Álmomban Afrikában jártam, |
A fák törzséből kaucsuk ömlött |
és tej zuhogott, csak szomjas szájra várt… |
És mentem meztelenül… a tikkasztó nap |
ruhát vetett rám sűrű hősugárból… |
És a vadállat szőre közt a villany |
szikrája fénylett álmatag szemembe… |
S itt minden: állat, növény, kő meg én, |
mind tudtuk, hogy mit hol kell megkeresni… |
Ím, itt a víz hűs kortya… itt a banán, |
itt meg a mézga, mindre rátalálhatsz. |
S a forró csendben, a hő némaságban |
mindennek hős, rikoltó szája volt. |
Szivükkel és szagukkal kiabáltak |
a dolgok ott, a mély kék ég alatt… |
Színek s szagok, mint élő transzparensek |
feszültek ott az éternek falán… |
Álmomban Afrikában jártam, |
s még vissza sem jöttem onnan talán… |
|
|