1
A szúvas, korhadt falépcsőkön, |
míg estelenkint fel- és lemész, |
kis gyönge vállad búban ingva |
és mindig más-más férfi mellett: |
szegény Miléva, gazdag szájú! |
szegény leányka, rossz leány te! |
Bár szégyellem, de néked írok |
|
Az uccán, fényes délidőben |
nem sétálnék veled, bevallom. |
S miattad apró revolverrel |
nem lőném szíven magamat. |
Mert utálattal telve nézne |
koporsóm után az a sok szem, |
amely vörös köpenyed alját |
most oly nagy áhítattal nézi. |
|
S e verseket is, jaj, szégyellem |
szégyencímedre küldözgetni; |
ezért nyomtatva küldöm őket, |
e könyvben, amely nem szégyelli, |
hogy egy megvásárolható lány |
egy árva harmincéves férfit |
szent tiszteletre s hódolatra |
tanít a tiszteletlen Pesten. |
|
A többi könyvet, lásd, szemérmes |
anyák olvassák kávé mellett. |
Kis lányuk himezget ilyenkor |
vérvörös színnel fehér selymet. |
A vérvörös szín: ifjú vérük, |
amely már indult ereikben. |
A fehér selyem: lányos ágyuk, |
amely már délután is álmos. |
|
Ők jó leánykák. Szót fogadnak |
az illemnek s a hazugságnak. |
Te rossz leány vagy, mert szivedben |
csak önnönmagadnak fogadsz szót. |
Tehát ne akarj velük lenni |
se kávénál, se olvasásnál… |
E verseket én néked írtam, |
de azért ők is olvashatják. |
|
|
2
Az ember szeme szinte vérzik: |
hát mi a szörnyű, nagy különbség? |
Nyakad virágján épp oly illat, |
S a könyököd fölött a vászon |
úgy végződik s épp annyi ráncon |
fullad az ajkam s térdeden |
csókom épp annyit ér nekem. |
|
A nőnek térde: szárnyas mákony |
s a kicsi comb: tavaszi lomb. |
S a batiszt forró vonalában |
egy sziklacsúcs mindenik gomb. |
Náluk e sziklacsúcson: felleg, |
nálad – szivárvány – talmi bár – |
de férfi szája csak miattuk |
|
Mondjam: szeretlek? Vagy ne mondjam? |
Valljam be, hogy csókoltalak? |
Vagy legyek hallgatag? mint voltak |
szobádban a szürke falak? |
El úgyse hinnék, hogy szeretlek, |
s hogy csókoltalak, kit se bánt… |
A jó leánykát felköszöntöm |
s – megcsókolom a rossz leányt! |
|
|
3
Rossz leány, rossz leány, |
|
Rossz leány, rossz leány, |
|
Rossz leány, rossz leány, |
Selyemszoknyád falon lóg, |
benn szunnyad egy halom csók. |
|
Rossz leány, rossz leány, |
örök csók, örök magány. – |
|
|
|