230BARS VÁRMEGYE MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGA.
Irta Ordódy Lajos
Éghajlati különbözőségek. Sík területek.
Bars vármegye az országnak mezőgazdaságilag előrehaladt megyéi közé tartozik. Már néhány évtized óta kitüntek egyes birtokok a belterjesség felkarolásával s az újabb időben, a czukorrépa-termelés felkarolása ezt az intenzivitást nagy mértékben fokozta. A vármegye hosszas, északról-délre irányuló alakja okozza azt, hogy míg déli és középponti része a száraz magyar Alföld éghajlati jellegével bír, addig felső része, az ú. n. felső-magyarországi éghajlat jellegét viseli magán, a mi dúsabb csapadékviszonyaiban, zordabb teleiben és hűvösebb nyaraiban nyilvánul. Ez az éghajlati különbség és az orografiai viszonyok, a megye gazdasági viszonyainak eltérő megitélését teszik szükségessé. Sík területei a vármegyének: a Garam völgye, a mely a vármegye délkeleti részén Csatától Garamkovácsiig, az Alföldhöz hasonló sík területet alkot; - második sík területe a Zsitva völgye, mely a vármegyének délnyugati részében Besenyőtől Kistapolcsányig huzódik. Harmadik síkja az oszlányi járás, a Nyitravölgynek egy szelete, a mely a megye északnyugati részén terül el. Ezek alkotják a megyének sík, tehát gazdag részeit. A Garamvölgy és Zsitvavölgy között terül el az úgynevezett Cserhát dombvidéke, a melynek területén dombok, völgyek, szántók, rétek és erdők váltakoznak. Az egész vidék tehát dombos, de túlnyomóan mégis a szántóföldek alkotják. Ellenben a Garamszőlős, Kovácsi és Aranyosmarót, illetve Kistapolcsánytól északra elterülő vidék, már a szó szoros értelmében hegyvidék, a hol a mezőgazdasági czélokra szolgáló földek a nagyterjedelmű lomb és tűlevelű erdőrengetegek között úgyszólván csak oázisok; csakis az Újbányától Garamberzenczéig húzódó és Garamszentkeresztnél szépen kitáguló felső Garamvölgye alkot számbavehető és összefüggő, nagyobb mezőgazdasági területet.
A LÉVAI URADALOM NAGYKÁLNAI SZESZFINOMÍTÓJA.
Saját felvételünk
A termőföld minősége.
A völgyek gazdag alluviális földje: Bars-megye síkságai alkotják a megye gazdaságilag értékesebb részeit. Ezek között is a Garam és a Zsitva völgye versenyeznek jóságban egymással, ellenben a Nyitravölgy földei televényben már szegényebbek. A mikor azonban földgazdaságról beszélünk, ez nem tévesztendő össze a Tiszavölgy szűzies erőben lévő földeinek dús termőerejével. A Garamvölgy és Zsitvavölgy földei már nem is feketék, mint a Tiszavölgy földei, hanem csak sötétbarnák s csakis intenziv kultúra által emelhetők termőképesség szempontjából az Alföld gazdag földjei mellé. A Garam és a Zsitva völgye ugyanis már évszázadok óta van művelés alatt. A Dunának hozzáférhetősége s a szállítás könnyűsége lehetővé tette a termények nagyobb mérvű termelését és így a föld kiaknázását. A föld jósága 231már a korábbi századokban is megkülönböztetés tárgya volt, és például a XVI. században a Csák Mátétól elpártoló és Róbert Károlyhoz csatlakozó lévai várkapitány: Tapolcsányi János nagyon jól tudta, hogy mit kér, midőn jutalmul Nagy-Málast kérte és meg is kapta. Sőt még a török is meg tudta becsülni a Garamvölgy dúsan termő rónáit, mert midőn az Esztergomtól Léváig terjedő Garam völgyét elfoglalta és mintegy száz évig birtokolta, a világért sem bántotta a jobbágyságot, hanem csak úgy felhasználta, mint a nemesség. Csatán a Földvárban volt a garamvölgyi főbég tanyája, ide vitte a jobbágy buza- és egyéb terménytizedét, s a hagyományból tudjuk, hogy a bég megcsapatta azt a jobbágyot, a ki könnyű buzát vitt neki, mert hát, - mint a bég mondá - "azért oly könnyű, mivel legeltette". Még néhány évtized előtt is ott volt a garamvölgyi jobbágyok házainak homlokán a félhold, mint ornamentika s a kapufeleken a turbánok, melyek a hódoltsági időkre emlékeztettek, de a melyek az idők folyamán észrevétlenül eltüntek.
Bars vármegye sík területei tehát már századokon át nagyobb mérvű gabonatermelésre szolgáltak, s hogy mégis túlságosan ki nem merültek, az annak köszönhető, hogy azelőtt a gyepes váltórendszer uralkodott, a mely abból állott, hogy a földeket bizonyos évi használat után parlagon hagyták s gyeplegelőül szolgáltak és ismét feltörték, ha rájuk került a sor. Ilyen rendszer lehetséges volt akkor, midőn a népesség még nem volt olyan nagy és a megélhetés nem volt oly nehéz, mint ma.
Területi eloszlás.
A legujabb statisztikai felvételek szerint Bars vármegye területe 471,893 katasztrális hold, a melyből szántóföld 206,964 kat. hold; kert 6368 h., rét 42,403 h., szőlő: beültetve 1975 h., parlagszőlő 1285 h., legelő 29,676 h., erdő 166,149 h., nádas 62 h., terméketlen 17,011 h.
A szántóföldek jobbára a megye déli részén vannak, az erdők az északi részen, a mi onnan is kitűnik, hogy az összesen 166,149 kat. hold erdőből, csak 9656 h. esik a lévai és 9425 h. a verebélyi járásra, ellenben a nagy zöme a garamszentkereszti, oszlányi és aranyosmaróti járásokra.
A vármegye összterületének majdnem harmadrésze kötött birtok, a mennyiben ezeknek összege 156,638 holdat tesz. Ez azonban szerencsére jórészt erdőbirtok, mert a szántó, rét és kert csak 16,000 kat. hold, s igy nem több, mint a mívelt terület hat százaléka.
A birtokok eloszlása talán kevés vármegyében oly arányos mint Barsban. A 25,802 gazdaság közül ugyanis, törpegazdaság (5 holdig) 14,579 (16,996 hold szántóval), - kisgazdaság (5-100 holdig) 11,029 (111,757 h. szántóval), - középgazdaság (100-1000 holdig) 154 (39,550 hold szántóval), - s nagygazdaság 1000 holdon felül 40 (41,140 hold szántófölddel). Ez a kedvező eloszlás két dolgot magyaráz meg. Az egyik az, hogy a megye munkaerőben szükséget nem szenved, sőt munkásokat exportál; a másik az, hogy a kisebb gazdaságok birtokosai a közöttük kedvezően elszórt közép- és nagyobb birtokok intenzivebb kezelésében buzdító példákat látva, maguk is a fejlődés bizonyos jobb fokára küzdötték fel magukat.
Gazdálkodási módok.
A túlnyomóan kötött, de televényes földön a nagy- és középbirtok belterjes gazdálkodást űz. A czukorrépatermelés nagy elterjedése következtében a négyes forgó a nagy- és középbirtokokon a legelterjedtebb s általában véve a kapás növények termelése a belterjesebb üzemet teszi uralkodóvá. A kis gazdaságok jó ideig a tiszta három-nyomásos gazdaságot folytatták, a melyre a helytelen tagositás is kényszeritette őket, mivel a birtokok 5-6-10 nyomásban is lévén kiosztva, másra csak nehezen térhettek át. Jóllehet azonban, hogy ez az akadály fennáll, mégis terjedőben van most a javított három-nyomású gazdaság, a melyben a tiszta ugarok helyét vörös-here és zabosbükkönyök foglalják el, - sőt a garammenti magyar kisgazdák kukoricza-buza kettős-forgóba is belevágnak, úgy hogy a kukoricza alá trágyáznak s a trágyázott földbe idejekorán még buzát vetnek, elég jó eredménynyel. A tiszta ugar terjedelme 30,000 kat. hold, a mi az összes szántóföldnek mintegy 14-15 százaléka.
Talajjavítás.
A nagy- és középbirtokok belterjes gazdaságai hatalmas mennyiségű trágyát állítanak elő és rendszerré vált náluk a műtrágyák használata. Ehhez járul az intenziv földmívelés is és a gőzeke felhasználása. A hírneves lévai és zselizi uradalmakban három gőzeke dolgozik, a középbirtokosok pedig 2321895-ben gőzekeszövetkezetbe állva, vállalkozókkal szántatják földeiket, úgy hogy most már két ily vállalkozó dolgozik a megye területén és évenként most már mintegy 4000 kat. holdat mélyítenek gőzekével.
A nagyarányú hizlalás által előálló sok trágya, s a műtrágyák és a föld ilyen intenziv mívelése következtében a barsmegyei jól kezelt síkföldek oly termésátlagokkal dicsekedhetnek, mint csak kevés megyéjében az országnak. Vannak azonban - noha mindinkább ritkulóban - külterjesen kezelt gazdaságok is.
Buza és árpa. Rozs. Zab.
A gabonaneműek közül a fősúlyt a buzára és az árpára fektetik. A buza minősége az éghajlati és területi viszonyok szerint váltakozik. A garam- és zsitvavölgyi síkokon sikérben jóval gazdagabb buza terem, ellenben a partos földeken és az északi részeken az északmagyarországi minőségnek megfelelő gyengébb minőség. Megforditva van az árpával, a melynek kitünő sörárpa-minőségei teremnek épen a partosabb és az északibb részeken, bár a répamívelés behozatala óta a gazdagabb síkok árpái is lisztesebbek és finomabbakká váltak. A buza 48,717 kat. holdat foglal el; az árpa 46,407 holdat s így területe majdnem a buzáéval egyenlő. Minthogy pedig Bars vármegye sörárpája úgy Németországban, mint Ausztriában a sörfőzők részéről a legkitünőbb minőségüek közé van sorozva, az árpatermelésnek majdnem oly jelentősége van Bars vármegyében, mint a buzatermelésnek, sőt némely kedvező árpaévekben a buza jelentőségét felül is múlja. Jó ideig a Chevalier-árpák domináltak, újabb időben azonban a korábban érő Hanna-árpa kezd nagyon terjedni. Alárendeltebb szerepet játszik a rozs, a melyet Barsban 15,424 kat. holdon termesztenek, melynél részint a cselédségnek, részint a nagyszámú napszámos nép élelmezésének jut tekintélyes szerep. Bars vármegye kötött földein azonban a rozs sokszor nem sikerül, mert a virágzáskor uralkodó szelek a kalász csorbaságát idézik elő. Tekintettel azonban a cselédség és napszámosok igényeire és a rozsnak aránylag nagyobb árára, mégis szükségesnek mutatkozik a termelése. A zabot 12,120 katasztrális holdon termelik Bars vármegyében, tehát csak negyedrészén annak a területnek, a mit az árpa elfoglal. Ennek oka az, hogy az árpára eddig mindig jó kereslet mutatkozott s így nagyobb pénzeredményt szolgáltatott, mint 233a zab; de a termésmennyiség is sokkal mögötte szokott maradni az árpáénak, a mit a földek relativ szegénysége a nitrogénban magyaráz meg; mert a zabot csak dúsan felhalmozott nitrogén-készletek képeek gazdagabb termésekre serkenteni. Ezt igazolja a dúsan trágyázott és gőzekével művelt gazdaságok példája, a melyekben a bácskaihoz hasonló zabtermések szoktak beütni.
A PERECZ-CSATORNA TORKOLATA.
Saját felvételünk
Kereskedelmi növények. Czukorrépa.
A kereskedelmi növények termelése úgyszólván szót sem érdemlő. Még 6 évtizeddel ezelőtt a lent termesztették elterjedten Barsmegyében. A családok házi ipara, téli foglalkozáskép állította elő a házi szöveteket. Ma ez csak az emlékezetben él már. Az újabb nemzedék a lent már meg sem ösmerné. Ugyanígy indul pusztulásnak a kender, a melynek a kegyelemdöfést a folyami és pataki áztatások eltiltása adta meg. Mindössze 912 kat. holdat foglal el még a kender, a mi nagyon csekély terület arra, hogy az asszony-népességnek kellő téli foglalatosságot adjon. Kár, hogy ezt a hézagot nem pótolja semmi. A dohányt épen nem termelik a megyében, pedig a Garam- és a Zsitvavölgy kitünő kertilevél termelésére lennének alkalmasak. A mákot a konjunkturák szerint 100-150 holdon termelik. A repcze-termeléssel a megyében majdnem végkép felhagytak, mert az a mintegy 100 hold, a melyen termelik, szót sem érdemel és ennek az az oka, hogy Bars vármegye földein csak trágyázott tiszta ugar mellett lehetséges a repczét termelni, ez pedig túlságos áldozat, a fölötte koczkázatos termeléssel szemben. A 3-4 évtizedet előtt virágzó repczetermelést, a külországi verseny okozta árhanyatlások hagyatták fel a termelőkkel. Komlót a megye északi, csapadék-dúsabb vidékein termelhetnének, mert meglennének ott a helyes komlótermelés feltételei. Eddig azonban ily irányú kezdeményezés nem történt. Így tehát egyedüli kereskedelmi növény a czukorrépa. A rayonirozás érelmében a Garam völgyén az oroszkai czukorgyárnak, a Zsitvavölgyén a surányi gyárnak, a Nyitravölgyén a nagytapolcsányi gyárnak termelik. A czukorrépa-termelés eddig terjedőben volt és ez időszerint mintegy 6000-7000 kat. holdon termelik. Nagyon jótékonyan hat a megye síkvidéki gazdaságaira, a melyeket belesegít az intenzivitásba, de roppant mellékkeresetet ad a népnek is, melyet a répatermelés által igényelt tömérdek kézimunka, az év nagy részében munkával lát el s mintegy 3-4 millió korona évi keresethez juttat. Ez az iparág akadályozta meg eddig, hogy Bars vármegyében is feltámadjon az amerikai kivándorlás láza. A megye északi részén lakó tótság inkább jön a megye déli részeibe és az Alföldre répa-munkákra, semhogy kivándoroljon.
Burgonya és kukoricza.
A burgonyát 7823, a szemes kukoriczát 7555 holdon termelik. A burgonyát inkább a tót vidéken, a megye déli részén levő néhány burgonyaszeszgyár részére, a kukoriczát pedig túlnyomóan a déli vidékeken. A kukoriczatermés teljesen a megyében talál elhelyezést, részint a kiterjedt marha-hízlalás és házi sertéshízlalás részére, részint a libahízlalás czéljaira, mely a vele kapcsolatos ludmáj-exporttal, jelentékeny foglalkozási ága Léva város és vidéke lakosságának. A tengeri között termelnek a kisgazdák babot, tököt stb. s szabadon csak jelentéktelen, mintegy 600 hold jut a termelésre.
Takarmánynövények.
Takarmányokat az itt következő kiterjedésben termelnek a megyében. Vörös-lóherét 6800 kat. holdon, zabos-bükkönyt 4173, mag-bükkönyt 4979, luczernát 2400, baltaczint 340, csalamádét 807 és lóbabot 272 holdon. A legnagyobb rész jut a vörös-herének, a melyet, ha az apion ormányos is megengedi, magnak is hagynak. Épen ezért az évente magnak szánt mennyiséget még csak megközelítőleg sem lehet számokban kifejezni, mert ez évről-évre változik. A vörös-here nem terem oly dúsan, mint az Alföldön, a hol néha három kaszálást is megad, mert a három kaszálás Bars vármegyében a nagy ritkaságok közé tartozik. Annyira biztos takarmány-termése azonban a vörös-here Bars vármegyének, hogy erre virágzó állattenyésztést alapítani lehetséges, - és czélszerű is volna az ugar rovására, a most elfoglalt területet még legalább megháromszorozni. Utána legfontosabb a bükkönytermelés, a luczernatermelés és terjedőben van a gőzművelés terjedésével a csalamádétermelés is, a mely gőzekével művelt földeken hatalmas termésekkel jutalmaz.
Rétek és legelők.
A rétek és legelők leginkább a megye északi részein fordulnak elő és a marhatenyésztés nagy támaszául szolgálnak. Különösebb gondozásban nem 234részesülnek. Csakis a zselizi és a lévai uradalmak s néhány zsitvavölgyi gazdaság mutathat fel öntözésre berendezett réteket. A zselizi uradalom öntözött rétjeinek a kiterjedése meghaladja az 500 katasztrális holdat.
"KREMLIN." A LÉVAI URADALOM NORMANDIAI MÉNJE.
Saját felv.
Alagcsövezések.
Az alagcsövezésben a lévai uradalom ad jó példát. Már évek óta alagcsövezteti tespedő vizekben szenvedő földeit, a melyek Léva környékén elég nagy kiterjedésben fordulnak elő. Több mint 2000 kat. holdat alagcsövezett eddig és akadnak most már követői is, ámbár még nem elég nagy számban, mert a Garamvölgy északi részén, Léva környékén, az oszlányi járásban, - és szétszórtan - a megye sok helyén nélkülözhetetlenül szükséges volna az alagcsövezés kiterjesztése.
Szőlők.
Szőlők dolgában Bars vármegye nagyon rosszul áll. Az 1895. évi nagy statisztikai felvétel idején még 1975 hold beültetett és 1285 hold parlag szőleje volt. Azóta a filloxera még tovább folytatta pusztításait, úgy, hogy nem is lehet biztosan megmondani, mennyi maradt meg. A felújítást az intelligenczia kezdte meg, de ez ma még kisméretűnek mondható. Ha majd a Léván felállított amerikai állami szőlőtelep rendbe jön, - a mi két-három év mulva várható - akkor gyorsabb lépésben fog haladni. A megyére a felújítás elmulasztásából anyagi és erkölcsi kár háramlik, mert tekintélyes jövedelem maradt el és a megye máshonnan szállít be bort, a népesség nagy zöme pedig a bor helyett a pálinkaiváshoz szokott.
A megyében nagyobb szőlőbirtoka József Ágost főherczegnek van Kistapolcsányban, a hol gróf Keglevich István, a kistapolcsányi uradalom egykori ura, franczia szakemberekkel mintegy 200 holdra terjedő szőlő-dominiumot alkotott, a mely a korszerűség minden kellékével van felszerelve. Utána legnagyobb a báró Ambrózy István malonyai csemegeszőlő-ültetvénye, a melynek 235kiterjedése 25 kat. hold. Következik Erdődy Imréné szül. Migazzi Irma grófnő 18 1/2 holddal, azután Klobusiczky János 14 kat. holddal Zsitva-Újfaluban. A legkitünőbb bort a kiskoszmályi és szőlősi hegy szolgáltatja, hol alkalmas, főleg korán érő fajtákkal meglehetősen értékes fajborok termelhetők. Kiskoszmályon legnagyobb szőlővel bírnak gróf Erdődy Imre és báró Pittel Gyula. A termelt szőlőfaj leginkább rizling s legutóbb is 40 forinton kelt el a must hektoliterje. A szőlő-felújításban szintén nagy előmenetelt tett a beszterczebányai püspökség Garamszőlősön 10 kat. holddal.
Szőlőtermelésre a megyének déli fele alkalmas s nevezetesen annak keletre és délre néző dombjai. A legszebb szőlők az Előkárpátok déli oldalán vannak, a mely Kistapolcsánytól egész Garamszőlősig húzódik. De ez azután a szőlőtermelés geografiai határa is, mert Garamszentbenedeken túl, észak felé már a szőlőt nem termesztik és a garamszentkereszti és oszlányi járásban és Körmöczbánya területén a szőlőtermelés már szót sem érdemlő. A régebben termesztett fajták voltak leginkább a fehér Kadarka, a sárga Margit és a Gohér. Az újabb szőlőkben a bor-szőlők között felkarolták: a sárga Margitot, az olasz Rizlinget s a Sylvánit. A vörös fajták közül az Oportót, Burgundit, Merlot-ot és Carbenet-et.
Gyümölcstermelés.
A gyümölcstermelés tekintetében ellenben nagyobb jelentőséggel bír a megye északi része, a melynek csapadék-dúsabb és hűvösebb éghajlata a gyümölcstermelésre s főleg a szilvatermelésre nagyon kedvező. A megye déli sík részeiben csakis fáktól védett területeken terem gyümölcs, a szabad síkon a szelek a virágzást annyira megrontják, hogy a gyümölcstermeléssel nem érdemes vesződni. Ellenben a síkot környékező domblánczolatok, a szőlőkkel tarkázva, gazdagon vannak gyümölcsfákkal beültetve és ezeken a termelés már háladatosabb. A megye északi hűvösebb részében majdnem évenként biztos a szilvatermés és a tótajkú lakoság szekereken hordja le a magyar Alvidékre, hogy gabonáért becserélje. Mint gyümölcsbirtok leginkább érdemli a megemlítést a roszkosi gyümölcsös, melyet még Jeszenszky létesített, Majthényi fejlesztett és most báró Lindeloff bír. A gyümölcsös kiterjedése 300 hold. Jelentékeny továbbá Benkovits Géza pusztaszentkereszti birtoka, a melyen a mult évben csak kétféle gyümölcsért 3000 koronát fizetett egy bécsi kereskedő. Ez a birtok a Léva fölött lévő dombvidéken fekszik, a mely vidék a gyümölcstermelésre predesztinálva van. Igen szép szilvást létesített Nemcsényben Kosztolányi Sándor is, a ki szántóföldeit szegte be szilvafasorokkal. Az évi bevétel a szilvából nála átlag 2000 koronára szokott rúgni.
Kertészet.
A mi a kertészetet illeti, erről keveset mondhatunk. Az újabb időben lendületnek kezd indulni a káposztatermelés a garam- és zsitvamenti falvakban, s ha a megkezdett mértékben fog fejlődni, akkor a megye saját káposztaszükségletét fedezni fogja. Konjunkturák szerint termesztik kisebb-nagyobb arányban még a mákot s ezzel ki van merítve az, a mit Bars vármegye kertészetéről mondhatunk.
A munkásviszonyok.
A munkásviszonyok az utolsó ideig kedvezőknek voltak mondhatók. A megye északi része fedezte a déli résznek a hiányát és az aratásra, valamint a répamunkákra munkaerő nem hiányzott. Újabb időben azonban a munkások le-lerándulnak Mezőhegyesre és más délmagyarországi megyékbe, sőt Győrmegyébe is, úgy hogy e miatt már hiány kezd mutatkozni. Az amerikai kivándorlás még nem indult meg eddig és a szoczialisztikus utópiákkal sem törődik Barsmegye munkásnépe, mely iparkodó és szorgalmas. A napibérek nyáron 2 korona 40 fillérig, télen 100 fillérig, a női napszámoké nyáron 160 fillérig emelkednek.
A földbirtok értéke.
A földbirtok értéke rendkivül változó. A gazdag részekben, a Garam és a Zsitva völgyeiben, a jómódú református lakosságú falvakban a kisbirtok egy kat. holdja 1000-1200 koronáig is kerül. A közép- és nagybirtokokon 6-800 koronára, a dombvidéken 200-600 koronára, az északi, soványabb vidékeken pedig ennél is sokkal olcsóbbra. Ehhez képest a haszonbérek is nagyon változók, úgy hogy 15 koronától 30 koronáig terjednek. A rendkivüli heterogén földviszonyok mellett átlagról beszélni czéltalan volna.
A mezőgazdasági statisztika szerint van Barsmegyében ló: 18,049 drb, szarvasmarha 55,422 drb, juh 63,586 drb, sertés 35,187 drb, baromfi 268,011 drb, kecske 1299 drb, szamár és öszvér 322 drb.
236Lótenyésztés.
Lótenyésztéssel a garammenti magyar lakosság foglalkozik előszeretettel. Tenyésztésének azonban nincs iránya, hanem attól a véletlentől függ, hogy épen mily csődörök kerülnek a vidékre. Újabb időben Dombay Vilmos, a lótenyésztő-bizottság elnöke, rendkivüli buzgalmat fejt ki a körül, hogy a kistenyésztők megfelelő csődörökhöz jussanak. Magánménes csak kettő van a megyében. Az egyik a lévai uradalomé, a mely nehéztermetű anyakanczákra, újabb időben Normándiából nagy áron beszerzett mént használ, azzal a czéllal, hogy hintós lovakat neveljen. Ez a tenyésztés teljesen zártkörű és a vidékre ki nem hat. A másik tenyészet a gróf Breunner örökösök zselizi uradalmában van, a hol igás kanczák belga csődörrel fedeztetnek. A gazdasággal kapcsolatosan nevelnek igás kanczáktól lovakat: Taubinger Ágost Nagytörén remondákat, Dombay Vilmos Endrődön anglo-arabsokat, Ambró István Fajkürtön és Tarisch Kajetán Füssön remondákat. S ezzel ki van merítve az, a mit a lótenyésztésről mondhatunk.
"SÁNDOR." 6-ÉVES PINZGAUI MÉN A ZSELIZI URADALOMBAN.
Saját felv.
Szarvasharmatenyésztés.
A szarvasmarha-tenyésztés az utóbbi évtizedekben alakult át a fehér marha keresztezése következtében, a melyet a déli részeken sok ideig előszeretettel látott a magyar lakosság. A fehér marhának létföltétele azonban, a tág legelőterek feltörése következtében, teljesen megszünt és a marha most már úgy eltarkult, hogy csak itt-ott lehet még fölismerni valamelyes podóliai jelleget. Arra, hogy egyöntetű tenyésztés legyen és a tenyész-kerületi megszabás szerint vörös-tarka jelleg váljék állandóvá, csak az újabb időben került a sor, a mikor is a kormány s a gazdasági egyesület vállvetve működtek közre a czélnak megfelelő apa-állatok beszerzése végett. Az eredmény kezd is már mutatkozni s a barsmegyei gazdasági egyesület által évenként a megye más és más pontján rendezett állatkiállítások, a kerületi állattenyésztési felügyelők működése, a járási bizottságok ellenőrzése megtermik gyümölcsüket és haladást lehet jelezni. A megye felső része már régi időktől a riskamarhát tenyésztette s ott az átmenet a piros-tarkákra gyorsabb tempóban megy végbe. A további feladat ezt a népies tenyésztést odafejleszteni, 237hogy igazán számottevő és a kisgazdák jövedelmének egyik főforrássa legyen. Mostanában tették meg a földmívelési miniszterium szakközegei a megyei gazdasági egyesület közreműködésével a kezdeményező lépést arra, hogy falusi vajszövetkezetek és Léván külön vajközpont jöjjenek létre, a mely központ a megalkotandó falusi szövetkezetekre támaszkodva, a vajtermelést inaugurálja. Ez örvendetes fejlődési mozzanat, a mely a kisgazdák marhatenyésztésének nagy jelentőségét kézzelfoghatólag fogja bizonyítani. A kisgazdáknak a marhanevelés volt eddig egyik tekintélyes bevételi forrásuk. A közép- és nagybirtokosok ugyanis leginkább a marhahízlalással foglalkoznak és óriási szükségletük van ily anyagra. A czukorrépa-termeléssel kapcsolatosan, de ettől önállólag is fejlődött a közép- és nagybirtokokon és azok bérletein a hízlalás, a mely a gazdaságban munkamegosztásra vezetett. A kisgazdák tenyésztik a hízlalandó anyagot s a nagy- és középbirtok megveszi, hogy kihízlalva Bécsnek és a külföldnek eladja.
"NIELSON" 20-ÉVES TELIVÉR NORFOLKI KANCZA ÉS 1 1/4 ÉVES CSIKAJA,
"KAMERAD" ANGOL TELIVÉR MÉNTŐL, A ZSELIZI URADALOMBAN.
Saját felvételünk
Tejgazdaság.
Ez a munkamegosztás oly nagy mértékben fejlődött ki, hogy valóban kevés a nagy- és középbirtok, a mely marhatenyésztéssel és tejgazdasággal foglalkozzék. A zselizi uradalmat kivéve, nincs is nagyobbszabású tejeladásra dolgozó tehenészet. Ez az uradalom 145 siemmenthali tehenekből álló tejgazdaságot folytat s a tejet Budapestre szállítja. Fejési átlaga 3200 liter. A másik nagy tejgazdaság az aranyosmaróti uradalomé, melynek 60-80, - továbbá Grünwald Sándor, gróf Hunyady Kálmán örököseinek nagy-málasi haszonbérlőjéé, a kinek 60 drb tehene van. Csak a nagyobb birtokosok, a kik tenyésztéssel foglalkoznak, használják a siemmenthali és berni tenyészanyagot. A berni vörös-marha általában kedveltebb, mint a siemmenthali. Egészen tiszta vérben azonban sem az egyiket, sem a másikat számottevő arányban nem tenyésztik. Ilyen bernieket és siemmenthaliakat tenyésztenek: József főherczeg uradalma Kis-Tapolcsányban, Thonet Gyula Nagy-Ugróczon, Szent-Ivány Oszkár Béládon, Klobusiczky János Zsitva-Újfalun. Bonyhádiakat báró Révay Simon tenyészt Tajna-Sárin. Kuhlandiakat báró Pittel Gyula Kis-Kálnán. Bernieket Szirányi Sándor Kis-Herestényben, Taubinger Ágost Nagy-Törén és Ordódy testvérek Nagy-Málason.
Juhtenyésztés.
A juhtenyésztés, úgy mint az ország egyéb részeiben, Bars megyében is állandó és folytonos hanyatlásnak indult. A répatermelő síkokon ez egészen természetes is, mert itt minden talpalatnyi földet termelésre használnak fel s legelőre nem érdemes sokkal hasznosabban jövedelmeztethető földeket fordítani; azonban a répatermelésre nem szolgáló birtokok is inkább átmennek a marhatenyésztésre, mert a gyapjúnak és birkának olcsó ára nincs arányban a termelési költségekkel. Ez már hiba, a mely azonban országos viszonyokban leli megfejtését. A szinte rohamosnak mondható hanyatlás mellett nem csoda, ha az egykori virágzó tenyészetek majdnem eltüntek. 238Szirányi Sándornak Kis-Herestényben és gróf Erdődy Imre bérlőjének Kolbenheyernek Olichón van említésre méltó Rambouillet-tenyésztése. A mi birka még van, az többé-kevésbbé finom vagy durva merinó és a megye északi részein a tejelő raczka.
4 1/2-ÉVES INTHAL-ALGAUI TEHÉN A ZSELICZI URADALOMBAN.
Saját felvételünk
Sertéstenyésztés.
A sertéstenyésztés átmeneti korszakát éli. A nagy- és középbirtokok a sertéstenyésztéssel ez ideig csak a házi szükségletek arányában foglalkoznak és a kisgazdáknál sem válhatott ez nagyméretűvé. Tehát csak kistenyésztésről lehet beszélni, mert nagyobb tenyészet az egész megyében nincs. Eddig a mangalicza és felvidéki hosszú orrú disznó lett össze-vissza keresztezve, tenyésztve. Az újabb időben azonban Yorkshire, Poland-China és Berkshire-vér lettek keresztezésre felhasználva, úgy, hogy nagy keverékből állana a tenyésztés, ha a sertésvész az állományt rendszeresen meg nem harmadolná, vagy felezné. A megye városai Kőbányáról is importálják a hízott anyagot, meglehetős mértékben. A sertéstenyésztés iránya azonban fordulat előtt áll. A tejszövetkezetekkel együtt, azokkal lépést tartva, fog felkarolást nyerni a Yorkshire-tenyésztés s a hús-sertéstenyésztés, a mely a tejhulladékokon fogja feltalálni létezésének feltételeit. Egyes birtokosok már is foglalkoznak a Yorkshire- és Berkshire-tenyésztéssel és ezek előpostái a jövő fejleményeinek, melyek már legközelebb Barsmegyében is várhatók. Így Yorkshire-tenyésztése van Botka Zoltánnak Kis-Vezekényben és Berkshire van az oszlányi járásban lévő cserenyei gazdaságban. A mangalicza tehát kell, hogy tért adjon az angol hús-disznófajoknak, úgy a mint a magyar fajta marha eltűnt a tarka marhafajták vérkeveredése által.
Baromfitenyésztés.
A kecskéről nem érdemes beszélni és áttérhetünk a baromfitenyésztésre. A statisztikai fölvétel deczember hóban történvén, még távolról sem közelíti meg az igazi baromfi-létszámot. 268,011 drb, valósággal semmiség a valódi baromfi-létszámhoz képest. Elismerést érdemlő arányokban a tyúk és lúdtenyésztés vannak kifejlődve. A tojástermelés nagy arányokat ölt és Nagy-Salló a tojáskivitel empóriuma. Onnan indulnak ki a tyukászok szekereikkel tojásvásárlásra. Nagy-Sallóban csomagolják a tojást és expediálják külföldre. Csak annyit mondhatunk statisztikai adatok hiányában, hogy a tojáskivitel nagyméretű. Ép oly nagy a csirkekivitel is. A tyúktenyésztést azonban jelentőségben fölülmúlja a lúdtenyésztés. Hiszen Léva a lúdmájkivitel empóriuma, a honnan Strassburgba szállítják a 3/4-1 kg.-os nagy libamájakat. Léván és 239vidékén a kukoriczatörés után megindul a libahízlalás, a melyet mindenféle titokban tartott módon úgy intéznek, hogy minél nagyobb legyen a máj. Kisgazdák, kézműiparosok, napszámosok, zsellérek, gazdasági cselédek százai hízlalnak ekkor s a hízott állatokat Lévára viszik eladni, vagy csak a májat magát. A lúdzsírt a kisháztartások részére használják fel, a tollat télen fosztják és eladják, a májat eladják a lévai májkereskedőknek és a megmaradt lúdhúst vagy otthon fogyasztják, vagy Léván a kofáknak adják el. A lévai pecsenyesütők azután a látogatott heti vásárokon árulják a sült lúdfertályokat, a melyek a gabonaeladás czéljából Lévára beszekerező kisgazdák úti csemegekosztját képezik. Ezért nevezik Lévát a lúdfertályok városának.
A lúdhízlalás óriásinak mondható arányai miatt, nagyszemű kukoriczára Léva a legjobb piacz, a hol tehát rendszerint sokkal magasabb árakon lehet a kukoriczát eladni, mint Budapesten.
A lúdfajta a garammenti magyar lúd. Középnagy, fehér vagy fehéres szürke, nagyon korai és elég szapora is. Minden más lúdfajjal megkisérlett keresztezések itt csütörtököt mondottak. A fönt elmondott czélokra szolgáló jobb lúdfajta nincs a barsmegyei lúdnál, a mely tehát csak önmagában fejlesztendő és kár lenne sem sokat érő idegen anyagokkal elrontani.
Gazdasági ipar.
A megyében a gazdasági ipar nincs eléggé elterjedve. A garamvölgyi czukorgyár Oroszkán képezi a megye gazdálkodására leginkább kiható iparát. Üzeméről más helyen van szó.
A másik nagyobbszabású iparvállalat a lévai műmalom, melyet a Garamból kivezetett Perecz-csatorna vize hajt és mintegy 200 mm. napi örlőképességgel bír. Ez a malom, bevásárlásaival, Léva piaczi forgalmát nagy mértékben emeli. Ugyanily nagy műmalom még az Erdődy Imre gróf aranyosmaróti műmalma, a mely szintén 2 waggon napi őrlési képességgel dolgozik. Végre megemlítendő még a Schöeller tulajdonát tevő lévai uradalom 8 gazdasági szeszgyára, a melyek czukorrépából és burgonyából s egyéb lisztes anyagokból főzik a szeszt, továbbá gróf Hunyady Kálmán örököseinek nagysárói szeszgyára, melyet Frankl Ede bérel és a Salzberger-féle szeszgyár Simonyban. Megemlítendő még a herczeg Odescalchi Arthur szkiczói mészégetése és gróf Erdődy Imre födélcserép, kályha s keramiai gyára Aranyosmaróton.
A barsmegyei gazdasági egyesület.
A barsmegyei gazdáknak több mint félszázados egyesülete egyike az ország legvirágzóbb egyesületeinek. Tevékenysége kiterjed a mezőgazdaság minden ágára s a gazdasági népesség minden rétegére. A megye más-más pontján évenként állatkiállításokat rendez s ezzel az állattenyésztést föllendíteni törekszik. A kisgazdák körében rendszeresen tart szakelőadásokat s a legjobb egyetértésben van a megye lótenyésztő-bizottságával és központi mezőgazdasági bizottságával. Közrehat mindenütt, a hol példával, szóval tenni kell. Gyűléseit Léván és felváltva a megye más helyein tartja. Székhelye Léva, a hol, mint a mezőgazdasági tevékenység megyei súlypontján, leginkább van helyén. Az egyesület a vármegye gazda-értelmiségét körébe gyűjtötte és sikerült a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló köztevékenységet nemcsak az értelmiséggel, de a kisgazdákkal is megkedveltetni és állandóan ébren tartani. Elnöke: Kherndl János. Alelnökei: Dús Jenő és Ordódy Lajos. Titkára: Levatich László.
Hogy az egyes vidékek mezőgazdasági viszonyait és az ottani gazdasági és üzemrendszereket néhány példával illusztráljuk, a következő nagyobb és középbirtokok adatait közöljük, melyeket a helyszínén gyűjtöttünk össze.
Ambró István birtoka Nagyfajkürtön. Ide tartozik F.-Vezekény is. Összterület 1400 m. hold, melyből 240 hold erdőn és 14 hold kerten és beltelken kivül, a többi szántóföld. Gazdasági vetőrendszer váltó. Lótenyésztés: angol félvér és lipiczai, állomány: egy angol félvér mén, 16 kancza és ivadékai. Marhatenyésztés: kuhlandi és berni; állomány: egy bika, 10 tehén és ivadékai. Merinó-júhtenyésztés, állomány 800 drb. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzik. Napszámárak: férfiaknál 80-200 fillér, nőknél 80-160 fillér.
Botka Árpád és Zoltán birtoka Kisvezekényen. Összterület 1000 m. hold, ebből 100 hold az erdő, 700 a szántóföld és a többi kaszáló és legelő. Gazdasági vetőrendszer váltó. Lótenyésztés: csak házi szükségletre. Marhaállomány: 90 drb nyugati és magyar faj. Juhállomány: 600 drb kétnyiretű fésüs. Gazdasági ipar: vízimalom egy kőre. A munkaerőt helyben és Pálosnagymezőn szerzi. Napszámárak: férfiaknál 60-120 fillér, nőknél 40-80 fillér. Az aratás részre történik.
240Gróf Breunner Ágoston örökösei uradalma Zselizen. Ide tartozik G.-Vezekény, Kerekudvardi puszta, Kis- és Nagy-Mindszenti puszta, Ágó és Nyir is. Összterület 8217 m. hold (Hontban külön 7800 m. hold). A barsi birtokból: gratiale a ref. egyházaknál 36 hold, kert és beltelek 150, szántóföld 6806, kaszáló 126, legelő 137, erdő 630, gyümölcsös 46, nádas 15 és egyéb vegyes 256 hold. Lóerejű iparvasút 12 holdon, melyhez 10 km. hosszúságú állandó és 6 km. hosszú hordozható sínhálózat tartozik. A vetőüzemrendszer váltó. Czukorrépa-mívelés 1500 m. holdon. Kiváló lótenyésztés: muraközi kanczák, pinzgaui ménnel keresztezve. Tehenészet: 260 drb innthali és algaui keresztezés. Juhászat: 10,000 drb merinó. Tejgazdaság: drbonként és évenként átlag 3000 liter. Gyümölcstermelés: különféle nemes fajú téli gyümölcs, melyből körülbelül 20-25 métermázsa kerül eladásra, ezenkivül másfél hold spárgatelep. A munkaerőt helyben, a vármegye felső vidékéről és Zólyomból szerzik és a helybelieken kivül körülbelül 1200 vándormunkást foglalkoztatnak. Napszámárak: férfiaknál 80-120 fillér, nőknél 70-90 fillér.
KÉTÉVES MARINÓ KOS, A ZSELIZI URADALOMBAN.
Saját felvételünk
Dombay Vilmos birtoka Barsendréden. Ide tartozik F.-Vezekény és M.-K.-Salló is. Összterület 640 m. hold. Ebből kert és beltelek 6, szőlőtalaj 8 hold, a többi pedig szántóföld. A vető üzemrendszer hármas forgó. Magtermelés 60 holdon: luczerna és bükköny. Lótenyésztés: a hadsereg számára, 12 kancza és szaporulata, "Kontár" nevű saját angol félvérméntől. Marhatenyésztés: két berni bikával, 10 tehén és szaporulata. A munkaerőt helyben és Garamszentkeresztről szerzi. A napszámárak: férfiaknál 90-200 fillér, nőknél 70-160 fillér.
Dóra Miklós birtoka Hullon. Ide tartozik Rendve és Ohaj is. Összterület 3000 m. hold. Ebből kert és beltelek 77 m. hold, szántó 2250, kaszáló 500, erdő 157, szőlő 19, használhatatlan 45 és a többi legelő. A vető üzemrendszer hatos és kilenczes forgó. Magtermelés: luczerna 66, baltaczin 150, vörös here 60, gomborka 150 és répamag 25 m. hold. Lótenyésztés: 20 kancza és szaporulata. Az anyakancza félvér, "Zivatar" és "Southerland" mén után, fedezve "Dom Perez" és utána "Pasteur" angol telivér által. Marhatenyésztés: berni és siemmenthali faj, 30 tehén és szaporulata. Juhtenyésztés: Merinó, állomány 1600 drb. Méhészet: 200 kaptárral. A munkaerőt helyből, Udvardról és Besenyőről szerzi. Napszámárak: férfiaknál 60-200 fillér, nőknél 50-120 fillér.
Gróf Erdődy Imréné szül. Migazzi Irma grófnő uradalma Aranyosmaróton. A birtok 2/3-a az aranyosmaróti, 1/3-a a lévai járásban fekszik. Az összterület Barsmegyében közel 6637 hold. Ebből kert és beltelek 81 1/2, szántó 3076, kaszáló 194, legelő 332 3/4, erdő 2787 3/4, szőlő 18 1/2 és használhatatlan 146 1/2 hold. Az uradalom bérbe van adva és csupán 150 hold szántó és 50 hold rét van saját kezelésben és a modern elvek szerint telepített és kezelt szép szőlő, a gyümölcsös és zöldséges kerttel. Főbb szőlőfajok a rizling-, tramini-, burgundi piros- és csemege-szőlők. Gyümölcsből évenként átlag 2000 kor. értékű alma és körte, gyümölcsfácskákból 1000 és zöldségből kb. 800 korona értékű kerül eladásra. Van tejgazdaság 60 drb siemmenthali-berni keresztezésű tehénnel. Naponként átlag 200 l. tej értékesíttetik. Erdészeti termékek: hasábfa és cserkéreg. Az uradalomnak gőzmalma van, mely évenként vámőrlésre 20,000 m/m buzát és rozsot dolgoz fel; ezenkivül kályha- és cserépgyára, mely évenként 1000 cserépkályhát, 50,000 fedélcserepet és 100,000 faltéglát gyárt. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzik. Napszámárak: férfiaknál 100-160 fillér, nőknél 70-100 fillér.
Ehrenfeld Antal birtoka Nagymányán. Ide tartozik Szencse, K.-Valkház, Felső- és Alsó-Gödrő is. Összterület 3400 m. hold, ebből kert és beltelek 30, szántóföld 2600, erdő 200, kaszáló 300 hold és a többi legelő. Magtermelés: 100 holdon luczerna, vörös here és répamag. 100 holdon czukorrépa-mívelés. Lótenyésztés: magyar faj, 32 kancza év ivadékai. Marhatenyésztés: siemmenthali-berni, körülbelül 130 növendék-marhával. Juhállomány 1000 drb, magyar és angol keresztezés. Sertéstenyésztés: mangalicza és yorkshierei keresztezés; 17 tenyészállat. Gazdasági ipar: vízimalom egy kőre. A munkaerőt Felsőmagyarországból szerzi. A napszámárak: férfiaknál 80-100 fillér, nőknél 60-80 fillér és konvenczio.
Esztergomi érsekségi birtok Nagysallóban. Ide tartozik Hölvény is. Összterület 1546 m. hold, mely a beltelkek, nehány hold legelő, út, árok és 735 hold erdő kivételével csupa szántóföld. A vető üzemrendszer hatos és hetes forgó. Magtermelés 50 m. holdon bükköny. Marhahízlalás kicsiben. Juhállomány 1000 Merinó. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak: férfiaknál 70-240 fillér, nőknél 60-160 fillér.
Hecht József birtoka Nagymálason. Ide tartozik Nyiri puszta és Kissalló is. Összterület 500 m. hold, melynek legnagyobb része szántó. (Ezenkivül Esztergommegyében is van birtoka.) Váltógazdaságot folytat. Magtermelés: gombos here és luczerna 50 holdon. Czukorrépa-termelés 70-80 holdon. Lótenyésztés: magyar faj, a katonaság számára. Szarvasmarhahízlalás 24160-80 drb. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak: férfiaknál 90-240 fillér, nőknél 80-160 fillér.
Hoeller Bertram István báró birtoka Kistörén. Összterület 500 m. hold, ebből 430 hold szántó, a többi kaszáló és legelő. A vető üzemrendszer váltó. Lótenyésztés kicsiben a saját szükségletére: angol félvér. Szarvasmarha: siemmenthali és berni faj, állomány: 30 drb. A munkaerőt helyben és a környéken szerzi. A napszámárak: férfiaknál 80-160 fillér, nőknél 60-100 filér.
Hunyady Kálmán gróf örököseinek uradalma Nagysárón. Ide tartozik K.-Sáró és Szódó is. Összterület 2960 m. hold, mely néhány hold kivételével szántóföld. A bérlő váltógazdaságot folytat. Mint különleges termelési ágak a czukorrépa és a burgonya szerepelnek, mindegyik 350 holdon. Marhatenyésztés: nyugati faj, állomány: 80-100 borjú, ezen kivül rendes hízlalás 400 drbbal. Gazdasági ipar: szeszgyár 7 hktl. napi termeléssel. A munkaerőt helyben és a felső vidéken szerzi. Napszámárak: férfiaknál 80-200 fillér, nőknél 70-110 fillér.
Özv. gróf Hunyady Lászlóné uradalom Alsópélen. Ide tartozik Felsőpél és Besse is. Összterület 1586 k. hold, (de azonkivül Abaújban és Somogyban 10,000 hold). A barsi részből kert és beltelek 80 k. hold, szántóföld 780, kaszáló 110, erdő 312, a többi pedig legelő. A vető üzemrendszer váltó, a lóállomány: 64 drb, arabs faj, saját és állami méntől. Szarvasmarha-tenyésztés csak kicsiben és a faj nyugati. A juhállomány 1200 Merinó. Van gyümölcstermelés kb. 10 holdon: nemes alma- és körtefajok, cseresznye, baraczk és szilva. A munkaerőt helyben szerzik. A napszámárak: férfiaknál 80-140 fillér, nőknél 60-120 fillér.
József kir. főherczeg uradalma Kistapolcsányban. Ide tartozik F.-Kosztolány, N.-Ülés, Keresztúr, Zsikava és Lócz is. Összterület 12,600 k. hold, ebből kert és beltelek 32, szántóföld 901, kaszáló 114, legelő 522, erdő 11,000, szőlő 76. Az uradalom váltógazdaságot folytat. Marhatenyésztés: siemmenthali-berni keresztezés, állomány: 40 tehén, 120 növendékmarha és egy bika. Zigája-juhtenyésztés, állomány 15 kos, 450 anya és ezek szaporulata. Tejgazdaság kb. 100,000 liter évi termeléssel. Juhsajt-készítés, melyből évenként kb. 30 m.-mázsa kerül eladásra. Vörös borfajok: Merloth és Karbenet, fehér fajok rajnai- és olasz rizling, burgundi, szilváni, asztali fehér és Schiller. Csemegeszőlő fehér és vörös Chasselas. A gyümölcstermelésből kb. 120 mm. kerül évenként eladásra. A 12 k. holdnyi gyümölcsösben kb. 120 fajta körte, ugyanannyi faj alma, őszi baraczk, dió és szilva van. 4 k. holdon faiskola és ojtvány-eladás. Gazdasági ipar: vízimalom két kőre, továbbá gyümölcs- és törköly-pálinka-főző. A munkaerőt helyben és Szentkereszt vidékén szerzik. Napszámárak: férfiaknál 80-170 fillér, nőknél 60-100 fillér.
Kazy János főispán birtoka Garamveszele pusztán. Összterület 840 m. hold, mely 16 hold kivételével csupa szántóföld. A vető üzemrendszer négyes forgó. Kereskedelmi kertészet 12 holdon. Czukorrépa-mívelés 150 holdon. Kisebb arányú angol félvér-lótenyésztés. Szarvasmarha-tenyésztés: 12 anyaállat, siemmenthali keverék. Gazdasági ipar: vízimalom két kőre. A munkaerőt a környékről és a felső vidékről szerzi. Napszámárak: férfiaknál 90-170 fillér, nőknél 80-140 fillér.
Kazy László birtoka Nemesoroszin. Összterület 1500 m. hold. Ebből 40 hold kert- és beltelek, 944 szántó, 236 kaszáló, 80 legelő, 200 erdő. A tulajdonos a külső dűlőkben váltó, a belsőkben szabad gazdaságot folytat. Magtermelés: bükköny 50 holdon. Lótenyésztés kicsiben, angol félvér. Marha-állomány: 80-90 drb siemmenthali keresztezés, ezenkivül 40-60 vonóökör és évente hízlalásra 30-40 drb. Az erdészetnél forda 38 év, termékek: tűzi- és szerszámfa. Rendszeres fáczántenyésztés. Gazdasági ipar: vízi malom egy hengerre és egy kőre. A munkaerőt helyben és a megye felső részéből szerzi. Napszámárak: férfiaknál 70-200 fillér, nőknél 50-140 fillér.
Kelecsényi Rafael birtoka Baracskán. Ide tartozik Besse, Setétkút, Ény, Pozba, Fajkürt, F.-Vezekény, M.-K.-Salló, Töre és Endréd is. Összterület 4000 k. hold. (Pest- és Trencsén vármegyékben külön 950 k. hold.) A barsi birtokokból 150 hold kaszáló, 300 erdő és a többi szántóföld. Itt háromnyomású gazdálkodás folyik. Lótenyésztés csak a házilag kezelt birtokokon van és az állomány 90 drb. Marhaállomány 100 drb. A munkaerőt helyben szerzi. A napszámárak: férfiaknál 100-200 fillér, nőknél 60-120 fillér.
Klobusitzky János birtoka Zsitvaújfalun. Ide tartozik Gesztőcz is. Összterület 1300 k. hold, (Nyitramegyében külön 200 k. hold). A barsi birtokból kert és beltelek 20, szántóföld 220, kaszáló 37, erdő 1100 és szőlő 17 hold. A tulajdonos szabad gazdálkodást folytat. Marhatenyésztés: 80 drb siemmenthali. Tejgazdaság: 30,000 liter évi termelés. Bortermelés: Oportó, Merloth és burgundi palaczkozott vörös borok, melyek külföldre, sőt tengeren túlra is szállíttatnak. Az évi mennyiség 10-20,000 palaczk között váltakozik. A gyümölcsösből évenként kb. 100 mm. szilva kerül eladásra. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak: férfiaknál 60-160 fillér, nőknél 60-100 fillér.
Kosztolányi Sándor birtoka Nemcsényben. Ide tartozik Perlep és Zs.-Kenéz is. Összterület 1700 hold, ebből kert és beltelek 38 k. hold, szántóföld 979, kaszáló és legelő 163, erdő 472 és szőlő 8 hold. Gazdasági és üzemrendszer váltó. Lótenyésztés kicsiben: félvér, Siemmenthali és berni marha-tenyésztés. Gyümölcstermelés: körülbelül 20,000 fa beszterczei szilva és körülbelül 300 fa cseresznye, alma és körte. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak: férfiaknál 60-200 fillér, nőknél 60-100 fillér.
Ordódy testvérek birtoka Nagymálason. Kiterjedése 565 magyar hold, a mely a belsőség és 5 hold szőlő és gyümölcsösön kivül mind szántóföld. A barsmegyei középbirtokok egyik legintenzivebben kezelt gazdasága. 100-110 hold évi czukorrépa-termelés. 40 hold tengeri- és 40 hold maghere-termelés. 8 év óta gőzeke-művelés és évenként 4-5 vaggon műtrágya felhasználása. A birtok nagymarha-állománya állandóan 150-160 darab. Marhahízlalás évente 50-60 darab. Tehenészet: berni félvér 26 darab tehénnel és 50-60 darab növendék-marhával; sertéstenyésztés 10 koczával. Lótenyésztés 10 kanczával, angol félvérben. Vetésforgó a 4-es norfolki váltó. Évente a birtok 1/4 része istállótrágyával láttatik el. Munkaerő áll a cselédségen kivül állandó nyári munkásokból, kik vagy Felső-Barsból vagy az esztergommegyei 242szomszédos Farnad községből vannak szerződtetve. Ezeken felül napszámosok és szakmányosok a környező falvakból. Napszámárak: férfiaké 80-200 fillér, nőké 60-120 fillér. A birtokot 1532 óta az Ordódy család kezeli. Mellékbirtokok: Ordódy Vilmosé Fakó-Vezekényen Barsmegyében. Ordódy Lajosé Nagy-Kereskényen Hontmegyében, Mogyorósdon Borsodmegyében.
Révay Simon báró birtoka Tajnasárin. Ide tartozik Kisfalud és Vörösvár is. Összterület 1922 k. hold. (Szilágy és Szatmár megyében külön 2130 k. hold.) A barsi birtokból kert és beltelek 49 k. hold, szántóföld 1276, kaszáló 110, legelő 96, erdő 342, szőlő 7, használhatatlan 42. A gazdasági és üzemrendszer váltó. Magtermelés kb. 30 k. holdon lóhere és luczerna. Lótenyésztés csak saját szükségletre. Marhaállomány 60 drb siemmenthali-bonyhádi keresztezés, juhállomány 800 drb Rambouillet-faj. A munkaerőt Néveden, Tilden és Nagylócsán szerzi. Napszámárak férfiaknál 80-160 fillér, nőknél 50-120 fillér.
Salzberger József birtoka Simonyban. Ide tartozik Felfalu, Nagy- és Kiskeresnye is. Összterület 2710 m. hold. (Nyitra-megyében külön 2800 hold.) A barsi birtokból kert és beltelek 50 hold, szántóföld 1300, kaszáló 120, legelő 400, erdő 800, használhatatlan 40 hold. A gazdasági és üzemrendszer váltó. Magtermelés kb. 100 holdon vörös lóhere. Czukorrépa-mívelés 100 holdon és burgonya 240 holdon, a szeszgyár számára. Marha-tenyésztés siemmenthali-berni keresztezés, 12 tehén és ivadékai. Juhtenyésztés: Rambouillet, 350 drb. anyabirka. Gazdasági ipar: szeszgyár 1435 hktl. termelésre. Ezzel kapcsolatosan marha-hizlalás. Kb. 150 holdon alagcsövezés. A munkaerőt a vidéken szerzi. Napszám-árak férfiaknál 90 fillér, nőknél 70 fillér és a konvenczió. Az aratás részre történik.
A NAGYUGRÓCZI URADALOM SZESZGYÁRA.
Saját felvételünk
Schöeller család uradalma Léván. Ide tartozik Óbars, Újbars, Alsógyőröd, Kelecsény, G.-Keszi, N.-Kálna, Ladány, Lök, Mohi, Nagyod, Néved, Óvár, Dobóberekalja, Solymos, Kis-Szecse és Töhöl is. Összterület 12,472 hold. (Hontban pedig 6468 hold.) Ebből beltelek 128·791 kat. hold, kert 43·925, szántó 6434·536, rét 768·508, legelő 806·1143, szőlő 11·1393, erdő 10745·1323. A birtokon rendszeres alagcsövezés folyik és az eddig alagcsövezett terület 2300 kat. hold. Vizöntözésre kb. 400 kat. hold van berendezve. Az uradalomnak 5 kilométer hosszú keskeny-vágányú mezei vasútja van és Lászlóművén egy 3 kilométer hosszú répavasút. A ló- és marhatenyésztésről már más helyen emlékeztünk meg. Czukorrépát 1700 kat. holdon termel és burgonyát 300 holdon. Az uradalomnak Kálnán, Gényén és Nixpródon gazdasági szeszgyárai vannak és egy nagyobbszabású gőzmalma Léván. Egyike a legmintaszerűbben kezelt gazdaságoknak, melynek tenyésztési és mívelési rendszeréről e fejezet más helyén van szó.
Szent-Ivány Oszkár birtoka Béládon. Ide tartozik K.-Herestény, Perlep, Zs.-Kenéz, Maholány, Hid és Család-puszta. Összterület 500 m. hold. (Azonkivül Temesben 4200 m. hold.) A barsi birtokból 2000 hold erdőn, 8 hold szőlőn és 32 hold kert és beltelken kivül, a többi szántó, kaszáló, és legelő. A tulajdonos váltógazdaságot folytat. Marhatenyésztés: berni-siemmenthali keresztezés, állomány 40 anyaállat és növendékei. A munkaerőt helyben és a vidéken, az aratásra pedig Pálosnagymező vidékéről szerzi. Napszámárak férfiaknál 80-200 fillér, nőknél 70-100 fillér.
243Szirányi Sándor birtoka Nagyherestényen. Ide tartozik Gesztőcz is. Összterület 1540 m. hold. Ebből kert és beltelek 30, szántó 800, kaszáló 85, legelő 20 és erdő 600. A vetőüzemrendszer háromnyomású. Marhaállomány 112 drb berni és magyar faj. Juhállomány 600 drb finom kétnyíretű. Gazdasági ipar: vízi malom két kőre. A munkaerőt helyben és a felső vidéken szerzi. Napszámárak: férfiaknál 80-120 fillér, nőknél 60-90 fillér.
Sztankay Kálmán bérlete a m. kir. vallásalaptól Csatán. Összterület 723 m. hold. Ebből 530 hold szántó, a többi rét és erdő. A bérlő váltógazdaságot folytat és 50 holdon czukorrépát termel. Szarvasmarha: 80 drb siemmenthali és kb. 30 drb hízlalás alatt. Tejgazdaság: 30,000 liter termeléssel. Erdészeti üzem 30 éves forda, termék: nyilasok, eladásra. A munkaerőt helyben szerzi. Napszám: férfiaknál 100-200 fillér, nőknél 80-120 fillér.
Tarisch Kajetán jogutódainak birtoka Füssön. Ide tartozik Pozba és Nagylüle is. Összterület 1100 m. hold. Ebből 70 hold erdőn, 5 hold szőlőn és 15 hold kert és beltelken kivül, a többi szántóföld. A vetés-üzemrendszer váltó-forgó. Magtermelés 100 holdon lóhere, 50 holdon luczerna, 50 holdon bükköny és 50 holdon baltaczin. Czukorrépát 100 holdon termelnek. Angol félvér lótenyésztés, állomány 24 anyakancza és szaporulata. Siemmenthali marhatenyésztés: 28 tehén és szaporulata. Merinó juhtenyésztés: 350 anyajuhval. Yorkshierei sertéstenyésztés: 30 kocza és szaporulata. Vajtermelés, melyből évenként kb. 800-1000 kg. kerül eladásra. A munkaerőt helyben és Barsmegye felső részén szerzik. Napszámárak: férfiaknál 80-100 fillér, (szerződtetett napszámosok), nőknél 50-90 fillér.
A Thonet család uradalma Nagy-Ugróczon. Ide tartozik Kalacsna, Pázsit, Keresnye és Felfalu is. Összterület 8566 k. hold. Ebből 23 hold kert és beltelek, a szántóföld 929, kaszáló 115, legelő 44 és erdő 6538. A gazdasági és üzemrendszer belterjes váltó-gazdálkodás. Mint különleges termelési ág 240 m. holdon burgonya termeltetik. Lótenyésztés: vegyes faj, házi szükségletre. Marhatenyésztés két bika, 20 növendék-bika, 100 tehén, 40 növendék-üsző. Ezenkívül 70 drb kizárólag erdélyi magyar jármas-ökör. A tenyészállományt tuberkulozis ellen beoltották és a tenyészethez kizárólag gümőkórmentes állatokat használnak. A czél kora érő, jól tejelő és húsállatok tenyésztése. Az apa-állatokat a leghíresebb tenyészetekből szerzik be. Faj: siemmenthali-berni keresztezés. Tejtermelés évi 220,000 liter, melyből 35% mint édes tej, 65% mint vaj és túró értékesittetik. A túró-mennyiséget az ottani hajlított fabutor-gyár enyvgyártásra használja fel. Az uradalom az állam segítségével szivárvány-pisztrángokat is tenyészt. Gyümölcstermelés is van és pedig a jubiláris év alkalmával elültetett 1000 drb nemes diófa és az utak mentén elültetett kb. 3000 drb szilva és cseresznyefa. Gazdasági ipar: egy gazdasági szeszgyár 1600 hktl. évi termeléssel és 1400 hktl. kontingenssel. Azonkivül 2 vízimalom 3 járatra. Kb. 140 holdon alagcsövezés. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzik. A napszámárak férfiaknál 80-160 fillér, nőknél 50-90 fillér. Az aratás részre történik.
Taubinger Ágoston birtoka Nagy-Törén. Összterület 735 m. hold. Ebből szántóföld 626 kert és beltelek 4, kaszáló 22, legelő 1 1/2, erdő 44 1/2. A gazdasági és üzemrendszer: váltó. Czukorrépatermelés 50 m. holdon. Lótenyésztés félvér, állomány 20-25 drb. Szarvasmarha: nyugati faj. Juh: merinó, 3000 drb. Sertések fekete mangalicza 100 drb. A munkaerőt helyben és a felvidékről szerzi. Napszámárak férfiaknál 80-140 fillér, nőknél 80-100 fillér.
*
Erdészet. Erdőterületek.
Bars vármegye erdőségeinek kiterjedése, ide nem számítva az erdőkhöz tartozó egyéb területeket, 169,110 kat. hold. Ebből esik a garamszentkereszti járásra 79,361, az aranyosmarótira 48,347, a lévaira 9047, a verebélyire 9565 és az oszlányira 24,790 kat. hold, a mi a vármegyei öszterület 34·65%-ának felel meg. Ezek az erdőségek birtokosok szerint és járásonként elkülönítve a következőleg oszlanak fel. A garamszentkereszti járásban: állami erdő 43,377, községi 9993, egyházi 15,808, urbéres közbirtokossági 6745 és magántulajdon 2991 kat. hold. A maróti járásban: községi 1818, egyházi 13,790, hitbizományi 5392, közbirtokossági 3074, magántulajdon 22,254. A lévai járásban: egyházi 3904, közalapítványi 158, hitbizományi 426, közbirtokossági 508 és magántulajdon 2981. A verebélyi járásban: községi 235, egyházi 893, közalapítványi 1432, közbirtokossági 250, magántulajdon 6791. Az oszlányi járásban: községi 1802, egyházi 877, közbirtokossági 4908, magántulajdon 17,700 kat. hold. Így tehát az összes erdőbirtokból 43,377 állami, 13,848 községi, 35,272 egyházi, 1590 közalapítványi, 5818 hitbizományi, 16,485 közbirtokossági és 52,717 kat. hold magántulajdon.
Az állami legnagyobb erdőbirtokon kivül a városok között Újbánya és Körmöczbánya bírják a legnagyobb erdőterületet és pedig Újbánya 4908,95 kat. holdat, Körmöczbánya pedig 17,855 kat. holdat, melyből azonban csak egy rész fekszik Bars vármegye területén. Ezt követi a beszterczebányai püspökség 22,240 kat. holddal, a kistapolcsányi uradalom 12,145, az esztergomi székes főkáptalan 10,336, a nagyugróczi uradalom 5688, a lévai uradalom 5073, a szkiczói uradalom 4973, a ghymesi uradalom 3730, az aranyosmaróti uradalom 2094, Pálosnagymező község 1865, Magasmart község 1767, a brogyáni uradalom 1629 és Selmeczbánya város 1495 kat. holddal. Az összes véderdő területe 3958 kat. hold és az eddig befásított terület 600 kat. hold, melyhez a csemeték nagyobb részét az állam osztotta ki.
244Az összes erdőterület 97·19%-as feltétlen erdőtalaj. Uralkodó fanemei a kocsánytalan tölgy-, a csertölgy-, a bükk-, a jegenye-, a lucz-, az erdei fenyő- és a gyertyánfa. A Garam déli vidékén a szil, a kőris és nagyobb csoportokban találjuk még a kocsányos tölgyet, az akáczot, a fekete és vörös fenyőt, a nyirt és szórványosan a gyalogfenyőt, molyhos tölgyet, a juharokat, hársakat, nyárfafajokat, az eperfát, bálványfát, mogyorót, fűzet, berkenyét, cseresznyét és somot.
A vármegye erdészeti üzemét és az erdőterület kihasználását legjobban véljük jellemezni, ha néhány nagyobb (5000 holdon felüli) rendszeresen kezelt erdőbirtok üzemtervét, kezelését és kihasználását leírjuk.
Körmöczbánya.
Elsősorban említjük Körmöczbányát, melynek erdőterülete az 1893-ban foganatosított berendezés szerint 6 üzemosztályban kezeltetik. Fő-fanemei: a lucz, jegenye, fenyő és bükk, a melyeknek tenyésztése folytattatik, míg az erdei vörösfenyő, kőris, juhar és szil csak az eddigi alárendelt mennyiségben. Kísérlet történt azonban a sima fenyővel és a Douglas-fenyővel is és különösen az elsővel elég jó eredménynyel. 1896-ban a havasi fenyő magjából nevelt és átiskolázott néhány csemetét a magasabb fekvésű helyekre ültettek. A forda az A. B. és D. üzemosztályban száz évre van megállapítva és 20-20 éves forda-szakokra osztva. A C. üzemosztály, melynek a csuszamlások meggátlása a czélja, hogy a kiszállítás a vasúti pályatest érintése nélkül lehetővé váljék, 30 éves fordájú karácsonyfa-üzemosztályban kezeltetik, a mely eddig, úgyszólván, az egyedüli karácsonyfa-üzemosztály az egész országban. Az E. és F. üzemosztály, mely főkép felújított erdei fenyő, 50 éves fordára van beosztva. A vágásos gazdaságban a csemetekertekben nevelt csemeték felhasználásával: az ültetés, - a szálaló vágásokban: a természetes felújítás és alátelepítés, a karácsonyfa-üzemosztályban: ültetés és vetés alkalmaztatik. Az ehhez szükséges magot házilag termelik. A kopár területek befásítása tekintetében Körmöczbánya oly eredményt ért el, hogy 1894-ben a kormány által kitüzött nagy jutalmat (1000 frank aranyban) nyerte el.
A LÉVAI URADALOM GÉNYEI RÉPASZESZGYÁRA.
Saját felvételünk
A város erdők hozama 24·1 kat. hold és 8044 m3 fa; a karácsonfa-üzemosztályban 300 drb. karácsonyfa. A fatermelés, a fűrészüzem és az értékesítés házilag kezeltetik. A szálfatermelést vállalkozók végzik, a tűzifatermelés szakmányban eszközlik. Az épületfa, a zsindely- és tűzifa, raktárakból értékesíttetik. A fahozamból csak mintegy 2000 m3-t lehet mint haszonfát értékesíteni, mert a többit a város lakossága mint tűzifát fogyasztja el. A tönkfát műfűrészen dolgozzák fel, mely 1882-ben a zólyomvölgyi patakon épült, 18,000 frt költséggel. A melléktermények közül csak a luczkéreg ád némi hasznot, évenként átlag 300 frtot. A kőnyerés és a legeltetés alárendelt. Az erdei gyümölcsöket a város szegény lakossága gyűjti. Az alomszedés be van tiltva. Elemi csapások, rovarkárok ritkák. Nagyobb hótörés csak 1891/93 és 96-ban volt. A szállítási viszonyok kedvezők.
245Az itt tárgyalt barsmegyei erdőtesten kivül a városi erdőbirtok zöme Túrócz vármegyében fekszik. Ez a birtok három üzemosztályba van osztva. A város összes, 17,468·6 kat. hold kiterjedésű erdőbirtokának jövedelmezősége, a zárszámadási eredmény szerint, kb. 120,000 frt bevétel és kb. 43,000 frt kiadás, vagyis kb. 77,000 frt tiszta jövedelem, mely a nem jövedelmező ágaknál felmerülő költségek fedezésére szolgál.
Újbánya.
Újbánya város 1364-ben Nagy Lajos királytól kapta az erdőbirtokát, mely a lakosság épületi- és tűzifa-szükségletének fedezésén felül, elsősorban a bányaüzem folytatásához szükséges faválasztékok szolgáltatására volt hivatva. A hajdani rendetlen kihasználás, a gyakori faorzás és a korlátlan legeltetés, az erdő fennállását annyira veszélyeztette, hogy már Zsigmond király szükségesnek tartotta az erdőpusztítást szigorú rendelettel korlátozni. Ily királyi rendeletek még a későbbi időben is gyakoriak. A rendszeresebb gazdálkodás csak 1720 óta folyik, a mikor az állam, a bányákkal együtt, az erdők kezelését is átvette. Ez időtől 1874-ig a város kincstári erdőgondnokság székhelye volt. 1874-ben történt meg az ú. n. szegregálás, a mikor a város erdejét kihasították és a szomszédos kincstári erdőbirtoktól határdombokkal ellátott nyiladékokkal elválasztották.
A városi erdőbirtok a magas Tátra hegylánczolatához tartozó ú. n. újbányai hegycsoport északi szélén terül el s kizárólag Bars vármegyében, a Garam folyó jobb partján, 260-800 m. tengerszin fölötti magasságban fekszik. Az 1888-ban jóváhagyott rendszeres gazdasági üzemterv, az állandó kataszter és tagosítási felmérések alapján összeállított adatai szerint, az erdőbirtok pontos összterülete 4908·95 kat. hold. Faneme a bükk, tölgy, jegenye, lucz- és erdei fenyő. A bükk az egész területnek 40 százalékát, a tölgy 15, a jegenye 25, a luczfenyő 18 és az erdei fenyő 2 százalékát foglalja el. Az erdei tisztások kizárólag lucz- és helylyel-közzel veres-fenyővel és kőrissel fásíttattak be.
Közlekedési viszonyok tekintetében az erdőbirtokok fekvése, az 1896-ban megnyilt garamvölgyi vasút és a Garam folyó közelségénél fogva, nem kedvezőtlen. Az erdőtermékek főfogyasztó helye, Újbányán kivül, Esztergom városa és vidéke. Az erdészeti ügyeket a város tanácsa intézi, végrehajtó közege a városi erdőhivatal, melynek főnöke Baumann Samu erdőmester, ki az 1886. és 1887. években készített s 1888-ban kormányhatóságilag jóváhagyott rendszeres gazdasági üzemterv szerint, a városi erdőbirtokot négy üzemosztályban kezelteti, melyek közül az első 3: két-két, a negyedik (véderdő): egy vágás-sorozatból áll. Az egész erdő - a szállaló üzemben kezelt véderdőt kivéve - szálerdő üzemre van berendezve, 100 éves fordával. A vágásterületek természetes úton, fokozatos vető-vágásokkal újíttatnak fel s csupán a hézagok pótlása és az erdőtestbe ékelt tisztás-területek beerdősítése történik mesterséges úton. Az évente kihasználható terület egészben 50·41 k. holdat tesz, az évi fatermés - 10 évi átlag szerint - 6481 m3 főhasználati és 1848 m3 mellékhasználati fatömeget tesz, melyből 35% épület- és műszerfára, 65% tűzifára esik. A fahasználaton kivül a mellékhasználatok is számbavehető jövedelmet nyújtanak; ilyenek az erdei legeltetés s különösen az erdőterületen levő malomkőbányák jövedelme, mely utóbbi mintegy évi 5000-6000 koronát tesz. Az erdő egyik mellékhasználata a vadászati jog is, mely nyilvános árverés útján 6-6 évi időtartamra szokott bérbeadatni. Az itt előforduló vadnemek a szarvas, őz, nyúl, császármadár, vaddisznó, róka, vadmacska és a borz.
A lévai uradalom.
A lévai uradalom erdőbirtoka 11284·42 kat. hold, melyből Bars vármegyére 4873·97 hold esik. A barsmegyei részen két pagony van és az egész uradalom 6 erdőgondnokságra van osztva. Igazgatási, kezelési és őrzési költségei 16,000 koronára rúgnak. A termelési költség ürméterenként átlag: hámozott fánál 1 korona 50 fillér, egyéb fánál 50 fillér. Az egész termelést átalányban, méterenként dolgozzák fel és a téli munkálatoknál kb. 200, a tavaszi cserhántásnál pedig kb. 300 munkás van elfoglalva.
Az uradalom évenként átlag 30 kat. holdnyi területet erdősít 800 korona átlagos költséggel. Az erdőbirtok évi tiszta jövedelme 20,000-30,000 korona között váltakozik. Az elő és köztes használatok mennyisége kb. 200 kat. hold, 2000-3000 korona között váltakozó jövedelmezőséggel.
246Az utolsó időben nagyobb károk nem voltak. Az erdőségekben a legeltetés tilos és csak egy terület van ilyennek beosztva, a mi 600 koronát jövedelmez. A vadászat semmit sem jövedelmez, mert a 2500-3000 korona tiszta jövedelmet a szomszédos vadászterületek bére felemészti. Az első üzemberendezés 1877-ben történt. Az üzemfelújítás most van folyamatban. Az erdőbirtok termékei: hasábfa, dorongfa, hámozott fa, cserkéreg, faszén, faragott tölgyfa, gömbölyű tölgyfa, faragott fenyőfa, vasuti talpfa, bükkfa-keréktalp, kerékküllő, szekér-lőcs, nyírfa-rúd és vendégoldal. Fűrészművek az uradalomban nincsenek.
A kistapolcsányi uradalom.
A kistapolcsányi uradalom erdőbirtokának a területe 11,650 kataszteri hold, mely négy pagonyba van osztva. Az igazgatási, kezelési és őrzési költségek évi átlaga 16,700 korona. Az erdők három üzemosztályba vannak osztva. Az elsőbe tartoznak a magas erdők, a másodikba az alacsony erdők, a harmadikba pedig a parkhoz és környékéhez tartozó állagok. Az uradalom, Keresztúr község fölött, műfűrészt rendezett be, mely a haszonfa feldolgozására szolgál. Az erdészetnél alkalmazott munkások részben szakmány-munkások, részben napszámosok és e tekintetben itt a viszonyok nem kedvezők, mert a munkásokat szerződésileg lekötni nem lehet, miután nem állandók. Ezenfelül el vannak puhulva, úgy hogy rossz idő esetén még a munkát is félbehagyják.
A SALZBERGER-FÉLE SZESZGYÁR SIMONYBAN.
Saját felvételünk
Az utolsó 3 évben beerdősített terület 460.3 kat. hold, melynek költségei 6000 koronára rúgnak. Az erdőbirtok holdankénti tiszta jövedelme átlag 3 korona. A köztes használatok évi jövedelme 2400-3000 korona. A mellékhaszonvételek évi jövedelme kb. 1600-2000 korona. Ha azonban a makk-termés sikerül, ez összeg megkétszereződik. A fa elárúsítása csak az erdőben történik és a vevő tartozik azt elszállítani. Termékei tölgyhaszonfa, tölgyhasábfa, tűzifa, cserkéreg, faszén. Az erdészeti termékeket lóvasút szállítja, mely 15 kilométer hosszúságban, a kistapolcsányi állomástól a fenyőkosztolányi erdészethez vezet.
Az utolsó időben, számbavehető nagyobb kár nem történt, legfeljebb a késői fagyok tettek kárt. Az első üzem berendezése 1877/8-ban történt.
A nagyugróczi uradalom.
A nagyugróczi uradalom erdőbirtoka 6538 kat. hold, mely 4 pagonyba van osztva. Az igazgatási, kezelése és őrzési költségek körülbelül 30,000 koronára rúgnak. Az alkalmazott munkások száma körülbelül 200 és körülbelül 120-150 fuvaros. Állandó munkásai nincsenek. Az utolsó 3 év átlaga szerint beerdősített terület mindössze 30-40 kat. hold, holdanként 50-80 korona költséggel. Termékei tűzifa, haszonfa, tölgyfakéreg, faszén és a nagyugróczi hajlított bútorgyárhoz szükséges faanyag. Az utolsó időben lényegesebb károk 247nem fordultak elő, csak némi víz- és hó-kár és a magas vadak és vaddisznók által okozott károk, de az orvvadászat is terjedőben van. Az erdőbirtok évi holdankénti átlagjövedelme, tisztán 1·5-2 korona. Az első, ideiglenes üzemterv 1868/70-ben állapíttatott meg, a végleges üzemterv pedig 1883-1885-ben.
A beszterczebányai püspökség.
A beszterczebányai püspökség 22,240 kat. hold erdőterülettel bír, melyet azonban az 1886. előtti püspökök annyira kizsákmányoltak, hogy ezáltal az erdőket teljesen tönkre tették. A reorganizáczió nagy munkáján most fáradozik Székely György püspökségi erdőmester. Az erdészet egyik legfontosabb mellékága: a püspökségi kőbányák, melyek kiváló édesvízi kvarczot tartalmaznak és messze földön híres malomköveket szolgáltatnak.
Az állami erdők.
Az állami erdő a garamszentkereszti járás, Körmöcz- és Újbánya városok és 37 község határában fekszik és a zsarnóczai kir. erdőhivatal vezetése alatt áll. Az egész terület 7 erdőgondnokságra van felosztva. Az üzemtervek szerint az évi fahozam 116,167 m3 volt, melynek körülbelül 70%-a tűzifa, a többi pedig épület- és műszer-fa. Figyelmet érdemel a kincstári uradalom zsarnóczai faiskolája és csemetekertje, továbbá az ottani magpergető és a nagyszabású gőzfűrész. Ez uradalom tulajdona a geletneki malomkőbánya is, mely bérbe van adva. A befásításhoz szükséges csemeték nagy részét a zsarnóczai m. kir. erdőhivatal útján, az állam ingyen adja és Bars vármegyében a kopár területek befásításával szép sikert értek el. Az eddig befásított terület a 600 kat. holdat messze meghaladja. A vármegye összes véderdőinek területe 3958 kat. hold.
*
Halászat.
Még a vármegye halászati viszonyairól is meg kell emlékeznünk. Bars vármegyében csak természetes halászatot űznek. A mesterséges haltenyésztéssel tettek kisérleteket gr. Keglevich István, a ki a mostani, József Ágost főherczeg tulajdonát tevő kistapolcsányi uradalomban Fenyőkosztolányban létesített mesterséges tenyészeteket. Néhai gróf Migazzi Vilmos Aranyos-Maróton szintén próbálkozott e téren, de ezek a telepek ma már nincsenek meg.
A vármegyét átszelő Garam- és Zsitva-folyók és az azokba ömlő patakok képezik a halászatnak terrenumát s ezekben minden beavatkozás nélkül űzik a halászatot. Halgazdaságról azonban szó sincs. A halaknak ívására szolgáló, alkalmas sekély helyek nem fordulnak elő, s ha a tavaszi nagy vizek után az apadás beáll és a sekély helyeken a halak petéztek, a csakhamar következő szárazságban e helyek egészen kiszáradnak és a kis halnemzedék elpusztul.
Ha tehát mégis halásznak és halakat kapnak, úgy ez csakis a Dunából felúszó jövevények közül esik meg. Csukák, harcsák s néha jelentékeny nagyságú vizák is felhatolnak magas vízállás esetén a Garamba és Zsitvába, hogy halászaink hálóiba kerüljenek.
Az új halászati törvény, a mely a halnemek szerint állapítja meg a tilalmi időszakokat, korántsem jelent előmenetelt azon állapotokhoz képest, a midőn általános tilalmi időszak volt megszabva, melynek betartását ellenőrizni lehetett, azonban a halnemek szerint beosztott hafogást senki sem ellenőrzi és így nem szorul bővebb magyarázatra, hogy ha inkább fogyó, mint szaporodó halgazdaságról kell megemlékeznünk. Alakult egyszer Léván halásztársulat a törvény rendelkezése szerint, de ez a társulat az alakulásnál tovább jutni nem tudott.