« FELSŐ-MECZENZÉF. KEZDŐLAP

Abauj-Torna vármegye és Kassa

Tartalomjegyzék

JÁSZÓ. »

330GÖNCZ.
Fekvése és lakosai. Templomai. Cseh házak.
A HAJDAN hires mezőváros, 1647-ig Abaujvármegye székelye, a hol még azután is, hogy Kassán székházat épített a vármegye, többször tartotta közgyüléseit. Az okiratok szerént a XV. század elején a pelsőczi Bebekeké volt, s az 1427-iki adóösszeirás szerént már tekintélyes nagyságu lehetett, mert 191 portát irtak össze benne. Kassától délre mintegy 30 kilométernyire fekszik, az eperjes-tokaji hegyláncz nyugati lejtőjén, a Dobogó-hegy alatt. Lakosainak száma 3130, a kik ma mindnyájan magyarok. Házainak száma 733. Postája helyben, távirója Hidas-Németi. A lakosok száma vallásfelekezetek szerint a következőleg oszlik meg: róm. kath. 1200, görög kath. 50, ág. ev. 25, ev. reform. 1580, izraelita 275. A templomok közül a róm. katholikus 1448-ban épült. A hitujitás alatt a reformátusok birtokába ment át, kiktől az ellenreformáczió alatt vették vissza. 1714-ben teljesen átalakították. Az ev. ref. templom 1786-ban épült. A templom udvarában áll Károli Gáspárnak szép bronzszobra. Az izr. zsinagógát az 50-es években épitették. Göncznek egyik történeti becsü és érdekes különlegessége az úgynevezett cseh (huszita) házak, melyek még Giskra alatt épültek. Minden ily ház valóságos kis várat képezett magas tüzfalával és lőrésszerü, apró ablakaival. A bejárat e házakba majdnem egy ölnyi magasságban fekszik, honnan könnyen ledönthető lépcső vezet az udvarra. A magas fekvésü pinczének két bejárata volt. Az egyik a szabadba, a másik a lakásba, hogy az egyik vagy másik oldalon megtámadott lakók könnyebben menekülhessenek. Mikor Giskra embereit Gönczről elűzték, minden ily házat külön kellett megostromolni. Kulturális intézményei közül felemlitendő a kath., ref. és izr. 6-6 osztályu népiskola és az 1000 öl területen fekvő mintaszerü községi kisdedóvó. Társadalmi és jótékonyczélu intézményei a "Jótékonyczélu nőegylet", a 331szegények háza és a polgári társaskör. Van még a községnek jól jövedelmező téglagyára. A gönczi takarékpénztár teljesen kielégíti az ottani hiteligényeket. A lakosok általában földmívelést és mindenféle ipart üznek, míg a kereskedelem nagyobbára borra, gyümölcsre és gabonára szoritkozik.

GÖNCZ. - A PÁLOS-KOLOSTOR ROMJAI.
(Saját felvételünk)
Pálos kolostor. Omode-vár.
A község határában fekvő Dobogóhegy keleti oldalán fekszenek az 1525-ben a pálosok által csúcsívesen épitett kolostor romjai és fölötte az Omodevár, melynek azonban már csak néhány faltöredéke áll fenn. A Dobogóhegy nyugati oldalából kevés ként és vasat tartalmazó meleg forrás fakad, melyet falazott medenczében gyüjtenek össze benn a városban. Itt egy fürdőt lát el vizzel; de a lakosok háztartási czélokra is használják. E hegy felé vonul az u. n. "Herczeg-utcza", melyen annak idején állitólag az Omodek jártak a városba. A községben van özv. gróf Erdődy Pálffy Miklósné szül. Fredro Henrietta grófnő csinos izlésü uj kastélya. A grófnőnek mintegy 2500 hold birtoka bérbe van adva.

GÖNCZ. - KÁROLI GÁSPÁR SZOBRA.
(Saját felvételünk)
Virágzásának kora.
Göncz eredetileg német telepitvény volt, még a XV. században is Künzelsdorfnak hivták. Német nevek még ma is nagy számmal fordulnak elő. A Bebekek után a királyok birtoka lett; a most romjaiban heverő páloskolostort még a Bebekek alapították. Ugyanebben a században már hires volt a város borkereskedéséről; a gönczi hordó általános mértékegység lett a Hegyalján és még ma is ösmeretes.
Virágzásának kora a XVI. századra esik. Abauj vármegye, mely felváltva Garadnán, Gönczön, Forrón tartá üléseit, végre Gönczöt választotta rendes székhelyül, míg 1647-ben Kassára nem költözött át.
A reformáczió, melynek talaját valószinüleg már a huszita csehek előkészitették, hamar meghonosodik benne, s Kálvin tanának legerősebb vára lesz. A kalvinista vallás terjedésével karöltve járt magyarosodása. Pár évtized alatt egészen megmagyarosodott.
Midőn Károli Gáspárt 1560-ban az eklézsia első papjának meghivták, mint Benczédi Székely István utódját, már akkor kész magyar egyházra, még pedig népes egyházra talált, melynek már két lelkészre volt szüksége. A kettős lelkészség 1695-ig állott fenn.

GÖNCZ. - A RÓM. KATH. TEMPLOM.
(Saját felvételünk)
Károli Gáspár, az első magyar biblia 332forditója megalapította a hires gönczi ref. iskolát, mely Pelei János rektor vezetése alatt csakhamar számottevő intézetté növekedett és megnyerte a jeles Szenczi Molnár Albertet is.
Károli Gáspár a nagyrészben már a református hitet valló Kassa-völgye (mint akkor a Hernád mellékét nevezték) papjait 1565-ben zsinatra hívta össze Gönczre. E zsinat 21 pontba foglalt határozatot mondott ki Egri Lukács, a szentháromságtagadó ellen, a kit ezután Kassán Schwendi Lázár főkapitány, mint eretneket börtönbe vetett.
Károli nevével és Gönczczel elválaszthatatlanul egybe van forrva a protestáns egyházak és a magyar irodalom büszkesége, az első magyar biblia, melyet Károli 1586-ban kezdett ott fordítani s 1589-től 1590-ig nyomtatta ki Vizsolyban. A nagynevü pap és iró 1592-ben halt meg. Sírkövére a következő feliratot vésték:
"Patria Karolinum, Hospitiam Vitenberga, Cattedra Et Tumulus magnó Göntzia terra viro est."
Ezt Szirmai 1808-ban következőleg magyarosította:
"Néki hazát Károl, Wittenberga tanitVa neVet s hirt, Göncz papi székbe ViVén, VégteMetőt is aDott."
Károli szobrát, mely Mátray Lajos műve, 1890. szeptember 14-én leplezték le nagy ünnepélyességgel.

GÖNCZ. - GRÓF ERDŐDY PÁLFFY MIKLÓSNÉ KASTÉLYA.
(Saját felvételünk)

« FELSŐ-MECZENZÉF. KEZDŐLAP

Abauj-Torna vármegye és Kassa

Tartalomjegyzék

JÁSZÓ. »