Keszenetönket és szolgálatonkat irgyok Nagyságodnak mind nagy és kicsin.
Továbbá es az mi irásonk Nagyságodnak, hogy azmit tervén nékel* az tiszttartók reánk szörzöttek, azt akargyok Nagyságodnak kikiáltanunk. Mert nagy-sok ínségben vagyunk mind törek miatt és mind magyar miatt, kit immár el nem állhatunk.* Legelőszer ezt irgyok, hogy az aratók részét sem tudta ki, azt is kezédézsmázta, az sem törvényünk volt azelőtt.* Ismég nestbőrt sem adtunk ezelőtt pénz nékel, azért mastan vett rajtunk. Minden esztendőben négy-négy nestért rajtunk pénz nékel vett, hatalommal. Ismégy egy kapitánnak sem vetöttönk, hanem ez kapitán uram keltette reánk.* Két-két holdat vettetetött velönk, ki törvényünk nem volt soha. Ismégy ez sem törvényünk, hogy az aprómorhát is az apróval öszvöolvassák és az nagyját veszik rajtunk. Továbbá az Turi Gyergy uram hadban kezel* vala, kéré mind az tartománt, hogy egy-egy vékát adjunk árpát és egy szalannyát egy-egy falu. Akkoron kelték azokat is reánk, az sem volt tervényenk soha is. Immár annyira hozták, hogy egy-egy kilát* vesznök rajtunk. Ismégy ezidén az ispán hozzánk kijett, házról-házra járt, avagy árpát avagy lisztüt avagy búzát ő maga felmérte két-két kilát vett szegényeken. Ismégy minden vasárnap egy szekér fát és egy szekér szénát vettek rajtunk. Ismégy mihelt kaszával az füvet vehetünk, mindön nap főhordó szekért adtunk. Aki elmulatja,* azon száz pénzt vettek rajta birságot. Továbbá semi böcseletönk nincsen előtte, rútul ver, szid szolgálatunk felött. Továbbá ugyan ezt mondjok, hogy immár csak az daróc-ruhában sem viselhetünk, annyera juttunk nagy ínségben és fizetésben mind magyar és mind török miatt, kit immár el nem állhatunk. Mert azok, akiket iratunk, mind türvény-kévül valók, kit azelőtt soha nem adtunk.
Azért kenyergenk Nagyságodnak, mindfőnként, hogy az régi türvényben tartana Nagyságod. Mert bizon az szegénség el nem állhatja soha ezt, ha ebben tartanak. Továbbá ugyan megesköszenk azon, hogyha meg nem szállítja Nagyságod ezeket ez nagy fizetést és szolgálatot, bizon az ország türvény-kivel él, mi es azzal elbucsuzunk, mert nem álltatjok el, eddig is Nagyságodat vártok, hogy megjobbétsa dolgunkat. Az Isten éltesse Nagyságodat.
A[nno] D[omini] 1.88. [Az úr 1588. esztendejében.]
Dudariak és nánaiak,
Nagyságodnak jobbágyi.
Továbbá mi, nánaiak, kik vagyunk, nem vagyunk [Vár]palotához örek jobbágyi, hanem az [székes] fejérvári káptalanyé voltunk örekben, hanem Moré László foglalta volt el az papoktul hatalommal. Másik Csatár volt, de az elpusztult immár.
H. Balázs, 60–61. Nr. 32. Eredeti.