, safir: a' harmadik, kalchedonius: a'  negyedik, smaragd: 20 az ötödik, sardonix: a' hatodik: sárdius: a' hetedik, krisolitus: a' nyólczadik, berillus: a' kilenczedik, topázius: a' tizedik, krisoptasus: a' tizen-eggyedik, hiaczintus: a' tizen-kettődik, ametistus.

A drágakő-szimbolikáról lásd még az Apor Formulárium Nagyboldogasszony-énekét: De assumptione BMV. c.

91 Jupiterezeoknel – bálványimádóknál, pogányoknál.

92 Egeo albestonhoz – ld. 85. sor jz.

94 Katarina neuet az kik uiszelitek – utalás a népszerű Katalin-név nagy számú viselőjének névünnepére.

98–99 Ez szep albestonnal ki ma talaltatek, Mennyey keofalban – lásd 85. sor jz.




Hátra Kezdőlap Előre