Nincsen kedvem, mer a fecske elvitte, |
Egy száraz jegenyefára feltette; |
Akkor leszek, édes rózsám, én még víg, |
Mikor az a jegenyefa – jegenyefa kiviritt. |
|
Kihajtottam az ökrömöt a gyepre, |
Leverettem a harmatot előtte, |
De nem hallom Virág ökröm harangját, |
Az én rózsám mással éli – mással éli világát. |
|
Zavaros a Maros vize, kiönte, |
Valamennyi szép leán vót, elvitte, |
Fogja ki hát minden legén magáét, |
Ne szeresse soha senki – soha senki a másét. |
|
Be fenn repül az a fecske, szépen szóll, |
Haragszik rám az én rózsám, mer nem szóll, |
Ne haragudj, édes rózsám, sokáig, |
Nem hagylak el – nem hagylak el koporsóm bézártáig. |
|
|