Kegyelmes Uram, Fejedelmem, az Úristen ne hozta volna fel azt az napot énreám, melyen az én jó és jámbor vén uramnak, szegény nemzetünknek édesatyjának [I. Rákóczi Györgynek] halálos betegségét kellett volna értenem, annál is inkább, ha az igaz Istennek titkos ítiletinek úgy tetszett, hogy halála is következnék, kivel való megszomorítástól az Úristen szent Fiáért oltalmazzon Nagyságtokkal együtt mindnyájunkat.* De ha úgy történnék lenni, Nagyságod kegyelmes parancsolatjára az én igen csekély tetszésemet csak így írhatom alázatosan: ezek az Nagyságtok hivatali.*
1. Mindenekfelett azt az Istent, az ki az Nagyságtok édesatyjával vala, tartsa meg Nagyságtok magoknak.
2. Édesanyjokat [Lorántffy Zsuzsannát] meg ne szomorítsa semmiben, annak tanácsával igen éljen, mert bizony az Istennek igen szép ajándéki vadnak őnagyságánál.
3. Egymás között* Nagyságtok felette nagy egyező értelemmel, szeretettel légyen, s nagyobb gonoszakarójokat ne ítílje lenni, mint az ki azzal ellenkezőt svadeálna [tanácsolna].
4. Alattavalóit Nagyságtok magokhoz alliciálja [hajlítsa], s még az megbántódott szíveket is complacálja [békítse meg]. Nagy példa az fejedelmeknek Lengyelország,* mint bánjanak alattok valókkal.
5. A vitézlő rendet conserválja [tartsa meg], az mi fogyatkozás abban volt fizetések dolgából, bővebben kiterjeszkedjék.
6. Noha itt benn [Erdélyben] létele is felette szükséges őnagyságának, de mégis szükségesebb az úrnak kimenni,* mert félek, oda is hirtelen való tűz ne gyulladjon, s mind értékek, s mind annak az darab földnek fegyvere mellől el ne szoríttassék Nagyságtok.
7. Igen caute [óvatosan] és csendesen úgy kellene alkalmaztatni az dolgot, se magunk ne adnók fel idő előtt az ott kinn való vármegyéket,* se ne provocálnók [hívnánk ki] császárt [III. Ferdinándot] azoknak megtartásával, sőt őfelségét tudósítani kellene, hogy azok végezését meg fogja tartani servatis de modo servandis [a módozatot illetőleg megtartva a megtartandókat], az embereknek is szíveket conserválni, ne hertelenkednének.
8. Portára derekas instructiókkal [alapos utasításokkal] kellene embert készíteni.
9. Bethlen Ferenc uramat tudósítani, és nem recedálni [visszavonni] semmiben* valamiben, Isten módot enged. Én úgy reménlem, itt is az lengyelországi állapotnak promotora [pártolója] fog találtani, noha igen nehéz kívánság fog lenni mellette; melyekről, ha kimehetek, Nagyságtokat alázatosan tudósítom, de félek megtartóztatástól, ha az hír itt ér, melytől még búcsúvételemben is féltett urunk őnagysága. Ezek után az Úristen vígasztalja és vezérelje is Nagyságtokat, 1648. die 13. Octobris, Jassy. [1648. október 3. napján, Jászvásár.]
Nagyságodnak méltatlan szolgája,
Kemény János
Ma lészen audientiám [fogadásom], holnapután megindulok, ha bocsátanak.*
V. Windisch, 352–353 Nr. 9.