| Szárnyaló, vad, büszke dalban |
| Tegnap volt, vagy sose szólt a |
| Vészharangból gyászharang, |
Nász se volt és gyász se volt és vész se volt, |
Tán nem is harang, csak csörgősipka volt, |
| Fent a felhők közt kaszált |
Messze láthatáron túlig meg se állt |
| Véres vészed, gyáva gyászod |
| Nem harang ez, messzedörgő, |
Zsémbelő és recsegő és fecsegő fa, |
Légi hintód, régi hintód sárbasíró tajiga, |
| Berregésre nem repül már, csak üget |
Vágyad, álmod, gerjedelmed, lent a porban tekereg |
Már az ember rajta úgyse túlsokáig szerepel |
| Csak papol és csikorog és kelepel |
| Jöjjön vissza a te órád, legyen újra |
Volt harangod, tegnapod volt, mégse volna holnapod, |
Melyre hangod és harangod, régi rangod, megkapod?! |
|
|