« ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FLÓRÁJA. KEZDŐLAP

Abauj-Torna vármegye és Kassa

Tartalomjegyzék

ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE VASÚTJAI. »

447POSTA ÉS TÁVIRÓ ABAUJ-TORNA VÁRMEGYÉBEN.
Első posta Magyarországon.
ELSŐ, rendszeres postajárata Magyarországnak a Pozsonyból kiinduló volt 1558-ban, a postaintézménynek Magyarországon történt szervezése alkalmával, mely első postajárat Kassát is érintette. Ez ugyanis Pozsonyból kiindulva a Vág völgyén, továbbá Liptó, Szepes és Sáros vármegyékben áthaladt s utközi posta állomásokként szerepelt a lőcsei és eperjesi postahivatal, a végállomás Kassa volt.0
Első postamester Kassán.
A rendelkezésünkre álló adatok szerint Maria Antal volt az első postamester Kassán, a ki 1558-tól 1565-ig kezelte a kassai postát. A postamester illetménye 230 frt fizetés és a közönségtől befolyt jövödelem, minek fejében 3 lovat volt köteles tartani.
A XVI. században majdnem szakadatlanul tartó hadjáratokban Kassa és Szatmár között ideiglenesen hét tábori postaállomás szerveztetett, a midőn csak maga Maria Antal 18 lóval szolgált a hadi postáknál.
Maria Antalt a kassai postamesterségben 1566-ban Paar Bertalan, majd Paar Nondinus követte.
1580. körül Wollzogen András birta a kassai postát, kinek 3 ló tartására 285 magyar forint fizetése volt.
XVII. század.
A XVII. század első évtizedében a szepesi királyi kamara kiterjesztette a postavonalat Kassától Szatmárig.
Ugyanez időtájban az északi pozsony-kassai vonal Eperjestől kezdve Bártfa és Lengyelország felé hosszabbittatott meg. A kassa-szatmári vonalnak Abaujvármegye területén két állomása volt; Szinán és Vilmányban. E két állomáson a postamesterek 2-2 lovat tartottak.
A posták fejlődésére nagyon bénitólag hatottak Bethlen és Bocskay szabadságharczai.
1605. körül Hueber András kassai postamester minden vagyonát elvesztette; a fejedelem (Bocskay) elvette a házát "több németek házaival együtt" s őt magát bujdosásba kergette.
Bethlen Gábor halála után a kassa-szatmári postavonal ismét a szepesi kamara kormányzósága alá került.
4481633. körül Kassa már mint főpostaállomás szerepel, melyhez 4 vidéki állomás tartozott, összesen 13 ló tartásával.
Ugy a szepesi, mint a pozsonyi kamara postái már akkor az "országos főpostamester" igazgatása alatt állottak.
Az első magyar származásu kassai postamester Soós Gábor volt, a ki 1662. táján kezelte a kassai postát. Majd 1686-ban Gránáth János szerepel mint helyettes postamester. Ez időben a postajáratok már hetenkint kétszer közlekedtek.
Thököly fölismervén a posta fontosságát, szigoru rendelettel gondoskodott az időközben megzavart postaforgalom biztosításáról.
1682. szeptember 10-én Kassán kelt rendeletében kimondja:
"A mennyiben a magunk s hazánk java és maradandósága szempontjából postaszolgálataink fentartandók, hogy ezeknek Magyarország eme részeiben leendő szükséges és czélszerü berendezése és beosztása állandóan és szilárdan fentartható legyen s fenn is tartassék, akarjuk és szigoruan parancsoljuk az ország minden állásu és rangu egyéneinek, különösen pedig azoknak, kik nyeregben tartott lovakon vagy a postával akarnak utnak indulni avagy utjukat folytatni és a posta nyujtotta többi kedvezménynyel s előnynyel élnek, hogy a Magyarország sokszor emlitett részeiben létező postáknál a következő rendszabályokat és módozatokat pontosan és sértetlenül betartsák."
Következik a hét fejezetre osztott részletes szabályzat, melynek végén a posta-tisztviselőknek járó évi fizetést is megszabja és pedig többi között "Dobay Gábor eperjesi postamesterünk részére 336 magyar forint, a licsérdi s a bertóti veredáriusok (fiókpostások) részére évenként 72 magyar forint" stb.
XVIII. század.
II. Rákóczy Ferencz hadjáratakor a posta mindjárt a kuruczok kezébe jutott. II. Rákóczy Ferencz 1703-ban ujra szervezte úgy a felsőmagyarországi, mint az erdélyi postákat. Az egyik fővonal Beszterczebányáról kiindulva többi között Lőcsén, Bertóton s Eperjesen át haladt Kassára s innen Buzita, Szina és Vilmány postaállomásokat érintve Szikszóra, a hol elágazott egyrészt Tállya és Tokaj fel, másrészt pedig Edelény és Putnok felé. A posták igazgatásával Rákóczy, Szepesi Jánost (1704.), majd Kossovics Mártont bizta meg.

BENE RÓBERT.
Természetes, hogy a postahivatalok elsősorban mint tábori posták működtek s igy a változó hadi szerencse s a háborus idők szülte nehéz viszonyok nemcsak a postaügy fejlődését hátráltatták, hanem az alkalmazottakat anyagi károkkal is sujtották.
Igy Német Jakab vilmányi postamester arról panaszkodik, hogy Rabutin császári generális által "leégettetett" s ugyanakkor 15 lova eldöglött. A buzitai postamester pedig felpanaszolja, hogy a főpostamester (Szepesi János) által "in ordinaria modo" traktáltatott. A szikszói postamester felhozza, hogy "Sz. J. uram ő nagysága postán hat lovain ment, de egy postáját meg nem fizette". A panaszok megvizsgálásával az uj főpostamester Kossovics Márton bizatott meg, a ki az abauji postavonalakat 1707-ben vizsgálta meg.
A szatmári béke után a felsőmagyarországi posták a Paar-fél postaintézménybe olvadtak be s a postahálózatnak csomópontja Buda lett. A felsőmagyarországi, Kassán és Abaujvármegyén átvonuló postahálózat azonban lényegesen most sem változott.
4491720-ban Flachenfeld Viktorin viselte a kassai postamesteri tisztet, a ki a város annáleseinek feljegyzése szerint arról is nevezetes, hogy a főutczán diszlő Szüz Mária szobrot emeltette, részben saját költségén, részben általa összegyüjtött kegyes adományokból. Utódja lett Flachenfeld Ferdinánd 1742-től, valószinüleg 1764-ig.
A kassai postamester már ekkor a "Post-Verwalter" czimet viseli s felügyeleti joga van több postaállomás fölött. 1758-ban a kassai postahivatal már mint "Ober-Postamt" van megjelölve. 1763-tól kezdve Haager Ernő Frigyes az Ober-Postamts-Verwalter.
II. József alatt.
II. József a magyarországi posták igazgatását 1783-ban a magyar helytartó tanácsra bizta, de belső szervezetében továbbra is a bécsi főpostaigazgatóság intézkedett (előbb Hof-Post-Comission). A helytartó tanácsnak nyolcz postaigazgatási kerület (postae praefectoratus officii districtus) volt közvetlen alárendelve; ezek egyikének székhelye Kassa volt.
A kassai praefectura felügyelete alá tartoztak az Abauj, Torna, Sáros, Szepes, Liptó, Turócz, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa, Marmaros, Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyék területén fekvő posta-hivatalok. Ezeknek száma a mult század utolsó évtizedében s a jelen század elején már 73 volt, köztük 14 ugynevezett megállapodási és osztályozó állomás (Absatz- un Theilungs-Station).
Postaállomások és postamesterek.
Abauj-vármegye területén, a kassai főpostahivatalon kívül, Hidas-Németiben, Forrón, Szikszón, Vizsolyban, Szinyén (Pető-Szinye), Jászó-Ujfaluban és Alsó-Meczenzéfen volt postahivatal. Ellenben a szinai, a buzitai és a vilmányi postahivatalok már nem működnek. A postajáratok négy főirányban közlekednek; még pedig: Jászó-Ujfalun, Alsó-Meczenzéfen és Szomolnokon át Rozsnyóra és tovább Rimaszombat, Galgócz felé, délnek Hidas-Németin. Forrón, Szikszón át Miskolczra és tovább, Eger, Gyöngyös, Hatvan, Pest felé; keletnek: Szinyén át Vecsére és tovább Nagy-Mihály, Ungvár, Munkács, Máramaros-Sziget felé; északnak Lemesen át Eperjesre és innen egyrészt Bártfán át Galiczia felé, másrészt pedig Sirokán át Lőcse, Lucsivna stb. felé Pozsony irányában. Azonkivül Hidas-Németitől mint osztó-postaállomástól elágazik Vizsolyon át a Tállya, Tokaj, Debreczen stb. érintésével Erdélybe futó postajárat.
Kizárólag Abauj-Torna vármegye területén tehát 206 kilométernyi uton közlekedett a posta. Maga a kassa városi postahivatal 44 postaállomással 17 megállapodási (Absatz) állomással és 4 főpostahivatallal állott közvetlen rovatolási összeköttetésben. Nem találjuk már nyomát a Rákóczy idejében berendezett Putnok, Edelény, Szikszó, Tállya, Tokaj irányában haladó postajáratnak.
A járatok az emlitett irányokban hetenként kétszer közlekedtek (Pestre hétfőn és pénteken) s ugyancsak minden irányból hetenként kétszer volt postaérkezés.
Forgalmi és jövedéki adataink ez időszakból nincsenek, csupán azt tudjuk, hogy a Magyar Hirmondó czimü első magyar hirlapból 2 példány járt Kassára, ugyanannyi Miskolczra, Rozsnyóra és S.-A.-Ujhelybe, míg Eperjesre, M.-Szigetre 3 példány járt.
A kassai postahivatal forgalmára a tisztviselők rendszeresitett létszámából következtethetünk. Igy 1792. után a "postae praefectuson" kívül 1 ellenőr (Miller Ignácz), 1 tiszt (Steinhagen István) és két irnok (Aulinger László és Engl Mihály) volt alkalmazásban Mindenesetre máris jelentékenyebb lehetett a forgalom, a mennyiben ez időben a postának financziális érdekei is előtérbe nyomultak. A postapraefectusnak pedig már 600 frtnyi, az ellenőrnek 400 frt s a tisztnek 300 frt fizetése volt. 1807-ben a postai praefectusok a postaszállitás kötelezettsége alól felmentettek s ennek folytán beálló anyagi veszteségeikért pénzbeli kárpótlást kaptak.
A postahivatalok közül a jelen század elején zálogjoggal (sub titulo oneroso) birta a hidasnémeti postát a Drisnyei- család s később a vizsolyi 450postát az Unghváry család. A század második tizedének kedvezőtlen pénzügyi viszonyait a postamesterek is megérezték, mert 300, 250, 200 forintos fizetéseik a finánczpátenssel 100-150 frtra szállittattak le. Később ennek kárpótlása fejében százalék szerinti pótlékokban részesittettek.
XIX. század.
Kedvezőbbé vált a postai összeköttetés a harminczas évek elején, midőn a levélposta (ordinaria) Kassa és Pest között már hetenkint négyszer közvetittetett. A gyorskocsik, az ugynevezett delizsáncz (diligence) postakocsik életbeléptetése pedig nagyban hozzájárult a személyforgalom emeléséhez.
Kassán már 1829-ben magán társaskocsi-vállalat is közvetítette a személyforgalmat, a mely azonkivül postaanyagot is szállitott. Bujanovics Ede habsáni postamester Eperjes és Kassa közt minden másodnap közlekedő társaskocsi-járatot rendezett be, mely 1830-ban már naponta közlekedett. Később a vállalatot Kassán Spielmann József vette át s 1839-ben már Eperjes-Kassa és Budapest között naponta közlekednek e kocsik. A vállalat mindinkább terjeszkedve egészen az ötvenes évek közepéig állott fenn.
A diligence postakocsin a harminczas években Kassáról Pestig 6 napig tartott az út s a szállitási dij személyenként 9 frt 34 kr. volt. 1838-ban a levélposta hetenkint ötször küldetett Pestre, 1843-ban pedig már naponkint jár a posta Pestre.
A megyebeli postahivatalok száma lényegesen nem változik s csak a negyvenes évek vége felé nyilik meg a kassa-rozsnyói vonalon, melyet Losonczon át Budával kötnek össze, a tornai és csécsi postahivatal és ugyanakkor a szomolnoki, meczenzéfi és jászó-ujfalusi postaállomások levélgyüjtő állomásokká lesznek.

A POSTAÉPÜLET KASSÁN.
(Saját felvételünk)
Posta magyarosodása.
A negyvenes években találjuk az első magyar szövegü rendeleteket a helytartótanácstól, mert az eddigiek latin, de túlnyomó részben német nyelven adattak ki. A bécsi "Oberste Post-Direction" azonban kizárólag a német nyelvet használja. Az előbb emlitett magyar szövegü rendeletek már a "kassai postaigazgatósághoz", majd a "kassai főtisztséghez" intézvék.
1848.
Midőn a magyar kereskedelemügyi miniszterium 1848-ban a posták igazgatását átvette, Németh József volt megbízva a kassai postahivatal és postakerület vezetésével. Németh hűtlen lett hazájához és 1849. elején, midőn a magyar hadsereg Kassa felé közeledett, Duklára, Galicziába menekült s ott fogadta az osztrák főpostaigazgatóság rendeleteit.
A magyar kormány Toborffy Lajos debreczeni ellenőrző tisztet bízta meg a postaigazgatási teendőkkel, a szabadságharcz lezajlása után azonban az osztrákok Németh Józsefet visszahelyezték hivatalába.
1849. után.
Az 1850-iki általános szervezés alkalmával rendszeresítették tulajdonképen a kassai postaigazgatóságot.
Tiszti személyzetét képezte: 1 igazgató (1500 frt fizetéssel s 200 frt lakpénzzel), 1 igazgatósági segéd (Bastl János), 1 postatiszt, 1 gyakornok és 1 dijnok.
451Abauj-Torna vármegye területén a következő postahivatalok működtek: Csécs, Forró, Hidas-Németi, Meczenzéf, Szikszó, Szinye, Torna, Vizsoly, Kassa; Metzenzéf azonban csak mint levélgyüjtő-postaállomás működött. A postajáratok iránya nem változott; megemlithető azonban, hogy Pest és Kassa között a postai "malle"-járatokon kívül egy külön társaskocsi-járatot rendeztek be.
1851-ben állitották föl a zsadányi postahivatalt, 1858-ban a filkeházait, a mely S.-A.-Ujhelylyel hozatván összeköttetésbe, uj postavonal nyilt meg Kassa és S.-A.-Ujhely között. Abauj-Szántón 1857-ben nyilt meg a postahivatal.
Az ötvenes évek elején lépett életbe a postai utalványozás; a kassai kerületben egyelőre azonban csak Kassán.
Az ötvenes évekből származó költségelőirányzat szerint, a kassai postakerület személyzeti kiadásai már 23,000 frtra rúgnak, a jövedéki bevétel a 62,000 forintot meghaladja, a postaszállitás költségei pedig 165,000 forintnál többre emelkednek.
Postamesterek a vármegye területén ez időben: Koós Imre, Farkas István, Drisnyey László, Gedeon András, Unghváry Pál, Michnay Amália; nagyrészt megyebeli földbirtokosok, míg a tornai posta a gróf Keglevich, a szinyei posta pedig a gróf Vandernáth család kezeiben volt. 1860-ban nyilt meg a szepsi postahivatal.
Vasúti posta.
A pest-czegléd-kassai vasúti vonal kiépitése után a postai járatok beosztása lényegesen megváltozott. A Hidas-Németi, Vizsoly-Tállya között haladó járat beszüntettetvén, Forró-Encstől Abauj-Szántón át Tállyára uj postavonalat rendeztek be, a melyhez a Vizsoly-Abauj-Szántó közti járat csatlakozott.

ABAUJ-TORNAVÁRMEGYE POSTAVONALA 1700-BAN.
A postaigazgatóság létszámát 1863-ban ismét szaporitották; egyidejüleg emelték a Kassa városi postahivatal tiszti és szolgai létszámát.
1867-ben a postaigazgatásnak a magyar kormány által történt átvétele alkalmával 1 kincstári és 14 nem kincstári (postamesteri) hivatal működött Abauj és Torna vármegyék területén és a postautak hossza 292 kilométerre rúgott. Még ugyanezen évben megnyilt a buzinkai és stószi postahivatal, a szinyei postát pedig Bődre helyezték át.
A postahivatalok és uj járatok számát lényegesen szaporitották, különösen az újonnan megnyilt vasút-vonalak mentén. - Igy 1868-ban Nagyszalánczon, Szinben, Jászón, Gönczön és Buzitán, a következő évben pedig Hámoron, Torna-Almáson és Herlányban nyilt meg postahivatal. - A postakiadóságokat (Alsó-Mezenzéf, Szepsi) valamennyit postamesteri hivatalokká alakitották át. - 1871-ben berendezték a pest-miskolcz-kassai mozgópostát, felállitották a garadnai, csobádi, homorogdi és felsővadászi postahivatalt.
Postai forgalom 1870-ben.
1871. elején a kassai postakerületben összesen 171 postahivatal működött, s a postajáratok által megtett út 2910 kilométerre rúg, melyből Abauj és Torna vármegye területére 211 kilométer jut s azonkivül 5 hivatal pályaudvari postajáratok utján a mozgópostákkal áll összeköttetésben. Kassa város területén a postai kézbesitést naponta kétszer hét levélhordó 452végzi. A kezelő-személyzet létszáma 1 gondnok, 1 ellenőr, 10 postatiszt és 8 járulnok. A postajáratokat kisérő személyzet 26 főből áll.
A kerületi igazgatóságnál pedig 1 igazgató, 1 titkár, 1 felügyelő és 1 fogalmazó volt rendszeresitve, míg a számosztálynál 2 számtiszt s mindkét helyütt a postahivatal létszámából időnként berendelt 4 tiszt.
Az 1868-ban 267 ezerre rugó összbevétel 1871-ben 358 ezerre emelkedik; míg a kiadások 1868-ból 319 ezerről 402 ezerre emelkednek, úgy hogy az üzleti eredmény 1868-ban 52 ezer, 1871-ben 34 ezer forintnyi hiányt mutat. Javul azonban a helyzet már 1872-ben is, a midőn a kassai kerület már 5400 frtnyi fölösleget mutat fel, a mi 1873-ban 10,400 forintra emelkedik. Innen kezdve az emelkedés állandó.
1873-tól 1880-ig a vármegye területén megnyilt a szilasi, alsó-kékedi forró-encs-pályaudvari, jósafői, rozgonyi és abauj-baktai postahivatal, úgy hogy 1880-ban a kassai postahivatalon kívül már 32 posta van a megye területén.
A kassa-oderbergi és a kassa-s.-a.-ujhelyi vasutvonalak megnyitása után nyomban felhasználtatnak ezek a vasutak is a postaszállitás czéljaira, s bár e miatt több közuti járat megszünt, ezek hossza a vármegye területén mégis 302 kilométerre rúg.
Postai forgalom 1880-ban.
A postajövedék és forgalom további rohamos emelkedését illusztrálják az 1880. évi adatok.
A kassai városi postahivatal jövedéki bevétele 58,065 forintra rúgott, míg az Abauj-Tornavármegye területén fekvő postahivatalok jövedéke 29,870 forintot tett ki. A kassavárosi postahivatal forgalmi bevétele 1.480,484 frtot, forgalmi kiadása pedig 1 152,140 frtot tett; míg Abauj-Tornavármegye többi postái ugyanezen évben 389,237 frtnyi forgalmi bevételt és 248,762 forgalmi kiadást mutatnak ki. A kassai postahivatalnál feladott levélpostai küldemények száma a 88 ezeret, a kézbesitetteké a 71 ezeret meghaladta. A vármegyei postahivataloknál 36 ezernyi illetőleg 54 ezernyi levélpostai küldeményt kezeltek.
A kocsipostai forgalom a következő: Feladatott Kassán 16,955 drb, kézhez adatott 101,581 drb csomag és pénzeslevél; a vármegyei postahivataloknál pedig feladásra került 2264 darab, kézbesitve lett 83,891 darab kocsipostai küldemény. A Kassán feladott és kifizetett postautalványok értéke a 2 millió forintot túlhaladta; a vármegyei postahivatalok utalvány-forgalma pedig megközelitette a két millió forintot. Az igazgatóság vezetése alatt álló kerületnek évi pénzfölöslege 55,345 frtra emelkedett.
1882-ben megnyilt a kassa-pályaudvari postahivatal, a mely postafelvételi teendőkön kívül megbizatott a Kassáról Ruttkáig, Orlóig, illetőleg S.-A.-Ujhelyig közlekedő mozgóposták vezetésével.
A forgalom emelkedése következtében Kassán a fő-utcza északi végén "Kassa-Ferenczváros" név alatt 1884-ben uj postahivatalt állitottak föl. A vármegye területén, 1881-ben Abauj-Szemerén, Abauj-Szinán és Enyiczkén, 1882-ben Nagy-Idán és Bodókőváralján, 1883-ban Halmajon, Léhen és Aranyidkán, 1884-ben Garbócz-Bogdányban, Göncz-Ruszkán, Hollóházán, Telkibányán, Alsó-Mislyén, Alsó-Vadászon és Bárczán, 1885-ben Gibárton, Hidvég-Ardón, Pálházán, Perényben, Abauj-Komlóson, Abauj-Széplakon, Csányban, Csécsen, Felső-Dobszán, Felső-Gagyon és Felső-Mérán s végül 1886-ban Hernád-Vécsén, Jánokon, Semsén, Abauj-Tihanyban és Felső-Olcsváron uj postahivatalok állittattak fel, úgy hogy 1886-ban már 62 hivatal működött a megyében s 3 postahivatal Kassán.
Postatakarékpénztár.
A postatakarékpénztár szervezése alkalmával (1886-ban) 15 abauj-tornavármegyei postahivatalt bizott meg a kormány közvetitési teendőkkel; a következő években a megbizatást fokozatosan kiterjesztették, úgy hogy ez idő szerint valamennyi posta egyszersmind közvetitő hivatala a postatakarékpénztárnak.
1886-ban megszerezte a postakincstár a sörház-utcza 10. sz. a. fekvő épületet, november havában pedig, a még akkor külön álló kassai távirda-főállomás is a postaházban nyerte elhelyezését.
Ugyanezen évben emelték a kassa-pályaudvari postaházat is; s megnyitották a Schalkház-féle épületben elhelyezett s kincstárilag kezelt postahivatalt.
Posta- és távirdaigazgatóság.
A posta- és távirdaintézetnek 1887-ben történt egyesítése alkalmával a kassai postaigazgatóság posta- és távirdaigazgatósággá alakult át, területét is megnagyobbitották, a mennyiben az eddig a budapesti igazgatósághoz 453tartozó s Borsodvármegye területén fekvő postahivatalokat a kassai kerületbe osztották be. Az uj posta- és távirdaigazgatóságnak hatásköre kiterjed tehát az Abauj-Torna, Sáros, Szepes, Gömör, Zemplén, Ung, Ugocsa, Bereg, Mármaros és Borsod vármegyék összes posta- és táviróhivatalaira. A táviróhivatalok száma 67 volt.
Táviró.
Az első táviróvezeték 1856-ban épült, Debreczenből kiindulva, Tokajon és Szántón át Kassára, 60 kilométer hosszuságban. - A kassai táviróállomás 1856. november 28-án kezdte meg működését.
A tokaj-miskolczi vasutvonalnak 1859-ben és a miskolcz-kassai résznek 1860-ban történt kiépitése után a debreczen-kassai táviróvonalnak tokaj-kassai részét a vasúti pályatesthez helyezték át.
1859-ben épült a kassa-eperjes-jaslaui vezeték. - E vonal a vármegye területét 15 kilométer hosszuságban szelte.
A vármegye területét érintő harmadik táviróvonal 1866-ban épült, még pedig Kassától Alsó-Meczenzéfen át Rozsnyóig. Az összes vonalak hosszasága 147 klm. volt.
1867-ben kiépült a kassa-gálszécs-nagymihályi vonal, 1869-ben pedig a szepsi-tornai vonalrész s ugyanazon évben nyilt meg a tornai táviróhivatal.
A kassa-legenyemihályi vasutvonal kiépitése után 1873-ban felállitott üzleti táviróvonal vezetékébe bekapcsolták az alsó-mislyei és nagy-szalánczi vasutüzleti távirókat.
A megyebeli táviró vonal hossza 1878-ban már 210 kilométerre rug; a vezetékek száma pedig 17 s azok összes hossza 674 kilométer.
Az 1878. év második felében megnyilt a szepsi, 1880-ban pedig a jászói táviróállomás.
A kassa-gálszécsi vonalrészt 1879-ben lebontották s a vezetéket a vasutmenti (kassa-legenyemihályi) vonalra helyezték át; ellenben 1881-ben Szerencstől Abauj-Szántóig uj közuti vonal épült, melynek visszatérő vezetékébe bekapcsolt "Abauj-Szántó" táviróállomás, 1881. november havában nyilt meg.
Nagyítható kép
ABAUJ-TORNAVÁRMEGYE POSTAVONALAI 1850-BEN.
Posta- és táviró egyesitése.
Az egyesítés évében, 1887-ben a vármegye területén a táviró-vonalak hossza 188 kilométert tett, a vezetékek száma 18 s azok összes hossza 653 kilométerre rúgott.
A kassai távirói főállomásra már 1872-ben 26,152 drb távirat érkezett; 1881-ben 19,874 dijköteles és 1791 dijmentes távirat adatott fel, érkezett pedig összesen 21,886 darab; végül közvetitett az állomás 91,596 táviratot. Ugyanezen évben Alsó-Meczenzéf 1477 és Jászó 1013, Szepsi 1566 és Torna 2763 darab táviratot dolgozott fel.
A jövedéki bevétel Kassán 11,977 forintra rugott, 1882-ben pedig 12,679 forintra emelkedett.
A többi vármegyei táviróállomások 1881. évi jövedéki bevétele 2962 forintot, az 1882. évi bevétel pedig 2973 frtot tesz ki.
1886-ban a Kassán feladott táviratok száma 22,623 darab, az érkezetteké 22,883 drb s a jövedéki bevétel 11,444 forint. A főállomásba bekapcsolt vezetékek száma 17, még pedig 14 állami és 3 vasúti.
A táviró személyzetére vonatkozó adatok a következők: A kassai-táviróállomásnak 1856-ban történt megnyitásakor az állomás kezelését 1 gondnok és 2 segédmunkaerő látta el. 454Később az éjjel-nappali szolgálat berendezésekor (1862-64) 6 munkaerő van rendszeresitve, 1870-ben már mint "főállomás" működik Kassa. Az intézmény első rendezésekor a kassai állomás a pesti cs. kir. távirdafelügyelőségnek volt alárendelve; 1867-ben azonban a Debreczenben felállitott igazgatóság kerületébe osztatott be. A debreczeni távirdaigazgatóság 1870-ben Kassára helyeztetett át. Személyzete ekkor 1 igazgatóból, 3 titkárból és 6 beosztott tisztből állott. A többi megyebeli állomást vagy szerződött vállalkozó vagy a postamester látta el.
Személyzet.
A főállomási személyzet számát 1880-ban - a teljes éjjel-nappali szolgálatnak fél éjjelire történt redukálása alkalmával, - megfelelően leszállitották. 1881-ben a kassai táviróigazgatóság Debreczenbe helyeztetett vissza, s a kassai főállomást, valamint a megyebeli többi állomásokat a debreczeni igazgatóság kerületébe osztották be.
A posta- és távirdaintézet egyesítésekor a "kassai posta- és távirda-igazgatóság" személyzeti létszáma következőleg állapittatott meg: 1 igazgató, 1 tanácsos, 1 titkár, 3 felügyelő, 2 fogalmazó, 2 segédfogalmazó, 1 pénztárnok, 1 ellenőr, 1 számvizsgáló, 2 számtiszt, 4 főtiszt, 87 tiszt, 45 segédtiszt, 9 gyakornok, 36 kezelő, 78 elsőosztályu szolga, 141 másodosztályu szolga, 2 kisegitő szolga és 6 dijnok, összesen tehát 423 fő.
Ebből a kassavárosi postahivatalba 32 főnyi, a kassai táviróállomásra 26 főnyi, a kassai pályaudvari postahivatalba 34 főnyi, a kassa-főutczai postahivatalba pedig 3 főnyi tiszti és szolgai személyzet jutott, Abauj-Szántón pedig - mely hivatal szintén kincstárilag kezeltetett - 4 főből állott a kezelő személyzet.
A kassai posta- és távirókerület összes hivatalainak száma 1887-ben 554 volt, közte 38 kincstári p. és t. hivatal. - Ezek közül Kassán 5 - Abauj-Torna vármegyében pedig 67 hivatal működött. Még ugyanezen évben nyilt meg a krasznik-vajdai és vilmányi postahivatal.
A kassai postahivatalok jövedéki bevétele a következőképen alaklt: a városi postahivatalnál 69,253 frt, a pályaudvarinál 3464 forint, a főutczai postahivatalnál 9795 frt és a ferenczvárosi hivatalnál 1494 forint. E hivatalok összes évi utalvány-forgalma 5 millió 732 ezer forintot tett.
A vármegye területén fekvő postahivatalok jövedéki bevétele 44,971 forintra rúgott.
Az igazgatósági kerület összes évi pénzforgalma túlhaladta a 66 millió forintot; a zárszámadási felesleg pedig 106,127 frtra emelkedett.
A kassai táviróhivatal 1888-ban 11,960 frtnyi jövedéki bevételt mutat fel.
Az igazgatóság vezetésével 1886-ban Raschka János, majd pedig 1887-től Sztankovics Géza posta- és távirdaigazgató volt megbizva; a városi postahivatalok élén pedig Arendarczyk Szaniszló, Morell József, Magas Lajos majd később Riedl János (p. u.) és Droppa József (főutcza) főtisztek állottak.
A kassai sátortáborban 1888-ban uj postahivatal szerveztetett, melynek működési ideje minden évben a katonaság ott tartózkodásának idejére terjed ki. 1889-ben létesült a kassa-máramaros-szigeti és kassa-eperjes-tarnovi uj táviróvezeték.
A tornai vasutnak 1890-ben történt megnyiltával Kassától Tornáig és vissza naponkint kétszer közlekedő kalauzposta-menetet rendeztek be.
A postahivatalok közül, részint a czélszerübb elhelyezés szempontjából, részint a csekélyebb forgalom miatt a fóny-hernád-kércsi, koksó-mindszenti, majd később az aszalói és nagybozsvai postahivatalokat megszüntették, ellenben Hejczén 1890-ben, Somodiban 1891-ben, Stósz fürdőben pedig 1893-ban uj posták állittattak fel.
1891-ben Budapest és Kassa között uj gyorsvonat rendeztetvén be, az nyomban felhasználtatott a postaszállitás céljaira, a mi azzal az előnynyel járt, hogy a budapesti hirlapok Kassán csaknem két órával hamarább lettek kézbesithetők, mint addig.
Telefon.
1891-ben létesült a kassai telefonhálózat, mely 40 előfizető állomással adatott át a közforgalomnak. 1893-ban az előfizetők száma már 90-re szaporodott. A telefonhálózat, mely 1891-ben a város területén 11 klm. vonalhoszszal birt, csakhamar 30 kilométerre növekedett; a huzalhossz pedig 73 kilométerről - négy év alatt - 158 kilométerre emelkedett. A vármegye Alsó-Metzenzéftől Stósz fürdőig állami, továbbá Aranyidkán, Csányban, Pető-Szinyén, A.-Metzenzéfen és Nagy-Szalánczon magánhasználatu telefont rendeztek be. Azonkivül Kassán több közérdekü és magánhasználatu vezetéket 455épitettek, melyek összes vonalhossza, 56, huzalhossza pedig 68 kilométer.
A postai összeköttetés élénkitésére, egyes postajáratok mentén fekvő községekbe a levélpostai anyagnak zárt táskákban való közvetitését léptették életbe. - Igy Hernád-Kércs, Fuló-Kércs, Szala, Budóka, Bukócz, Mexikó, Hilyó és Aszaló helységek az ott átvonuló postajáratoktól közvetlen kapják a levélpostát s levelezéseiket ugyancsak a postajárat közvetitésével továbbítják a legközelebbi postahivatalhoz.
Forró-Encsen 1890-ben, Szilason 1893-ban s legutóbb Szikszón 1895-ben uj állami táviró-hivatalt állitottak föl a posta mellett. Kassán pedig a pályaudvari postahivatalt 1893-ban szintén táviróval kötötték össze.
Nagyítható kép
ABAUJ-TORNAVÁRMEGYE POSTAVONALAI 1895-BEN.
Postaforgalom 1894-ben.
Kassán az igazgatóságnál 1892-bven posta- és táviró-kiadói tanfolyamot rendeztek be, a melyen 13 posta- és táviró-kiadó nyert képesitést.
Abauj-Torna vármegye területén az összesen 170 kilométert tevő vasúti vonalakon 8 mozgóposta és 8 kalauzposta közlekedik, míg 22, szintén a vármegye területét érintő vonat, részint postaközeg, részint vasúti közeg közvetítésével használtatik fel postaszállitásra. A közutakon összesen 34 részint kocsi, részint gyalogpostajárat közlekedik, melyek naponta összesen 419 kilométernyi utat tesznek meg. Ezenkivül 71 pályaudvari postajárat naponta 2-4-szer közlekedik. - Kassán részint kézbesitésre, részint levélgyüjtésre naponta 7 járat közlekedik.
Az 1893. évi általános személyzeti szervezés óta a kassai posta- és táviróigazgatóság létszáma: 1 igazgató, 1 tanácsos, 2 titkár, 3 segédtitkár, 3 fogalmazó, 1 mérnök, 1 főtiszt, 7 tiszt, 1 segédtiszt, 4 szolga és 6 napidíjas. Az igazgatósági számosztálynál 1 számvizsgáló, 2 számellenőr, 1 számtiszt, 4 posta és táv. tiszt, 1 segédtiszt és 1 szolga van 456rendszeresitve, mig a kerületi pénztár személyzete 1 pénztárnokból, 1 ellenőrből és 1 beosztott tisztből áll. - Segédhivatalként működik az igazgatósági iktató és kiadóhivatal, melynek személyzete 1 tisztből, 1 segédtisztből, 5 napidijasból és 3 szolgából áll. A távirdai anyagok raktárát 1 főtiszt kezeli. Van azonkivül az igazgatóságnak szakkönyvtára is, mely ez időszerint 639 kötetből áll. Az igazgatóság hatásköre kiterjed a Kassa város, valamint az Abauj-Torna, Borsod, Gömör, Szepes, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék területén fekvő átvonuló összes posta és táviróhivatalokra s azonkivül a Kassa-Budapest és Mármaros-Sziget-Budapest között közlekedő kalauzposták kivételével a felsorolt vármegyék területén átvonuló összes mozgó és kalauzposta hivatalokra is. A helyi ellenőrzés gyakorlása czéljából 4 igazgatósági tisztviselő van megbizva posta- és táviróbiztosi teendőkkel s mindenik részére 2-3 vármegye területén fekvő posta-táviróhivatalok vannak kijelölve. A táviróvezetékek fenntartására és további kiépitésére 3 igazgatósági tisztviselő - mint táviróépitész - van kijelölve. Az igazgatóság kerületében lévő postahivatalok száma 541, ezek közül 23 kincstárilag, 518 pedig postamesterek által kezelt hivatal; valamennyi közül 112 van táviróval, illetőleg telefonnal egyesitve. A mozgó kalauzposta hivatalok száma 46. A kerületbeli közuti járatok utjának hossza 3500 kilométer. Az összes táviróvonalak hossza 2817 kilométer; az összes vezetékek száma 86, s ezek összes hossza 11415 kilométer, beleértve a vasuti vezetékeket is.
A pénzforgalom az egész igazgatósági kerületben 1894-ben 208 millió 879 ezer forintra rugott és a tiszta felesleg 359,878 forintot tett ki. Az igazgatósági személyek által elintézett ügyek száma 1894-ben 13782 volt.
Postaigazgató.
Az igazgatóság élén 1890. január hava óta Bene Róbert királyi tanácsos, posta- és távirdaigazgató áll.
Posta- és táviróállomások Abauj-Torna vármegyében.
Abauj-Torna vármegye területén összesen 70 hivatal működött; ezek közül 7 hivatalnál táviró van berendezve, azonkivül 19 vasúti táviró van működésben. A 70 posta, illetőleg posta- és táviróhivatal kézbesitési kerületébe összesen 188 község, 61 puszta, 10 major, 22 tanya és 20 telep tartozik. Átlag 2082 főre jut egy postahivatal. Telefon-berendezés 6 van. A postatakarékpénztári teendők végzésével valamennyi megyebeli postahivatal van meg bizva. A kezelést 70 postamester, 40 postakiadó és 5 hivatali kisegítő látja el; míg a postaszállitásra és kézbesitésre 75 postaküldöncz alkalmaztatik. A postamesterek közül 52 van megbízva szállítási teendőkkel; a szállítás teljesítésére 28 kocsijárat és 28 gyalogjárat van berendezve; a gyalogjáratok naponta összesen 46-szor, a kocsi- és karrioljáratok naponta összesen 55-ször közlekednek. - A szállításra 39 ló használtatott. Az állami táviróhivatalokba 7 állami és 1 vasúti vezeték van bekapcsolva; a bekapcsolt irógépek száma 7.
Az 1894. évben a vármegye területén fekvő postahivatalokhoz 541,200 bérmentes és bérmentetlen levél, 262,960 levelező-lap, 169,480 nyomtatvány és áruminta, 193,720 portomentes egyszerü és ajánlott levél, 57,240 dijköteles ajánlott levél, 1020 utánvételes levél, továbbá: 57,660 csomag, 16,580 pénzeslevél (a csomagok és pénzeslevelek között 5680 portomentes) érkezett. A kifizetett utalványok darabszáma 44,904, a kifizetett összeg 1.494.976 frt. - Postai megbizás 942 darab érkezett, távirat pedig 11,082 drb.
Feladatott: 69,380 dijköteles ajánlott levél, 240 utánvételes levél, 33,800 csomag 15,230 pénzeslevél (a csomagok és pénzeslevelek között 4920 portomentes) 8841 távirat 86,589 darab utalvány 2.092.855 forinttal. - A postatakarékpénztárba befizettetett 53,085 forint, visszafizettetett 42,410 forint; míg s cheque befizetések 967,570 forintot, a visszafizetések pedig 279,484 forintot tettek ki.
Abauj-Tornavármegye posta- és táviróhivatalainak 1894. évi összes jövedéki bevétele 69,656 forintra rugott, a jövedék tehát 14 év alatt megkétszereződött. - Viszonyitva a forgalmi adatokat a népesség számához, egy lakosra évenkint átlag 4 levél és 13 lakosra átlag 1 távirat jut.
Posta és táviró Kassán.
Kassa sz. kir. város területén 1894-ben 3 posta- és táviróhivatal és 2 postahivatal működött; ezek közül 4 kincstárilag, 1 pedig postamester által kezeltetik. A kassai posta- és táviróhivatalok kézbesitési kerületébe tartozik 11 község, 1 major és 1 tanya. A város területén 28 levélgyüjtőszekrény van elhelyezve és 28 magánüzlet van megbízva posta értékczikkek árusitásával. Mind az öt hivatal postatakarékpénztári teendőkkel is foglalkozik; három azonkivül vasúti menetjegyeket is árusit. A városi posta- és táviróhivatal még tőzsdei árfolyamjelzéssel, meteorologiai értesitések közlésével és csapadékméréssel van megbízva. A kezelést 52 tisztviselő 457látta el s ezenkivül alkalmazva volt 63 altiszt és szolga; utóbbiak közül 15 látja el a város területén a kézbesítési szolgálatot.
A táviróhivatalokba 26 állami és 3 vasúti vezeték van bekapcsolva; használatban van 3 Hughes gép, 2 Morse, 5 Siemens és 22 átalakitott kékiró gép. A többi bekapcsolt készülékek száma 99. - Közlekedési akadály (villamcsapás, egyéb zavar) 84 esetben fordult elő.
Forgalom.
A kézbesitő postahivatalokhoz érkezett 890,720 bérmentes és bérmentetlen levél, 349,280 levelező-lap, 187,760 nyomtatvány és áruminta, 262,620 portomentes egyszerü és ajánlott levél, 101,040 dijköteles ajánlott levél, 780 utánvételes levél, 107,100 csomag, 41,160 pénzeslevél (a csomagok és pénzeslevelek között 39,720 drb portomentes) 128,371 darab postautalvány három millió 564,533 forinttal és 2614 darab postai megbizás. Feladatott valamennyi posta- és táviróhivatalnál együttvéve: 110,840 dijköteles ajánlott levél, 300 utánvételes levél, 97,540 csomag, 25,520 pénzeslevél s végül 96,408 postautalvány három millió 661,101 forinttal. A postatakarékpénztárnál befizettetett 55,675 forint, visszafizettetett 41,879 forint; míg a cheque befizetések 1.810,943 forintra, a visszafizetések 996,590 forintra rugtak.
Távirat feladatott: 41 468 darab, érkezett 49,311 és közvetittetett 275,720 darab; a telefonon érkezett 172, továbbittatott 144 darab távirat. A kassai posta- és táviróhivatalok 1894. évi összes jövedéki bevétele 128,235 forintot tett ki.
A kassai posta- és táviróhivatalok forgalmi adatait viszonyítva a lakosság számához, az érkezett küldeményekből egy lakosra 23 levél, 9 levelezőlap, 5 nyomtatvány és áruminta, 3 ajánlott levél, 3 csomag és pénzeslevél, 3 utalvány és 1.3 távirat esik. A postajövedéki bevételekhez minden lakos átlag 3 frt 34 krral járult, mig Abauj-Torna vármegye területén egy lakosra 49 krajczár esik.

0. történeti források: Dr. Szádeczky Lajosnak "A postaügy fejlődésének története" és Hüberth Károlynak "A postaintézet Magyarországon" czimü munkája, azonkivül a kassai posta- és táviró-igazgatóság levéltárában lévő "régi akták".

« ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE FLÓRÁJA. KEZDŐLAP

Abauj-Torna vármegye és Kassa

Tartalomjegyzék

ABAUJ-TORNA VÁRMEGYE VASÚTJAI. »