melyet a báró Haynau⁺ császári királyi táborszernagy és hadseregfőparancsnok őnagyméltósága parancsára összeállított megesketett teljes haditörvényszék az alább megnevezett vádlott vezér ügyében egyhangúlag hozott

Mivel széphalmi Kazinczy Lajos⁺, aki Széphalmon, Zemplén vármegyében, Magyarországon született, huszonkilenc éves, református vallású, nőtlen, hajdan főhadnagy a 9. huszárezredben, 1846-ban tiszti jellegének megtartása nélkül kilépett, a megállapított tényállást elismerte, és törvényesen bebizonyosodott, hogy az 1848. október 3-i legfelsőbb nyilatkozat után Magyarországos a királyi hatalom ellen kitört fegyveres lázadáshoz csatlakozott, a lázadó kormánytól az őrnagyi, alezredesi és ezredesi előléptetést, valamint az általa alapított katona érdemrend III. osztályát elfogadta, és nemcsak számos csatában vett részt a császári királyi osztrák hadsereg ellen, ha nem az utászosztag megszervezésével és Észak-Magyarországon egy hadtest felállításával is igen veszélyes tevékenységet fejtett ki, végül pedig Magyarországnak a osztrák császárságtól való elszakadásának kimondása után is megmaradt a felkelő hadseregben – a vádlott bűnös a felségsértés bűntettében, és az 5. hadicikk, a Mária Terézia-féle bűnvádi perrendtartás 61. cikkelye, a 1848. október 3-i, 20-i és november 6-i legfelsőbb nyilatkozat, végül pedig az 1848. november 12-i és 1849. július 1-i kiáltvány értelmében bárhol található minden ingó és ingatlan vagyonának elvesztése mellett lőpor és golyó általi halállal büntetendő.

Így mondta ki a haditörvényszék Arad várában, 1849. október 13-án, a kegyelmezési jog fenntartásával.

---