234IRODALOM, TUDOMÁNY, MŰVÉSZET.
Irta Horváth Cyrill dr.
Egyházak és monostorok hatása.
Az a földterület, a mely ma Pest vármegyéhez tartozik, elég korán részesült a magyar kultúra áldásaiban. Még a XI. század első felében két egyházi középpont keletkezett itt: a kalocsai és váczi püspökség, a melyekhez időfolytával több monostor: Kalocsán, Mogyoródon, Telkin egy-egy benczés, Pilisszentkereszten pálosok, cziszterczita és klarissza, Aszódon, Jánoshidán, Zsámbékon, Ócsán egy-egy premontrei, Váczon döméskolostor csatlakozott. Ez intézetek székházai, székestemplomai ma már nagyrészt egészen elpusztultak, vagy mint a pilisszentkereszti, telki, mogyoródi apátságok és a zsámbéki prépostság, omladékokban ismeretesek.
Műemlékek.
A váczi ősi székesegyházat még 1241-ben teljesen szétrombolta a tatárság, azt a fényes templomot pedig, melyet IV. Béla épített helyette, miután egyideig mecsetűl szolgált, 1629-ben mindenestül lebontották s köveit a vár erődítésére fordították. A kalocsai székesegyház, mely eredetileg ősmagyar modorú, négy saroktoronynyal ellátott épület volt s a XVII. század elejéig, mint az ország legszebb temploma szerepelt, Nádasdy hajduinak esett áldozatul. A monostortemplomok közül, melyeknek sorában kétségkívül több művészi alkotás találkozott, mindössze az ócsai, mely ma ref. egyház, érte meg épségben korunkat, és a gyönyörű zsámbéki egyházból maradtak ránk tetemes és omladék állapotukban is pompás részletek.
A világi építkezésnek is van egy értékes emléke: a visegrádi alsóvár hatalmas donjonja, melyett IV. Béla felesége, Mária királyné rakatott és a hagyomány hibásan keresztelt el Salamon tornyának. Utóbb a XIV. században, mikor a csúcsíves építés már Magyarországon is egész divattá lett, felsővárat építettek hozzá s az ekként kiegészített erőség az Anjouk alatt fényes napokat látott. Károly Róbert ragyogó palotát építtetett a vár aljába, melynek művészi pompáját I. Mátyás annyira fokozta, hogy Castelli püspök, a pápai követ Visegrádról mint "földi paradicsom"-ról emlékezett. Azonban a török világ zivatarai ennek a pompának is véget vetettek.
Vácz sorsa sokban hasolított Visegrádéhoz. Mint emezt, Váczot is több király kedvelte, lakóhelyül szolgált több fejedelemnek és Mátyás korában érte el virágzásának tetőpontját. Báthory Miklós püspök az olasz ízlés pompás alkotásaival árasztotta el a várost. Azonban a török kor itt is véget vetett minden művészi törekvésnek.
A XVIII. század műépítés tekintetében is az újjászületés korszaka volt a vármegyében. Kalocsa és Vácz főpásztorai székesegyházakat, székpalotákat és monostorokat építtettek, melyeket a festő- és szobrászművészet remekeivel díszítettek fel. E korból való a máriabesnyői kapuczinus-zárda és templom, mely a hajdani kápolna romjai alól előkerült s csontból készült Mária-szobor révén látogatott búcsújáróhelylyé vált. A világi építkezés terén viszont e korból való nagyobb szabású és művészileg megoldott épületek a herczeg Grassalkovichok gödöllői, Savoyai Jenő herczeg ráczkevei, a báró Prónayak acsai, a gróf Rádayak péczeli, és a Beleznayak pilisi kastélyai.
A XIX. század első feléből és közepe tájáról a vármegyének legszebb építészeti emléke a Károlyi-család empire-ízlésű fóti kastélya és a fóti templom, Ybl Miklósnak remeke. Azonban építettek egyebütt is. Czegléden ugyanebben az időben emelték a kéttornyú, reneissance-stílű ref. templomot s nemsokára 235rá Kecskeméten a zsidók mór ízlésű imaházát. Azonban legnagyobb lendületet az építés, mint a képzőművészetek gyakorlati alkalmazású ága, mégis a XIX. század második felétől kezdve tanusít, a mint azt a törv. hat. és hét rend. tan. városban, nemkülönben jelentősebb helyeken emelt egyházi és világi középületek hathatósan bizonyítják.
A vármegye egyházi intézményeinek és klastromainak száma arra vall, hogy a középkor parcziális műveltsége itt a Duna-Tisza közén s vidékén szintén meleg fogadtatásra talált. Kalocsán, Váczon bizonyosan volt káptalani, székesegyházi iskola, a kolostorokban középiskolai tanfolyam, melyekben a grammatikán kívül a logikát és filozófiát, sőt a sémi nyelveket is tanítani kellett, továbbá könyvgyűjtemény, könyvmásoló és díszítő, mint ama váczi Pál szerzetes, a ki 1480-ban Aquinói Tamás Summájának 1477-ben, Velenczében megjelent I. részét illusztrálta. Később az új áramlat szellője járta át a szellemi életet s a humanizmus, a rennaissance hódításaira már sokkal tüzetesebb, kimerítőbb egykorú tudósítások árasztanak világosságot. Váradon, Budán, Pécsett, Esztergomban valóságos rennaissance-udvarokkal találkozunk, de az "újjászületés" hatása Visegrádon s Pest vármegye egyéb helyein is érezhető. Kalocsán Mátyás korában Várady Péter, tudós humanista volt az érsek, ki Beroaldo szerint Olaszországnak összes tudósaival barátságban élt s fönnmaradt leveleinek (126) tanusága szerint, mint latin író nem állt alantabb Vitéz Jánosnál. Váczon ugyanakkor Báthory Miklós ült a püspöki székben; szép, előkelő modorú ember, a ki Itáliában nevelkedett, levelezésben állott Marssigliocinoval, művelte a költészetet, Galeottót nem szünt meg biztatni, hogy Mátyás király jeles cselekedeteinek megírását el ne mulassza, és annyira lelkesedett a klasszikusokért, hogy még a király előszobájában is kedvelt Cicerójával foglalkozott. Báthory szerette a fényűzést, de emellett nemcsak humanistához, hanem főpaphoz is méltó életet folytatott. "Mert házában mindig nyájas társalgás vagy tanulmányozás járja; koboz mellett énekelt dalokat hallgatnak, tisztességes tárgyakról beszélgetnek, a tétlenség, henyélés, időpazarlás pedig ismeretlen dolog. A püspök gyakran sétálgat kiváló férfiak társaságában, könyveket vive magukkal és vitatkozva. Néha pedig hintón rándul ki s olvasgatás és tisztes társalgás közben nézi meg kellemes, verőfényes hegyeit, melyek köröskörül szőlővel és gyümölcsfával vannak beültetve s az emberben azt a gondolatot ébresztik, hogy a Bachusnak szentelt halmokon Minerva és a múzsák örömest időznek."
A reformáczió hatása. Könyvnyomtatók.
A humanizmus és előkelő kedvtelései azonban, mint az ország többi részeiben, Pestmegyében sem válhattak általánosakká. A rennaissance-fényűzést megbámulta a nép, de szellemét csak igen kevesen értették s a közjólét roppant sülyedése a XVI. század elején, majd háborúk, a pusztulás és nyomor különben is másfelé terelték az emberek gondolatait. A sokaság a keresztény Istennél keresett segélyt és vigasztalást, nem a klasszikusok szellemében. Mint az országban mindenfelé, Pestmegyében is megindul és rohamosan terjeszkedik a reformáczió. Czegléd, Kecskemét, Nagykőrös, Kunszentmiklós, Dunapataj, Dömsöd, Solt, Halas, Ráczkeve, Vácz - a nagyobb helységek csaknem kivétel nélkül - versenyezve fogadják be az új tanokat és alapítják részben ma is meglevő s virágzó protestáns gyülekezeteiket. Több híres protestáns iskola támad: a váczi, a czeglédi, melyben 1546-ban nem kisebb ember, mint Szegedi Kiss István tanítja a theológiát, a kecskeméti, halasi, nagykőrösi, mély hatást gyakorolva egész nagy vidékek szellemi fejlődésére. Érdekes azonban, hogy a pestmegyei reform-mozgalmak éppen nem járnak a sajtó meghonosításával. A pestmegyei első könyvnyomtató-intézetek a katholikus középpontokban, Váczon és Kalocsán támadnak és a restauráczió korának szüleményei. A legelső pestmegyei ismert nyomtatványok 1770-ből, váczi nyomdából valók, melynek 1773-92-ben Ambró Ferencz, 1792-1823 Gottlieb Antal, 1823-1864. Plessel Lipót, 1869-75. pedig egy részvénytársaság volt a gazdája. Akkor az intézet Serédy Géza birtokába került s egyuttal jövőjébe vetett bizalommal ünnepelte meg Mária Terézia amaz intézkedésének százados évfordulóját, hogy Ambró Ferencz részére a könyvnyomtató szabadalmat kiállította.
Körülbelül abban az időben, a melyben Váczon, Guttenberg találmánya Kalocsán is meghonosult. A meghonosítója Batthyányi József érsek, a ki az ifjúság nevelését metropolisában a kegyesrendi atyákra bízta s nékik segédeszközül 1766-ban teljes nyomdafelszerelést adományozott.
236A nagy protestáns empóriumok, Kecskemét, Czegléd, Nagykőrös egyelőre nem érezték szükségét, hogy nyomtató-műhelyet állítsanak.
Ám az irodalmi élet nagymérvű nekilendülése és az a rohamos haladás, mely az országban a reformkorszaktól fogva mind szélesebb rétegeket hódított szolgálatába, a pestmegyei nagy községeket is lassanként bevonja a könyvnyomtatás szolgálatába. Szilády Károly nyomtató, a ki mesterségét valamikor Bécsben tanulta és a Magyar Kurirnak szedője volt, aztán a pápai kollégium könyvnyomtató műhelyét igazgatta, mint ilyen, még a harminczas évek elején lépéseket tett, hogy egy Kecskeméten nyitandó könyvnyomda alapítására szabadalmat nyerjen. Nyolcz évi küzdelem után sikerült végre czélhoz vergődnie. Szabadalomlevele 1841 október havában kelt ugyan, de működését még 1840 július 1-én megkezdette Tatai András professor görög nyelvtanának nyomtatásával. Szilády a negyvenes és ötvenes években Pestről is kapott megbízásokat, s a kecskeméti nyomda már akkor egyike volt az ország legjobb nevű typografus-műhelyeinek. Szilády Károly 1871-ig állott élén a nyomdának. 1871 májusában már Szilády Lajos mérnök, 1878-ban pedig Szilády László vette át, a mai tulajdonos, ki tanulmányait annak idején Kocsi Sándor jóhírű budapesti műhelyében végezte.
Míg Váczon csak 1872-ben keletkezik második nyomtató műhely, a Spitzer Miksa-féle, Kecskeméten már 1868-ban megalapítja a második nyomdát Szilády Károly tanítványa, Tóth László. 1900-ban az üzlet Fekete Mihály birtokába került.
A harmadik kecskeméti nyomdát 1899 októberében alapította egy részvénytársaság, a negyedik, az "Első Kecskeméti Naptárkiadó és Hirdetési Vállalat" műhelye, melynek tulajdonosa Eötvös Nagy Imre, 1904-ben keletkezett.
Közben egyéb városok is csatlakoztak a mozgalomhoz. Még 1876-ban beáll a sorba Nagykőrös az Ottinger-féle nyomdával, 1878-ban pedig már Félegyházán is nyomatnak.
A hovatovább fejlődő politikai és társadalmi élet fölpezsdülése és surlódásai nagy lendületet kölcsönöztek a hirlapirodalomnak, a mi viszont egész sereg új nyomtatóműhely alapítását tette szükségessé. Hirlap és nyomda ettől fogva rendszerint együtt járnak. A nyolczvanas évektől kezdve több ilyen kettős vállalattal találkozunk. Ballagi Aladár 1878-ban mindössze hat, illetőleg hét nyomtató-műhelyt talált Pestmegye területén; 1908-ban e műhelyek száma már nem volt kisebb ötvennél, s e sorozatban csupán Aszód, Budafok, Majsa, Monor, Nagykáta és Szentendre szerepelnek egy-egy intézettel; ellenben a legtöbb helynek, mint Félegyháza, Gödöllő, Kalocsa, Abony, Halas, Kispest, Nagykőrös, Ráczkeve, két, sőt Czeglédnek három, Vácznak és Ujpestnek öt-öt, Kecskemétnek pedig még ennél is több nyomdája volt kimutatva.
Könyvtárak.
Hasonló hatalmas lendületet észlelünk a könyvtárak és tudományos gyüjtemények dolgában. A pestmegyei középkori könyvgyüjtemények közül egy sem jutott el az utókorra és az ismeretes megyei könyvtáraknak egyike sem régibb a reformáczió termékeny századainál. A protestáns iskolák, melyek közül a kecskemétinek, nagykőrösinek és halasinak ma már nagy és becses könyvtára van, ekkor alapítják gyüjteményeiket, melyek főkép a XIX. században izmosodnak tekintélyes kollekcziókká. Mindamellett a gyüjtő buzgalom első nagyobbmérvű fellángolásának korául a XVIII. század tekinthető. Nagykőrösön ekkor él Balla Gergely, a ki 1772-ben 2000 kötetes könyvtárt hágy maga után; Magyary István hasonlókép a XVIII. században veti meg a Magyary-Kossák tápiószentmártoni könyvtárának alapját, melyet később utódai 4000 kötetre növeltek, Kossa Sámuel pedig a múlt század második felében újabb 12.000 kötettel gyarapított s az ország legnevezetesebb magángyüjteményeinek tett egyikévé. Váczon ebben az időben keletkezik a piaristák gazdag könyvtára; Kalocsán Patachich Ádám érsek 17.000 kötetnyi könyvkollekcziót ajánl az érseki gimnázium czéljaira (1778)
0, Batthyányi József viszont a ma már 70.000 kötetre rugó érseki könyvtárt teremti meg palotája fényes termeiben.
Mindamellett Pestmegyében a XVIII. század végének és a következő évszáz elejének nem ez, hanem Ráday Gedeonnak Ludányból 1760 körül Péczelre hozott könyvtára, a Ráday-könyvtár legtöbbször emlegetett és legtöbb lelkesedéssel 237magasztalt gyüjteménye. Kazinczynak és kortársainak iratai telve vannak dícséretével és ezt a magasztalást a modern és a régi magyar irodalom termékeinek gazdag táraként, a melynek kötetszáma idővel 25.000-re emelkedett, meg is érdemelte.
A későbbiek közül azután ott van 1878-ból a 60.000 kötetes váczi püspöki könyvtár, Peitler Antal hatalmas alapítványa; Halason Szilády Áron nagyértékű magángyüjteménye, az 1902-ben Váczra telepített 5000 kötetes Cházár-féle gyüjtemeny s végül a legmodernebb és legdemokratikusabb: Kecskemét városának derék nyilvános bibliothékája.
Figyelemre méltó jelenség, hogy a múlt század második felétől kezdve több helyütt múzeum keletkezett, régiségek vagy ethnografiai tárgyak gyüjtésére; azonban mindenek fölött kimagaslik néhai Haynald Lajos kalocsai érseknek két nagystilű alkotása: a kalocsai herbarium és csillagvizsgáló intézet, melyek közül az utóbbi a tudományt máris sok becses megfigyeléssel gazdagította.
A középkorból olyan embert, a ki Pest vármegyében irodalmi működést fejtett ki, mindössze kettőt ismer a történelem: Andreas de Petra és Váradi Péter kalocsai érsekeket. Később, a reformáczió idejében, a török uralom nehezedik a vármegye területére. Az egész nagy földdarabon nincs egyetlen nagy iskola, mely a szellemi élet munkásainak valamelyes csoportját állandóbban falai közé gyüjtené, s még kevésbé sajtó, mely efféle körök alakulására és együtt tartására hatást gyakorolhatna. Két hosszú évszázad alatt Váczon, Nagykőrösön, Kecskeméten alig egy-két tollforgató magyar válik ismeretessé.
A XVIII. század, mint minden téren, az irodalomban is némi pezsgést támasztott. Váczon és Kalocsán püspökök, kanonokok, szerzetesek több-kevesebb buzgósággal vetik magokat a tudós, deáknyelvű literaturára, különösen a szónoklat és történelem ápolására s nem kisebb embereket számlálhatnak magok közé, mint Katona István és Dezsericzky. De ennek az előkelő irodalomnak csupán a nagy, püspöki városokban van kelendősége. Kinn a periferiákban, Nagykőrösön, Kecskeméten már ebben az időben csaknem kizárólag magyarul írnak a tollforgatók, sőt a mi még több: jól éreztetik az új áramlatok hatását. Különösen a kecskemétiek. Itt még a XVIII. század folyamán megszólal - s nem éppen rosszul - a franczia vígjáték, az aufkläristák csúfolódása, a franczia bölcselkedés, a modern természettudomány, s a mi szintén figyelmet érdemel, a testvérvárosok írói közül ők vannak legtöbben és városuknak elsősége a vármegye helyi irodalmában már általok megnyilatkozik.
Szó sincs róla, az irodalomtörténet soha sem fog valamily sajátságos kecskeméti, nagykőrösi, váczi vagy kalocsai irodalomról beszélni. Arról lehet szó csupán, hogy egyik helynek több, vagy kevesebb írója van, mint a másiknak, hogy egyik több, a másik kevesebb nevezetes irodalmi alakkal dicsekedhetik. Kalocsa büszkén mutat Katona Istvánra, Városy Gyula érsekre, Tóth Mikére vagy Fényi Gyulára, mint a kik egy-egy tudományszakban jeles munkálkodást végeztek; Vácznak megvan a maga Beniczky Péterje, Dezsericzky Inczéje, Kovách Pálja, Argenti Döméje, Váry Gellértje a Kazalyja és szorgalmas, derék Karcsú Arzénja; Kecskemét büszkén vallja a magáénak Horváth Dömét, Hornyik Jánost, Bulcsu Károlyt, Fördős Lajost, Czeldert, Kovács Pált, Hanusz Istvánt és a nagyok nagyját, Katona Józsefet, a ki falai között nemcsak született, hanem mint író is folytatta egyideig munkásságát; Nagykőrösnek megvan a maga Losonczi Hányoki Istvánja, kinek "Hármas Kis Tükör"-je nemzedékeknek szolgált táplálékul és "Arany-decenniuma"; mikor az ország legnagyobb elméinek egész sora áraszt fényt a nyolcz osztályúvá épp akkor (1851) fejlesztett szerény kőrösi gimnáziumra: Arany János, Mentovics Ferencz (1850-56), Ács Zsigmond (1851-55), Szász Károly (1851-53), Szilágyi Sándor (1853-67), Losonczy László (1853-70), Tomory Anasztáz (1853-54), Salamon Ferencz (1854-55), Szabó Károly (1855-60) és a jeles munkáknak egész sora kerül Kőrösről a könyvpiaczra. Szilágyi, Szabó Károly ekkor adják ki a helyi irodalom történeti emlékeit; maga Arany, kelletlenül bár, egész évtizedet (1851-60) töltött a városban. Az iskolai foglalkozás, a kicsinyes környezet, az anyagi gondok, betegeskedése és a nemzetet ért csapásokon érzett gyötrelmei, alkalmatlanná tették terjedelmesebb munkák alkotására, ez idétt kezdett művei: a Csaba királyfi (1852-3), Mátyás diadalünnepe, a Bolond Istók, Daliás Idők, Edua, Csanád, Az utolsó magyar - mind befejezetlenül 238maradtak; ám másfelől lirája épp ekkoriban volt legtermékenyebb. Legművészibb költeményeinek, balladáinak javarésze Nagykőrösön keletkezett.
Ám egyéb helyeknek is vannak nevezetességei. Péczel a XVIII. század végén s a XIX. elején Rádayék, majd Szemere Pál révén nem egyszer látta falai között az írók javát; Fótot a negyvenes években Fáy András vidám szüretei teszik emlegetetté, melyekre számos író, művész, publiczista szokott kirándulni, a gazdának részint barátai, részint tisztelői, s ha a fővárosban volt, Deák Ferencz is megjelent ott. Vörösmarty 1842-ben a fóti szüreten olvasta fel azt a híres költeményét, mely aztán a jelenvoltaktól Fóti dal-nak keresztelve, ezen a czímen vált országszerte ismeretessé. - Ma Kunszentmiklós nevét senki sem ejti ki a nélkül, hogy a jeles, magyarostollú kálvinista papra, Baksay Sándorra ne gondolna, s viszont Halasnak szintén megvan a maga irodalmi nevezetessége az ősz tudósban, Szilády Áronban, a kinél több és nagyobb érdemeket a régi magyar irodalom körül senki ez ideig nem szerzett.
Nem egy, hanem éppenséggel tíz helyre árasztja a maga tündöklő fényét Petőfi Sándor munkássága. A nagy lírikus különösen sokat írt Szalkszentmártonban; itt készültek 1845-ben: a Fekete kenyér, Falun, Jó öreg kocsmáros, az Imádságom, az Alku cz. költemények, a "Szerelem gyöngyei"-nek 23 darabja, a Csárda romjai, Változás, Szemere Pálhoz, Téli éj, a gyüjteményekből kimaradt Oh mi szép, Álmos vagyok, Távozol hát ifjúságom, Száműztem magamat cz. darabok; 1846-ban a "Felhők", az Isten csodája, Az őrült, A szökevények, A szerelmes tenger, Elhagytam a várost, Erdőben, Gyermekkori emlékek, Mint felhők a nyári égen, Zöld leveles, fejér..., Rég elhúzták az esteli harangot; a Tündérálom, Szilaj Pista cz. elbeszélések.
Dunavecséről valók: 1841-ből: az Örök bú, Zivatar, Csal, Vendég, Elégia és Epigrammok cz. kísérletek; 1842-ből a Furcsa történet; 1844-ből: a Füstbe ment terv, Egy estém otthon, Ebéd után, Magány, Zsuzsikához, Éjjel, Vizen, Álmodom-e, A faluban utczahosszat..., Sírom, Poharamhoz, Deákpályám, Gazdálkodási nézeteim, Hattyúdalféle, Az én torkom álló malom, Te szívemnek szép gyönyörűsége, Meredek a pinczegádor, Katona barátomhoz s a gyűjteményekből kimaradt Zsuzsikához cz. költemények.
Kecskeméten s még 1843-ban költek: a Dinomdánom, Jövendölés, Halálvágy, Farkaskaland, Pálnapkor, Lopott ló; és a gyűjteményekből kihagyottak közül: Az első dal, Könyeim, Jön az ősz, Kakasszóra hajnal ébred, Emlény, Víz és bor. - Gödöllői eredetűek: a Temetőben és a Merengés 1843-ból s az Ablakodból hogyha... 1845-ből; kunszentmiklósiak: 1844-ből a Megy a juhász szamáron, Pusztán születtem, s 1845-ből a Búcsú Kunszentmiklóstól; dömsödiek: a Piroslik már a fákon a levél, Váradi Antalhoz (1845. ) és a Salgó (1846).
Végre egy-egy darabbal vannak képviselve: Aszód (1838. Búcsúbeszéd), Czinkota (1845. Felhő és csillag), Péczel (1846. Barna menyecskének), Nagykőrös (1848. Úton vagyok s nem vagy velem), Vácz (1848. Anyám tyúkja) és Félegyháza (Szülőföldemen.)
Pest vármegye városai közül e napig Kecskemétnek van legtöbb írója és legpezsgőbb irodalmi élete. Egyedül neki van színháza és irodalmi társasága is egyszersmind, a "Katona József Kör", melyet 1891-ben a derék Horváth Döme indítványára alakítottak. Ma a pestvármegyei városok közül Kecskemétnek van leggazdagabb iskolai élete. A különféle intézetek, a két gimnázium, főreáliskola, a jogakadémia, a polgári és szakiskolák évről-évre újabb tollforgató embereket vonnak falaik közé.
A sajtó.
A helyi irodalmaknak legsajátosabb és legjellemzőbb, mert leginkább helyi érdekű és színezetű része az újságirodalom, a társadalmi fejlődés nagyfontosságú segédeszköze és fokmérője. Pest vármegyében a hírlapírás egészben véve az alkotmányos érának produktuma. A kiegyezés előtt Kecskeméten nyomtatnak egy-két teljesen egyházias időszaki vállalatot, mint a "Magyar prot. egyházirodalmi ismertetések és bírálatok", vagy a "Kecskeméti Prot. Közlöny" cz. füzetes vállalat (1850-60), de a valóságos hírlapok mind később indulnak pályájukra.
Legkorábban kezdődik a tevékenység s legnagyobb terjedelmet ér el Váczon és Kecskeméten. Amott Robonyi Géza még 1867-ben indít egy Magyar Iparos czímű szaklapot, mely abban az évben megszünik ugyan, de csakhamar helyet ád egy újabb vállalkozásnak, a Váczi Lapoknak (1870.), melynek Naszál Jenő neve alatt ugyancsak Robonyi a tulajdonosa és szerkesztője. Mint ilyen azonban a 239Váczi Lapok sem él hosszabb ideig: még ugyanabban az évben Éliássy Gyula ügyvéd kezébe kerül s Vácz czímmel, Éliássy, majd Taritzky Ferencz siketnémaintézeti tanár (1873.), 3/4 év mulva Serédy Géza s végre Edvi Illés Géza, gyógyszerész-segéd szerkesztésében folytatja pályáját. 1875-ben megszünt a Vácz; de közben újabb lapok támadtak: 1872-ben a negyedévig élt Közbiztonság (1872. Szerk. Forster József), a szintén rövid életű Látcső (szerk. Felix Mihály, 1873.) s az ugyancsak Felix Mihály szerkesztésében 1873-ban megindult Váczvidéki Lap, melyet 1874-75-ben a tehetséges, de szerencsétlen sorsú Mátrai Ompolyi Ernő szerkesztett és folytatott (1875-ben már mint Váczvidékét). Ugyancsak ebből az időből való Ompolyinak egy másik lapja, a Magyar Jegyző, továbbá a Siketnémák Lapja (szerk. Atyimovits Péter) és a Váczi Közlöny, melynek egyebek között Freysinger (Tordai) Lajos, ifj. Varázséji Gusztáv, Kapás Aurél, Varga Mihály voltak szerkesztői. Aztán mintegy tíz évvel utóbb, 1885-ben, ismét Csányi János ügyvéd lép a hírlapalapítók sorába a Váczi Hírlappal, melynek 1891-ig nemcsak összeállítója, hanem nagyrészt írója is volt. E vállalattal azonban, melyet utóbb Falcsik Dezső jogtanár, majd Kulcsár Ernő vett át, ma pedig Dercsényi Dezső szerkeszt, egyelőre be is zárul a maradandó alapítások sora. A 90-es években, sőt azóta is történtek kísérletek, mint Nagy Gyuláé a Vácz és Vidékével 1895-ben, Varga Mihályé a Reménységünkkel, a Tanoncz-Ujság, stb. rövidebb-hoszszabb pályafutás után elpusztultak. Ma Vácznak mindössze két újságja van: a Váczi Közlöny (megj. vasárnap) és a Váczi Hírlap (megj. szerdán és vasárnap).
Kecskeméten szintén a múlt század hatvanas éveinek végén kezdődik a helyi hírlapírás. Ekkor - 1868. - indul meg a Kecskeméti Lapok cz. hetilap, mely azóta a város érdekeit híven és mindíg kellő komolysággal szolgálta. Első szerkesztői Hornyik János és Madarassy László voltak, kiket aztán Horváth Döme, Dékány Ráfael, Beliczay Jónás, Fekete József, Szeless József, Dömötör Sándor, Horváth János, Tassy Pál, Hanusz István, Habina János, Fördős Dezső, Dalotti Ödön, ifj. Tóth István és Nagy Mihály követtek. 1900-ban a vállalat egyesült Kovács Pálnak ugyanez évben alapított lapjával, a Kecskeméti Friss Ujsággal, politikai napilappá alakult s 1903-tól Szántó Kálmán, 1907-től Hajdú József tanárok szerkesztésében folytatja pályáját.
A Kecskeméti Lapok nem sokáig állott egyedül. Csakhamar, még 1873-ban, versenytársa támadt a szintén hosszú életű "Kecskemét"-ben, a melynek Horváth György, Fehér Péter, Dalotti Ödön, Kada Elek, Németh Dániel, Kovács Pál, Bódogh Lajos, Bagi László, Horváth Ádám és Hajdú József volt, jelenleg pedig Eötvös Nagy Imre a szerkesztője. Ugyancsak 1873-ban indul meg Pásztor Ferencz ügyvédnek hetilapja, a Kecskemétvidéki Közlöny, melyet az első évben Pesten, a következőben pedig Szegeden nyomtattak. A vállalat azonban nem volt hosszabb életű, valaminthogy teljes tíz esztendőn belül nem is akadt új alapítás, a mely a városban tetemesebb ideig prosperálhatott volna. A Kecskeméti Közlöny, melyet a nyolczvanas évek elején Kada Elek szerkesztett, még évekre terjedő pályát futott meg; ellenben Murai Károly Megyei Lapok cz. szépirod. és társadalmi hetilapja (1881.) már egyetlen hónapig sem győzte lélegzettel. 1883-ban Eötvös Nagy Imre a Testvériség czímű keresztény-társadalmi hetilapot, majd 1887-ben, a Kecskemét és Vidékét alapította. E vállalat utóbb vétel útján Somogyi János könyvnyomtató bírtokába került, a ki Pestmegyei Hírlap czímmel 1898-ig folytatta. Ez évben a függetlenségi párt megvásárolta; szerkesztését ismét Eötvös Nagy Imrére bízta és 1900-ban politikai napilappá változtatta. Félévmulva újra hetilap lett és Szappanos István szerkesztésében még egy darabig futotta pályáját.
Időközben a legkülönbözőbb természetű vállalkozások ostromolták a közönség hajlandóságát: 1885-től Czelder Márton vállalatai: a nagyértékű és tekintélyű Magyar Prot. Egyházi és Iskolai Figyelő s a Vasárnap cz. prot. népújság; a Czudar Világ, Alföldi Kis Ujság, a Német Dánieltől szerkesztett Kecskeméti Gyorsírászati Lapok, a Bodnár Sándortól 1893-ban alapított Táncztanítók Lapja, 1898-tól Maurer Jánosnak Kassán 1880-ban alapított és most Kecskemétre áthozott vállalata, a Szőlészeti és Borászati Lap, melyhez utóbb naptárak is járultak; 1899-ben Fördős Dezső és Aczél Sándor újságja, a Kecskeméti Napló; 1900-ban a Sándor Istvántól alapított, de még ugyanebben az évben meg is szünt "Városok"; a Kecskemét-Vidéki Friss Ujság (alap. és szerk. Erdélyi Árpád; u. 240Fekete Mihály sz.); a már említett Kecskeméti Friss Ujság; Mayerfi Zoltán ampelologiai folyóírata, a Homok, melynek ma Petrovits István a szerkesztője; 1902-től a ma is meglévő Országos Ellenőr ... s a fejlődés méreteit eléggé mutatja az a körülmény, hogy 1910-ben a városnak három napilapja, négy hetilapja s két havi folyóírata volt.
Kalocsán Hang Ferencz ügyvéd 1871-ben indította meg a Kalocsai Lapokat, melynek a következő évben már Gajáry Ödön volt a szerkesztője; Mócsy Antal tanítóképző-intézeti tanár, majd igazgató 1873-ban lépett föl Sárközi Lapok cz. vállalatával, majd 1878-ban a Kalocsai Néplappal, melyet 1900-ban történt haláláig szerkesztett. Kalocsán a Néplap mellett mindössze pár folyóirat keletkezett: a Jézus Szent Szíve Hírnöke, melynek 1884 óta Tóth Mike a szerkesztője, a Fonyó Páltól alapított Kath. Hitoktatás (1885-92), az ezzel körülbelül egyidős Szűz Mária Virágos Kertje cz. hitbuzgalmi füzetes vállalat (szerk. Tóth Mike) és 1907-ben A Kalocsai Jézus Társaság Stefaneum Levelező-Lapja, mely P. Bíró S. J. szerkesztésében évenként kétszer jelenik meg.
Nagykőrösön Tóth József ügyvéd szerkesztette az első hírlapot. A vállalat, melynek czíme "Nagy-Kőrös" volt, 1877-ben indult meg és 1893-94-ben Csiptető cz. rendkívüli melléklettel gyarapítva, futotta pályáját. Azonban közben újabb organumok támadtak mellette: 1883-ban a Nagy-Kőrösi Lapok (szerk. Gubody Sándor), mely még keletkezése évében megbukott, 1893-ban a Nagykőrösi Hírlap, melylyel a Nagy-Kőrös végre is összeolvadni volt kénytelen. 1895-től fogva a két vállalat mint Nagykőrösi Hírlapok, Tóth József főszerkesztősége, ifj. Takács Béla felelős és Plager Gyula társ-szerkesztése alatt folytatta munkásságát és mint a Közérdek cz. újságnak versenytársa, melynek viszont Losonczy László tanár volt a szerkesztője (1895-98.). 1907-ben Nagykőrösnek mindössze két helyi lapja élt: a Nagykőrösi Hírlap és a Nagykőrösi Ujság.
A hírlapírás azonban egyre terjedt tovább. Egy évvel utóbb, mint Nagykőrösnek, már Félegyházának is megvolt a maga újságja: a Félegyházai Lapok (szerk. Honthy László), vagy, a mint a következő 1879. évben nevezte magát a Félegyháza és Vidéke; s még utóbb: Kún-Félegyháza és Vidéke. E vállalatot követték a többiek: a Félegyháza, a Kereskedő-Ifjak Lapja (1884.), a Félegyházi Hírlap, melyet Holló Lajos alapított 1885-ben és szerkesztett 1887-ig; azután a XX. század elejéről a Félegyházi Közlöny és Az Alföld cz. napilap; következtek a czeglédi újságok: a Czegléd és Abony, a Czegléd, Czeglédi Független Hírlap, Czeglédi Ujság és a Czeglédi Hírlap; a Halasi Ujság, Halas és Vidéke, Kis-Kunság, Halas és a Kis-Kun-Halasi Ujság, a Kiskunhalasi Helyi Értesítő; az újpesti hírlapok egész sora: az Ujpest (1884-5. szerk. Ágoston János) és folytatása, az Ujpesti Hírlap (1885.), Ujpesti Közlöny, Ellenzéki Hírlap, Közérdek, Festő-Munkás, Ujpest, a Rendezett Tamás cz. élczlappal. A 90-es évek elején Nagykőrösön nyomták a Kécske és Vidékét. Kispesten Seper Kajetán szerkesztett a század vége felé sokat emlegetett újságot, a Kispest-Szent-Lőrinczi Ellenőrt, melyet idővel Sepernek más vállalata: a Kispest-Szent-Lőrinczi Lapok és melléklapja, a Darázs követett. A XX. század elején már alig van község, mely egy, esetleg több újságot nem táplálna s 1907 elején a vármegye területén a már említetteken kívül a következő vállalatokat találjuk: Abony; Alsó-Dabas és Vidéke; Aszód és Vidéke; Budafok és Vidéke; Dunavecse és Vidéke; Gödöllőn: Zászlónk, Gödöllői Hírlap, Gödöllő és Vidéke; Kis-Kun-Majsa; Kis-Kun-Majsai Hírlap; Kispesti Napló; Kispest és Vidéke; Kun-Szent-Miklós és Vidéke; Kis-Kunsági Híradó (Kunszentmiklóson); Lajosmizsei és Kerekegyházi Híradó; Monorkerületi Lapok; Monor és Vidéke; Nagy-Kátai Hírlap; Ráczkevei Hírlap; Ráczkevei Közlöny; Szabad Hon (Rákospalota); Dunamellék (Solt); Szent-Endre és Vidéke.
Művészet.
Művészeink közül Tury Gyula Czegléden (1866.), Fényes Adolf Kecskeméten (1867.), Thorma János Halason (1870.), Vesztróczy Manó Ujpesten (1875.) született. Lotz Károly és Temple János Váczon töltötték gyermekkorukat; de másutt szerezték hírnevöket és jórészt a fővárosban vagy egyéb középpontokon fejtették ki munkásságok javarészét. A Váczon élt festők, kikről Karcsu emlékezik, Lencs Vilmos Lajos és Forster Gusztáv mint másolók keresték kenyeröket, csupán Nagy Török Ede (szül. Vácz, 1836.), Zichy Ipoly kanonok udvari festője vált ki eredeti képekkel.
Legújabban Gödöllő erdős lankáin alakult egy művésztelep. A kis csoport
241tagjai: Kőrösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Zichy István, azután Raab Ervin, Remsey Jenő, Undi S. Carola festők, Sidlo Ferencz képfaragó és társaik.
*
A következő sorok - különösen Szinnyei nyomán - a pestmegyei születésű, vagy itt hosszabb időn át működött írók életrajzának és írói munkásságának főbb adatait kívánják összefoglalni.
Abonyi Lajos.
Abonyi Lajos (családi nevén Zsarolyáni Márton Ferencz) abonyi földbirtokos (l. Nógrád m.), kiváló elbeszélő, az alföldi népéletnek magyaros, egészséges, népies ízű rajzolója. 1861-ben Pest vármegye aljegyzője, 1867-72-ben, járási gyámfelügyelője volt. Meghalt 1898-ban. Kezdetben a Hölgyfutárba dolgozott, de különösen 1857 óta fejtett ki gazdag munkásságot. Elbeszélései egymást érték a lapokban és albumokban. Bővebb életrajzi adatait szülővármegyéje monografiájában fogjuk közölni.
Ábrahámffy János.
Ábrahámffy János, a kalocsai érseki uradalom ügyésze, a XIX. század közepe táján nagy szerepet játszott Kalocsa közéletében. 1858-59-ben naptárt adott ki és 1862-ben, az árvíz alkalmából Hang Ferenczczel és Mennyei Józseffel együtt a károsultak javára könyvet szerkesztett (Sárközi árvízkönyv, Kalocsa, 1862), melyben Heine-fordításokat közölt. Irogatott még a Törvényszéki Csarnokba (1860-62) és a Gazdasági Lapokba (1860.). Megh. 1867.
Ács Károly.
Ács Károly, szül. Kis-Bankháza pusztán, 1824-ben. 1845-ben a pilisi járásnak tiszt. esküdtje, 1848-ban szolgabíró lett és tevékeny részt vett a szabadságharczban. E miatt elfogták és 1852-ben halálra ítélték, majd - kegyelemből - várfogságba hurczolták. Hat évi raboskodás után kiszabadult, a pesti Seltenreich-féle intézetben nyolcz évig mint magyar nyelvtanító működött s 1861-ben, majd 1865-ben a szentendrei kerület országgyűlési képviselőjévé választották. Közben mint az első magyar ált. biztosító-társaság igazgatósági jegyzője, majd mint a Pannonia viszontbiztosító-társaság titkára a biztosítás terén is működött. Meghalt 1894-ben, Ráczkevén.
Munkássága: Költeményeket és czikkeket írt az Atheneumba (1842), a Vas. Ujságba (1856., 1859.), a Magyar Sajtóba (1857), Szépirod. Közlönybe (1858.), a Kalauz, Nővilág, Napkelet czímű lapokba, (1858-60), a Honba (1865) és Igazmondóba (1871); ifjúsági dolgozatokat a Kis Pajtások czímű füzetekbe és az Ifjúság Lapjába. - Önálló munkái: Virágok a román népköltészet mezejéről, Pest, 1858. Magyar, német és cseh-tót beszélgetések. U. o., 1859. Magyar, német, román beszélgetések. U. o., 1859. Magyar, német és szerb beszélgetések. U. o., 1859. Magyar, német, olasz, román, cseh-tót és szerb beszélgetések. U. o., 1859. - Biztosítsd javaidat. Arad. 1862. Még három román népdallam. Pest, 1871.
Acsay Antal.
Acsay Antal, kegyesrendi áldozópap, theol. és bölcs. doktor, egyet. magántanár, szül. 1861-ben Felső-Alpáron. 1889-ben tanár és tanulmányi felügyelő lett a kegyesrendiek nyitrai hittudományi intézetében s 1894-től ugyanily minőségben Budapesten működik. 1897-ben a budapesti tudományegyetem bölcs. karán a pedagógia történetéből magántanárrá képesítették; 1907-ben ugyanott a hittud. kar a ker. neveléstudomány előadásával bízta meg. Beutazta Olasz-, Német-, Franczia- és Angolországot, Belgiumot és Hollandiát.
Munkássága: Dolgozott a Budapesti Szemlébe, Athenaeumba, Egyet. Philol. Közlönybe, Magyar Paedagógiába, Kath. Szemlébe, Magyar Szemlébe, Uj Magyar Szemlébe, Hittudományi Folyóíratba, Bölcseleti Folyóiratba és a Magyar Középiskolába. - Önálló müvei: A magyarországi kegyes Tanítórend befolyása XVIII. századi tanügyünk fejlődésére. Vácz, 1887. - A humanisták és a skolasztikusok küzdelme. Budapest, 1895. és 1898. - Cicero, mint bölcselő. U. o., 1899. Dante, Macchiavelli, Savonarola. U. o., 1900. A renaissance Itáliában. U. ott, 1905. Munkában: Neveléstudomány (a Szt. István-Társulat megbízásából). A pedagógia történelme két kötetben.
Ádám Gerzson.
Ádám Gerzson, szül. Izsákon, 1832-ben. A nagykőrösi gimn. igazgatója volt.
Munkája: A nagykőrösi ev. ref főgimnázium története. Nagy-Kőrös, 1896. (Joó Imrével.)
Alpáry Lajos.
Alpáry Lajos, szül. 1867 aug. 27-én Váczott. Egyetemi tanulmányai végeztével előbb tanárkodott, majd átvette a Parlament czímű folyóirat szerkesztését. 1897-ben Pozsony vármegyébe nevezték ki kir. segédtanfelügyelőnek. Négy év mulva Árva vármegye kir. tanfelügyelője lett s itt az elhanyagolt nemzeti népoktatás ügyének rendezésével kiváló érdemeket szerzett. 1901-ben Zólyomba, 1906-ban pedig Heves vármegyébe helyezték át s jelenleg is itt működik.
Munkássága: Vadvirágok, verskötet. - Elbeszélések, novellagyüjtemény. - Bánffy Dénes czímű drámáját a Kisfaludy-Társaság dicséretben részesítette. - Az ezeréves Magyarország históriája czímű népies könyvecskéje 10.000 példányban forog közkézen. - Több tudományos szakmunkát fordított németből, francziából és csehből. Nagy elterjedtségnek örvendenek az új tantervhez alkalmazott elemi és polgári iskolai történelmi és földrajzi kézikönyvei. (6 kötet.) Több budapesti napilapnak ma is dolgozótársa.
242Alvinczi Ferencz.
Alvinczi Ferencz, váczi egyházm. áldozópap, szül. Váczon, 1827-ben. Kegyesrendi tanárnak készült, de 1848-ben ő is kardot kötött és utóbb, a fegyverletétel után, világi papnak állott. A theologiát Egerben és Pesten hallgatta, aztán 1853-58-ig több helyen káplánkodott. 1859-ben Kecskeméten a nemzeti iskolák igazgatója volt, 1860-tól a sámsoni curatia adminisztrátora. 1865-ben csongrádi plebánossá nevezték ki s 1869-ben a hódmezővásárhelyi kerület alesperese lett. Irogatott a pesti növendékpapság Munkálataiba (1852-4.), a Religióba, Kath. Néplapba és a Tanodai Lapokba.
Munkái: Szent Miklós napja. Pest, 1854. - Pali és Gyuri. U. o., 1854. - A braminok. U. o., 1856. - Erkölcsi példák. U. o., 1858. - A braminok. Lemercier A. u. Ford. Eger, 1882. - A Szent István Társulatnál kiadásra elfogadva: Stuart Mária története, regényes tört. vázlat; - Vadorzók, ifjúsági olvasmány francziából.
Arany János.
Arany János. 1851-1860 között a nagykőrösi ref. gimnáziumnak volt tanára. Ebbeli működésének irodalmi emlékei: A magyar nemzeti versidomról szóló értekezés, mely az intézet 1855-56. évi tudósítványában jelent meg először; továbbá magyar irodalomtörténeti kompendiuma, melynek 54 lapra terjedő kéziratát Szilágyi Sándornak adta át, ki a tanszéken örökébe lépett. E kéziratból megjelent a legújabb korról való résznek 30-42. §-a (Pesti Napló, 1893. május 14. 137. sz.), 27., 39. és 40. §. (Benkó Imre, Arany J. tanársága Nagykőrösön. Nagy-Kőrös, 1897.) s az 1-17. §. az Egyet. Philol. Közlönyben.
Argenti Döme.
Argenti Döme, orvos, szül. Váczon. Értekezései a Gyógyszerészeti Hetilapban, a Hasonszenvi Közlönyben, a Hasonszenvi Lapokban, melyet 1868-70-ben szerkesztett is, továbbá a Homoepath. Zeitung hasábjain jelentek meg.
Aszódi Sámuel.
Aszódi S. Sámuel, családi nevén Seitleben, hirlapíró, szül. Aszódon, 1844-ben. A XIX. század hatvanas éveiben munkatársa volt a Gyermekbarát czímű ifjúsági lapnak, melyet utóbb szerkesztett is, továbbá a Szabad Sajtónak, a Szabad Egyháznak és a Temesi Lapoknak. Szerkesztette a Kis Ujságot (1870), a Kis Tükör czímű gyermeklapot (1872-73) és a Tükör-Naptárt (1873) s belső munkatársa volt a Chorin-féle Magyar Hiradó czímű kőnyomatosnak. 1876-ban halt meg.
Munkái: Szünnapok. (Beszélyek az ifjúság számára.) Pest, 1868. - Magyar köszöntő, 1874.
Bagi László.
Bagi László, hirlapíró, 1852-ben, Kecskeméten született. Tanulmányait szülővárosában végezte s ugyanott 1872-től kezdve különféle városi hivatalokat viselt. Jelenleg h. polgármester. 1871-ben munkatársa a K. Lapoknak, 1873-tól a Kecskeméti Közlönynek s 1874-től fogva a Kecskemétnek, melyet 1881-82-ben szerkesztett is, e mellett verseket, rajzokat, elbeszéléseket, emlékbeszédeket, társadalmi és jogi dolgozatokat közölt különféle vidéki és fővárosi vállalatokban a Jász-Kunságban, Szentesi Lapban, Zala-Somogyi Közlönyben, a "Katona József-Kör" évkönyvében (1896), a Hornyik-Albumban (1894), a Városok cz. közigazg. lapban, a Magyar Közigazgatásban és a Jogtud. Közlönyben. Adonis cz. tragédiájával 1881-ben az Akad. Teleki-pályázatán dicséretet aratott.
Munkája: A kecskeméti róm. kath. egyházközség szervezeti szabályainak tervezete. - Kecskemét, 1887. - Szerkesztette a "Kecskemét múltja és jelene" czímű monografiát (I. kötet Kecskemét, 1896.) a kecskeméti "Millenniumi beszédek", "Emlékkönyv a honvédemléktábla leleplezésére" és az "Ünnepi beszédek az 1848 márczius 15 félszázados évf. alkalmából" cz. gyüjteményeket.
Bajtsy János.
Bajtsy János, komárommegyei főszolgabíró, majd alispán, szül. Váczon, 1742-ben, meghalt Komáromban, 1798-ban. Deák alkalmi versezeteket írt.
Munkái: Epigrammatum libri II. Comáromii, 1795. - Epigrammatom liber III. U. o., 1796.
Bajtay Antal.
Bajtay Antal, báró, Zsidón, 1717-ben született. Mint a piarista-szerzet tagja, 1736-ban Rómába, s innen Párisba utazott, ismereteinek gyarapítása czéljából. 1747-ben a pesti gimnáziumban tanított; 1749-ben a bécsi Teréziánumhoz nevezték ki a történelem és archaeologia tanárává, majd József trónörököst oktatta. 1754-ben rendfőnökké, 1760-ban pedig erdélyi püspökké lett s báróságot nyert. Meghalt 1775-ben.
Bakos Gábor.
Bakos Gábor, szül. Ráczkevén, 1847-ben, 1872-ben a Közigazgatást és 1874-ben a Budapest czímű politikai napilapot szerkesztette. Irt az Egyetértésbe és a Magyar Szalonba.
Munkái: Vélemény a közös ügyek közös kezelése tárgyában. Pest, 1865. Az első magyar rendőri congressus okmányai. U. ott, 1871. Az első magyar országos rendőri zsebnaptár. U. ott, 1872. A közigazgatás jogtudománya. I. köt. Bpest, 1878. A magyar jogi műnyelv kérdéséhez. U. ott, 1880. A jogi műnyelv alapelvei és törvényei. U. ott, 1883.
Baksay Sándor.
Baksay Sándor (l. Baranya m.) ref. püspök, mint halasi gimn. tanár (1855-1862.) s 1866-tól kunszentmiklósi lelkész, szintén Pest vármegyében fejtette ki jeles irodalmi munkásságát. Dolgozott a prot. egyházi lapokba és vállalatokba, 243továbbá más lapokba, s 1872-ben a Kisfaludy-Társaság tagjai közé emelte. Irodalmi működését Baranya monografiájában fogjuk bővebben ismertetni.
Balázs István.
Balázs István, ref. főgimn. tanár Kecskeméten, szakczikkeket írt a helyi lapokba, különösen a Homokba.
Munkái: A pollenről. Kolozsvár, 1898. A kolozsvári piaczi tej. Kecskemét, 1899. A franczia és svájczi Jura hegység természeti és politikai földrajza, Bpest, 1900. - Kézíratban: Egy erdélyi tanulmányút. Adatok a kecskeméti ev. ref. collegium történetéhez.
Baligó János.
Baligó János, kegyesrendi szerzetes (szül. Kalocsán, 1852.) Selmeczen, Léván, Veszprémben, Kecskeméten, Váczon, Máramarosszigeten, Szegeden, Kolozsvárt és Nagykárolyban tanárkodott. Kisebb dolgozatokat írt a helyi és vidéki lapokba.
Munkái: A piaristák alsóbb iskoláinak tanmenete és módszere a Ratio Educationis előtt. Kisfaludy S. mint regeköltő. (A m.-szigeti algimn. Ért. 1877.) Az ókori mythusok magyarázási módja: (A szegedi főgimn. Ért. 1881.)
Balla Gergely.
Balla Gergely, nagykőrösi bíró, szül. Nagy-Kőrösön, 1710 körül, megh. 1772 után. Munkája: Nagy-Kőrösi Krónika. Kiadták: Szabó Károly és Szilágyi Sándor. Kecskemét, 1856.
Balla Károly.
Balla Károly, pestmegyei várkapitány, az Akadémia lev. tagja (szül. Nagykőrösön, 1792., megh. 1873.) 1817-től 1868-ig sokat írt az egykorú hírlapokba és folyóiratokba.
Munkái: Örömvers. Pest 1813. Gyászdal. U. o., 1814. A schaumburgi nympha-pásztorok. U. o., 1815. Zsebtükör. U. o., 1825. Hősregék a magyar előidőkből. U. o., 1826. Vélemény a büntetésmód javítása iránt. U. o., 1841. Rhapsodia. Szűrös elmefuttatás. Pest, 1865. 1836-37-ben a Kémlő czímű gazdasági, ipar- és keresk. lapot szerkesztette. Igen sokat foglalkozott meteorologiával és időjóslással, rengeteg idevágó adatot és jegyzetet hordott össze; meteorologiai munkáját azonban az Akadémia nem méltatta kiadásra.
Ballagi Aladár.
Ballagi Aladár, országgyűlési képviselő, a jeles történetíró és tudós, Kecskeméten, 1853-ban született. Iskolai tanulmányait Budapesten és Heidelbergben végezte és a tanári pályára lépett. Már 1875-ben tanított a budapesti ref. theol. intézetben, a következő évben pedig a sárospataki jogakadémián, 1877-ben pedig a budapesti egyetem magántanárrá képesítette; két évvel utóbb már egyet. helyettes, 1883-ban rk. és 1889-ben rendes tanárrá nevezték ki. Mint író, rendkívül gazdag tevékenységet fejtett ki a lapokban és folyóíratokban: a Prot. Egyh. és Isk. Lapban, a Vas. Ujságban, Századokban, a Hazánk és Külföld, Magyarorsz. és a Nagyvilág, Magyar Nyelvőr, Közérdek, Athenaeum, Figyelő, Typographia, Arch. Értesítő, Pesti Napló, M. Könyvszemle, Hon, Magyarország, Budapesti Hirlap, Budapesti Szemle, Ung. Revue, Egyet. Phil. Közlöny, Földrajzi Közlemények, Prot. Szemle stb. hasábjain.
Főbb munkái: A magyar kir. testőrség története. Pest, 1872. A magyar nyomdászat tört. fejlődése. Budapest, 1878. Világtörténelem Duruy nyomán, francziából átdolgozva. U. o., 1880. Wallenstein horvát karabélyosai. U. o., 1882. Kecskeméti W. Péter ötvöskönyve. U. o., 1884. Colbert. U. o., 1887-90. Bucsujáróhelyek Oroszországban. U. o., 1888. I. Frigyes Vilmos porosz király. U. o:, 1888. Francziaország hatása Európa művelődésére. U. o., 1889. Régi magyar nyelvünk és a Nyelvtört. Szótár. U. o., 1904. - 1901-903. az Akadémia Irodalomtörténeti Közlemények czímű folyóíratát szerkesztette. - Mint az Akadémiának tagja, 1898-99-ben kemény harczot indított a Nyelvtört. Szótárt bíráló hatalmas felolvasásaival.
Ballagi Béla.
Ballagi Béla, jogtudor, keresk. minisztériumi tisztviselő (szül. 1860-ban, Nagy-Kőrösön), czikkeket írt a M. Nyelvőrbe és a Nemzetgazdasági Szemlébe.
Munkái: Az éjszakamerikai Egyesült-Államok megalapítása. Bpest, 1886. Az ipartörvény magyarázata. U. ott, 1886. A mezőgazdasági hitelszövetkezetekről. U. ott, 1887.
Ballagi János.
Ballagi János, orvostudor (szül. Nagykőrösön, 1857.), a ki 1881-82-ben Korányi tanár belgyógyaszati klinikájának volt gyakornoka, 1883-86-ban a görbersdorfi Brehmer-féle intézetben működött s 1887-ben Miskolczon telepedett le; a szakbavágó folyóiratokban közölt czikkeket.
Munkái: A gyomor hámsejtjeiről. Budapest, 1881. A fertőző betegségek kórtani szempontból. U. o., 1883.
Ballagi Károly.
Ballagi Károly, kir. tanácsos és tanfelügyelő, 1852-56-ig Kecskeméten, 1856-69-ig Nagykőrösön tanárkodott. Mint ilyen, munkatársa volt a Vas. Ujságnak; 1858-ban az Iparosok Naptárát adta ki, 1860-ban a Nagy-Kőrösi Naptárt 1861-re.
Munkái: Történeti életrajzok. I-II. k. Pest, 1852. - Aranybánya. Képes ABC. U. ott, 1852. - Az állatvilág csodái. Egy kecskeméti tanártól. U. ott, 1853. - Német olvasókönyv. U. ott, 1853. - Regék és elbeszélések. U. ott, 1855. - (Egy nagykőrösi u. a.) Magyar feladatok a német nyelv gyakorlására. U. ott, 1857. - Geschichte Ungarns für Volksschulen. U. ott, 1860. - Magyarország története. U. ott, 1861. - Magyarország és Erdély története izr. népisk. számára. U. ott, 1862. - Der ungarische Sprachmeister. U. ott, 1864.
244Balogh Lajos.
Balogh Lajos, ref. lelkész, 1847-ben, Szabadszálláson született. Pátkán, Vaálon káplánkodott s 1872-ben Gyúróra (Fehér m.) rendes lelkészszé választották. Oktatásügyi, politikai és szépirodalmi dolgozatokat írt a lapokba és Öreg Jánossal együtt szerkesztette Gyakorlati Lelkészetet (Székesfehérvár, 1874-77), 1882-től a Magyar Földmíves szerkesztője. Fehér vm. biz. tagja, egyh. tanácsbiró és áll. gazd. tudósitó.
Munkái: Honpolgártárs. Népisk. tanulók számára. Székesfehérvár, 1870. - Gazdászattan. U. ott, 1872. - Szóljunk igazságot. Pest, 1872. - Gondűző, Bpest, 1873. - A métermértékek ismertetése. Székesfehérvár, 1873. - A tanítók segélyezése. U. ott, 1874. - Észrevételek a II. egyet. tanítógyűlésre. U. ott, 1874. - Hasznos olvasmányok. Bpest, 1876. - Gecsemáné-kert. Elmélkedések, imák. Székesfehérvár, 1879.
Bangó Pető.
Bangó Pető, aradi ügyvéd, halasi születésű, a szabadságharczban mint honvéd, majd mint Kovács Ágoston kormánybiztos titkára vett részt. Utóbb elfogták s Haynau halálra itéltette, azonban kegyelmet nyert és 1852 körül halt meg. Költeményeket írt különféle lapokba. A korszerű epos cz. értekezését (Kisf.-társ. Évk. VI. k.) a Kisfaludy-társaság dícsérettel tüntette ki (1844), a Nagynak és fenségesnek fogalmáról írt dolgozatát pedig 15 aranynyal jutalmazta (1846). Szerkesztette és kiadta az Arad cz. polit. lapot (1848.)
Bankos Károly
Bankos Károly, szül. Izsákon, 1821-ben. Kunszentmiklós városának közbírájává, közgyámjává lett. 1867-ben a városi törvényszék polgári s bűnügyi bírójává s a telekkönyvi ügyek előadójává választották meg, 1872-ben pedig a kunszentmiklósi kir. járásbírósághoz albíróvá nevezték. Tudósításokat, apróságokat és vegyes czikkeket írt a lapokba. Egyike volt Petőfi barátainak; a költő többször meglátogatta s 1845 július 23-án B. házánál rögtönözte "Búcsú Kun-Szent-Miklóstól" czímű költeményét. Mikor pedig Petőfit 1848 június 15-én a követválasztásról elűzték, Bankos kelt védelmére a Pesti Divatlapban (június 27-én) közölt levelével, melyet azután a többi lapok is átvettek.
Bányik Ignácz.
Bányik Ignácz, jézustársasági áldozópap, szül. 1850-ben Kalocsán. Jelenleg éppen harminczadik esztendeje, hogy a kalocsai érs. főgimnáziumban a klasszika filológiát s a magyar és német nyelvet tanítja. Közben (1885-1889) mint az osztrák-magyar rendtartományi főnökség kormánysegéde és tanácsosa is működött és a tanuló-ifjuságnak több éven át vasárnapi, majd ünnepi szónoka volt. - Czikkeket, költeményeket írt a folyóíratokba s a tőle készített "Jézus-szíve társulati beíratkozó füzetke" kb. 300.000 példányban forog közkezén.
Önálló művei: A barátkozás. Olaszból. Kalocsa, 1882. - B. Petri Canisii S. J. theologi Catechismus Graeco-latinus. Opera R. P. Georgii Mayr S. J. Textum recognovit atque appendicem precum adiunxit. 1883. - Katholikus oktató és imádságos könyv egészségesek és betegek használatára. Schlőr és Kochem u. németből. U. ott, 1884. - Jézus édes Szíve. Schaumburg-Hattler nyomán, németből. U. ott, 1888. - Kosztka Sz. Szaniszló élete. Arndt u. németből. U. ott, 1893.
Baráth Ferencz.
Baráth Ferencz, tanár, szül. Kunszentmiklóson, 1844-ben. 1867 végén Edinburgba ment s két évi ott-tartózkodás után 1869-ben a budapesti ref. főgimnáziumak lett tanárává. Megh. 1904-ben. Baráth egyike legjobb tanulmányíróinknak. Igen sokat dolgozott a lapokba és folyóiratokba.
Munkái: Nyugat-Európa és Hazánk. Pest, 1871. - A prostitutio. U. ott, 1872. - Deákpárti vagy ellenzéki? U. ott, 1872. - Magyar tan- és olvasókönyv. Magyar olvasókönyv. U. ott, 1872. - Aesthetika. U. ott, 1872. - Az országos nőképző-egylet története. Bpest, 1873. - A franczia forradalom. Ford. Carlyle után. Bpest, 1875-78. - Irodalmi dolgozatok. Bpest, 1895. - Sajtó alá rendezte Vörösmarty (1871) és Dömötör János műveit (1878.) - Megindítója s egyik szerkesztője volt (1882-84.) a M. Philos. Szemle cz. folyóíratnak.
Barina Vendel.
Barina Vendel, írói nevén Kuthen, a költő, 1834-ben Halason született. 13 évig Tápióbicskén s egyebütt káplánkodott. 1870-ben Tápiószentmártonban helyettes, majd később ugyanott rendes lelkészszé lett s 1875-ben ugyanily minőségben Tápiógyörgyére került. Meghalt 1875-ben.
Munkái: Egy főispán családja. Regény. Bpest, 1861. - Fehér Bandi. U. ott, 1865. - A végrendelet. U. ott. - Ujabb költemények. U. ott, 1866. - Isten újja, vagy egy szegény család története. Esztergom, 1868. - Kuthen hátrahagyott költeményei. Kiadta Gyurinka Antal. 1888.
Barna Jónás.
Barna Jónás, budapesti elemi (1877) s 1889 óta polgári iskolai tanító (szül. Kecskeméten, 1851) a tanügyi lapokba irogatott. Önállóan megjelent munkái tankönyvek elemi és polgári iskolai használatra.
Bartek Lajos.
Bartek Lajos. Váczon és Kecskeméten tanított, 1898 szept. 1-től pedig a kiskunhalasi ref. főgimnázium tanára. Számos értekezése és közleménye jelent meg a helyi lapokban, szakfolyóiratokban és értesítőkben.
Önálló munkái: A természet az ember szolgálatában. Vácz, 1887. - Esztergom és vidéke, Esztergom, 1889. A bubusok földrajzot tanulnak. - Válaszul egy "Apá"-nak. Kiskunhalas, 1902. Tanügyi észrevétel egy elfajulni látszó ügynek érdekében. U. ott, 1902.
245Báthory Gábor.
Báthory Gábor, theol. doktor, szül. Solton, 1755-ben. Előbb a tassi, majd a dunapataji ref. egyház lelkésze, 1814-ben a dunamelléki ref. egyházkerület püspöke lett. Az 1838-iki nagy árvíz után Nagykőrösre, nyugalomba vonult és ugyanott meghalt 1842-ben. Dolgozott a Fördős-féle Papi Dolg. Gyászesetekre cz. vállalatba és kiadta Pesten a nagyváradi bibliát. Ezenkívül igen sok alkalmi prédikácziót bocsátott közre nyomtatásban.
Művei: A ker. vallás igazságának ... megmutatása. Vácz, 1807. - (A ker. vallás igazsága cz. füzetben, Megyei Pál és Mocsi István beszédeivel együtt). Emlékezet kövekkel megrakott temetőkert. Pest, 1820-21. - (Halottas prédikácziók.) Az evangeliumi keresztyén tolerantia két prédikáczióban előadta. U. ott, 1822. - Lehet-e, van-e egyedül idvezítő ecclesia? U. ott, 1822. - Kéziratban: több mint 80 alkalmi, ünnepi és gyászbeszéd s imádság és a heidelbergi káté magyarázata.
Bátky Károly.
Bátky Károly, ref. tanító, 1817-ben Monorra, 1820-ban Gyömrőre, 1827-ben Alsónémedire s végre 1841-ben Kecskemétre került, hol 1859-ben meghalt.
Munkái: A tökéletes dohánytermesztésnek ... leírása. Pest, 1837. - Elemi olvasókönyv. Kecskemét, 1841. - Rövid útmutatás a magyar nyelvtudományra. U. ott, 1842. - Futó-homok megfogása és használása módjáról. Pest, 1842. - Gyors olvasótáblák, U. ott, 1843. - Erkölcsi kalauz növendékgyermekek számára. Kecskemét, 1843. - Mulatva oktató könyvecske. U. ott, 1845. - Budapestnek árvíz elleni megóvásáról. Pest, 1845. - Rövid általános földleírás. Gyermekek számára. U. ott, 1847. - Gyermekbarát. Kecskemét, 1852. - Bibliai történetek. Buda, 1854.
Bátorfi Lajos.
Bátorfi (Bibók) Lajos, hirlapíró, Félegyházán 1835-ben született. 1854-ben szülővárosában az árvaszéknél nyert alkalmazást. Azután egészen az írásra adta magát. 1858-60-ig a Borászati Lapok, 1861-64-ig a Győri Közlöny munkatársa volt, 1867-71-ig pedig Nagykanizsán a Zala-Somogyi Közlöny segédszerkesztője. Közben (1868) Kandi Klári cz. élczlapot szerkesztett; majd 1872-74-ig a Somogyi Közlönynek s 1874-82-ig a Zalai Közlönynek volt szerkesztője s 1876-78-ig az Adatok Zala vármegye Történetéhez czímű füzetes vállalaté. 1878-ban Szabó Lajossal együtt a Párisi Lapokat és 1880-87-ig a Zalai Tanügyet szerkesztette. 1887-ben a Zalai Közlönynek kiadótulajdonosa és szerkesztője lett s mint, ilyen Zalai Közlöny könyvtára cz. füzetes vállalatot alapított. Igen sokat írt saját lapjaiba és más lapokba.
Önálló munkái: Mezei virágok. Vácz, 1858. - Bánatos szív. Pest, 1880. - Nemzeti szikrák. Debreczen, 1861. - Juliska, népszínmű 3 felv. Győr, 1862. - Darázsfészek. Pikáns színdarabok. Nagy-Kanizsa, 1868. - 111 költemény. U. ott, 1869. - Virág-csokor. U. ott, 1869. - Sonettek. Pest, 1871. - Jenő. Dr. 5 felv. U. ott, 1871. - Antónia, tört. színmű 5 felv. U. ott, 1872. Konstantinápolyig és vissza. U. ott, 1873. - Mirza, a szép kunleány, tört. színmű 3 felv. U. ott, 1873. - A muraközi kérdés. U. ott, 1873. - Tengerész küzdelme. Regény, németből. U. ott, 1873. - Női fegyver, vígj. 4 felv. U. ott, 1875. - Tíz év emléke Zalában. 1867-76. U. ott, 1878. - Párisig és vissza. U. ott, 1878. - A szülőföld és a haza. Zala megye földrajza. U. ott, 1880. - Anya mint honleány. U. ott, 1881. - Nefelejtsek. (Költemények). Keszthely, 1884. - Utolsó Zrinyi. Költ. beszély I. r. Mura-Szombat, 1885. - Irénke. N.-Kanizsa, 1886. (Költemények.) Rómáig és vissza. U. ott, 1888. - Tizenöt év emléke Zalában. 1876-90. (szétszórtan megj. czikkek gyűjteménye.) - Nagy-Kanizsa monografiája. - A Palini Inkei család története.
Belák József.
Belák József, 1829-32-ig Kecskeméten tanárkodott, 1832-42-ig Ókécskén lelkész, s végre 1842-49-ig újra a kecskeméti ref. gimnázium tanára.
Munkája: Római régiségtan. 1844. - Magyar irodalomtörténetének kézirata elveszett.
Beliczay Jónás.
Beliczay Jónás, jogakad. tanár Kecskeméten (1875-90), római tárgyú értekezéseket írt a Kecsk. Jogakad. Évkönyvébe (1879, 1882, 1884.) s különféle tárgyú dolgozatokat a szaklapokba. Szerkesztője volt a Kecskeméti Lapoknak.
Munkái: Marsigli élete és művei. Bpest, 1881. - Az egyetlen leány. Elbeszélés. Kecskemét, 1881. - A magyar stílről. U. ott, 1887. - Műveltség és nyelvismeret. U. ott, 1887.
Beniczky Péter.
Beniczky Péter, aranysarkantyús vitéz, szül. Váczon, 1603-ban. Házi nevelésben részesült és jól ismerte a deák klasszikusokat, de a hadakozásban is kitünt és 1648-ban több rendbéli kir. adományt kapott. Miután elbetegesedett, Nagyszombatra költözött és ugyanott 1664-ben meghalt. Jeles költő hírében állott sokáig és Magyar rhitmusok cz. munkája, mely istenes és világi énekeket s 250 versbe foglalt "példabeszéd"-et tartalmaz, a XIX. század elejéig számos kiadásban forgott közkézen. Egyéb munkáit részben közölte, részben ismertette a Pesti Napló (1855. I. 80.) és Vas. Ujság (1873. 45.)
Benyovszky Zsigmond.
Benyovszky Zsigmond, solti birtokos és a M. Tud. Akad. l. tagja (megh. 1877-ben, 74 éves korában). Politikai, államgazdasági és ipari czikkeket írt a Sasba (1831), Társalkodóba és a politikai hirlapokba.
Munkája: Őszinte vélemény a magyar büntető törvényjavaslatról. Pest, 1844. Kézíratban A magyar népnek és nyelvének eredetéről.
Berecz Antal.
Berecz Antal, szül. 1836-ban Boldogon. Egyetemi tanulmányait Bécsben végezte. 1861-ben a kolozsvári kath. lyceumnak tanára lett, 1864-ben nevelő a Pálffy grófoknál. 1866-ban ismét gimn. tanárnak rendelték Pestre. 1871-ben 246a budapesti nőiparegylet leányiskolájában, 1873-ban a budapesti ág. ev. gimnáziumban nyert alkalmazást; 1875-ben az első áll. felsőbb leányiskola tanárává s 1877-ben igazgatójává nevezték ki. 1894-ben szolgálattételre a vallás- és közokt. minisztériumba rendelték be, majd a felsőbb lányiskolák főigazgatójává léptették elő. Megh. 1908-ban. Közben rendkívül tevékeny részt vett a természettudományi mozgalmakban; 1871-ben titkára lett a Természettud. és 1872-ben a Földrajzi Társulatnak; eljárt a külföldi geogr. kongresszusokra, melyeknek munkájáról jelentésekben számolt be, s egyik alapítója és titkára volt a magyar afrikai társulatnak. Sokat írt a szaklapokba és folyóiratokba.
Munkái: A mennyiségtani földrajz alapvonalai. Pest, 1868. - A különleges természettani földrajz alapvonalai. U. ott, 1869. - A hold befolyása a légköri tünetekre. U. ott, 1870. Az ó- és újvilág összehasonlítása. Bpest, 1884. - A csillagászati földrajz elemei. U. ott, 1886. - Kréta. U. ott, 1897. - Greguss, Természettan. Átdolg. U. ott, 1875.
Berecz Ede.
Berecz Ede, tanár, szül. Boldogon, 1839-ben. 1862-ben Kolozsvárt tanítói oklevelet szerzett s ugyanott két évig elemi isk. tanitó. 1868-ban karnagy a kalocsai székesegyházban; 1879-ben a budapesti áll. felsőbb leányisk. tanára.
Munkái: A zene alapelmélete. Bpest, 1883. - Dalfűzér polg. és fels. leányisk. számára. U. ott, 1883. - Dalkönyvecske népisk. szám. U. ott, 1883. - Népszerű vegytan. U. ott, 1889. - Nemzeti lant. U. ott, 1889. - Természettan és vegytan. Emericzy u. átdolg. U. ott, 1889. - Zenedarabok.
Berecz Gyula.
Berecz Gyula, polg. isk. igazgató, szül. Boldogon, 1856-ban. Több helyen tanítóskodott; 1884-ben a fiumei polg. iskola igazgatójává nevezték ki. 1888-ban a háromszékmegyei tanfelügyelőséghez osztották be. Czikkeket írt a tanügyi szaklapokba, továbbá a fővárosi és vidéki lapokba.
Munkái: Jelentés az első országos tanítóképviseleti közgyűlésről. Temesvár, 1881. - A délmagyarorsz. tanítóegylet fehértemplomi egyesületének múltja és jelene. Fehértemplom, 1882. - Fehértemplom város tanügyi története. U. ott, 1882. - Háromszékmegye iskoláinak története. Sepsiszentgyörgy, 1890. - Comenius élete és működése (1892.)
Berényi Pál.
Berényi Pál, bölcseleti doktor, keresk. isk. tanár (szül. 1860-ban Kecskeméten.) Erdősi Zoltán név alatt verseket és könyvbírálatokat, színi kritikákat írt. A Harmoniának 1885-ig szerkesztője is volt; 1885-ben Művészeti Szemle czímmel kritikai folyóíratot alapított.
Munkái: A logikai álláspontokról. Bpest, 1883. - Elbeszélések. U. ott, 1887. - A könyvvitel és keresk. levelezés kézikönyve. Sopron, 1889.
Béres János.
Béres János, földmíves, népköltő, szül. Fóton, 1813-ban, megh. ugyanott 1873-ban. Munkája: Szabad hangok. Pest, 1848.
Bertalan Alajos.
Bertalan Alajos, kegyes tanítórendi áldozópap, tanár és jószágkormányzó (szül. Vácz, 1843.) értekezéseket közölt a Természettud. Közlönyben és a selmeczbányai gimn. 1876-iki Értesítőjében.
Munkái: A drágakövek az ó-, közép- és újkorban. Nagy-Kanizsa, 1879. - Szeged ... földrajzi és meteorologiai viszonyai. Szeged, 1884.
Bessenyei Ferencz.
Bessenyei (Besnyei) Ferencz, szül. Halason, 1840-ben. Eleinte Temes vármegyét szolgálta, mint gyakornok, al-, utóbb főjegyző, azután (1875) az ügyvédi pályára lépett s a temesvári ügyvédi kamarának titkára, majd elnökhelyettese lett. 1883-ben Temes vármegye középponti főszolgabírójává, 1891-ben a kisbecskereki kerület orsz. képviselőjévé választották. Megh. 1905-ben. Czikkeket, verseket, tárczákat, tudósításokat, adomákat írt a lapokba.
Blásy Lajos.
Blásy Lajos, (szül. 1809-ben Aszódon), 1834-ben apostagi, 1837-től kiskőrösi ev. lelkész volt. Megh. Kiskőrösön, 1871-ben. Elbeszéléseket fordított.
Munkái: Egyházi törvény. Pest, 1844. - Prot. új zsinati törvények. U. ott, 1860. - Evangyéliumi Káté. U. ott, 1860.
Bódogh János.
Bódogh János, m. kir. távirótiszt és gyorsirás-tanár, szül. 1852-ben Kecskeméten. 1876-ban Szegeden a kegyesr. főgimnáziumban, 1880-ban pedig a főreáliskolában a gyorsírás tanára lett.
Munkái: Jegyzetek Bódogh János előadásához. (A gyorsírás rövid tankönyve.) Szeged, 1880. - Gyorsírási olvasókönyv. U. ott, 1881. - Vitairási olvaskönyv. U. ott, 1882. - A magyar gyorsirás tankönyve. U. ott, 1886-90. - Levelezési gyorsírás betűi és állandó rövidítései. U. ott, 1889. - A gyakorlati gyorsírás állandó rövidítései. U. ott, 1889. - A levelezési és gyakorlati gyorsírás állandó rövidítései. U. ott, 1890.
Bogyay Mihály.
Bogyai Mihály, kosdi plebános, utóbb váczi kanonok, (szül. 1753-ban, megh. 1830-ban Váczon.)
Munkái: A catholica hit tudománya. Bossuet után magyarítva. Vácz, 1793. - Vasárnapi prédikácziók. U. ott, 1809-10. - Ünnepi prédikácziók. Pest, 1825.
Bogyó Pál.
Bogyó Pál, kecskeméti apátplébános, jeles szónok, (szül. Kecskemét, 1821.), alkalmi beszédeket bocsátott közre.
Munkája: A kecskeméti r. kath. egyház és plebénia köréből. Kecskemét.
A kalocsai főszékesegyház Patachich könyvtára.
A kalocsai főszékesegyház Kollonich könyvtára.
A kalocsai főszékesegyház Haynald könyvtára.
Magyary-Kossa Sámuel könyvtára Tápiószentmártonban.
249Bolyó Károly.
Bolyó Károly, a budapesti országos tébolyda főorvosa, (szül. 1833-ban Kiskunszentmiklóson), czikket írt a Vas. Ujságba a budai őrültekházáról, szakdolgozatokat közölt a Gyógyászatban, Orvosi Hetilapban és az Orvosok és Természetv. Munkálataiban.
Boromisza István.
Boromisza István, r. k. áldozópap, szül. Kalocsán, 1852-ben. Három évi káplánkodás után, 1878-ben mint tanítóképző-intézeti tanár újra szülővárosába került. Dolgozott 1886-tól a tanügyi lapokba. Munkája: A földrajztanítás módszereinek kritikája. Nagyszombat, 1888.
Boromisza Mátyás.
Boromisza Mátyás, jászberényi főgimn. tanár (szül. Kalocsán, 1858-ban), bírálatokat írt az Egyet. Philol. Közlönybe, értekezést a jászberényi gimn. Értesítőjébe s 1889-ben szerkesztője lett a Jászberény és Vidékének. (Megh.)
Bors Károly.
Bors Károly, tisztviselő Kunszentmiklóson, czikkeket írt a kunokról és Kunszentmiklósról a Vas. Ujságba (1859) s a Divatcsarnokba (1862) és jogi dolgozatokat a Jogtud. Közlönybe (1873-74, 1878-80). Szerkesztette a Kis-Kunságot (1884-88) és 1889-től a Kiskunsági Hiradót.
Borzsák Endre.
Borzsák Endre, gyöngyösi, majd szegzárdi ref. lelkész (szül. 1844-ben, Monoron) czikkeket írt a Gyöngyösbe, melyek szerkesztője is volt (1873).
Munkái: Gyász- és sírbeszédek. Szegzárd, 1877-85. Két köt. - Papszentelési beszéd. Bpest, 1879. - Víg versek. Szegzárd, 1880-85. Két füzet. - Ujabb gyász- és sírbeszédek. Budapest, 1886.
Breznyik János.
Breznyik János, kir. tanácsos, szül. 1815-ben Ikladon. Selmeczen a lyceumban a magyar nyelv és irodalom tanárává választották. A szabadságharcz után megfosztották hivatalától s éveken át nevelősködéssel kereste kenyerét, míg végre 1858-ban mint igazgató újra visszatérhetett intézetéhez. Megh. 1897-ben.
Munkái: A gimnáziumok feladatáról. Beszéd, a selmeczi ev. gimn. Értesítőjében, 1860. - Tervezet a magyarhoni ág. h. ev. tanodák czélszerű elrendezésére. Pest, 1852. - A czigánynyelv elemei. U. ott, 1853. - A selmeczi bányakerületi ev. lyceum tanári karának véleményadása a m. kir. kormánynak a gimnáziumokat és lyceumokat szervező tanterve ügyében. U. ott, 1869. - A selmeczbányai ev. egyház és lyceum története. Selmeczbánya, 1883-89. Két kötetben.
Bulcsu Károly.
Bulcsú Károly. 1855-65-ig Kecskeméten tanárkodott. Mint ilyen adta ki gyüjteményét: Bulcsú K. költeményei 1850-1860 (megj. Kecskeméten) s írta következő munkáit: Viadár. Pest, 1858. Homokai Pál tanár emlékezete. Kecskemét, 1858. Szent László halála, szomorújáték 5 felv. (Kézíratban maradt.)
Bulyovszky Gyula.
Bulyovszky Gyula, ügyvéd és hirlapíró, szül. 1827-ben Rákoskeresztúron. 1847-ben ügyvédnek esküdött fel. 1848-ban egyik főszereplője volt a márcziusi napoknak, azután hivatalnok lett a belügyminisztériumban. A szabadságharcz után egyedül az irodalomnak szentelte munkásságát s 1883-ban Budapesten halt meg. Igen korán kezdett írni s már a múlt század negyvenes éveinek elején jelentek meg tőle novellák és költemények. A Nemzeti Ujság színi birálója volt és a Kossuth Hirlapjának dolgozótársa. Működésének főtere: a tárczaírás; a magyar irodalomban ő volt ennek a fajnak egyik megteremtője s legszorgalmasabb művelője. Ebbeli munkásságát 1849 végén a Magyar Hirlapnál kezdette meg és csaknem haláláig folytatta. Tárczákat, elbeszéléseket, színi és képzőművészeti kritikákat írt. A Nefelejtset 1859-64-ig szerkesztette; a Hölgy-futárt 1862-ig, és a Sürgönyt, melynek 1864-66-ig volt szerkesztője; Vas Gerebennel együtt készítette az első magyar humorisztikus naptárt (1851-re), melyet a rendőrség lefoglalt, és a Gombostű-Naptárt (1863-66-ra.).
Munkái: Ifjúkori színművein (Pest éjjel; Öregeknek bajt okoz a szerelem) kívül: A székely leány, ered. regényes víg opera. Pest, 1858. - Fuzió, vígj. 3 felv. Bpest, 1879. - Uriel Acosta, Gutzkov u. ford. Nádaskayval együtt. (Először a Nemz. Színházban, 1850 június 20.)
Csabai Imre.
Csabai Imre, okl. mérnök, 1824-ben Kunszentmiklóson született. 1856 óta a mathematika tanára s 1874-ben igazgató a kecskeméti ref. gimnáziumban. Értekezéseket írt u. o. az iskola értesítőjébe (1859, 1880).
Munkája: Népiskolai természettan, Krüger után. Kecskemét, 1858.
Csák Alajos.
Csák Alajos Czirjék dr., minorita-szerzetes, (szül. 1855-ben Félegyházán), 1877-től kézdivásárhelyi, 1879-től nagybányai tanár és 1884-től a szilágysomlyói gimnázium igazgatója. A hirlapirodalom terén is működött. Főmunkatársa, majd szerkesztője volt a Szilágy-Somlyó cz. hetilapnak (1884-89) és a Nagybánya és Vidékének (1884-86). E mellett megírta a szilágysomlyói gimnázium történetét. 1895-ben rendfőnökké választották s ez állását 12 évig töltötte be, mely idő alatt plebános is volt Aradon, hol uj templomot, rendházat s bérpalotát építtetett. 1903-ban a vaskoronarendet kapta. A szerzet tagjainak - több ezer koronát ajándékozván e czélra - nyugdijintézményt alapított. 1907-ben nyugalomba vonult Kolozsvárra.
250Csányi János.
Csányi János, jogtudor, váczi ügyvéd, majd váczi takarékpénztári igazgató (szül. Váczon, 1854) különösen a helyi lapirodalom terén működött. Munkatársa volt a Váczi Közlönynek s alapítója a Váczi Hirlapnak.
Csatskó Imre.
Csatskó Imre, bölcselet és jogtudor, ügyvéd, a m. kir. kúria legfőbb itélőszéki osztályának bírája, az Akad. lev.-tagja, szül. Váczon, 1804-ben. Kezdetben kassai, majd győri jogtanárként működött. 1844-ben könyvvizsgálóvá nevezték ki s 1847-ben a helytartótanács mellett levő tanulmányi bizottság s könyvbíráló testület ülnökévé léptették elő. Az elnyomás idejében különféle bírói hivatalokat viselt és 1860-ban a kir. itélőtábla ülnöke lett. 1867-ben a büntető törvénykönyvi javaslat átvizsgálásával bízták meg; 1871-ben a kúria legfőbb itélőszéki osztályának bírájává tették. Megh. 1874-ben. Sokat írt a lapokba és folyóiratokba.
Munkái: Bevezetés a természetjogba, Győr, 1839. - Büntetőjogi elméletek. U. ott, 1843. - Büntetőjog elemei. Pest, 1850. - Az 1852. május 27. ausztriai birod. büntető törvény magyarázata. U. ott, 1853. - Ausztriai császárság számára 1853. júl. 29-én kihirdetett büntető perrendtartásnak magyarázata. U. ott, 1854. - A franczia polg. törvénykezés. U. ott, 1867. - A büntetésrendszerről általában, különösen a halálbüntetésről Poroszországban. U. ott, 1870.
Csepreghy Endre.
Csepreghy Endre, 1897-1908-ig a tanítóképző igazgatója volt Félegyházán, hol jelenleg nyugalomba vonulva tölti napjait. Az előtt 1862-től kezdve Kis-zomboron, Makón, Aradon, Csáktornyán és Győrött működött s mind tanügyi, mind társadalmi téren hasznos munkát végzett. A hirlapokban, tanügyi Értesítőkben, az általa Győrött alapított Szeretet naptárban jelentek meg nagy számú czikkei.
Csereklyey Károly.
Csereklyey Károly, kecskeméti születésű. A Kecskemétvidéki Gazdasági Egyesület titkára, gazdasági czikkeket írt a helyi lapokba.
Munkája: A gyöngyszőlők (Chasselasfajok) mívelési módjainak népszerű ismertetése.
Cserép József.
Cserép József, bölcs. doktor, egyet. magántanár, szül. Félegyházán 1858-ban. 1882-ben a sátoraljaújhelyi, 1893-ban az aradi, 1897-ben a budapesti VIII. ker. főgimnázium tanára lett s jelenleg a gyakorló főgimn. r. tanára. Az ó-klassz. filologiának jeles munkása. Filologiai és paedagogiai czikkeket s értekezéseket közölt a szaklapokban. Mint aradi tanár, nyilv. felolvasásokat tartott görög- és törökországi tanulmányútjának benyomásairól és több tankönyvet írt.
Munkái: Sallustius történetírása. Sátoraljaújhely, 1883. - Vergilius alvilága. U. ott, 1887. - C. Sallust. Crispus életviszonyaira és munkáira vonatkozó függő kérdések. Arad, 1896. - C. Julius Caesar Commentariusainak folytatásai és Asinius Pollio. Bpest, 1907. Homeros Ithakája. U. ott, 1908. - Határidőszámítás a rómaiaknál. Bpest 1906. - Sallustius Crispus összes munkái. Bpest 1910. stb.
Cserkuthy József.
Cserkuthy József, kegyesrendi szerzetes (szül. Váczon, 1816, megh. Szegeden, 1864) több helyütt tanárkodott és a tanuló-ifjúság részére írt könyveket.
Csikay Imre.
Csikay Imre, ref. lelkész (szül. Kecskeméten, 1820) 1851-től a nagykőrösi ref. iskola tanára volt, 1856-ban pedig dunavecsei pappá s 1863-ban főesperessé lett. Az ötvenes években több beszédet írt a Fördős-féle "Papi dolgozatok" cz. vállalatba és utóbb a Kecskeméti Lelkészi Tárba.
Munkája: Vezérfonál a bibliaismeret és történethez. Kecskemét, 1855.
Csikvári Jákó.
Csikvári Jákó, m. k. államvasuti ny. főfelügyelő, 1847-ben Pilisborosjenőn született. Eleinte a tanítópályán működött és csak 1871-ben lépett a m. k. államvasutak szolgálatába. Számos dolgozata jelent meg a lapokban.
Önálló munkái: irodalmiak: A végrendelet. Székesfehérvár, 1867. - Kalászok az élet mezejéről. Pest, 1870. - A kik czélt tévesztettek. Bpest, 1876. - A téli estékre. U. o. 1878. - Az apa unokája, népszínmű, 1882. - Szakbeliek: Vasúti könyvvitel, Bpest, 1874. - A világforgalom eszközei. U. ott, 1877. - Magyar vasúti lexikon. U. ott, 1879. - A közlekedési eszközök története. U. ott, 1881-83. - Vasúti számvitel. U. ott, 1887. - Alapítója és szerkesztője volt a Magyar Közlekedésügynek és a Magyar Tisztviselőnek. Jelenleg az "Állami Tisztviselők Lapja" szerkesztője.
Csillag Gyula.
Csillag Gyula, egyet. tanár, a magyar földhitelintézet ügyésze, 1851-ben, Kecskeméten született, 1876-ban már a telekkönyvi rendtartás magántanára volt a budapesti egyetemen s 1883-ban rendkívüli tanári czímmel tüntették ki. Számos történelmi és jogtudományi dolgozatot írt a lapokba és folyóiratokba.
Munkái: A régi magyar alkotmány és az 1848. és 1867. évek közjogi alkotásai. Pest, 1871. - Az 1869-72. országgyűlésről. U. ott, 1873. - A nyilvánkönyvek közkötelessége. Bpest, 1876. - Telekkönyvi rendszerünk reformjáról. U. ott, 1878. A vízszabályozási s talajjavítási hitelügyi jogi rendezéséről. U. ott, 1882. - A talajjavítási értéktöbbletről. U. ott, 1882. - Telekkönyv és kataszter. U. ott, 1884. Nézetek a telekkönyvi reformról. U. ott, 1885. - A királyi kisebb haszonvételek megváltásáról. U. ott, 1888. - Irányeszmék a reálhitel fejlesztése körül. U. ott, 1889.
Csiszár Gáborné.
Csiszár Gáborné, Ugróczy Ida (szül. Foktőn, 1836). A szépirodalmi lapokban fejtette ki munkásságát.
251Önálló munkái: Beszélyek, Pest, 1872. - A szerelem harczosai. Regény. Bpest, 1875. - Anikó, a kis nő-Robinson. U. ott, 1889. - Csillámka. Tündérrege. U. ott, 1889. - A család száműzöttje. - Az elrabolt örökösnő. - 1873-ban Ifjúsági Könyvtár czímű ifjúsági folyóiratot adott ki; 1883-ban egyideig a Magyar Háziasszony czímű lapot szerkesztette. - Lenczkirálynő czímű népszinművét 1884-ben, Kecskeméten adták elő.
Csősz Mihály.
Csősz Mihály Imre, theológiai doktor, kegyesrendi szerzetes, szül. Kecskeméten, 1838-ban. Miután 1863-ban misés pappá lett, Esztergomban, majd Pesten mint főgimnáziumi, 1865-1886-ban Nyitrán mint főgimn. és theológiai tanár működött. 1886-7-ben Nagybecskereken tanított és 1887-ben a szerzetház másodfőnökeként Liptórózsahegyre kerűlt. Igen sokat írt különféle lapokba.
Önálló munkái: Theses ex universa theologia. Pestini, 1866. - A Kegyes Tanítórend nyitrai gimnáziumának története. Nyitra, 1876. - Egy tanév a nyitrai róm. kath. főgimnáz. életéből. - U. ott, 1877. - A Kegyes Tanítórendiek Nyitrán. U. ott, 1878. - A Kegyes Tanitórendiek Nyitrán. U. o. 1879. - Kegyeletes megemlékezés Horváth Ferenczről. U. ott, 1884. - A gimn. ifjúság segélyző-egyesülete. U. ott, 1885. - Nyitra város közművelődési viszonyai. U. ott, 1885. - A nyitrai gimn. igazgatók. U. ott, 1886. - Bonn Sándor félszázados papi jubileuma. Nagy-Becskerek, 1887. - Eszmék a vallásos nevelésről. Liptószentmiklós, 1888. - Töredék egy spanyol utas naplójából. U. ott, 1889. - A rózsahegyi gimnázium vázlatos történetéből. Rózsahegy, 1890. - Boldog Pirotti Pompilius Maria emlékezete. Liptószentmiklós, 1891. - A lelki tehetségek kiképzése s a valódi műveltség. U. ott, 1891.
Czeglédi János.
Czeglédi János, ref. prédikátor (szül. Czegléden) 1589-ben a wittenbergi egyetemre ment, hol bölcseletet, theológiát és orvostant hallgatott. Visszatérve Báthori István fia, Gábor nevelője lett s mint ecsedi lelkész és középszolnoki esperes halt meg 1639-ben. Több egyházi munkát írt.
Dalotti Németh Ödön.
Dalotti Németh Ödön, kecskeméti ref. főgimnáziumi tanár, 1878-79-ben a Kecskemét cz. hetilapot, 1892-től a Kecskeméti Lapokat szerkesztette. A Katona József-körben Petrarca élete és költészete cz. székfoglalót tartott.
Darvai Fülöp.
Darvai Fülöp, budapesti gyakorló ügyvéd (szül. Aszódon, 1857), a hírlapokban fejt ki tevékenységet. Első tárczaczikkei a Kelet Népében (1874) jelentek meg, melynek külföldi rovatát is szerkesztette. 1879-ben az Ellenőr, majd a Nemzet munkatársa lett, melyben különösen zenészeti dolgozatokat, külpolitikai vezérczikkeket közölt és esküdtszéki beszédeit hozta nyilvánosságra.
Darvai Móricz.
Darvai Móricz, bölcseleti doktor, tanker. főigazgató, szül. Aszódon 1849-ben, 1876-ban a pécsi, 1880-ban a dévai főreáliskola, 1891-ben az aradi főgimnázium tanára lett. 1893-tól a bpesti V. ker. főreáliskolánál működött; 1895 óta szolgálattételre a közokt. minisztériumba van berendelve. Sokat és sokfélét írt a lapokba és folyóíratokba, jelesűl: politikai vezérczikkeket, tárczákat, természettudományiakat, pedagógiaiakat. Forditott angol, franczia és olasz tudományos és szépirodalmi műveket.
Munkái: Üstökösök és meteorok. Bpest, 1888. - Üstökös csillagok. Győr, 1889. - Benvenuto Cellini élete és művei.
Dékány Mihály.
Dékány Mihály, szül. 1848-ban Kecskeméten. 1866-ban az országos építészeti igazgatóságnál vállalt hivatalt. 1889-ben a földmívelési minisztériumhoz osztották be, melynek kebelében ugyanaz évtől fogva mint osztálytanácsos a tiszaszabályozási ügyosztályt igazgatta. Szakczikkeket írt és a Nemzetgazdasági Szemlének több éven át segédszerkesztője is volt, továbbá az Osztrák-Magyar Monarchia Irásban és Képben cz. munkában is részt vett. Megh. 1907.
Munkái: A magyarországi ármentesítő-társulatok. Budapest, 1878. - Vízügyeink. U. ott, 1879. - Vízszabályozási ügyek. U. ott, 1885. - A Tisza szabályozása. U. ott, 1888. - Szerkesztette "A hazai közmunka- és közlekedési ügyek története és fejlődése." Budapest, 1885. cz. munkát, melynek a vízügyekre vonatkozó részét maga írta.
Dékány Ráfael.
Dékány Ráfael, orvos-doktor, főreálisk. igazgató, szül. Kecskeméten, 1828-ban. 1857-ben mint orvos-doktor tért vissza Kecskemétre, melynek városa az akkor szervezett alreáliskolához tanárrá választotta. 1861-ben Beszterczebányára nevezték ki tanárnak, 1862-64-ben a pozsonyi főreáliskolában, 1864-70-ben a budai főgimnáziumban működött. 1870-73-ban a kecskeméti főreáliskolát szervezte, melynek igazgatója is lett; 1883-ban a budai II. ker. főgimnáziumhoz helyeztette vissza magát és 1890 óta a Ferencz József nevelőintézetben tanított. Számos értekezése jelent meg.
Önálló munkái: Tankönyvek, továbbá: Kecskemét város szellemi művelődésének fejlődése. Kecskemét, 1876. - A Kecskeméti reáliskola története. U. ott, 1876-83. - Szerkesztette a Kecskeméti Lapokat (1872. és 1880-1881.).
Dezső Gyula.
Dezső Gyula, államtud. doktor, (szül. Nagykőrösön, 1848.) 1885-től a nagy kőrösi ref. tanítóképző-intézet tanára, a fővárosi és a helyi lapokba írogatott.
252Munkái: Zács Felicián, dráma. Debreczen, 1876. - A két kamara-rendszer kérdése. Nagykőrös, 1878. - Magyar nemzeti politika. U. ott, 1880. - Prometheus, dr. költemény Aeschylos után. U. ott, 1890. - Sokrates, dr. költemény. U. ott, 1891.
Dobóczky Lajos.
Dobóczky Lajos, tornatanító (szül. Hévízgyörkön, 1857), 1887-től a privigyei r. kath. algimnázium tornamestere, pedagógiai czikkeket írt a lapokba.
Munkái: Népszerű nemzetgazdaságtan. Block M. nyomán. Budapest, 1883. - Gazdasági és kertészeti füzetek az elemi iskolák számára. U. ott, 1884-5. - Gazdaságtan polg. leányiskolák használatára. U. ott, 1888. - Az iskolai nevelés köréből. Vessiot A. nyomán. Losonc, 1889.
Dobos János.
Dobos János, jeles ref. lelkész, óbudai születésű, a ki 1845-46-ban Péczelen, 1852-53-ban Tótfalun volt pap, és 1854-82-ben Czegléden pásztorkodott s ott is halt meg 1887-ben, derekas egyházirodalmi munkásságot fejtett ki.
Dóczi István.
Dóczi István, maglódi közs. jegyző (szül. Monoron, 1847), közigazgatási czikkeket írt a szaklapokba; szerkesztője volt a gödöllői tört. és régészeti múzeum-egylet évkönyveinek (1877-78), a Községi Közlöny (1879-82), az Új Közs. Közlöny cz. vállalatnak (1883-84); belmunkatársa a Magyar Közigazgatásnak s kiadója (1883-tól) a Leányvilág és Magyar Ifjúság cz. ifj. lapoknak.
Dóczi Imre.
Dóczi Imre. Mint nagykőrösi főgimn. tanár (1876-87), élénk tevékenységet fejtett ki a lapokban és folyóíratokban. Önálló munkája ez időből: Görög nyelvtan. Bpest, 1887.
Domaniczky István.
Domaniczky István, katonai író, szül. Váczon, 1839-ben. 1859-ben katonának állott s 1869-ben a honvédelmi minisztériumba rendelték szolgálatra. 1870-71-ben a budapesti egyetemen a hadtudományoknak rendkívüli tanára volt; 1883-ban tényleges szolgálatban honvéd-őrnagy, 1889-ben alezredes, 1892-ben ezredes lett. Czikkeket írt különféle lapokba.
Munkái: Utasítás a Werndl-rendszerű gyalogpuskának vizsgálására stb. Pest, 1879. - Elemi fegyvertan. Reitter nyomán. Pest, 1871. - A honvéd-altiszt kézikönyve. Budapest, 1874. - Fegyvertan. Lankmayer Nándor után. U. ott, 1878-84. - Grundriss zur Schaffung eines öst.-ung. International-Rathes. U. ott, 1879. - Állami szertartások. U. ott, 1880. - Katonai értekezések. U. ott, 1890. - Katonai szótár. Német-magyar rész. U. ott, 1892.
Dombóváry Géza.
Dombóváry Géza dr. ifj. ügyvéd, jogtudorrá avatták 1898-ban a bpesti egyetemen; az ügyvédi vizsgálatot 1900-ban tette le. Azóta a Büntető Jog Tárában, a Jogtudományi Közlöny-ben és az Ügyvédek Lapjá-ban jelent meg számos büntetőjogi értekezése.
Munkái: A favor defensionis elve és a kir. Curia. 1903. - A Nyáry-féle 1842. évi Büntető jogszolgáltatási Eljárás. 1906. - Fenyítő eljárás és büntetési rendszer Pestmegyében a XIX. század első felében. 1906. - A büntetőbírósági rehabilitációról 1908. - A czáfolat közlési kényszer. 1910. - Hérics Tóth János, a magyar bonjuge 1910. - E monografiában tőle való a törvénykezési fejezet.
Dongó Gyárfás Géza.
Dongó Gyárfás Géza, zemplénvármegyei főlevéltáros, szül. 1853-ban Félegyházán. Kora ifjúságában a tanári pályára lépett; tanárkodott M.-Szigeten, Nagykárolyban és Újhelyben. 1878-ban Zemplén vármegye szolgálatába állott; előbb al-, majd főszámvevő. Számos czikke jelent meg a különféle lapokban. Szerkesztője volt a Máramarosnak (1876), 1886-tól a Zemplénnek és a Zemplén Naptárának és 1895-től az Adalékok Zemplénvármegye történetéhez cz. havi folyóíratnak. Megirta 1907-ben Sátoraljaújhely Története cz. könyvének I. kötetét.
Munkái: Lapok a tudományok könyveiből. Budapest, 1877. - Vázlatok az ősmagyar életből. Nagykároly, 1877. - A boszorkányokról. U. ott, 1878. - Őskeletü temetési hagyományok Ujhely, 1878.
Dömötör Bertalan.
Dömötör Bertalan, ref. lelkész (szül. Dömsödön, 1844). Czikkeket írt az egyházi lapokba.
Munkái: Jézus története és a ker. egyház eredete. Vőgelin Salamon után ford. Kecskemét, 1872. - A tassi ref. egyház templomépítési pénztárának története. Budapest, 1877.
Dömötör László.
Dömötör László, aradi főreáliskolai tanár (szül. Kunszentmiklóson, 1850) műkritikákat, ipartörténeti, útleíró tárczákat, ismeretterjesztő- és vezérczikkeket írt. Szerkesztője volt (1884-től) az aradi Kölcsey-egyesület Évkönyvének.
Dulácska Géza.
Dulácska Géza, orvos-doktor és szülész, szül. Ráczkevén, 1838-ban. 1861-65-ig a budapesti Rókus-kórházban működött, 1866-67-ben a józsefvárosi, 1867-69-ben a lipótvárosi ker. orvost helyettesítette és 1871-ben a fegyenczek kórházának volt helyettes főorvosa. 1871-től kezdve mint magánorvos futotta pályáját. Orvosi czikkeket írt a szaklapokba. Szerkesztette a Gyógyászatot (1874-86), a M. orvosok és természetvizsgálók XVIII-XXII. nagygyűlésének Munkálatait, a Napi Közlönyt (1879) s a Budapest és Környéke cz. monografiát (1879.) Munkái: javarészt szépirodalmi művek fordításai az ifjúság számára.
Egner Adolf.
Egner Adolf, tanítóképző-intézeti tanár, szül. Kecskeméten, 1844-ben. 1871-ben tornatanító volt a szatmári kir. főgimnáziumban, de még ugyanebben 253az évben az iglói tanítóképzőhöz nevezték ki zene-, ének- és tornatanárnak. 1888-ban Znióváralján tanított, a következő évben pedig Kunfélegyházára kerűlt. Pedagógiai czikkeket írt a szaklapokba.
Munkái: Vezérkönyv a népisk. énektanításban. Budapest, 1874. - Éneklő ABC. U. ott 1874. - Módszertani s gyakorlati vezérkönyv a népisk. fi- és leánytornászáshoz. U. ott, 1878. - Népiskolai tanszerek tervrajza. Szepesigló, 1879. - Tátrai emlékek. Költemények hangokban, szóban és képben. Lipcse, 1880-83. - Elméleti-gyakorlati összehangzat-zenetan. Heinze után.
Eisler Mátyás.
Eisler Mátyás, bölcs. doktor, szül. Pátyon, 1865-ben. 1890-91-ben a Budapesti orsz. izr. tanítóképző tanára volt; 1891-ben kolozsvári rabbi lett és 1893-ban a kolozsvári egyetemen a sémi nyelvek magántanára. Czikkeket írt hazai és külföldi lapokba, részben Enyedi Mátyás névvel, a Magyar Zsidó Szemlébe, az Erdélyi Múzeumba - és számos más tudományos folyóiratba. Több egyházi beszédet adott ki és szerkesztette a kolozsvári Izr. Felolvasó-Egyesület évkönyvét.
Dolgozatai: A gyökbeli hangok interdialektikus változásai az aram nyelvekben. Budapest, 1889. - A talmud, szemelvényekkel. Kolozsvár, 1893. - Apáczai Cseri János héber tanulmányai. (Az izr. m. irod. társulat Évkönyvében, 1900.) - Az erdélyi országos főrabbik. Bpest, 1901. - Az erdélyi zsidók multjából. Kolozsvár, 1901. - Majmuni és az agáda. Bpest, 1905. - A kolozsvári izr. nőegylet tiz éves története. Kolozsvár, 1906.
Elefánt Mihály.
Elefánt Mihály, (szül. Aszódon, 1816) czeglédi, 1842-től tápiószentmártoni, 1855-től nyiregyházai, 1860-tól acsai és 1867-től pesti ág. ev. lelkész (megh. Pesten, 1872), a Prot. Egyh. és Isk. Lapba s Török-Székács: Préd. Tárházába írt.
Munkái: A hívő szív ömledezései imádságokban. Kecskemét, 1843. - Hit, remény, szeretet. Halotti énekes könyv. Pest, 1855. - Szent lant. Bibliai szavalmányok. Sárospatak, 1860. - Dávid szent lantja. Imák, zsoltárok, énekek. U. ott, 1860. - Előkészület a confirmatióhoz. U. ott, 1870. - Kézíratban: A reformáció története népiskolák számára. Lutheriás (hősköltemény vázlata.)
Eörsi Gyula.
Eörsi Gyula, hírlapíró (szül. Ráczkevén, 1863), szépirodalmi, köz- és mezőgazdasági czikkeket írt a fővárosi és vidéki lapokba.
Munkái: Tavaszi gallyak. Versek. Budapest, 1882. - A virágnak megtiltani nem lehet. Regény. U. ott, 1888. - Paraszt históriák. U. ott, 1891. - Kettős gazdasági könyvviteltan. U. ott, 1892. - Alapítója és 1887-89-ben szerkesztője volt a Gazdatisztek Lapjának, Budapesten.
Eötvös K. Lajos.
Eötvös Károly Lajos, ügyvéd és pedagógus (szül. Solton, 1847.) Szegszárdon és 1882-től Budapesten működött; 1888-ban Háromszék vármegye tanfelügyelőjévé lett. Közigazgatási és pedagógiai czikkeket írt.
Munkái: A selyemtenyésztés 100 éve Magyarországon. Szekszárd, 1881. - Kis Világ. Budapest, 1884. - Népoktatásügyi emlékeztető. U. ott, 1887. - Az egyházi közigazgatás kézi könyve. U. ott, 1888-89. - A honfoglalás ezer év előtt és ezer év multán. U. ott, 1891. - Béri Balogh Ádám kurucz brigadéros. Isk. színdarab. Debreczen, 1995. - Szerkesztette a Tolnamegyei Közlönyt (1881-82.) és a Szekszárd című irodalmi emléklapot. (1882.)
Eötvös Nagy Imre.
Eötvös Nagy Imre, hírlapíró, szül. Kecskeméten, a Kecskemét szerkesztője. Az újságírás terén kívül különösen naptáraival gyakorolt hatást.
Munkái: Országos antisemita naptár, 1884-89. - Kecskeméti nagy képes naptár, 1890-1910. - Országos függetlenségi naptár, 1895-1910. - Mindenszentek naptára, 1893-1910. - Emlékkönyv és Kalauz, melyet a kecskemétvidéki iparkiállítás rendezőinek megbízásából szerkesztett, továbbá színdarabok, melyek közül a "Szerelem és politika" czíműt elő is adták.
Erdélyi Árpád.
Erdélyi Árpád, kecskeméti hírlapíró, a Szőlészeti és Borászati Lapok főmunkatársa volt s a Kecskeméti Friss Újságnak alapító-szerkesztője (1900.)
Munkája: Kecskeméti Kalauz. Kecskemét, 1899.
Erdélyi Gyula.
Erdélyi Gyula, hírlapíró (szül. Gödöllőn, 1851-ben), a szépirodalomnak termékeny tollú művelője, a múlt század hatvanas éveinek második felétől kezdve, igen sokat írt a lapokba, tárczákat, verseket, elbeszéléseket. A Bolond Istókban az ő kreaturája Peczek Demeter, a Borsszem Jankóban Czenczi néni alakja.
Munkái: Vázlatok. Elbeszélések. Temesvár, 1878. - Kis pajtások könyvesháza. Budapest, 1879. - Nana. Regény, ford. francz. U. ott, 1881. - Sári bíróné. Elbeszélés. Temesvár, 1882. - Gavallér asszony. Regény. U. ott, 1884. - Kovász nélkül. Víg regény. Budapest, 1885. - Tessék elolvasni. Víg regény. U. ott, 1886. - Négy eredeti elbeszélés. U. ott, 1887. - Hálás szerep. Regény. U. ott, 1890. - Zúg a malom. Regény. U. ott, 1890. - A medve. Regény. U. ott, 1891. - A mult. Regény. U. ott, 1892. - Két szemöldök. Regény, U. ott, 1892. - Az utólsó isten. Regény. U. ott, 1892. - Szegény Dezső. U. ott, 1896. - Munkatársa volt a Közérdek, Kelet Népe, Magyarország és Uj Község Közlöny czimű lapoknak; szerkesztette a Közrendészeti Lapokat (1871-72), az Új Községi Közlönyt, Magyar Közigazgatást (1884.) és a Buda és Vidéke cz. hetilapot Budapesten.
Erdélyi Zoltán.
Erdélyi Zoltán, hírlapíró (szül. Kecskeméten, 1872-ben.) Vesztett boldogság cz. verses regényével elnyerte az akadémia Nádasdy-díját. 1893-ban a Magyar Újság beltagja, 1898-ban a Veszprémvármegye szerkesztője.
Munkái: Május. Költemények, 1892. - Tündérlagzi, gyermekmese versekben, 1894. - Epizódok. Költemények, 1896. - Laura-dalok, 1898.
Faragó Ödön.
Faragó Ödön, magasrangú tisztviselő Chinában, szül. Dunaszentbenedeken, 1853-ban. Iskolai tanulmányait Gyönkön, Baján és Fiuméban, a keresk. tengerészeti 254akadémiában végezte. 1873-ban Chinába indult s több kikötőben hivatalnok volt, míg végre 1880-ban az ichangai kikötő igazgatásával bízták meg. 1881-ben már tengerészeti vámigazgatóvá nevezték ki, s majd Pekingbe hívták be, hogy a főfelügyelőségnél a chinai titkárságot vezesse, s csakhamar a tientsini vámigazgatóságig emelkedett. 1882-ben itthon járt és november 16-án a Földrajzi Társaságban felolvasást tartott. Leveleket írt 1872-73-ban és 1879-80-ban a Vas. Újságba, a Honba (1874., 1877), a Néptanítók Lapjába (1883). Felolvasása a Földr. Közlemények X. kötetében látott napvilágot.
Farkas Elek.
Farkas Elek, nagykőrösi földbirtokos.
Munkái: A pesti és budai házi secretarius. Pest, 1830. - (A 4. kiadás: czíme: A legújabb magyar és német házi titoknok. Pest, 1835. - A 8. kiadásé: Legújabb szerkezetű népszerű magyar levelező és házi ügyvéd. U. ott, 1863. - A 11. kiadásé: Népszerű magyar levelező és házi ügyvéd. Bpest, 1889.) - Legújabb és legtömöttebb német-magyar és magyar-német zsebszókönyv. Pest, 1848-51. - Latin-magyar szótár. Pest, 1865.
Fáy István.
Fáy István (gróf), zongoraművész, péczeli születésű (megh. 1862-ben Fülesen, Sopron m.), számos értekezést írt a lapokba s különösen Liszt Ferencznek a czigányokról vállott nézeteit czáfolta.
Munkája: Régi magyar zene gyöngyei, Bécs, 1857. Kézíratban: A magyar zene története.
Fayer László.
Fayer László, jogi doktor, egyet. tanár, az Akad. l. tagja, szül. Kecskeméten, 1842-ben. Jogi tanulmányait Budapesten végezte és 1870-ben jogi doktor, 1874-ben ügyvéd lett. 1873-ban a budapesti egyetem magántanárrá képesítette a bűnvádi eljárásból s 1886-ban rendkívüli tanári czímet nyert. 1870-ben főmunkatársa lett a M. Themisnek, 1880-ban a Jogtud. Közlönynek. Számos dolgozatot írt a szakfolyóiratokba és a Pallas Lexikonába.
Munkái: A szóbeli eljárás és a gyorsírászat. Pest, 1870. - Bűnvádi eljárásunk reformjához. Bpest, 1884. - Bűnügyi esetek semináriumi használatra. U. ott, 1888. - A Pribil-esethez U. ott, 1888. - Büntetési rendszerünk reformja. U. ott, 1889-92. - Tanulmányok a büntetőjog és a bűnvádi eljárás köréből. U. ott, 1894. - A magyar büntetőjog kézikönyve. U. ott, 1895-6. - Az otthon védelme a magyar büntetőjogban. U. ott, 1895. - Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyüjteménye. U. ott, 1896-8. - A magyar bűnvádi perrendtartás vezérfonala. U. ott, 1898-9. - Szerkesztette a Gyorsirási Évkönyvet (1866-67), a Gyorsirászati Lapokat (1870), a M. Themis (1870-1880), a Döntvények gyüjteményét 1876-tól az Igazságügyi törvénytárt (1877.) és a Jogtudományi Közlönyt 1880-tól fogva.
Fehér Péter.
Fehér Péter, középiskolai tanár, 1857-től 1876-ig Kecskeméten, a ref. főgimnáziumban. Czikkeket írt és a Kecskemétnek alapító szerkesztője volt.
Fekete József.
Fekete József, hírlapíró, szül. Kecskeméten, 1854-ben. Egyik alapítója volt a lipcsei magyar egyletnek s 1878-ban hazatérve, mozgalmat indított Katona József szülőházának emléktáblával való megjelölésére és a Katona-kör alapítására. 1884-ben Budapestre költözött és Hevesi Józseffel együtt alapította és szerkesztette a M. Salont. Számos czikket írt a Kecskeméti Lapokba, melynek 1882-83-ban szerkesztője is volt és más lapokba.
Munkái: Anfänge des ung. Schauspiels. Berlin, 1873. - Geschichte des Geldes. Leipzig, 1874. - Geschichte der Ehe. U. ott, 1874. - Deutsche Reichseisenbahnfrage. U. ott, 1875. - Társadalomtudomány elvei. Angolból. Budapest, 1879. - Az esküdtszéki intézményről. U. ott, 1884. - A magyar nemzet gazdasági története. U. ott, 1887. - Geschichte der ung. Volkswirtschaft. U. ott, 1889. - A vallástalanságról. U. ott, 1890. - Halandó Istenek. U. ott, 1890. - Magyar festők műtermeiben. U. ott, 1894. - Cselédügyi reform. - Színműveit (A Zuhany-kúra, vígjáték; Szereti a feleségét, vígjáték; Tudományosan, vígjáték.) Kecskeméten adták elő.
Fekete Károly.
Fekete Károly, a váczi süketnéma-intézet igazgatója (szül. Váczon, 1822-ben, megh. u. ott, 1889-ben.) Ismereteit külföldi tapasztalatokkal is gyarapította. 1842-ben tanár, 1874-ben igazgató lett a váczi süketnéma-intézetben. Szakértekezései megjelentek a váczi süketnéma-int. Értesítőjében (1883-1888), Müller Gyula Nagy Naptárában (1853) és a Kalauzban (1887-88-ban.)
Felix Mihály.
Felix Mihály, sződi kántor és jegyző. 1873-ban Váczon a Vácz-Vidéki Lap és a Látcső cz. újságot, 1877-78-ban Pesten a Jegyzők Lapját szerkesztette.
Munkája: Észrevételek a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslatra. Vácz, 1874.
Fényi Gyula.
Fényi Gyula, jézustársasági tag, a kalocsai rendház tagja, 1885-től mint a Haynald-observatorium igazgatója, különösen a protuberánciák kutatása körül szerzett érdemeket. Irodalmi tevékenysége csillagászati és meteorológiai munkákra és értekezésekre szorítkozik. Megjelent a Haynald-observatorium közleménye czímén 5 füzet, mely a Kalocsán végzett protuberancia-észleléseket 1886-1890-ig, a meteorológiai szélméréseket, továbbá a napsütést 1888-ról és a Boromi meteorológiai észleléseket 1891., 1892. és 1893-1897-ben tartalmazza. Ezenkívül számos, többnyire külföldi tudományos szaklapokban, több mint 130 értekezése és közleménye látott napvilágot.
255Ferenczy József.
Ferenczy József, (Örkényi). Munkája: Tekintetes Pest-Pilis és Solt vármegyékben, valamint a Kis-Kunságban is található városoknak, helységeknek, pusztáknak névtára, vagy átaljában politikai földleírata. Buda, 1833-ban.
Festetics Andor.
Festetics Andor (gróf), színműíró, (szül. Harasztin, 1857-ben) középiskoláit Pesten elvégezve, 1876-ban az országos színésziskolába járt, de egyidejűleg az egyetemet is látogatta. 1880-ban Tolnai Andor névvel a kolozsvári színházhoz szegődött, s miután a vidéken még több helyütt szerepelt, 1887-ben a budapesti Nemzeti Színház tagja, később titkárja, 1895-ben az intézetnek igazgatója lett. Ez állása alól fölmentetvén, 1900-ban kinevezték a vidéki szinészet orsz. felügyelőjévé. Czikkeket írt a kolozsvári Ellenzékbe, a Kolozsvár Közlönybe, a M. Thaliába, az Élet és Irodalomba, az Abaúj-Kassai Közlönybe (1884) és a Fővárosi Lapokba (1892).
Findura Imre.
Findura Imre, az orsz. statisztikai hivatal könyvtárosa, váczi lakos, egyéb művei mellett több helyi érdekű czikket közölt a Váczi Közlönyben és a Földrajzi Közleményekben. Hasonló természetű munkája: Vácz története rövid előadásban. Rimaszombat, 1875-ben. (L. Gömör m. monogr.)
Fleischer Antal.
Fleischer Antal, szül. Kecskeméten, 1845-ben, eleinte gyógyszerésznek készűlt; de azután a khemiának mélyebb tanulmányozására adta magát. Than Károly vegytani intézetében készült a doktori szigorlatra s ennek letevése után 1868-72-ben mint segédtanár működött és önálló vizsgálódásokat folytatott, melyeknek eredményeit az Akadémiában és külföldi szaklapokban közölte. 1872-ben a kolozsvári egyetemhez a kémia rendes tanárává nevezte ki a király. Megh. 1877-ben. Értekezései a bel- és külföldi szaklapokban jelentek meg.
Munkái: A szobránczi hideg sós-kénes ásványvíz vegyi vizsgálata. A fölmangansavas kálium behatásáról szerves savakra. Pest, 1872. - A dithio-cyansavról. A rhodanamnon néhány kettős sójáról. Bpest, 1875-77. A cyansav-vegyületek szöveti alkatáról. U. ott, 1877.
Fonyó Pál.
Fonyó Pál, r. kath. áldozópap, 1883-tól a kalocsai r. kath. fiképző tanára, 1886-tól 1890-ig sükösdi plebános, szintén Pest vármegyében fejtette ki egyházirod. munkásságának javarészét s ugyanitt alapította szakvállalatát, a Kath. Hitoktatást, melynek egyúttal szerkesztője is volt (1885-1892-ben.)
Forgó György.
Forgó György, pesti orvosdoktor, Kisfaludy Károlynak hű barátja (szül. 1787-ben, Tószegen, megh. 1835-ben, útközben Lovrinban), az irodalomnak és minden nemes törekvésnek lelkes, áldozatokra kész pártfogója volt. Czikket írt a Tud. Gyüjteménybe (1817-ben. Rendkívül való szükség idején, a közönségesen szokásban lévő gabonafajokon kívül miből készíthetni még kenyeret hazánkban stb.) és az Orvosi Tárba.
Munkái: Organona a gyógyművészségnek, vagy Hahnemann S. homoeopathiája. Pest, 1830. - Utasítás az egészségre ügyelő hivataloknak, nemkülönben a pestismentő intézeteknél felügyelő személyeknek számára. U. ott, 1831.
Forster Rezső.
Forster Rezső, könyvnyomtató (szül. Cegléden, 1833-ban.) Budapesten, Sárospatakon, Miskolczon működött. Irogatott több fővárosi és vidéki lapba, szerkesztője volt a Zempléni Híradónak (1864-66) Sátoraljaújhely és a Pitypalatty cz. humorisztikus lapnak (1884.) Miskolczon.
Munkái: A víg pesti illedelmi, társalgási, bűvészeti stb. zsebkönyv és kalauz minden mulatságban. Pest, 1855. - Régi idők emlékei. Miskolcz, 1893. - Emléklapok a Miskolczon 1893. - szeptember 8-11-ik napjain tartott 3. ipartestületi kongresszus lefolyásáról. U. ott, 1894.
Földvári László.
Földvári László, ref. lelkész, szül. Kunszentmiklóson, 1838-ban. 1881-ben a váczhartyáni gyülekezet rendes papjává választotta. - A múlt század hatvanas éveiben tört. czikkeket írogatott és elbeszéléseket fordított.
Munkái: Szegedi Kis István élete s a Tisza-Duna mellékének reformácziója. Budapest. - Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez. 1898. - Id. Wesselényi Miklós és Cserey Ilona előélete, küzdelme és szenvedése vallásáért. 1898. - A bába, keresztelés és a halasiak. Kézírat: A gyásztized és áldozatai. A dunamelléki ref. egyházkerület egyházainak története.
Fördős Lajos.
Fördős Lajos, ref. lelkész, egész pásztori és írói pályáját Pest vármegyében, mint kunszentmiklósi (1847-56) és kecskeméti (1856-84) pap futotta meg. Czikket írt a kunszentmiklósi egyház eredetéről és személyzetéről a Prot. Egyh. és Isk. Lapba (1847) és abban a versengésben, a mely a kecskeméti és pesti ref. theológiai intézet között kitört, erélyesen védelmezte Kecskemét jogait. Fő érdemeit prédikáczióival aratta, (l. Tolna m.) és időszaki vállalataival, melyek majdnem mind Kecskeméten jelentek meg. (Különféle viszonyokra vonatk. papi dolg. 1849-58-ban, Papi dolgozatok gyászesetekre, 1850-71-ben; Magyar prot. egyházirodalmi ismertetések és bírálatok; Kecskeméti Prot. Közlöny; Kecskeméti Lelkészi Tár, Pest 1870-71-ben.)
256Freysinger Lajos.
Freysinger (Torday) Lajos, kir. tanácsos, szül. Váczon, 1850-ben. 1873-ban ügyvédi oklevelet nyert s 1875-ben váczi közjegyzővé neveztetett. Czikkeket írt az Athenaeumba (1873-74) és a Főv. Lapokba, dolgozott a Budapesti Szemlébe (1873); a Toldy István Nemzeti Hírlapjának egyik alapítója s vezérczikkírója volt s 1879-81-ben a Váczi Közlöny szerkesztője.
Munkája: Adatok a váczi lövészegylet százéves múltjából 1793-1893. Vácz, 1893.
Friebeisz István.
Friebeisz István (Rajkai), szül. Váczon, 1822-ben. 1842-ben pestvármegyei esküdt lett s 1848-ban honvédnek állott. 1849-ben Klapkát Komáromba kísérte a átvette a Komáromi Lapok szerkesztését. A kapituláczió után Pesten telepedett le és egészen az irodalomnak szentelte idejét. 1869-ben Lőnhardt Edével megalapította az első magyar színházi ügynökséget, mely színészetünk fejlődésére nagy hatással volt. Megh. 1890-ben. Az 1840., 1844., 1847-8. pozsonyi országgyűlésen mint egyesek és társulatok levelezője volt jelen; ugyanekkor czikkeket írt az akkori lapokba. 1853-ban a Pesti Naplónak volt állandó munkatársa. Szerkesztményei: Müller Gyula Nagy Naptára 1853-56-ra; a Délibáb Képes Naptár, 1857-re; a Divatcsarnok (1853-54), a Magyar Nép Könyvtára (1854-55); a Délibáb (1855-58), a Hazai Beszély- és Regénytár (1857), a Színpad (1872-90). E mellett nagy érdemeket szerzett mint kiadó (Tompa Virágregéi, Tompa Verseinek II. köt., Czuczor népies költ., Szelestey: Falu pacsirtája stb).
Munkái: Törvénytanító a nép használatára. Pest, 1846. Gyakorlati jegyzetek a közigazgatási pályán működők s e pályára készülők használatára. U. ott, 1851. Népjegyzői hivatal és a falusi tanács. Községi elüljárók használatára. U. ott, 1851. Törvénykezési Kalauz. U. ott, 1852. Községek könyve. Községi hivatalnokok és lakosok használatára. U. ott, 1853-56. Önügyvéd. U. ott, 1854. Magyarország legújabb felosztása, betűrendben. U. ott, 1856. Színművek (Karácsonyi ajándék, Bem apó; fordítottak: Szőke Duna, Jég-palota, Cancan a törvényszék előtt.)
Füredy Mihály.
Füredy Mihály, énekes, szül. Váczon 1816-ban. Kovácsnak készült s 1834-5-ben Pesten az állatgyógyászati tanfolyamot is elvégezte. Gáspárik Károly kanonok azonban észrevette hangjának kíválóságát és a művészi pályára buzdította. 1837-ben belépett a Nemzeti Színház énekkarába; de önálló szerephez nem juttatva, 1838-ban a vidékre távozott s Kassán és Kolozsvárt szerepelt. 1842-ben visszatért Budára és mint Szigligeti népszínműveinek hőse, egy csapásra meghódította a közönséget. 1844-45-ben Bécsben Basadovna tanár vezetése alatt tökéletesbítette magát az éneklés művészetében. Visszatérése után pedig rögtön ünnepelt tagja lett a Nemzeti Színház operájának. Megh. Bpesten, 1861-ben. - A szabadságharcz után Bognár Ignáczczal ő adta ki a magyar népdalok legelső gyüjteményét (100 magyar népdal énekhangra zongorakísérettel), melyet aztán újabb 100 dal követett. E mellett mint eredeti dalköltő is megpróbálkozott s több dala átment a nép ajakára. Munkája: 25 eredeti magyar dal, Mosonyi Mihály összhangosításával és zongorakíséretével, 1860 körül.
Gajári Ödön.
Gajári Ödön, hírlapíró, komáromi születésű (l. o.), mint kalocsai főjegyző élénk társadalmi és politikai tevékenysége mellett a helyi irodalmat is gazdagította, mint a Kalocsai Lapok szerkesztője és több helyi érdekű munkát írt.
Munkái: A Duna-balparti vasútról. Bpest, 1877. A pestmegyei sárközi dunavédgát és csatornázási társulat évi működése 1878; U. a. 1879-80; U. a. 1881-2; U. a. 1884; U. a. 1889. Kalocsa, 1879-1890. Kalocsa város szállásainak elválása. U. ott, 1884.)
Galgóczy János.
Galgóczy János, biztosítótársasági tisztviselő (szül. 1838-ban Nagykőrösön), a múlt század hetvenes éveiben humoros verseket írt az Üstökösbe, a Nemzetgazdasági Közlönybe (1876) és a Pester Lloydba (1880); 1875-79-ben mint az Ellenőrnek belmunkatársa, e lap nemzetgazdasági rovatát szerkesztette és számos közleménynyel gazdagította. Munkája: A magyar vasútak. Bpest, 1878.
Galgóczy Károly.
Galgóczy Károly, gazdasági író, a M. T. Akadémia l. tagja (l. Tolnam.), a szabadságharcz után egyideig Nagykőrösön tartózkodott, hová még 1848-ban tanárnak választották. 1849 november 20-án a kormány tilalma következtében megvált tanári hivatalától és 1853-ig mint bérlő él tovább a városban.
Munkái: Pest-Pilis-Solt-Kiskun-megye monografiája. Budapest 1876-77. 3 kötetben. Nagy-Kőrös város monografiája U. ott, 1896. Péczel község leirása, régi és ujkori ismertetése.
Garzó Gyula.
Garzó Gyula, a gyönki gimnázium tanára és igazgatója (1863-72), gyomai ref. lelkész (szül. Kecskeméten, 1839-ben), egyházirodalmi vállalatokba írogatott. Egyszersmind szerkesztője volt a Békésmegyei Közlönynek (1881-85) és 1881 óta a Gyakorlati Bibliamagyarázatok cz. szakfolyóíratnak.
Munkái: Néh. gróf Török Lajos cholera ellen alkalmazott rusztincturája s .... fényes sikerének okiratai. Kecskemét, 1873. Garzó Gyula gyomai lelkész felelete Kovács István békésmegyei főorvos úr röpiratára. (A halottégetés ellen). Mezőtúr, 1874. Hatalmas dolgokat cselekedett az úr! 259Egy. beszéd. U. ott, 1879. Emlékirat a gyomai ref. templomtér ügyében. B.-Csaba, 1879. Péter és Pál földmívesek beszélgetése a baptisták... tévelygései felett. 1880. Konfirmácziói bizonyítvány.
Kunyhó a fóti szőlőben, hol Vörösmarty Mihály a fóti dalt irta.
Fáy András háza a fóti szőlőben.
Arany János szobra Nagykőrösön.
Gerő Károly.
Gerő Károly, drámaíró, szül. Hévízgyörkön, 1856-ban. Ügyvédnek készült, de a színészet iránt való rajongása elvonta a jogi pályától: 1882-ben a Népszínházhoz szegődött s 1886-ban a Nemzeti Színház titkára lett. Irt néhány tárczát a lapokba, de működésének igazi tere a színműírás.
Munkái: Vadgalamb. Eredeti népszínmű. Bpest, 1885. A czigánybáró operette dallamainak szövege. Jókai Mór után. U. ott. Tunikás leányok. 1886. Az eladó leány. Vígj. U. ott, 1888. Az uzsai gyöngy. Ered. népsz. U. ott, 1889. A kis madaram. Népsz. U. ott, 1892. A kirchfeldi pap, népszínmű. Anzengruber L. után ford. (1884.). Angyal és ördög, ered. népszínmű (1887.) A vadonban, dráma (1892.) Próbaházasság, énekes színmű (1893.) A kis pékné (1894.) Rózsaszínű levelek (1896.) Felhőszakadás (1898.)
Gonda Béláné.
Gonda Béláné, Nagy Irma (szül. Nagykőrösön, 1859-ben, megh. Budapesten 1888-ban). Czikkeket írt a Pesti Naplóba (1877, 1879), elbeszéléseket a Budapesti Bazárba és Ország-Világba (1879) s fordításokat a Mérnök- és Építészegylet Közlönyébe és a férjétől 1877-ben megindított Gazdasági Mérnökbe. Munkája: Eszmék és emlékek. Bpest, 1889.
Gömöry Frigyes.
Gömöry Frigyes, ügyvéd, 1848-49-ben honvéd, (szül. Kecskeméten, 1813), 1848-tól kezdve 41 éven át szolgálta szülővárosát mint pénztáros, al- és főjegyző, törvényszéki tanácsos és közgyám. Költeményeket, czikkeket, leveleket, elbeszélést, korrajzokat írt.
Gubody Sándor.
Gubody Sándor, szül. 1798-ban, Nagykőrösön. Eleinte jogi pályára készült, de utóbb a mérnökire tért át. Miután több rendbéli nehéz feladatnak megfelelt, 1848-ban a magyar vasútak építési igazgatójának nevezték ki. A szabadságharcz után 1865-ig a magánéletbe vonult vissza; akkor nagykőrösi polgármesterré, majd országgyűlési képviselővé lett. 1875-ben visszavonult Nagykőrösre és 1885-ben meghalt. 1883-ban a Nagykőrösi Lapokat szerkesztette. Beszédei és politikai czikkei megjelentek a napilapokban.
Munkái: Választóimhoz. Pest, 1869. Épületes prédicatio, melyet szept. közepén az Egyetértésben a magas aristocratiának, a főpapságnak és a kormánynak tartott. U. ott, 1871. Az orsz. takarékpénztár kérdéséhez. Pest, 1872. Megvilágítása a pénzügy és közlekedési minister urak együttes jelentésének. Bpest, 1873. Komoly szó a nagykőrösi választó közönséghez. Nagykőrös, 1879. G. S. a nagykőrösi függetlenségi párt képviselőjelöltjének aug. 4-én tartott programmbeszéde. U. ott, 1879. Nyílt levél a Nagy-Kőrös szerkesztőjéhez. U. ott, 1880. Beretvás Endre és érdektársai által a budapesti törvényszék előtt városunk ellen megindított perhez csatolt keresetlevélben olvasható óriási követelésnek van-e törvényes igazságban és méltányosságban gyökerező alapja? U. ott, 1880. A nőkről és a nők neveléséről. U. ott, 1880. Historiai, politikai elmélkedések nemzetünk múltja, jelene és jövője felett. U. ott, 1882.
Gyárfás István.
Gyárfás István, kir. táblai bíró, a M. Tud. Akad. levelező tagja, szül. Dömsödön, 1822-ben. 1846-ban letette az ügyvédi vizsgát s Pesten tartózkodott. Horváth Istvánt, kinek előadásait hallgatta, igen megkedvelte és élete fogytáig rendületlen híve maradt Horváth tört. iskolájának. 1847-ben felesküdött ügyvédnek, atyjának halála hírére csakhamar hazament Halasra, hol ügyvédkedéssel foglalkozott s a Jászkun kerületek tiszteletbeli aljegyzője lett. 1849-ben menekülnie kellett; 1850. elején fölmentették s újra hivatalt vállalhatott. 1851. derekán félegyházi járási alkapitány volt; 1854-ben Gödöllőre ment járási szolgabírónak, 1862-ben kerületi táblabíróvá nevezték ki Halasra, 1871-ben Szabadkára kir. ügyészszé, 1873-ban Budapestre kir. táblai rendes bíróvá. Meghalt 1883-ban. Igen sokat írt a lapokba és folyóíratokba, különösen gazdasági, főkép gyümölcsészeti, történelmi, archaeologiai és jogi dolgozatokat.
Önálló munkái: A jászkunok története. Kecskemét, 1870-85. (Négy kötet.) Dobó István Egerben. Bpest, 1879. A paraszt vármegye. U. ott, 1883. A jászkunok nyelve és nemzetisége. U. ott, 1882. A Petrarka-codex kun nyelven. U. ott, 1882. A jászkunok személyes és birtokviszonyainak történelmi és jogi fejtegetése. U. ott, 1883. Jerney János emlékezete. U. ott, 1884.
Gyurinka Antal.
Gyurinka Antal, r. kath. lelkész (szül. Váczon, 1824-ben). Uriban, Tápió-Bicskén, Szentesen, Félegyházán, Kecskeméten, Czegléden káplánkodott, 1859-ben a nagykőrösi plébániát nyerte el. Nagyszámú dolgozata jelent meg szétszórtan.
Munkái: Emléklapok IX. Pius félszázados aranymiséjére. Kecskemét, 1869. A megtért. Tört. elbeszélés. Esztergom, 1869.
Hajdu József.
Hajdu József, szentesi születésű, 1903 óta a kecskeméti ref. főgimnázium tanára. Zamatos magyarsággal írt tárczákat közölt a vidéki és fővárosi lapokban, programmértékezést (Az elektromos hullámok és a drótnélküli telegrafálás) a kecskeméti ref. főgimnázium 1903-4. évi Értesítőjében. 1906-7-ben a Kecskemétet szerkesztette; 1907-09-ben a Kecskeméti Lapok fel. szerkesztője volt.
260Hajnik Pál.
Hajnik Pál, szül. Váczon, 1809-ben. Ügyvédi pályára készült s a Nemzeti Casinónak Pesten 9 évig igazgatója volt. A vármegyei mozgalmakban szintén részt vett mint Nyáry Pál és Kossuth Lajos buzgó támogatója és az első minisztérium megalakulása után belügyminiszteri tanácsossá s később rendőri osztályfőnökké lett. Mint a váczi kerület képviselője, a Házat Debreczenbe is követte s 1849-ben mint kormánybiztos és orsz. rendőrfőnök, Pestre küldetett. Világos után Törökországba, innen Párisba menekült; 1851-ben Kossuthtal Amerikába ment, honnan 1852-ben visszatérve, Párisban telepedett le. 1858-ban amnesztiát nyerve, hazajött s 1860-ban Vácz újra képviselőjévé választotta. 1861-ben a pestvármegyei árvabizottmány elnöke, aztán a belga Hypothek-bank meghatalmazottja s végre az Anker biztosító-egylet igazgatója lett. Megh. 1864-ben, Pesten. Külföldi tartózkodása alatt czikkeket írt angol és franczia lapokba. Munkája: Az életbiztosítás és az Anker. Pest, 1861.
Hajnóczy József.
Hajnóczy József, a kiváló magyar jakobinus, szül. Aszódon, 1750-ben. A jogi tanfolyamot Pozsonyban végezte el. 1773-ban ügyvédi oklevelet szerzett s 1774-ben gróf Forgách Miklósnak, 1779-ben pedig Széchenyi Ferencznek ügyvédje s titkárja lett, kit 1783-ban Horvátországba is elkisért. 1786-ban Széchenyi a magánéletbe vonult vissza, Hajnóczyt pedig Szerém vármegye alispánjává nevezték ki. Mint alispán, többször beutazta vármegyéjét, azonban 1790-ben, az alkotmányos élet helyreálltával, mint nem-nemes, hivatalát elvesztette. Igy került ismét Pestre, hol a Magna nimitas nevű szabadkőmíves-páholyban Martinovics Ignáczczal megismerkedett, majd régi pártfogójának, Széchenyi Ferencznek czenki kastélyába, hol 1792 május 5-ig maradt. Ekkor Pestre jött s július 15-én elfoglalta új hivatalát, melyre Széchenyi neveztette ki: budai kamarai titkár lett. Itt főképp a történelemmel foglalkozott. Már mint Széchenyi titkára, buzgón gyűjtötte az okleveleket. 1790-ben az 1618-iki pozsonyi országgyűlés irományait adta ki. Titkári pályáján elég alkalma volt rá, hogy a hazai állapotok ziláltságát megismerje s mint nem-nemes származású, szintén mélyen érezte a viszonyok visszásságát. Meggyőződéssel szolgálta József császárt, kitől a korhadt alkotmánynak javítását bizton remélte. Emlékiratot dolgozott ki, melyet a megyéknek figyelmébe kivánt ajánlani, utóbb, a diéta megnyitása után pedig magához az országgyűléshez akart fordulni reformjavaslataival. A franczia forradalom eseményei szintén erősen hatottak rá. Hitt Rousseau ideális államrendjének megvalósulásában. Történelmi tanulmányai mellett forradalmi olvasmányokba merült s lefordította Martinovicsnak I. Ferenczhez intézett híres levelét. 1793. május 10-én Martinovics beavatta a titkos szövetség titkaiba, sőt a társaság egyik igazgatójává tette. Hajnóczy most már az ember és polgár kátéját fordította németre. Még 1791-ben két dolgozata látott napvilágot: Dissertatio politica de regiae potestatis in Hungaria limitibus és De comitiis regni Hungariae deque organisatione eorundem, mindkettő névtelenül. Ferencz király véleményt kívánt róluk a kanczelláriától, a mely azokat veszedelmeseknek találta. Hajnóczyt és a szövetség egyéb tagjait elfogták. Meghalt 1795. május 20-án reggel, a budai Vérmezőn.
Munkái: Politisch-kirchliches Manch-Hermaeon von den Reformen Kayser Josephs überhaupt vorzüglich in Ungarn. H. n. 1790. - Extractus legum de statu ecclesiastico catholico in regno Hungariae latarum. 1792. - (Teljes vallás-szabadság; a házassági bíráskodás az egyházi bíróságoktól elveendő.) De diversis subsidis publicis dissertatio. H. n. 1792? - Intoleranz des katholischen Klerus. H. n. 1792.
Halász Géza.
Halász Géza, orvosdoktor, A M. Tud. Akad. lev. tagja, szül. Alsódabason, 1816-ban. Egyetemi tanulmányait Pesten és Bécsben végezte és mint gyakorló orvos, Pesten működött. 1873-ban nyugalomba vonult; 1881-84-ben a ráczkevei kerületnek országgyűlési képviselője. Meghalt Budapesten, 1888-ban. Számos czikket írt az Orvosi Tárba, a Magy. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiba, a Gyógyászatba, az Államorvosba, Pesti Naplóba stb. Szerkesztette a magy. orv. és természetvizsg. VII. és VIII. nagygyűlésének Munkálatait.
Művei: Orvostudori értekezés a kopogtatás és hallgatódzásról. Pest, 1841. - Az első magy. biztosító társaság életbiztosító osztályánál az orvosi eljárásra vonatkozó utasítás stb. U. ott, 1860. - Emlékírat a pesti kir. m. természettudomány-egyetem orvoskara ügyében. Buda, (másokkal.) - A kholerajárvány Pesten az 1872. évben. Pest, 1873. - A Budapesten uralgott járványos betegségek történelme. Bpest, 1879. - Halász Géza a ráczkevei kerület képviselőjének az országgyűlésen 1882. május 20-án tartott beszéde a bosnyák politikáról. U. ott, 1882.
Halász Náthán.
Halász Náthán, elemi isk. igazgató, szül. 1834-ben, Apostagon. 1856-tól, Kajászószentpéteren, 1858-tól Lovasberényben, majd Győrött, 1863-tól Ujhelyben, 2611867-től Pesten működött mint tanító és elemi isk. igazgató. Több száz czikket írt a pedagógiai és izr. lapokba és a bécsi Wandererbe.
Hang Ferencz.
Hang Ferencz, 1861-től kalocsai ügyvéd, fordított elbeszéléseket közölt.
Eredeti munkái: A törvényszéki teremből. Bpest, 1874. Kalocsai szellemi omnibus. Följegyzések a város ötvenéves multjából. Kalocsa, 1855. - Magyar Pitaval. U. ott, 1884. Szerkesztette a Sárközi Árvizkönyvet (1862.) alapítója volt a Kalocsai Lapoknak. (1871-72.)
Hanusz István.
Hanusz István, főreáliskolai igazgató, tiszteletbeli kath. esperes, szül. Váczon, 1840-ben. 1865-ben a kunfélegyházi kath. gimnázium, 1871-ben a kecskeméti áll. reáliskola tanára és 1886-ban ugyanez intézetnek igazgatója lett. Meghalt 1908-ban. Rengeteg földrajzi, természetrajzi és tanügyi czikket írt a lapokba és folyóiratokba. 1886-87-ben, a Kecskeméti Lapokat szerkesztette.
Munkái: Képek a növényvilágból. Léva, 1887. - Az állatok világából. Bpest, 1890. - A földközi tenger. Kecskemét, 1891. - A nagy magyar Alföld. U. ott, 1894. - Az első huszonöt év a kecskeméti főreáliskola életéből. U. ott, 1895. - Déleurópából föld- és néprajzi képek. Pozsony, 1896. - Hőmérsékleti változások. Kecskemét, 1896. - Közép-Európából föld- és néprajzi képek. Pozsony, 1897. - A tölgyekről. Kecskemét, 1899. - A magyar haza föld- és néprajzi jellemképekben. U. ott, 1900. - A növények világából. Bpest, 1901. - A borág és nedűje. Kecskemét, 1901.
Hegedűs János.
Hegedűs János, szül. Szabadszálláson, 1858-ban, eleinte közs. jegyző volt, utóbb Torontálmegye aljegyzője lett s a nagybecskereki jegyzői szaktanfolyam tanára. Közigazgatási czikkeket írt. Szerkesztette a Krassó-szörénymegyei Jegyzői Értesítőt (Szapárfalva, 1885-6), a Községi Lapokat (N.-Becskerek, 1890-91) és Jegyzői Almanachot (1892-4) s a Községi Közigazgatást.
Munkái: Bereghi leányok. Elb. Lugos, 1886. - Jegyzői szigorlat. Kézikönyv közs. s.-körjegyzők számára. Kecskemét, 1888. - Ismétlő-könyv a jegyzői vizsgára készülők számára. Mezőtur, 1888. - A magyar örökösödési eljárás körüli teendői a közs. és körjegyzőknek. Nagybecskerek, 1889. - Közs. ügyviteli szabályok. U. ott, 1891. - Magyar Közjog. U. ott, 1891. - Községi pénzügytan. - U. ott, 1891. Magyar közigazgatási jog bevezető s ált. része. U. ott, 1892. Tiszti irálytan. U. ott, 1892. - A községekről szóló 1886. XXII. törvényczikk. U. ott, 1894. - Közigazgatási törvénytár. U. ott, 1894. - 1877. XXII. t.-cz. a községi bíráskodásról. U. ott, 1894. - A közs. képviselő-testület közgyűlési jegyzőkönyveiről. Szeged, 1895. - Közigazgatási törvénytár. Nagy-Becskerek, 1895. - Egyházpolitikai törvények. U. ott, 1895. - Magyar államjog. Szeged, 1895. - A nyilvános betegápolás ügye. Bpest, 1899.
Helmeczy Kőrösi István.
Helmeczy Kőrösi István, dunamelléki ref. püspök, 1723-47-ben Nagykőrösön lelkészkedett. Meghalt u. ott, 1753-ban. Több egyházi művet írt.
Hetesy Viktor.
Hetesy Viktor, drávafoki, majd csúzai s végre ómoraviczai ref. lelkész (szül. Halason, 1843-ban). A vidéki és egyházi lapokba dolgozott.
Munkái: A gazdag és szegény találkozása. Három prédikáczió idősb Coquereltől. Ford. Kecskemét, 1870. - A drávafoki egyház évkönyve. Kaposvár, 1877. - Kalauz a helvét hitvallást követők énekes könyvéhez. Bpest, 1883. - Egyházi beszédek. Pécs, 1884-7. (Hirneves franczia szónokok után.) Az alsóbaranya-bácsi ref. egyházmegye végzései 1810-1888. Pécs, 1888. - Vigasz a siralom völgyében. Imádságok. U. ott, 1893. - Ima és emlékbeszéd Kossuth L. felett. 1894. - Köznépi imádságok, 1896.
Hoitsy Pál.
Hoitsy Pál, bölcs. doktor, volt országgyűlési képviselő, szül. Vatyán, 1850-ben. Iskolai tanulmányait Nagykőrösön, Sopronban, Pesten, Szarvason, a budapesti és berlini egyetemen végezte. 1877-ben a budapesti VIII. ker. főreáliskolához nevezték ki helyettes tanárnak; 1881-től országgyűlési képviselő és a függetlenségi pártnak egyik vezérembere. Mint publiczista, számos czikket írt a napilapokba, különösen az Egyetértésbe, melynek 1880-89-ben munkatársa és vezérczikkírója volt, a Függetlenségbe, melyet egyideig szerkesztett is, a Nemzeti Hírlapba, Magyar Hírlapba és a Budapestbe. Mint természettudós, sokat dolgozott a Természettud. Közlönybe, (1877-től) és a Vas. Ujságba, melynek szerkesztője s egyéb vállalatokba (Havi Szemle, Otthon stb.)
Munkái: Csillagészlelés a kelet-nyugati vonalban. Bpest, 1877. - A biztosság feltételei bolygók pályaelemeinek számításánál. U. ott, 1877. - A mi az embert környékezi. Olvasmányok a természet világából. U. ott, 1883. - A nagy természet és a kicsiny ember. U. ott, 1883. - Mikor lesz eső? U. ott, 1884. - Népszerű csillagászattan. Flammarion u. ford. U. ott, 1882. - Jövőnk és az uralkodóház. Geologia mint politikai tényező. U. ott, 1894. - Kéziratban: Az égitestek mozgásának mechanikájából.
Holdházy János.
Holdházy János, vál. püspök, győri kanonok, szül. Váczon, 1840-ben. Fölszentelése után rögtön püspöki udvari pappá, utóbb a győri kisebb papnevelő igazgatójává lett. 1877-ben József főherczeg fiai mellé ment nevelőnek; 1882-ben győri kanonokká nevezték ki és 1892-ben nevelő működésének befejeztekor tribuniczi vál. püspökké. Dolgozott a pápai Ifjúsági Plutarchba (Mezzofanti József, 1860), a győri tört. és régészeti füzetekben (1862), a Religióba (1863), a Győr vármegye és város egyetemes leírásába (1874) és a napilapokba.
Holló Lajos.
Holló Lajos, országgyűlési képviselő, szül. 1859-ben, Kiskunfélegyházán. A jogot Budapesten hallgatta. 1885-ben ügyvédi irodát nyitott és megindította 262a Félegyházi Hírlapot, melyet 1887-ig szerkesztett. 1887-ben képviselővé választották; azóta az országgyűlésnek és a függetlenségi pártnak tagja és a Magyarország cz. politikai napilapnak, melyet ő alapított (1893), szerkesztője. Munkája: A közigazgatás rendezése. Bpest, 1891-ben.
Horner István.
Horner (Vezekényi) István, Gyöngyös városának tiszti orvosa (szül. Üllőn, 1808-ban, megh. Gyöngyösön, 1891-ben.) Közegészségi és orvostud. czikkeket írt a bel- és külföldi szaklapokba és a Hasonszenvi Közlönybe, melynek 1864-5-ben szerkesztője is volt.
Hornyik János.
Honyik János, az Akad. lev.-tagja, szül. 1812-ben, Kecskeméten. Iskolai tanulmányait Kecskeméten és Pesten végezte. 1834-ben szülővárosának szolgálatába szegődött mint írnok s 1842-től 1871-ig, midőn nyugalomba ment, ismételve levéltárnoki, al-, majd főjegyzői hivatalt viselt. Megh. 1885-ben, Kecskeméten s szülővárosa emléket állított sírja fölé. Történelmi dolgozata jelent meg a lapokban, jelesül az Életképekben (1848), az Új M. Múzeumban (1853, 1859), a Vas. Újságban (1861), az Akad. Értesítőjében (1863), a Századokban (1868), a Kecskeméti Lapokban, melynek 1868-69-ben főmunkatársa, 1870-72-ben szerkesztője, 1878-ban ismét főmunkatársa és 1879-80-ban társ-szerkesztője volt, a Budapesti Hírlapban (1883) és a Hornyik-Albumban (1894).
Munkái: Kecskemét város története, oklevéltárral. Négy kötet. Kecskemét, 1860-62, 1866. Pusztaszer története. U. ott, 1865. Kéziratban hagyta hátra a következő művet: Kecskemét város gazdasági fejlődésének története. I. r. (A másodikból csak 52 lap készült el.)
Horváth Cyrill József.
Horváth Cyrill József, a jeles bölcselő, szül. Kecskeméten, 1804-ben. Középiskolai tanulmányait Kecskeméten, Privigyén végezte és 1820-ban a kegyes tanítórendbe lépett. 1822-ben Podolinban és 1823-ban Váczon tanárkodott s 1824-25-ben ugyanott filozófiával foglalkozva, 1825-ben bölcseletdoktori oklevelet szerzett. 1826-ban Nyitrán és a köv. évben Szentgyörgyön elvégezte a theológiát és 1828-ban áldozópappá szentelték. 1828-9-ben Váczon, 1830-44-ben Szegeden tanított; 1844-48-ban a szegedi s 1849-59-ben a pesti főgimnázium igazgatója volt. 1859-60-ban ismét a szegedi gimnáziumot igazgatta. 1860-ban újból Pestre helyezték át, hol 1861-62-ben az egyetemen a bölcseletet helyettes tanári minőségben tanította. 1863-ban a gimn. tanárvizsgáló bizottság tagjává nevezték ki s 1864-ben az egyetemen a bölcselet rendes tanára lett. Megh. Budapesten, 1884-ben. Költeményei a Regélőben, a Budapesti Árvízkönyvben, a Buda cz. zsebkönyvben és a Szikszói Enyhlapokban jelentek meg. Bölcseleti dolgozatait az Akadémia Évkönyveiben, az Akad. Értesítőben, az Egyházi Lapokban és a M. Philosophiai Levelében közölte, pedagógiai értekezéseit a pesti és a szegedi kegyesr. nagy-gimn. Értesítőjében, a Tanodai Lapokban az Új M. Múzeumban, a Népiskolában stb.
Munkái: Alkalmi költeményeken kívül: Tyrus, szomorújáték. Buda, 1834. - Kuthen kunkirály, szomorújáték. Szeged, 1838. - Vetélytársak, szomorújáték. Kecskemét, 1850. - A philosophiai módszerek jelen állapotjáról. Pest, 1867. - A philosophiai módszerek akadályairól. U. ott, 1868-9. - Apáczai Csere János bölcs. dolgozatai. Szerk. U. ott, 1869. - Horváth Cyrill összegyűjtött szépirod. munkái. Kiadja Horváth Döme. Kecskemét. 1896.
Horváth Döme.
Horváth Döme, Horváth Cyrill testvéröcscse, szül. Kecskeméten, 1819-ben. A jogot Pesten és Egerben hallgatta. 1841-ben felesküdt ügyvédnek és 1842-49-ig szülővárosában, mint tiszti ügyész és városi tanácsos működött. A szabadságharcz után évekig visszavonultan élt. 1861-ben országgyűlési képviselővé lett és ebbeli minőségét az 1865, 1869, 1872 s 1875 országgyűlésre is megtartotta. Időközben két ízben Pest vármegyének első főügyésze volt; Horváth Boldizsár igazságügyi miniszter tanácsossá nevezte ki (1869) és 1875-ben tanácselnöki minőségben a királyi táblához helyezték át. 1886-ban szemeinek elgyöngülése miatt lemondott hivataláról s szülővárosába vonult. A helyi életben nagy érdemeket szerzett; ő indítványozta a Katona József-kört, melynek elnöke lett; kiváló része volt Katona mellszobrának megteremtésében és mint Hornyik Jánosnak buzdítója, segítője, méltóvá lett a magyar tudomány hálájára. Megh. Kecskeméten, 1899-ben. Ifjúkori költeményeit s elbeszéléseit Sólyom álnévvel a Rajzolatokban (1838), Kunoss Részvét Gyöngyeiben (1838) közölte. Czikkeket írt a Részvét Lapjai cz. gyűjteményes munkába (Kecskemét, 1865), melynek szerkesztője volt; a Kecskeméti Lapokba (1869-75), a Pesti Naplóba (1867); adalékokat (Kazinczy F. levelei Cserey Farkashoz) közölt a Figyelőben (II-V.). Katona Józsefről mondott emlékbeszédei a Nemzetben (1883) és a Kecskeméti Nagy Képes Naptárban (1894) láttak napvilágot.
263Munkái: Hit- és hontagadó, dráma. Kecskemét, 1848. - Borgia Lucretia, dr. Hugo V. u. ford. U. ott, 1850. - Tudor Mária, dr. Hugó V. u. ford. U. ott, 1850. - Phaedra, tragédia. Racin u. ford. U. ott, 1851. - Podmaniczky Balázs, ered. színmű, U. ott, 1851. - Zaire, dr. Voltaire u. ford. U. ott, 1853. - Lengyelhon bukása. Tört. rajz. Raumer u. ford. U. ott, 1860. - Emléklap a kecskeméti kegyesrendi feltanoda 1859 okt. 1-én történt megnyitási ünnepélyéről. U. ott, 1860. - Országgyűlési beszéd. Pest, 1861. - Emlékbeszéd. Kecskemét, 1861. (Katona J. szobrának leleplezésére.) - Schakspere a magyar irodalomban és színművészetben. U. ott, 1889. - Vegyes művek. I. köt. U. ott, 1893. - A testvérek, dr. egy felv. Goethe u. ford. (Az első kiad. a Részvét Lapjaiban). Második kiadás. U. ott, 1894. - Az 1790-91. országgyűlés története. Nyáry Pál életrajza. - Emléklapot szerkesztett a kecskeméti (1859) Kazinczy-ünnepélyről; kiadta Katona József Bánk bán-ját (1856, 1860) és sajtó alá rendezte Horváth Cyrill összes szépirod. munkáit.
Horváth Elemér.
Horváth Elemér, hírlapíró (szül. Czegléden, 1868-ban). 1888-93-ban az Egyetértés munkatársa volt s egyszersmind a Magyar Színpadot szerkesztette (1891-92-ben.) Utóbb a Honvédhez, majd a Szabad Szóhoz szegődött és 1894 óta az aradi Alföld szerkesztője. Költeményeket s egyéb közleményeket írt a vidéki és fővárosi lapokba. Munkái: Az én világom. Bpest, 1892. Versek. Arad, 1896.
Horváth János.
Horváth János, jogi doktor, kir. ügyész (szül. Kecskemét, 1853-ban), czikkeket írt a helyi és szaklapokba.
Munkái: A magyar királyság közjoga. Bpest, 1893. - A pragmatica sanctio lényege és annak helyzete a magyar közjogban. (M. Jogászegylet Ért. XVI.) A közügyek előzményei. 1526-1848. - Az 1867. évi kiegyezés. U. ott. 1894. - Kossuth Lajos mint Pestmegye követe és mint miniszter. U. ott. 1895.
Horváth Zsigmond.
Horváth Zsigmond, kíváló philológus, szül. 1837-ben, Albertin. 1861-69-ben a pesti ág. ev. gimnázium tanára volt, aztán nyolcz esztendeig Oroszországban, Pétervárott egy császári felsőbb iskolában tanított. 1879-ben hazatért és Szolnok-Doboka vármegyének tanfelügyelője lett, de hivatalától nemsokára meg kellett válnia s betegen, nyomorogva tengődött a fővárosban. A Rókus-kórházban halt meg, 1884-ben. Görög nyelvészeti értekezéseket írt a pesti ág. ev. gimn. Értesítőjébe (1861, 1863-4), czikket a Budapesti Közlönybe és 1867-ben a Budapesti Tanár-egylet Közlönyét szerkesztette. Munkái tankönyvek a görög és latin nyelv és irodalom köréből.
Hörl Gyula.
Hörl Gyula, áldozópap, tanár s a Jézus-társaság tagja, szül. 1861-ben, Gödöllőn. 1879-ben, a Jézus-társaságába lépett. 1888-ban pappá szentelték. 1892-ben tanári oklevelet nyert a magyar nyelvből és irodalomból s a latin filologiából. Jelenleg - 20 év óta - a kalocsai gimnáziumban működik mint tanár.
Munkái: Martini Gusztáv életrajza Gruber Mátyás nyomán, 1898. - Jézus Krisztus, a századok királya, Piel Pál nyomán. Drámai költemény. 1905. - A szépnek erkölcsisége a multban és jelenben. 1907. - Irányító eszmék az ifjúság keresztény nevelésében. 1909. - Poétika a középiskolák VI. osztálya számára. 1907. - Retorika a középiskolák V. osztálya számára. 1910. - Programm-dolgozatai: Párhuzam Horatius és Berzsenyi között. 1895. - Szent Angela, az Úrnak választott angyala. (Színmű 5 felvonásban.) Németből, szabadon. A nagyszombati Orsolyák Értesítője 1906-7. - Irt azonfelül vallás-erkölcsi értekezéseket a Jézus-Szíve Hirnökébe, a Mária-Kertbe; költeményeket különféle folyóiratokba s néhány iskolai drámát, melyek kéziratban vannak.
Huber Lipót.
Huber Lipót, kalocsai egyhm. áld. pap, szül. 1861. 1887-ben érseki iktató lett Kalocsán, 1888-ban pedig a papnevelő tanulmányi felügyelője és a theologiai lyceumban az ó- és ujszövetségi szentírástan és a héber nyelv tanára. 1898. tavaszán keleti tanulmányútat tett Egyiptomban, Palesztinában, Sziriában, Ciprus és Korfu szigetén; 1900-ben beutazta Olaszországot; 1907. óta a kalocsai tanítóképzőintézet igazgatója. Biblikus tárgyú értekezéseket, könyvismertetéseket, egyháztörténelmi czikkeket, tárczákat, utirajzokat s vegyes tartalmú dolgozatokat írt.
Munkái: Synchronistikus táblázatok az ó- és újszövetségi kinyilatkoztatás történelméhez. Bpest, 1892. - Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről. U. ott, 1895. - A Talmúd. Kultúrtörténeti és biblikus tanulmány szemelvényekkel. U. ott, 1897. - Drámai költészet és színház a zsidóknál. U. ott, 1900. - Az Úr Jézus szülőföldjén. Paur G. 38 rajzával. U. ott, 1900. - Fabiola. Szinmű felsőbb leányintézetek számára Wiseman-Commer után. Kalocsa, 1902. - A Messiás megjelenésének ideje Dániel próféta szerint. Budapest, 1903. - Legrégibb profán tanúbizonyságaink Krisztusról és a keresztényekről. U. ott, 1903. - Jézus Krisztus születésének esztendeje és a keresztény időszámítás. U. ott, 1904. - A napkeleti bölcsek. Exegetikus tanulmány. U. ott, 1908. - Kézíratban: Nyolcznapi lelkigyakorlatok Loyolai sz. Ignácz módszere szerint. Különösen szerzetesnők és női kongregácziók használatára.
Hufnagel János.
Hufnagel János, theologiai doktor és székesfehérvári egyházmegyei misés pap (szül. Szigetújfalun, 1863.) czikkeket írt a fővárosi és vidéki lapokba.
Munkái: Sickingen Ferencz. Bolanden regénye. Ford. Bpest, 1887. - A birodalom ellenségei. Bolanden regénye. Bord. U. ott, 1888. - Megállának a nap és hold. Jozsue csodája hittud. és csillagászati szempontból. Nagyszombat, 1893. - Csónak-kirándulás Szigetújfalutól Zimonyig. Székesfehérvár, 1895. - Szűz-Mária-Könyv. Nagyszombat, 1895.
264Huszka József.
Huszka József, szül. Félegyházán, 1854-ben. Mint tanár először Deésen, a polg. iskolában működött; utóbb a zentai közs. gimnáziumban, majd a sepsiszentgyörgyi polg. iskolában tanított. 1891-ben a pesti kegyesrendi főgimnáziumnak lett rajztanára. Különösen műtörténettel és etnografiával foglalkozott, a magyar ornamentikai anyagot kutatta és számos régi freskót fedezett föl.
Munkái: Magyar díszítési motivumok a Székelyföldön. Sepsiszentgyörgy, 1883. - A magyar díszítő-styl. Bpest, 1885. - Teremtsünk igazán magyar műipart. Sepsiszentgyörgy, 1890. - Székely ház. Bpest, 1895. - Magyar ornamentika. U. ott, 1898. - Tárgyi etnográfiánk őstörténeti vonatkozásai. U. ott, 1898. - Az Istenfa. U. ott, 1908.
Hübner Emil.
Hübner Emil, jogi doktor, ügyvéd, született Czegléden, 1879-ben. 1904-ben a jogtudományok doktorává avatták, 1907-ben ügyvédi oklevelet nyervén, azóta ügyvédi gyakorlatot folytat. Tartalékos hadnagy. 1896-tól a "Czegléd" belső munkatársa, 1904-ben pedig felelős szerkesztője lett s ma is az. 1907-ben a Muzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége részéről rendezett könyvtári szaktanfolyamon vett részt. A hirlapirodalmon kívül történelmi tanulmányokkal foglalkozik. E szakba vágó értekezései, czikkei és bírálatai a Czeglédben, az Archaeologiai Értesítőben, a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlében, a Katholikus Szemlében jelentek meg.
Önálló munkái: A czeglédi róm. kath. egyház története. Czegléd, 1900. - II. Rákóczi Ferencz és Czegléd városa. Czegléd, 1906. - Jelen monográfiába ő írta a Czegléd városát ismertető fejezetet.
Hübner János.
Hübner János, szül. 1836-ban. 1856-ban főelemi tanítói oklevelet nyert. Ugyanez évben a czeglédi rk. főelemi iskolához nevezte ki a helytartótanács tanítónak, 1858-ban pedig igazgatónak. 1873-ban a keszthelyi gazd. tanintézetben a gazdasági tanfolyamot hallgatta. 1897-ben az összes czeglédi r. kath. iskolák igazgatója lett. A Czeglédvárosi tanítóegyesületének, a Czegléd-Kecskemét-vidéki rk. tanítóegyletnek mindvégig elnöke volt. 1906-ban 52 évi működés után nyugdíjba vonulván, a pápa a lateráni lovagkereszttel tüntette ki. Meghalt 1908-ban. Számos gazdasági felolvasást tartott. Paedagogiai értekezései a Népnevelők Lapjában, a Paedagógiai Szemlében és Néptanítók Lapjában jelentek meg.
Önálló munkái: Napi imák és énekek. Pest, 1863. - Czegléd város és Pestmegye földrajza.
Iduna.
Iduna, Szász Polixena, 1852-ben Szász Károlynak, a költőnek, akkor a nagykőrösi gimnázium tanárának felesége lett. Meghalt 1853-ban, Nagy-Kőrösön. Költemények jelentek meg tőle az egykorú szépirodalmi lapokban. Költői hagyatékát férje, Szász Károly bocsátotta közre: Iduna hagyományai. Pest, 1853.
Ihász Aladár.
Ihász Aladár, Ihász Márton törvényszéki bíró fia, született 1856-ban. Ügyvédi oklevelet szerzett s eleinte csak ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1893-ban, a mikor a "Magyarország" megindult, ennek a lapnak helyettes szerkesztője lett s azóta állandóan itt működik. Kora fiatalsága óta folytat költői munkásságot, de csak 1901-ben jelent meg a Grill Károly-czég kiadásában első kötete "Költemények" czím alatt, Bartha Miklós előszavával, mely olyan nagy sikert aratott, hogy a mű hamarosan több kiadást ért meg. Verseinek közvetlensége és dalszerűsége, legjelesebb dalszerzőinket is inspirálta dalainak megzenésítésére. A Rigó-dalok, Rózsák, Hold-dalok egyes darabjai Fráter Loránd, Székács Aladár, Hollaky Zoltán, Nemeshegyi Béla, Manchen Mariska és mások megzenésítésében országos népszerűségre tettek szert. Közülük a "Szerelem múlásán ne fogjon el bánat..." kezdetű örvend legnagyobb elterjedtségnek. A Nemeshegyitől megzenésített Ihász-dalok pedig német fordításban is megjelentek. 1908-ban második verseskönyve "Ujabb versek" czím alatt Singer és Wolfner czégnél jelent meg, mely szintén nagy elismerést szerzett a költőnek. A harmadik kötet a jövő télre van tervbe véve. Versei legelőkelőbb napi- és hetilapjainkban jelennek meg.
Ihász Márton.
Ihász Márton, előbbinek atyja, aszódi, majd pesti gyak. ügyvéd, 1867-ben pestmegyei alügyész, 1869-ben törvényszéki bíró és helyettes elnök, 1872-től kecskeméti kir. törvényszék bírája (szül. Vácz, 1832-ben, meghalt Kecskeméten, 1892.) Költeményeket írt a Divatcsarnokba (1859. 1860-62) és a Napkeletbe (1860, 1862) és jogi czikkeket a Jogtud. Hetilapba (1866).
Jámbor Lajos.
Jámbor Lajos, ref. tanító (szül. Ókécskén, 1860-ban). Szépirodalmi dolgozatokat írt fővárosi és vidéki lapokba; tanügyi és vallásos czikkeket a szaklapokba.
Munkái: Rózsák és tövisek. Békés, 1886. (Versek.) - Árva Zsófi, vagy az erényes és munkás élet jutalma. Bpest, 1890. - Szenvedők vigasza. Vallásos versek. Békés, 1891. - Imakönyvecske. U. ott, 1893. - Jézus élete képekben. Bpest, 1894. - Ó-szövetségi történetek. U. ott, 1895. - Ezeréves hazánk története. U. ott, 1896.
265Jancsó Ádám.
Jancsó Ádám, tanár, nem kevesebb, mint 46 évet töltött a kecskeméti ref. gimnázium szolgálatában. Mint ilyen, pedagógiai értekezéseket közölt az iskola Értesítőjében (1857-8) és a Fördős-féle Kecskeméti Füzetekben.
Jancsó Dezső.
Jancsó Dezső, hirlapíró, szül. Kecskeméten, 1856-ban, hirlapirói munkásságát a budapesti Közvéleményben kezdette meg, majd postaigazgatósági fogalmazóvá neveztetett ki, mely szolgálatában szerkesztette a Posta-Közlönyt. Hivatalától megválván, szerkesztője lett az Egyetértésnek, honnan 1892-ben a Hazánk kötelékébe lépett át, mint helyettes szerkesztő, később felelős szerkesztője lőn. 1899-ben megalapította a Budapesti Levelezőt, ennek kiegészítéséül 1907-ben a külföld tájékoztatására megindította az "Ungarische Agrarcorrespondenz"-et s 1909-ben kiterjeszette a Budapesti Levelező szolgálatát a vidéki sajtóra is.
Járosi Károly.
Járosi Károly, jogi doktor, itélőtáblai bíró (szül. Halason 1848), szakczikkeket közölt a Jogtudományi Közlönyben (1884, 1886-7, 1881, 1890.)
Jónás János.
Jónás János, nyug. keresk. isk. igazgató, szül. 1848-ban Kiskunhalason. Egyetemi tanulmányait Berlinben, Münchenben és Lipcsében végezte. 1817-től kezdve több helyen tanárkodott. 1879-ben a budapesti keresk. akadémiában lett segédtanár, majd az intézet titkára és 1885-ben a pozsonyi keresk. akadémia igazgatójává nevezték ki. Nagy tevénykenységet fejtett ki Pozsony szellemi életében: a Toldy-körben, s egyebütt tartott felolvasásaival; de az irodalomban is, melynek több ágát művelte. Szerkesztője volt a Keresk. Szakkönyvtárnak.
Munkái: Tankönyveken kívül: Indiai tündérmesék. Vámbéry Ármin u. angolból. Pest, 1869. - A szerzetes uralma, vagy Róma a XIX. században. U. ott, 1870. (Garibaldi regénye.) - Az ókor története. Duncker Miksa u. Bpest, 1876-78. - Uarda. Regény, Ebers Gy. u. ford. U. ott, 1878. - Moritz Ballagi's Grammatik der ung. Sprache für Deutsche. U. ott, 1881. - A socziális kérdésről. U. ott, 1882. - Tanulmányok és javaslatok az életbiztosítási üzlet körül. U. ott, 1883. - Az áll. seg. pozsonyi kereskedelmi akadémia jelentései 1886 óta. U. ott, 1887-89. - Visszapillantás a pozsonyi első takarékpénztár ötven évi működésére. 1842-91. U. ott, 1892.
Joó Imre.
Joó Imre, bölcseleti doktor, főgimn. tanár Nagykőrösön, czikkeket írt a Nagy-Kőrösbe és Nagy-Kőrösi Hirlapba, melynek éveken át szerkesztője volt és Ádám Gersonnal együtt megírta a nagykőrösi főgimn. történetét.
Józsa Antal.
Józsa Antal, szül. 1862-ben, Halason. Életrajzi adatait a gömörmegyei kötetben közöltük.
Juckel Gyula.
Juckel Gyula, bölcs. doktor, főv. keresk. isk. tanár és az állami keresk. isk. tanárképző intézet tanára, szül. Váczon, 1862-ben.
Művei: Kereskedelmi Számtan a felső keresk. isk. számára. Budapest, 1896. három kiadás. - (Lengyel-Juckel) Politikai Számtan a f. keresk. isk. számára. Budapest, 1906. - (Néhány tétel az algebrai görbe vonalak elméletéből. Budapest 1884.) - Az égitestek paralaxisának meghatározása. (Pályadíjat nyert a bpesti egyetemen 1883-ban). - Ezeken kívül számos szakczikket írt a Kereskedelmi Szakoktatásba, a Magyar Könyvviteli Folyóiratba, valamint a Mathematikai és Physikai Lapokba.
Kada Elek.
Kada Elek, kecskeméti polgármester, legmagyarosabb tárczairóink és elbeszélőink egyike, szül. Kecskeméten 1852-ben. Iskolai tanulmányait szülővárosában és Pozsonyban végezte. 1872-ben fővárosi fogalmazó lett; 1875-ben letette az ügyvédi vizsgát s Kecskemétre költözött és ügyvédi irodát nyitott. 1878-84-ben Kecskemét II. kerületének országgyűlési képviselője volt; 1884-ben vasuti szakvizsgákat állott, s mivel az osztrák-magyar államvasut-társaság külön magyar igazgatóságot szervezett magyar vonalainak kormányzására, a társaság szolgálatába szegődött. 1891-ben Baross Gábor megváltotta a társaság magyar vonalait s a társaság alkalmazottai a m. kir. államvasútakhoz kerültek át; Kada szintén itt működött, mint titkár és szakosztályi főnök-helyettes. 1897. elején Kecskemét polgármesterévé választották s ez alkalommal az Otthon írói bucsúlakomát rendeztek tiszteletére. - Irodalmi munkássága 1875-ben kezdődött és több munkája, mely a kecskeméti népéletet ismertette, német és franczia fordításban a külföldön is elterjedt. Számos dolgozata jelent meg a Szabad Szóban, melynek 1895-1896-ban, a Néplapban, melynek 1896-ban és a Kecskemétben, melynek 1880-1882-ben szerkesztője is volt, továbbá az Egyetértésben, Budapesti Hirlapban, a Pesti Hirlapban (1891-2), a Vas. Ujságban (1894-5) stb.
Munkái: A vasutak keletkezése és fejlődése. Bpest, 1891. - A darázs mérge. Regény, U. ott, 1893. - Magyar történeti Album. U. ott, 1894. - Helyreasszony és A tárogató szinművek. - Kézíratban: színdarabok, népdalok.
Kada Mihály.
Kada Mihály, szentszéki tanácsos, szentendrei plebános. Szül. 1860. Mint ferenczrendi áldozópap, három évig leszétei káplán, 8 évig theologiai 266tanár volt Galgóczon. 1893-ban szekularizáltatván, ez évi okt. 16. óta Szentendrén működik. Dolgozatai több hitbuzgalmi lapban jelentek meg.
Önálló műve: Gazda Adalbert és Bencsics Antal XVIII. századbeli ferenczrendi írók életrajza (1893.) - E monografiában tőle való Szentendre ismertetése.
Kalovits Alajos.
Kalovits Alajos, (szül. Czegléden, 1872-ben), bodonyi, pusztahídvégi, majd 1896-tól egri tanító. Czikkeket és költeményeket írt a Hevesvármegyei Hírlapba. Az egri egyházmegyei tanítóegyesület több pályamunkáját jutalommal tüntette ki s az Eleink vallási és társadalmi élete czíműt jegyzőkönyvében is kinyomatta.
Kaltenecker Márton.
Kaltenecker Márton, váczi egyházm. r. k. áldozópap (szül. Soroksáron, 1863-ban). 1886-88-ban Verőczén s Újpesten káplánkodott, azután tanulmányi felügyelő lett Váczon, 1889-ben Rákospalotán az istvántelki int. igazgatója.
Munkái: Protestantizmus, socialismus és kommunizmus. Hohoff Vilmos u. ford. Bpest, 1886. - A szabadkőmívesség eredete. U. ott, 1889.
Kapás Lajos Aurél.
Kapás Lajos Aurél, szül. 1863-ban, Váczon. A tanári pályára lépett és 1887-ben Privigyén, 1888-ban Pozsonyszentgyörgyön, 1890-92-ben Újhelyben tanított. 1892-ben búcsút mondott az iskolának és Zemplénvármegye szolgálatába szegődött. 1895-ben tiszteletbeli számvevő, a következő évben valóságos számvevő, 1899-ben Sátoraljaujhely főjegyzője lett. Szépirodalmi dolgozatokat, értekezéseket, czikkeket és programmértekezéseket írt. Több rendbeli közleménye van Dongó Gyárfás Adalékjaiban. Szerkesztette a Váczi Közlönyt (1887. id. Varázséji Gusztáv neve alatt); segédszerkesztője volt a Zemplénnek (1891-2), melynek azután is főmunkatársa maradt; 1894. óta a zemplénvármegyei gazd. egyesület hivatalos lapját, a Gazdasági Értesítőt szerkesztette. Elhúnyt 1900-ban.
Munkái: Dalaim. Vácz, 1884. - Jeanne d'Arc. Schiller-tanulmány. U. ott, 1887. - Hétköznapi történetek. (Elbeszélések.) U. ott, 1887. - Zemplénvármegye monografiája.)
Karay Anna.
Karay Anna, Szabó József posta- és távírófőtiszt felesége Pécsett, (szül. Kecskeméten, 1863.), szépirod. dolgozatokat közölt 1882-től a pécsi lapokban és a Zalában, továbbá az "Ujság" czimü kolozsvári lapban.
Önálló munkája: Szóvirágok (novellák) 1901.
Karay Nagy Mária.
Karay Nagy Mária, előbbinek édesanyja, Nagy Lajos septemvir leánya és Karay Nándor pénzügyi tanácsos felesége Aradon (szül. Kecskemét, 1836.), megh. u. ott, 1886., a múlt század hatvanas éveiben számos kisebb-nagyobb dolgozatot írt az aradi lapokba. Munkája: Kalászatok a történelem és az élet mezején. Arad, 1867. (két kötet) és két regény kézíratban.
Karcsu Arzén.
Karcsu Arzén Antal, ferenczrendi szerzetes, 1863-88-ban mint a váczi ferenczrendi kolostor főnöke, gazdag irodalmi munkásságot fejtett ki.
Munkái: A váczi könyvnyomdászat tört. Vácz, 1875. - Vácz története, 9 k. 1880-88.
Károly Ignácz.
Károly Ignácz, cziszt. r. szerzetes (szül. Ráczkevén, 1866.), 1891-94-ben a pécsi, 1894-től az egri, 1899-től ismét a pécsi, 1902-től a székesfehérvári főgimnázium tanára, elbeszéléseket és verseket írt és egyéb hitbuzgalmi s tanulságos könyveket az ifjuság számára, melyeket a saját kiadásában s egyet a Szent István Társulat bocsátott közre.
Munkái: Az idegesség három ellenszere (a székesfehérvári főgimn. értesítőjében (1909.) - Igaz élet. - Fiúk könyve. - Lányok könyve. - Aranykönyvecske. - Ép testben ép lélekben. - Szülők könyve. - Jellemképzés.
Károly János.
Károly János, szül. Ráczkevén, 1834-ben. 1855-ben fölszenteltetvén, hét évig Agárdon mint adminisztrátor működött. 1867-ben tétényi plébános lett, 1868-ban az esperesi kerület iskoláinak felügyelője, majd esperes, 1885-ben pedig székesfejérvári kanonok s a papnevelő igazgató-tanárja. 1886-tól batai cz. apát, 1898-tól káptalani nagyprépost, 1900-tól káptalani, majd püspöki helynök. 1902-ben választott driveszti püspök.
Munkái: Alkalmi prédikácziók. Emlékkönyv a székesfehérvári püspökmegye százados ünnepére. Székesfejérvár, 1877. - Oklevelek Nádasdy Ferencz gróf nádasd-ladányi levéltárából. Bpest, 1879. - Vegyes egyházi beszédek. I. Bpest, 1887. II. Székesfejérvár, 1890. - Az ős keresztény irodalom monographiája. Bpest, 1888-90. I-II. k. - Elmélkedések az Ur Jézus Krisztus élete, halála és föltámadása felett. Nagybőjti beszédek. Székesfejérvár, 1890. - Csókakő vára és várbirtokai. U. ott, 1893. - Oklevelek alapi Salamon Vincze családi levéltárából. U. ott, 1893. - A Fejérmegyében lévő plébániák összeírása 1753 és 1754-ből. U. ott, 1893. - Fejér vármegye története. I. k. U. ott, 1896. II. k. 1898. - III. k. 1899. - IV. k. 1901. - V. k. 1904. ugyan ott.
Kassay Adolf.
Kassay Adolf, ügyvéd, szül. Váczon, 1828-ban. 1846-ban ügyvédi vizsgát tett. A szabadságharczban mint honvédhadnagy vett részt s utóbb az üldözés elől Bécsbe menekült. Később hazatért, Pesten, Pozsonyban, utóbb Budapesten tartózkodott s végre alsó-szécsénykei birtokára vonult gazdálkodni. Szerkesztője volt Pesten a Községi Közlönynek, 1871-ben. Nagy irodalmi tevékenységet fejtett ki, különösen a jogi szakirodalom terén.
267Katona István.
Katona István, a jeles történetíró, 1790-94-ben a kalocsai érs. könyvtár őre és a papnövendékek tanára volt. 1794-ben kalocsai kanonokká, 1799-ben pedig bodrog-monostori czimz. apáttá nevezték ki s 1811-ben meghalt. Életének utólsó húsz évében hatalmas irodalmi tevékenységet fejtett ki. A Historia Colocensis ecclesiae (Colocae, 1800) cz. munkája helyi vonatkozású.
Katona József.
Katona József, a legnagyobb magyar drámaíró, szül. Kecskeméten, 1792 november 11-én. A gimnázium I. osztályát Pesten, a II-VI-at Kecskeméten végezte. A filozófiát Szegeden kezdette meg, de Pesten fejezte be, 1810-ben, s itt maradt mint jogász, jurátus és ügyvéd 1820-ig. Rajongott a színészetért, azonban a színházhoz vonta Déryné, a szép és ünnepelt színésznő iránt táplált szerelme is. Megismerkedett a színészekkel, mint benevolus actor, fellépett a színpadon, a vidékre is kirándult a társasággal, sőt rendező, is volt négy hónapig. Szép tehetsége volt a színészethez s Othello volt kedves szerepe. Azonban szüleinek rábeszélésére lemondott a színi pályáról s irodalmi és eszthétikai tanulmányokba merült és megelégedett azzal, hogy a műsort öt év alatt (1811-15) huszonkét, részben eredeti, részben átdolgozott drámával gazdagította. Hozzájárult mindehhez, hogy szerelmében, sőt irodalmi törekvéseiben is csalódott; így történt, hogy 1820-ban, a városi tiszti alügyészi hivatalra pályázott. Óhajtása teljesült s 1826-ban már főügyészszé választották. Komoly, kevés beszédű, de igazságos, könyörületes szívű ember volt és a színészeknek mindvégig nagy pártfogója. 1830-ban halt meg és szülővárosa emlékszoborral és (1861) a Katona-kör megalapításával tisztelte meg emlékét. Versei közül mindössze egyet (Vágy) közölt (Aurora, 1822.), czikket is csak hármat bocsátott közre (l. Sajó-Kaza, Tud. Gyűjt. 1817-ben, IV. 2. Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? U. ott, 1821 IV. 3. A kecskeméti pusztákról. U. ott, 1823. IV.). Legkíválóbb munkája Bánk bán. Dráma öt szakaszban. Pest, 1821. E mű a kolozsvári színház megnyitására, pályaműnek készűlt. A pályadíjat azonban mások nyerték el, s Katona, a ki a pályázat sorsáról nem értesült, abban a hiszemben, hogy az egész dolog feledésbe merült, újra átdolgozta drámáját. 1819-ben elő akarta adatni a darabot, de a czenzura nem engedte. A munka tehát csak nyomtatásban kerűlt közkézre, a mi egyúttal sorsát is eldöntötte. Színpadról bizonyára hatást gyakorolt volna; így - az akkori irodalmi áramlatok között és kezdetleges dramaturgiai tudásunk mellett még az irodalmi előkelőségek sem bírták észrevenni jelességeit. 1834-ben azonban Egressy Gábor Kolozsvárt jutalomjátékul választotta; a következő 1835. és 1836. évben Budán is előadták, Pesten pedig 1839-ben a Nemzeti Színháznak (márczius 29.), 579 frtot jövedelmezett. Még nagyobb sikert ért el 1845 november 1-én, a mikor mint Lendvay jutalomjátéka, 1681 frtot juttatott a pénztárnak. Végre a 60-as években a kritika (Gyulai Pál) kimondotta, hogy Bánk bán a legjobb magyar tragédia.
Munkái: Szabados Kecskemét Alsó Magyarország első mező várossa történetei. Pest, 1834. (Kiadta id. Katona József, a szerző édesatyja.) Katona József összes művei. Kiadja Abafi Lajos. Bpest, 1880-81. Három kötet. Tartalma: Bánk bán. Jeruzsálem pusztulása, ered. vitézi szomorújáték öt felv. Lucza széke, dráma három felv. Ziska, vagyis a husziták első pártütése Csehországban, ered. nézőjáték négy felv. Ziska a Calice, kettős dráma. Monostori Veronka, nemzeti vitézi szomorújáték öt felv. István, a magyarok első királya, ered. vitézi nézőjáték négy felv. (Girzich német szinész után) A borzasztó torony, vagyis a gonosz talált gyermek, ered. nézőjáték öt. felv. Aubigny Clementia vagyis a vallás miatt való zenebona Francziországban IV. Henrik alatt, vitézi darab négy szakaszban. A Montbelli grófok vagy az atya és az ő gyermekei, nézőjáték három felv., francziából szabadon készítette Haussareck J. K. Der Vater und seine Söhne czimmel, magy. ford. Költemények 1815-17-ből, összesen 24. - Katona József családja, élete és ismeretlen munkái. Ismerteti Miletz János. Bpest, 1886. (Tart. A rózsa, vagyis a tapasztalatlan légy a pókok között, ered. vígj. 3 felv. Kisfaludy K. Ilka cz. drámájának bírálata, 1819-1820. Kidolgozott részletek, adatok Kecskemét monografiájához.) A fölsoroltakon kívül készített még több színművet, melyeket Pesten adtak elő. Az örökség, vígj. 1 felv. Vogel u.; Szegény lantos, vígj. 1 felv.; Szmolensk ostroma, érzékeny játék 5 felv., Weissenthurm Johanna u.; Az üstökös csillag, vígj. 1 felv., Iffland u.; Jolánta jeruzsálemi királyné, szomorúj. 4 felv., Ziegler Fr. W. u.; Pártosság dühe, színj. 5 felv., Ziegler Fr. W. u.; Élet álom, hősjáték 5 felv., Calderon u.; továbbá Toldy Ferencz szerint: Farsangi utazás, vígj. 5 felv. Doboka vára.; Nagyidai czigányok és Comarunna.
Katona Lajos.
Katona Lajos, bölcs. doktor, egyetemi tanár, az Akad. lev.-tagja, szül. Váczon, 1862-ben. Főiskoláit a budapesti és a gráczi egyetemen végezte. 1887-89-ben a pécsi áll. főreáliskolában, aztán a budapesti II. ker. kir. kath. főgimnáziumban és a Ferencz József nevelőintézetben tanított s 1908-ban a budapesti egyetemen a régi magyar irodalom történetének tanára lett. Élénk részt vett a hazai tudományos mozgalmakban, a budapesti phil. társ. munkálkodásában, a magyar néprajzi társaság szervezésében és megalakításában, s 1891-92-ben az Ethnographiának 268is társ-szerkesztője volt. 1891-ben tizedmagával Élet cz. folyóiratot alapított, melyet egy évig szerkesztett is. 1893-ban a Hazánknak munkatársa lett; 1902-4-ben az Egyet. Philol. Közlönynek szerkesztője. Mint írót és tudóst az irodalmakban való nagy jártasság és ritka alaposság jellemzi. Nagyon sokat írt a külföldi és hazai lapokba és folyóiratokba (Magazin für die Litteratur des In- und Auslandes, Ethnolog. Mitteil. aus Ungarn, Zeitschr. für vgl. Litteraturgesch., Budapesti Szemle, M. Nyelvőr, Nyelvtud. Közl., Egyet. Phil. Közlöny, Ethnographia, Élet, Irodtört. Közl., Keleti Szemle, Kath. Szemle, Pesti Napló, Hazánk, Köztelek, Pesti Hírlap, Magyar Nyelv, Kath. Szemle), az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben cz. vállalatba és a Pallas Nagy Lexikonába stb. A "Magyarország Vármegyéi és Városai" országos monografiának szerkesztőbizottsági tagja volt. Meghalt 1910-ben.
Munkái: Völund kovács és rokonai az árja regevilágban. Esztergom, 1884. - Zur Literatur und Charakteristik des magyarischen Folklore. Berlin, 1887. - Ein altdeutscher Schwank in Ungarn. U. ott, 1888. - A népmesékről. Pécs, 1889. - Molière otthon és a társaságban. U. ott, 1889. - Német olvasókönyv a gimn. III. és IV. oszt. számára. Bpest, 1891-92. Ribbeck Ottó, A római költészet története, III. köt., ford. U. ott, 1893. - Pervigilium Veneris. U. ott, 1893. - Mythologiai irányok és módszerek. U. ott, 1896. - Ipolyi Magyar Mythologiája. U. ott, 1897. - A Gesta Romanorum Sztárai-codex. U. ott, 1898. - A magyar mythologia irodalma. U. ott, 1899. - A Gesta Romanorum. U. ott, 1899. - Haller János, Gesta Romanorum. U. ott, 1899. - Temesvári Pelbárt példái. U. ott, 1902. - Alex. Sz. Katalin legendája. U. ott, 1903. - A Teleki-codex legendái. U. ott, 1904. - Bárlám és Josafát legendája és a Bod-codex egy példája. U. ott, 1905. - Középkori legendák és példák kódexeinkből és Temesvári Pelbárt irataiból. U. ott, 1907. - Petrarca. U. ott, 1907.
Katona Mihály.
Katona Mihály. 1886 óta Kecskeméten működik mint a ref. főgimnázium tanára s 1894-től igazgatója. Ez idő alatt czikkeket írt a Sárospataki Közlönybe (1887), s a Prot. Egyh. és Isk. Lapba (1887.)
Önálló munkái: Egy kis felvilágosítás a nagyszalontai gimn. alapok ügyében. Kecskemét, 1887. - A testgyakorlás fontossága. U. ott, 1889. - Javaslat a kecskeméti ref. főgimnáziumnak államsegélylyel ujjászervezése tárgyában 1895. - A nagyszalontai gimnázium története 200 éves múltjáról. Nagyszalonta, 1896. (Gere Ferenczczel együtt.)
Katona Zsigmond.
Katona Zsigmond, gyógyszerész, 1867-ben telepedett Kecskemétre s a városnak egyik legkiválóbb polgára lett. Czikkei elszórtan jelentek meg.
Önálló munkái: Az 1872-dik évben Kecskeméten rendezett orsz. iparműtárlat emlékkönyve. Kecskemét, 1874. - Kecskemét és vidékén termelt gyümölcsök osztályozott leírása. U. ott, 1885. - Név- és árjegyzéke Katona Zsigmond kecskemét-katonatelepi mintaszőlőtelepén termelt legbecsesebb szőlőfajoknak. U. ott. - A Kecskeméten termelt összes szőlőfajok ismertetése.
Kazaly Imre.
Kazaly Imre, theol. doktor, váczi egyházmegyei áldozópap, 1871-3-ban mint püspöki szertartó, majd szentszéki aljegyző, 1873-1888-ban pedig mint a theológiai intézetnek tanára Váczon működött. Szépirod. czikkeket, egyházjogi, történelmi, társadalmi és kritikai dolgozatokat írt. 1886-tól A Külföld Szónokai cz. vállalatot szerkesztette.
Munkái: A kath. egyházjogtan kézikönyve. Vácz, 1877. Az egyet. egyháztörténelem kézikönyve. U. ott, 1879-81. - A modern jótékonyság. Bpest, 1882. - Élet és társadalom. Beszélyek és értekezések. Vácz, 1882. - A hadkötelesek, katonák és honvédek nősülését szabályozó újabb törvényeink. Temesvár, 1886. - Gyakorlati útmutatás a házassági ügyekben. U. ott, 1887.
Kecskeméti Lipót.
Kecskeméti Lipót, bölcs. doktor, nagyváradi főrabbi (szül. Kecskeméten, 1865), különösen a zsidó költészetet ismertette czikkeiben, melyek a Magyar Zsidó Szemlében, a Kisf.-Társaság Évlapjaiban (1892. XXIII.) az Alföldben (1894.) a nagyváradi Szigligeti Társaság Évkönyvében (1892-5.) és az Izr. M. Ir. Társaság Évkönyvében jelentek meg. Ugyanitt és a Dávid Ferencz-egylet Évkönyvében vallástörténeti tanulmányok.
Munkái: Zsidó költőkből. Bpest, 1887. - A pokol a középkori zsidó költészetben. U. ott, 1888. - Templomi beszédek.
Kecskeméti Vilmos.
Kecskeméti Vilmos, hírlapíró. Kecskeméten a Kecskemét és Vidékének volt szerkesztője és a Pestmegyei Hírlapnak szerkesztőhelyettese. Számos helyi érdekü, politikai, társadalmi és kritikai czikket írt lapjaiba, de a fővárosi lapokba, a Magyar Hírlapba, Egyetértésbe, Kritikai Szemlébe és a Pester Lloydba is.
Kelemen Mór.
Kelemen Mór, kúriai bíró, szül. Kunszentmiklóson. Petőfinek kortese volt s bukását is ő írta meg a Márczius cz. lapba. A múlt század ötvenes éveiben Pesten Tóth Kálmán és Vadnay Károly társaságában szépirodalmi dolgozatokat írogatott. Később állami szolgálatba lépett és mint miniszt. osztálytanácsos, tagja volt a Szeged regenerálására kiküldött kir. biztosságnak. Elbeszéléseket, verseket, czikkeket írt. Szerkesztője volt a Közigazg. Döntvénytárnak (1877-79.)
Munkái: Latin-német-magyar általános tiszti szótár. Pest, 1862. - A magyar büntetőtörvénykönyv büntetési és börtönrendszere. Bpest, 1888. - Büntetési és börtönrendszerünk reformja.
269Király László.
Király László, a lévai kegyesr. főgimnázium tanára (szül. Kecskeméten, 1863). Munkája: A másodfokú határozatlan egyenletek megfejtése.
Kis-Erős Ferencz.
Kis-Erős Ferencz, kalocsai főegyházm. áldozópap. 1886-ban a kalocsai kisebb papnevelőintézet növendéke lett. 1893-ban pappá szentelték, s két évre rá, 1895-ben, a budapesti egyetemen az egyházjog doktorává avatták. 1896-ban theologiai tanár lett Kalocsán, s valamivel később ugyanitt az érseki szentszéknél a szegényeknek ügyvédje, majd szentszéki bíró. A lapokban több kisebb-nagyobb költeménye jelent meg. Idegen költőktől is fordítgatott; írt továbbá jogi és politikai czikkeket, bírálatokat, ismertetéseket, bölcseleti értekezéseket és történelmi dolgozatokat.
Önálló munkái: A kath. autonomia. Bpest, 1897. - Nevezetesebb elméletek a nyelv eredetéről. U. ott, 1905. - Ecce sacerdos. Színi jelenetek. Kalocsa, 1906.
Kiss Károly.
Kiss Károly (Franczia), szül. Kecskeméten, 1854-ben. 1878-9-ben Bosznia ocupatiója alkalmával több ütközetben harczolt. Több fővárosi iskolában tanított, mint rendes, helyettes vagy óraadó, s 1886 óta a budapesti ref. főgimn. tanára.
Munkái: Középiskolai mathem. és geometriai tankönyvek. Symmetricus függvények elmélete. Bpest, 1882. - Tizenhárom új képlet a tízes számok négyzetének meghatározására. 1894.
Klimstein József.
Klimstein (Kőhalmi) József, r. kath. áldozópap, szül. Váczon, 1843-ban. Váczon, Nagyszombatban és Esztergomban tanult, Nagymaroson, Ipolyságon és Esztergomban káplánkodott s 1870-ben Nagyszombatban főgimn. tanár, 1889-ben convictusi alkormányzó, 1890-ben szentszéki ülnök lett. Sokat írt a lapokba.
Munkái: Udalrik, a pápai zuáv. Bresciani u. ford. Esztergom, 1865. - Árpádházi Sz. Erzsébet élete. Stolcz Albán u. ford. Eger, 1867. - Az egyház a szabadság légkörében. Esztergom, 1868. - A divatos nevelés következményei. Hagelücken dr. Fr. A. után ford. U. ott, 1869. - Madách Imrének "Az ember tragédiája" cz. dr. költeményéről. Nagyszombat, 1877. - Czuczor Gergely, Pozsony, 1884. - Pályám emlékei. Nagyszombat, 1884. (Értekezések.) - Pázmány Péter élete. Pozsony, 1884. - Dr. Majer István v. püspök. Bpest, 1885. - Simor János .... élete. Pozsony, Bpest, 1886. - Simor János Magyarország bibornokherczeg-primása. U. ott, 1886. - Vázlatok Haynald Lajos ...életéből. U. ott; 1889. - Emlékezés Simor János bibornokra. Nagyszombat, 1891. - Szerkesztette a Korkérdéseket (1868-9.), az István bácsi Naptárát (1871-től) és az 1886-ban, Pozsonyban megindult Magyar Sion Őrei cz. vállalatot.
Klinda Theofil.
Klinda Theofil, kánonjogi doktor, szül. 1857-ben, Kecskeméten. Dorogon, Budaőrsön, Óbudán és Budapest-Józsefvárosban volt segédlelkész. 1893-ban szentszéki jegyző. Mint ilyen, szerkesztette meg a Millenium évében a Magyarok Nagyasszonyának új ünnepére a zsolozsmát és misét, a minthogy általában az egész ünnep eszméje ő benne fogamzott meg. 1896-ban primási titkárrá és 1903-ban esztergomi prelátus kanonokká léptették elő. Munkatársa volt az Egyházi Közlönynek és a Hittud. Folyóiratnak.
Művei: Vademecum liturgicum. Bpest, 1892. - Szent Család. U. ott, 1893. (Imádságos könyv.) - Idegen világ. Rajzok és elbeszélések. (Ford. U. ott, 1897.) - Mult és jelen. Rajzok elbeszélések. (Szerk. Kaposi Józseffel.) U. ott, 1897.
Kóczán Ferencz.
Kóczán Ferencz, gyömrői földbirtokos (megh. Budapesten, 1894-ben, 53-ik évében) 1887-ben 14000 frtos alapítványt tett a M. T. Akadémiánál a viszonylag legjobb magyar tört. színművek évenkénti megbírálására és jutalmazására. Czikket írt a Csal. Körbe és az Ország-Világban Csokonai 3 levelét közölte.
Kókán János.
Kókán János, a m. kir. földmívelés-, ipar- és keresk. miniszterum számtisztje (szül. Kalocsán, 1849), 1887-82-ben földtani intézeti alkalmazott és egyetemi assistens Hantken Miksa tanár mellett, czikkeket írt Uranus álnév alatt.
Munkái: A termőföld ismertetése. Bpest, 1874. - Budapest környékének kőzetei. U. ott, 178. - Az ősemlősökről. U. ott, 1882.
Komárik István.
Komárik István, áldozópap, a Jézus-társaság tagja, két évi félbeszakítással 1885 óta a kalocsai érseki főgimnáziumban tanárkodik. Czikkeket és programmértekezéseket írt.
Munkái: Klobusiczky Péter kalocsai érsek élete. Kalocsa, 1891. - Gr. Koháry István élete. U. ott, 1891. - A három kassai vértanú. Bpest, 1891. - Calderon színművei. Ford. Kalocsa, 1896-7. - Magyarország oknyomozó története, approbált tankönyv a középisk. számára; II. Rákóczi Ferencz és a Mária-kongregáczió története (Congr. Ért. 8. évf.)
Koncsek Lajos.
Koncsek (Kondor) Lajos, főv. isk. igazgató (szül. Gödöllőn, 1862), czikkeket, ered. és fordított dolgozatokat írt fővárosi és vidéki lapokba és több elbeszélést a Méhner-fele Mulattató és hasznos olvasmányok cz. gyűjteménybe (183-87). Ezen kívül szerkesztője volt a Népnevelők Lapjának (1892-96), a Tanítók Zsebnaptárának (1898-1910), a budai könyvtár-egyesület II. és III. Évkönyvének (1895-96) s az Erzsébet királyné cz. emlékfüzetnek.
Munkái: A bajor főváros népiskoláiról. Tanulmány. Bpest, 1894. - Az iskolatársi szellem fejlesztéséről. Tanulmány. Bpest, 1900. - Párisi jegyzetek. Bpest. 1901. - Mit is főzzünk? Bpest, 1907. - Kocsárdi vára. Verses elbeszélés, 12 énekben. (Sajtó alatt.) - Regényfordítások.
270Koppi Károly.
Koppi Károly József, kegyesrendi áldozópap és egyet. tanár, szül. Váczon, 1744-ben. Nyitrán 1767-ben fölszentelték, 1774-ben Nagyszombatban bölcseletdoktorrá avatták; 1777-79-ben a kassai, 1780-83-ban a kolozsvári akadémián és 1784-től, a pesti egyetemen tanárkodott. Hajnóczinak barátja volt és a franczia alkotmányra poharat emelt. E miatt 1796-ban, a Martinovics-pör alkalmával elvesztette állását és Máramarosszigetre, utóbb Nagykárolyba vonult, hol 1801-ben meghalt. Számos latin mű és kézirat maradt utána a Magy. nemz. múzeumban és Váczon a kegyes-rendiek könyvtárában.
Korda Imre.
Korda Imre, szül. Halason, 1853-ban. Két évig nevelősködött, aztán Pestre jött, az Üstökös és 1874. elején a Hon munkatársa lett s egyúttal az egyetemen a bölcs. tanfolyamot is elvégezte. 1878-ban az Egyetértés szerkesztőségébe lépett, ott működött 1881-ig, mikor Halasra hívták gimn. tanárnak. Számos közleményt írt a lapokba és folyóiratokba.
Munkái: Magnhild. Norvég elbeszélés. Ford. Bpest, 1878. - Stilisztika és verstan. Halas, 1888. - 1882-84-ig a Halasi Ujságot szerkesztette.
Koren István.
Koren István, szül. Domonyban, 1805-ben, meghalt Szarvason, 1893-ban. - 1833-56-ban az aszódi algimnázium tanára volt s mint ilyen, 1835-38-ban Petőfit is tanította; 1856-1883-ban a szarvasi főgimnáziumban működött. Értekezéseket írt a szarvasi ág. ev. lyceum Értesítőjébe (1874. és 1883. Szarvas viránya) és adalékokat Petőfi életrajzához a Vas. Ujságba (1893).
Kovács Antal.
Kovács Antal, kegyesrendi tanár, 1888-tól kezdve több mint egy évtizeden át a kecskeméti kath. főgimnáziumban működött. Ez idő alatt czikkeket írt a helyi lapokba és több dolgozatot közölt a Katona-Kör Évkönyvében.
Önálló munkái: A szerelmi bánkódás kifejezése a magyar népköltészetben. Kecskemét, 1889. - A magyar nép érzelem- és kedélyvilága dalaiban. U. ott, 1890. - Jókai mint regényíró. U. ott, 1893. - Királydal. (Megzenésítette Szent-Gály Gy.)
Kovács Gyula.
Kovács Gyula, jogi doktor, szül. Monoron, 1856-ban. 1880-tól tíz évig a miskolczi keresk. és iparkamara titkára volt. 1890-ben a kereskedelmi minisztérium szolgálatába szegődött s 1891-ben a keresk. múzeum aligazgatójává lett és egyet. magántanárrá habilitáltatott. Czikkeket írt fővárosi és vidéki lapokba és folyóíratokba. Szerkesztője volt a Közgazdaságnak (1880-81), a Borsodmegyei Lapoknak (1881-82) és a Kiállítási Czimtárnak (1895.)
Munkái: Az agio ingadozásának hatása a keresk. forgalomra. Bpest, 1881. - A miskolczi kereskedelmi és iparkamara jelentése az 1880. és 1890. évekről. Miskolcz. - A borsod-miskolczi háziiparegyesület tíz évi története. Bpest, 1885. - Az italmérési regalejogról. Miskolcz, 1888. - A magyar háziipar törzskönyve. U. ott, 1898. - Közgazdaságan. U. ott, 1899.
Kovács Ev. János.
Kovács Ev. János, szül. Kecskeméten, 1841-ben. 1860-ban Váczon a piaristák szerzetébe lépett s 1867-ben fölszenteltetvén, Kecskeméten, Újhelyben, Budapesten, Váczon és Szegeden tanárkodott. Költeményeket és czikkeket írt fővárosi, de különösen vidéki lapokba és a Dugonics-társaság I. Évkönyvébe.
Munkái: A testgyakorlat mint nevelési eszköz. Sátoraljaújhely, 1876. - Netti, a magyar zsidónő. U. ott, 1888. - Az ősök emléke. U. ott, 1880. - Latin-magyar zsebszótár Q. Horatius Flaccus műveihez. Bpest, 1887. - Tornászok indulója. Szögedi Endre zenéjével. Szeged, 1894. - Hálakoszorú. U. ott, 1896. (Költ.) - Szentelt emlék. U. ott, 1896. (Költ. Szögedi E. zenéjével). - Hymnus. A szegedi dalárda 25. évi jubileumára. Megzenésítette Szögedi E. - Programmértekezései: Petőfi és a szenvedő ige. Ujhelyi főgimn. Ért. 1877. - Vörösmarty M. Áldozatáról, u. ott, 1878. - Apró vonások a magyar tanulók életéből. U. ott, 1882.
Kovács László.
Kovács László, szül. Czegléden, 1853-ban. 1885-90-ben Szolnok-Doboka vármegye szolgabírája; 1890-től vármegyei ülnök Lugoson. A 80-as években a Nagy-Kőrös és Kecskemét munkatársa s a Függetlenség és Pesti Napló levelezője. Több vidéki lapba irt. 1883-84-ben a Gyöngyöst szerkesztette.
Kovács Ödön.
Kovács Ödön, államvasúti mérnök, szül. Szabadszálláson, 1856-ban. 1880 végén a vasuti és hajozási főfelügyelőség, 1883 tavaszán pedig a m. kir. államvasutak szolgálatába szegődött. Elbeszéléseket írt, s a Műegyet. Lapokban az 1591. kolozsvári arithmetikáról ismertetést.
Munkái: Beszélyek az ifjúság számára. Bpest, 1874. - Gyakorlatok a franczia nyelv tanulásához. I. füz. U. ott, 1875. - Az összekötő vasút pesti oldalán létesített pályamagasítás ismertetése. U. ott, 1885. - A mérnöki foglalkozás gyakorlásának törvény útján leendő szabályozása.
Kovács Pál.
Kovács Pál, jog- és államtud. doktor, okl. ügyvéd, szül. 1855-ben. Kecskeméten. 1878-ban Budapesten a Közvéleménynek, 1880-ban a Függetlenségnek munkatársa lett, 1881-ben Kecskeméten a Kecskemétnek szerkesztője. 1883-ban a kecskeméti ref. egyháztanács megválasztotta az ottani jogakadémia tanárává, melynek utóbb, 15 évig, igazgatója is volt. Nagy tevékenységet fejtett ki Kecskemét politikai és közművelődési, egyházi és iskolai mozgalmaiban, s különösen lapját számos szépirodalmi, ismeretterjesztő 271és kritikai dolgozattal gazdagította. 1884-től azonban inkább a jogi irodalom terén fejt ki munkásságot. Szakczikkei a jogi szaklapokban jelentek meg. Szerkesztette a Katona József-Kör Évkönyveit, mint a kör titkára és a Hornyik-Albumot (1894).
Munkái: A törvényhozó hatalom viszonya a végrehajtó hatalomhoz. Kecskemét, 1884. - A statisztika és szabadakarat. U. ott, 1885. - Magyar közigazgatási jog. 1885-87. - Törvényhatósági és községi önkormányzat. U. ott, 1886. - Közigazg. jogi értekezések és irányczikkek. U. ott, 1887. - Büntetőjogi értekezések. U. ott, 1887. - A jogakadémiák kérdéséhez. U. ott, 1887. - A jog- és államtudományi államvizsgálatok szigorítása. U. ott, 1888. - Kritikai dolgozatok és értekezések a jog- és államtudományok köréből. U. ott, 1891. - A kötelező polgári házasságról. U. ott, 1893. - A kecskeméti ev. ref. jogakadémia oktatásügyi szabályainak tervezete. U. ott, 1895. - A kecskeméti Katona József-Kör Évkönyvei 1892-1900-ig. - A kecskeméti ref. jogakadémia évkönyvei 1891-1905-ig. - Igaz hazafiság. U. ott, 1891. - A népdalok statisztikája. U. ott. 1891. - Mult és jövő. U. ott, 1904.
König Gusztáv.
König Gusztáv, r. kath. áldozópap, szül. Budafokon, 1855-ben. Egyideig Budapesten, a Krisztinavárosban káplán, azután vizivárosi lelkész lett.
Munkái: Öt nap Rómában. A zarándokoknak vezetőül. Bpest, 1898. - Üdvözlő beszéde XIII. Leó pápához 1898. márcz. 31. U. ott. (Latin beszéd) - Javaslata a XIX. század végén s a XX. század hajnalán Üdvözítőnk .... földi helytartója iránt nyilvánítandó ünnepélyes hódolat ügyében kinevezett Esztergom-főegyházm. ötvenes bizottságnak. Esztergom, 1898. - Szerkesztette a Külföldi Egyh. Szónoklatok cz. havi folyóiratot. Bpest, 1897-98.
Köpesdy Sándor.
Köpesdy Sándor, főgimn. igazgató, szül. Félegyházán, 1840-ben. 1864-5-ben a bpesti II. ker. főgimnáziumban, 1865-től kilenczedfél évig Baján, azután a bpesti kir. kath. főgimnáziumban működött. 1881-től a bpesti VII. ker. áll. gimn. igazgatója volt, s végre az V. ker. áll. főgimn. igazgatótanára. Czikkei a szaklapokban jelentek meg.
Programmértekezései: M. Tullius Cicero és levelei. - Az iskola alapításának és elsőéves történetének vázlata. - Munkatársa volt a M. Nyelvtört. Szótárnak, szerkesztője az Orsz. Tanáregylet Közlönyének (1873-74), a Kritikai Szemlének (1878) és a Középisk. Könyvek Tárának (1891-93.) Önálló munkái: A görög irodalom története. Pest, 1873. - Magyar-latin és latin-magyar kézi szótár. Bpest, 1881-82. - Tanügyünk és a középiskolai törvényjavaslat. U. ott, 1882. - A görög irodalomtörténet synchronistikus táblája. U. ott, 1898. és isk. klasszikusok magyarázatos kiadásai.
Kőrösi Henrik.
Kőrösi Henrik, középiskolai tanár, (szül. Nagykőrösön, 1859) elbeszéléseket és czikkeket írt a budapesti napi- és szaklapokba. Munkája: A magyar népmesék anyagáról. Bpest, 1889.
Kőrösi Sándor.
Kőrösi Sándor, tanár, szül. Nagykőrösön, 1857-ben. 1884-ben a fiumei áll. főgimnáziumban a magyar nyelv és irodalom tanára lett. Több czikket írt a lapokba és szakfolyóiratokba. Alapítója és szerkesztője volt a fiumei Magyar Tengerpart cz. hetilapnak (1893-97). 1900 óta a bpesti VII. ker. István-úti áll. főgimn. tanára s a bpesti keresked. akadémián az olasz nyelv előadója.
Munkái: Grammatica teoretico-pratica della lingua ungherese. Parte I. Bpest, 1891. Parte II. Fiume, 1898. - Adalékok Fiume néprajzához. Bpest, 1892. - A magyar nyelvbeli olasz elemek. Fiume, 1892. - Zrinyi és Machiavelli, 1902. - Olasz-magyar szótár 1910. - A Magyarország vármegyéi és városai czímű munka fiumei kötetébe ő irta a következő czikkeket: Ünnepi és temetkezési szokások Fiuméban; A hitoktatás; Fiume irodalma; Fiume társadalma.
Kőszeghi Sándor.
Kőszeghi Sándor, szül. 1859. 1883-ban elvégezvén a budapesti egyetemen tanulmányait, a veszprémi püspöki lyceumban tanulmányi felügyelő, majd az egyházjognak és történelemnek nyilvános rendes tanára lett. 1889-ben az Országos Levéltár szolgálatába lépett, 1898-ban pedig kinevezték Pest vármegye főlevéltárosává. Kisebb, nagyobb, történelmi dolgozatai a Hadtörténelmi Közleményekben, Gazdaságtörténelmi Szemlében stb. jelentek meg. A Sopronban székelő "Mária-Jozefinum" Gyógyitókarában Nyomorék Gyermekek Menedékhelyének létrehozatalában oroszlánrésze volt.
Önálló munkája: Nemes családok Pest vármegyében, Bpest 1899. - E monografiában ő irta a Pest nemescsaládai cz. fejezetet.
Kullifay Ede.
Kuliffay Ede, szül. Mácsán, 1839-ben. Papnak készült, de az utólsó pillanatban odahagyta az egyházi pályát és hírlapíró lett Pesten, jogot hallgatott (1859-62.) s azután az Idők Tanújánál dolgozott és a Napkeletnek volt segédszerkesztője. 1874-től a Nemzeti Színház segédtitkára. Megh. Budapesten, 1881-ben. Költeményeket írt a lapokba s évkönyvekbe. Munkatársa volt a Szegedi Híradónak, segédszerkesztője 1879-ben a Képes Csal. Lapoknak és szerkesztője a M. Hirlapnak (1877-79).
Munkái: Fehér rózsák. Költ. Pest, 1860. - Szentelt koszorú. Költ. U. ott, 1862. - Magyarország története. U. ott, 1871. - A szabadság hősei és vértanúi. U. ott, 1872. - Young A.: Az elveszett okmányok. Ford U. ott, 1872. - Nemzeti Lant. Magyar költők vál. versei. U. ott, 1873. - A rablógyilkos. Vígj. About u. ford. Budapest, 1876. - Erdély története U. ott, 1878. - Rita. Víg dalmű, Vaëz G. u. ford. U. ott, 1879. - Cselre cselt, víg dalmű, Kartelli u. ford. U. ott, 1884. - Négy fordított szindarab kéziratban.
272Laczkovics János.
Laczkovics János, testőrkapitány, szül. Szentlőrinczkátán, 1750-ben. 1772-ben a testőrségbe lépett és ama szellem hatása alatt, mely Bessenyeit és társait lelkesítette, megtanulta a német, franczia és olasz nyelvet, külföldi munkákat olvasott, de a magyar haladását is szívén viselte. 1776-ban átlépett a Gréven-huszárezredbe, két évig Olaszországban élt s 1778-ban részt vett a porosz hadjáratban. A békekötés után ezredével Slavoniába ment, 1787-89-ben pedig vitézül harczolt a török ellen. 1790-ben az ezred tisztjei Szerbiából az országgyűléshez kérvényt intéztek s független magyar sereg felállítását sürgették; e miatt Laczkovicsot Bécsbe idézték s Mantuába helyezték át. L. azzal felelt, hogy kilépett a hadseregből s Pesten telepedett le. Lelke keserűséggel volt eltelve a dinasztia iránt, mely önfeláldozó, hű szolgálatait s vitézségét elfeledte; elhatározta, hogy egész Európa előtt meg fogja bélyegezni. Később Martinovics Leopoldnál némi kegydíjat eszközölt ki számára; de Leopold halála után azt is elvesztette. Hiába folyamodott nyugdíjáért: elutasították. Végső elkeseredésében egészen Martinovicshoz csatlakozott, a ki viszont mindenek fölött megtisztelte bizalmával és összes terveivel megismertette. A "Kátét" szintén ő fordította magyarra. 1794. augusztus 14-én elfogták és 1795-ben május 20-án Budán lefejezték.
Munkái: Magyarország állapotáról .... 1790. - A matzedoniai vitéz. Trenck u. ford. 1790. H. n. - A ker. vallásban magát oktattatni vágyódó utazó ember Jeruzsálemben. 1790. (A ker. vallásnak szertelen kigúnyolása.) - A Magyarország gyülésiben egyben-gyült ... rendekhez 1790. esztendőben tartatott beszéd. Most deák nyelvből magyarra fordíttatott. (Martinovics Oratiójának bővített és átalakított fordítása.) - A Jézus-társaságbeli szerzeteseinek Khínából való kiüzettetése. Rómában, (Ford. Rautenstrauch u.) - Oratio pro Leopoldo II... rege ab hungaris proceribus accusato anno 1792. elucubrata. Germania, 1792. - A magyar történeteknek rövid rajzolattya. Pest, (1792.) - Diecussio oratoria in eos, qui in librorum censuram invehuntur. 1792. - Litterae ad imperatorum et regem Hung. Franciscum II. de dato 7. Octobris 1792. Francziából.
László Károly.
László Károly, mérnök, szül. Kecskeméten, 1815-ben. Részt vett a szabadságharczban, mint honvédtűzérhadnagy és az emigráczióban, 1850-52-ben, Kossuthnak titkárja volt. 1852-67-ben Amerikában mint mérnök s kereskedő működött; akkor hazatért s Dunapatajon, majd 1871-ben Kecskeméten telepedett le. 1872-ben városi mérnökké választották. 1882-ben a szolnokcsongrádi jobbparti tiszaszabályozó társulat igazgató-mérnökévé lett, s Ujkécskére költözött. Megh. Bátyán, 1894-ben. Leveleket írt Ameriból vidéki és fővárosi lapokba.
Munkái: Naplótöredék az 1849-iki menekülteket, internáltakat ... illetőleg. Bpest, 1887. - Kecskemét városa. Kecskemét, 1895. (Térkép.)
Latabár Endre.
Latabár Endre, színigazgató, szül. Halason, 1811-ben. Jogi pályára készült, de mint harmadéves jogász, összezördült atyjával és színésznek állott. Debreczenben, majd 1833-38-ban Kassán, azután Kolozsvárt szerepelt s az utóbbi helyen, 1842-ben, társulatot alakítva, mint igazgató folytatta pályáját. 1861-2-ben és 1865-73-ban Kassán volt igazgató. Meghalt 1873-ban, Miskolczon. 33 színdarabot fordított magyarra; ezenkívül zenét szerzett Benedek Józsefnek: A szegedi Kupecz, és Feleki Miklósnak Angyalbandi cz. népszínművéhez.
Laukó Albert.
Laukó Albert, főreálisk. tanár, földrajzi író (szül. 1851-ben, Nagykátán) számos czikke és értekezése jelent meg. Programmértekezései pedig a székelyudvarhelyi (1881, 1884, 1887) és az aradi áll. főreáliskola Értesítőjében (1895).
Munkái: Rambaud, Oroszország története, Ford. Bpest, 1884-90. - Tozer, Ókori földrajz. Ford. U. ott, 1890. - Tankönyvek. Térképek.
Laukó Károly.
Laukó Károly, ev. lelkész, szül. Czegléden, 1838-ban. 1865-ben segédtanár lett a pesti ev. gimnáziumban, a következő évben pedig a kecskeméti evangélikus gyülekezet lelkésze. Czikkeket közölt a prot. lapokban.
Munkája: Schwalb M., A régi és az új hit a Krisztusban. Ford. Pest, 1870. - A magyarországi prot. egylet Évkönyve. Bpest, 1876. - Jézus Krisztus a mi gyámintézetünk fundamentuma. Egyh. beszéd. Kecskemét, 1892.
Lévay Ferencz.
Lévay Ferencz, szül. Pilisen, 1848-ban. 1871-től a szegedi főreáliskolában tanított; 1884-ben Csongrádvármegye tanfelügyelője lett, 1890-ben osztálytanácsos a kultuszminisztériumban. Megh. Budapesten, 1895-ben. Szerkesztette a Darázs cz. élczlapot, Szegedi Közlönyt s az Alföldi Iparlapot.
Munkája: A magyarországi népoktatásügy, keresk. s ipari szakoktatás szervezete és közigazgatása. I-II. k. Bpest, 1893-98. Ezenkívül számos czikke jelent meg elszórtan.
Lévay Mihály.
Lévay Mihály, r. kath. áldozópap, szül. Uriban, 1862-ben. 1885-ben felszentelték s Nagykátán és Nagykőrösön káplánkodott, majd három évi segédlelkészkedés után uj-szászi plébános lett. Később orsz. képviselőnek választották. Költeményei, könyvismertetései, paedagogiai s egyéb czikkei jelentek meg.
273Munkái: A szelényi kút. Tanulságos olvasmány a józan magyar népnek. Bpest, 1892. - Dalok a magányból. U. ott, 1894. - Gyászbeszéd, melyet ... Erzsébet királyné ő felségéért tartott isteni tisztelet alkalmával mondott. U. ott, 1898. - Imakönyv a ker. katholikusok használatára. U, ott, 1900. (Orczy Tekla rajzaival.) - Jubileumi szent énekek a róm. katholikus hívek számára. U. ott, 1900. - Kiadta Kuthen költeményeit (Nagykőrös, 1888) és Szulik József költeményeit.
Lipóczy György.
Lipóczy György, magánhivatalnok (szül. Kecskeméten, 1842-ben) Közzétette Bárány Boldizsárnak a Bánk-bánról írt Rostáját a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban (Uj. f. III. 1869.) s költeményeket, tárczákat, vegyes czikkeket és (fordított) elbeszéléseket írt a lapokba.
Munkái: Szívhangok. Esztergom, 1864. (Költemények.) - Apoteozis. Drámai költemény. Bpest, 1897. - Zsokke, A budai pasa. Ford. Bpest, 1898. - Két kötet Schmid Kristóf elbeszéléseiből.
Liszka Béla.
Liszka Béla, főreáliskolai tanár. 1893-ban Kecskemétre került. Sok czikket közölt a Kecskeméti Lapokban, melynek színi kritikusa volt, s a Katona-Kör évkönyvében (3. és 4. köt.) szintén vannak dolgozatai.
Munkái: A "Kecskemét multja és jelene" cz. monografiában a kecskeméti színészet története. - Az ifj. könyvtár szakszerű jegyzéke; Kerületi tornaverseny Kecskeméten; A színészet első nyomai Kecskeméten. (Kecsk. főreálisk. Ért. 1895., 1897., 1898.)
Lisznyai Damó Endre.
Lisznyai Damó Endre, államtud. doktor, min. fogalmazó (szül. Alsónyáregyházán, 1863) röpiratot bocsátott közre a sovinizmusról, lovagiasságról, szoczializmusról, protekczióról stb. ily czímmel: Nehány szó. Bpest, 1900-ban.
Losonczi Hányoki István.
Losonczi Hányoki István. A nagykőrösi gimnázium tanára volt 1741-1769-ben. Akkor süketsége miatt nyugalomba vonult. Meghalt 1780-ban Nagykőrösön.
Munkái: Éneklésben tanító mester, stb. Pozsony, 1754. - Artis poëticae subsidium. U. ott, 1769. - A szent históriának summája stb. Pozsony, 1771. - Hármas kis tükör. Pozsony, 1773. - A juhtartásról való oktatás és a dohánytermesztésnek mestersége. Paul Venczel u. U. ott, 1773. - Halotti énekek. Pozsony és Pest, 1791. - Kéziratban: theologiai és földrajzi kompendiumok, melyeket az iskolában előadott, a nagy-kőrösi ref. főiskola könyvtárában és a N. Múzeumban, s az utóbbiban még: a vallás eredetének rövid leírása.
Losonczy László.
Losonczy (Hányoki) László, szül. Nagykőrösön, 1844-ben. 1873-ban a nagykőrösi ref. tanítóképző tanára lett. Czikkeket írt az egyházi lapokba.
Munkái: Herbert Spencer: Értelmi, erkölcsi és testi nevelés. Ford. Nagykőrös, 1875. - A tanító mint orvos. Ford. németből. U. ott, 1878. - Pestalozzi János paedagógiája. U. ott, 1895. Tankönyvek népisk. számára. - Szerkesztette a Közérdeket 1895-98-ig, Nagykőrösön.
Losonczi László.
Losonczi László, a költő, szül. 1812-ben, Kecskeméten. 1844-ben a gyönki gimnázium, 1849-ben a kecskeméti, 1853-ban pedig a nagykőrösi iskolának lett tanára. Meghalt 1879-ben Budapesten, az irgalmasok kórházában. 1843-47-ben számos költeménye jelent meg a lapokban és czikket írt a Sürgönybe (1866) és programmdolgozatot a nagykőrösi főgimn. Tudósítványába.
Munkái: Losonczy László költeményei. Pest 1853 († 1857.) - L. L. újabb költeményei. U. ott, 1862. - Dalok és szavalmányok. Nagykőrös, 1878. - Kesergő lant. Kecskemét, 1879. Szerkesztője volt a Czeglédnek (1879). Dalok, színdarabok kéziratban.
Lovassy Sándor.
Lovassy Sándor, bölcseleti doktor, ornithologus, szül. Abonyban, 1855-ben. 1876-89-ben a nagyrőczei polg. iskola tanára volt; 1889-ben a keszthelyi gazd. akadémia tanárává nevezték ki. A hazai ornithologia körül nagy érdemeket szerzett. Számos czikket írt, melyek szaklapokban és a Keszthelyi Hirlapban, melynek 1892-től szerkesztője volt, láttak napvilágot.
Munkái: Adatok Gömörmegye madárfaunájához. Bpest, 1883. - A Murányvölgy muránynagyrőczei szakaszának földrajza. U. ott, 1884. - A milvus regalis tojásairól. U. ott, 1884. - A polg. iskolák czélszerű természetrajzi gyüjteményének képe. Nagyrőcze, 1884. - Ragadozó madaraink magyar elnevezései. Bpest, 1887. - Adalékok Magyarország ornithologiájához. U. ott, 1887. - Adalékok Gömörmegye madárfaunájának ismeretéhez. U. ott, 1887. - Az ornithologiai kiállítás magyarországi tojás- és fészekgyűjteményének katalogusa. U. ott, 1891. - Az árpafénybogár. Keszthely, 1893. - A madártojásnak gyüjtemények számára való kikészítéséről. Bpest, 1893. - Dolgozatok a keszthelyi m. kir. gazd. tanintézet természetrajzi tanszéke köréből. Keszthely, 1894. - A Balaton madárvilágának rendes jelenségei. Bpest, 1897. - Újabb dolgozatok a természetrajzi tanszak köréből. Keszthely, 1899. - A keszthelyi Hévviz tropikus tündérrózsái 1908.
Lukácsy Sándor.
Lukácsy Sándor, kertész, a múlt század hatvanas éveinek végétől kezdve a közs. faiskolák alakításának sürgetésével és felügyeletével megbízott kormánybiztos, szül. Tápiósápon, 1815-ben. Több százra rugó szakczikket írt a lapokba. Szerkesztette a m. kertészeti társulatnak, melynek alapítója és titkárja volt, Évkönyvét (1858) és a Kerti Gazdaság Könyvtárát (u. o.)
Munkái: A magyar nők házi könyvtára. Pest, 1854. - Selyem- és eperfatenyésztés. U. ott, 1857. - Gyümölcsfaiskolák. U. ott, 1859. - A nemzet gazdasszonyai egyesületének alakulásáról és működéséről jelentése. U. ott, 1861. - A szőlő kerti mívelése. U. ott, 1863. - Mélt. Várbogyai Bogyay Lajos ... badacsonyi szőlőgyűjteményének lajstroma. U. ott, u. a. A kertészet Évkönyve. U. ott, u. a. - A magyar alföld befásítása. U. ott, 1864. - Gazdasági kiskáté. U. ott, 1869. - Kertészeti első jelentése. U. ott, 1870. - A fatenyésztés, olvasókönyv a népisk. használatára. U. ott, 1871. - Kertészet, gyümölcs- és fatenyésztés. Vándortanári jelentés. Rákospalota, 1870. - Nyilvános jelentés a közs. faiskolák állapotáról. Bpest, 1875.
274Maár József.
Maár József, közs. jegyző (szül. 1868-ban. Halason); tudósításokat írt a Kis-Kun-Halasba és a Bácskába és munkatársa volt a Közs. Közlönynek.
Művei: Egy község útja a boldogulás felé. Új-Verbász, 1897. - A magyar gazda törvénykönyve. U. ott, 1901. - Szerkesztette (s részben írta) a halasi ipariskola Értesítőjét 1897.
Madarassy László.
Madarassy László, szül. Izsákon, 1840-ben. 1864-ben a kecskeméti jogakadémia tanárává választották. 1867-ben Pestvármegye törvényszéki táblabírája lett, de hivataláról másfélévi szolgálat után leköszönt és 1871-ig Kecskeméten ügyvédkedett. Akkor a kecskeméti kir. törvényszékhez kir. ügyészszé nevezték ki. Azonban 1881-ben e hivataláról is leköszönt és Amerikába utazott. 1882-ben hazatért, s Budapesten hirlapírással és a természettudományokkal foglalkozott. 1889-ben Kispest jegyzője lett és megh. u. ott, 1893-ban. Költeményeket, czikkeket írt a budapesti lapokba. 1871-ben a Kecskeméti Lapok szerkesztője.
Munkái: Tavaszi pillangók. Költ. Pest, 1859. - Örökösödési, gyámi s gondnoksági ügyekbeni eljárás. Buda, 1869. - Polgári törvénykezési eljárás. Kecskemét, 1869. - Egy honvédtiszt bujdosása. U. ott, 1870. - Értekezés a házasságból eredő vagyoni jogviszonyok és a gyámügyről. U. ott, 1872. - Az örökösödési köteles részről. U. ott, 1874. - Ráday Gedeon gróf, a szegedi kormánybiztos. Regény. U. ott. - Az eldorádó. Regény. Bpest, 1887. - A bundás báró. U. ott, 1887. - A kastély réme. U. ott, 1888. - Túl az Oceánon. U. ott, 1889. - Az élet bohóságai. U. ott, 1889. - A majomkirály. U. ott, 1893. - A kis hadsereg. U. ott, 1895. - Harcz az állatokkal. U. ott, 1895. - Mari és Tamás. Gyermekregény. U. ott, 1898.
Maderspachné Fadgyas Etelka.
Maderspachné Fadgyas Etelka; regényt, elbeszélést, birálatot és közérdekű czikkeket írt a vármegyebeli vidéki és a fővárosi szépirodalmi lapokba; franczia fordításokat közölt Jókai: Életképek cz. lapjában; egy bohózatát Székesfehérváron elő is adták.
Munkái: Az élet utjain. Elbeszélések. Czegléd. 1899. - Bokréta. Tárczák és felolvasások. Czegléd, 1904.
Mády Ferencz.
Mády Ferencz, alsódabasi földbirtokos, szül. Nagykőrösön, 1834-ben. Költeményeket és tárczákat írt a Nagykőrös, Székesfehérvár, Dabas és Vidéke, Budapest, Kis Ujság és Mátyás Diák cz. lapokba.
Munkái: Dabasi csalánlevelek. Újpest, 1897. (költ.) II. kiadás. Budapest. - Puszták fia (regény a Kis Ujságban). - Korbács (tört. regény.) Budapest, 1907. - Utolsó csalánlevelek (költ.) Kecskemét, 1909.
Magdics István.
Magdics István, áldozópap, 1893-tól etyeki plebános, (szül. Ráczkevén, 1850), 1894-től esperes és tanfelügyelő, 1897-től zsin. vizsgáló, 1902-től t. kanonok.
Munkái: Egy lap a székesfejérvári szent Ferencz-rendű zárda és templom történetéből Székesfejérvár, 1886. - Diplomatarium Ráczkeviense. U. ott, 1888. - Alkalmi szentbeszédek.
Magyar Gábor.
Magyar Gábor, a magyar kegyes-tanítórend főnöke, szül. Kunfélegyházán, 1842-ben. 1865-ben pappá szentelték s több évi tanárkodás után 1871-ben a szegedi főgimnáziumban igazgató lett. 1898-ban helyettes rendfőnökké, 1899-ben rendfőnökké választották. A Dugonics-Társaságnak szintén egyik alapítója volt. Czikkei jelentek meg a Dugonics-Albumban (Szeged, 1876), Szegedi Hiradóban (1876), a szegedi Jóbarátban (1882) és a szegedi főgimn. Értesítőjében (1886-7).
Magyary-Kossa Sámuel.
Magyary-Kossa Sámuel, földbirtokos Tápiószentmártonban, jeles magánkönyvtárt szerzett (melynek alapjait még ősapja, M. István vetette meg a XVIII. század elején) s 1892-ben kényelmes, karzatos termet építtetett elhelyezésére. Genealogiai kutatásokkal foglalkozik, régebben költeményeket is irt. Családtörténeti kézirati feljegyzései 32 vaskos foliáns kötetre rugnak.
Maison Jeromos.
Maison Jeromos, kalocsai egyházmegyei áldozópap, 1904-től Kalocsán mint tanítóképző-intézeti tanár és a Kalocsai Néplap szerkesztője működik. Politikai és társadalmi irányczikkeket, útirajzokat, tárczákat írt és lefordította Segur egyik munkáját, "A gyakorlati szent áldozás"-t.
Maizner János.
Maizner János, egyet. tanár, szül. Váczon, 1828-ban s 1852-ben orvosdoktorrá lett. Egyideig Balassa János mellett működött, majd Semmelweiss Ignácz assistense lett, aztán jászladányi községi s végre Kapnikbányán kir. bányaorvos. 1859-ben a kolozsvári orvos-sebészi intézethez a szülészet tanárának nevezték ki, 1872-ben ugyanoda igazgatónak s utóbb a kolozsvári egyetemhez tanárnak. Semmelweissnek buzgó tanítványa és követője volt. Czikkeket írt a szaklapokba.
Munkái: A magyar orvostudományi irodalom 1770-ig. Kolozsvár, 1885. - A magyar gyógyszerkönyv második kiadásának ismertetése. U. ott, 1889. - A kolozsvári orvossebészi tanintézet történeti vázlata. 1775-82. U. ott, 1890. - Kéziratban több orvosi mű.
Márki József.
Márki József, bölcs. és jogi doktor, szül. Kecskeméten, 1815-ben. A bölcseleti és jogi tanfolyamot Pesten végezte és 1844-1856-ban a pesti tanítóképzőben tanárkodott. 1856-ban, mivel németül nem akart tanítani, elbocsátották. 1858-ban az egyet. könyvtár első tisztje, 1871-ben másodőre lett. Megh. Budapesten, 1888-ban. Költeményeket és tanügyi czikkeket írt.
Petőfi Sándor szülőháza Kiskőrösön.
Petőfi szülőházának szobája Kiskőrösön.
Az aszódi gimnázium, a hol Petőfi tanult.
Petőfi lakóháza Kiskunfélegyházán.
277Munkái: Assertiones e scienciis juridicis ac politicis. Pest, 1842. - Szóképző költemények. U. ott, 1853-55. - Népnevelői állás. U. ott, 1865. - Czímmutató a m. kir. egyetem s Pest város könyvtárának magyar, német, latin és franczia nyelven írott jogi s államtani összes műveihez. Buda, 1865-9. - Könyvtári nefelejts vagy a budapesti m. kir. tudományegyetem könyvtárának rövid ismertetése (1778-1874). U. ott, 1874. - Szak- és betűrendes kalauz az összes magyar irodalom története- s könyvészetében. U. ott, 1878. - Könyvtáram és a könyvtárrendezés. Arad, 1879. - Számos tankönyv, klasszikusok magyarázatai; kéziratban: címmutató az egyet. könyvtárnak a XIX. században megjelent összes könyveihez; a magyar nyelv története 1700-1858. (Németül.) - Szerkesztette a Népnevelők Lapját (1862-3. † 1867-71), a Kis Tükör cz. gyermeklapot (1871-2) és az Arany kürt cz. képes hetilapot (1873, 1-4. sz.)
Markovics Sándor.
Markovics Sándor, szül. Sződön, 1856-ban. 1882-ben tanári oklevelet szerzett és 1887-ig a Nemzeti Múzeumnál szolgált, majd 1887-ben a győri áll. főreáliskolának lett tanára. 1903-ban a budapesti II. ker. főreáliskolához került, hol 1909-ben meghalt. Nyelvészeti czikkeket irt és dolgozott több lapba.
Munkái: Mordvin dalok. Bpest, 1885. - A nyelvrokonságról és a m. nyelv rokonságáról. Győr, 1888. - Néhány szó az ifjúsági könyvtárakról. U. ott, 1898. - Németnyelvi tan- és vezérkönyv. - Szerkesztője volt a Győri Hiradónak (1887-8); sajtó alá rendezte és jegyzetekkel látta el Arany J. összes műveit (Bpest, 1883-5, Ráth M.) s a Pesti Hirlaphoz mellékelve Farsangi mesék és Csolnakon cz. zeneműveket bocsátott közre. - Rendszeres német nyelvtan, közép és polg. isk. felsőbb o. r. - Német nyelv és olvasókönyv szemléltető alapon, I-V. részig, Hegedüs Izor drral. - A német helyesirás kézikönyve, Kárpáti Manóval.
Márton Lajos.
Márton Lajos dr. M. Ferencznek, az Abonyi Lajos néven ismert irónak a fia. Szül. Abonyban 1876. 1894-ben a bpesti egyetem jog és államtudományi karára iratkozott. 1898-ban Pestmegyénél közig. gyakornok, 1899-ben megszerezte az államtudományi doktorátust s tb. aljegyzővé nevezték ki; még ez évben s. fogalmazó lett a vallás és közoktatásügyi minisztériumban, 1900-ban pedig segédtanfelügyelő Temesmegyében. Közben az egyetem bölcsészeti karán a régészeti és művészettörténeti tárgyakat hallgatta. 1902-ben a N. Muzeumhoz nevezték ki segédőrré s azóta több külföldi kongresszuson képviselte a Muzeumot. Boszniában, Dalmácziában, Ausztria különböző részeiben, Svájczban, Német-, Franczia- és Olaszországban nagyobb tanulmányutakat tett. Több ásatást vezetett a N. Muzeum megbizásából; s 1906 óta végzi a tószegi őstelep rendszeres föltárását. Több czikke jelent meg a hazai szakfolyóiratokban, ezek főleg a magyarországi skytha leletekkel és a vaskor kezdetéről származó nagy arany kincsekkel foglalkoznak. La repartition locale des monumentes du premier áge du fer en Hongrie czimü tanulmánya az 1906. évi Monacoi nemzetközi ősrégészeti kongresszus Compte reudu-jében jelent meg. Részt vett a Kommission für präh. Typenharten őskori térkép szerkesztő bizottság munkálataiban is. A Magyarország Vármegyéi és Városai számára megírta Gömör és legújabban Pestvármegye őskorát.
Marton Sándor.
Marton Sándor, 1895-től a kecskeméti ref. főiskola tanára, értekezéseket írt a kecskeméti ref. főgimn. Értesítőjébe, a kecskeméti Katona-kör Évkönyvébe a Ref. tanáregylet Évkönyvébe s kisebb dolgozatokat a helyi lapokba.
Önálló munkái: A gályarabok története. 2-ik kiad. Bpest, 1896. (Koszorú 2. sz.) A kurucz világ énekekben. U. ott, 1905. - Kéziratban: A kecskeméti ref. kollégium története.
Mátrai Ernő.
Mátrai (Ompolyi) Ernő, bölcselet-doktor, szül. Fóton, 1846-ban. Kiváló tehetségű s nagytudású ember volt, de szerencsétlen temperamentuma boldogtalanná tette egész életére. Szegényen, kifáradva a folytonos küzdelmekben és bolyongásban, halt meg Fóton, 1897-ben. Értékes történelmi és irodalomtörténeti dolgozatokat közölt a lapokban és szerkesztője volt a Váczvidéki Lapoknak (1874-5.) s folytatásának, a Váczvidékének (1875.), továbbá ugyancsak Váczon a Magyar Jegyzőnek (1875.).
Munkái: Szépészeti nyilt levél Vithalm Gusztávhoz. Pest, 1865. - A philosophia Crestomathiája. Ford., szerk. és magyarázó szöveggel kísérte. I. füzet. U. ott, 1871. - A kolozsvári egyetem mint kultúrai szükséglet. Kolozsvár, 1871. - Kéziratban hagyta hátra a következőket: Magyar bölcsészek a XVI-XVII. században. A bölcsészet Magyarországon a XVI-XVIII. században. Virág B. poétai munkái, kiadta Toldy Ferencz.
Mátray Gábor.
Mátray Gábor, a M. Tud. Akadémia lev.-tagja, a m. n. múzeumi Széchenyi-könyvtár őre, kir. tanácsos, szül. 1797-ben, Nagykátán. Iskolai tanulmányait Pesten végezte s jogi pályára lépett. Azonban hajlamai másfelé terelték: nevelő lett Bécsben a Prónay és Széchenyi grófi családnál (1816-30.) s zenével foglalkozott. 1830-ban visszatért Pestre, jogi tanulmányait folytatta s 1832-ben ügyvédi oklevelet szerzett. 1833-ben megindította a Regélőt s ennek társlapját, a Honművészt, melyeket 1841-ig szerkesztett. Közben (1837.) a budapesti hangászegyesületnek titkára lett s 1840-ben a társulat zeneiskolájának igazgatója. 2781847-ben múzeumi könyvtárőrré nevezték ki. Mint ilyen, a Széchenyi-könyvtárt még az évben átszállította a Ludoviczeumból a M. N. Múzeum új épületébe. 1875-ben nyugalomba vonult és 1875-ben Budapesten meghalt. 1827-30-ban Hunnia, Pannonia és Flóra cz. tíz füzet hangjegyet és egy Magyar dalok cz. dalfüzetet bocsátott közre. Utóbb a régi magyar históriás énekek megfejtéséhez és a magyar népdalok egyetemes kiadásához kezdett. Az elsőt végre is hajtotta, de a magyar népdalok egyetemes gyüjteményéből mindössze 3 füzet látott napvilágot. Mint múzeumi könyvtáros, számos becses jegyzetet hagyott hátra álnevű, vagy névtelen írókról s egyes művek származásáról; mint szerkesztő, különös gondot fordított lapjaiban a művészetekre s köztük a színészetre. Számos zenészeti és zenetörténeti czikket közölt a Hasznos Mulatságokban és a Tud. Gyüjteményben; színészetieket a Honművészben, tört. és vegyes dolgozatokat a Regélőben, Honművészben s irodalomtörténetieket a Tud. Gyüjteményben az Akad. Értesítőben stb.
Munkái: Verzeichniss der Mitglieder des Pester und Ofner Musikvereins im Jahre 1836-7. Pest. - A pestbudai hangászegyesület kormányzó bizottságának jelentése. U. ott, 1837-39. Három füzet. - Különféle ájtatos énekek. Sopron, 1840. - Pestbudai hangászegyesület igazgatása alatti nyilv. énekiskola szabályai. Pest, 1840. - A pestbudai hangászegyesület évkönyve. U. ott. 1840.-64. 25 évfolyam. - Az 1836. évben alapított pestbudai hangászegyesület szabályai. U. ott, 1841. - A pestbudai hangászegyesület nyugpénzintézetének alapszabályai. U. ott, 1841. - A p. hangászegyesület igazgatása alatti ny. énekiskola növendékei. U. ott, 1841. - A nemzeti képcsarnokot alakító egyesület alapszabályai. U. ott, 1845. - Ugyanennek évkönyve. U. ott, 1845-61. 17 évf. - Pyrker János László ... képtára. U. ott, 1846. - Kimutatás néhai Horvát István ... könyvtára s ehhez tartozó gyűjtemények felől. U. ott. - Emlékbeszéd Horvát István ... fölött. U. ott, 1847. - Történeti, bibliai és gúnyoros magyar énekek dallamai a XVI. századból. U. ott, 1850. - Magyar népdalok egyetemes gyüjteménye. U. ott, 1852, 1854. 1858. - Dícsértessék a Jézus Krisztus. Dal, zongorakísérettel. U. ott. 1855. - Dicsének a bold. szűz Mária szeplőtelen fogantatásáról. Szövegét írta Szabó Imre. U. ott, 1858. - Krisztus az olajfák hegyén. Ima-dalmű. Zenéjét szerzé Betehoven Lajos. U. ott, 1861. - Dalok a XVI. századból, négy énekszóra, zongorakísérettel. U. ott, 1860. - A rendszeres szavallattan alaprajza. U. ott, 1861. - Egyetemes szövegkönyv a pest-budai zenede negyedszázados ünnepélye alkalmával 1865-ben tartott zeneelőadásokhoz. U. ott, 1865. - A Magyar Nemzeti Múzeum Évszakai. U. ott, 1868. - A Konstantinápolyból legújabban érkezett négy Corvin-codexről. U. ott, 1870. - Vallomás a halál előtt. Hármas Illés. Az elátkozott várrom. U. ott. - Alk. beszédek. - Kéziratban: A budai magyar játékszínképző iskolának terve, 1835. - Egy helyes opera felállításának módjai, 1837. - B. Mednyánszky A. vágvízi utazása. Ford. 1833-35. - A Nádor-codexben levő 3 hymnus megfejtése és átírása, 1850. - Két idegen opera és 35 dalszöveg fordítása. - Régi s újabb magyar népdalok, 4 kötet. Magyar dalszövegek; 5 kötet szavalásra való darab. - A M. N. Múzeum régi magyar kéziratainak, XVI. századbeli magyar nyomtatványainak katalogusa; Széchenyi F., a M. N. Múzeum alapítója, 1853.
Mátyási József.
Mátyási József, ügyvéd, dalszerző, szül. Izsákon. Ügyvédi oklevelet szerzett és 1796 körül gróf Fekete János lovasgenerális titkára lett, kivel már 1790 óta baráti viszonyban állott s 1792-ben Frankfurtot is meglátogatta. 1803-ban megvált titkári hivatalától, egyideig Pesten ügyvédkedett s végre Kecskeméten települt le. Megh. Kecskeméten, 1849-ben.
Melczer Gyula.
Melczer Gyula, bölcs. doktor, szelei, utóbb acsai ev. lelkész (szül. Rákoskeresztúron, 1836), munkatársa volt a Margócsy-féle Prot. Egyh. Beszédtárnak (Kecskemét, 1870), és az Evangyél. Prot. Lapnak; verseket, czikkeket írt.
Munkái: A mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedésének és halálának szent története. Bpest, 1884. - Magyar passio. U. ott, 1885.
Mendelényi Béla.
Mendelényi Béla dr., (szül. Aszódon, 1875.), szépirod. dolgozatokat (tárczák, versek, mesék) közölt a budapesti és vidéki lapokban, vigjátékát Kommandóra czimen előadták a nagyváradi Szigligeti szinházban 1903. Katóka Tündérországban czimü látványos tűndérregéjét ugyanott 1905-ben, 1898-ban segédszerkesztője volt a Tiszántúlnak, azután a Nagyvárad belső dolgozótársa lett. Jelenleg ügyvédjelölt.
Munkái: Singalériák Nagyvárad 1898, Kommandóra, vígjáték Nagyvárad 1903, Csodaduda és egyébb mesék, Budapest 1904. Katóka Tündérországban és egyébb mesék, Budapest 1905. Állandó dolgozótársa mint meseíró az Én Ujságomnak és a Jó Pajtásnak.
Menyhárt László.
Menyhárt László, a Jézustársaság tagja és 1885-89-ben a kalocsai rendház és főgimn. igazgatója; mint kalocsai tanár, értékes tanulmányokat végezett Kalocsa környékének flórája körül, melyeknek eredményeit a Kalocsa vidékének növénytenyésztése cz. munkájában bocsátotta közre. (Bpest, 1877-ben.)
Merényi László.
Merényi László, pestvármegyei tisztviselő, szül. Pomázon, 1837-ben. Másfél évig Pesten a jogot hallgatta. Akkor a M. T. Akadémia megbízásából 6 évig székely tájszólásokat és meséket gyűjtött. 1867-ben hazatért szüleihez Kecskemétre; 1871-74-ben a pénzügyminisztériumban szolgált; majd ismét meséket gyűjtött s végre 1887-ben Pest vármegye szolgálatába állott. Elbeszéléseket írt.
279Munkái: Eredeti népmesék. Pest, 1861. - Sajóvölgyi eredeti népmesék. U. ott, 1862. - Dunamelléki eredeti népmesék. U. ott, 1863. - Cselényessy Gyula. Regény.
Mészáros Ferencz.
Mészáros Ferencz, főgimn. tanár (szül. Vácz, 1862) Magyaróvárt, Máramarosszigeten, Nagybecskereken tanított s végre 1896-ban a szatmári ref. főgimnáziumnak lett tanára. Programmértekezése van a főgimn. Ért. 1898.)
Munkái: Demosthenes, tört. rajz. M.-Sziget, 1890. - Quaestiones de epistola ad Pisones. Nagy-Becskerekini, 1893.
Mészáros Kálmán.
Mészáros Kálmán, színész (szül. Nagykátán, 1859.), színészeti szakczikkeket írt. A Színészek Lapjának 1896 óta szerkesztője. Szerzett több drámát, melyek a vidéken színre is kerültek és lefordította Sue látványos darabját. A bolygó zsidót.
Mihályi Imre.
Mihályi Imre Caesar, ferenczrendi szerzetes pap, volt gimn. tanár (szül. Kecskemét, 1845.), vidéki lapokba verseket, tárczákat írogatott és egyh. beszédeket közölt a szegedi Hitszónoklati Folyóíratban (1900-tól). Programmértekezése van a gyöngyösi r. k. gimn. Ért. 1884. Mint a verebélyi szentkúti kegyhely lelkésze, átdolgozta és újra kiadta Salgó Jánosnak e helyről szóló munkáját.
Mikler Gusztáv.
Mikler Gusztáv, politikai és jogi doktor (szül. Kőrösön, 1874.), 1891-től költeményeket írt a fővárosi lapokba.
Munkái: Éjjel-nappal. Költ. Bpest, 1895. - Lidérczfény. Miskolth. (= M. G.) újabb költeményei. Beszterczebánya, 1899. - Szerkesztője volt Budapesten a Világnak (1894), aztán a Beszterczebánya és Vidékének.
Miklós Ferencz.
Miklós Ferencz, bölcs. doktor, szül. Pomázon, 1869-ben. 1890-ben az állam vasútak szolgálatába lépett, de hét év múlva ott hagyta állását s bölcseleti tanulmányokkal foglalkozott. 1901-ben doktori és tanári oklevelet nyert s még ugyanaz évben tanár lett a budapesti IV. ker. közs. főreáliskolában. Jelenleg a Révai Nagy Lexikona főszerkesztője.
Munkái: A drámai hármas egység. Bpest, 1901. - Mikes Törökországi Leveleiről. U. ott, 1902. - Zágoni Mikes K. Törökországi Levelei. U. ott, 1906. (A kormány támogatásával készült illusztrált emlékkiadás.) - Különféle czikkek tudományos tanügyi és irodalmi lapokban. Német irodalomtörténeti és nyelvtani kézikönyvek a középisk. számára.
Miletz János.
Miletz János, tanár, szül. Tápiógyörgyén, 1841-ben. 1863-ban a kiskunfélegyházi, 1870-ben a verseczi gimnázium, 1871-ben a temesvári áll. főreáliskola, 1879-ben a budapesti II. ker. kath. főgimnázium, végre 1880-ban a budai áll. főreáliskola tanára lett. Czikkei elszórtan jelentek meg. A Történelmi és Régészeti Értesítőnek 1875-79-ben szerkesztője is volt. Programmértekezéseket is irt.
Munkái: Gizella első magy. királyné élete. Temesvár, 1875. - Chronologiai adatok a magyar királyok tartózkodásáról. U. ott, 1875. - Temes és Arad vármegyék tört. és régészeti emlékei. U. ott, 1876. - Temesvár hadászati jelentősége ... Mátyás király haláláig. U. ott, 1877. - Torontál vármegye tört. és régészeti emlékei. U. ott, 1877. - Bem délmagyarországi hadjárata. Bpest, 1882. - Katona József családja, élete és ismeretlen munkái. U. ott, 1886. - Somogyszentgyörgy vára. Humoros versezet. Irta T. M. J. Nagykanizsa, 1892.
Milhoffer Sándor.
Milhoffer Sándor, gazda, szül. Kecskeméten, 1869-ben. 1892 óta százakra rúgó gazdasági czikket írt a lapokba és folyóíratokba.
Mocsáry Béláné.
Mocsáry Béláné, Fáy Mária, Fáy András gyámleánya, szül. Pomázon, 1845-ben. Igen sokat utazott és úti emlékeit dolgozta fel munkáiban. Czikkei az Ország-Világban (1899) és a M. Szalonban (1901) jelentek meg.
Önálló művei: India és Ceylon. Úti jegyzetek. Bpest, 1899. - Keleti utazás. U. ott, 1901. (Önéletrajzzal). - Utazásom Éjszak-Amerika nyugati partvidékein. U. ott, 1902.
Mócsy Antal.
Mócsy Antal, 1869-96-ban mint tanár, aztán mint igazgató a kalocsai tanítóképzőben működött s egyszersmind 1873-ban a Sárközi Lapokat, 1878-1900-ban a Kalocsai Néplapot szerkesztette.
Móczár József.
Móczár József, bölcs. doktor, szül. 1869-ben, Félegyházán. 1893-tól Szegeden, Kolozsváron tanított s 1897 óta a nagyszalontai közs. gimnázium tanára. Számos czikke jelent meg a tanügyi és vidéki lapokban és a Pesti Naplóban.
Munkái: Hugó Károly, élete és színművei. Szeged. 1893. A Szentírás pedagógiája, Nagyszalonta 1905. Nagyszalonta monografiája, Nagyszalonta 1906. Régi magyar tankönyveink, Nagyszalonta 1909. Számos előadás és alkalmi beszéd, értekezések a nagyszal. áll. főgmn. értesítőjében.
Molnár János.
Molnár János, a váczi siketnéma-intézet első tanára (megh. Váczon, 1836), négy színművet fordított magyarra.
Munkái: Első megesmerések a siketnémák számára. Ford. Vácz, 1810. (Tankönyvül.) - Bevezetés a siketnéma oktatásmódba, a szerént, a mint azt Párisban de L Épée apátúr előadta. A magyar nyelvhez alkalmaztatta ... Első rész. Pest, 1812.
Molnár László.
Molnár László, színész, szül. Félegyházán, 1857-ben. 1881-ben Pest vármegye tiszteletbeli aljegyzője lett; azonban 1884 végén színésznek állott, Temesváron, Egerben, majd Budapesten szerepelt és 1900-ban a kolozsvári nemzeti színházhoz szegődött. Tárczákat, elbeszéléseket, szini kritikákat írt. Munkája: Az egyéniség a művészetben. Bpest, 1893-ban.
280Molnár Sándor.
Molnár Sándor Albert, gazdatiszt (szül. Monoron, 1865), czikkeket írt a M. Földbe és a gazdasági lapokba. 1901-től a Monorkerületi Lapok szerkesztője.
Móra István.
Móra István, tanító, szül. Kiskunfélegyházán, 1864-ben. Jászkarajenőn, utóbb Mindszenten, Horgoson, Zentán tanított. 1885-ben székesfővárosi tanító, 1899-ben polg. isk. tanár lett. Talentumos, magyaros tollú író, kinek kitünő tárczái, melyek nagyobbára a budapesti lapokban jelentek meg, közismertek.
Munkái: Földszint. Bpest, 1895. (Költ.) - Atyámfiai. Elbeszélések. U. ott, 1878. - A levél. Színmű. U. ott, 1891. - A gyűrű. Szinmű. U. ott, 1901. - Kossuth Lajos születésnapja az iskolában.
Móricz Károly.
Móricz Károly, jogi doktor, pénzügyi fogalmazási szakvizsgát tett, 1892-ben jogakadémiai tanár lett Kecskeméten. Czikkei és értekezései a helyi és szaklapokban, a jogakadémia évkönyveiben jelentek meg.
Munkái: Az elméletileg legtökéletesebb pénz. Nagy-Szeben, 1892. - A legczélszerűbb alkotmány. U. ott, 1892. - Az újabb egyházpolitikai küzdelmek keletkezési okai és eredményei. Kecskemét, 1895. - A csók jogi és erkölcsi szempontból. U. ott, 1895. - A jogi szakoktatás szervezése Magyarországon. Bpest. 1898. - A jogi vizsgák reformja tárgyában. U. ott, 1902.
Moussong Géza.
Moussong Géza, székesfővárosi elemi, háztartási és ipariskolai igazgató, a Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetségének elnöke (szül. Pomázon, 1864-ben), számos czikket írt a tanügyi lapokba és a Turista Közlönybe, melynek 1894-től szerkesztője, a Turisták Lapjába, melynek 1894-ig társ-szerkesztője volt. Szerkesztette a tanítói turista-osztály Közlemények cz. havi értesítőjét (1894). Főszerkesztője volt a Magyar Népiskolának. (1909). Belső munkatársa a Paedag. Encyklopediának.
Munkái: Kirándulás a zsiványbarlanghoz. U. ott, 1890. - Csobánka, U. ott, 1891. - Turistaság és tanügy. U. ott, 1893. - Tizenhat nap Itáliában. U. ott, 1900. - Az iskolai kirándulások a fővárosi iskoláknál. U. ott, 1901. - A budapesti tanítók segélyzőegyesületének Évkönyve. U. ott, 1902. - A magyar tanítók turista-egyesületének tíz éves története. U. ott, 1902. - Földrajz. Budapest székesfőv. elemi isk. IV. osztálya számára. 1906. U. az. V. oszt. sz. U. a VI. oszt. számára. - Földrajz elemi népiskolák számára IV., V., VI. oszt., 3 kötet (1907.) - Földrajzi útmutató, Budapest székesfőv. elemi isk. III. oszt. számára (1908.).
Murai Károly.
Murai Károly, (csal. nevén Kovács László), hírlapíró, szül. Kecskeméten, 1857-ben. Hírlapíró-munkásságát a Független Hírlapnál kezdette (A magyar humorista-irodalom ókoráról, 1879 147. sz.). Később a Kitartásnak, az Arad és Vidékének (1884-86), a nagyváradi Szabadságnak s végre a Pesti Hírlapnak lett munkatársa. 1889-től a Mátyás Diáknak szerkesztője. Dolgozott a Képes Csal. Lapokba (1887.), az Új Időkbe, az Én Újságomba, a Szegedi Naplóba, Ország-Világba, a Báttaszéki Emlékkönyvbe (1888.) és a Főv. Lapokba.
Munkái: Virágfakadás, vígj. 1 felv. Bpest, 1889. - Ádám és Éva. Szinpadi tréfa 1 felv. Arad, 1889. - Huszárszerelem. Vígj. 2 felv. Bpest, 1891. - A ki mer, az nyer. Jelenet. U. ott, 1891. - A mama. Vígj. 2 jelenésben. U. ott, 1891. - A revolver. Jelenet. U. ott, 1891. - A váratlan fordulat. Jelenet. U. ott, 1891. - Az ördög fia. Vígj. 1 felv. U. ott, 1892. - A két befőttes üveg. Vígj. 1 felv. U. ott, 1892. - A kis szobrász. Szinmű 1 felv. U. ott, 1892. - A kígyó. Vígj. 1 felv. U. ott, 1892. - A kis libapásztor. Szinmű 1 felv. U. ott, 1892. - Ki lesz a huszár? Vígj. 1 felv. U. ott, 1892. - Komédiás Palkó. Róka Pál furfangjai. U. ott, 1895. - Ejnye be jó! Adomák és mókák. U. ott, 1895. - Mosolygó történetek, 6 humoros elbeszélés. - Derűs históriák. U. ott, 1896. - Finom falatok. Adomák és mókák. U. ott, 1896. - Bandi és egyéb apróságok. U. ott, 1897. - Víg történetek. U. ott, 1899. - Mese-mese. U. ott, 1899. - Az új nevelőnő. Vígj. 1 felv. U. ott, 1901. - A párisi baba. Vígj. 1 felv. U. ott, 1901. - Az első évforduló. Vígj. 1 felv. (Nemz. Szính. 1882 május 14.) - A pezsgő, vígj. 3 felv. (U. ott, 1893. január 27.)
Nádai Pál.
Nádai Pál, bölcs. doktor, szül. 1881-ben, Czegléden. A középiskolai tanári oklevél megszerzése után a budapesti IV. kerületi községi főreáliskolánál kapott alkalmazást. Irodalmi munkásságát az Új Század cz. társadalmi hetilapnál kezdte, majd az Üstökös cz. élczlapnak lett előbb munkatársa, utóbb segédszerkesztője. 1907 óta A Hét belső munkatársa, a melybe főleg színházi és irodalmi kritikákat s esztétikai czikkeket ír. Az Újság cz. napilapba hasonló tárgyú tárczákat ír. Ezenkívül szocziálpedagógiai tanulmányai jelentek meg a Népművelésben és a Magyar Pedagógiában. A Magyar Nyelvőrbe is huzamosabb ideig dolgozott s egyik nagyobb nyelvészeti tanulmánya önállóan is megjelent. (A magyar népetimológiáról. Budapest, 1905.)
Nagy Albert.
Nagy Albert, budapesti orvos-doktor (szül. Kecskeméten, 1870). 1892-ben a Nemzeti Újság dolgozótársa volt s 1894-ben a Magyarország szakreferense lett. 1902-től a Jó Egészség szerkesztője.
Nagy Gáspár.
Nagy Gáspár, nagykőrösi városi aljegyző, czikket közölt a Vas. Újságban (1874. A nagykőrösi titkos levéltár okmányaiból.) Kézíratos munkája Nagy-Kőrös városának ismertetése 3 részben, 1864-ben.
Nagy József.
Nagy József dr. szül. 1885. Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán végezvén, 1905 óta a Kiskunhalasi ref. főgimnázium 281tanára. Kisebb-nagyobb czikkei jelentek meg a Budapesti Szemlében, Irodalomtörténeti Közleményekben, E. Philologiai Közlönyben, Urániában, Tanáregyesületi Közlönyben, Társadalomtudományi Szemlében, Protestáns Szemlében, Katholikus Szemlében, Budapesti Hirlapban és a helyi lapokban.
Önálló munkái: A görög atomista fizikusok filozófiája. Bpest 1907. - A tudomány értéke. Bpest 1908. - A jelen munkában Kiskunhalas városának mai ismertetését írta.
Nagy Lajos.
Nagy Lajos, ref. lelkész és tanító (szül. Kecskeméten, 1857-ben), munkája: A nazarénusok Baranyában. Vörösmart 1883.
Nagy Mihály.
Nagy Mihály, a jog- és államtud. doktora, mint pestvármegyei közigazgatási gyakornok kezdette pályáját. Utóbb vármegyei tiszteletbeli aljegyző lett. 1888-ban igazságügyminiszteri segédfogalmazóvá, 1889-ben kecskeméti kir. alügyészszé, 1894-ben kecskeméti kir. törvényszéki bíróvá nevezték ki. 1896-ban és 1901-ben a kecskemét alsó kerület országgyülési képviselőjévé választották. Czikkeket írt a Kecskeméti Lapokba, melynek 1897-től szerkesztője volt és a Büntetőjog Tárába; szerkesztette 1900-tól (ifj. Tóth Istvánnal együtt) a Kecsk. Lapok melléklapját, a Kecskeméti Friss Újság cz. napilapot. Országgyűlési beszédei a Naplókban olvashatók. Munkája: Kiadatási eljárás. 1895.
Nánási Fodor Gerzson.
Nánási Fodor Gerzson, 1793-1815-ben Nagykőrösön mint tanár, aztán mint lelkész működött. Megh. 1835-ben. 1794-ben - Szentjóbi Szabó László látogatása következtében - szintén összeesküvés gyanújába keveredett. Egy éjjel elfogták és Budára hurczolták. 1795-ben kiszabadult.
Munkái: Hazafiúi látás, melyet a magyar nemes felkelő-seregnek készülete alkalmatosságával látott és leírt. 1809. - Az egészség fentartásáról való rendszabások. Készítette orv. doct. Zsoldos János. Versekbe foglalta ... Sárospatak, 1818. - Két alkalmi gyászbeszéd (Pest, 1803-4. ). - Kéziratban: Bredow rövid históriája és Walther értekezése; hal. prédikácziók, 52 katekhizáczió.
Navarra József.
Navarra József, Budaújlakon született. Több pestvármegyei községben viselt segédjegyzői hivatalt. 1894-ben Albertfalva, majd Borosjenő jegyzője lett. Dolgozott több élczlapba, a Közs. Közlönybe s pestvármegyei helyi érdekű czikkeket közölt a Buda és Vidékében.
Némai József.
Némai József, orvosdoktor, egyet. magántanár, szül. 1862-ben, Váczon. 1887-ben egyetemes orvosdoktor, 1887-ben a budapesti Rókus-kórház gégészeti osztályán Navratil tanár mellett gyakornok lett s 1895-ben a budapesti egyetemen az orr- és gégetükrözés magántanára. Szakczikkeket írt az orvosi lapokba.
Némedy Imre.
Némedy Imre, domonyi birtokos, czikkeket, verseket és rajzokat közölt a Vas. Újságban és a Hazánkban.
Neményi Ambrus.
Neményi Ambrus, jogi doktor, szül. Péczelen, 1852-ben. A jogot Bécsben s Párisban hallgatta s a budapesti egyetemen doktori oklevelet szerezve, 1887-ig a Pester Lloydnak vezérczikk-írója volt. 1884-ben a szilágy-csehi kerületben orsz. képviselővé választották. Czikkeket írt a legtekintélyesebb budapesti lapokba; több évig levelezője volt a Republique Française-nak és a Nouvelle Revuenek s 1896-1901-ben a Pesti Napló főszerkesztője.
Munkái: Rabelais és kora. Bpest, 1877. - Parlamenti fegyelem és tekintély. U. ott, 1879. - Journale und Journalisten der franz. Revolution. Berlin, 1880. (Magyarul Bpest, 1885.) - Kortörténelmi rajzok. Bpest, 1880. - Hungaricae res. Ein Commentar zu dem Aufruf des "Allg. deutschen Schulvereins." Bpest, 1882. - Jelentés a budapesti lakásügy tárgyában. U. ott, 1883. - Das moderne Ungarn. Berlin, 1883. - Az állam és határai. U. ott, 1889. - Die Verstaatlichung der Eisenbahnen in Ungarn. Leipzig, 1890. - Bureaukracia Magyarországon. Bpest, 1902.
Neményi Dezső.
Neményi Dezső, szül. Rákospalotán, 1860-ban. 1888-ig a közös hadseregben, aztán a honvédelmi minisztériumban szolgált. 1895-ben megvált a katonai szolgálattól és a fiumei hitelbank petroleum-gyárának főnökévé lett Fiuméban. Czikkeket írt a Honvédbe, melynek 1893-4-ben főmunkatársa és kiadója volt; a bécsi katonai szaklapokba és szépirod. lapokba. Munkája: Honvédségünk. 1895.
Neményi Imre.
Neményi Imre, bölcs. doktor, szül. Rákospalotán, 1863-ban. Gyorsan szerzett el. isk. tanítói, majd polg. isk. tan. oklevelet és 1883-ban a szarajevói osztrák-magyar iskoláknak, majd a liptó-szent-miklósi áll. polg. iskolának igazgatójává nevezték ki. 1884-ben a budapesti IX. ker. keresk. iskola tanárává választották; 1888-ban ismét az újpesti áll. polg. leányiskola igazgatójává, 1893-ben pedig Csanád vármegye tanfelügyelőjévé nevezték ki. 1896-ban a kultuszminiszteriumba rendelték be; 1900-ban miniszteri titkárrá lett s még abban az évben osztálytanácsos. Sokat utazott a külföldön és számos pedagógiai czikket írt.
Munkái: A gyermekek szünidejének értékesítése. Bpest, 1888. - Néhány őszinte szó az anyákhoz leányaikról. U. ott, 1889. - Polg. leányiskoláink fogyatkozásai. U. ott, 1891. - Az eltévesztett irány. U. ott, 1891. - Sajátlagosságok a paedagogia világából. Ujpest, 1893. - Apáczai Csere János mint paedagogus. Bpest, 1893. - Emlékbeszéd Szathmáry György felett. U. ott, 1898. 282- Szemelvények Apáczai Csere János paedagogiai műveiből. U. ott, 1900. - Ifjúsági könyvtárak és ifj. olvasmányok a nevelés szolgálatában. U. ott, 1902. - Nőkérdés a multban és jelenben. U. ott, 1902. - Állami népoktatás. U. ott, 1903. - Tankönyvek.
Német Dániel.
Német Dániel, gyorsíró, a kecskeméti gyorsíró-egyesület alapítója (1874), a Kecskeméti Gyorsírászati Lapokat és 1879-80-ban a Kecskemétet szerkesztette.
Német Gábor.
Német Gábor, bölcs. doktor, szül. Gombán, 1880-ban. 1906-ban tanári oklevelet szerzett és jelenleg a budapesti ref. főgimnázium r. tanára. Székfoglaló értekezése: "Johann Gaudenz von Salis-Seewis költészete" a budapesti ref. főgimn. Értesítőjében (1908-9.) olvasható. Munkája: A Vitkovics-kódex nyelvjárása.
Németh László.
Németh László, a kecskeméti siketnéma-intézet igazgatója (szül. Kecskeméten, 1866.) Budapesten theologiát hallgatott s 1893-ban a váczi siketnémák intézetében a tanári tanfolyamot abszolválta. 1895-ben oklevelet nyert és u. ott tanárrá kinevezték. 1897-ben Budapestre és 1900-ban Kecskemétre helyezték át s azóta itt működik. Czikkeket írt a Hajnalba (1895) és a Kalauzba. 1899-ben Váradi Zsigmonddal megalapította a Gyógypaedagogiai Szemlét, melynek fel. szerkesztője is lett. Munkája: ABC és olvasókönyv ... a siketnémák iskoláinak I. oszt. számára. Bpest, 1902. (Váradi Zsigmonddal együtt.)
Neumann Károly.
Neumann Károly, fazekasvarsándi ev. lelkész. Petőfinek jó barátja Aszódon, hol N. anyja P.-nek háziasszonya volt, Petőfinek két ismeretlen versét közölte a Vas. Ujságban (1880. Kuruttyó, Álom); egyszersmind a Nemz. Muzeumnak ajándékozta 1. emlékkönyvét, melybe P. 1841-ben ápr. 17-én Selmeczen, hol együtt jártak iskolába, Sólyom Sándor névvel költeményt írt, 2. Petőfinek ifjúkori versfüzetét, melyet a költőtől 1841 őszén Pozsonyban kapott.
Nyáry Pál.
Nyáry Pál, szül. 1806-ban, Nyáregyházán. Iskolai tanulmányait Debreczenben végezte és az ügyvédi vizsgálat letétele után megyei szolgálatba lépett. 1836-ban Pest vármegye főjegyzője, 1845-ben másodalispánja s 1848-ban országgyűlési képviselője lett. Mint politikus, a kormánynak kemény, alkut nem ismerő ellenőrzője volt; de erélyes intézkedéseiben viszont teljes erővel támogatója. A honvédelmi bizottmánynak kiváló tagja volt, valóságos "czím nélküli belügyminisztere." Kossuth szélső politikáját azonban nem helyeselte; Debreczenben a Márczius Tizenötödike ellen békepárti közlönyt (Esti Lapok) alapított s a függetlenségi nyilatkozatot sem pártolta. A világosi fegyverletétel után elfogták s hét évet töltött Josephstadban; de 1860-ban ismét fellépett a megyei és politikai élet terén s a decz. 11-iki megyei gyűlésen az 1848-iki törvényes alap visszaállítását követelte. 1861-ben a határozati pártnak tagja volt; az 1865-iki országgyűlésen pedig a Ghiczy-Tisza-párthoz tartozott; de régi eszméinek bukása, anyagi csapások és veszteségek mindinkább elkedvetlenítették s 1871. április 21-én véget vetett életének. Czikkeket írt a Honművészbe (1836, 1840) az Athenaeumba (1840) s a múlt század 60-as éveiben virágzott politikai lapokba; országgyűlési beszédeit az 1848-49-iki Közlöny és a Naplók őrzik.
Munkái: Jelentése a pesti magyar színház építésére ügyelő küldöttségnek a színészeti pénztár mibenlétéről. Pest, 1837. - T. N. Pest vármegyének 1839 jún. 19-én Pesten tartatott közgyűlése határozatából kiadott rövid köznépi értesítés, t. Fáy András úrnak ... terve szerint felállítandó megyei takarékpénztárról. - Javaslat Pest vármegye közigazgatási rendszere iránt. Pest, 1840. - Indítvány a megyei bűnvádi eljárás lehető javítása iránt. U. ott, 1841. - Nyáry Pál és Zlinszky György 1861 június 1-én tartott országgyűlési beszédeik. U. ott, 1881.
Nyiry Lajos.
Nyiry Lajos, hirlapíró, szül. Kecskeméten, 1872-ben. Évekig az ügyvédi pályán működött. 1898-ig költeményeket, elbeszéléseket, eszthetikai s közgazdasági czikkeket írt a fővárosi lapokba; ekkor Magyar Krónika cz. lapot alapított, melynek 1900-ig szerkesztője volt. 1900 elején a Gödöllő és Vidéke, utóbb pedig a Hatvan és Vidékének s az Aszód és Vidékének is szerkesztője lett.
Olasz József.
Olasz József, bölcs. doktor, nagykőrösi főgimn. tanár (szül. Nagykőrös, 1873). czikkeket írt a M. Nyelvőrbe (1896) és a M. Szemlébe (1900).
Ottinger Ede.
Ottinger Ede, bereg-komlósi körjegyző, szül. Nagykőrösön, 1865-ben. Mint jogász (1895-6) munkatársa volt az Egyetértésnek; 1897-től pedig más lapokba írt tárczákat és vegyes czikkeket. Munkája: A törvényszék előtt. Elbeszélések.
Pál Károly.
Pál Károly, félegyházi kath. főgimn. tanár, szül. Félegyházán. 1876-ban. Munkája: Báró Kemény Zsigmond mint regényíró. Kunfélegyháza, 1899.
Palotai Hugó.
Palotai Hugó, hirlapíró, szül. Ujpesten, 1876-ban. 1895-ben a Szabad Szó, majd a Függetlenség, aztán az Egyetértés és Magyar Szó munkatársa lett s 1903-ban a Függetlenség szerkesztője. Szépirod. dolgozatokat, politikai és pénzügyi czikkeket írt s az Ország-Világ számára regényfordításokat készített. Munkái: Versek, Bpest, 1899. - A magyar alkotmány. U. ott, 1902.
283Papp Károly.
Papp Károly, ref. lelkész, jeles egyh. szónok, szül. Kishartán, 1832-ben. Kecskeméten, Halason, Pesten működött mint káplán és tanár. 1863-ban theologiai tanár lett Pesten; de 1894-ben már laskói, 1874-ben sziget-szent-miklósi, 1884-ben pedig pesti ref. lelkészszé választották. Megh. Budapesten, 1903-ban. Czikkeket írt az egyházi és tanügyi lapokba. 1893-4-ben társ-szerkesztője volt a Kalászok az életnek kenyéréhez cz. egyház-szónoklati vállalatnak.
Munkái: Esti harang, vagy újabb ker. tanítások. Bpest, 1878. (Imádságos könyv.) - Ünnepi és alkalmi prédikácziók. U. ott, 1889. - A vándor útja Istenhez. Imádságok. U. ott, 1892. - Az életről és halálról a természeti és lelki világban. Drummond H. u. ford. U. ott, 1893. - Keresztelési és esketési beszédek. U. ott, 1902. - Tankönyvek. - Néhány alkalmi beszéd.
Papp Károly.
Papp Károly, bölcs. doktor, kir. geologus, szül. Tápióságon, 1873-ban. 1894-ben a budapesti I. ker. kath. főgimnáziumban a földrajzot tanította; 1895-1900-ban a József-műegyetemen a technikai-geologiai tanszék tanársegéde volt s 1900-ban a földtani intézet második geologusa lett. Geologiai vizsgálódásokat végzett itthon és a külföldön s 1898-ban Déchy Mór VI. kaukázusi expeditiójában is részt vett. Czikkei a napi-, heti- és szaklapokban jelentek meg.
Munkái: A tornai eoczan-medencze a Vértesben. - Ősdelfin a szentmargittai lajtamészből. - Kaukázusi kövületek leírása.
Papp László.
Papp László, pápateszéri, majd zalaszentgyörgyi a végre nagykutasi r. k. kántortanító (szül. Kecskeméten, 1857-ben). Tanügy czikkeket közölt.
Munkái: A magyarok története dióhéjban. Nagykanizsa, 1882. - Temetési rendtartás.
Parragh Gedeon.
Parragh Gedeon, ref. főgimn. tanár, 1857-től 1901-ig Kecskeméten tartózkodott. Sokat írt a Természettud. Közlönybe.
Önálló munkái: Physikalische Apparate, die Nachbildung der Säculer-Perturbationen durch Experimente, und ein elektrolybischer Chronometer. - Százalékostábla félben levő hordók tartalmának kiszámításához.
Pásthy Károly.
Pásthy Károly, jeles pedagógus, 1875-től a kecskeméti polg. leányiskola igazgatója. Igen sok czikke jelent meg a vidéki és szaklapokban.
Munkái: Vegytan és ásványtan polg. leányisk. számára. Irta Wettstein H., ford. Kecskemét, 1877. - Természetrajz polg. és felsőbb leányisk. részére. Bpest, 1889. - Természettan polg. és fels. leányisk. r. Wettstein műve nyomán. U. ott, 1891. (Szarvassy Margittal együtt.) - Vegytan és ásványtan. U. ott, 1893. - A kecskeméti polgári leányiskola 1875-től 1895-ig. Kecskemét, 1896. - Kecskemét közoktatásügye a múltban és jelenben. U. ott, 1899.
Pathai János.
Pathai János (csal. nevén Baratsi), szül. 1623-ban, Patajon. 1650 körül Kecskeméten rektorkodott. 1654-ben prédikátorrá lett s egyebek közt Czegléden, Némedin, Dömsödön működött. 1691-ben dunamelléki püspökké választották s Ráczkevére, innen Patajra költözött, hol 1729-ben meghalt.
Munkája: Tancz felbonczolása. Az az Oly együgyü Praedikallas, melyben hogy a Pokolbeli ördögnek egy hathatob eszköze, Pokla töltesere, az ő tojta Táncznal nem lehet. ... Kifejtegettetik. Debreczen, 1683.
Patai P. Sámuel.
Patai P. Sámuel, ref. püspök, valószínűleg Patajon született (mivel atyját Kaánnásinak hívták). 1634-ben tolnai pappá választottak, s ebben az állásában találta Szilágyi Benjamin István 1647-ben ama kérelmével, hogy a tőle megírandó magyar egyháztörténethez a felső- és alsóbaranyai s a szomszédos prot. egyházak régi s ujabb állapotáról adatokat gyűjtsön. P. teljesítette a kérelmet: 1647 szept. 10-én már el is küldötte a kívánt dolgozatot s ezzel a dunamelléki prot. egyháznak első történetírója lett. Meghalt 1653-63 között.
Pataky Imre.
Pataky Imre, főgimn. tanár, ipar- és keresk. iskolai igazgató, 1871 óta negyedfél évtizeden át működött Kecskemét iskoláiban. E hosszú idő alatt több czikket írt a helyi és szaklapokba. Meghalt 1910-ben.
Munkái: Építészettan elemei, ipariskolák számára. Kecskemét, 1888. - Mértan. A polg. leányisk. számára. U. ott, 1888. - Rajzoló geometria, polg. isk. számára. U. ott, 1890. - Kecskemét iparvállalatainak és iparegyesületének története. (Kecskemét monografiája, 1897.)
Pauer Imre.
Pauer Imre, bölcs. doktor, egyet. tanár, az Akad. r. és igazgató-tagja és oszt. titkára, szül. Váczon, 1845-ben. Tanulmányait a pesti és több más külföldi egyetemen végezte. 1861-8-ban a szombathelyi főgimn. tanára, 1868-75-ben igazgatója volt. 1875-ben a pozsonyi akadémiának bölcselettanárává nevezték ki s egyszersmind külföldi tanulmányútra küldötték. 1886-ban a budapesti egyetemnek lett bölcselettanára s mint ilyen, 1894-ben a közokt. tanács tagja s 1898-tól min. tanácsos. Czikkei jelentek meg a különféle vidéki, egyházi és szaklapokban és az Atheneumban (1892), melynek 1891 óta szerkesztője, stb.
Munkái: A philosophia története. Pest, 1868-9. - Vázatok az újkori philosophia köréből. U. ott, 1872. - A jogakadémiák kérdéséhez. Pozsony, 1879. - Alvás és álom. Pozsony, 1883. - Egy fejezet a nő lélektanából. U. ott, 1883. - Emlékbeszéd Horváth Cyrill felett. Bpest, 1885. - Új álláspont, módszer és irányelvek az ethikában. U. ott, 1889. - Phantasia. Pozsony, 1885. - Az ethikai determinismus elmélete. Bpest, 1890. - Válasz Plagiosippusnak. U. ott, 1902.
284Pauer János.
Pauer János, theologiai doktor, székesfejérvári püspök, az Akad. l. tagja, szül. Ráczkevén, 1814-ben. A középiskolát Székesfejérvárt és Pesten, a theologiát Rómában végezte. 1838-ban pappá szentelték s püspöke 1841-ben a Religio és Nevelés, továbbá a Fasciculi Ecclesiastico-Litterarii cz. lapok mellé segédszerkesztőnek Pestre küldötte. 1844-ben a székesfejérvári papnevelőnek lelki igazgatója és hely. tanára, 1852-ben püspöki titkár, 1858-ban kanonok s 1860-ban ismét a papnevelő tanára lett. 1866-ban budai vál. püspökké, 1869-ben püspöki vicariussá, 1873-ban nagypréposttá, és végre 1878-ban megyés püspökké nevezték ki. Élénk részt vett a fehérvári Vörösmarty-szobor előmunkálataiban, a fehérmegyei és városi történ. és régészeti egylet s a Vörösmarty-Kör megalapításában s általában székvárosának kultúrális mozgalmaiban. A fehérmegyei és városi tört. és rég. egyletnek 1210 darabból álló értékes éremgyüjteményt ajándékozott, értékes könyvgyüjteményét pedig, mely haláláig mintegy 20.000 kötetre szaporodott, püspöki könyvtárrá alakította. Több dolgozata jelent meg a lapokban és folyóiratokban. Munkatársa volt az Egyet. M. Encyclopaediának.
Munkái: A kisdedek vallási oktatása. Szfejérvár, 1841. - Az egyházi rend érdeme Magyarország történetében. U. ott, 1847. - A Szfehérvárott fölfedezett királyi sírboltról. U. ott, 1849. - A szent keresztút. U. ott, 1851. - A szentek canonisatiójáról. Pest, 1852. - Vita praesulum Albaregalensium. Albae, 1853. - Memoria capellae S. Annae. U. ott, 1858. - Ősök emléke, vagyis szerette-e a magyar nemzeti történetét? U. ott, 1860. - A székesfehérvári szegények és betegek intézetének története. U. ott, 1864. - Antigonus, egy ismeretlen bölcs fölfedeztetése (Renan ismeretes munkájához.) U. ott, 1864. - Farkas Imre püspök életrajza. Szfehérvár, 1885. - Vestigia historica Basilicae Alba-Regal. B. M. V ... item Capellae Custodiatus S. Annae. U. ott, 1866. - Emléklap a szfehérvári székesegyház beszentelési ünnepélyére. U. ott, 1867. - Szent Gellért püspök ereklyéinek emléke. U. ott, 1870. - Történelmi fejtegetés a kérdés fölött: Mi volt Domokos fejérvári prépost csal. neve? U. ott, 1870. - Szentmihályi érem-lelet ismertetése. U. ott, 1871. - A hosszútemetői kápolna alapköve letételének okmánya. U. ott, 1872. - Székesfehérvárott koronázott királynők. U. ott, 1872. - Officia cultus Divini. U. ott, 1873. - A régészeti gyüjtemények jelentősége. U. ott, 1874. - Historia dioecesis Alba-Regalensis. U. ott, 1877. - Herennius- és Postumius-érmek. U. ott, 1878. - Allocutio ad clerum populumque dioecesanum ... dum 24. Apr. 1879. canonoica inauguratur. U. ott, 1879. - Tóth István versezetét. U. ott, 1881. - De anno jubilari eleveti corporis S. Stephani I. regis Hungariae apostolici. U. ott, 1883. - Horvát István emléke... május 11. 1884. U. ott. - Supplementum ad Historiam Dioecesis Alba-Regalensis. U. ott, 1887. - Kéziratban: értekezések; saját könyvtára incunabulumainak ismertetése.
Paulovics István.
Paulovics István, bölcs. doktor, selmeczbányai főgimn. tanár (szül. Kiskőrösön 1876-ban). Verseket írt a Debreczeni Hirlapba, Halas és Kiskőrösbe, a Felső-Bácskába és a Selmeczbányai Hiradóba; czikket a Prot. Egyh. és Isk. Lapba, Új M. Szemlébe, a Pesti Hirlapba, Magyar Nyelvőrbe, a selmeczbányai ev. főgimn. értesítőjébe és az Evang. Őrállóba.
Munkái: Bérczy Károly élete és jellemzése. Budapest, 1903. - Szemelvények Phaedrus meséiből. Budapest, 1906. - Bartal, Malmosi, Paulovics: Livius XXI. és XXII. könyve. Budapest, 1909. Reviczky Gyula. Budapest, 1910. - Kéziratban, sajtó alá készen: Poétika. Pesti Mizsér Gábor ezópusi meséi. - A selmeczi bányászélet. - Degré Alajos életrajza. - Felelős szerkesztője a Selmeczbányai Hirlapnak.
Perényi József.
Perényi (Szukáts) József, bölcs. doktor, szül. Aszódon, 1855-ben. Külföldi tanulmányi utat tett Berlinben, Párizsban, Londonban és Nápolyban. Utóbb Mihalkovits Géza, majd Török Aurél mellett tanársegédként működött s a budapesti V. ker. áll. főreáliskolában Borbás Vinczét helyettesítette. 1887-ben a kecskeméti főreálhoz, 1897-ben pedig a budapesti VI. ker. áll. reáliskolához nevezték ki r. tanárnak. A szőlőmívelés és rovarírtás terén több találmánya van forgalomban, melyeket a Borászati Lápokban és az Ung. Weinbauban ismertetett. Irodalmi munkásságát 1876-ban, a napilapokban kezdette. Czikkeket írt a fővárosi napi- és szaklapokba és több külföldi folyóiratba. Akad. értekezései a Math. és természettud. Értesítőben láttak napvilágot.
Munkái: A petefészek és petevezeték a békaféléknél. Bpest, 1881. - Népszerű előadás a koponyáról. U. ott, 1882. - A divat mint az emberi test eltorzítója. U. ott, 1885. - Legújabb tapasztalatok a homoki szőlőmívelés terén. Kecskemét, 1895. - Az állatok fejlődése. Pozsony, 1902. - A gyümölcsmívelésről s értékesítéséről. Bpest, 1903. - A homoki szőlő és bora. U. ott, 1904. - Tankönyvek középisk. számára. 1900-1906. u. ott. - Összefoglaló természetrajz. Összefoglaló növénytan, állattan, ásvány és vegytan, Budapest 1908.
Perényi Lajos.
Perényi (Szukáts) Lajos, székesfőv. tanító (szül. Aszódon, 1861-ben), tárczákat és szépirod. dolgozatokat közölt vidéki és fővárosi lapokban; munkatársa a Turista-Közlönynek, az Én Újságomnak, a Zenelapnak, melyben 1886-tól a "Népszínház" rovatot vezette; a Mátyás Diáknak 1890 óta állandóan dolgozik, az Uram Bátyámba, a Bolond Istókba is éveken át irt. Vadnay Károly Fővárosi lapok cz. lapjába számos tárczát, szinházi és hangversenykritikát irt. Hoós János M. Daltárában nép- és gyermekdalai jelentek meg; a P. Hírlap zenemellékletében 287népdalai és csárdásai láttak napvilágot (1889-90.) Fel is le is czimü regénye 1881-ben a Zalai Közlönyben jelent meg. Egy vígjátékát (Tanár úr) s egy tragikomédiáját (A pénz) műkedvelők adtak elő; A fehér elefánt cz. 3. felv. operetteje (zen. Schodl Jánostól) színre került Kecskeméten, 1887-ben. Munkája: A hazáért. Bpest, 1904-ben. Madárvilág. Állatország. 1906. 1908 és 1909-ben az Apró Ujság képes gyermeklapot szerkesztette. Mikor az ágyuk beszélnek cz. hazafias zenés színművét a városligeti Műszinkörben adták elő 1908-ban. Az "Evangélikus családi körben" több humorisztikus felolvasást tartott 1909 és 1910. évben.
Katona József.
Petőfi Sándor.
Abonyi Lajos szobra Abonyban.
Abonyi Lajos háza Abonyban.
Péter Dénes.
Péter Dénes, földbirtokos, szül. 1837 körül Halason. Megh. 1904-ben u. ott. A lapokban számos szépirodalmi dolgozata jelent meg Kiséri név alatt. A Borsszem Jankó Tolyás Dánielének több levele szintén az ő tollából származott.
Munkái: Jó kedvemből. Humoros elbeszélések és életképek. Bpest, 1889. - Kéziratban: Egy frakk kevés. Vígj. 1 felv. (Előadták a pesti Nemzeti Színházban 1859 júl. 8.)
Petőfi István.
Petőfi István, Petőfi Sándor testvéröcscse, 1825-ben, Kiskőrösön született. Atyja mesterségére, a mészárosságra adta magát. A szabadságharczban mint honvéd, a kapitányságig vitte. A nemzeti küzdelem bukása után az osztrákok besorozták s 1850-ben Schleswig-Holsteinba küldték; de egy év mulva szabadságolták és ekkor Péterváradra ment, hogy mesterségét folytassa. 1852 nyarán azonban, mint lázadásra hajló embert, újból elfogták és Theresienstadtba vitték, hol három évig raboskodott. Szabadulása után egyideig sógornéja második férjénél, Horvát Árpádnál lakott, aztán Geiszt Gáspárnak csákói pusztájára gazdatisztnek szegődött s mint ilyen halt meg 1880 április 30-án. Verseket írt a Vas. Újságba (1857-8.), a Hölgyfutárba (1858-60.); hátrahagyott költeményei a Pesti Hírlapban (1880, 121), a Koszorúban (1880), az Alföldi Képes Újságban (1887. 22.) jelentek meg; czikke - Petőfi S. arczképéről - a Honban (1879, 211.) látott napvilágot.
Petőfi Sándor.
Petőfi Sándor, a legnagyobb magyar lírai költő, költészetünk legnagyobb büszkesége, Kiskőrösön, 1823 január 1-én született. Atyja Petrovics István, nemes származású ember s mészáros volt; anyja Hrúz Mária, túróczvármegyei születés. A család szerényen, de növekedő jólétben élt 1824-ig, Kiskőrösön, hol székbérletük volt, aztán Félegyházán, hol hat évre szintén széket béreltek, s fiukat 1828 elején a r. kath. elemi iskolába adták. A félegyházi iskolázás azonban nem tartott soká: a fiú még abban az évben Kecskemétre, az ág. iskolába került, hol egy kevés latint is tanult. 1831-ben az egész család Szabadszállásra költözött, hol házuk és kis birtokuk volt. A fiút itt egy darabig Újlaky István ref. tanító oktatta; de még abban az évben a sár-szent-lőrinczi ág. gimnáziumba íratták be, hol két évig tanult s különösen a szépírásban és latin nyelvben tett szép haladást. 1833-ban Pestre, az ág. gimnáziumba vitték át német szóra; de már csak elsőrendű osztályzatot szerzett, miért is 1834-35-re a piaristák gimnáziumába adták, hol a magyar nyelvben, írásban és rajzban leginkább kivált társai közül, de elsőrendű bizonyítványnál jobbat megint nem érdemelt. Atyja már-már azon volt, hogy kiveszi az iskolából; azonban 1835-ben még egyszer szerencsét próbált s az aszódi algimnáziumba íratta, s a fiú a kis városban újra kitünt derék magaviseletével és szorgalmával, mely a köv. 1836-38. években még jobban fokozódott. Kedvvel gyakorolta magát a deák versformákban, s az iskolai könyvtár költői és történelmi könyveit olvasgatta. Azonban egyéb hajlama is jelentkezett: egyszer, mikor Aszódon színtársulat járt, színészszé akart lenni; aztán szerelemre lobbant Cancriny Emma iránt s verset írt hozzája. Bizonyítványa azonban igen jó volt: a természetrajzot kivéve, minden tárgyból kitünő jegyet kapott. Az aszódi iskolázással azonban boldog gyermekkora is befejeződött; atyját 1838-tól kezdve több súlyos csapás érte: az 1838-iki árvíz elvitte házát; egyik megbízottja hűtlenül kezelte pénzét; 1839-ben birtoka egyrészét is elárverezték; egyik rokona, kiért jótállott, megbukott, úgy hogy 1840-ben már alig volt valamije. A sok csapás ingerültté tette fiának hibái iránt is. Petőfi 1838 végén Selmeczre került s buzgón működött az önképző-körben, az ú. n. magyar társaságban, melynek Szeberényi Lajos volt az elnöke; az. isk. tanulmányokban azonban újra hanyatlott: csak egyes tárgyakat tanult s inkább kedvelt olvasmányaiba (Csokonai, Gvadányi, Vörösmarty) merült. Hogy a német színházba eljárhasson, holmijából egyet-mást eladogatott, miért is részeges gazdája korhelységgel vádolta meg tanárai s atyja előtt. 1839-ben a félévi vizsgálat is rosszul sikerült neki: szláv érzelmű tanára a magyar történelemből megbuktatta. Atyja megírta neki, hogy 288leveszi róla kezét, s ő a tanév végét be sem várva, Pestre indult, hová márczius első napjaiban érkezett meg és színésznek állott. Májusban egy rokona, Salkovics Péter mérnök, Ostfiasszonyfára (Vas. m.) vitte, hogy majd Sopronban fiával együtt taníttatja. Itt vakácziózott Orlay Somával, ki szintén rokona volt és közben szerelemre lobbant egy földbirtokos leánya, Tóth Róza iránt. A vakáczió végén azonban Salkovics megváltoztatta szándékát s azzal a kifogással, hogy úgy sem lesz belőle komédiásnál egyéb, elbocsátotta. P. erre Sopronban katonának állott. De a diákok között így is gyakran megjelent; megismerkedett Pákh Alberttel, a ki szintén Sopronban tanult; eljárt az előadásokra és a magyar társaságba és a tanulóktól kapott könyvekből buzgón művelte magát. Hivatásába vetett hite nem engedte, hogy a durva katonai társaságba elmerüljön. Tanult és verselgetett s őrállása helyét, a faköpönyeget is versekkel írkálta tele. A következő év tavaszán azonban ezredét Horvátországba helyezték át. A sok nyomorúság és a gyakorlatok kimerítették erejét s kórházba került, honnan csak négy hónap mulva szabadult ki. Szenvedéseit ennyi baj között csak katonatársának, Kupis Vilmosnak barátsága enyhítette. Végre azonban ütött a szabadulás órája: február 23-án mint rokkantat fölmentették, Sopronba vitték s obsittal végkép elbocsátották. Sopronban kissé fölvidult barátai között és atyjához igyekezett. Pápára gyalogolt, hol Orlaynál lakott s barátainak rábeszélésére beiratkozott a VII. osztályba. Társai és tanára, Tárczy Lajos, gondoskodtak megélhetéséről; de a tanuláshoz egyáltalában nem volt többé kedve s három heti időzés után Pozsony felé indult, hol, mint hitte, Szeberényi segítségével jobb sorsba juthat. Márczius 25-én már Pozsonyban volt; de csalódott reményeiben s április elején útra kelt, hogy színésztársaságot keressen, melyhez hozzácsatlakozhatik. Győrnek vette útját, de hiába; Pestre jött tehát és Dunavecsén fölkereste szüleit, a kik ott a falu kocsmáját bérelték. Anyja rábeszélte, hogy tanulását folytassa; de az iskolai év kezdete még távol volt s ő nem akart szegény szüleinek terhére lenni; elhatározta, hogy még egy próbát tesz a színészettel s 1841 július elején Pestre, onnét Veszprémbe, Füredre, majd Ozorára vándorolt és ott Sepsy Károly színészcsapatához szegődött. A nyomorult társaság Tolna és Fehér vármegye kis községeiben játszott s Petőfi is fellépett (először a Peleskei Nótáriusban); de a dicsőséget megúnva, igéretéhez képest iskolába készült. Igy kerül október közepén Pápára, hol 1841-2-ben elvégezte a VII. osztályt, de különösen önképzését folytatta: magyar és német írókat olvasott s németül franczia és angol költőket. Legjobban Gvadányit, Csokonait, de különösen Vörösmartyt kedvelte; társasága is jó volt: Jókai Mórral és Orlayval társalkodott legszívesebben; az önképzőkörben, mint verselő, bíráló és szavaló, egyaránt kitünt s 1842 május 22-én Bajza kiadta "A borozó" cz. költeményét az Athenaeumban. Szülei örömmel fogadták megtért fiokat, ki most már - egy boldogan átkóborolt vakáczió után - októberben ismét Pápára sietett; azonban munkát és így kenyeret nem talált s így, mit volt tennie, Székesfehérvárt Borostyán névvel újra színésznek állott. De valódi színi sikerei nem voltak és sokat nélkülözött. Karácsonyra feljött Pestre; megismerkedett Vörösmartyval és Bajzával s egy boldog félnapot töltött körükben. Pár nap múlva a székesfehérvári színésztársaság szétvált s Petőfi az egyik részszel Kecskemétre vándorolt. A nyomorúság, a nélkülözés folyton zaklatta; 1843 májusára Pozsonyba készült, hová akkorra országgyűlést hírdettek; azt hitte, hogy ott jobb társulatot talál. El is indult s Pesten, Pápán, Győrön át odaérkezve (május 12-én.) Fekete Gábor színigazgatónál kopogtatott. Hiába; a társulatban nem volt számára hely s P. nagy ínségében az Országgyűlési Tudósítások szerkesztőjénél keresett s kapott csekély másoló munkát. Közben több verset küldött Bajzának s Garaynak, ki a Regélőt szerkesztette; megismerkedett Lisznyayval, a ki mint jurátus, az országgyűlésre érkezett. Lisznyay fölkarolta, megismertette a fiatal írókkal, kik közül Vahot Imre 30 forintot gyüjtött P. javára és kieszközölte, hogy Nagy Ignácz a Kisfaludy-Társaság külföldi regénytára számára regények fordításával bízta meg. Petőfi június végén már Pesten volt s 3 hét alatt lefordította Bernard Koros hölgy cz. regényét, melyért 100, aztán James Robin Hood cz. regényét, melyért 400 frtot kapott. Ettől fogva elég vígan élt a fővárosban; de a fordítást únta már és újra színészi dicsőségről álmodozott. Igy kerül újra a vidékre, Debreczenbe, Komlóssy Ferencz társulatához s egy hét mulva egy másik, kis társulathoz, melylyel Diószegen játszott. Székely-hídon azonban (november 24-én) ez a trupp is szétoszlott s Petőfi betegen, nyári 289ruhában került vissza Debreczenbe, hol nagy nyomorban, Pákh Alberttől segítve és vigasztalva, de franczia nyelvet tanulva, Hugo Viktort és Berangert olvasgatva és verseit másolva, húzta ki a telet. 1844 február 11-14-ike közt végre megindult Pest felé: meghalni, vagy pénzt és dicsőséget találni. Egerben a kispapok szívesen fogadták s útiköltséget gyüjtöttek és szekeret fogadtak számára. Pesten hiába keresett kiadót; végső kétségbeesésében Vörösmartyhoz fordult s a nagy ember sietett az ifjú költő verseit a nemzeti körrel kiadatni. A költségeket Tóth Gáspár, a derék szabómester vállalta magára. Jobb napok következtek ezután. Vahot Imre július 1-én Pesti Divatlap cz. vállalatot indított s Petőfit maga mellé vette segédszerkesztőnek. A költő sietett Dunavecsére, szüleihez, kiket másfél éve nem látott, s két egész hónapot töltött náluk nagy boldogságban, melynek emlékeit gyönyörű költemények örökítik. E két hónap alatt lobbant szerelemre a még félig gyermek Nagy Zsuzsika, Nagy Pál vecsei birtokos leánya iránt, a mi szintén több szép költemény alkotására ihlette. Visszatérve Pestre, Vahot Imrénél lakott és eljárogatott a Pilvaxba s Komlóba, az írók kedvelt gyülekezőhelyeire; 1844 október 12-én még egyszer és utóljára föllépett a Szökött katonában, mint nótárius; sőt a vidékre is ki-kirándult. Egyébként azonban nagy írói tevékenységet fejtett ki, s a mi fő, költészete is folyton mélyült, mind jobban eltért a Bajza-féle iránytól s mind egyszerűbbé, közvetlenebbé, könnyebbé, gazdagabbá vált. E mellett népszerűsége is nőttön-nőtt. Első kötetét mások követték, így A helység kalapácsa és a János vitéz, a Cypruslombok Etelka sírjáról, melyet Vahot Sándorné testvérhuga, Csapó Etelka emlékéhez tapadt érzései sugalltak. 1845 tavaszán Kerényi Frigyes Eperjesre hívta; erre márczius 31-én elbúcsúzott barátaitól s április 1-én útra kelt Felsőmagyarországba. Miskolczra, innen Kassára s Kassáról Eperjesre utazott s Tompával és Kerényivel naponként vidám kirándulásokat rendeztek a szomszédos helyekre. Ekkor írta az Erdei lak cz. költeményt. Eperjesről Lőcsére, innen Késmárkra mentek át, azután Iglóra, hol Pákh Albert szüleinél három hetet töltött és bevárta Pákh hazaérkezését. Csak május 23-án indult vissza Pestre, hová Rozsnyón, Füleken, Losonczon, Rimaszombaton, Gyarmaton, Váczon át június 24-én érkezett vissza. Az utazás és az iránta mindenfelé nyilatkozott lelkesedés igen jól hatott reá s élményeit czikksorozatba foglalva, sietett az Életképekben közzétenni (Úti jegyzetek.) E pompás, szellemes reflexiókkal telt mű egyike legjobb prózai alkotásainak. Időközben összegyűjtötte 1844-45-ben megjelent verseit, melyeket azután ki is adott és Szalkszentmártonban meglátogatva szüleit, egy hét alatt megírta Zöld Marczi cz. színművét, melyet azonban a színházi bíráló-bizottság visszavetett. E bukás mélyen sértette s szórakozás végett augusztusban Gödöllőre rándult s megismerkedett Mednyánszky Bertával, kit aztán többször is felkeresett. Azt hitte, szereti a szép és előkelő leányt; de elutasították s csakhamar kiábrándult. E szerelemből azonban remek dalok fakadtak, a Szerelem gyöngyei, melyeket október 20-23-ika között bocsátott közre. Egyébiránt szorgalmasan dolgozott a lapokba: a Honderűbe, életképekbe és Vahot Pesti Divatlapjába. Népszerűsége egyre terjedt, de ellenségei is támadtak, kiket részben modora, részben költészetének szokatlan eredetisége, részben sikerei bántottak s valóságos hadjáratot indítottak ellene. Azonban védte magát s a mi fő, a valódi nagyok: Vörösmarty, Bajza, Szemere Pál, Toldy mellette állottak. Mindamellett keserű, pesszimisztikus hangulatok vettek rajta erőt s ebben az időben írta Felhők cz. szeszélyes, keserű verseit, melyeket 1846-ban bocsátott közre. Kellemetlen lelki állapotán kirándulásokkal próbált segíteni; többek között november 20-25. körül szüleihez utazott s több mint egy hónapot töltött Szalk-szentmártonban, hol a Felhők egyrészét s a Tigris és hiéna cz. drámát irta, melyet szüleinek fölsegítésére akart előadatni. A drámabíráló bizottság elfogadta a művét, s ő még január 16-án újra szüleihez sietett és megírta A hóhér kötele cz. regényt, melyért Hartleben kiadótól 150 frtot kapott. Szent-György napján szülei Dömsödre költöztek; ekkor P. is visszatért a fővárosba és Vahottal összekülönbözve, Jókaival, Pálffyval, Degrével, Obernyikkel, Pákh Alberttel, Bérczyvel, Tompával és Lisznyayval megalakították a "Tizek társaságát", mely azonban már novemberben föloszlott. Petőfi Frankenburg lapjához, az Életképekhez szegődött s csak májusban rándult le szüleihez Dömsödre, hol a Salgó cz. költeményt írta. A nyarat Pesten, olaszul tanulgatva töltötte. Augusztus végén nagyobb körútra indult és Kolozsvárra, az országgyűlésre szándékozott; előbb azonban fölkereste Pap Endrét Szatmáron, szeptember 4-5-én ellátogatott 290Nagykárolyba, megismerkedett gróf Teleki Sándorral és szeptember 8-án a Térey-család kertjében meglátta Szendrey Juliát, Szendrey Ignácznak, a Károlyiak inspektorának szépséges 18 éves leányát. Ez a pillanat döntő volt életében. Még aznap este bemutatkozott a leánynak, kit aztán szeptember 19-én otthonában, Erdődön is meglátogatott. Október 10-én ismét Erdődön volt s elbúcsúzott Juliától, a ki szerette ugyan, de vallomására határozott választ nem mert adni. Azonban október 22-én ismét találkoztak Nagykárolyban s a költő most már igéretet nyert szerelmesétől, hogy a tavaszra határozott feleletben részesül. Boldogan indult Nagybányára, majd Telekihez Koltóra, hol november 10-ig tartózkodott s az Erdélyben cz. szép hazafias ódát költötte; aztán Debreczenen át Pestre utazott vissza (november 20-án). Juliához való viszonya azonban nem volt zavartalan; többrendbéli félreértések támadtak közöttük, melyeket csak 1847 májusa elején sikerült tisztázniok. Sorsukat nehezítette a leány szüleinek tartózkodása is, a kik gyermekök sorsát semmiképp sem merték Petőfire bízni és a költőt több ízben elutasították. Szerelmök, kitartásuk azonban végre is győzelmeskedett s az esküvőt május 26-án sikerült szeptember 8-ra kitűzniök. Petőfinek addig távol kellett magát Erdődtől tartania, csupán a levelezés volt megengedve. A költő az időt utazgatással töltötte. Még május 31-én Arany János látogatására indult, kivel a Toldi megjelenése óta levelezett, s tíz napot töltött a szalontai jegyzőlakban; azután Pestre tért vissza; június 26-án Emichnek örök áron (1500 frton) eladta összes költeményeit, kikötve, hogy Emich minden hasonló, később megírandó kötetéért 2000 frtot fog fizetni; szerződést kötött az Életképekkel, s július 1-én nekiindult Felsőmagyarországnak. Végre szeptember 8-án az erdődi vár kápolnájában megtörtént az esküvő, melyen Juliának csupán anyja és huga jelent meg, míg az apa áldás és anyagi segítség nélkül bocsátotta őket útra. A mézesheteket Koltón töltötték, majd hat hét mulva Kolozsvárra, innen Váradra, onnan Szalontára s november 4-én Pestre érkeztek és a Dohány-utcza 373. sz. házának első emeletén vettek lakást. Egyszerűen, de boldogan éltek; Julia mint asszony is múzsája maradt P. lyrájának s a költő feleségéhez írta legszebb szerelmi költeményeit, melyek, mint ilyenek merőben újság voltak a magyar költészetben. 1847 márczius 15-én megjelentek összes költeményei s a műből pár hónap alatt 3000 példány elfogyott; 1848 január 1-én pedig már a második kötetet is eladta 1220 forintért, melyet Emich havi 100 frtos részletekben tartozott megfizetni. Ekkép sorsuk biztosítva volt jóideig; a kritika is melegen nyilatkozott a költő műveiről s irányáról; P. nyugodtan és újult erővel élhetett hivatásának. Sokat írt az Életképekbe; 1848 elején megírta a Lehel Vezért, Bolond Istókot; lefordította Coriolanust s Vörösmartyval és Aranynyal Shakspere teljes lefordítására egyesülve, hozzáfogott a Romeo és Julia átültetéséhez. Közben a politikai életben mind élénkebbé vált a demokratikus áramlat, mely az ő lelkét is áthatotta. Rajongott a szabadságért, gyűlölte Ausztriát és követelte a népnek, melynek fia volt, fölszabadítását. Tudta, hogy ez vérbe fog kerülni, s épp ezért türelmetlenül várja a forradalmat, mely a hazát függetlenné s a népet úrrá teszi. Azt akarta a politikában, a mit már is végrehajtotta költészetben, s meggyőződését, szenvedélyeit csak izmosították kedvelt olvasmányai: a franczia forradalom története. Igy éri meg 1848 márczius 13-át, mikor a Nemzeti dalt írja, 14-ikét, mikor az ellenzéki körben a 12 pontot összefoglalják, márczius 15-ét. Neve a legnépszerűbbek egyike volt Magyarországban. Utóbb azonban csappant népszerűsége: a közönség zokon vette szélső republikánus elveit s azokat a nyers kifakadásokat, melyeket az urak, a királyok és a tőle gyengének, erélytelennek hitt nemzeti kormány ellen intézett. Szeretett volna a nép ügyének az országgyűlésen is szószólója lenni; de a követválasztáson megbuktatták, s e miatt támadt izgalmas és keserű lelkiállapotában írta Az apostol cz. költeményét. Politikai türelmetlensége utóbb Vörösmartyval is ellenkezésbe keverte, bár aztán csakhamar megbékéltek. A Márczius Tizenötödikében mind keményebb és élesebb czikkei és versei láttak napvilágot, s szeptember 17-én már bosszúra hívta fel az országot. Október 15-én pedig már ő is katona volt: kapitány a 28. zászlóaljban. Szüleit, kiket magához vett volt, Orlay gondozására bízta, feleségét Erdődre, azután november 31-én az oláhok elől Debreczenbe vitte. Itt született deczember 15-én Zoltán fiuk; 1849 január 31-én, Vetter tábornokkal lett összekülönbözése miatt, Bem táborához helyeztette át magát, s feleségét és fiát Aranyékra bízva, január közepén elindult seregéhez. Bem örömmel fogadta, segédtisztjévé nevezte ki, vitézségét 291érdemjellel jutalmazta, azonban életére is vigyázott s február 8-án gyöngéd gondoskodásból futárként Debreczenbe küldötte. Petőfi nyakravaló s keztyű nélkül jelent meg Mészáros előtt; ebből összekoczczanás támadt s Petőfi február 17-én beadta lemondását. Azonban február 23-án ismét Erdélybe indult; jelen volt a medgyesi csatában; aztán váltólázba esett és Bem Kolozsvárra küldötte. Innét néhány napra újólag családjához, Szalontára utazott és április 1-én megint jelentkezett Szebenben mint közvitéz a vezérnél, ki rangját visszaadta, hadsegédévé nevezte s mint fiával bánt vele. Május 3-án vezérkari századossá emelkedett; a következő nap már ismét Debreczenbe küldötték. Petőfi Szalonta felé ment, honnan nejét Debreczenbe vitte magával; jelentkezett Kossuthnál és Klapkánál, a ki szemrehányással illette egy levél közzététele miatt, melyet Bem Vécsey tábornok ellen intézett. Petőfi újra lemondással felelt és sietett Pestre, honnan atyjának haláláról értesült; de odaérkezése után néhány napra anyját is elvesztette és lélekben megrendülve, május 25-én visszaindult Szalontára fiáért, a kit Pestre hozott. Június elején a kormány visszatért Pestre, s vele jött Arany is; de július elején minden megváltozott s az általános menekülésben Petőfi szintén elhagyta a fővárost. Mezőberénybe futott családjával s ott akadt rá július 18-án Egressy Gábor és Bemnek érette küldött futárja. A család megindult Erdély felé. Ugrán, Nagyváradon, Kolozsváron át 20-án Tordára érkeztek és Miklós Miklós ref. paphoz szállottak. Július 22-én Petőfi elbúcsúzott feleségétől s elutazott Bemhez, kivel 25-én Bereczken találkozott. A vezér épp akkor tért vissza moldvai expeditiójából és sietett a távolléte alatt történt veszteségeket helyrehozni. Lóhalálban rohantak Marosvásárhelyre, hová 29-én jutottak el s Bem innen jelentette a kormánynak, hogy Petőfit újra szolgálatba fogadta és törzskarához osztotta be. Ugyanezen a napon írta Petőfi utolsó levelét feleségéhez. Bem nem akarta, sőt megtiltotta neki, hogy a következő napok veszedelmes és koczkázatos vállalkozásába kövesse; július 30-án mégis elindult Erdőszentgyörgy felé, a hová a vezér maroknyi seregével korán reggel elvonult s még aznap délelőtt utólérte Székelykeresztúron. Este Vargha Zsigmondnál vacsorázott s Vargha Róza kérésére szenvedélyes hévvel elszavalta Egy gondolat bánt engemet cz. költeményét. Július 31-én reggel hat órakor elindult a harmadfélezernyi sereghez, a mely már útban volt Segesvár felé, s Héjasfalvánál találkozott vezérével. A magyar had a Fehéregyháza és Segesvár közt elterülő völgyben hősiesen szállt szembe a 16000 főnyi orosz sereggel. A csata kezdetén - reggel 7-8 óra körül - P. Bem mellett volt, vászonzubbonyos atillában, ló és fegyver nélkül; aztán a tábornok a tartalékhoz rendelte vissza. Később különböző pontokon látták, a mint a harczot figyelte. Alkonyattájban eldőlt a véres küzdelem; a túlnyomó orosz erő szétszórta a szabadsághősök kis seregét s Petőfi nem menekülhetett az orosz lovasság gyűrűjéből. Csaknem 800 költeményt hagyott hátra, melyek részben az akkori lapokban és vállalatokban, részben önálló köteteiben, részben a későbbi vállalatokban jelentek meg és ma már számos kiadásban forognak közkézen; prózai kisebb dolgozatait a köv. helyeken közölte: Athenaeum (1843. Irói jogtapodás a Regélőben), Pesti Divatlap (1844. Az ó és új világ. Sue u.; Jenny, franczia beszély Paul de Kock u.; Nagybátyám és ipam, német nov.; Álarczos bál, franczia beszély, Dumas u.; Czáfolat; Kérelem Benőfi úrhoz. 1844-45-ből: színi kritikák, Adatok a kritika titkaihoz, Köszönet a pápai képző-társulatnak, Egy szó Tárczy Lajos úrhoz; A szökevények, beszély; Nyílt levél Vahot Imre úrhoz) Életképek (1845. Úti jegyzetek; 1847. A nagyapa, beszély; III. Richard király, Shakespearetől; A fakó leány és pej legény; 1848: Pest, május 27-én; Jegyzet a Vörösmartyhoz czímzett vershez; Első és utólsó felszólalásom egy igen piszkos dologban.), Hazánk (1847. Úti levelek Kerényi Frigyeshez, I-XX.), Márczius Tizenötödike (1848. Pest, augusztus 10-én; Pest, szeptember 17-én), Kossuth Hírlapja (1848. Válasz Vörösmartynak), Pesti Hírlap (1848. Levél: Erdőd, október 1.), Közlöny (1849. Levelek a Közlöny szerkesztőjéhez: Vízakna, február 3-án; Debreczen február 15-én; Szászsebes, április 11-én; Karánsebes, április 17-én; Nyilatkozat, június 11-én.) Önállóan jelentek meg: Lapok Petőfi Sándor naplójából. Első ív. (A magyar szabadság születése. Márczius 15-ike. A német polgárok és a zsidók. Az országgyűlés és az úrbér. Kir. leírat a minisztériumról. Monarchia és respublica. Nagypéntek napja. A katonaság. Kliegl, Széchenyi, hivatal, rágalmak.) Pest, 1848. A kis-kunokhoz Petőfi Sándor. U. ott, 1848. Nyílt levél a szabadszállásiakhoz. U. ott. A nemzetgyűlési követekhez. U. ott. Az Egyenlőségi Társulat 292proclamatiója. U. ott. - Posthumus kiadások: Halasi, Petőfi-Reliquiák Bpest, 1878-ban. Baróti, Petőfi újabb reliquiái. U. ott, 1887-ben. Arany János és Petőfi levelezése. U. ott, 1894-ben. (Ráth M.) Összes művei: Jókai Mór életrajzi bevezetésével s Havas Adolf jegyzeteivel hat díszes kötetben Bpesten, 1892-96-ban, az Athenaeum kiadásában láttak napvilágot. Híre, dicsősége és költészete azonban bejárta az egész világot s költeményei közül igen sok német, angol, ír, franczia, olasz, svéd, norvég, flamand, holland, tót, cseh, szerb, vend, orosz, rumén, spanyol, örmény, görög, izlandi, khinai, japán, héber, stb. fordításban is megjelent. Élete, eltünése, egyénisége, művei egész irodalmat támasztottak; munkáinak értékét a legjobb kritikusok igyekeztek megállapítani; legjobb méltatását Gyulai Pál nyujtotta az Új M. Múzeum 1854-iki folyamában.
Petri Mór.
Petri Mór dr. kir. tanfelügyelő, kir. tan. Szül. 1863-ban. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1886-ban segédtanár a zilahi kollégiumban. 1789-ben tanári oklevelet nyert s ekkor rendes tanárrá választották. 1894-ben bölcseleti doktorrá avatták, s még az évben Szilágy vármegye tanfelügyelőjévé nevezték ki. Innen 1905-ben a kultuszminisztériumba rendelték s 1906-ban Pest vármegye tanügyének élére került, a hol ma is működik. Ir költeményeket, történelmi munkákat, tanügyi czikkeket és tankönyveket. Tagja az Erdélyi Irodalmi Társaságnak és hosszú ideig tevékeny elnöke volt a szilágymegyei Wesselényi-Egyesületnek. 1889-1894-ben szerkesztette a Szilágy cz. lapot. Költeményei, melyeket a Kisfaludy és Petőfi-Társaságban is bemutattak, a fővárosi szépirodalmi és vidéki, egyéb munkái pedig a szaklapokban jelentek meg.
Munkái: A magyar lyra történeti fejlődése, 1887. - Költemények, 1892. - A két szomszédvárról, 1894. - Báró Wesselényi Miklós és munkái, 1903. - Szilágy vármegye monografiája, 1901-1904, hat kötet. - Az ifjúsági egyesületek a népművelés terén, 1907. - Tankönyvei: Rendszeres magyar nyelvtan, polg. isk. és tanítóképzők r. - Magyar olvasókönyv, polg. fiúisk. II. o. r. - U. a. polg. fiúisk. I. o. r. - Göőz Józseffel: Magyar olvasókönyv, polg, leányisk. I. o. r. - U. a. polg. leányisk. II. o. r. - Magyar nyelvtan, polg. isk. I. és II. o. r. - Szántó Kálmánnal: Stilisztika, verstan és retorika, polg. leányisk. III. o. r. - Poétika és irodalomtörténet, polg. leányisk. IV. o. r. - Jelen monografiában ő írta Pest vármegye közoktatásügyi fejezetét.
Petrovits István.
Petrovits István, m. kir. szőlészeti és borászati felügyelő és szőlő-nagybirtokos. (Szül. 1856-ban), 1878-ban állami szolgálatba lépett. Mint az állami kísérleti szőlőtelep kezelője, kísérletek útján bebizonyította a homok phylloxera-mentességét s amerikai alanyokon ő készített legelőször szőlőoltványokat. Dolgozatai jelentek meg az összes szakmabeli lapokban és folyóíratokban és a Homokban, melynek felelős szerkesztője. - Önálló munkája: A homoki szőlők telepítése és mívelése, Bpest, 1894.
Pettenkoffer Sándor.
Pettenkoffer Sándor, m. kir. szőlészeti és borászati felügyelő. Szül. 1868. A főgimnázium után elvégezte a magyaróvári gazdasági akadémiát, majd a budapesti felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamot. Irodalomi működésének szintere a szaklapok: a Borászati Lapok, Köztelek, Mezőgazdák.
Munkái: A jó pinczegazda, kiadta az O. M. G. E. - Sajtó alatt: Utmutatás a must és a bor helyes kezelésére, kiadja a m. kir. földm. minisztérium. - E monografiában ő irta a szőlészeti és borászati fejezetet.
Pilisi Róza.
Pilisi Róza, szül, 1857-ben, Pilisen, Klarisz és Gentry névvel tárczákat írt a lapokba s munkatársa volt a M. Figarónak.
Munkái: Pity-palaty. Elbeszélések. Bpest, 1887. - Csillagok. Regény az életből. U. ott, 1893. - Réz István és egyéb elbeszélések. U. ott, 1896. - A három kadét. U. ott, 1899.
Pintér Imre.
Pintér Imre, színész, (szül. Váczon, 1864.) A budapesti Népszínháznak volt tagja. Költeményeket, tárczákat írogatott vidéki lapokba s több népszínművet és opperettet (Szellő Judit, A falu rózsája, Lugosi erdő, Nesze semmi, fogd meg jól, A pezsgő) szerzett.
Pintér Jenő.
Pintér Jenő dr., budapesti áll. főreálisk. tanár. (szül. Czegléden, 1881), magyar irodalom- és műveltségtört. tanulmányokat végzett.
Munkái: A históriás énekek művelődéstörténeti vonatkozásai. Bpest, 1903. - Szent Adalbert. U. ott, 1903. - A Magyar Tud. Akadémia és geografiai irodalmunk Hunfalvy János felléptéig. U. ott, 1903. - Akadémiai törekvések a nyelvtudomány terén 1850-ig. Jászberény, 1906. - Listius László Mohácsi Vesedelmének forrásai. Bpest, 1906. - Petőfi Sándor. Jászberény, 1907. - Jászberény múltja. U. ott, 1907. - A hadtörténelem elmélete. Bpest, 1908. - A magyar nemzet évlapja a királyság megalapításáig. Kortani átnézet. Jászberény, 1908. - Jegyzetek a régi magyar irodalom történetéhez. U. ott, 1909. - A magyar irodalom története a legrégibb időktől Bessenyei György fellépéséig. Két kötet. Bpest, 1909.
Pivár Ignácz.
Pivár Ignácz, kegyesrendi áldozópap és a vakok orsz. intézetének igazgatója Bpesten, szül. 1843-ben, Csobánkán. Először Kolozsváron tanított; 1881-ben a váczi siketnéma-intézet hittanára, 1892-ben igazgatója lett. Szakczikkeket írt.
293Munkái: A beszélő siketnémák nyelvtanítása. Vácz, 1887. - Czáfolat Taritzky Ferencz ... és Scherer István ... uraknak "A siketnémák nyelvoktatása" cz. "Válasz"-ára. U. ott, 1887. Az Ige megtestesülése. U. ott. 1887. - Bibliai történet siketnéma növendékek számára. U. ott, 1888. - Kis hangtan (fonetika) vezér-fonalul a siketnémák tanítóinak számára. U. ott, 1895. - Carmen. (Alk. versezet XIII. Leo jubileumára.)
Podhradszky Lajos.
Podhradszky Lajos, beszterczebányai polg. isk. tanár (szül. Dunaegyházán, 1863). 1888-ban Beszterczebányán megalapította a Beszterczebánya és Vidékét, melynek egyideig szerkesztője is volt, továbbá a Magyar Iskolát és a Havi Szemlét s e lapokban mintegy 800 czikket, azonkívül fordított elbeszéléseket, költeményeket közölt. 1904 óta a zólyommegyei hazafias olvasmányokat terjesztő egyesülettől kiadott Krajan és Političné Članky néplapok szerkesztője.
Munkái: A szláv mythologia elmélete. Beszterczebánya, 1888. - Morina. Sládkovich A. u. ford. U. ott, 1888. - Bevezetés az orosz irodalom XVIII. sz. történetébe. - U. ott, 1898. - Gymnasium és elemi iskola. U. ott, 1899. - Modern magyar realisták. U. ott, 1903. - Az orosz irodalom története. Szláv myth. tanulmányok.
Podmaniczky Géza.
Podmaniczky Géza, báró, a M. Tud. Akadémia l.-tagja, szül. 1839-ben, Aszódon. Kartalon csillagvizsgálót alapított, és feleségével együtt tudományos észleléteket végezett s a tudományt több értékes eredménynyel gazdagította. E mellett czikkeket írt a Vadász és Versenylapba (1862, 1865, 1868-9, 1874), a Gazdasági Lapokba (1870.) s a Földmív. Érdekeinkbe (1874.)
Podmaniczky Gyula.
Podmaniczky Gyula, báró (szül. Aszódon, 1855), mint a földmívelésügyi minisztérium hivatalnoka, Magyarország állami és magánménesei lótenyésztésének kézikönyve (Bpest, 1903) cz. munkát állított össze.
Polónyi Manó.
Polónyi Manó, kecskeméti vasúti állomásfőnök (szül. Soroksáron 1855-ben) A Baromfitenyésztés fő-, az Állattenyésztési és Tejgazdasági Lapnak áll. munkatársa, 1902-ben európai tanulmányútjáról Emlékiratot készített.
Munkái: A baromfitenyésztés irányítása az értékesítés és kereskedelem szempontjából. Kecskemét, 1903. - Miként válhatik a baromfitenyésztés biztos kereseti forrássá. U. ott, 1905.
Posta Béla.
Posta Béla, bölcs. doktor, szül. Kecskeméten, 1862-ben. 1885-ben nemzeti múzeumi régiségtári írnoknak, 1886-ban segédőrnek, 1895-ben őrnek nevezték ki; 1899 óta a kolozsvári egyetemen a régészetnek tanára. Tanulmányi útakat tett Németországban, Dániában, Svájczban és Francziaországban s 1897-ben Zichy Jenő ázsiai expedicziójának egyik tagja volt. Czikkei a különféle szaklapokban jelentek meg.
Munkái: Érmészeti bizonyítékok Magyarország történetéhez. Bpest, 1886. - Útmutató Budapest főváros történelmi kiállításában. U. ott, 1886. - Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai. U. ott, 1897. - Baranya vármegye története az őskortól a honfoglalásig. Pécs, 1898. - Mátyáskori emlékek az Erdélyi múzeumegylet érem- és régiségtárában. U. ott, 1901. - Útmutató az Erdélyi orsz. múzeum érem- és régiségtárában. Kolozsvár, 1903. - Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása. Bpest, 1905.
Prochnov József.
Prochnov József, orvosdoktor, budapesti egyet. magántanár (szül. 1857-ben, Pilisvörösvárott), számos szakczikket írt.
Munkái: Magyar orvosok és természetvizsgálók 1896 szept. 12-én Budapesten tartott XXVIII. vándorgyűlésének tört. vázlatai és munkálatai. Bpest, 1896. - Útmutató a hadsebészetben. U. ott, 1898. - A székesfővárosi Szent Margit-kórház fiókosztályának 1898. évi betegforgalma.
Prónay Sándor.
Pránay Sándor, báró, a M. Tud. Akadémia igazgató-tagja (szül. 1760-ban, Acsán, megh. 1839-ben, Pesten.) Munkája: Az országgyűlés elrendezéséről.
Puky Miklós.
Puky Miklós, 1848-49-ben kormánybiztos (szül. Káván, 1806-ban, megh. Karácsondon, 1887.) 1868-ban a M. Újságban (július 29), P. Naplóban (júl. 31) és a Honban (augusztus 28.) polemikus czikkeket közölt Horváth Mihály ellen, mivel ez Teleki László emigrácziónális iratait, melyeket néki Puky az emigráczió történetének megírásánál leendő felhasználás végett adott át, Kossuth ellen intézett támadásában használta. Egyéb czikkei: Gróf Dessewffy Aurél "adj istenére" "fogadj isten" (Pesti Hírlap, 1841) Komáromi emlékeim (Hazánk, 1885) Komáromi dolgok. (U. ott, 1887) Nyilatkozat (Budapesti Hírlap, 1885.)
Raffay Ferencz.
Raffay Ferencz, jogi doktor, szül. 1870-ben Czegléden. 1897-ben ügyvédi vizsgálatot állott; 1901-ben a kolozsvári egyetemen magántanári képesítést szerzett a magyar magánjogból s 1901-ben az eperjesi ev. kollégiumnak tanárává választották. Szakczikkei a szaklapokban láttak napvilágot. Meghalt 1909.
Munkái: A hűtlen elhagyás. Bpest, 1898. - A párbérkérdés megoldása. U. ott, 1898. - Házassági perrendtartás. U. ott, 1898. - A házassági törvény és a polg. törvénykönyv kodifikácziója U. ott, 1899. - Új szöveg a magyar ált. polg. törvénykönyv tervezetének házasságjogi részéhez. U. ott, 1901. - A magyar házassági jog. U. ott, 1902. - Az egyesületi jog kodifikálása. U. ott, 1903. - A különvagyon és közszerzemény kodifikálása. U. ott, 1903. - Die Ungültigkeit der Ehe im Sinne des ung. Ehegesetzes. U. ott, 1903. - Die Besitzlehre im Entwurfe des ung. allg. bgl. Gesetzbuches. U. ott, 1903. - A magyar ált. polg. törvénykönyv tervezetének birtoktana. U. itt 1903. 294- A magyar magánjog kézikönyve. Eperjes, 1904. - Az osztrák magánjog tankönyve. U. ott, 1906. - 1896-7-ig a Czegléd és Vidékét szerkesztette; 1905-től az Eperjesi Lapok szerkesztője.
Raffay Sándor.
Raffay Sándor, ev. lelkész, 1866-ban Czegléden született. 1892-ben a beszterczebányai ev. gimnázium tanára, 1893-ban tápió-szent-mártoni lelkész, 1896-ban a pozsonyi ev. theológiai akadémia tanára lett; 1908-ban a pesti ev. gyülekezet papjává választották. Czikkeket írt a vidéki és a különféle szaklapokba és az általa 1902-ben megindított és szerkesztett Theol. Szaklapba.
Munkái: Die Hussiten in Ungarn. Jena, 1891. - Ev. konfirmandusok kátéja. Orosház 1898. - A hellenismus és a philonismus kosmogoniája. Bpest, 1899. - A logos eredete, tartalma és jelentősége a jánosi iratokban. Pozsony, 1899. - A synoptikus kérdés mai állása. U. ott, 1900. - Apróságok. Bpest, 1904. - A szerencse. U. ott, 1904. - Péter Apostol. U. ott, 1905. - Jézus példázatai. U. ott, 1905. - Uj szövetségi apokrifusok. Pozsony, 1905.
Rajna Ferencz.
Rajna Ferencz iró és hírlapíró, szül. Solton, 1861-ben. Irói működését a Harmónia cz. kritikai lapnál kezdte, a melynek később szerkesztője lett, majd 1886-tól a Neues Pester Journalnál folytatta, melybe irodalmi, művészeti, politikai és társadalmi czikkeket, tárczákat, ismertetéseket írt. Több színdarabját (Aszszonyregement, A hajdúk hadnagya, Ex-lex, A pesti utcza, "Rab Mátyás", "Tánczos Huszárok", "A vig miniszter") nagy sikerrel játszották a fővárosi és külföldi színházakban. Az ördög, Huszárszerelem és A próbaházasság színműveket németre fordította, azonkívül számos külföldi darabot fordított magyarra.
Rákóczy Lajos.
Rákóczy Lajos, székesfőv. tanító (szül. Váczon, 1844), pár czikket írt az Iskolabarátba (1867) s a Néptanítók Lapjába (1870).
Munkái: A közs. iskola a társadalom-, állam- és művelődéshez való viszonyban. Pest, 1871. - A Humanitas I. kőbányai jótékony-egyesület története Bpest, 1904. - Népisk. tankönyvek.
Récsei Ede.
Récsei Ede, kegyesrendi tanár és áldozópap, szül. Zsámbékon, 1868-ban. 1893-ban Magyaróvárt, 1894-ben Léván, 1895-98-ban Váczon tanárkodott, honnan Kecskemétre s 1903-ban Kolozsvárra rendelték. 1918. óta a nagykárolyi kegyesrendi ház főnöke és h. plebános. Czikkeket írt számos lapba. Munkája: Erzsébet királyné túrista-útjairól. Bpest, 1905-ben.
Reich Miklós.
Reich Miklós, orvosdoktor, a budapesti mechanikai Zander-gyógyintézet tulajdonosa és igazgató orvosa, a mechanikai gyógyrendszerek meghonosítója Magyarországon, szül. Zsámbékon, (1856), 1881-ben utazási ösztöndijjal tanulmányutra indult, főleg a svéd gimnasztikai gyógyrendszer tanulmányozása czéljából s a telet Stockholmban töltötte, honnan visszatérve, Budapesten nyitotta meg első intézetét, melyben orvosok és szigorlók számára dijtalanul kurzusokat tartott. Azonfelül előadások, ujságczikkek és monografiák utján tárgyalta a fizikai gyógyszakok különböző fejezeteit. 1896-ban bővítette ki intézetét teljes fölszerelésű Zander-rendszerü mechanikai gyógyintézetté, s azt a legfontosabb fizikai gyógytényezőkkel egészítette ki. Szakczikkeket írt a Balneológiai Évkönyvbe (1896), a M. Orvosok Lapjába (1902), Budapesti Orvosi Ujságba (1903) a Verhandlung des XVII. Congresses für innere Medizin-be (1899), a Zeitschr. für diätetische u. physikalische Therapie-ba (1902-3) a Schwarzenberg-féle Lexikon der physik. Therapie-ba (1904) és társ-szerkesztője volt a Bpesti Orv. Ujság Physikai Gyógymódok cz. mellékletének.
Munkái: Mechanotherapia (Magyar orvosi Vademecum 1902.). - A túlhevített száraz levegőfürdők módszerei és javallatai (Bpest, 1901.) - Az enteroptosis és annak mechanikai kezelése (1902). - A Thermo-aerophor: a forrólég kezelés uj formája (Bergman, Wiesbaden, 1899). - A furunculosis abortiv gyógyítása túlhevített forrólevegővel (Leipzig 1903). - A bevezető massageról. Végtagok massagea. Arczmassage. Gyomormassageról. Az idegnyujtás. Rendszeres passziv testmozgások. A mechanikai vibratiós massage. (Lexikon d. physik. diät. Therapie 1904). - A baleseti sérülések medico-mechanikai utókezelése. Előadás a munkásbizt. kongresszuson 1910.
Reinitz Máté.
Reinitz Máté József, hírlapíró, (szül. 1881-ben Újpesten, megh. Óbudán, 1906), munkatársa volt a Budapesti Hírlapnak s 1905-ben az Alkotmánynak, melyekbe vezérczikkeket, tárczákat, tört. és egyházi fejtegetéseket írt.
Réthi Mór.
Réthi Mór, bölcs. doktor, műegyetemi tanár, a Magy. Tud. Akad. r. tagja, szül. Nagykőrösön, 1846-ban. Egyetemi tanulmányait Bécsben, Budán, Göttingában és Heidelbergben végezte. 1874-ben a kolozsvári egyetem, 1886-ban pedig a budapesti József-műegyetem tanára lett. Számos szakkczikket írt a különféle szaklapokba és tudományos folyóiratokba. Az akadémia megbízásából kiadta Bolyai Farkas Tentamenjét (Bpest, 1897.)
Munkái: A diffractio elméletéhez. Bpest, 1874. - A kerületre redukálható felületegészletek elméletéhez. U. ott, 1874. - A három méretű homogén tér síktani trigonometriája. U. ott, 1875. - A propeller és peripeller-felületek elméletéhez. U. ott, 1875. - A fény törése és visszaverése. U. ott, 1880. - A sarkított fényrezgés elhajlító rács által való mozgatásának magyarázata. U. ott, 1880. - Folyadék-sugarak. U. ott, 1894. - Über schwere Flüssigstrahlen. U. ott, 1898.
295Révay József.
Révay József, bölcs. doktor, szül 1881-ben Kecskeméten. 1902-ben a nyitrai, 1903-ban a nagykanizsai, 1904-ben a soproni Lähne-féle, aztán pedig a szabadkai főgimn. tanára lett. Költeményeket és czikkeket írt és munkatársa volt több vidéki lapnak, 1903-ban pedig Nyitrán A toll cz. szépirod. lapnak szerkesztője.
Munkái: De vita et operibus Commodiani Gazaei. Temesvár, 1902. - Dalok könyve. Versek. Bpest, 1903. - Bimbilla. Ifj. szindarab. Nagykanizsa, 1904. - Mars főhadnagy. Kómikus eposz.
Révész Gyula.
Révész Gyula, budapesti állatorvos (szül. Halason 1859-ben) czikket írt az Archeol. Értesítőbe (1869. Kiskunhalas.)
Munkái: A fejős tehenek czélszerű takarmányozásáról és tartásáról. Bpest, 1889. - A sertések nevelése, tartása és gondozása. U. ott, 1900. - Az egészséges állatok gondozása és a betegek ápolása. U. ott, 1900.
Révész Lajos.
Révész Lajos, turóczszentmártoni felső ker. isk. tanár (szül. Halason, 1854.) Főmunkatársa, utóbb szerkesztője volt a Felvidéki Híradónak (1887-93).
Munkái: A magyarországi középosztály házi nevelése napjainkban. T.-sz.-márton, 1887. - Igaz történetek. U. ott, 1892. - Antik és modern képek. U. ott, 1897.
Ripka Ferencz.
Ripka Ferencz, (szül. Isaszegen, 1871-ben). 1893-ban a Magyar Ujság, majd Hazánk munkatársa lett. 1894 óta sok czikket írt a vidéki és közg. lapokba.
Munkái: Kegyelet. Honvéd-album. Bpest, 1890. - Egyházpolitikánk és a közvélemény. U. ott, 1894. - Gödöllő. U. ott, 1896. - Mechwart-album. U. ott, 1899. - Erzsébet királyné Gödöllőn 1867-1897. U. ott, 1901.
Róna Sámuel.
Róna Sámuel, orvosdoktor, egyet. tanár Budapesten (szül. Halason, 1857-ben.) Tömérdek czikket írt a szaklapokba és folyóiratokba.
Rosty Kálmán.
Rosty Kálmán, költő, a Jézus-társaság tagja, 1865-től 1905-ig működött Kalocsán mint az érs. főgimnázium magyar irodalom-tanára és hitszónoka. E hosszú idő alatt sokat írt az egyházi és szaklapokba. Programmértekezései: Az éposz korszerűsége, feltüntetve Arany J. epikájában; Szépészeti Levelek Arany J. hősköltészetéről; A magyar földmívelő-osztály fejlődése az Árpádok korában (Kalocsai főgimn. Ért. 1877, 1879, 1891.)
Önálló munkái: Június havi koszorúka Jézus Szíve tiszteletére. Kalocsa, 1877. - Pius-emlék. U. ott, 1877. - Bethlehemi királyfiú. Karácsonheti áhitat. U. ott, 1879. - Mária lantja. U. ott, 1879. - (Négy füzet költ.) Manresai kalászat. U. ott, 1882. - A szent ácsmester. U. ott, 1883. - Emléklombok Kalocsa múltjából. Költemények. U. ott, 1885. - Mária-Költemények. U. ott, 1889. - Haynald-Album. U. ott, 1889. - Magyar szentek legendái. Bpest, 1889. - Karácsonyi képeskönyv. U. ott, é. n. - Kereszt és gyár. Költ. beszély. U. ott. - Gonzaga Szent Alajos háromszázados ünnepe Kalocsán. Kalocsa, 1891. - Márcziusi ibolyakoszorú Sz. József tiszteletére. U. ott, 1891. - Május havi fűzér. U. ott, 1891. - Mammon és kereszt. Költ. beszély. Bpest, 1893. - Magyarok Nagyasszonya. Kalocsa, 1903. - Színművek és akadémiák (21 darab.)
Rozsnyay Mátyás.
Rozsnyay Mátyás, gyógyszerész, szül. 1833-ban, Szabadszálláson. Mint a szabadszállási gyógyszertár kezelője, laboratoriumában chemiai búvárlatokat folytatott. A 60-as években Zombára költözött át és föltalálta a "Chininum tannicum insipidum Rozsnyay" készítményt, mely azóta világszerte elterjedt. 1874-ben Aradon telepedett le, hol 1895-ben meghalt. Természettudományi és gyógyszerészeti czikkeket írt.
Munkái: A sakkjáték elemei. Pest, 1860. - Studien über die qualit. und quantit. chemische Analyse der China-Alcaloide. Arad, 1878. - Négy új találmányról. U. ott, 1882.
Rudolffi József.
Rudolffi (Kácser) József, szegedi gyakorló orvos (szül. Bugyin, 1844-ben) szakczikkeket írt a Gyógyászatba.
Ruttkay Miksa.
Ruttkay (Rothauser) Miksa szül. Váczon, 1863-ban. 1881 óta hirlapíró. 1890-ig a Pester Journal, majd a Budapester Tagblatt segédszerkesztője volt; azóta a Pester Lloyd belső munkatársa, tárczaírója és szinházi kritikusa. Számos czikket írt, sok magyar munkát németre fordított és mint színműírónak szintén voltak sikerei (Peking rózsája, Holtomiglan, Moharózsa, Sötétség, Vénusz).
Ruttkay Sándor.
Ruttkay Sándor, salgótarjáni ev. lelkész (szül. Maglódon, 1849-ben). Verseket közölt vidéki lapokban; irogatott az Üstökösbe és a Prot. Pap cz. vállalatba.
Munkái: Salgóvár és Salgótarján. Losoncz, 1902. - Jungmann Mihály vasúti és körorvos humorisztikus jellemrajza. U. ott, 1902. - A salgótarjáni ev. egyház története ... A salgótarjáni prot. egyház jubiláris Évkönyve 1897-ről. Salgótarján. Luther Márton. Költ. Losoncz. - Szarvasi deákévek 1862-68. Balassagyarmat, 1906. - Tan- és hitbuzgalmi könyvek, egyh. és hazafias alk. versek, énekek és beszédek.
Sajó Aladár.
Sajó Aladár, hirlapíró, szül. Váczon, 1869-ben. Már jogász korában irogatott. Egyetemi tanulmányainak befejezése után a Magyar Hirlap munkatársa (1891), majd segédszerkesztője, 1898-ban pedig az Országos Hirlap szerkesztőségének tagja s még ugyanabban az évben a Budapesti Hirlap munkatársa lett s ma is ott működik. 1897-ben az Otthon titkárává választották s mint ilyen 1897-1903-ban szerkesztője volt a kör hivatalos közlönyének. A Vörösmarty-szobor 296megteremtésére alakult országos nagybizottságnak ő volt a jegyzője és e minőségében megirta a szobor történetét.
Munkái: Katonáéknál. Bpest, 1893. - De profundis. Rajzok. U. ott, 1894. - Kaszárnyatitkok. Elbeszélések. U. ott, 1895. - Regruták és más katonák. U. ott, 1897. - Ezredes Boriska. U. ott, 1897. - A császár kenyerén. Történetek a kaszárnyából. U. ott, 1901. - Az Ujság. Ujságírás, ujságkiadás. U. ott, 1902. - A Vörösmarty-szobor. U. ott, 1908.
Sajóhelyi Frigyes.
Sajóhelyi Frigyes, tanár, szül. Acsán, 1848-ban. 1871-ben a budapesti józsefvárosi főreáliskola tanára lett. Szakczikkeket írt a Földtani Közlönybe, melynek 1872-76-ig szerkesztője is volt; az Országos Tanáregylet Közlönyébe, (1872-3), a budapesti VIII. ker. főreáliskola Értesítőjébe (1880) s a Természettudományi Közlönybe (1895-1902).
Munkái: A vegytan elemei. Bpest, 1875. - Geologia. Pozsony, 1903.
Sándor István.
Sándor István, Kecskemét th. város főjegyzője; mint első aljegyző, 1900-ban Városok czímű kéthetenként megjelenő közigazgatási szaklapot inditott, mely a törvhat. és a r. t. városok érdekeit szolgálta, de a lap 13 szám után megszünt. Kecskemétet érdeklő ügyekkel gyakran foglalkozott a helyi lapokban, a városok ügyeire vonatkozó nehány czikke a Budapesti Hirlapban és a Városok Lapjában, a parczellázásról készített tanulmánya a Magyar Gazdák Szemléjében, Kecskemétről szóló ismertető közleményei egyes gyűjteményes munkákban jelentek meg. "A városok állami dotatiója" czímen 1910-ben külön füzetben adta ki a városok állami támogatásáról és a városi tisztviselők fizetésrendezéséről készített törvénytervezetét és annak megokolását.
Sánta Béla.
Sánta Béla, (szül. 1846. Nagykőrösön). 1868-70-ben a nagyszalontai, 1870-1902-ben a nagykőrösi ref. főgimn. tanára volt. Költeményeket és czikkeket közölt a vidéki és fővárosi lapokban.
Munkái: Az 1848-49-iki szabadságharcz rövid története. N.-Kőrös, 1878. - Pihenőre. Költemények. U. ott, 1897.
Sántha Károly.
Sántha Károly, ev. lelkész, egyházi költő, szül. 1840-ben, Kecskeméten. 1866-ban sár-szent-lőrinczi káplán, 1867-ben tolna-némedi, 1868-ban sandi, 1870-ben várpalotai s 1876 óta sár-szent-lőrinczi lelkész. Költeményeket közölt a korabeli szépirodalmi és egyházi lapokban.
Munkái: Egyházi költemények. Kecskemét, 1869. - Buzgóság könyve. Bpest, 1888. - Jó gyermekek verses könyve. U. ott, 1888. - Őrangyal. Imakönyv. U. ott, 1896. - Költemények. U. ott, 1897. - Adventi bőjti imák. Brassó, 1898. - Konfirmácziói áldások. Bpest, 1899. - Zsivora György. U. ott, 1899. - Szent hangok. U. ott, 1899. - Romlásfalva. U. ott, 1899. - Szent hangzatok. U. ott, 1899. - Olajfalevelek. U. ott, 1901. - Hárfahangok. U. ott, 1905. - Szózat a néphez. U. ott. - Vándor utja (bujdosó) U. ott. - Mintegy 250 éneke az új énekeskönyvben. Sok kiadatlan imája és egyházi beszéde.
Sárkány Imre.
Sárkány Imre, szül. Kaskantyu-pusztán, 1854-ben. 1880 óta az aszódi ev., majd a rimaszombati egyesült prot. s 1897-től a szarvasi ev. gimnázium tanára. Történeti ismertető czikkeket és költeményeket írt.
Munkái: Magyarország történetének főeseményei. Rimaszombat, 1889. - Az osgyáni ág. h. ev. egyházmegyei nemz. gimnázium története. U. ott, 1897.
Sárkány Loránd.
Sárkány Loránd, bölcs. dr, a dési áll. főgimn. tanára. (Szül. Aszódon, 1879).
Munkái: A levegőben végbemenő tünemények elméletéhez. Kolozsvár, 1900. - További adatok a levegőben végbemenő hangtünemények elméletéhez. U. ott, 1902. - A föld a világürben.
Sárkány Sámuel.
Sárkány Sámuel, ev. püspök, szül. Dunaegyházán, 1823-ban. Mint deák, barátja, tanuló- és lakótársa volt Petőfinek. A theologiát Pozsonyban hallgatta, aztán mint Feldinger Frigyes felolvasója beutazta Angol-, Német- és Francziaországot. 1848-ban pilisi ev. lelkészszé, 1890-ben püspökké választották s 1895-től mint ilyen a főrendiháznak szintén tagja volt. Czikket írta Honba (1879. 34. Petőfi egy régi pajtásának levele Ompolyihoz); püsp. székfoglaló beszéde a Prot. Egyh. és Isk. Lapban olvasható. Munkái: alk. egyh. beszédek.
Schächter Miksa.
Schächter Miksa, orvosdoktor, műtő, budapesti egyet. magántanár (szül. Váczon, 1859-ben). A Gyógyászat szerkesztője, az igazságügyi orvosi tanács tagja és jegyzője.
Munkái: A sebek gyógyulása s a sebkezelés. Bpest, 1886. - Anleitung zur Wundbehandlung. Wiesbaden, 1887. - Az emberi akarat szabadságáról. U. ott, 1889. - Az igazságügyi orvosi tanácsról. U. ott 1897. - Egyetemeink és az autonomia. U. ott, 1898. - Az orvosszakértőkhöz intézendő kérdésekről. U. ott, 1899. - Sebészeti gyógyítás. U. ott, 1904.
Schindler József.
Schindler József, a szegedi felső keresk. iskola tanára (szül. Kecskemét, 1848-ban). Németből s francziából fordított czikkeket és ped. dolgozatokat írt. Programmértekezése: Viktor Hugo 1802-1885-ben.
Munkái: Molière és az orvosok. Bpest, 1901. - Fanczia segédkönyvtár. - Igeragozás. Rendhagyó igék. Szeged, 1902.
297Schlick Nep. János.
Schlick Nep. János, 1858-ban a Jézus Társaságába lépett s 1883 óta - néhány évi megszakítással - Kalocsán mint az érseki főgimnázium fizika- és mennyiségtan, majd hittanára és hitszónoka működik. Számos szentbeszédet írt a hitszónoklati folyóíratokba és czikkeket a kath. naptárak számára.
Munkái: A pápa és a péterfillér. Pécs, 1883. (Névtelenül.) - Szűz Mária virágos kertje, 1897. - A szeszes italok Molochja és Sz. János áldása, 1906. (Szabó György pleb. czikkei nyomán.)
Schmidt József.
Schmidt József, bölcs. doktor, főgimn. tanár Budapesten. (Szül. Váczon, 1868-ban). Czikkeket írt a nyelvtudományi szaklapokba.
Munkái: Cicerone a régi és új Egyiptomon át. Ebers Gy. u. ford. Nagybecskerek, 1893. - A biblia és az újabb fölfedezések Palaestinában, Egyiptomban és Assziriában. Vigoroux F. u. ford. U. ott, 1894. - Latin-magyar Zsebszótár. I-II. rész. Bpest, 1901-2. - Latin tulajdonnevek tára. U. ott, 1902. - Nasalis infixum névszókban. U. ott, 1904.
Schmiedt Ferencz.
Schmiedt Ferencz, r. kath. áldozópap, főreálisk. hittanár Budapesten. (Szül. Gődön, 1867-ben).
Munkái: A kálvária tragédiája. Francziából. Bpest, 1895. - A hűtelen. U. ott, 1895. - Jézus élete. Brünn, 1896. - Igaz mesék. Életképek. Bpest, 1899. - Az első szent áldozás napja.
Schőn Dávid.
Schőn Dávid, budapesti zsidó vallástanár. (Szül. Halason, 1841-ben). Czikkeket írt a M. Zsidó Szemlébe (1885-87).
Munkái: Szemelvények a zsoltárokból. Bpest, 1887. - A zsidók története a babiloni fogságtól a talmud befejezéseig. U. ott, 1901. - Az izr. vallásoktatás polg. isk. vezérfonala. III. r.
Sebesztha Károly.
Sebesztha Károly, szül. 1849-ben Pilisen. 1870-71-ben Németországban és Svájczban a népiskolákat és tanítóképzőket tanulmányozta; 1872-ben a znió-váraljai tanítóképző tanára, 1880-ban pestvármegyei segédtanfelügyelő, 1882-ben zólyomvármegyei s 1893-ban temesvármegyei tanfelügyelő lett. A mult század hetvenes éveiben a Matica magyarellenes kiadványait ismertette s kemény irodalmi harczott vívott a pánszlávizmus ellen (Hon, 1875). Számos czikket írt és a Pesti Napló, tanügyi rovatát is szerkesztette a nyolczvanas években.
Munkái: Lélektani rajzok. Győr, 1888. - Gróf Széchenyi István. U. ott, 1889. - Fráter György. M.-Sziget, 1892. - Kossuth Lajos élete. Győr, 1892. - Deák Ferencz. U. ott, 1892. - A rabszolgaság az ókori népeknél. U. ott, 1893. - Temes vármegye népoktatásügye az 1893-94. évben. - Tanfelügyelői jelentés. Temesvár, 1895. - Tankönyvek, tanítóképzők, polg. és elemi iskolák számára.
Seper Kajetán.
Seper Kajetán, hirlapíró Kispesten, 1896-ban a Kispest-Szent-Lőrinczi Ellenőrt, 1899-től a Kispest-Szent-Lőrinczi Lapokat s ennek melléklapját, a Darázst szerkesztette.
Munkái: Öt hét a gyüjtőfogházban, 1897 jun. 1-júl. 6. Bpest, 1897. - Kispesti gazemberek. U. o. 1899.
Serfőző Géza.
Serfőző Géza, a pestmegyei gazd. egyesület titkárja és az egyesület Értesítőjének szerkesztője, 1890-97-ben a Szántóvetők Lapját szerkesztette.
Munkája: Népies gazdasági előadások, 1898. Előadattak a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdasági egyesülete, által ... rendezett népies gazd. előadások alkalmával. Összeállította ... Bpest, 1899. - A jelen monografiában ő irta a Mezőgazdaság és állattenyésztés cz. fejezetet.
Skaricza Máté.
Skaricza Máté, ref. lelkész, szül. Ráczkevén, 1544-ben. "Tanulása rendit" Szegedi Kis István, a tudós ráczkevei ref. pap irányította. 1563-ban Pesten tanítóskodott, aztán szülővárosában viselt segédtanítói hivatalt. 1567-ben Kolozsvárra ment Károlyi Péter hallgatására, egy év mulva pedig Jászberényben működött mint iskolaigazgató. Utóbb külföldre, Páduába vándorolt, hol bölcsészetet hallgatott, aztán - Róma meglátogatása után - Genfet kereste föl (1570) s Bézának átadta Szegedinek az unitáriusok ellen írt munkáját (Assertio vera), melyet ez ki is nyomatott. Genfből Zürichbe, Párisba, Londonba, Wittenbergbe utazott s 1572. április havában hazatért Ráczkevére, hol Kis Istvánnak, ki nem sokára, május 2-án, meghalt, utódjává választották. Mint lelkész, tevékeny részt vett a herczegszőlősi zsinaton (1576), melynek kánonait ő adatta ki Pápán (latinul és magyarul); Pécsen 1588. augusztus 28-án öt napig tartó vitába ereszkedett Válaszúti Györgygyel, az unitáriusok első papjával és gondoskodott mestere, Sz. Kis István műveinek kiadásáról.
Művei: Énekek (Erős várunk nekünk az Isten, Luther Eine feste Burg-ja u. ford.; Saulnak az Dávidhoz jó szerelme; Atyaisten tarts meg minket, Luther Erhalt uns Herr, bei deinem Wort-ja u. ford.; Jer mi kérjünk szentlelket, vele össze igaz hitet, Luther, Nu bitten wir den heiligen Geist-je u. ford.; Hiszünk mind egy istenben, mindenható Atyában; Dávid Doég gonoszságát hogy látá; Hogy Jeruzsálemnek drága templomát; ellenben az "Az jó hitű ember szelíd ez világon" kezdetű darabot hibásan tulajdonítja Gönczi György és Bod Péter, (Skariczának) Vitu Steph. Szegedini. (Megj. Szegedi műveinek élén. Basel, 1608.) Ráczkevi eredete. (Kéziratban, 1600.)
Somogyi János.
Somogyi János, könyvnyomtató iparos, a "Pannonia" nyomtatóműhely tulajdonosa Kecskeméten. A Pestvármegyei Hírlap cz. vállalat alapítója, az Országos Ellenőr cz. hetilap szerkesztője.
298Munkái: Kis pillangók. (Versek és próz. dolg. gyüjteménye.) - Vértükör. (Szocziális tankönyv. - Káprázatok és Porszemek. Kecskemét, 1909.)
Soós József.
Soós József, kecskeméti, majd kisújszállási ref. gimn. tanár (szül. 1868-ban Kecskeméten). 1892-94. főmunkatársa s egyideig helyettes szerkesztője volt a Kecskeméti Lapok-nak. Programmértekezéseket írt a kecskeméti és kisujszállási ref. főgimn. Értesítőjébe. Egyéb dolgozata: Leonardo da Vinci élete és művészete (a kecskeméti Katona-Kör Évkönyvében, 1894.) A. Gellius: Attikai Éjszakák, 2 köt. (A M. Tud. Akad. kiad. 1905.)
Szabó József.
Szabó József, bölcs. doktor, egyet. tanár, a M. Tud. Akad. igazgatótanácsának tagja, szül. 1822. márczius 14-én, Kalocsán. A filozófiát és jogot a pesti egyetemen hallgatta (1837-41) s 1842-ben gyakorlatra a kamaragrófi hivatalba, Selmeczbányára költözött. Itt kedvet kapott a természetkutatáshoz s 1843-4-ben jogi tanulmányai mellett a bányászakadémiának is növendéke volt. 1846-ban ügyvédi oklevelet szerzett és Zsarnóczán, Nagybányán, majd Felsőbányán hivataloskodott. 1848-ban Kossuth Lajos segédfogalmazónak nevezte ki a pénzügyminisztérium bányászati osztályba, 1849-ben pedig pestkerületi salétrom-főfelügyelővé lett. 1850-ben a pesti egyetemen a mineralogia hely. tanára volt. 1851-ben bölcs. doktorrá avatták, s a bécsi kormány a londoni iparműkiállítás tanulmányozására is kiküldötte. Mindamellett mint buzgó magyart az egyetemi kinevezéseknél mellőzték, s így 1855-ben a budai áll. főreáliskolához került tanárnak. 1858-ban átment a pesti keresk. akadémiához, melynek csakhamar igazgatója is lett. Mint ilyent érte a pesti egyetem bölcs. karának meghívása, az ásvány- és földtani tanszéknek helyettes minőségben való betöltésére (1860). Végre 1862-ben rendes tanárrá léptették elő. Megh. Bpesten, 1894-ben. Különös érdeme: a budapesti egyet. ásvány- és kőzettani intézetnek kitünő berendezése, fölszerelése és gyarapítása. Igen sok munkája jelent meg a szaklapokban és folyóiratokban; szerkesztője volt a M. Természettud. Társ. Évkönyveinek (1857-60) és Közlönyének (1860-61) a M. orvosok és természetvizsg. 1863. IX. és 1864. X. nagygyűlése Munkálatainak és a Tokaj-Hegyaljai Albumnak (1867).
Önálló művei: Bányaműszótár. Buda, 1848. - Salétromtermelés Magyarhonban. Pest, 1851. - Jegyzetek az ásvány- és vegyipar köréből. Pest, 1853. - Ásványtan és földtan. U. ott, 1853. (Kőnyomat.) - Szemléleti ásványtan. U. ott, 1857. - Pest-Buda környékének földtani leírása. U. ott, 1858. - Original-Abhandlungen aus d. III. Bde des Jahrbuches des ung. naturwissenachaftl. Vereines. U. ott, 1858. - A magyar Alföld alakulása földtani tekintetben. U. ott, 1860. - Geologiai viszonyok és talajnemek ismertetése. 1. füzet. Békés- és Csanádm. U. ott, 1861. - Magyarítás a természettudományokban. U. ott, 1861. - Ásványtan kezdők számára. Pozsony, 1861. - Az ásványtan alapvonalai. Pest, 1861. - Kristályhálók (Kőnyomat, 60 idommal.) - Egy continentalis emelkedés- és sülyedésről Európa délkeleti részén. Pest, 1862. - Tudományos léghajózás 1862. évben Angliában. U. ott, 1862. - Tokaj-Hegyalja földtani térképe. Pozsony, 1866. - Tokaj-Hegyalja és környékének földtani viszonyai. Pest, 1866. - On the Pleistocene and recent Phenomena in the South-east of Europe. Jelentés a Londonból és Berlinből az Akadémiának küldött meteoritekről. Pest, 1868. - Die Amphibol-Trachyte der Mátra. Wien, 1869. - Az ásványok olvadásának új meghatározási módja. Pest, 1873. - Trachitok, beosztva a természetes rendszer szerint. Pest, 1873. - Az Etna utolsó kitörése alkalmával tett tapasztalataim. Pest, 1873. - Egy új módszer a földpátok meghatározására kőzetekben. Bpest, 1874. - A salgótarjáni kőszénbánya részvénytársaság bányászatának leírása. U. ott, 1874. - Az abrudbánya-verespataki bányakerület ... monografiája. U. ott, 1874. - A négy nevezetesebb Plagioklas jelleges kettős fénytörési tulajdonsága ... U. ott, 1875. - Über eine neue Methode die Feldspate auch in Gesteinen zu bestimmen. U. ott, 1876. - Jelentés Görögországba tett geologiai utazásairól. U. ott, 1876. - Az ivóvíz kérdése Budapesten. U. ott, 1877. - Ásványtan. U. ott, 1877. - Sur la classification et la chronologie des roches eruptives tertiaires de la Hongrie. Paris, 1878. - Urvölgyit, egy új rézásvány. U. ott, 1879. - Fouqué munkája Santorin vulkáni szigetről. U. ott, 1879. - A gránit és Cordierit (Detroit) szereplése a magyarországi Trachytokban. U. ott, 1880. - Mikroskop a geologiában. U. ott, 1881. - Geologia. U. ott, 1883. - Emlékbeszéd Ami Boué ... felett. U. ott, 1883. - Északamerikai útam vonala. U. ott, 1883. - Az egyetem története. U. ott, 1884. (Rectori beszéd.) - Rectori beszéd, melyet a bpesti t. egyetem újjáalakításának CIV-ik emléknapján ... mondott. U. ott, 1884. - Selmecz geologiai viszonyainak előzetes ismertetése. U. ott, 1885. - Stassfurt káli-bányáiról. U. ott, 1885. - Göd környéke forrásainak geologiai és hydrographiai viszonyai. U. ott, 1887. - Selmecz környékének geologiai leírása. U. ott, 1891. - Előadások a geologia köréből. U. ott, 1893. - Ajnácskő gyógyforrásai és geologiai viszonyai. U. ott, 1896.
Szabó Károly.
Szabó Károly, a jeles történettudós, 1855-60-ban szintén Nagykőrösön tanárkodott. Mint ilyen, Szilágyi Sándorral együtt megkezdette a Történelmi Emlékek (l. o.) kiadását, lefordította Sophokles tragédiáját, az Oidipusz király-t s magyarra fordította a Névtelen jegyző krónikáját: A magyarok viselt dolgairól.
Szabó Mihály.
Szabó Mihály, orvosdoktor, Nagykőrös városának al-, 1880-tól főorvosa (szül. 1840. Nagykőrösön) szakczikkeket írt a Gyógyászatba (1877-8) és Nagykőrös monografiájába.
299Szabolcska Mihály.
Szabolcska Mihály, a kiváló költő, a M. Tud. Akadémia és a Kisfaludy-Társaság tagja, szül. 1862-ben, Ókécskén, szegénysorsú szülőktől. A gimnáziumot Kecskeméten és Szarvason, a theologiát Debreczenben végezte s 1890-92-ben Genfben és Párisban theologiát és irodalomtörténetet hallgatott. Hazaküldött költeményei egy csapásra ismertté és népszerűvé tették nevét, s még visszatérése évében rendes lelkész lett Felfalun. 1899 óta Temesvárnak ref. lelkipásztora. - Első költeményei 1890-ben, a Főv. Lapokban jelentek meg és ez időtől fogva gyakran lehet találkozni műveivel a lapokban, folyóiratokban s egyéb vállalatokban. 1904-5-ben a temesvári Arany János Társaság évkönyvét szerkesztette.
Munkái: Időtöltésül. Debreczen, 1890. (Prózai iratok.) Költemények. U. ott, 1891. - Hangulatok. Költ. Bpest, 1894. - A mai napról. Prózai mű. Szászrégen, 1894. - Ujabb versek. Bpest, 1898. - Versek. U. ott, 1898. - Szabad órák. Költemények. Bpest, 1901. - Csendes dalok. U. ott, 1904. - Áhitat és szeretet, vallásos és családi költemények. U. ott, 1905. - A magam ösvényén. Költemények. Bpest, 1901. - Dalok hazulról, Bpest, 1910.
Szakács Andor.
Szakács Andor, kecskeméti születésü hirlapiró, munkatársa volt a Magyarország (1898-99.), Szegedi Napló (1899-1902.), szerkesztője a Szegedi Krónika (1902), Szeged és Vidéke (1905-ig), Szegedi Ujság (1906) cz. lapoknak 1907-től a Budapesti Hirlap és Esti Ujság polit. rovatvezetője és 1908 óta az Otthon titkára. Regényei: Fekete szivárvány. Egyetlen orvosság, Ifjuság királya és Szabadszerelem. (Mind Szegeden jelent meg.)
Szalay Gyula.
Szalay Gyula, kiskunfélegyházi főgimnáziumi tanár. Szül. 1865-ben. Nyitrán bevégezte a theologiai tanfolyamot s a hittani képesítést megszerezve, Budapesten hírlapíró lett. Egyetemi tanulmányait a kalocsai és budapesti egyetemen bevégezve, középiskolai tanári oklevelet nyert. Majd megszerezte a tornatanári képesítést is. Archaeologiai és kereskedő inasiskolai tanfolyamokat hallgatott. Tanárkodott a lévai és a kiskunfélegyházi főgimnáziumokban. Irodalmilag 1883. óta működik. Irt irodalomtörténeti, aesthetikai, nyelvészeti, paedagogiai, testnevelési czikkeket, vezérczikkeket, költeményeket, elbeszéléseket, kritikai tárczákat, szini és zenebirálatokat, könyvismertetéseket, régészeti, néprajzi s más egyéb irányu czikkeket. 1895-ben alapította a Félegyházi Híradót, mely magába olvasztotta a Félegyházi Hirlapot is. Több fővárosi és vidéki lapnak volt részint külső, részint belső munkatársa, szerkesztője, lapvezetője. A több éven át rendezett Irodalmi Estékkel alapját vetette a ma már 700-nál több tagot számláló Kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesületnek. Mint a Kiskunfélegyházi Városi Muzeumnak őre, foglalkozik Kiskunfélegyháza és vidéke régészetével és ethnografiájával, összegyűjtötte lepke és bogárfaunáját.
Önálló müvei: Virág Benedek élete és művei. Budapest, 1889. - A magyar nyelv rokonai. Léva, 1890. - A Miletz-féle pénz és éremgyűjtemény. Kiskunfélegyháza, 1907. I. kötet. - E monografiában ő írta Kiskunfélegyháza ismertetését.
Szamota István.
Szamota István, a M. Tud. Akadémia nyelvtudományi bizottságának tagja, szül. Kunszentmiklóson, 1867-ben. A jogot Bpesten hallgatta, s egyetemi éveinek befejezése után az Orsz. Levéltárnak, 1894-ben a Nemzeti Múzeumnak tisztviselője lett. Eleinte történelemmel foglalkozott; utóbb a nyelvtudományhoz szegődött és páratlan szorgalommal az Árpád-kori okíratokban előforduló magyar szókincs összegyűjtéséhez látott. Sajnos, fáradozásainak gyümölcsét nem élvezhette: 1895. november 21-én saját kezével vetett véget már is szép eredményeket termett pályájának. - Czikkeket írt az Egyet. Philol. Közlönybe, a Budapesti Szemlébe és a Pallas Nagy Lexikonába.
Munkái: Bosznia története. Klaics-Bojnicsics u. ford. Nagybecskerek, 1892. - Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten. 1054-1717. - Bpest, 1891. - Régi magyar utazók Európában 1532-1770. Nagybecskerek, 1892. - A Schlägli magyar szójegyzék. Bpest, 1894. - A Murmelius-féle latin-magyar szójegyzék. U. ott, 1895. - A tihanyi apátság 1055. alapítólevele. U. ott, 1896. - Magyar oklevél-szótár. (Legnagyobbrészt Szamota gyűjtéséből szerk. Zolnai Gyula.)
Szántó Kálmán.
Szántó Kálmán, bölcs. doktor, Kecskeméten nevelkedett s 1890 óta ugyanitt működik mint a főreáliskola rendes tanára. Mint ilyen czikkeket írt a budapesti és kecskeméti lapokba.
Munkái: Weér Judit és egyéb elbeszélések. Bpest, 1896. - Alkonyat. Regény. U. ott, 1897. - Rhetorika. U. ott, 1899. - Poétika. U. ott, 1901.
Szappanos István.
Szappanos István, ügyvéd, földbirtokos, a kecskeméti Függetlenség főszerkesztője, szül. 1819-ben, Kecskeméten. Iskolai tanulmányait szülővárosában és Pesten végezte. 1842-ben ügyvédi vizsgálatot állott és szülőföldjén telepedett le. 1847-ben városi aljegyző, 1848-ban tanácsos lett, majd mint népfölkelő szolgálta a hazát. 1849-ben visszavonult a közélettől; de 1867-ben újra városi tanácsosnak 300választották s mint helyettes polgármester működött 1875-ig. 1905-től 1910-ig a kecskeméti felső kerület orsz. képviselője. - Czikkeket írt a Falusi Gazdába (1860-64), a Kertész Gazdába (1865), a Remény cz. naptárba (1865. Sz. kir. Kecskemét városa) és a Nap cz. politikai napilapba.
Szász Károly.
Szász Károly, legifj. jogtud. doktor, ny. min. tan., orsz. képviselő, szül. Szabadszálláson, 1865-ben. Iskolai tanulmányait Budapesten és Strassburgban végezte s 1888-ban a vallás- és közokt. minisztérium szolgálatába lépett, melynek kebeléből - mint az irod., tudományos és közművelődési osztály főnöke, 1910. nyarán - országos képviselővé választatván az enyingi kerületben - kilépett. Külföldi útjáról tárczákat írt a Főv. Lapokba és a Vas. Ujságba; költeményeket a Bpesti Szemlébe, Ország-Világba, Főv. Lapokba, Vas. Ujságba, Magyar Bazárba, Új Időkbe stb., czikkeket a Vas. Ujságba, az Urániába, melynek 1900 óta társ-szerkesztője, 1905-től a Magyar Nyelvbe és 1908-ban a Beöthy-Emlékkönyvbe. A L'enseignement en Hongrie cz. monografiába ő írta a magyar felső oktatásról való fejezetet; az Education in Hungary czíműbe a Múzeumnak, a múzeumok és könyvtárak orsz. felügyeletének, a tudományos, irodalmi és közművelődési viszonyoknak ismertetését. A képviselőháznak s az orsz. nemz. munkapártnak egyik jegyzője. Tagja a budapesti ref. egyház presbitériumának, a ref. főgimnázium igazgató-tanácsának s világi tanácsbiró a mezőföldi ref. egyházmegyében.
Munkái: A múzsa, vígj. 1. felv. Bpest, 1893. - Balogh hadnagy története. Elb. U. ott, 1899. - Kántorné. Szinmű 1 felv. U. ott, 1904. - Versek. U. ott, 1908. - Kéziratban: Katolnai úr házasodik, vígj. 3 felv. (Színre került a bpesti Nemz. Színházban 1894 nov. 9.) - A botrány, vígj. 4 felv. (Az Akadémiától 100 aranyat nyert). - 1891 óta a Prot. Uj Képes Naptár szerkesztője.
Szász Póla.
Szász Póla, Vargha Gyuláné, szül. 1863-ban, Szabadszálláson. 1901-ben a Keresztyén Hiradót, 1901-1903-ban az Olajágat, a Loránffy Zsuzsánna-egylet lapjait szerkesztette; 1903 óta pedig a Mustármag szerkesztő-kiadója. Czikkeket és verseket írt saját vállalataiba és más lapokba. Angolból és németből fordított vallásos énekeket a "Hozsánna" és "Hallelujah" cz. gyüjteményekbe.
Munkái: Mária és Mártha. Barde u. francziából. Bpest, 1901. - Reggeli harangszó. Havergal Fr. u. angolból. U. ott, 1901. - A keresztyén bevétele és kiadása. Németből. U. ott, 1902.
Szauthner Zsigmond.
Szauthner Zsigmond, karnagy egyházi zeneszerző, szül. Tétényben, 1844-ben. Egyideig a fővárosnál, majd az államnál hivataloskodott, de utóbb egészen a művészetnek szentelte erejét. Ebbeli gyakorlati működését a budai egyházi zeneegyesületben kezdette, melynek igazgatója volt. Később a budai zeneakadémiának lett igazgató-karnagya. 1886-ban a budapesti belvárosi plebánia karnagyává, néhány év mulva pedig az orsz. kir. zeneakadémia liturgia-tanárává nevezték ki. Legkiválóbb művei: Missa academica. Missa solemnis.
Szebenyei József.
Szebenyei József, hirlapíró, szül. 1881-ben, Keczelen. Iskoláit New-Yorkban és Londonban végezte, majd hazakerülve, Budapesten, Debreczenben és Nagyváradon hirlapírással foglalkozott. 1905-6-ban a Kassai Hirlapot szerkesztette; aztán a fővárosba költözött, hol szintén mint író és hirlapiró működik. Jelenleg a Pesti Napló munkatársa és a Daily Express tudósítója. Irodalmi dolgozatai vannak a Bpesti Hirlapban, Hétben, Vas. Ujságban és a The Strand Magazine-ban (The Ballad of Arany); ezenkívül angol, franczia és német műveket fordított magyarra.
Munkái: Elsülyedt lelkek. Regény. Bpest, 1901. - Dalok egy poétaleányhoz. Debreczen 1902. - Poe Edgar és Rudyard Kipling költeményei. Ford. Nagyvárad, 1904. (Pásztor Árpáddal.)
Szeberényi Andor.
Szeberényi Andor, ev. lelkész, szül. Maglódon, 1824-ben. Maglódon jegyzőséget vállalt s 1846-ban Kecskeméten jogi vizsgálatot tett. 1849-ben Debreczenben a Közlöny cz. hivatalos lap korrektorává nevezték ki; a szabadságharcz után pedig egyideig bujdosott, majd pappá lett s négy évig káplánkodott. 1853-ban Makóra, 1855-ben Nagylakra hivták lelkésznek; 1878-ban országgyűlési képviselőnek is megválasztották. Megh. Nagylakon, 1895-ben.
Munkái: Egyház és oskola. Szarvas, 1853. - A makai ág. h. ev. fiókgyülekezetnek anyaegyházzá lett kinyilatkoztatása stb. U. ott, 1854. - A szamosfalvi tanító. Növelészeti iránybeszély. Szeged, 1861. - Az 1791. pesti ág. hitv. ev. zsinat történelme. Pest, 1869. - Slovaci a Svoboda. Turóczszentmárton, 1887. - Nagylak múltjához. Bpest, 1892.
Szeberényi Lajos.
Szeberényi Lajos, a Kisfaludy-Társaság tagja, Maglódon, 1820-ban született. A gimnáziumot Selmeczbányán végezte - ugyanitt kötött barátságot Petőfivel is, - a theologiát Pozsonyban, a jogot Pápán hallgatta. 1846-ban Pesten ügyvédi oklevelet szerzett és a fővárosban telepedve le, főkép hirlapírással foglalkozott. 1848-ban a Kossuth Hirlapjának volt munkatársa és a Népbarát tót kiadását 301szerkesztette. A szabadságharcz után orosz fogságba került, de megszökött; azonban 1851-ben újra elfogták, majd Csabára internálták. 1857-ben makói, 1860-ban szegedi, 1864-ben pozsonyi ev. lelkészszé lett s Pozsonyban egyúttal a gyakorlati theologia tanárává. Megh. 1875-ben, Pozsonyban. Czikkeket írt a korabeli napi, heti és egyházi lapokba. Szerkesztette a Néptanítók Könyvét.
Munkái: Búvirágok. Pest, 1848. (Költemények.) - Forradalmi szikrák: U. ott, 1848. (Jenőfi álnév alatt.) - Magyar olvasókönyv a tót ifjúság számára. U. ott, 1848. - Politikai szónoklattan. U. ott, 1849. - Tanítók és anyák könyve. Gyula, 1854. - Kis kelt. Tanúlságos és mulattató gyermeki olvasmányok. Szerk. U. ott, 1856. - Protestáns ellenőr. Arad, 1859. - Néhány év Petőfi életéből. Szeged, 1881. - Népszerű imakönyv. Pest, 1861. - Kis magyar. Arad, 1862. - Szeretet és tisztelet tolmácsa. U. ott, 1863. Hős József, egy verselő a népből. U. ott, 1863. - Búcsúszavak, 1864. aug. 28. a szegedi ág. hitv. ev. egyházhoz. U. ott, 1864. - Egészségtani szabályok népisk. számára. U. ott, 1864. - Tót népdalok. Ford. Pest, 1866. - Egyház és házasság. Irta egy pap. 1870. - Salamon. Erkölcsi tanköltemény. 1871. - A königinhofi kézirat. Eredetiből ford. Bpest, 1873. - Kéziratban és csonkán maradt: Prot. egyházi írók életrajzai.
Széchy Károly.
Széchy Károly, bölcs. doktor, az Akadémia l.-tagja, szül. 1848-ban, Czegléden. Középiskolai tanulmányait Szarvason, az egyetemet Pesten végezte s itt az egyet. olvasókört alapította. Először hirlapíró akart lenni s az Ellenőr munkatársa, majd segédszerkesztője volt (1873-78.) 1874-ben Otthon cz. folyóiratot indított; aztán külföldre utazott; 1878-ban tanári vizsgálatot tett és Münchenben Carrière-t hallgassa. 1880-ban Kolozsvárt a felsőbb leányiskola, 1905-ben Budapesten a tud. egyetemen a magyar irodalom r. tanára lett. Megh. 1906. január 3-án. Igen sokat írt a lapokba, folyóiratokba és egyéb vállalatokba.
Munkái: Bessenyei György. Tanulm. Pest, 1872. - Szép Ilonka. Verses regény. Bpest, 1881. - A kolozsvári fels. leányiskola átalakításáról. Kolozsvár, 1887. - Kazinczy Ferencz levelezése. Tanulm. U. ott, 1891. - Vajda Péter élete és művei. Bpest, 1892. - A Pannoniai Ének. U. ott, 1883. - Gróf Gvadányi József. U. ott, 1894. - Benyomások és emlékek. U. ott, 1897. - Kisebb tanulmányok. U. ott, 1897. - Zrinyi Miklós, a költő. U. ott, 1896., 1899-1903. (Öt kötetben.) - Debreczeni Márton életrajza. U. ott, 1903. - Debreczeni Márton költői művei. Szerk. U. ott, 1903. - Balassa Bálint és Zrinyi Miklós. Sajtó alá r. és bev. ellátta. U. ott, 1905. - Gróf Zrinyi Miklós művei. Sajtó alá r. U. ott, 1906.
Szeles János.
Szeles János, m. k. földmívesiskolai igazgató Hódmezővásárhelyen. (Szül. 1867-ben, Kecskeméten).
Munkái: A hódmezővásárhelyi m. k. földmívesiskola szervezeti, rend- és fegyelmi szabályai. Hódmezővásárhely, 1898. - A hódmezővásárhelyi m. k. földmívesiskolára vonatkozó főbb adatok, U. ott, 1899-1901. (Három füzet.) - A seprő-czirok. U. ott, 1900.
Szeles József.
Szeles József, jog- és államtud. doktor, szül. 1846-ban, Kecskeméten. 1870-1880-ban a kecskeméti jogakadémia tanára volt, aztán takarékpénztári igazgató lett és 1901-ben a kecskeméti II. ker. orsz. képviselője. Megh. 1907-ben, Kecskeméten. A Kecskeméti Lapoknak másfél évig szerkesztője volt.
Munkái: A statisztika tört. fejlődése és jelen állása. Kecskemét. 1878. - A bűnvádi statisztika Magyarországon. U. ott.
Szemere Pál.
Szemere Pál, az Akadémia és Kisfaludy-Társaság tagja, szül. 1785-ben, Péczelen. Iskolái elvégzésével, 1808-ban ügyvédi vizsgát tett és Schedius egyet. előadásit hallgatta; ekkor szövődött barátsága Horvát Istvánnal és Vitkovicscsal, melyhez Kazinczyval és Kölcseyvel való ismeretsége járult. 1810-ben munkatársa lett Kultsár Istvánnak és mint ilyen, a Neuwieder Zeitungot fordította; 1811-ben Vida László segéde a pesti szinháznál. 1817-ben részt vett a Tud. Gyüjtemény alapításában; 1818-29-ben Pest vármegye második tiszti alügyésze volt s 1828-ban egyik tagja az Akadémia tervezetének előkészítésére kirendelt bizottságnak. A 30-as évektől kezdve teljességgel az irodalomnak élt s fölváltva Pesten és Péczelen lakott, hol 1861-ben meghalt. Számos czikket és költeményt írt az egykorú vállalatokba; kiadta és szerkesztette (Kölcseyvel) az Élet és Literaturát s ennek folytatását, a Muzáriont (1833), továbbá az Aurórát s Eötvös J. és Szalay László társaságában Kölcsey F. Minden Munkáit hat kötetben.
Munkái: Alkalmi vers-darabkák. Pozsony, 1802-4. - Poétai zsengék. Pest, 1806. - Az új holmi első csomójának kritikai megítéltetése. U. ott, 1810. - Tekintetes Vida László úrhoz Sz. Szemere Pál. Buda, 1810. (Német fordításban is.) Hat sonett Kazinczytól és Szemerétől. Pest, (1881.) Dalok azoknak, a kik szeretnek. (1812.) - Felelet a Mondolatra. Pest, 1815. - A párisi adós, vígj. 4 felv. francziából. Buda, 1841. - Dithiramb-Árgyérus és Talány-Ábrándok. Pest, 1851. - Erdei alk. mint dalverseny és Petőfi Sándor. ... közli Halász Dezső. U. ott, 1860. - Körner Tivadar, Zrinyi. Szomorújáték, ford. Bpest, 1879. (Először: az Élet és Literatura I. kötetében.) Szemete Pál munkái. Szerk. Szvorényi József. Bpest, 1890.
Szénásy Sándor.
Szénásy Sándor, orvosdoktor, szülészmester, műtő és egyet. magántanár Budapesten, szül. 1850-ben, Abonyban. Szakczikkeket írt az Orvosi Hetilapba (1884, 1886), a Gyógyászatba, melynek főmunkatársa, az Orvosi mentés Kézikönyvébe 302(Bpest, 1891), és szerkesztője volt a Honvédorvosnak. Munkája: Az álképletek kórismézése. Bpest, 1885.
Szent-Gály Gyula.
Szent-Gály Gyula, zeneszerző, még fiatal korában telepedett Kecskemétre, hol a zeneiskola szervezője és igazgatója lett s ezenkívül mint a polg. leányiskola és a kath. főgimnázium énektanára, mint a zenekedvelők egyesületének igazgatója, a daloskör karnagya, a Katona-Kör vál. tagja, nagy hatással volt a város zenei életére. Ebben az irányban mozognak czikkei is.
Munkái: Állítsunk zeneiskolát. Kecskemét, 1892. - A kecskeméti városi zeneiskola keletkezése 1894-ben és eddigi működése. U. ott, 1896. - Imádságos és énekeskönyv a kath. tanulóifjúság használatára. Kassa, 1896. - Zeneelmélet. Kecskemét, 1896. - Egyházi zenénk. U. ott, 1899. - Módszeres énektan. Bpest, 1894. - Zeneszerzeményeiből többet közöltek: a Magyar Daltár, Magyar Árion, Arany Lant, a Zenélő Magyarország; de önállóan is sok megjelent.
Szigeti Gyula.
Szigeti Gyula, szentesi, majd újpesti áll. gimn. tanár, szül. Aszódon, 1879-ben. Czikkeket írt az Egyet. Philol. Közlönybe (1901-2), az Arch. Értesítőbe (1903) és a szentesi áll. főgimn. Értesítőjébe (1904). Munkája: Szövegkritikai megjegyzések Herodianushoz.
Szigethy Lehel.
Szigethy Lehel, jogi doktor, ügyvéd, jogakad. tanár Kecskeméten.
Munkái: Az állami magánvállalatokról. Kecskemét, 1890. - A magyar pénzügyi jog vezérfonala. U. ott, 1893. - A pénzügyi jog compendiuma. U. ott, 1898. - Beőthy Ödön menekülése 1849-ben. Nagyvárad, 1901. - A törlesztéses államadósságok. Bpest, 1905. - A fogyasztási szövetkezetek és a kiskereskedelem. U. ott, 1905.
Szivetvári Iván.
Szigetvári (Szivák) Iván, bölcs. doktor, szül. 1858-ban, Félegyházán. 1882-től Félegyházán, Érsekújvárt, Pancsován s Budapesten tanárkodott. Jelenleg a központi statisztikai hivatalba van beosztva. Irodalmi, eszthetikai, tanügyi czikkeket írt a Főv. Lapokba, melynek, Vadnay idejében 1878-tól áll. munkatársa is volt, a Pesti Naplóba (1890-92) és Magyarországba (1894), melyeknek egy-egyideig belső dolgozótársai közé tartozott, továbbá más budapesti napi és szaklapokba. A komikum elmélete cz. pályaművét 1906-ban az Akadémia száz aranynyal dijazta.
Munkái: A magyar dráma kezdete. Bpest, 1883. - Arany Toldija a középiskolában. Érsekújvár, 1884. - Kisfaludy Károly: Csalódások. Magyarázta. Bpest, 1886. - Ifjúsági játékok és kirándulások. U. ott, 1892. - Lázadó papok. U. ott, 1893. (Rutilus álnévvel.) Az orsz. liberális nagygyűlés emlékkönyve. Szerk. U. ott, 1894. - Shakspere: Coriolanus. Ford. Petőfi. Magy. U. ott, 1897. - Petőfi költészete. U. ott, 1902. - Az irodalomtörténet elméletéről. U. ott, 1905.
Szilády Áron.
Szilády Áron, ref. lelkész, a M. T. Akadémia és a Kisfaludy-Társaság tagja. 1859-től Gödöllőn, Ómoraviczán, Nagykőrösön volt segédlelkész; 1862-ben halasi segéd-, s 1863-ban ugyanott rendes lelkészszé lett. Rendkívül értékes munkásságot fejtett ki az Uj M. Múzeumban (1860. Firdúzi), a Szépirod. Figyelőben (ford. arab és perzsa költőkből) és a Koszorúban (u. a.), a Budapesti Szemlében (VIII. 1867. Az arab költészet Spanyolországban és Szicziliában), az Akad. Értesítőben (1895. A königsbergi töredék), a Kisfaludy-Társ. Évlapjaiban (IV. 1870. - Rokonaink epikája. Kalevipoeg, Kalevala), a Nyelvészetben (1860), M. Nyelvőrben (1872-3), Századokban (1879. Cantio Petri Berizlo) Pesti Naplóban (1882. 303. A Toldi-mondáról), a Figyelőben (1877) és az Irodalomtörténeti Közleményekben (1893), melynek 1893 óta szerkesztője, a M. Nyelvben, Hornyik Jánosnak Kecskemét történetét tárgyaló munkájában (a török oklevelek fordítása). Szerkesztette a Török magyarhoni tört. emlékek 9 kötetét, 1863-72-ben (Szilágyi Sándorral és Salamon Ferenczczel) és a Nyelvemléktár I-III. kötetét (Budenz J. és Szarvas Gáborral).
Munkái: Magyar szófejtegetések. Pest, 1872. - A Defterekről. U. ott, 1872. - Régi magyar költők tára. Közzéteszi. Bpest, 1877-96. Hat kötet, jegyzetekkel. - Gyarmathi Balassa Bálint költeményei. U. ott, 1879. (Életrajzzal és jegyzetekkel.) - Temesvári Pelbárt élete és munkái. U. ott, 1880. - Komjáthy Benedek: Szent Pál levelei. Facsim. kiadás, U. ott, 1883. - Telegdi Miklós: Kereszténységnek fundamentumi. Facsim. kiad. U. ott, 1885. - Szegedi Gergely: Énekes könyv. Facsim. kiad. U. ott, 1893. - Pesti Gábor: Novum Testamentum. Facsim. kiad. 1895. - Dévay Biró Mátyás Kézikönyve ... Jegyzetekkel. U. ott, 1897. - Budai Ali basa históriája. Irta Tinódi. Jegyzetekkel kísérte. U. ott, 1899.
Szilágyi Gyula.
Szilágyi Gyula, bölcs. doktor, vegyészmérnök szül. Gyónon, 1860-ban. 1884-ben vegyészi oklevelet nyert. 1890-ben a műegyetemen a szesz-, sör- és eczetgyártás magántanára lett. 1892 óta vegykisérleti állomása van Bpesten és törvényszéki szakértő. 1910-ben a műegyetem ny. r. k. tanárává nevezték ki. Czikkeket írt a szaklapokba.
Munkái: Győr város vizei és vízvezetéke. Bpest, 1887. - Az erjedés chemiájának kézikönyve. U. ott, 1890. Untersuchung von ung. Maisgattungen. U. ott, 1892. - A magyarországi melászhamu összetételéről. U. ott, 1893. - Cognacvizsgálat és bírálat. U. ott, 1896. - A tiszta élesztő-kultúra alkalmazása az erjesztéssel termelő iparágakban. U. ott, 1898. - Bortermelés és 305okszerű borkezelés. U. ott, 1902. - Die Bedeutung der Weinanalyse. U. ott, 1902. - Rationelle Kelterung und Weinmanipulation. U. ott, 1902. - Mezőgazdasági szesziparunk jelene és jövője. U. ott, 1904. - Az élelmiszerek hamisitásának meggátlásáról. U. ott, 1905. - A szeszgyártás üzemének ellenőrzése. U. ott, 1906. - Technikusaink feladatai a mezőgazdasági iparok fejlesztése körül. U. ott, 1901. - A M. Szesztermelő szerkesztője.
Bulyovszky Gyula.
Hajnik Pál.
Pauer János püspök.
Füredy Mihály.
Szily Kálmán.
Szily Kálmán, tiszt. bölcs. doktor, min. tanácsos, az Akad. r. és igazgató tagja, szül. Izsákon, 1838-ban. Középiskolai tanulmányait otthon és Budapesten, a felsőbbeket a budapesti József-ipariskolában és a bécsi műegyetemen elvégezve, a pesti műegyetemen Stoczek József tanársegéde, 1862-ben igazgatói segéd- és ideiglenes tanár, 1869-ben pedig a kisérleti természettan s végre 1870-ben a math. természettan és anal. mechanika r. tanára lett. Közben (1863-65) tudásának bővítése czéljából egy évet töltött a zürichi műegyetemen, felet Berlinben, aztán Heidelbergben Kirchoff előadásait hallgatta. Hazatérve, részt vett a tanárképző intézet szervezésében; 1868-ban a Természettud. Társulatnak titkára lett s mint ilyen, 1869-ben megindította a Természettud. Közlönyt, mely a társaság tagjainak számát rohamosan megszaporította; 1880-ban már az egyesület elnöke. 1889-ben az Akadémia, melynek 1865 óta tagja volt, főtitkárává választotta; ennek következtében lemondott tanári állásáról s 1905-ig új hivatalában működött. 1905 márczius 27-től fogva az Akad. főkönyvtárnoka. Mint szaktudós ismételten képviselője volt Magyarországnak Párisban: először az 1870. aztán az 1872-iki méterkongresszuson. 1898-ban az Akad. állandó szótári bizottságának lett elnöke. 1904-ben az akkor alakult M. Nyelvtudományi Társaság választotta fejévé. Az Akad. Széchenyi-Muzeumának alapítója. Nagy és értékes munkásságot fejtett ki a tudományos folyóiratokban, különösen a Természettud. Társulat Közlönyében, az Akad. Értesítőben, a M. T. Akad. Évkönyvében, a Poggendorff-féle Annalen der Physik u. Chemie-ben (1872-3), a Les Mondes-ban (vol. 27), Budapesti Szemlében (1877), Irodalomtörténeti Közleményekben (1891, 1899, 1901) a M. Nyelvben stb. Szerkesztője volt a M. Mérnök-Egylet Közlönyének (1867), a Természettud. Közlönynek (1869-98), a Műegyetemi Lapoknak (1876-7) és a M. Tud. Akad. Értesítőjének (1890-1905).
Munkái: A mechanikai hő-elmélet egyenleteinek ált. alakjáról. Pest, 1867. - A Hamiltonféle elv és a mech. hő-elmélet második főtétele. U. ott, 1872. - Tudnivalók a métermértékről. Bpest, 1874. - Természettud. mozgalmak az utolsó évtizedben. U. ott, 1877. - A természettudományi műnyelvről a magyar irodalomban. U. ott, 1879. - A telített gőz nyomásának törvényéről. U. ott, 1880. - A kir. József-műegyetem tanárai és hallgatói. U. ott, 1883. - Adatok Bolyai Farkas életrajzához. U. ott, 1884. - Műegyetemünk elhelyezésének kérdése 1806-tól 1882-ig. - Rektori beszéd. ... 1893. nov. 25. U. ott, 1884. - Ki volt Calepinus magyar tolmácsa. U. ott, 1886. - Magyar természettudósok száz évvel ezelőtt. U. ott, 1888. - Adalékok a magyar nyelv és irodalom történetéhez. U. ott, 1898. - Az első állatorvosi könyv magyar nyelven. U. ott, 1899. - A magyar nyelvújítás szótára. U. ott, 1902. - Él-e a rovásírás a magyar nép között. U. ott, 1903. - A mágnás czím a magyarban. U. ott, 1905. - A m. t. Akadémia Széchenyi-múzeumának tárgyjegyzéke. U. ott, 1905. - A Magyar Nyelv társ-szerkesztője.
Szombathy István.
Szombathy István, főreáliskolai tanár Kecskeméten (1875-1890). Több értekezést írt.
Önálló művei: A valószínűségről. Kecskemét. - Szellemjelenés a drámában. U. ott.
Tanárky Gedeon.
Tanárky Gedeon, a M. T. Akad. l.-tag, fia T. János orvosnak, ki maga is foglalkozott az irodalommal és mint Tasso Elv. Paradicsomának (Pest, 1805), Plutarchos életrajzainak s Robertson Amerika története cz. művének fordítója ismeretes; Kecskeméten, 1815-ben született. Isk. tanulmányait otthon és a pesti egyetemen végezte, hol jogot és bölcseletet hallgatott. 1839-ben a Lónyay-fiúk társaságában beutazta az országot és Erdélyt s útjáról érdekes leveleket írt a Társalkodóba (X. 1841.) 1840-ben, mint távollevő mágnások követe, részt vett az országgyűlésen; 1842-48-ban pedig Kecskemét főjegyzője volt. 1848-ban Nagy-Kőrös orsz. képviselője lett s mint ilyen az országgyűlést Debreczenbe is követte. A katasztrófa után hadi törvényszék elé állították, de kegyelmet kapott. 1861-ben Pest vármegye főjegyzővé, szülővárosa pedig újra képviselővé választotta, de a provizorium életbeléptetése után ismét visszavonult s egy nagyobb munka írásához látott, melyben a birodalom pénzügyi állapotát tárgyalta. E műből azonban csupán egyes részletek készültek el, mivel Eötvös hívására, mint államtitkár, a kultusz-minisztérium szolgálatába lépett. Meghalt 1887-ben, Budapesten.
Munkái: Magyarország helyzete az európai államszerkezetben. Pest, 1867. - Ausztria pénzügyi történetéhez. I. Ferdinánd. idejében. U. ott, 1868. - Emlékbeszéd Molnár Aladár felett.
Tassy Pál.
Tassy Pál, jogi doktor, kúriai bíró, kecskeméti születésű, a kecskeméti jogakadémiának volt tanára, 1872-ben kezdette irodalmi munkásságát. Számos szépirodalmi 306s egyéb dolgozata jelent meg a Kecskeméti Lapokban, melynek három ízben szerkesztője volt, továbbá a budapesti lapokban is. Két színdarabját (Egy tárcza miatt, bohózat, 1 felv., Kecskemét, 1877; Kósa Modol, népsz. 4 felv.) eljátszották a kecskeméti színpadon (1877 és 1886-ban, illetőleg 1877). Utóbb egészen a jogi irodalom művelésére szentelte erejét s a jogi szaklapokba írt.
Jogi munkái: A magyar pénzügyi jog vezérfonala. Kecskemét, 1885. - Az európai nemzetközi jog vezérfonala. U. ott, 1887.
Tegze Gyula.
Tegze Gyula, jogi doktor, jogakadémiai tanár Kecskeméten. Munkája: Szerves társadalomtudományi elméletek és az állam személyiségének theoriája.
Thury József.
Thury József, tanár, orientalista, szül. Makádon, 1861-ben. Négy éven át a budapesti keresk. akadémiával kapcsolatos keleti tanfolyamon a török nyelvet tanította. 1884-ben tanulmányútat tett Törökországban; 1887-ben rövid ideig a nagykőrösi főgimnáziumban tanárkodott, 1888. elején pedig a halasi főgimnáziumnak lett r. tanára. Ethnográfiai czikkeket és számos értekezést írt a lapokba. A M. Tud. Akad. megbízásából magyarra fordította a török történetírók magyar vonatkozású munkáit (Török Történetírók, I. k., Bpest, 1893, II. k. 1896, stb.)
Művei: A kasztamunii török nyelvjárás. (Akad. ért. 1885.) - A magyarok eredete, őshazája és vándorlása. Bpest, 1896. - A Behdset-ül-Lugat csagataj szótár. U. ott, 1903. - Török nyelvemlékek a XIV. sz. végéig. U. ott, 1904. - A középázsiai török irodalom. U. ott, 1904.
Tormássy Sándor.
Tormássy Sándor, kecskeméti születésű, közs. tanító Kecskeméten, tárczákat és tanügyi czikkeket írt a kecskeméti lapokba.
Munkái: A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Hivatalos Tanítótestület története. Kecskemét, 1896. - Kecskemét th. város és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye földrajza. Vezérkönyv a tanítók számára. U. ott, 1899.
Tormay Károly.
Tormay Károly, orvosdoktor, szül. Váczon, 1804-ben. 1830-32-én Pesten az egyetemen mint segédorvos működött. 1832-48-ban Tolna vármegye főorvosa volt. 1850-ben Esztergom vármegye főorvosává nevezték ki s mint ilyent, a magyar orvosi ügyek rendezése végett Bécsbe, a cs. belügyminisztériumba küldötték. 1850-ben Pest városának igazgató-főorvosává lett. Utóbb Pest városának aligazgató főorvosává választották s mint ilyent, 1861-ben a Rókus-kórház igazgatásával bízták meg. Megh. Bpesten, 1871-ben. Dolgozatai vannak a Budapesti Hírlapban (1856.), a M. T. Akadémia statisztikai és nemzetgazdasági Közleményeiben (1867. IV.) és a bécsi Sitzungsberichte der mathematisch-naturw. Classe der kais. Akademie der Wissenschaften-be (1864).
Munkái: Értekezés az ideglázról, 1829. - A fogakról, 1831. - Útmutatás törvényszéki orvosoknak, 1844. - Utasítás a védhimlő oltonyozására, 1845. - Tolnamegye orvosi helynépirata. 1846. - Bábászati Kalauz, 1846. - Terhességi naptár. 1852. - Statistische Bemerkungen aus. dem Sanitäts-Berichte für die Stadt Pest v. J. 1852. (1853.) - Medicinische Topographie der kön. Freistadt Pest. Pest, 1854. (Magyarul is megj.) - Adalékok az 1854-5-ben Pest városban és környékén dühöngött kolerajárvány statisztikájához. U. ott, 1856. - A népesség mozgalmának kimutatása, Budapesten 1854 és 1855-ben. U. ott, 1856. - A közegészség állapota Pest szabad királyi városban. U. ott, 1858.
Tóth István.
Tóth István, oklev. középiskolai tanár, anyakönyvvezető, a múlt század 70-es éveiben kezdette irodalmi munkásságát. 1880-83-ban a Kecskeméti Lapoknak lett munkatársa, majd (1895) felelős szerkesztője s mint ilyen a vállalatot számos tanügyi, közgazdasági, politikai és társadalmi czikkekkel gazdagította.
Tóth János.
Tóth János, halasi városi tanácsos, 1828-9-ben összeszedte és sorozatba foglalta a Halas városáról szóló történeti adatokat.
Tóth József.
Tóth József, ügyvéd Nagykőrösön. Szerkesztette a Nagy-Kőröst, melynek alapítója volt, 1877-94-ben, és ennek folytatását, a Nagykőrösi Hetilapot.
Munkái: A mit mindnyájan érezünk. Nagykőrös. - Képes regélő. U. ott.
Tóth Lajos.
Tóth Lajos, orvos, min. osztálytanácsos, szül. 1856-ban, Kiskőrösön. 1881-ben tanársegéd lett a gyógyszertani tanszék mellett, 1886-7-ben a gyógyszertannak magán- és 1890-91-ben a kolozsvári egyetem ugyanennek r. tanára, s mielőtt állását elfoglalhatta volna, osztálytanácsos a kultuszminisztériumban.
Főbb dolgozatai: Az ideg és izom között mutatkozó látszólagos különbség állandó villamáram alkalmazásakor (1880.) - A viszonylagos alkalmazkodási szélességek vizsgálata a belső egyenes izmok elégtelenségénél (Orvosi Hetilap, 1882.) - A heveny fertőző betegségek tanának átalakulása (1884.) - Kisérletek a chloroformnak bőr alá fecskendezésével (Orv. Hetilap, 1889.) - Az Orvosi Hetilapnak hosszú ideig belső munkatársa volt és a Magyar Gyógyszerkönyv 2. kiadásában a gyógyszertani részt Balogh tanárral együtt ő dolgozta ki.
Tóth Mike.
Tóth Mike, jézustársasági atya, 38 év óta működik Kalocsán mint a főgimnázium tanára. Sokat útazott s megfigyeléseit és tapasztalait értékes munkákban gyümölcsöztette. Dolgozott a lapokba és folyóiratokba; e mellett 1884-től szerkesztője a Jézus Szentséges Szíve Hirnöke cz. folyóiratnak, továbbá a Szűz Mária 307Virágos Kertjé-nek, a melyet 1885-ben ő alapított, s mindkét vállalatával derék lendületet kölcsönzött a vallásos illusztrálás művészetének.
Művei: Magyarország ásványai (Bpest, 1882.) Középeurópai műépítmények. (U. ott, 1898) Spanyolország, különös tekintettel műépítményeire (Kalocsa; 1910.); ezek közül az első úttörő alkotás irodalmunkban, a másodikat pedig a budapesti egyetem, 1901-ben jutalomra méltatta. - A nagy áldozat. Szatmár, 1875. - A keresztény nőnem diadala. U. ott, 1875. - (Eőri László név alatt.) A fényképészet titkai. U. ott, 1875. - A zárda. Felvilágosítások és buzdítások a zárdaélet érdekében. Bpest, 1877. - A keresztény erényeknek és tökéletességnek gyakorlása. Rodriguez Alfonz. Kalocsa, 1877. - A Magyar síkság jövője. Kalocsán, 1878. - Mária-havi virány. Budapest, 1878. - Fő-veszedelmünk. Bpest, 1879. - A mikroskop őstörténete. Kalocsa, 1881. - A legnemesebb Szív. Budapest, 1882. - Virágcsokor a katholikus gyermekkertből. Hattler F. nyomán. Kalocsa, 1883. - Jubileumi bucsú. Kalocsa, 1886. - Vasárnap. Kalocsa, 1889. - Uj és gyakorlati elmélkedések. Vercruysse nyomán. Kalocsa, 1890. - Lélekmentő. Szatmár, 1895. - Lelki kalauz az élet keskeny ösvényén. U. ott, 1896. - Hajdan és most. Bpest, 1898. - Utmutatás az elmélkedéshez. Roothaan nyomán. 1899. - Erény-Gyöngyök nők életéből. Kalocsa, 1901. - A szeretet lángjai. U. ott, 1901. - Szent-Kilenczed. (Novéna) Kalocsa, 1903. - A szent mise szolgálata. U. ott, 1903. - Életpálya választása. U. ott, 1903. - Az ásványok s az élet. U. ott, 1903. - Szerzetes rendek és Társulatok Magyarországon. U. ott, 1904. - Japán hős családok. U. ott, 1904. - Az erényesség zátonyai. U. ott, 1905. - A keresztény tökéletesség gyakorlása. Rodriguez nyomán. Három köt. 1905. - A kalocsai főgimnázium ásványtára. Kalocsa, 1908. - XIII. Leo 1888-ban "Pro Ecclesia et Pontifice" arany kereszttel tüntette ki.
Török István.
Török István, jogi doktor, (szül. Czegléden, 1863). Két évig Czegléden ügyvédkedett, aztán bírói pályára lépett. Számos czikket írt a lapokba, munkatársa volt a Pallas Nagy Lexikonának s a Czegléd és Vidékének szerkesztője. Fő munkája: A telekkönyvi betétszerkesztés rendszere.
Tragor Ignácz.
Tragor Ignácz, dr., a váczi Múzeum-egyesület igazgatója.
Munkái: Vácz. Ismertető kalauz. Vácz, 1903. - Vácz története 1848-49-ben. - A jelen monografiában Vácz város történeti ismertetése az ő tollából származik.
Ugró Gyula.
Ugró Gyula dr. Ujpest város polgármestere, szül. Nagykőrösön 1865-ben. Főgimnáziumi tanulmányait Budapesten és Nagykőrösön, jogi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte. A jog és államtudományok tudora, hites ügyvéd. Fiatalabb korában több költeménye és tárczája jelent meg a fővárosi és vidéki lapokban. Ujpesten szerkesztője volt az "Ellenzéki Hirlap" s a "Társadalmi Lapok" és a Rákospalotán megjelenő "Szabad Hon" cz. lapoknak. A m. kir. honvédségnél 14 évi szolgálat után honvéd főszámtiszti minőségben nyugdijaztatván, egész tevékenységét Ujpest anyagi és szellemi felvirágoztatására szentelte. Tevékeny részt vett és vesz Ujpest kulturális és társadalmi közéletében s Ujpestnek r.-t. várossá átalakulásában oroszlánrész illeti meg. 1907. aug. 19-én Ujpest város polgármesterévé választották. Nehéz viszonyok között kezdte meg polgármesteri működését s nagy energiával, sikeresen küzdött le minden nehézséget, melyet Ujpestnek ez időtől fogva hatalmas módon megindult kulturális és gazdasági fejlődése bizonyít.
Munkái: Önálló vámterület, közgazdasági tanulmány 1900. Jelenleg Ujpest két kötetes monografiáján dolgozik, mely 1911-ben kerül sajtó alá. Jelen monografiában az ő tollából származik Ujpest ismertetése.
Váczy János.
Váczy János, bölcs. doktor, tanár, az Akadémia lev. tagja, szül. Kecskeméten, 1859-ben. A középiskolát szülővárosában, az egyetemet Budapesten végezte.
1783-ban tanári és doktori oklevelet szerzett és az egyetemi könyvtár gyakornoka lett. Egy év mulva a múzeumi könyvtárhoz került s ott 1891-ben segédőrré lépett elő. 1893-ban a VII. ker. gimnáziumhoz nevezték ki tanárnak s azóta ebben a hivatalában működik. Jeles irodalomtörténeti tanulmányokat s kritikákat irt.
Önálló művei: Haller János és Hármas Istóriája. Bpest, 1883. - Deák F. levelei. U. ott, 1889. - Gr. Ráday Gedeon összes munkái: U. ott, 1892. - Berzsenyi D. életrajza. U. ott, 1895. - Berzsenyi D. költői és prózai munkái. U. ott, 1901. - Kazinczy: Pályám emlékezete. U. ott, 1900. - A magyar nemzeti irodalom története, középisk. számára. U. ott, 1902. - Kazinczy Ferencz művei. Kazinczy F. levelezése. I - XIX. k. U. ott 1890-1909. - Kazinczy Ferencz életrajza. U. ott, 1909.
Vargha Gyula.
Vargha Gyula, dr. költő, az Akad. levelező-tagja, a Kisfaludy-Társ. főtitkára, szül. Káván, 1853-ban. A gimnáziumot és jogot Budapesten végezte. Még mint joghallgató belépett a m. kir. közp. statisztikai hivatalba s ott fokról-fokra emelkedve, 1892-ben miniszteri osztálytanácsossá s aligazgatóvá lett. Jelenleg min. tanácsos és a közp. statisztikai hivatal igazgatója. Nemes formájú, tiszta hangú, lendületes költeményei a lapokban, különösen (1875 óta) a Budapesti Szemlében, a Vasárnapi Ujságban és egy kis kötetben (1881) láttak napvilágot; sokat fordított Schillerből, Heinéből, Herediából, s az akadémia és Kisfaludy-társaság pályázatain többször diadalt aratott. Mint prózaíró, különösen a közgazdasági és statisztikai szakban működött. A Láng-féle Magyarország Statisztikája cz. 308munkának jelentékeny része V. tollából került, 1887-től Jekelfalussy Józseffel együtt írta és szerkesztette a Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv 9. folyamát és 1889 óta számos értekezést közölt a Nemzetgazdasági, utóbb a Közgazdasági Szemlében.
Munkái: Magyarország pénzintézetei. Bpest, 1885. - A magyar hitelügy és hitelintézetek. U. ott, 1896. - A boszuló kard, regényes dalmű 5 felv. U. ott, 1897. - Barsi József emlékezete. U. ott, 1897. - Emlékbeszéd Pólya Jakabról, 1898. (Akad. Ért. 109. f.) - Keleti Károly emlékezete. (Közgazd. Szemle, 1899.)
Vavrinecz Mór.
Vavrinecz Mór, zeneszerző, karnagy, a bpesti Ferencz József-nevelőintézet tanára, szül. Czegléden, 1858-ban Zenei kiképzését Budapesten a nemzeti zenedében és az orsz. zeneakadémián nyerte. 1878-ban több szerzeménye ráirányozta a közfigyelmet, de e mellett mint a Hon és Főv. Lapok zeneírója és kritikusa, a műirodalom terén is tevékenykedett. 1886-ban a budavári Nagyboldogasszony egyházának karnagya lett. - Irt számos szímfoniai költeményt, melodrámát, vonósnégyest, egyházi zeneművet, kantátét, magyar dalt, s éneket. 1892-ben az Ember Trag. nyomán Éva cz. zenedrámát szerzett; utóbb Rosamunde cz. dalművet nyujtott be a berlini kir. operához; 1865-ben pedig Ratcliff cz. zeneműve Frankfurtban általános tetszést aratott.
Vay Sándor.
Vay Sándor gróf, a régi magyar életnek művészi, nobilis és magyaros tollú rajzolója, Alsódabason élte gyermekéveit. Fejlődésére nagy hatással volt anyai nagyanyja, rajongva szeretett édesanyja és nevelője, Kászonyi Dániel. Tanulmányait Németországban, Lipcsében, Drezdában végezte. Irni - saját szavai szerint - 1903-ban kezdett "komolyan", s azóta számos kitünő dolgozatot közölt a lapokban. A pestmegyei alföldnek annyira rajongója, hogy majdnem minden irásában szeretettel említi föl.
Munkái: Régi magyar társas-élet, két köt. Nemes urak, urasszonyok. D'Artagnan meséi. - Pestvármegyei históriák. Vay Sándor válogatott munkái, 10 díszes kötetben. (1909, az Orsz. Monogr. Társ. kiadása.)
Városy Gyula.
Városy Gyula, hittud. doktor, kalocsai érsek, az egyháztörténelem kitünő művelőjének életrajzi adatait Bács-Bodrog monografiájában közöltük.
Virányi Gyula.
Virányi Gyula, kecskeméti születés, soproni tanár, a Kecskeméti Lapokba is dolgozott. Munkája: A nevelés befolyása az emberre és a társadalomra.
Virányi Ignácz.
Virányi Ignácz, tanár, több mint húsz esztendeig (1871-93) működött a kecskeméti főreáliskolában. A helyi lapokban több czikke látott napvilágot, "Pénz és rang" cz. drámája pedig a kecskeméti színpadról tetszést aratott.
Munkái: Módszeres német nyelvtan. Kecskemét? - Népszerű felolvasások. U. ott.
Winkler Pál.
Winkler Pál, kalocsai érseki könyvtáros, szül. 1859. 1884-ben szentelték pappá. 1899-ben könyvtárossá és érseki levéltárossá nevezték ki, mely hivatalában ma is működik. 1902-ben a pápa tb. házi káplánjává nevezte ki. Irodalmi működését Bács-Bodrog vármegye monografiájában tüzetesen ismertettük, itt csak újabb munkásságát érintjük.
Ujabb munkái: A kalocsai nagyobb papnevelde története 1733-1910. (Kéziratban most van bírálva). A kalocsai főmegye papságának statisztikája 1733-1910. (K. N. 1910). E monografiában ... története és ismertetése.
Zlinszky Aladár.
Zlinszky Aladár, bölcs. doktor, főgimn. tanár, szül. 1864-ben, Czegléden. Baján, Zomborban, Pozsonyban tanárkodott. Jelenleg Budapesten a VIII. k. főgimnázium r. tanára. Czikkei s értekezései jelentek meg a tud. folyóiratokban és a Tóth Kálmán Emlékalbumában (Baja, 1894) és a Kármán Albumban.
Munkái: Heliodoros a magyar irodalomban. Bpest, 1887. - Szondy két apródja az iskolában. 1889. - Szemelvények a magyar nemzeti lyra köréből. Bpest, 1893. - A tanárképzés reformja Pozsony, 1895. - Retorika, középisk. használatra. Bpest, 1900. - Arany balladaforrásai, 1900.
0. A kalocsai érseki könyvtár bővebb leirását a Kalocsát tárgyaló fejezet tartalmazza.