Ne csald ártatlan szűvemët; |
Az ën szűvem csalni nem tud, |
Igazán szeret, nem hazud. |
|
Vár’ mëg, vár’ mëg, én édësëm, |
Még mëgver tégëd az Isten, |
Se nem értem, se nem másétt, |
Csak az igaz szeretetétt. |
|
Fogjon is mëg az én átkom, |
|
Elmëntél s nem bócsúztál* el, |
Mëgátkozlak, hogy hërvadj el; |
Jere vissza, bócsúzzál* el, |
Átok alatt ne hërvadj el. |
|
Kétrét hajlott az egekën, |
Ha még ëgyet hajlott vóna, |
|
Bánat szorittsa kétfelől, |
Mett nem járhat szabadjába. |
|
Mikor szabad madár vótam, |
Ahol tetszëtt, ott sétáltam; |
De már fogoly madár vagyok, |
|
Csordul könyvem le a fődre, |
|
Fëlsüte, de nem tisztába, |
Jaj, elborult gyászhomályba. |
|
Az ég alatt s a főd színén |
Ëgy sincs olyan árva, mind én; |
Árva biz én rózsám nékül. |
|
Hallgassunk ëgymás szovára; |
Jól tanál* ëgyütt két árva, |
Bújjunk ëgymás árnyékába. |
|
|