| « KASSA. | KEZDŐLAP | KASSA TÖRTÉNETE. » |
31KASSA NÉPESSÉGE.
Polgári lakosság és katonaság. Szaporodás 1850-től.
Kassa polgári lakosságának száma az 1891-iki népszámlálás szerint 28,884 lélek volt, a katonaságé 3281, az összes lakosság tehát 32,165. A lakosság szaporodása 1880-tól fogva lassúbb emelkedést mutat, mint az 1869-1880-ig terjedő évtizedben. A város polgári lakosságának növekedése következő arányokban történt:
| 1850-ben volt | 13,034, |
| 1857-ben volt | 16,417, |
| 1869-ben volt | 21,472, |
| 1880-ban volt | 26,097, |
| 1891-ben volt | 28,884. |
Legnagyobb volt tehát a szaporodás az 1857-1869-iki időszakban, a mikor összesen 30.79% volt a szaporodás, egy évre tehát 2.56% növekedés jut; míg 1880-1891 közt összesen csak 10.68%, egy évben tehát nem egészen 1% volt a gyarapodás.
Összehasonlítás más városokkal.
A többi magyarországi városhoz viszonyítva, az utóbbi negyven év alatt Kassa a legerősebben gyarapodó városok közé tartozott. A fővárost nem számitva, Magyarország összes vidéki városai közt csak Ujvidék, Temesvár és Pécs multák fölül. E negyven év alatt Ujvidék lakossága 147%-kal, Temesváré 125%-kal, Pécsé 122.4%-kal növekedett; Kassáé 121.61%-kal. Mögötte marad Kolozsvár 93.98, Arad 87.75, a többi még kisebb százalékkal.
Kassa lakosságának túlnyomó részét, mint azt minden fejlődő városnál tapasztaljuk, a bevándorlottak képezik. A benszülöttek arányszáma körülbelül megegyez Budapest arányszámával. Míg Budapesten 100 lakosra csak 39 benszülött jut, Kassára 40.55. Ez a szám azonban emelkedett 1880 óta, a mikor a benszülöttek száma 38.54% volt, s arányban áll az utóbbi évtized lassubb szaporodásával, tehát a bevándorlás csökkenésével. 1891 óta azonban a lakosság szaporodása ismét sebesebb tempóban halad s a polgári lakosság meghaladja a 30,000-et a katonasággal együtt a 34,000 et. Ausztriai illetőségü volt 1062 férfi s 638 nő, a minek oka a közeli Galicziából való beszivárgás, vagy munkakeresés végett való ideiglenes bevándorlás lehet.
A törvényhatósági joggal felruházott városok közt (Fiumén kívűl) népességre nézve Kassa a 13-ik helyet foglalja el; a rendezett tanácsu városokat is számba véve, a 18-ikat. Megelőzik a sorrendben: Budapest, Szeged, Szabadka, Debreczen, Hódmező-Vásárhely, Pozsony, Kecskemét, Arad, Temesvár, Nagyvárad, Pécs, Kolozsvár, Makó Szentes, Brassó, Miskolcz, Kiskun-Félegyháza. A sorrendben követik: Czegléd, Székesfehérvár, Nyiregyháza, Zombor stb.
Lakosok száma nyelvcsoportok szerint. Magyarok és magyarul beszélő idegenek.
A lakosok közt anyanyelvre nézve van magyar 14,421, német 3891, tót 9713; a többi töredék. Legerősebb tehát a magyar elem, mely az utóbbi tiz esztendő alatt nagy szökkenéssel előzte meg a többi nemzetiséget s míg 1891-ben azok összes számával egyenlő lett, ma már elérte az abszolút 32többséget. Jelentősebb ennél az, hogy a magyarul beszélő idegen ajkuakkal együtt a magyarul tudók már háromnegyed részét teszik a lakosságnak.
1880-ban a magyar ajkuak száma Kassán csak 39.80% volt, ellenben a tótoké ennél több, 40.90%, a németeké 16.70%.
Az 1891-iki népszámláláskor magyar ajkunak vallotta magát a lakosság 49.93 százaléka, tehát hét ezredrész hiján a lakosság fele. Ugyanez idő alatt a németek száma 16.70%-ról 13.47%-ra, a tótoké 40.90%-ról 33.64%-ra csökkent, a tótok elmagyarosodása tehát lépést tart a németekével, vagyis az idegen ajku lakosság meglehetősen gyorsan olvad be a magyarságba.
A magyarul is beszélő idegenek szaporodása még örvendetesebb képet ád. 1880-ban a magyarul is beszélő idegenek száma 31.46% volt; 1891-ben már 42.84%, tehát majdnem minden második tudott már magyarul. 1891-ben Kassa összes lakosságának 71,38%-a tudott magyarul, 1880-ban csak 58.68%-a.
Vallás.
Vallásra nézve Kassa lakosságának túlnyomó része római katholikus. Számuk 20,280. Görög katholikus 1945, ág. evengelikus 2097, ev. református 1239, zsidó 3306. Ezenkívül van 18 görögkeleti, 3 unitárius.
KASSA. - A KLOBUSITZKY-UTCZA ÉS A HERNÁD HIDJA. (Letzter S. felvétele.)
Hitfelekezetek és anyanyelv.
A hitfelekezeteket és a lakosság anyanyelvét tekintve, az orsz. statisztikai hivatal megállapitása szerint, Kassán a tótok kevés kivétellel, a magyarok nagyobbrészt katholikusok. A 9700 tót közül 8200 a r. katholikus hitet vallja; a 14,400 magyar közül 9200. A görög katholikusok egy harmadrészben magyarok, két harmadrészben tótok. Az ág. evangelikusoknak valamivel több mint fele magyar, egy harmada német, a kisebb töredék tót. Az ev. reformátusok általában magyarok, de van 23 német és 36 tót református is. Az izraeliták közöl 2106 magyarnak vallotta magát, 1124 németnek, egy csekély szám tótnak.
Lakosok nem szerint.
A nők száma jelentékenyen felülmulja a férfiak számát. Kassán minden 1000 férfira 1229 nő esik a polgári lakosságból. Ez sokkalta nagyobb, mint az országos átlag, mely 1000 férfira csak 1028 nőt mutat ki; de nagyobb az abaujvármegyei átlagnál is, mely szerint (még mindig igen magasan) 1148 nő jut 1000 férfira. A vármegyében a kivándorlott férfiak, Kassán a női cselédek és napszámosok okozzák a nagy többletet.
Családi állapot
A nőtlen férfiak száma nagyobb, mint a hajadon nőké. Száz közt van:
| Nőtlen férfi | 41.95 |
| Nős férfi | 54.48 |
| Özvegy férfi | 3.43 |
| Elvált férfi | 0.13 |
| Hajadon nő | 35.10 |
| Férjes nő | 45.35 |
| Özvegy nő | 19.27 |
| Elvált nő | 0.28 |
33Agglegények tekintetében Kassa Magyarország városai közt a legelsőkhöz tartozik. Budapest és Zágráb után csak három város vitatja ezt el tőle: Kolozsvár, Pozsony, Sopron. Budapesten 100 férfira 46.90 nőtlen jut a kassai 41.96-tal szemben.
Lakosok kor szerint.
A mi az egyes korcsoportokat illeti, a város lakossága következőleg oszlik föl:
| 0-15 évig | 15-40 évig | 40-60 évig | 60 éven felül |
| 30.63% | 45.58% | 17.10% | 6.69% |
Az öreg emberek száma, viszonyitva más városokhoz, nem éppen csekély. Csupán néhány magyarországi város mulja felül Kassát ebben a részben; első sorban Pozsony, a hol 100 lakosra 9.45 hatvan éven felüli ember kerül, azután Kecskemét 9.12, Rév-Komárom 9.11, Baja 9.11 Zombor 8.49, H.-M.-Vásárhely 8.47, Versecz 8.02%-kal.
Műveltség.
Az általános műveltségre nézve következő adatokat talált a népszámlálás:
KASSA. - VÁROSI BÉRHÁZ A RÉGI FEGYVERHÁZ HELYÉN. (Podleszny A. felvétele.)
Száz (hatvan éven felüli) férfi lakos közől írni-olvasni tud 82, száz nő közől csak 61.64. Csak olvasni tud 0.88 férfi, 4.48 nő, sem olvasni, sem irni nem tud 17.12 férfi, 33.89 nő.
Foglalkozás.
A mi a lakosok foglalkozását illeti, értelmiségi keresetet folytat 772, ezek eltartottjainak száma 1846. Értelmiségi keresőknél levő szolgák száma 221, eltartottjuk 497. Őstermelő van 341, eltartottjaik száma 539. Ipar- és forgalmi keresetet űz önállóan 8208 egyén, eltart 8902 személyt. A járadékosok száma 889, eltartanak 1199-et; végül a napszámosok 1631-en vannak, eltartottjaik száma 1378. Az iparosok és forgalmi keresetet űzők eltartottjaihoz számittatnak az illető vállalatok segédmunkásai is. A mint látjuk, Kassa legnagyobbrészt iparűző város, lakosainak több mint fele ipari és kereskedelmi foglalkozásból él, sőt mivel a napszámosok is általában ipari munkát végeznek, mondhatjuk, hogy a lakosság két harmadát köti le az ipari munka.
34Lakosság sürüsége.
Kassa belterjes növekedését éppen ennek köszönheti. Nagyvárosi jellegének erősebb kidomborulását a lakosság sürüsödése mutatja. A város 93 négyszögkilométernyi területén 1869-ben 21,472 lélek lakott, esett tehát egy kilométerre 233; 1891-ben ugyanezen a területen már 310 lakost számláltak egy kilométeren.
Szaporodás 1891-1894-ben.
Az 1891-1894-iki népmozgalmi adatokból szükségesnek tartjuk megemliteni, hogy az egyes lelkészségek anyakönyvi följegyzései szerint született r. kath. 3480, megh. 3000, gör. kath. sz. 458, megh. 328, az ág. ev. magyar-német egyházban szül. 156, megh. 151, az ág. ev. magyar-tót egyházban szül. 165, megh. 147, ev. ref. szül. 182, megh. 176, az izraelita orth. hitközségben szül 158, megh. 80, az izr. neolog hitközségben szül. 367, megh. 197. Összesen született 4966 gyermek, meghaltak 4079-en; a születések többlete tehát 887 e négy év alatt.
FÜGGŐ PECSÉT NAGY LAJOS SZABADALMI LEVELÉRŐL. (Zárókép.)
| « KASSA. | KEZDŐLAP | KASSA TÖRTÉNETE. » |