Áldjon meg Isten minden jókkal, édes szerelmes Feleségem!
Nem kicsiny búsulásomra van, édes Feleségem, hogy egészségtek felől semmit sem érthetek. Istennek hála, én jó egészségben vagyok, hasonlót kívánok felőletek is hallanom. Istennek neve dicsértessék, egyfelől is most ártalmunkra való híreket nem hallani, sőt mindenfelől jó hírek hallatnak; mert úgy hozák az mi kegyelmes urunknak [II. Rákóczi Györgynek], hogy mind Moldovábúl, mind pedig Havasalföldibűl, az mely törökök és tatárok voltanak, kimentenek. Innét pedig Erdélybűl az budai vezér minden hadaival kiment. Hagyott ugyan Barcsaival mintegy ezerig valót, kikkel Szebenben szorúlt. Talám Isten maga veszedelmére vitte oda is. Azért, édes Sófikám, semmit se búsulj, jól adja Isten. Ha lehet, én is nem késem hazamenni, noha bizony én még örömest egy kevéssé haza nem mennék, míg Szeben megvételének dolga el nem válnék. Én most nem félthetem, Váradnak várasát bántsa az török sok okokra nézve; mindazonáltal, édes Feleségem, szükséges a vigyázás. Ha az vármegye közé soldost vagy lovast kérnek asszonyomtúl, hogy állasson, egyet se adjon őkegyelme, mert én azt elvégeztem urunkkal őnagyságával.* Az jobbágyok, ha szót nem fogadnak, katonákat kell rájok küldeni; be kell vitetni. Az bort ott Váradon igen olcsónak mondják; vétetni kellene, ha ugyan olcsó volna. Attyában is iratnál, ha nem írtál eddig, az mint én az minap is írtam vala; Zelniczére is. Szándékom ugyan az vala, ha hazabocsátna urunk, Küvár felé mennék. Egy útamban mind Zelniczére, mind pedig Bányára elmehettem volna, anyáddal [Pekri Ferencnével] is ott véget érhettem volna; de ha hazabocsát őnagysága, hazasietek, mivel elég várnám, láthatnálak, édesem. Asszonyom anyámnak alázatos szolgálatomat mondjad. Kaszáné asszonyomat, Sándor öcsémet is köszöntsed. Hasonlóképpen Toldiné asszonyomat is.* Ma is egy pohárt köszönték reá őkegyelme egészségére. Vendéget várjon. Sztepánné, Ersók hugaimat is köszöntsed. Kérlek, édes kis Sófikám, tudósíts egészséged felől, egyéb otthon való dolgokrúl is. Adjon Isten, édes szerelmes Feleségem, sok karácson napját jó egészségben érned, ezt is szerencsésen elmulatnod. Kívánom, hamar üdőn lássalak jó egészségben.
Irtam Nagy-Disznódon, karácsony első napján 1659.
Tied Édesem, míg él
Teleki Mihály mpr.
Gergely, 1. 470 – 471. Nr. 406. S. k.