« Mezőgazdaság és állattenyésztés. Írta Fekete Pál. KEZDŐLAP

Gömör-Kishont vármegye

Tartalomjegyzék

Vadászati viszonyok. Írta Dénes Géza. »

221Erdőgazdaság.
Írta Hering Samu
Hazánk erdődús vármegyéi között Gömör és Kis-Hont vármegye a 8-ik helyet foglalja el és erdőségei az összterületnek 48.43%-át borítják, kiterjedvén a vármegye összes hegylánczolataira, terjedelmükben észak felé mindinkább növekednek és összefüggő, rengeteg erdőtestet alkotnak, melyet a szántóföldek és a rétek csak a völgyekben szelnek ketté.
E vármegye erdőségei 48° 6'-48° 56' északi szélesség és 37° 26'-38° 27' keleti hosszúság között terjednek el, nyugaton az Osztroszki-Vepor, északfelé az Alacsony-Tátra, keletfelé a gömör-szepesi Érczhegységben és délfelé a Mátra és Cserhát végágain.
Erdőterület.
Gömör-Kishont vármegye erdőségei 361,054 kat. holdnyi területet foglalnak el, melyek fanemek szerint következőképen oszlanak meg: tölgyerdő 36%, bükk- és más lomberdő 37%, fenyőerdő 27%. Fatermése 664,250 köbméter.
A vármegye területén lévő nagyobb, nevezetesen a 10,000 holdon felüli erdőterületek birtokosai a következők: Fülöp Szász Coburg Gothai herczeg, a rimamurány-salgótarján vasmű részvénytársaság, Andrássy Géza gróf és Andrássy Dénes gróf. Az 5000 holdon felüli birtokosok: Dobsina r. t. város, Jolsva r. t. város. Az 1000 holdon felüli erdőbirtokosok: Rozsnyó r. k. püspökség, csetneki közbirtokosság, Rozsnyó r. t. város, Nagyrőcze r. t. város, m. kir. erdőkincstár és Rimaszombat r. t. város.
A Koburg herczegi uradalom.
Fülöp Szász Coburg Gothai herczeg ő kir. fensége gömörmegyei hitbizományi birtokai erdőgazdaságának ismertetését a következőben adjuk: Koháry Ferencz herczeg birtokai s így a Gömörmegyében fekvő murányi és balogvári uradalma is az 1826-ik évben mentek át Ferdinánd Szász Coburg-Gothai herczegnek, - a jelenlegi birtokos nagyatyjának - tulajdonába, a ki ezeket a gróf Csáky-féle - vétel útján szerzett - dereski uradalommal nagyobbította.
Ferdinánd herczeg, mint kiváló gazda, birtokainak átvétele után a murányi uradalmat beutazván, haladéktalanul szakképzett erdészeti személyzet alkalmazásáról gondoskodott és ennek élére Greiner Lajost, a Coburg-Gothai uralkodóház akkor Styriában alkalmazott erdőrendezőjét állította, a kit az 1828. évben összes uradalmainak erdőigazgatójává nevezett ki. Ez időtől veszi kezdetét az erdők szakszerű kezelése, rendszeres gazdasága és az erdőbirtoknak erdőhivatalokba való beosztása. A jobbágyi faizási élvezetek és legeltetések, a mennyire lehetséges volt, szabályoztattak, a harminczas évek második felében kezdődött az erdők berendezése és 1846-tól 1850-ig a murányi uradalom erdőségei számára 9 nagyobb üzemosztálya rendes üzemtervet készítettek. A minő nagy gondot fordított Greiner Lajos az üzemtervek szerinti kihasználásokra, oly éber figyelemmel ügyelt a felerdősítések lelkiismeretes és szakszerű végzésére.
Ferdinánd herczeg 1851-ben bekövetkezett halála után, fia Ágoston herczeg örökölte a hitbizományi uradalmakat, kinek első nagy horderejű tette az volt, hogy 1853-ban az erdészetet a gazdaságtól elkülönítette és ez intézkedés után az úrbéri rendezést megkezdette és ezzel az erdők berendezése karöltve haladt előre és azok jövedelmezősége is javult.
2221881. évben Ágoston herczeg elhalt és örököse, fia Fülöp herczeg lett, ki szabadalmainak főkormányzatát maga vezeti.
A gömörmegyei herczegi hitbizományi birtokok a murányi és balogvári uradalmakból állanak. A murányi uradalomhoz - helyrajzi és erdőgazdasági okoknál fogva - a szepesvármegyei káposztafalvi uradalom Sztraczena község határában fekvő erdősége is csatoltatott 48° 32'-48° 57' északi szélesség és 37° 27'-38° 5' keleti hosszúság alatt 236-1943 méter tengerszín feletti magasságban fekszik, 88,725.66 kat. holdnyi kiterjedésben, melyből állományerdő 73078.56 kat. hold, bekebelezett tisztások 4116.80 és véderdők 3419.42, tehát az összes erdőterület 80,614.78 kat. hold. Állandó rétek és legelők az erdők között 3970.70 kat. hold, havasi legelők, a Királyhegy lánczolatán 1920.08 és terméketlenségek az összes területen 2220.10 kat. hold. Helyrajzi tekintetben összefüggő erdőtestet alkot, mely az Osztrovszki-Vepor, az Alacsony Tátra, gömör-szepesi Érczhegység és Murányi fensíkon kiterjedvén, területéből 67,960.47 kat. hold a magas hegységbe, vagyis 600 m. és azonfelüli tengerszín feletti magasságba, 12,654.31 kat. hold a középhegységekbe, vagyis 200-600 méter tengerszín feletti magasságba esik. Fontosabb hegycsúcsai a Fabova 1441, Bartkovo 1748, Orlova 1841, Királyhegy 1943, Tresznik 1398, Kakashegy 1411, Klyak 1338, Sztudnya 1075, Murányvára 938 méter magassággal. Egészben északnyugatról délkelet felé hajlik.
A hegyoldalak lejtője igen változó, a lankás 5-10°-tól a 30-40° meredek, kopár, sok helyütt merőlegesen égnek emelkedő mészkősziklákig. Az uradalom területén találjuk a Garam-folyót vízdús hegyi patakjaival, a Hernád és Gölniczfolyó felső ágazatait és a Sajó egyik ágát: a Murány patakot, a bővizű zdichavai patakkal, melyek pisztrángtenyészetre alkalmasak. Éghajlata nagyon változó és míg az az uradalom D.-K. felé nyúló részében és a Murányvölgyet határoló középhegységben mérsékelt, addig az É. és É.-Ny. felé húzódó magashegységben, a Garam völgyében, a Hernád és Gölniczvölgy felső ágazataiban és a murányi fensíkon zord, a korai és késői fagyok igen gyakoriak. Uralkodó szelek az É.-Ny. és É.-K., mely utóbbi a fenyőerdőkben gyakran nagy károkat okoz. Csapadékokban gazdag.
Az előforduló fanemek között a luczfenyő az első helyet foglalja el és 750 méter tengerszín feletti magasságtól a fatenyészet véghatáráig, azaz 1650 m. magasságig terjed, növekvésében és fejlődésében a tenger színe fölötti emelkedéssel mindinkább visszamaradván, 1450 m. magasságban már havasi jellege van. Innen felfelé az elemekkel óriási küzdelmet vív. - A szabadon álló egyedek csúcshajtásai évről-évre lefagyván, oldalágaikkal szélességben terjeszkednek és a törzs legalsó ágait lehetőleg messzire kinyújtják. Ezeket önsúlyuk, vagy a rájuk nehezedő hó a földhöz nyomja, hol hóolvadás után felemelkedésüket az áfonya hajtásai némileg gátolják. A sűrű tűhullásból képződött korhanyban gyökeret bocsátanak, véghajtásaikkal azután felemelkednek és önálló egyedekké válnak. - Ily módon, az anyatörzs körül lassan terjedve, sűrű és dúságazatú csoportok alakulnak, melyek egymásnak védelmet nyújtva, több és több teret hódítanak.
Előfordul továbbá a jegenye, az erdei és veresfenyő, lejjebb a bükk, kőris és juhar, továbbá a gyertyán és tölgy, más fanemekkel: mint nyír, nyár, kecskefűzzel vegyesen.
Terület szerint a fanemek a következőképen oszlanak meg: fenyő 63%, tölgy 7%, bükk és egyéb lombfanemek 30%.
A herczegi uradalmak erdőigazgatósága Jolsván van, mely erdőigazgatósághoz az erdőrendezőség és okmánytár is tartozik. A murányi uradalom 4 erdőhivatali kerületre - 13 erdőgondoksággal, 5 fűrészgondoksággal és 48 erdőőrzési kerülettel - van beosztva.
Az erdőhivatalok a következők: A vizesréti erdőhivatal székhelye Vizesrét, 291 m. tsz. f. magasságban és 20,349.96 kat. hold kiterjedésben. Erdőgondokságai: Nagyrőcze, Lubenyik és Kövi. Fűrészgondoksága Nagyrőcze. Az erdőőrzési kerületek száma 15. - Személyzete: 1 erdőmester mint hivatalfőnök, 3 erdőgondok, 1 fűrészgondnok, 15 erdőőr és 1 fűrészmester.
A murányi erdőhivatal székhelye Murány, 394 m. tsz. f. magasságban és 16,095.46 kat. hold kiterjedésben. - Áll két erdő- és egy fűrészgondokságból 223Murány székhelylyel. - A védkerületek száma 8. Személyzete: két erdőgondnok, - kiknek egyike hivatalfőnök is - 1 fűrészgondnok, 1 erdőhivatali segédtiszt, 8 erdőőr, 1 gépkezelő és 1 fűrészmester és 2 kazánfűtő. A sumjáczi erdőhivatal székhelye: Sumjácz, 890 m. tsz. f. magasságban és 30,440.99 kat. hold kiterjedésben. - Erdőgondokságai: Sumjácz, Vereskő, Telgárt, Vernár és Sztraczena. Fűrészgondokságai: Vereskő és Pusztamező. Az erdőőrzési kerületek száma 13. Személyzete: 1 erdőmester, mint hivatalfőnök, 5 erdőgondnok - kiknek egyike erdőhivatali segédtiszt - 2 fűrészgondnok, 13 erdőőr, 1 erdőlegény, 1 gépkezelő, 2 fűrészmester és 2 kazánfűtő. - Ehhez az erdőhivatalhoz tartozik továbbá 1 orvos és 1 tanító Vereskőn.
A polonkai erdőhivatal székhelye Polonka, 628 m. tsz. f. magasságban és 21,839.25 kat. hold kiterjedésben. - Erdőgondnokságai: Polonka, Závadka és Helpa. - Fűrészgondoksága Polonka. Az erdőőrzési kerületek száma 12. Személyzete: 1 erdőmester, mint hivatalfőnök, 1 erdőhivatali segédtiszt, 3 erdő- és 1 fűrészgondnok, 12 erdőőr, 1 erdőlegény, 1 gépkezelő, 1 fűrészmester és 2 kazánfűtő. Ehhez az uradalomhoz tartozik még 1 ügyészi hivatal Nagyrőczén és 1 erdőpénztári hivatal Murányban.
A murányi uradalmi erdőbirtok tömegszakozáson alapuló üzemberendezése a mult század közepe táján történt; miután azonban a készített 16 üzemterv az erdőtörvénynek, - mely a térszakozást írja elő - meg nem felelt, ez erdőbirtok új üzembe rendezését részben 1879-től 1888-ig ejtették meg, részben pedig 1892-ben folytattatván, teljes befejezésre 1903. évben jutott. Alakíttatott 6 szálerdő-üzemosztály 80 éves és 14 szálerdő-üzemosztály 90 éves fordulóval és 14 sarjerdőüzemosztály 40, és 1 cserezőüzem 20 éves fordulóval és 9 véderdő-üzemosztály.
E rendszeresen és belterjesen kezelt erdőbirtoknál az újra erdősítésekre különös gond és igen nagy súly fektettetik, melynek eredménye, hogy nem csak az évi vágásterületek újíttatnak fel pontosan és lelkiismeretesen, hanem a kihasított erdők hiányos erdőállományainak pótlása, illetőleg kiegészítése és a véderdőkhöz csatolt többé-kevésbé sziklás, meredek, egykori legelőterületek erdősítése oly nagy buzgalommal történt, hogy az sikeresen befejezettnek mondható.
A fenyőszálerdők vágásterületeinek és a közbeeső tisztásoknak erdősítésére 3 éves átiskolázatlan luczfenyő-csemeték használtatnak. Mészhegységek erdősítésére alkalmaztatnak a luczfenyőn kívül, 2 éves erdei és veresfenyőcsemeték is, mely utóbbi fanem a kristályos palakőzetű, magas fekvésű és meredek sziklás hegyoldalakon is a luczfenyő mellett alkalmaztatik ültetésre és vetésre. A véderdők erdősítése lucz-, veres- és havasi fenyővel, a tenyészhatár legfelsőbb övében pedig henyefenyővel történt.
Az ültetések tavaszszal foganatosíttatnak, melyeket megelőzőleg addig, míg a késői fagyok megszűntével a talaj megmívelése lehetővé válik, az 1-2-3 éves ültetések a fűnyomástól felszabadíttatnak, mely míveletet az ültetések bevégzése után folytatják.
A bükkszálerdők felújítása részben természetes úton, fokozatos felújító vágások vezetésével, részben mesterséges úton a vágás alatt lévő állaboknak alsóbb fekvéseiben juhar és kőrismag-, magasabb fekvéseiben lúcz- és jegenyefenyőmag alátelepítésével, a sarjerdők hiányos helyeinek pótlása főképen tölgymakk, részben bükkmakk és gyertyánmag alákapálásával történik.
Erdősítésre kerül évenként a szálerdőkben 950 k. hold, a sarjerdőkben 130 k. hold, melyre évente és átlag 38,800 korona költség fordíttatik, beleértvén a magbeszerzési, csemetenevelési és az ültetések fűnyomástól való felszabadítási költségeit is. Az erdősítésekre szükséges erdei magvakat az uradalmi erdőkben gyűjtik. Egy kat. hold átlagos erdősítési költsége 15 és 40 korona között váltakozik. Az erdősítések foganatosítására évente körülbelül 50,000 munkanapot, 64-84 fillér átlagos asszonynapszám mellett használnak fel.
A murányi uradalom összes fatermése 186,500 m3, melyből a szálerdőre 136500 m3, a sarjerdőre 50000 m3 esik. Százalékokban kifejezve van a szálerdőben 80% haszonfa és 20% tűzifa, a sarjerdőkben 5% haszonfa és 95% tűzifa.
224Ezen évi fahozamból termeltetik: lúcz-, jegenye-, erdei- és veresfenyő, kevés tölgy és bükkfarönkő 95000 m3. Mindennemű épületfa és zsindelyre 5400 m3. Fenyő-, tölgy-, cser-, nyárbányafa és fenyő cellulosefa 6900 m3. Tűzi és szénfa 79200 m3. Évi vágásterület a szálerdőben 630 k. hold, a sarjerdőben 437 k. hold.
A fakihasználás a fenyvesekben, az állandó favágók foglalkoztatása czéljából ott, a hol szükséges, egész éven át tart, de a lúczfenyőállabok legnagyobb részét, a cserkéreg nyerése czéljából, a nedvkeringés idejében, azaz május hó elejétől július hó végéig, tarra vágják. A haszonfával egyidejűleg az uradalom a tűzi- és szénfát is termeli és a galyfát felégeti, hogy a vágásterületek a fa kiszállítása után tisztán maradva, akadálytalanul felerdősíthetők legyenek.
A lomberdők vágatása őszszel és télen történik, még pedig a bükkszálerdőkben fokozatos felújító vágással, a sarjerdőkben tarvágattal. Itt is a haszonfa egyszerre termeltetik a tűzi és szénfával.
Az előhasználatok majdnem kizárólagosan csak a sumjáczi erdőhivatal fenyőszálerdőiben foganatosíttatnak 40-60 éves állabokban, a nyár, kecskefűz, nyirfa és a száraz és teljesen elnyomott fenyő-egyedek kiszedésére szorítkozván, melyből a herczegi garami vasgyárak részére tűzi- és szénfa, nagyvevők részére pedig fenyőszőlőkarók termeltetnek.
A mellékhasználatok közül első helyen a lúczfenyőkéreg termelése említendő, mely évente 12200 ürmétert tesz és megtört állapotban körülbelül 100 vaggon lúczfenyőcsert ad. A kéreg törése a csertermelésre berendezett uradalmi csertörőkön történik, onnan pedig a cser, rostálatlan állapotban, nagyban, szerződésileg adatik el. Makk- és gubacs-eladás a vizesréti erdőhivatalban fordul elő, de lényegtelen mennyiségben. Megemlítésre méltó a luczfenyőmagtermelés a helpai és a vereskői magpergetőkön, melyek számára - magtermő években - 3, sőt 4000 hektolitert lúczfenyőtoboz szedetik és 4000-6000 kilogramm mag pergettetik, mely első sorban az uradalmi szükséglet fedezésére szolgál, a felesleg pedig belföldi, tiroli és bajorországi magkereskedőknek adatik el.
A legelő, melyben az uradalmi fuvarerő, az igavonó- és növendékmarhák az állandó erdei és havasi legelőkön és lekaszált hegyi- és erdei réteken darabonként 1 korona csekély bérért részesülnek lényeges szerepet játszik, a mennyiben az uradalom ez által az erdei termékek szállítására szükséges fuvarerőt biztosítja magának, de az állattenyésztést is hathatósan előmozdítja. Az erdők legeltetése leginkább csak a félfordulószakban, letarlás alá kerülő, előtilalmi időn kívüli és gyérzárlatú állabokra szorítkozik. A hegyi és erdei rétek fűtermése az erdei munkások által részben kaszáltatik, vagyis végzett munkájuk díjazása fejében a szénatermés 1/3, 1/2 vagy 2/3 részében részesülnek, a mi a marhatenyésztésre szintén igen előnyösen hat.
Fűhasználat az ültetésekben csak kivételesen engedélyeztetik oly helyeken, hol a túlbuja fűnövés a kiültetett csemetéket veszélyezteti, egyébként pedig szigorúan tiltatik.
A vadászat, nem tekintve az erdőtisztek bérpagonyait, az uraság részére tartatik fenn, úgy a halászat is. A pisztrángállomány gyarapítása érdekében a pisztránghalászat nemcsak hogy szigorúan tilalmaztatik, de évente a vereskői haltenyészdében nevelt 100,000 drb közönséges pisztráng és 30,000 szivárványpisztráng főképen a Garam és részben a Gölnicz és Hernád folyók forrásvidékén helyeztetik ki, a pisztrángpatakok benépesítése czéljából. A haltenyészetre fordított fáradság és gond már eddig is igen kedvező eredménynyel járt és remélhető, hogy az uradalmi birtokot 33 kilom. hosszban átszelő Garam folyó 111 kilom. hosszú mellékpatakjaival, néhány év eltelte után az ország legdúsabb pisztrángpatakja közé fog tartozni.
A mellékhasználatok közül megemlítendő a som, szamócza, málna, szeder, veres- és feketeáfonya és a különféle gombafajok szedése, mely az uradalomnak jövedelmet ugyan nem nyújt, de helyenként a szegény népnek kereseti forrásul szolgál.
Az évi fatermés lehető legjobb értékesítésének elérhetése czéljából, czélszerűen berendezett gőz- és víziműfűrészek építtetek, melyeken a fenyőszálerdők nagymennyiségű haszonfája házilag félgyártmányokká, ú. m. padlókká, 225léczekké, deszkákká és szőlőkarókká feldolgozva, zárt ajánlatú árverésen a legtöbbet igérőknek rendesen 3 évre adatnak el.
Az alábbi kimutatásban közöljük a fűrészművek berendezésére és termelőképességére vonatkozó adatokat, a vasúti állomások megjelölésével, melyekhez a fűrészanyag szállíttatik, megjegyezvén, hogy a polonkai fűrész vasúti állomása jelenleg ugyan még Breznóbánya, a vereskőié pedig Murány, minthogy azonban a breznóbánya-vereskői helyi érdekű vasút építése már folyamatban van, a polonkai és vereskői fűrésztelepek részére az alábbi kimutatásban már az új vasúti állomások vétettek fel.
FűrésztelepVasúti állomásHajtóerőGépekFelfűrésze-
lésre kerülő
nyárfa-
mennyiség
Termelt fűrészárúEred-
mény
gőzvízfűrész-
keret
körfűrészgyalúLúcz-
fenyő
Jege-
nyefe-
nyő
Erdei
és veres-
fenyő
kettesegyes
lóerődarabköbméter%
PolonkaPolonka80-412130,000123005300-58.7
VereskőVereskő6040312-21,0009620256012058.6
MurányMurány80-312-18,00073003100-57.8
PusztamezőPoprád és Dobsina-302-1-14,000718080010057.6
NagyrőczeNagyrőcze-302-1-12,00049002100-58.0
Összesen--1438195,000412201386022058.2
A fenyőépületfának egy része tutajfának adatik el a polonkai erdőhivatalban, az ottani fűrészen termelt selejtes fűrészárú és szőlőkarók vizen való olcsóbb elszállithatása czéljából, a többi házi szükségletre az uradalmi vasgyáraknál és kiseladásban értékesíttetik.
Fenyőzsindelynek csak az a fa kerül feldolgozásra, mely a kellő hoszszúságot más czélra ki nem adja, vagy döntés és lecsúztatás alkalmával megsérült, de zsindelytermelésre még használható. Nem hasított zsindelyt termelnek a murányi gőzfűrészen, száldeszkákból és szélesebb hulladékfából.
A tölgyrönkő, továbbá tölgy és fenyő, kevés cser- és nyár-bányafa, ezenkívül lúcz és jegenyefenyő, cellulosefa és rúdfa szintén csak nagyban adatik el.
A tűzifának tetemes részét a garamvölgyi herczegi vasfinomító gyárak fogyasztják, a polonkai, vereskői és pusztamezői fűrészek hulladékfáival együtt. A szénfa jelentékeny részét az erdészet kiszeníti és a termelt faszenet a veresvágási és sztraczenai herczegi vasolvasztókhoz szállítja, a szénfa felmaradó részét pedig nagyban értékesíti.
Mindezen nagyban való eladások mellett a kisfogyasztók is fedezhetik szükségletüket az uradalomnál, még pedig a következő átlagárak mellett, melyek helyben az erdőben, illetőleg a fűrészben értendők.
TölgyBükkLuczfenyő
1 köbméter épületfa 13.00-15.00,6.00-8.00,6.00-9.00 kor.
1 köbméter rúdfa8.00- 8.40,4.00-4.40,3.00-5.00 kor.
1 köbméter fűrészárú - -12.00-31.00 kor.
 
JegenyefenyőErdeifenyőVeresfenyő
1 köbméter épületfa5.00- 7.00,8.00-16.00,12.00-20.00 kor.
1 köbméter rúdfa3.00- 5.00,- - kor.
1 köbméter fűrészárú 12.00-25.60, 20.00-36.00,1.00-46.00 kor.
 
1 űrméter kemény tüzifa 2.50- 3.00 korona
1 űrméter lágy tüzifa1.50- 2.50 korona
1 űrméter lágy fekvőfa1.00-1.50 korona
1000 darab hasított fenyőzsindely10.00-14.00 korona
1000 darab fűrészhulladékfából termelt zsindely16.00-18.00 korona
Áttérve az erdei termékeknek az erdőből való kiszállítására, meg kell jegyeznünk, hogy ez jelenleg kizárólagosan állandóan jókarban tartott erdei útakon, igavonómarhával történik, még pedig az egész éven át, kivéve azokat az időszakokat, a midőn a fuvarosok mezei munkával vannak elfoglalva. Mindazonáltal a főszállitás tél idején havon való vontatás segélyével történik, különösen a fűrészrönköké, mert ilyenkor kisebb megerőltetéssel nagyobb 226fatömegek szállíthatók ki. A fuvaros keresete ilyenkor legjobb és 7-8 korona napi összegre is felmegy.
A polonkai erdőhivatalban azelőtt a fürészrönköket úsztatták, ezek azonban a vízen való szállítástól sokat szenvedtek és értékükben veszítettek, így ezzel teljesen felhagytak.
A munkásviszonyok nem mondhatók kedvezőtleneknek, de az Amerikába való kivándorlás úgy a Garam, mint a Murányvölgyén már elég nagy arányokat öltött; a kézimunkaerő fogy és a mily arányban már érezhető hiány mutatkozik a napszámosokban és favágókban, oly arányban a bérek is jelentékenyen emelkedtek. A fatermelési bérek a következők:
1 ürméter kemény tűzifáért44-50 fillér
1 ürméter lágy tűzifáért40-46 fillér
1 darab fenyőszálfáért36-60 fillér
1 darab vékony tölgyszálfáért12-20 fillér
1 darab fenyőrönkért10-24 fillér
1 darab fenyőbányafa2- 5 fillér
1 darab fenyőrúdfa7-10 fillér
1 űrméter luczfenyőkéreg 75-80 fillér
1 mérő (1/3 m3) faszén36-50 fillér
Fuvarbérek: 1 köbméter fenyőrönkfa szállítása a fűrészhez, 5 kilométer távolságig 1.20 kor., 5-10 kilométerig 2.30 kor. és 10-15 kilométerig 3.40 kor., mely fuvarbérek a terepviszonyok nehézségeivel emelkednek. 1 köbméter fűrészárú szállítása a fűrésztől a vasúti állomásig 15 kilom. hosszú útvonalon 2.20-2.40 kor., 1 mérő faszén szállítása a vasolvasztóhoz 48-84 fill. A murányi uradalom területén foglalatoskodik: 800 favágó, 870 fafuvaros, 160 szénégető és fuvaros, 220 állandó fűrészmunkás és 100 rönkhengerítő.
Az erdőkárosítások a sarjerdőkben lényegtelenek, a fenyőszálerdőkben azonban az ÉK. és ÉNy. szélviharok némelykor a vágható és közelvágható állabokban nagy károkat okoznak, melyekhez még hótörések is járulnak. Erdei tüzek gyéren fordulnak elő és a rovaroktól okozott károk sem jelentékenyek, mert a betűző szú csak szórványosan előforduló beteges törzseket támad meg, melyek azonnal ledöntetnek, a kérgüket pedig alátett lepedőkre hántják és felégetik, hogy ily módon a szú elszaporodását meggátolják. Az emberek okozta károsítások nem annyira falopásból, mint inkább legeltetési kihágásokból állanak, melyek azonban az erdővédelem pontos teljesítése mellett szűk korlátok között maradnak. Érzékeny károsításokat okoz az őzvad, de különösen a szarvasvad, a csemeték lerágása által.
A balogvári uradalom 48° 19'-48°42' északi szélesség és 37°42'-37°50' keleti hossz alatt a rimaszécsi és nagyrőczei járásokban 189-1095 méter t. sz. f. magasságban fekszik. Kiterjedése 16426.07 kat. hold, melyből állomány erdő 15200.26 kat. hold, bekebelezett tisztások 798.53 kat. hold s így az összes erdőterület 15998.79 kat. hold. Az állandó rétek és legelők az erdők között 190.68 kat. hold, a terméketlenségek az összterületen 236.60 kat. hold.
Ez az erdőbirtok a Fabova hegység azon utolsó nyulványaira terjed, melyek a Rima- és Murányvölgyek között, a Sajóvölgy felé húzódnak. Fontosabb hegycsúcsai az 1095 méter magas Viszoki-vrch és a 965 méter magas Nemov vrch. Vizei a Ratkó és Balogpatak. Éghajlata mindenütt mérsékelt, délibb részeiben szelíd. Uralkodó szél az ÉNy. és ÉK. A csapadékok elég gyakoriak.
Ennek az erdőbirtoknak a főfaneme a bükk, mely a területnek 50%-át foglalja el, továbbá a kocsányos, kocsánytalan és csertölgy 41%-ot, a lúcz-, jegenye- és erdei fenyő 9%-ot; előfordul továbbá a gyertyán, mezei juhar, hárs, nyár, nyír és kecskefűz. Cserjékből a galagonya, som, kecskerágó, kökény, mogyoró és boróka.
A balogvári uradalom erdőségei a balogvári erdőhivatalhoz tartoznak, Meleghegy székhelylyel 215 méter t. sz. f. magasságban. Erdőgondnokságai: Meleghegy, Felsőbalog és Ratkólehota. Az erdőőrzési kerületek száma 16. Személyzete: 1 erdőmester mint hivatalfőnök, ki a meleghegyi erdőgondnoki teendőket is végzi, 2 erdőgondnok, 16 erdőőr, 1 erdőőri állásban lévő szenítési felügyelő és 2 vadászlegény a vadaskertek számára.
227Erdőségei 16 üzemosztályba vannak sorozva, melyből 12 mint szálerdő s 4 mint sarjerdő kezeltetik. A szálerdőkből 1 üzemosztály - a két vadaskert - 200 éves, 1 legelőerdő 120 éves, 1 tölgyes üzemosztály 100 éves, 9 tölgy- és bükk-üzemosztály 80 éves és a sarjerdők 40 éves fordában kezeltetnek.
A bükkszálerdők felújítása természetes úton, fokozatos felújító vágások segítségével, de a hol szükséges, mesterséges úton is, tölgymakk alákapálással történik; a tölgyszálerdőket 1-2 évvel a letarolás előtt tölgymakkal telepítik alá s letarolás után a hiányokat ugyanazzal, vagy tölgycsemeték kiültetésével pótolják. A magasabb hegységek tisztásait lúczfenyő-csemetékkel erdősítik fel. A sarjerdővágások hiányos helyeit tölgymakk alákapálással pótolják.
Az évi erdősítések költségei összesen 2650 koronát, kat. holdanként 11.30 kor. tesznek. Az átlagos asszony-napszámbér 70 fillér.
A 12632.05 k. holdnyi kiterjedésű szálerdők és 3366.74 k. h. sarjerdők évi vágásterülete 251.60 k. hold, fatermése pedig 33600 köbméter, melyből 10% haszonfára, 90% pedig tűzi- és szénfára esik és pedig: tölgyrönkő 1960 m3, tölgy épületfa 300 m3, tölgy és fenyőbányafa 1100 m3, tűzi és szénfa 30240 m3.
Az előhasználatok csak a dőlt és a szárazfa kiszedésére szorítkoznak a mi évenként körülbelül 500 űrmétert tesz.
A mellékhasználatok közül a makk és gubacs időközönként jelentékeny jövedelmet nyújt; keveset az uradalmi gazdaságtól használt erdei legelő. Továbbá megemlítendő a ratkólehotai erdőgondnokság kerületében előforduló magnezitkő, melynek értékesítése előreláthatólag igen fontos jövedelmi forrás lesz. A vadászat az uraság részére tartatik fenn.
Az évi fahozam fent kitüntetett rönk- és bányafája nagyvevőknek adatik el, az épületfa pedig kis eladásban értékesíttetik. A ratkólehotai erdőgondnokság összes tűzifatermését, a meleghegyi erdőgondnokság tűzifájának egy részével az erdészet szeníti, a termelt faszenet pedig a veresvágási herczegi vaskohónál értékesítik. A többi tűzifát az erdőn adják el kisvevőknek.
Az érvényben lévő átlag faárak a következők:
TölgyCserBükkFenyőNyárNyír.
1 m3 épületfa 0.5 m3 felül1710108.508.507.00 korona
1 m3 épületfa 0.5 m3 alul1299777 korona
1 m3 rúdfa1066666 korona

1 űrméter mű- és szerszámfa kemény5.50 és 7 kor.
1 űrméter mű- és szerszámfa lágy5.00 és 6.00 kor.
1 űrméter kemény tűzifa I. oszt.3.00 és 4.00 kor.
1 űrméter kemény tűzifa II. oszt.2.50 és 3.00 kor.
1 űrméter kemény tűzifa III. oszt.2.00 kor.
1 űrméter fekvőfa2.00 kor.
Habár az amerikai kivándorlás már itt is elterjedt, a munkásviszonyok még elég kedvezők, de a kézi munkaerő itt is fogy, úgy hogy a favágók és szénégetők egy részét az erdőhivatal kerületén kívül fekvő községekből kell beszerezni. A termelési bérek a következők: 1 ürméter tüzi- és szénfa vágásbére 44 és 50 fillér, 1 km. tölgyrönkfa 80 fillér, 1 km. bányafa 1 kor 50 fillér, 1 mérő (1/3 m3) faszén termelési bére 38-50 fillér. Szállítási bérek: 1 űrméter tüzifa szállítása Rimaszombatba, a vágások távolsága, szerint 2.00-3.50 kor., 1 köbméter tölgyrönkfa szállítása a rimaszombati vasúti állomásra 4.00-6.00 kor., a rimaszécsire 4.00-4.50 kor., a tornallyaira 6.00-8.00 kor. - A bányafa fuvarbére köbméterenként 0.50-1.00 kor., kevesebb mint a tölgyrönkfáké. 1 mérő faszén fuvarbére Veresvágásig átlag 65 fill.
A téli időszak alatt folyamatban lévő favágatásnál körülbelül 130 favágó foglalatoskodik, a szenelésnél állandóan 45-50 ember és 60 fuvaros.
A legutóbbi 10 év alatt jelentékenyebb erdőkárosítások nem fordultak elő és habár a gondatlanságból okozott futótüzek majdnem évenként ismétlődnek, ezek nagyobb arányokat nem öltenek.
Végül kiemeljük, hogy a gömörmegyei herczeguradalmi erdőbirtokhoz a Balogfalva és Guszona községek határában fekvő 926.93 kat. holdnyi kiterjedésű erdők is tartoznak, melyek azonban kezelési szempontból a Nógrád megyében fekvő füleki herczegi erdőhivatalhoz csatoltattak, erdőgazdaságilag tehát 228a füleki erdőhivatal többi erdőségeivel Nógrád vármegye monografiájában lesznek tárgyalva.
Dobsina erdőgazdasága.
Dobsina r. t. város erdőgazdaságáról a következőket közöljük:
A város jelenlegi erdőbirtokát 1326. évtől bírja. Az alapítólevél tanúsága szerint, Dobsina város ebben az időben sűrű erdőben feküdt, melyet a többnyire bányászokból álló települők közös vagyonnak tekintve, mindinkább irtottak és részben szántóföldekké és legelővé alakítottak át. Így tartott az 1574-ig, mely időtől 1682-ig az erdőt csak a városi tanács engedélyével volt szabad irtani. Annak kihasználására bizonyos szabályokat állapítottak meg és a vágásokat betiltották. 1683-tól a visszamaradott erdőterület már kizárólag városi vagyonként szerepel s annak irtását teljesen beszüntették.
Az erdőbirtok Dobsina város határában 420-1290 méter tengerszín fölötti magasságban fekszik. Összes területe 9893 kat. hold, melyből tűlevelű szálerdő 7279.5 kat. hold, véderdő 170.9, lombsarjerdő 2364.1, legelő 5.4, terméketlen 173.1 kat. hold.
Kiterjed a gömöri Érczhegységre. Északról a Gölnicz folyó felső ágazata határolja és északnyugati irányban a Sajó folyó egyik ága szeli át. Éghajlata zord, a korai és késői fagyok gyakoriak, az északkeleti és nyugati szelek az uralkodók. Csapadékokban gazdag.
Az erdőterület 76% tűlevelű erdő, azaz lúcz-, jegenye-, veres- és erdeifenyő, 24% pedig lomblevelű, ú. m.: bükk, gyertyán, nyír, nyár, elszórtan tölgy, juhar, kőris.
Az erdők kezelése két okleveles erdőmesterre van bízva, kiknek egyike a külső kezelést, másika pedig az irodai teendőket végzi. Az őrzési kerületek száma nyolcz, egy főerdőőrrel és 8 erdőőrrel. Alkalmazásban van továbbá a városi faraktárban és a fűrésztelepen egy-egy erdőőr. A kezelési költség évenként 14,500 korona.
Az 1888-ik évben történt üzemberendezés alkalmával egy fenyőszálerdő, egy sarjerdő és egy fenyővéderdő üzemosztályt alakítottak, de a legutóbbi években előfordult gyakori széldöntések a fenyőszálerdőben tetemes változásokat okozván, az üzemtervnek újonnan való elkészítése vált szükségessé, mely munkálat most van folyamatban.
E nagykiterjedésű erdőbirtoknál az erdőművelésre is különös gondot fordítanak és a fenyőszálerdő felerdősítése évenkénti 240.9 kat. holdnyi területen lúczfenyő, jegenyefenyő s részben veres- és erdeifenyő-csemetékkel ültetés útján történik, a mi átlag 6000 korona évi költséggel jár, a mely összegben a csemeték nevelése és az ültetések pótlása is benfoglaltatik. A napszám átlagbére egy korona.
A fenyőszálerdő 142.4 k. holdnyi kiterjedésű évi vágásterülete 25600 köbméter fatermést ád, melyből 12000 m3 fűrészrönkő, 2000 m3 épület-, bánya- és szerszámfa, 11600 m3 pedig tűzifa, tehát 54% a haszonfa, 46% pedig a tűzifa. A vágásokat részben télen, részben nyáron tarra vágják. A sarjerdőben a kihasználás szünetel.
A mellékhasználatok közül - az 1500 ürméter cserkéreg termelésén kívül - az erdei legelő említendő meg, mely utóbbit a városi polgárság - marhái számára - ingyen használja. A vadászat bérbe adatik, évi 872 kor., a halászat pedig 130 kor. bérért.
Az évi fahozam fele része, fűrészárúnak feldolgozva, szerződéses nagyvevőknek adatik el. E fűrészárú termelésére szolgál egy 18 lóerejű turbinával és 16 lóerejű gőzmozdonynyal hajtott műfűrész, két fűrészkerettel és két körfűrészszel. Az évenként felmetszett nyersfaanyag mennyisége 12000 m3 jegenye- és lúczfenyő, kevés veresfenyő és bükk, melyből 54% tiszta fűrészárú termeltetik és pedig fanemek szerint 3/4 részben jegenye, 1/4 részben lúczfenyő. A rendelkezésre álló tűzifa-mennyiség nagy részét a városi polgárság veszi, a fenmaradó részt pedig felszenítik és faszén alakjában értékesítik a közeli vasgyáraknál.
A faárak a következők: 1 köbméter jegenyefenyő fűrészárú 22 kor., 1 köbméter lúczfenyő 25 kor., 1 köbméter veresfenyő 44 kor., 1 köbméter lúcz- és jegenyefenyő épületfa 6 kor. és 1 métermázsa lúczfenyőcser tört állapotban 2295 kor. Az évi fahozam kiszállítása az erdőből kizárólag igavonómarhával történik, a fűrészárú elszállítása pedig a dobsinai állomásról vasúton.
A munkásviszonyok elég kedvezőknek mondhatók és habár munkásokban felesleg nincsen, a szükséges munkaerő a közelben beszerezhető.
A fatermelési és szállítási díjak a következők: 1 űrméter tüzifa termelési díja 48-52 fillér, 1 darab szálfa vágásbére 20-50 fillér, 1 köbméter szálfa szállítási díja 2.40-4.40 kor. A favágatásnál, fuvarozásnál, szenítésnél és a fűrészüzemnél foglalkoztatott munkások száma 120-ra tehető.
Az utóbbi években elég gyakran dühöngött szélviharok a városi erdőbirtokban is érzékeny károkat okoztak, melyek a széldöntéseket követő betűző-szú irtásának költségeivel még szaporodtak.
Az erdőbirtok tiszta jövedelme az 1898. évben 26830 kor. volt, de miután ebben az évben a gőzfűrészen még egy második fűrészkeret állíttatott fel, a jövedelem is tetemesen emelkedett, úgy hogy míg az 1899. év tiszta jövedelme 50640 kor. volt, addig 1900-ban már 69298.54 kor., 1901-ben pedig 64100.80 kor. és így átlag 61346.44 korona.
Jólsva erdőgazdasága.
Jolsva r. t. város erdőgazdaságának a leírását a következőkben adjuk: Az erdők részint úrbéri megváltás, részint ajándék és vétel útján kerültek a város tulajdonába. Az "Óvár" nevezetű erdőrész a valaha itt birtokló Wesselényi Ferencztől jutott a város tulajdonába. A "Bukovina" nevű erdőrészt a regale-joggal együtt Coburg Ferdinánd herczegtől szerezte meg a város 110,000 frtnyi összegért. Az erdőbirtok többi része úrbéri megváltás útján hasíttatott ki a város részére. A birtokra terhek is nehezednek; így a Coburg herczegtől megvett erdőrész után kap a r. kath. lelkész évenként 140 ürm.3 tűzifát, ád a város ezenkívül az ág. ev. lelkésznek, az ág. ev. és a kath. tanítóknak, kórházaknak, óvodának, ipariskolának, városi tisztviselőknek, erdő- és rendőröknek stb. évente körülbelül 1200 ürm.3 tűzifát, még pedig többnyire befuvarozással.
Az erdőbirtok Jolsva r. t. város határában fekszik 266-881 méter tengerszin feletti magasságban és 5117.84 kat. holdnyi kiterjedésben. Borítja a gömöri Érczhegység ágazatait, kimagasló hegycsúcsai pedig a Bástyacsúcs, Óvár, Mikóhegy, Fenyves, Bányacsúcs, Sashegy, Tűzkő, Hármascsúcs és Csepkőtető, melyeknek magasságai 540-881 méter között váltakoznak. Éghajlata általában mérsékeltnek mondható. Az uralkodó szelek iránya északnyugati és délkeleti.
Az erdőterületből a tölgy 39%-ot, a gyertyán 33%-ot, a bükk 20%-ot, a nyár és nyír 6%-ot, a jegenyefenyő 0.3%-ot, egyéb fanemek 1.7%-ot foglalnak el. A lombfanemek között előfordulnak a szil, juhar, kőris és hárs, a cserjék közül a mogyoró, fagyal, galagonya, kökény és kecskerágó.
Az erdőbirtok kezelését erdőtiszt végzi. Az erdőőrzési kerületek száma öt, melyeket egy főerdőőr és négy erdőőr lát el. A kezelési és őrzési költségek évente 5530 korona.
Az erdőbirtok rendszeres gazdasági üzemterv szerint kezeltetik és berendezése 1888-ban történt. Öt üzemosztályt foglal magában, melyek közül kettő sarjerdő 40 éves fordával, egy cserzőüzem 20 éves fordával, egy szállalóüzem 60 éves és egy szálerdő 80 éves fordával. Az újabban történt tagosításból kifolyólag új üzemterv készítése vált szükségessé, a midőn is a cserzőüzemet a sarjerdőhöz csatolták.
Az erdőbirtok rendszeresen kezeltetvén, a felerdősítésekre is kellő gondot fordítanak. Az évi felerdősítendő terület átlag 40-50 kat. hold, melyet csemeteültetéssel és tölgymakk-alákapálással újítanak fel. Az ültetésnél használt fanemek a tögy, juhar, kőris, az erdei-, fekete- és lúczfenyő. Az évi erdősítési költség összesen 700-750 korona, kat. holdanként tehát 10-15 korona, mely erdősítések elvégzésére 1000-1200 munkanapra van szükség, 70-80 fillér átlagos munkabérrel.
A főhasználat a tűzifatermelés és a hagyásfáknak, mint műfának a kihasználása. Az évi vágásterület 99 kat. hold; a fenyves üzemosztályban minden ötödik évben 23.85 kat. hold. Az évi fatermés 7500-9000 köbméter, mely tűzifa, szálfa, rönkő, bányafa, gally és rőzsefára dolgoztatik fel. A tűzifa 95%, a haszonfa pedig 5%.
230A mellékhasználatok a városnak tekintélyes jövedelmet nyujtanak. Főkép a magnezit-bányászat 12000 korona évi bérrel, továbbá a kőfejtés 1200 korona, fűhasználat 1000 korona, legeltetés 340 korona, vadászat 200 korona és a halászat 44 korona évi jövedelmet eredményez. Az évi fatermést, mely csekély 300-500 köbméter haszonfán kívül 10-12000 űrméter tűzifát szolgáltat, nagyobbára a város polgárságának adják el, mely tűzifa-szükségletének fedezésére körülbelül 8000 űrmétert igényel. 600-800 ürm.3 a városban lévő kolompos ipartásulatnál, a többi fenmaradó famennyiség a hisnyóvízi vasgyárnál, a gömöri faipar részvénytársaságnál és a Concordia vasgyárnál értékesíttetik. A műfa részint a polgárság szükségletét fedezi, részint vidéki fakereskedőknek adatik el.
A faanyagok árai az erdőn a következők:
1 űrm.3 kemény tűzifapolgároknak1.60 kor., idegeneknek2.- kor.
1 űrm.3 lágy tűzifapolgároknak1.20 kor., idegeneknek1.50 kor.
1 űrm.3 hántott és hasábfapolgároknak2.- kor., idegeneknek2.50 kor.
1 köbmét. tölgyfapolgároknak8-11-15 kor., idegeneknek11-14-17 kor.
1 köbmét. bükk, nyár, nyírpolgároknak 3.50 kor., idegeneknek4 kor.
A közlekedési viszonyok kedvezőknek mondhatók, mivel az erdőterület a főútvonalaktól sehol sem fekszik távol, az erdőben pedig igen sok s elég jókarban lévő erdei útak vannak. A szállitás kizárólag tengelyen történik. A munkásviszonyok szintén elég kedvezők és az erdei munkások zömét a közel fekvő községek szolgáltatják. Munkabér fejében fizettetik a fatermelésnél 1 űrméter kemény tűzifáért 44 fillér, 1 űrméter lágy tűzifáért 36 fillér, 1 űrméter hasáb tűzifáért 50 fillér, - 1 drb tölgyszálfa vágásbére 20-24 fillér, bánya-rovatfa termelése folyóméterenként 2 fillér, 1 köbméter műfának Jolsva városába való beszállitása átlagban 5 korona, 1 űrméter tűzifának pedig 1.50 korona. A vágásokban évente 80-100 favágó foglalatoskodik.
Az erdei kihágások lényegtelenek és elemi károsítások az utóbbi években nem fordultak elő. A városi erdőbirtok átlagos évi tiszta jövedelme 21162 korona, a holdankénti tiszta jövedelem 4 korona 10 fillér.
Nagyrőcze erdőgazdasága.
Nagyrőcze r. t. város erdőgazdaságát a következőkben ismertetjük: A városi erdőbirtok - azelőtt a Szász-Coburg-Gothai herczegi murányi hitbizományi uradalom csekély része lévén, - az 1857. évi február hó 27-én kelt örök adás-vevési szerződés alapján, vétel útján ment át a város birtokába.
Az erdőbirtok a nagyrőczei járás Nagyrőcze r. t. város határában fekszik, 320-1017 méter tengerszin feletti magasságban és 2284.85 kat. holdnyi kiterjedésben, melyben a Coburg herczegi uradalomtól vett erdőségek 2160.61 kat. hold és későbbi vétel útján szerzett 124.24 kat. holdnyi terület foglaltatik.
Helyrajzi tekintetben a városi erdőbirtok a középhegység és átmenetileg a magashegység jellegével bír, ÉNy.-ról DK. felé hajlik és több kisebb-nagyobb völgygyel és vízérrel van megszakítva. A fővölgy a "Murányvölgy", melynek mindkét oldalán húzódó magaslatain az erdő terül el. Éghajlata mérsékelt, de a késői és korai fagyok a magasabb fekvésben gyakran érezhető kárt okoznak. Az uralkodó szelek iránya Ny. és ÉNy.
Az uralkodó fanemek közül a bükk az erdőterületnek 50%-át, a gyertyán 30%-át, a tölgy 5%-át, a nyár és nyír 15%-át foglalja el, melyek között a kőris, juhar, szil és hárs szórványosan fordul elő.
A kezelést és felügyeletet egy erdőmester gyakorolja, kinek egy fagondnok van alárendelve, a ki egy erdőőrrel az erdővédelmi szolgálatot teljesíti. A kezelési és erdőőrzési költségek évenként 2086 koronába kerülnek.
A városi erdőbirtok üzemét már az 1874. évben - tehát az erdőtörvény életbeléptetése előtt - tömegszakozás alapján rendezték be. Az első gazdasági üzemterv szerint az egész erdőbirtok egy sarjerdőüzemosztályt alkotott 40 éves fordával. Miután azonban az üzemterv az erdőtörvény követelményeinek meg nem felelt, új üzemterv készítése vált szükségessé és e szerint egy szálerdőüzemosztályt 80 éves fordával, 60 évi átmenettel és egy sarjerdőüzemosztályt 40 éves fordával alakítottak.
A 46.14 kat. hold kiterjedésű évi vágásterületek felerdősítése - a mennyiben ezt a sarjerdőben előforduló kisebb tisztások és kivesztett tuskók 231helyei megkövetelik, - mesterséges úton tölgy, szil, kőris, juhar és akáczcsemetékkel a déli lejtőkön és völgyekben, lúczfenyőcsemetékkel pedig a szálerdő nyugati és északi magasabb fekvésekben történik, körülbleül 400 munkanap felhasználásával és évenkénti átlagos 414 kor. felerdősítési költséggel, melyben a csemeték nevelése, az ültetések gondozása és fűnyomástól való felszabadítása is benfoglaltatik. Az átlagos munkabér 70 fillértől 1 kor 20 fillérig terjed. Az évi vágásterület a szálerdőüzemosztályban 13.42 kat. hold 1466 m3 faterméssel, a sarjerdőüzemosztályban 32.72 kat. hold 1972 m3 s így összesen 46.14 kat. hold 3438 m3 faterméssel, mely főképen tűzifának feldolgozva, a polgárság részére tartatik fenn. 60-70 m3 bükköt és nyirt, kevés tölgyet és kőrist is mint haszonfát adnak el a helybeli kerékgyártóknak. A vágatás tél idején történik, tarvágat útján, holdankénti 20-25 darab hagyásfa fentartásával.
Előhasználat a nyár és nyirfa kiszedéséből áll, mely előbbiből 200-250 m3 a vashegyi m. kir. vaskőbányáknál mint bányatámfa, 4-5 korona alapár mellett, utóbbiből pedig 350-400 m3 szerződésileg fakereskedőknek eladva, mint rúdfa 5 korona alapár mellett értékesíttetik.
A mellékhasználatokból az erdőbirtok csekély jövedelmet nyújt, mert az erdei legelőt a városi polgárság szarvasmarhái részére ingyen élvezi, a mi azonban nemzetgazdasági szempontból fontos; a vadászatot pedig egy helybeli vadásztársulat csekély összegért bérli.
Említettük, hogy az évi fahozamot néhány köbméter haszonfa kivételével tűzifának dolgozzák fel, melyet a városi polgárság tűzifaszükségletének fedezésére fordítva, oly csekély áron adják el, hogy a favágatási díj megtérítésén felül ürméterenként alig marad 15-20 fillér; az idegenek a polgári tűzifaár két-háromszorosát fizetik, mire nézve folyamodás esetében a városi tanács határoz. Itt megemlítendő, hogy a város a római kath. és ág. ev. lelkésznek, az állami polgári és felsőbb kereskedelmi iskolának, az állami elemi iskolának, a kisdedóvó, városi irodák, szolgaszemélyzet stb. részére évenként 1088 űrméter tűzifát ad ingyen, beszállítással együtt.
A fa szállítása a jókarban tartott erdei útakon, kizárólag tengelyen történik. A nyirfarúdak igavonómarhával a nagyrőczei vasúti állomáshoz vitetve, vasúton szállíttatnak tovább.
A fatermeléshez és szállításhoz szükséges munkaerőt Nagyrőcze városa és a szomszéd községek lakossága szolgáltatja oly számban, hogy munkáshiány eddig nem volt. A tűzifatermelési díj űrméterenként 40-50 fillér, fuvardíj pedig 1.20-1.50 korona. A favágatásnál foglalkoztatott munkások száma 30-40.
Az erdei kihágások számba nem vehetők és elemi károk az utóbbi években nem fordultak elő.
A városi erdőbirtok átlagos évi jövedelme 1480 kor., melynek csekélysége onnan ered, hogy a polgárság a tűzifát majdnem ingyen kapja, mi mellett még különösen kiemelendő, hogy a polgárok községi pótadót nem fizetnek, sőt állami adójuk is a város jövedelmeiből fizettetik.
Erdőkincstári gazdaság.
A m. kir. erdőkincstár gömörmegyei birtokának erdőgazdaságát az alábbiakban ismertetjük.
Ez az erdőbirtok, mely Koháry Ferencz murányi uradalmához tartozott, de a kincstártól haszonélvezett "Hutke" név alatti rezervált erdő volt, 1829-ben jutott az erdőkincstár tulajdonába. A garamvölgyi járás Polonka nagyközség határában fekszik, a vaczoki völgy balpartján és a vaczoki m. kir. erdőgondnoksági B. és D. üzemosztálya. Területe 2137.6 kat. hold, melyből erdő (haszonerdő) 1815.6 k. hold, véderdő 234.8 k. hold, tisztás 18.6 s így összesen 2069.0 k. hold. Állandó legelő és rét 50.4 k. hold, szántó 12.5 k. hold, havas 5.0 és terméketlen 0.7 k. hold. Ez az erdőbirtok az alacsony Tátra déli nyúlványain terül el, apróbb patakai a vaczoki patakban egyesülnek, mely a vármegye keleti határán a Garamba szakad. Klimája mérsékelten hideg, átlagos évi hőmérsék 6.3° C. Évi csapadék 825 m/m. Uralkodó szelek K., ÉK., Ny., DNy., veszélyes az ÉNy.
Terület szerint elfoglal a lúczfenyő 72%-ot, a jegenyefenyő 25%-ot, bükk 3%-ot. Szórványosan előfordul a veres- és az erdeifenyő.
232Ezt az erdőbirtokot a beszterczebányai m. kir. erdőigazgatósághoz tartozó vaczoki m. kir. erdőgondnokság kezeli és itt egy erdőőr van alkalmazva, a ki egyszersmind gátőr is.
Az erdő üzemberendezés 1886-ban történt, a midőn a B. üzemosztály tarvágásos szálerdőt 120 éves fordával és a D. véderdőüzemosztályt alkották. Az évente erdősítendő 14.35 k. holdnyi területet ültetés és vetés útján újítják fel lúczfenyővel, jegenyefenyővel, erdei- és veresfenyővel, a mi átlag 239 korona 80 fillérbe kerül, vagyis holdanként 9.32 kor.-ba. A felerdősítéshez használtatik 400 munkanap 60 fillér átlagos munkabérrel.
Az évi vágásterület a B. üzemosztályban 14 k. hold, melynek fatermése 1585 m3, vagyis 79% fenyő haszonfa és 426 m3, vagyis 21% tűzifa. A taroló vágás a lúczfenyőkéreg nyerése czéljából, a nedvkeringés idején, május-június hónapban történik, a fahozamból pedig épület- és tűzifát termelnek.
A mellékhasználatok közül megemlítendő a lúczfenyőtoboz gyűjtése a mihálytelki kincstári magpergető részére, azonkívül gyűjtik a jegenyefenyőmagot is saját szükségletre. A legeltetés a kincstári telepes-munkások szolgalmi joga. A fűtarlózást, egykoronás bárczák váltása ellenében, két hóra engedélyezik. A közteshasználat is alkalmazásban van, 2 évi burgonya és 2 évi rozstermeléssel, a 3-ik év tavaszán a lúczfenyőmagot bevetik, vagy a csemetéket beültetik. A bér 4 évre holdanként 17.28 korona. A vadászat Coburg Fülöp herczegnek van bérbe adva.
Az épületfát vállalkozónak adják el, a ki a fatömeget tövön, terület szerint veszi. Zsindelyt csak házi szükségletre termelnek.
A kiseladásnál érvényben lévő faárak a következők: 1 köbméter fenyő épületfa alapára értékosztály és vastagság szerint 1.10-8.00 korona, 1 űrméter tűzifa tövön 0.35-1.10 kor., 1 űrméter tűzifa feldolgozva 0.90-1.80 kor., 1000 darab fenyőzsindely 12 korona.
A szállítás az 5-14 kilométerre fekvő Garamhoz leginkább télen, havon vontatva történik; a völgyek talpára a fa szabad eregetés útján jut.
A vaczoki patakon van a "Bedő Albert" vízfogó, mely 1881-ben kőből és földből építve, 1896-ban új vízfalat kapott betonból, két hatalmas pillérrel. Köbtartalma 62500 m3. A tűzifát a Vaczok patakon úsztatják.
A szükséges erdei munkásokat a kincstári munkás-telepek szolgáltatják. Az épületfa termelési és a Garamhoz való szállitási bér köbméterenként átlag 2 korona. A tűzifatermelés űrméterenként 50-60 fillér, a tűzifaszállitás a patakig 40-70 fillér, a tűzifaúsztatás 10-20 fillér. Átlag 40 munkást foglalkoztatnak. Említést érdemlő erdőkárosítás az utóbbi években nem fordult elő.
A püspökségi erdőgazdaság.
A rozsnyói róm. kath. püspökség erdőgazdaságának leírása a következő: A rozsnyói r. kath. püspökséget 1776. évi márczius 15-én Mária Terézia az esztergomi érsekség egy részéből alkotta és számára Rozsnyó, Csucsom, Nadabula, Sajópüspöki és Velkenye községek határában birtokot adományozott. Ennek az erdőbirtoknak a területe 4328.19 k. hold és pedig állományerdő 3672.81 k. hold, tisztások 600.52 k. hold, összesen tehát 4273.33 k. hold. Az erdőbirtokhoz tartozó belsőség, szántó, rét, legelő 20.63 k. hold, terméketlen 34.23 k. hold.
Helyrajzi tekintetben kisebb-nagyobb völgyektől megszakított elő-, közép- és magashegységet alkotván, 100-1400 méter tengerszin fölötti magasságot ér el. Nevezetesebb hegycsúcs az 1340 méter magas Ökörhegy. A Rozsnyó-Csucsom szálerdőüzemosztályban két középnagyságú pisztrángdús patak van. Éghajlata a vármegye déli részében fekvő Sajópüspöki és Velkenye vidékén szelíd. Rozsnyó vidékén mérsékelt, csak a nagyobb magasságban zord és itt az északi fagyasztó szelek gyakran károkat is okoznak.
Az előforduló fanemek közül az "A" szálerdőüzemosztályban, terület szerinti százalékban kifejezve, a tölgy 10%-ot, a bükk és gyertyán 40%-ot, a jegenye- és lúczfenyő 40%-ot, az erdei fenyő 10%-ot foglal el. A "B" sarjerdőüzemosztályban előfordul: tölgy 52%, bükk 31%, gyertyán 9%, erdei fenyő, nyár, nyír 8%. A "C" sarjerdőüzemosztályban elfoglal a tölgy 80%-ot, a bükkel elegyített gyertyán 20%-ot. Szórványosan előfordul a többi honos lombosfa és számos cserje.
Ezt az erdőbirtokot a Rozsnyón lakó erdőgondnok kezeli. Az erdőőrzést 4 erdőőr és 1 erdőszolga végzi. A kezelő erdőgondnok egyszersmind az uradalom ezidőszerinti igazgatója is. Az igazgatási, kezelési és őrzési költség évente 5000 korona.
Az 1883. és 1885. években történt üzemberendezés alkalmával a "Rozsnyó-Csucsom A" szálerdőüzemosztály fokozatos felújító vágás és 80 éves vágás fordulóval, a "Rozsnyó-Csucsom-Nadabula B" sarjerdőüzemosztály 40 éves vágás fordulóval és a "Sajópüspöki-Velkenye C" sarjerdőüzemosztály 40 éves vágás fordulóval alkottatott.
A szálerdőüzemosztályban évenként 38 k. hold erdősítendő. A felújítás természetes úton, fokozatos felújító vágásokkal, csak a lúczfenyő állabok felújítása, valamint a tisztások beerdősítése történik mesterséges úton, lúczfenyőcsemeték kiültetésével. A két sarjerdőben az előforduló tisztások és a sarjadzásra képtelen, elvénhedt tuskók hiányos helyeit, kocsányos és kocsánytalan tölgy alkalmazásánál újítják fel. Az évi erdősítési költség 700 korona, a melyre 500 napszámot, 1.30-1.50 korona bérrel fordítanak.
A szálerdőben kihasználásra kerülő 22.44 k. holdnyi évi vágásterület 2078 m3 fatömeget ad, melyből 20% a haszonfa, ú. m. fenyőrönkő és papirfa, tölgy vasúti talpfa és bányafa. A sarjerdők évi vágásterülete 49.02 k. hold, 4751 m3 faterméssel, ebből tölgybányafa, mint haszonfa 8-10%. Az előhasználatok a szálerdőben a nyirfa kiszedésére, a sarjerdőben a túlkoros egyedek kihasználására szorítkoznak. A mellékhasználatok közül a legeltetés - tekintettel az állabok gyér zárlatára - csakis az erdőőri személyzetnek engedtetik meg. A rozsnyói szál- és sarjerdőben - vasat, antimont és egyéb érczet tartalmazó - körülbelül 24 bányatelep van, melyekért a bányatulajdonosok úthasználat és bányahalombér czímén egy-egy aranyat fizetnek évenként, a fában és talajban okozott kár megtérítése mellett. Az uradalmi téglagyár évenként átlag 300 ürm. tűzifát fogyaszt el. A vadászat a rozsnyói területen évi 200 koronáért, a sajópüspökiben 200 koronáért van bérbe adva. A kőfejtés évi 700 kor. bért jövedelmez. A pisztránghalászatot az uradalom gyakorolja.
Az évi fatermés műfa részét a közeli kereskedők veszik meg. A fűrészrönköt részint a gömöri faipar részvény-társaság, részint Links rozsnyói fűrésztulajdonos, a bányafa legnagyobb részét a m. kir. bányakincstár, a rimamurány-salgótarjáni vasmű r. t., Andrássy Dénes gróf, a csetneki Concordia és Demuth Károly bányatulajdonosok vásárolják. A kolostorok, plébániák, iskolák, tanítók, templomszolga és székesegyházi zenekar részére 763 m3 kegyúri és kegyelembeli tűzifát szolgáltatnak ki, az urasági és a gazdasági személyzet részére pedig 600 m3 tűzifát. A felmaradó rész kizárólag a rozsnyói piaczon kerül értékesítésre.
A tölgyműfának alapára köbméterenként 9-10 kor., a fenyőé 4 kor., a tűzifáé 2.50 kor. A szállitás kizárólag tengelyen történik. Az erdei útak, különösen a rozsnyói erdő határvölgyi főútja, melyet a város is használ, elég rossz. Vasúti állomások Rozsnyó és Bánréve.
A munkásviszonyok nagyon kedvezőtlenek és a munkabérek drágák. A tölgyműfa szállitási díja a vágásokból, a 6-8 kilométer távoli rozsnyói vasúti állomásra, köbméterenként 5.50-7 korona, a fenyőműfa szállitási díja 6 korona. A tűzifa szállitása Rozsnyóra, a vevő lakására űrméterenként 1.60-2 kor., 1 drb. fenyőrönkő termelési díja 20-30 fill., 1 űrméter tűzifáé 50 fill. A tűzifa választékolása hasáb és dorongfára, a favágók túlcsigázott követelései miatt, nem eszközölhető.
Az emberektől okozott károk ritkák. Tűz a legutóbbi 5 évben egyszer volt, de számottevő kárt nem okozott, valamiként a hótörés sem. Széltörés volt az 1897. évben 5 k. holdnyi lúczfenyvesben, mely után, jelentéktelen mértékben, a szú is fellépett.
Az erdőbirtok átlag évenként 24,000 koronát jövedelmez tisztán, a k. holdankénti jövedelem tehát átlag 5.60 korona.
A csetneki erdőgazdaság.
A csetneki közbirtokosság erdőgazdaságát a következőkben ismertetjük: A csetneki közbirtokosság a volt földesurak és jobbágyok között létrejött, 1863. évi június 3-án kelt és biróilag helybenhagyott egyezség alapján jutott az 1871-ik évben erdőségei birtoklásába, melyek a rozsnyói járás Csetnek nagyközség határában 2574.5 k. hold kiterjedésben terülnek el. Ebből állomnányerdő 2485.9 k. hold, erdőtisztás 82.2 és terméketlen 6.4 k. hold. Fekszik 234a gömöri Érczhegység déli nyúlványain 560-950 méter tengerszin fölötti magasságban, mely középhegységet kisebb hegyipatakok szelik át. Éghajlata mérsékelt. Veszélyes szél az É. és ÉNy. Csapadékokban gazdag.
Az előforduló fanemek közül terület szerint jut: jegenye és lúczfenyőre 35%, tölgy, bükk, gyertyán, nyír és egyéb lombosnemekre 65%.
Ezt az erdőbirtokot a Csetneken lakó erdész kezeli és 2 erdőőrzési kerületre van beosztva. Az igazgatási, kezelési és őrzési költség évente 4200 korona.
Üzemberendezése az 1885-ik évben történt, de az 1897-ik évi üzemrevizió alkalmával új gazdasági üzemtervet készítettek, mely szerint az erdőbirtok egy szálerdőüzemosztályben 80 éves vágásfordulóval és fokozatos felújító vágással egy sarjerdőüzemosztályban 40 éves vágásfordulóval és egy véderdőüzemosztályban kezeltetik.
A fenyőszálerdőben évente felújul 10 k. hold természetes úton, 7 k. hold lúczfenyőcsemeték ültetésével, a sarjerdőben 33 k. hold természetes és 8 k. hold mesterséges úton tölgy- és gyertyáncsemeték ültetésével. Az évi szálerdősítési költség a csemetetermeléssel együtt 450 kor., vagyis holdanként 35 kor. A 43.95 k. holdnyi évi vágásterület fatermése 5350 köbméter, melyből a fenyőszálerdőben 65% a haszonfára, 35% a tűzifára, a sarjerdőben 15% a haszonfára és 85% a tűzifára esik.
Előhasználat a nyár, nyír és kecskefűz kiszedése, 197 m3 évi mennyiségben 197 kor. értékben. A mellékhasználatú erdőlegelőt a községi legelőmarha használja. A vadászat és halászat 300 korona évi bért hoz, a kőfejtés átlagban évi 150 koronát, a gubacs 20 korona jövedelmet.
Az évi fatermés épület- és műfáját a csetnekvölgyi vas-, réz- és papirgyáraknál, a gömöri faipar r.-t.-nál és kiseladásban értékesítik, a fenyőrönköket pedig a közbirtokossági fűrésztelep dolgozza fel fűrészárúra.
Faárak a következők: 1 űrméter tölgy, bükktűzifa az erdőn 2 kor., a fenyő 1.20-1.50 kor., a nyár, nyír 1.50 kor., 1 köbméter fenyőépületfa alapára 6.60 kor., a tölgyépületfák 10-16 kor., a bükké 6 kor., a fűrészárúé átlag 26 kor. Az erdei termékeket igavonómarhával szállítják a fűrészhez, a raktárba és a közeli csetneki vasúti állomáshoz.
A munkaviszonyok elég kedvezők és a fizetett munkabérek a következők: 1 drb tölgy és fenyőépületfa termelési díja átlag 30 fillér, 1 űrméter tűzifáé 40 fillér, 1 köbméter tölgy és fenyőépületfa szállitási díja 3 kor. 1 űrméter tűzifa szállítása a raktárba 1.10 kor.
Jelentékenyebb erdőkárosítást 1897-ben a dühöngő északi szélvihar okozott. Kevés jelentőségűek az erdőtűzek és kőtörések okozta károk.
Az erdőbirtok átlagos évi jövedelme az elmult 5 esztendőben 17,000 korona volt, vagyis k. holdanként 6.62 korona.
Rozsnyó erdőgazdasága.
Rozsnyó r. tan. bányaváros erdőgazdasága a következő: Rozsnyó bányaváros 2500 kat. holdnyi kiterjedésű erdőbirtokát a rozsnyói róm. kath. püspökség ellen folytatott úrbéri perben, 1861-ben egyezség útján nyerte vissza.
Ez az erdőbirtok, mely Rozsnyó város határában fekszik, a gömöri Érczhegység déli elágazásait borítja 330-1100 méter tengerszin fölötti magasságban és a rozsnyói völgyet határoló középhegységben délnyugatról északkelet felé húzódik. Éghajlata mérsékelt, csapadékban gazdag és az északi fagyasztó szelek ellen védett.
Fanemei közül a tölgy a területnek 50%-át, a bükk 30%-át, a jegenye és lúczfenyő 20%-át foglalja el, melyek között a többi honos lombfanemek és cserjék is előfordulnak.
A városi erdőgondnokság vezetését egy erdőtiszt végzi, őrzésével pedig 3 erdőőr van megbízva. Üzemberendezése 1883-ban történt, melynek alapján ez az erdőbirtok egy szálerdőüzemosztályban két vágássorozattal 80 éves vágásfordulóban kezeltetik.
Az évi vágásterületek felerdősítése az egyik vágássorozatban 2-3 éves lúcz- és veresfenyőcsemetékkel, a másikban pedig kocsánytalan tölgycsemetékkel történik. Kihasználásra kerül évente 22 k. hold erdőterület 4250-5000 köbméter faterméssel, mely 10% tölgy- és fenyőhaszonfát és 90% tűzifát ád.
Az évi fahozam vevője Rozsnyó város lakossága, a csekély mennyiségű tölgy és fenyőrönköt a Rozsnyó melletti gőzfűrész dolgozza fel a város részére.
2351 űrm. tűzifa ára az erdőn vágásbérrel 3-5 kor. 1 köbméter tölgy mű- és épületfa alapára 12-16 kor. 1 köbméter fenyő mű- és épületfa alapára 5 kor. A fát az erdőből kizárólag igavonómarhával szállítják ki.
A munkásviszonyok kedvezőtlenek, mert a szomszédos községek lakosságának nagy része Amerikába vándorolt ki. A munkáskereslet nagy s így a munkabérek is rohamosan emelkedtek. 1 űrméter tűzifa termelési bére néhány évvel ezelőtt 30-36 fill. volt, ma pedig 50-60 fillér, a fuvarbér a legtávolabbi helyről 3 koronáról 5 koronára emelkedett. Az erdőkárosítások lényegtelenek. A városi erdőbirtok átlagos évi tiszta jövedelme 7400 korona, vagyis k. holdanként 2 kor. 96 fill.
A Rimamurány-salgótarjáni erdőgazdaság.
A Rimamurány-salgótarjáni vasmű részvénytársaság erdőgazdaságának leírása a következő:
A Rimavölgyén elterülő erdőbirtok egyes kisebb birtokosok tulajdonából ment át a "Rimai Coalitio" birtokába. Az 1852-ik évben a Rimai Coalitio, melynek birtokai majdnem kizárólag erdőkből állottak, a bányavagyonnal rendelkező "Murányvölgyi-Unió"-val "Rimamurányvölgyi vasmű-egyesület" név alatt egybeolvadván, a szétszórt összefüggéstelen birtokrészletek csakis ennek a vasmű-egyesületnek a birtoklása alatt tömörültek, az 1878-ik évben befejezést nyert tagosztályozással összefüggő egészszé.
1881-ben a "Salgótarjáni vasfinomító társulat" és a "Rimamurányvölgyi vasmű-egyesület" között történt egyesülés után ez az erdőbirtok a "Rimamurány-salgótartjáni vasmű részvénytársaság" tulajdonába került, egyben megnagyobbodva az 1867-ben keresztül vitt tagosítás alkalmával a Szirk és Turcsok községek határában fekvő, a "Rimamurányvölgyi vasmű egyesület"-nek osztályrészül esett - addig közbirtokossági vagyont tevő vashegyi erdőtest 1/4 részével és a gerlicze-tapolcsányi vasgyár csődtömegéből megszerzett erdőterülettel.
A társulati erdőbirtok zöme 23234.73 kat. hold kiterjedésben a rimaszombati járásban 48° 27'-48° 45' északi szélesség és 37° 29'-37° 40' keleti hossz alatt 260-1341 méter t. sz. f. magasságban terül el; 2447.94 k. hold pedig a nagyrőczei járásban 48° 37'-48° 40' északi szélesség és 37° 44'-37° 48' keleti hossz alatt 340-872 méter t. sz. f. magasságban fekszik.
Az összesen 25682.67 k. hold kiterjedésű erdőbirtokból esik állományerdőre 24084.32 k. hold, bekebelezett tisztásra 299.31, véderdőre 18.35, összesen tehát 24.401.98 k. hold. Belsőség 22.56, szántóföld és rét 1173.13, legelő 69.12 és terméketlenség 15.88 k. hold. Helyrajzi tekintetben a közép- és magashegység jellegével bír s legnagyobbrészt a Vepor hegylánczolaton s annak déli kiágazásain, hol csekélyebb, hol meredekebb lejtőjű hegyeken s dombokon terül el. Fontosabb hegycsúcsok a Vepor 1341 méter, Djel 1047 méter, Osztra 1017 méter, Szinyecz 916 méter, Hiég 872 méter és Dubova 628 méter magasságban. A Vepor hegységben fakadó Rima folyó mindkét partján elterülő erdőbirtokon számos vízdús, a Rimába szakadó patak van. Éghajlata mérsékeltnek mondható; a déli részekben az erdőterület nagyrészét elfoglaló tölgy, északi részein a bükköt mindinkább kiszorító fenyő tünteti fel leginkább a hőmérsékleti különbségeket. Késői és korai fagyok nem tartoznak a ritkaságok közé és néha érezhető károkat okoznak a csemetékben és a fiatal hajtásokban. Az uralkodó szelek iránya ÉK. Nagyobb, romboló hatású szélviharok azonban csak elvétve fordulnak elő.
Az előforduló fanemek terület szerint a következőleg oszlanak fel: tölgy és cser 13%, bükk, gyertyán 54%, lúcz-, jegenye-, veres-, erdei- és feketerenyő 18%, juhar, hárs, szil, kőris, nyír, nyár és egyéb lágy lombfanemek 15%. Az évi fatermésnek miként leendő felosztása, a terheknek és költségeknek mi módon való viselése s a gazdálkodás ellenőrzése felől, a vezérigazgatóság utasítása alapján, a rimabrézói erdőhivatal - melynek élén egy erdőmester áll - intézkedik. Az erdőhivatal alá van rendelve és annak székhelyén van az erdőrendezőség, egy erdészszel, mint erdőrendezővel és a szükséges segédszemélyzettel; az erdészeti számvezetőség egy számtiszttel és segéddel. A 4 erdőgondokságot és pedig a klenóczit 8987.45 k. hold, a rimabrézóit 5311.25 k. h., a rimóczait 7698.12 k. h. és a vashegyit 2404.96 k. holdnyi kiterjedésben 3 erdőgondnok vezeti. A 19 erdőőrzési kerületben az őrzési teendőket 21 erdőőr végzi.
236Ezt az erdőbirtokot az erdőtörvény intézkedésének megfelelőleg, rendszeres gazdasági üzemtervek szerint kezelik. Az első üzemberendezés 1880-ban történt, a midőn 40-60 éves vágásfordulóval bíró sarjerdőüzemosztályokat alakítottak. De az ezek alapján folytatott gazdálkodásból mindinkább felmerülő hátrányok 1884-ben újabb rendezést kivántak, mely alkalommal már szálfaerdőüzemmód és 80 éves vágásforduló állapíttatott meg.
Habár az 1884. évtől folytatott erdőgazdálkodás a mult mulasztásait némikép helyrehozta, az üzemtervek és térképek kezdetlegessége a gazdasági beosztás és vágások vezetésének helytelen módja, valamint az erdő állagában beállott tetemes változások, ismét újabb erdőrendezési munkálatokat tettek szükségessé, melyeket 1894. évtől 1902. évig foganatosítottak.
Az erdőbirtok, melynek feladata a társulati bányák és kohók szükségletét állandóan fedezni, a bánya-, szén- és tüzifagazdaságra van berendezve és pedig 7 szálerdő-üzemosztályra 80 éves, 1 szálerdő-üzemosztályra 60 éves átmeneti vágásfordulóval és 1 véderő-üzemosztályra.
Különös gondot fordítanak az erdőmívelésre. Az átiskolázott csemetéket nagy szakértelemmel ápolt és 5600 korona évi költséggel fenntartott állandó csemetekertben nevelik és pedig fanemek szerint: kocsánytalan-, kevés kocsányos tölgy, lúcz-, fekete- és veresfenyő; alárendelt mennyiségben ákácz, eper, hárs és amerikai dió.
Évenként átlag 250 kat. holdra rúgnak a pótlandó hézagos fiatalosok és a természetes felújulás fogyatékos helyei, az üzemtervi mű előirása alapján beerdősítendő évi vágásterületek és tisztások.
A bükk- és tölgyállabok felújítása - fokozatos felújító vágás alkalmazásával - természetes uton történik; oly középkorú állabokban, melyeknek zömét a nyír és nyár alkotja, alátelepítés alkalmaztatik, a tenyészteni szándékolt fanemek csemetéivel. Az erdősítések kizárólag erőteljes, 3-4 éves átiskolázott lúczfenyő és 2-3 éves visszametszett tölgycsemetékkel történnek ültetés útján márczius és április hónapokban.
Mindenütt, a hol azt a termőhely és fekvés megengedi, a kocsánytalan tölgy, kis mértékben az alsóbb részeken, kocsányos tölgy, ellenben a lúczfenyő, rosszabb talajon a feketefenyő, míg a vízmosásokban ákáczcsemeték alkalmaztatnak.
Az erdősítések szorgos ápolásban részesülnek és kiváló gondot fordítanak az ültetések tisztítására s a mennyiben a kikerülő faanyag, mint rudak, abroncsok, nyirfavessző stb. értékesítésével a tisztítási költségek nem fedezhetők, ez évenként még 800 korona készpénzzel pótoltatik. A 800.000 darabot meghaladó csemete kiültetésénél 30 igás napszámot és 8500 kézi napszámot használnak fel. Az összes erdősítési költségek évenként átlag 10,000 koronára rúgnak, tehát holdanként 18-40 koronára; az átlagos igás napszámbér 6 korona, kézi napszámbér 1 korona.
Az évi vágásterület 285.40 kat. hold, melynek famennyisége: épület-, haszon- és szerszámfában 5600 m3, szén- és tüzifában 40,600 m3, tehát a haszonfa 12%, míg a tüzifa 88%. Mint haszonfát termelik a különböző méretű bányatámfát, faragott fát, iparvasúti tölgytalpfát és bányarovatfát, kevés rönköt, épületi- és műszerfát. A tüzifánál 2 osztály van megállapítva, ú. m. I. oszt. és II. oszt. bükkhasáb, dorong- és galyfa vegyesen.
Az 1901/1902. üzemévben nyert haszonfából termeltetett: fenyőbányafa 909 m3, tölgybányafa 1977 m3, tölgy faragott fa 410 m3, mint fenyő-, bükk-, tölgy-, nyír-, nyár-szerszámfa 1304 m3, összesen 5600 m3 39.500 kor. alapértékben.
A fokozatos felújító vágások fahozamának feldolgozása október havában kezdődik és a következő év április haváig tart.
Az előhasználatok az áterdőléseket, tisztításokat, öngyérüléseket és az esetleges kisebb mérvű szél- és hótöréseket ölelik fel, melyek az 1901/1902. üzemévben 18,900 m3 fatömeg után 27,297 kor. tőértékkel voltak képviselve.
A mellékhasználatok közül a nagyobb kiterjedésű tisztások és az erdőbirtokhoz tartozó rétek kaszálása és a legeltetés van gyakorlatban. Ez utóbbi azonban - kivéve a vasércz-kohók és gyárak közelében fekvő erdőrészeket - a 10 évi elő- és 25 évi utótilalom szigorú betartásával - lehetőleg szűk korlátok közé van szorítva. Makktermő években a makkoltatás szintén 237számottevő. Mellékhasználat még a vadászat, melyet a társulat önmagának tartott fenn, továbbá a kőfejtés és az erdei gyümölcs szedése. Az összes mellékhasználatokból befolyó jövedelem az 1901/1902. évben 27,500 korona volt.
Az erdőbirtok összes fatermésének zömét a társulat nyustyai vasolvasztója fogyasztja el mint faszenet. - A fatermés számottevő részét a társulati bányák veszik igénybe, bányatámfa, iparvasúti talpfa és rovatfa választékban, míg csekély része a tiszti-, munkás- és szolgaszemélyzet tüzifa szükségletét fedezi.
Az alárendeltebb faanygot, mint a nyirfarúdakat, vesszőt, abroncsot, szárazfát, stb. a vidék lakossága között, a fennálló árszabály szerint, apró faeladás czímén értékesítik.
Az erdőbirtokon kiterjedt szenitési üzem folyik. Az állandó, ügyes szénégetők, tót szenitési móddal, évenként 80,000 űrméter szénfát szenitenek fel, mely faszén a társulat nyustyai vasolvasztójának évi 290,000 hektoliter faszén szükségletét fedezi. A faszén átvétele a kohónál szembecsléssel történik és annak alapján a szénkihozat 1 űrméter szénfa után 3.37-4.10 hektoliter szén között ingadozik; átlag kihozat 3.61 hektoliter.
Az épületi és haszonfaárak a következők:
Helyt erdő, tövön:Az épületfa
10-20 cm.20 cm-en felüli
középvastagságban
1 m3 lúcz és jegenyefenyő7.00 korona.9.00 korona.
1 m3 veresfenyő8.00 korona.10.00 korona
1 m3 erdei- és feketefenyő6.00 korona.7.00 korona.
1 m3 tölgy, szil, juhar és kőris8 és 10 korona.14 és 18 korona.
1 m3 száraz, széltörött és
rovarrágott fenyőfa átlag
5 korona.
A tüzifa-árak helyben, az erdőben, vágásbérrel együtt a következők:
1 űrméter I. oszt. bükkhasábfa 2.50 kor., 1 űrméter II. oszt. bükkhasáb-, dorong- és galyfa 2.10 kor.; - a vágásbéren kívül: 1 űrméter dőlt és szárazfa mindan fanemből 1.50 kor., 1 kétfogatú szekér hulladék- és galyfa 2 korona.
A faszenet kizárólag tengelyen szállítják, a bányafát a feled-tiszolczi m. á. v. vonalán fekvő Tiszolcz, Nyustya és Rimabánya állomásokon tengelyen, onnan pedig rendeltetési helyére vasúton.
A favágatást a szomszédos községek lakosai s kiváltképen a klenócziak végzik s bár ezek nem állandó munkások, de évről-évre biztosak. Az Amerikába való tömeges kivándorlás itt is megindulván, a munkáshiány az utóbbi években érezhetővé kezdett válni. A szénégetők állandó munkások és a társulati munkások társpénztár-intézetének tagjai lévén, 5-30 évi szolgálati idő után annak megfelelő nyugbérben részesíttetnek.
A termelési díjak a következők:
folyóméter
után
köbméter
után
tölgytalpfa15 fillér3.86-5.39 korona
faragott tölgyfa18 fillér5.36 korona
tölgybányafa3 fillér0.70-1.17 korona
fenyőbányafa4 fillér1.40 korona
1 drb tölgyrovottfa1 fillér
1 űrméter szénfa36-50 fillér
1 hektoliter faszén átlag13 1/2 fillér
A fuvarbérek a következők:
folyóméter
után
köbméter
után
tölgytalpfa18 fillér5.60 korona
faragott tölgyfa18 fillér5.60 korona
tölgybányafa14 fillér5.20 korona
fenyőbányafa10 fillér5.- korona
1 drb tölgyrovottfa2 1/2 fillér
1 hektoliter faszén után a
nyustyai kohóhoz szenitő-
helyek távolsága szerint
21-42 fillér.
A fatermelésnél 100-150 favágó, a szállításnál 60-80 fuvaros van foglalkoztatva. A szénégetők száma a 100-at meghaladja.
238Majdnem minden évben gyujtogatnak az erdőbirtok különböző pontjain. Szél, hó alárendeltebb károkat okoz, míg a fiatalosokat a szarvas és őzvad rágja le, a mi már tetemesebb károsítást jelent. A rovarok érzékenyebb károkat a faállományban nem tettek, de a Peziza Wilkomii nevű gomba a klenóczi erdőgondnokság szépen fejlődő veresfenyő állományát nagymértékben megtámadta s azokat teljes kipusztulással fenyegeti. A bejelentett erdei kihágások száma 631 volt.
Az erdőbirtok összes évi tiszta jövedelme átlag 155,000 korona, holdanként 6 korona.
Andrássy Géza gr. erdőgazdasága.
Az Andrássy Géza gróf gömörmegyei hitbizományi birtokainak erdőgazdasági leirása a következő: Az Andrássy grófok régi családi birtokát alkotja az Oláhpatak, Nagyhnyilecz, Alsósajó és Nagyveszverés községek határában elterülő erdőbirtok, melyhez - a jelenlegi birtokos atyja - Andrássy Manó gróf által 1869. évben galantai herczeg Eszterházy Páltól vett Szalócz, Vígtelke, Borzova és Szilicze községek határában fekvő és 1878. évben Nádasdy Tamás gróftól vett Betlér, Kisveszverés és Henszlova község határában elterülő erdőbirtok csatoltatott.
Andrássy Manó gróf 1890-ben ebből az erdőbirtokból hitbizományt alapított, mely uradalmat a jelenlegi birtokos: Andrássy Géza gróf a felsősajói, rédovai, feketelehotai és restéri erdőkkel megnagyobbította, melyeket 1893-ban Andrássy Tivadar gróftól vétel útján szerzett meg.
A fenti községek határában levő erdőség 48° 30'-48° 50' északi szélesség és 37° 50'-38° 16' keleti hosszúság alatt 421-1411 méter tengerszín feletti magasságban fekszik 28,606.73 kataszteri holdnyi kiterjedésben, melyből a tulajdonképeni erdőterület 25,708.32 k. h., az erdőbirtokhoz tartozó szántóföld 100.56 k. h., az állandó rét 1600.08 k. h., az állandó legelő 1175.05 k. h. és a terméketlenség 22.72 k. h.
Ez a hitbizományi erdőbirtok a gömör-szepesi Érczhegységben a Sajó-folyó jobb- és balpartján terül el. Az 1411 méter magas Kakashegyig húzódván, a közép- és magas hegység jellegével bír, melynek lejtői a lankás 5-10 foktól a meredek 30-40 fok között váltakoznak. Éghajlata a délibb fekvő részekben mérsékelt, az északnak húzódó magas hegységben zord. Korai és késői fagyok gyakoriak, mely utóbbiak a fatenyészetben sokszor érzékeny károkat okoznak. Az uralkodó szelek iránya északnyugati és északkeleti, melyek közül kivált az északkeletiek a lúczfenyő állományokban néha nagy pusztításokat végeznek. Vizei a Sajó-folyó, a szulovai, feketepataki és csetneki patak. Csapadékokban gazdag.
Előforduló fanemek között a bükk az első helyet foglalja el, mely után a gyertyán és tölgy következik, juhar és kőrissel szórványosan elegyítve. A tűlevelüek zöme a jegenyefenyő, melyhez a lúczfenyő és elszórtan a veres- és erdeifenyő sorakozik. A lombosok az erdősült területnek 70%-át, a tűlevelüek 30%-át foglalják el.
A hitbizományi erdőbirtok az uradalmi erdőfelügyelőség igazgatása alatt áll, melynek székhelye Betlér. Az erdészeti ügyek intézését az erdőfelügyelőség és az annak alárendelt 3 erdőgondnokság teljesíti. Az erdészeti személyzet 1 erdőfelügyelőből, 3 kezelő erdőtisztből és 26 erdőőrből áll. Az uradalmi erdőgondnokságok székhelye és kiterjedése a következő: 1. A betléri erdőgondnokság, székhelye a veszverési huta, kiterjedése 15344.36 kat. hold. 2. Az oláhpataki erdőgondnokság, székhelye Oláhpatak, kiterjedése 8468.97 kat. hold. 3. A szádvári erdőgondnokság, székhelye Kisfalu, kiterjedése 4793.40 kat. holt. Az erdőőri védkerületek száma 26.
Az igazgatási és kezelési költségek évenként 40,000 koronára rúgnak.
Az 1890. évig az erdőbirtok első üzemberendezése magánjellegű volt és azt 1866-ban Greiner Lajos Coburg herczegi erdőrendező tömegszakozás alapján végezte. Az első gazdasági üzemtervek alapján az erdőbirtok fenyőszálerdei 70 éves vágásfordulóban, a sarjerdők 35 éves vágásfordulóban kezeltettek. Miután az uradalom 1890-ben hitbizománynyá alakíttatott át, az erdőbirtok a törvényszabta rendszeres gazdasági üzemtervek szerint kezelendő, melyeknek készítése most van folyamatban. Addig is, míg ezek a rendszeres gazdasági üzemtervek elkészülnek, az erdőbirtokot hatóságilag jóváhagyott ideiglenes üzemtervek szerint kezelik.
239A felerdősítendő évi vágásterület 420 kat. hold, de ezenkívül a havasi legelőterületből még körülbelül 200 kat. hold kerül évente beerdősítés alá, mely utóbbinak az a czélja, hogy az alatta elterülő lúczfenyő-állományoknak idővel védelmül szolgáljon. Az erdősítés kizárólag ültetés útján történik és az ehhez szükséges csemetéket az uradalmi csemetekertekben nevelik. A szádvári erdőgondnokságban a vágások felújítására lombfaneműek használtatnak, az oláhpataki és betléri erdőgondnokságban csaknem kizárólag lúcz- és veresfenyőcsemeték és csak kivételesen erdei- és feketefenyőcsemeték.
Az erdősítések gondos ápolásban részesülnek; a mutatkozó hézagokat évről-évre kipótolják, a csemetéket a fűnyomástól felszabadítják és a felerdősült vágásterületeken felburjánzó nyirt, nyárt és kecskefüzet - mihelyt ártalmasakká lesznek - eltávolítják. Ily gondozás mellett az elért eredmény - jóllehet sok a vadkár - elég kedvező.
Az erdősítés kat. holdankénti átlagos költsége 16-24 kor., a kipótlások pedig kat. holdanként átlagban 8 koronába kerülnek.
Az évi vágásterület 420 kat. hold, melynek főhozama 53000 m3 és pedig 10000 m3 fenyőhaszonfa (19%), 1000 m3 tölgyhaszonfa (2%) és 42000 m3 szén- és tűzifa (79%). A tarolás a lombfanemű-üzemosztályokban októbertől áprilisig tart, a fenyőszálerdőkben pedig, a lúczfenyőkéreg nyerése czéljából, a nedvkeringés idejében, vagyis május elejétől július végéig.
Az előhasználatok az áterdőléseket és tisztításokat foglalják magukban, melyek évenként és átlagban 6000 m3 előhasználati fatömeget szolgáltatnak 6000 kor. értékben.
A mellékhasználatok közül a legeltetés, fűkaszálás, téglagyártás és kovakőfejtés van gyakorlatban, melyek évenként kb. 10,000 kor. jövedelmet nyujtanak.
A vadászatot és halászatot az uradalom önmagának tartotta fenn.
A hitbizományi erdőbirtok fatermelésének zöme, azaz 79%-a, szén- és tüzifára termeltetik, mely utóbbiból a jelentéktelen kiseladást és a házi szükségletet fedezik, a szénfát pedig szenítik és a termelt szenet a rimamurány-salgótarjáni vasmű-részvénytársaság sajóvölgyi vasgyáraiba szállítják és a vasgyárban veszik át. A szénkihozatal egy űrméter kemény szénfából 1.00-1.15 mérő szén (1 mérő = 0.33 m3), mely súlyban 80-110 kilogrammot tesz, a lágy szénfánál 1.20-1.40 mérőszén vagy 55-65 kg.
Az erdők haszonfahozamát - az uradalmi szükséglet kivételével - majdnem kizárólag nagyvevőknek, tövön adják el. A fenyőhaszonfát a Donath és Haas tescheni fakereskedő czég veszi meg, a tölgyhaszonfa részben mint bányafa nyer alkalmazást, részben a pelsőczi "Gömöri faipar részvénytársaság"-nak adatik el. Az elért tőárak a következők: a tölgyhaszonfa után m3 -ként 10 kor., a fenyőhaszonfa után 5 kor., a kemény szénfa tőára 110 cm. hosszú és 120 cm. magasságra rakott űrméterenként 1.40 kor., a lágy szénfáé 0.80 kor.
A hitbizományi erdőségek a bánréve-dobsinai iparvasút mentén feküsznek és az Iglóról Rozsnyón át Tornallya felé, továbbá a Nagyveszveréstől Dobsina felé vezető törvényhatósági utak vonulnak azokon végig, melyekbe községi és erdei utak ágaznak. A fa kiszállítása az erdőből kizárólag tengelyen történik.
Az Amerikába való kivándorlás ezen a vidéken is nagy mérveket öltött s így az erdei munkásokat és fuvarosokat nagyobbrészt más vidékről szerezik be.
A fatermelési bérek a következők:
1 köbméter tölgyhaszonfa termelési bére 0.70-1,20 kor.
1 köbméter fenyőhaszonfa termelési bére 0.50-1.00 kor.
1 űrméter szénfa és tüzifa termelési bére 0.40-0.60 kor.
A szállítási bérek:
1 köbméter tölgyhaszonfa szállítási bére 3.00-6.00 kor.
1 köbméter fenyőhaszonfa szállítási bére 1.60-6.00 kor.
1 űrméter tüzifa szállítási bére 0.60-2.00 kor.
A szenítési és szénszállítási költség mérőnként átlagban 0.92 kor. A férfinapszám 1.00-2.00 kor., az asszonynapszám 0.60-0.90 kor. között váltakozik.
240A fatermelésnél évente 160 munkást, a szállításnál 50-60 fuvarost, a szenítésnél 50-60 szénégetőt és 25-30 fuvarost foglalkoztatnak.
Nem tekintve az évente előforduló jelentéktelen futótüzeket, kiemelendő itt az oláhpataki erdőgondoksághoz tartozó rédovai pagonyban 1902. évi június havában dühöngött erdei tűz, melynek mintegy 60 kat. holdnyi vágásterületen szenítés alatt levő 8000 űrméter szénfa és 20 kat. holdnyi 1 és 2 éves lúczfenyő ültetés esett áldozatul. A tüzet a szénhelyen forgószél okozta. A széltörések különösen az 1900. évben voltak jelentékenyek, a midőn a betléri erdőgondnokságban mintegy 3000 m3, az oláhpataki erdőgondnokságban mintegy 2000 m3 lúczfenyő szálfát döntött és tört ki. A hitbizományi erdőbirtok átlagos tiszta évi jövedelme kat. holdanként 4.00 kor.
Andrássy Dénes gróf erdőgazdasága.
Andrássy Dénes gróf gömörmegyei hitbizományi birtokainak erdőgazdaságát a következőkben ismertetjük: A csikszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy család ifjabb ágának tulajdonában levő gömörvármegyei krasznahorkaváraljai és csetneki uradalmak közül, az előbbi eredetileg 1525-ben, királyi donácziokép, - az utóbbi pedig a XVII. század elején Andrássy Mátyás neje, született Monoky Anna révén jutott a család birtokába. Néhai Andrássy György országbíró és királyi főpohárnokmester, ezekből az uradalmakból 1867-ben hitbizományt alapított, melyet az alapító grófnak 1872. évi deczember 19-én bekövetkezett halála óta fia Andrássy Dénes gróf birtokol.
Ez az uradalom két főcsoportban, 11 különálló erdőrészben 48° 35-48° 49' északi szélesség és 37° 51'-38° 23' keleti hosszúság alatt Krasznahorkaváralja, Jólész, Szilicze, K.-H.-Hosszúrét, Hárskút, Dernő, Kovácsvágás, Andrássi, Dénes, továbbá Gócs-Hnyilecz, Feketepatak, valamint Rédova, Felsősajó, Hankova, Markuska, Geczelfalva, Rochfalva, Ochtina, Feketelehota, Sebespatak, Rekenyeújfalu és Kuntaplócza községek határában 304-1480 méter tengerszín feletti magasságban fekszik 23,828.42 kat. holdnyi kiterjedésben, melyből a tulajdonképeni erdőterület 19,975.57 kat. hold, az erdőbirtokhoz tartozó ház és kert 14.89, a szántóföld 125.20, az állandó rét 1617.17, az állandó legelő 1703.23, a havasi térség 23.50, a felerdősítendő kopárok és vízmosások 240.00 és a terméketlenségek 128.76 kat. hold.
Hegyrajzi tekintetben a közép- és magas hegység jellegével bír és a gömör-szepesi Érczhegységen a Sajó folyó legészakibb vízterületén terül el. Magasabb hegycsúcsai: a Pipityke 1226 m., Zöldkő 995 m., Somhegy 865 m., Krivó 1207 m., Éleshegy 806 m., Ivágyó 954 m., Szulova 1119 m., Hola 1252 m., Feketelehotai Javorinka 1398 m., Hajnalova 1028 m., Kipro 1384 m., Sztolicza 1480 m. A hegyoldalak lejtői a lankás 5-10 fokból egészen a meredek 30-40 fok lejtőjű kopár mészszikláig igen változik.
Vizei: a Sajó folyó, a Pana, Csermosnya, Szulova és Csetnek patak, melyek valamennyien az uradalom erdőterületéből fakadnak. Az éghajlat, nem tekintve a magasabb hegyeken uralkodó zord éghajlatot, elég mérsékeltnek mondható. Az északi és északkeleti szelek gyakoriak, bár ez ideig a hitbizományi erdőbirtokban nagyobb jelentőségű széltöréseket nem okoztak. Gyakoriak a korai és kivált a késői fagyok, melyek után tavaszszal rendszerint tartós szárazság szokott beállani. Ez utóbbi, a különben laza mésztalajon, az erdőtenyésztésre káros befolyással van.
A hitbizományi erdők főfaneme a bükk, gyertyán, tölgy és lúczfenyő, melyek között különösen a sarjerdő-üzemosztályokban a nyír és nyár, a patakok és völgyek mentén az éger is nagyobb mennyiségben fordul elő.
A bükk és gyertyán az erdősült területnek 31%-át, a tölgy 28%-át, a lúczfenyő 21%-át, a nyír, nyár és éger pedig 10%-át foglalja el. Előfordul még a hárs, juhar és kőris az összterület 1%-án, a jegenyefenyő 4.5%-án és a veresfenyő 0.5%-án, továbbá szórványosan a berkenye, vadgyümölcs, mogyoró, som, fűz és boróka.
Az uradalom összes dologi és személyi ügyeit a Krasznahorkaváralján székelő uradalmi igazgatóság vezeti. Az erdészeti ügyek intézését az ugyanott székelő erdőhivatal és az annak alárendelt 4 erdőgondnokság teljesíti. Az erdészeti személyzet 1 erdőmesterből, 1 ellenőrködő főerdészből és 4 kezelő erdészből, 1 főerdőőrből és 21 erdőőrből áll. Az urad. erdőgondnokságok székhelye és kiterjedése a következő: 1. A jólész-gócshnyileczi erdőgondnokság 241székhelye K.-H.-Váralja, kiterjedése 6890.52 kat. hold. - 2. A dernői erdőgondnokság székhelye Dernő, kiterjedése 5762.40 kat. hold. 3. Az andrássi erdőgondnokság székhelye K.-H.-Váralja, kiterjedése 5202.40 kat. hold. - 4. A hankova-rédovai erdőgondnokság székhelye Nyirjes, kiterjedése 5973.10 kat. hold. Az erdőőri védkerületek száma 22. A kezelési kiadások évenkint átlag 54.600 koronára rúgnak.
A hitbizományi uradalom erdőbirtokainak első üzemberendezése már a mult század 20-30-as éveiben történt. Az első gazdasági üzemterveket pontos térképekkel és nyilvántartásokkal felszerelve, 1821-től 1831-ig Herfurth János, akkori urad. erdőmester, volt akadémiai tanár készítette, melyek alján a k.-h.-váraljai uradalomhoz tartozó erdőbirtokok 10 üzemosztályban kezeltetnek, még pedig 3 tölgy-, 1 bükk-, 2 fenyő szálerdő-üzemosztályban, 3 sarjerdő- és 1 legelő erdő-üzemosztályban. Ez az üzemberendezés az 1860-as években beállott úrbéri birtokrendezés-, legelő- s erdő-elkülönítésig maradt érvényben. Az erdőtörvény életbeléptetése után, 1883-1885-ben, újabb, rendszeres gazdasági üzemterveket készítettek, melyek alapján az uradalom erdőbirtokai 3 tölgy szálerdő-üzemosztályban (egy 80 éves és kettő 100 éves vágásfordulóval), 6 fenyő szálerdő-üzemosztályban (öt 80 éves és egy 100 éves vágásforulóval) és 7 sarjerdő-üzemosztályban 40 éves vágásfordulóval kezeltetnek.
A tölgy szálerdők 4038.40 kat. holdat, a fenyő szálerdők 5805.10 kat. holdat, a sarjerdők 10.132.10 kat. holdat foglalnak el. Ez utóbbinak feltűnően nagy kiterjedését indokolja az, hogy az erdők első sorban a dernői uradalmi vasgyár szénfaszükségletét vannak hivatva fedezni, miért is nagy részét tisztán tüzifagazdaságra kellett berendezni.
A jóváhagyott üzemtervi előirások szerint évenként átlag 448.35 kat. hold újítandó föl, minthogy azonban a hitbizományi erdők területének több mint 50%-a 40 éves sarjerdő-üzemben kezeltetik, a hol a vágások mesterséges felújítása csak a tenyésztés tárgyát nem képező nyír, nyár stb. fanemek helyeinek beerdősítésére, nemkülönben a főfanemek (tölgy, bükk, gyertyán) kivesző tuskóinak kipótlására szorítkozik s így a vágások felújítására évenként előírt 367.59 kat. holdból évenként átlag 149.60 kat. hold természetes úton, sarjadzás által újul fel, ennélfogva a mesterséges úton beerdősítendő vágásterület tisztán és a pótlandó fiatalos évenként csak mintegy 298.75 kat. hold.
Az erdősítés csaknem kizárólag ültetés útján történik, a mely czélra a szükséges csemetéket az uradalmi erdőhivatal székhelyén fentartott állandó központi csemetekertben és az egyes erdőgondokságokban a szükséghez képest állított ideiglenes csemetkertekben nevelik.
Az erdősítés a fenyő szálerdőkben kizárólag lúczfenyővel és helyenként veresfenyővel, a tölgy szálerdőkben tölgygyel és a sarjerdőkben tölgygyel és gyertyánnal történik. A tölgynek kevésbé alkalmas talajon a lúczfenyőt, a kopárabb mészköves talajon pedig a feketefenyőt telepítik. Az 1850-70-es években az erdei fenyő ültetésével tettek nagyobb kisérleteket, mely fanem különösen egyes elhagyott szántóföldek és kihasznált legelőterületek beerdősítésénél, mint talajjavító fanem, igen jól vált be. Idővel azonban ennek helyét is - mesterséges alátelepítés útján - a tölgy és a lúczfenyő lesz hivatva elfoglalni.
Az erdősítés, különösen az átiskolázott 3-4 éves tölgy és lúczfenyő csemetékkel, eléggé jól sikerül és aránylag kevés utánpótlást kíván. Kivételek a déli lejtőjű száraz mésztalajon alkotott ültetések, melyek kora tavaszszal gyakran a felfagyásnak vannak kitéve, azután pedig, a gyakori szárazság következtében, sokat szenvednek és rendszerint többszörös pótlást kívánnak.
Az erdősítések ápolása a fűtől és a vágásokban felburjánozó gyomtól való felszabadításra szorítkozik.
Az erdősítés évi költsége 5500-6500 kor., holdanként átlag 16-24 korona.
Az átlagos napszám férfi munkás után 1.50 kor., női munkás után 0.80 kor. és gyermek napszámos után 0.50 kor.
A kihasználásra előírt 345.46 kat. holdnyi kiterjedésű évi vágásterületen a tényleges fahozam a legutóbbi 5 évi átlag szerint 42,144 tömörköbméter volt, melyből 32% haszonfára, 68% pedig szénfára és tüzifára esett. A 242haszonfatermésnek ismét 29%-a tölgy, 69%-a fenyő és 2%-a bükk és egyéb fanemű.
A vágások kihasználása kizárólag tarvágással történik, egyes üzemosztályokban azonban néhány szebb és erőteljesebb növésű tölgyegyedeket, lehetőleg egyenletes elosztás mellett, magfáknak hagynak vissza, illetőleg a sarjerdőkben, némi haszonfanyerés czéljából a következő vágás-fordulóig tartják fenn.
A tarvágás a lombfanemű üzemosztályokban október 15-tól április 15-ig, a fenyőszál erdőkben pedig május 1-től július végéig van folyamatban. Az utóbbiakban a vékony méretű fenyőszál-fákat és rudakat a tarvágást megelőző őszszel szokták kiszedni. A fatermelés házilag csak a dernői uradalmi vasgyár részére szükséges mintegy 35-40,000 űrméter szénfa és az uradalom szükségletére szolgáló haszon- és tüzifa előállítására szorítkozik. A tölgy- és fenyőhaszonfát legnagyobbrészt tövön értékesítik és annak kitermelését rendszerint a vállalkozó eszközli, úgy mint annak választékolását és feldolgozását is, melynél mitegy 40% bányafa, 35% fürészrönk és 25% épületfa kerül ki. Tölgycserkéreg termeltetik házilag a sarjerdők egyes déli lejtőjű, jobb talajú vágásterületein, a hol arra alkalmas fiatal tölgyek kerülnek kihasználásra. A lúczfenyővágásokban előállítható cserkéreg rendszerint a favállalkozót illeti.
Az áterdőlésekben és tisztázó vágásokban évenként átlag 2939 m3 előhasználati fatömeget termelnek, melynek egy része mint szénfa, a fenyő szálerdő-üzemosztályokban pedig mint szőlőkaró értékesíttetik.
A sűrű zárlatu, jó talajon nőtt gyertyánosok egyik áterdőlési faválasztékát újabban a vasúti talpfacsavarok készítésére használandó gyertyánhengerfa teszi, mely 97-100 cm., 114-117 cm., 121-124 cm. hosszúságú és 6-12 cm. átmérőjű sima, ágmentes dorongokban a legközelebbi vasúti állomáshoz szállítva, űrméterenként 8.00 koronáért értékesíthető.
Ide sorolható továbbá a botfanemek termelése is, mely a mogyoró, som, vörösgyűrű, kutyabenge, stb. cserjék hasznosíthatását teszi lehetővé.
Az erdei mellékhasználatok közül legjelentékenyebb szerepe van a legeltetésnek, a mely, beleértve az erdőbirtokhoz tartozó állandó legelőterületeket is, átlag 5300 kat. holdon gyakoroltatik. E legelőterületnek csekély részét az uradalmi mezőgazdaság veszi igénybe, a többi a községbeli lakosoknak van bérbe adva. Makk-termés esetén a termés nagy részét erdőmívelési czélokra használják fel, a felmaradó részt pedig makkoltatásra értékesítik. A fűhasználat, az erdők tisztásai és az állandó legelőterületeknek e czélra fenntartott egyes részein, csaknem kizárólag az uradalmi erdőszemélyzet szénailletőségének fedezésére szorítkozik.
Mellékhasználat továbbá az agyag- és kőfejtés, mely előbbi a dernői uradalmi vasgyárnál és téglaégetéshez, az utóbbi pedig az uradalmi birtokokon átvonuló állami és törvényhatósági közutak kavicsolására használtatik. A vadászatot és a halászatot az uradalom önmagának tartja fenn.
A hitbizományi erdők fahozamának túlnyomó része, azaz 68%-a, mint szénfa az uradalom dernői vasgyárának szükségletére van lekötve.
Az erdők haszonfahozama, az uradalmi építkezés, a vasgyár és bányászat szükségletén kívül csaknem kizárólag nagyvevőknek tövön adatik el, mert az évi haszonfahozamoknak saját hatáskörben házilag való feldolgozását és értékesítését az uradalmi erdők elszórt fekvése és hátrányos tagoltsága nehezíti meg.
Az eladás - rendszerint 3 évről 3 évre - előleges kihirdetés alapján, zárt irásbeli ajánlatok útján, árverés mellett történik, az eladás tárgyát képező fatömeg pedig a fenyő szálerdő-üzemosztályokban törzsönkénti álló fatömegbecsléssel, a tölgyfánál ellenben a vevőtől ledöntött egész szálak egyenkénti felvételével állapíttatik meg. Kisebb mennyiségekben ú. n. kiseladás által, csak a községbeli lakosok épületi és tüzelőfa-szükséglete értékesíttetik, 5 évenként megállapított árszabályzatok alapján.
Rédován és Dernőn van az uradalomnak egy-egy vízierőre berendezett régi, egykerekű fürésze, melyeknek a fürészárú termelése a házi szükséglet fedezésére szolgál.
Az utóbbi években elért tőárak a következők: A tölgyhaszonfa után nagyban való eladásnál:
24310-20 cm. középátmérővel kéregnélküli m3-ként 6.02 kor.
21-30 cm. középátmérővel kéregnélküli m3-ként 8.06 kor.
31-40 cm. középátmérővel kéregnélküli m3-ként 12.06 kor.
40 cm.-en felüli középátmérővel kéregnélküli m3-ként 14.56 kor.
A fenyőhaszonfa után nagyban való eladásnál 10 cm. átmérőtől kezdődőleg m3-ként átlag 5.40 kor. A bükkhaszonfa után m3-ként átlag 4.50 kor.
A kemény szénfa tőára 110 cm. magasságra rakott űrméterenként 1.54 kor., a lágy szénfáé 0.80 kor. A termelt faanyagokat kizárólag tengelyen szállítják ki. A Csermosnya, Szulova, Sajó- és Csetnek-völgyén állami s illetőleg törvényhatósági utak vonulnak végig, melyekbe a megfelelő számú állandó és ideiglenes erdei utak ágaznak be.
A munkás- és fuvarviszonyok elég kedvezők voltak, a legutóbbi évtized alatt azonban, a tömeges kivándorlás következtében, tetemesen megrosszabbodtak s így az uradalmi erdők egyes részeiben állandó munkásokat és fuvarosokat most már csak a távolabbi vidékekről lehet beszerezni. Egy űrméter tüzi- és szénfa termelési bére átlag 0.50 kor. 1 db tölgyszálfa döntési bére átlag 0.12 kor., m3-ként átlag 0.34 kor.
A legutóbbi tíz év alatt számbavehető jelentékenyebb erdőkárosítások nem fordultak elő. A szú, cserebogár és egyéb rovarok kártékony fellépése csak szórványos és nagyobb jelentőség nélküli.
A gömörvármegyei 23.828.42 kat. holdnyi erdőbirtok átlagos évi tiszta jövedelme 113.423.28 kor., vagyis kat. holdanként 4.76 kor.
Rimaszombat erdőgazdasága.
Rimaszombat r. t. város erdőbirtokainak a leirását a következőkben adjuk: Az erdőbirtok a város határában, továbbá a rimaszombati járásban Tamásfalva község és a rimaszécsi járásban Kisgömöri község határában 48° 20' északi szélesség, 38° 20 keleti hossz. alatt mintegy 225-300 m. tengerszín feletti magasságban fekszik és területe 2901.1 kat. hold. Helyrajzi tekintetben az előhegység jellegével bír. Vizei nincsenek. Éghajlata szelid. Uralkodó szelek a nyugatiak és északkeletiek.
Fanemei között a kocsányos és csertölgy 70%-kal, a nyír és nyár 20%-kal és az erdei fenyő 10%-kal van képviselve.
Az erdőgondnokság székhelye Rimaszombat. Az erdőőri kerületek száma négy. A kezelési és őrzési költség 5000 korona.
Az évenként felerdősítendő terület: 56 kat. hold. Az erdősítési mód mesterséges (ültetés és vetés), a használt fanem kocsányos tölgy. Az évi erdősítési költségek összesen 1176 kor., holdanként 21 korona. A felhasznált munkanapok száma holdanként 16, az átlagos bér pedig 80 fillér.
Az évi vágásterület 47.5 kat. hold. A fatermés évenként 2460 m3 tüzifa, melyben a hasábos fa 8%-ra tehető. Tarolási mód: tarvágat, idő: november hó 1-től márczius hó 31-ig. Az előhasználat mennyisége 250 m3, jövedelmezősége pedig 800 kor. Mellékhasználat a makk és gubacs, mely évi 450 koronát, a legeltetés, mely 2800 koronát és a vadászati jog, mely 280 koronát jövedelmez.
Az évenként nyert famennyiség részben deputátumokra fordíttatik, részben pedig téglaégetés és eladás útján értékesíttetik. A faanyagárak 1902-ben a következők voltak: 1 ürméter hasábos cser-tüzifa 5 kor. 50 fillér, 1 ürm. hasábtölgy-tüzifa 5 kor., 1 ürm. vegyes kemény-tüzifa 4 kor. és 1 ürm. nyírtüzifa 4 kor. A közlekedési viszonyok kedvezők, a mennyiben az erdő Rimaszombathoz 4-6 km. távolságban fekszik s azt jókarban lévő utak metszik. - A szállítás tengelyen történik. - A favágás költségei köbméterenként 1 m3 hasábos kemény tüzifa után 50 fillér, 1 m3 nyírfa után, 40 fill. A szállitási költség 1 m3 tüzifa után a termelési helytől a városig 1 kor.-1 kor. 40 fill.
Az erdőkezelésnél foglalkoztatott munkások száma: a favágásnál 25 favágó, az erdősítéseknél 100-125 napszámos.
Az erdőrendezés 1886. évben történt. Az erdőre 5 üzemosztály állíttatott fel, melyből 4 üzemosztály szálerdő-üzemben 100 éves fordulóval, 1 üzemosztály pedig sarjerdő-üzemben 40 éves fordulóval kezeltetik. Az utolsó 3-5 évben jelentékeny erdőkárosítást csak a cserebogár okozott. Az erdőbirtok összes jövedelme a legutóbbi 3-5 évben átlag 12,000 korona, holdanként és évenként tehát 4 korona 15 fillér.

« Mezőgazdaság és állattenyésztés. Írta Fekete Pál. KEZDŐLAP

Gömör-Kishont vármegye

Tartalomjegyzék

Vadászati viszonyok. Írta Dénes Géza. »