Amoda mén három árva…

(Három árva)

Amoda mén három árva
Ipiriumba,
A temető kapujába
Édösanyja sírhalmára.
– Kelj föl, kelj föl, édösanyám!
Mer elrongyollott a ruhánk;
Mosogasd ki ruháinkat.
Törülgesd mög fejeinket…
Mer nincs nekünk édösanyánk,
Aki varogasson reánk!
– Nem kelhetök, én szülöttem;
A csontjaim széthullottak,
Inaim szétszakadoztak!…
Sírva kéri a másik is:
– Kelj föl, kelj föl, édösanyám,
Mer elrongyollott a ruhánk!
Mosogasd ki ruháinkat,
Törülgesd mög fejeinket…
Mer nincs nekünk édösanyánk,
Aki varogasson reánk!
– Nem kelhetök, én szülöttem
A csontjaim széthullottak,
Inaim szétszakadoztak…
Harmadik is sírva kéri:
– Kelj föl, kelj föl, édösanyám,
Mer elrongyollott a ruhánk!
Mosogasd ki ruháinkat,
Törülgesd mög fejeinket…
Mer nincs nekünk édösanyánk,
Aki varogasson reánk!
– Nem kelhetők, én szülöttem,
A csontjaim széthullottak,
Inaim szétszakadoztak…
– Szödd össze a csontjaidat,
Kötözd össze inaidat! –
…Főkelt az ű édesanyjuk.
Mögmosta a fejeiket,
De nem vízbe, ha’ könnyibe;
Kifűsülte fejeiket:
Nem fűsűvel – tíz körmivel;
Mögmosta a ruhájukat,
De nem vízbe, ha’ könnyibe;
Mögvarrta a ruhájukat:
Nem cérnával – hajszálával.
…Hazamén a három árva –
Mindjár mondja a mustoha:
– Hun vótatok, három árva,
Három árva, három kutya!
Ki fűsülte fejetöket?!
Ki varrta mög ruhátokat?
– Szomszédasszony, a jó asszony,
Az fűsülte fejeinket,
Az varrta mög ruháinkat…

Szaján (Torontál)


Kálmány Lajos: Szeged népe I-III. Arad, 1881-1882, Szeged, 1891., II. 11-12.




Hátra Kezdőlap Előre