Mért engedted, hogy más szemeknek |
Hogy más szerelmek bíborának |
|
Hogy más ajakra parancsoljak |
Hogy más asszonyi térd elé |
|
Mért hagytál vágyni ködlepel |
Te: asszonyoknak asszonya, |
|
Mért vártad meg a ráncokat |
|
Gyilkos bűn az a lelkeden, |
nem múl a nappal s éjjel. |
|
Sötét szobákba viszlek én, |
|
|