« A TÖRVÉNYKEZÉS SZABOLCS VÁRMEGYÉBEN. Irta Kovács István, revid. dr. Dárday Sándor. KEZDŐLAP

Szabolcs vármegye

Tartalomjegyzék

SZABOLCS VÁRMEGYE ÁLLATVILÁGA (FAUNA). Irta Szlabóczky Imre, revid. dr. Borbás Vincze. »

237AZ IDŐJÁRÁS SZABOLCS VÁRMEGYÉBEN.
Irta Mészáros Ferencz, revid. Héjas Endre
Fekvés és jelleg.
Szabolcs vármegye a nagy magyar-alföldnek északi dombvidékét foglalja el (fekszik Ferrótól számítva 38°40' és 40°1' keleti hosszúság, 47°31' és 48°28' északi szélesség körei között). Időjárás tekintetében az alföldi jelleghez tartozik, hogy erős telek és forró nyarak nem tartoznak a ritkaságok közé. A tavasz csak kivételesen vesz természetes átmenetet a nyárba; rendszerint majd megnyúlt télnek tekinthető, majd meg korai nyár természetü. Legszebb évszaka e vidéknek az ősz, kivált szeptemberi és októberi része, ha az időelőtti esőzések el nem rontják.
Megfigyelő helyek.
Az időjárás pontos meghatározásához szükséges és az egész vármegyére arányosan szétosztott megfigyelő hálózat nálunk nem található; mert az időjárás minden tényezőjének rendszeres és huzamosabb megfigyelése és följegyzése csakis a vármegye ez időszerinti székhelyén, Nyíregyházán történt és történik; míg a többi észlelőhely kizárólag a légköri lecsapódások mennyiségének és napjainak följegyzésére szorítkozott; néhány helyről egy pár évben hőmérsékleti és szélirányra vonatkozó megfigyelések és följegyzések is találhatók.
Nyíregyházi meteorologiai állomás.
Az időjárás egyes elemeinek tárgyalásánál tehát csakis a nyíregyházi meteorologiai állomásnak, most már 28 éven át - egy évi (1878.) megszakítással - folytatott megfigyeléseit és adatait vehetjük alapul, mely észlelőhely úgy tengerszín feletti 117 méternyi magasságánál, mint központi (keleti hossza 39°23', északi szélessége 47°57') fekvésénél fogva erre igen alkalmas is.
Évi középhőmérséklet.
Legfontosabb tényezője az időjárásnak a hőmérséklet, melynek a székhelyre s így a vármegye középtájára vonatkozó, húsz évi megfigyelésekből levezetett havi és évi átlagos értékeit a m. kir. orsz. meteorológiai intézet "Évkönyvei" nyomán ezekben adjuk:
jan. -3.5 °C febr. -1.9 °C márcz. 3.6 °C ápril 10.6 °C máj. 15.2 °C jun. 19.3 °C jul. 21.3 °C aug. 19.9 °C szept. 15.4 °C okt. 9.7 °C nov. 3.3 °C decz. -2.1 °C év 9.2 °C.
tehát a vármegye középrészének évi középhőmérséklete 9.2 °C és ez adat megfelel a hatvanas évekből való Dove-féle meghatározásnak is, a mennyiben a 10 °C isotherma (egyenlő évi középhőmérsékletü helyeket összekötő vonal) valamivel délre vonul el a vármegye területe alatt. Az egyes hónapoknak és az évnek valódi középhőmérsékletét az utóbi 8 év észlelési adatainak fölhasználásával a következőknek találjuk:
238jan. -3.8 °C febr. -1.9 °C márcz. 4.0 °C ápril 10.5 °C máj. 15.7 °C jun. 19.4 °C jul. 21.5 °C aug. 20.3 °C szept. 15.8 °C okt. 10.3 °C nov. 3.4 °C decz. -1.7 °C év 9.4 °C.
e módosult számok magyarázata az, hogy az utolsó 8 évben a hőmérő elhelyezésében, a megfigyelés idejében és az észlelő személyében változás állott be.
Az évszakoknak közép hőmérsékleteit az említett 28 évi időközről a következő adatok világítják meg:
téli: -2.4 °C tavaszi: 10.1 °C nyári: 20.4 °C őszi: 9.8 °C.
tehát vármegyénk közép részének isochimena vonala -2.4 °C és isotherma vonala pedig 20.4 °C (amaz téli, emez nyári egyenlő hőmérsékletü helyeket összekötő görbe). - Az évszakok beosztása a meteorologiában nem a szokásos csillagászati, hanem téli hónapok: deczember, január, február és nyáriak: junius, julius, augusztus egész hónapok, tehát a meteorologiai évszakok 3 héttel előbb kezdődnek, mint a csillagászatiak.
Hőmérsékleti ingadozás.
Följegyzésre méltó azon határoknak kijelölése, melyek között az egyes hónapokban és években a hőmérséklet változott, vagyis a hőmérséklet ingadozása; de itt természetesen csak a megfigyelés idejebeli hőmérsékletről lehet szó; mert absolut maximális és minimális adatok csak az utolsó 6 évről állanak rendelkezésünkre. E táblázat a legnagyobb, legkisebb és közepes ingadozást és a két elsőnek idejét mutatja:
jan. febr. márcz. ápr. máj. jun. jul. aug. szept. okt. nov. decz. Év
L. nagy31.228.638.227.033.224.223.524.330.030.429.429.860.8
Év1888.1871.1890.1885.1886.1873.1873.1872.1871.1890.1873.1871.1888.
L. kis14.611.514.015.215.414.314.713.013.815.714.711.044.0
Év1882.1872.1894.1883.1894., 1895.1894.1892.1891.1893.1896.1872.1881.1882.
Közepes20.419.923.620.621.018.818.918.721.422.220.921.251.4
A 28 évi egész időköz legnagyobb ingadozása 65.3 °C; a legnagyobb havi ingadozás márczius, a legkisebb deczember hóban fordult elő. Az átlagos ingadozás legnagyobb volt márczius, legkisebb augusztus és junius hónapokban; legtágabb a tavaszi, legszűkebb a nyári hónapokban. Álljanak még itt a 28 évi idő alatt a megfigyelés idején 7, 2, 9, illetőleg újabban 8, 1, 8 órakor havonként talált határértékek vagyis maximumok és minimumok az azoknak idei:
jan. febr. márcz. ápr. máj. jun. jul. aug. szept. okt. nov. decz. Év
Max.11.213.323.329.033.233.736.735.533.826.420.215.036.7 °C
Év,
nap
1873. 21.1871. 27.1872. 31.1876. 23.1872. 20.1873. 25.1873. 14.1872. 2.1871. 6.1892. 1.
1888. 3.
1873. 4.1872. 2.1873. 14/VII.
Min.-28.6-24.5-15.0-0.6-1.68.811.88.61.8-5.8-15.6-24.0-28.6 °C
Év,
nap
1888. 21880. 8.1890. 5.1875. 14.1886. 7.1898. 2.1882. 3.
1884. 21.
1885.20.1875.26.1890.24.1884.26.1871.28.1888.2/I.
E táblázatban található határértékeknél az abszolút (valóságos) maximum és minimum értékei kétségtelenül nagyobbak, illetőleg kisebbek voltak; mert a szélső értékek rendszerint nem a megfigyelés idején mutatkoznak, hanem a minimális értékek a hajnali órákban, a maximális értékek pedig délután 2-3 óra között, olykor később is. - Az 1893-1898. hat évi időközből a maximum és minimum hőmérők szélső értékei ezek voltak: 35.0 °C 1894. julius 15. és 1896. julius 30-án; -25.5 °C 1893. január 14-én; ezen időközben a megfigyelés időbeli maximum 33.9 °C volt 1895. julius 24-én, a minimum pedig -24.4 °C volt 1893. január 14-én; mint látjuk, csakis az abszolút minimum esett össze időben az észlelt minimummal, de 239annál 1.1 °C-al mélyebben áll; míg az absolut maximum az észlelt maximumtól - ugyanazon különbség mellett - egészen különböző időben jelentkezett.
Hőmérsékleti viszonyok a vármegye területén.
Az eddig megállapított hőmérsékleti viszonyok a megye székhelyére, tehát középtájára vonatkoznak; hogy mennyiben érvényesek azok az egész vármegye területére, döntsék el még néhány észlelő helynek, bár nem mindig teljes, havi és évi valódi (24 órai) középértékei, melyeket összehasonlítás czéljából, a székhely megfelelő havi és évi középértékei mellé állítunk, amint itt következik:
év hely jan. febr. márcz. ápr. máj. jun. jul. aug. szept. okt. nov. decz. évi
1893.Nyírbátor-11.3-1.64.39.415.318.7-19.615.512.84.00.8-
1893.Nyíregyháza-11.2-1.84.29.116.619.021.419.815.812.34.21.09.1 °C
1892.Nyírbátor-3.00.14.011.416.920.419.922.919.611.71.7-5.510.0 °C
1892.Nyíregyháza-3.1-0.53.811.717.120.721.223.220.112.42.2-5.510.3 °C
1891.Nyírbátor-5.7-5.64.58.418.818.121.020.016.612.34.61.09.4 °C
1891.Nyíregyháza-6.2-5.63.68.619.219.121.620.416.812.64.80.99.6 °C
1890.Polgár-2.3-2.85.311.717.817.622.424.115.19.25.3-3.110.0 °C
1890.Nyírbátor-2.3-2.05.811.817.017.221.923.914.69.46.3-1.810.2 °C
1890.Nyíregyháza-2.0-3.15.611.817.917.722.323.614.48.45.4-2.99.9 °C
1888.Tardos-9.3-5.42.39.114.417.417.818.015.27.6-0.7-1.37.1 °C
1888.Nyíregyháza-9.0-5.13.79.515.619.019.519.515.98.40.2-1.18.0 °C
1885.Kisvárda-2.71.05.312.815.121.221.217.715.710.73.6-4.69.8 °C
1885.Nyíregyháza-2.80.95.012.313.720.320.717.916.110.84.4-4.29.6 °C
1884.Kisvárda-4.40.85.28.416.616.821.517.816.18.70.2-0.58.9 °C
1884.Nyíregyháza-3.00.84.78.616.217.120.518.015.58.4-0.1-0.18.9 °C
1883.Kisvárda-3.8-0.7-7.516.321.122.019.416.110.13.6-2.3-
1883.Nyíregyháza-3.1-1.50.37.515.720.021.319.216.210.03.7-2.09.0 °C
1882.Kisvárda-1.10.18.312.216.117.521.317.416.99.74.21.110.3 °C
1882.Nyíregyháza-0.5-0.68.011.015.317.822.318.016.510.04.61.510.3 °C
Megjegyzendő, hogy az 1890. évbeli három hely adatai nem a valódi, hanem az észlelésből közvetetlenül levezetett középértékek. Mint az itt közölt táblázatos kimutatásból kivehető, úgy a havi, mint az évi közepes hőmérsékletekben van ugyan esetenként némi eltérés; de nagyban és egészben a székhely hőmérsékleti viszonyai az egész megyére érvényesek; még szembeszökőbbé válik e tény akkor, ha a szomszéd vármegyék hosszabb észlelési sorozattal bíró helyeinek hőmérsékleti viszonyaival teszszük az összehasonlítást.
Légköri csapadék-viszonyok.
A vármegye időjárását másodsorban a légköri csapadék-viszonyok határozzák meg.
Míg a hőmérsékletre vonatkozó viszonyok meghatározásánál a székhelyen kívül négy hely följegyzéseire támaszkodhatunk, addig a csapadékviszonyokat a székhely 28 éves sorozatán kívűl hét megfigyelő helynek 1-11 évre terjedő, olykor nem teljes följegyzéseiből kell megállapítanunk. Álljanak itt első sorban a megfigyelő helyek magassági viszonyai, évi átlagos csapadékmennyiségei, évi átlagos csapadékos napjai és az észlelt napi (24 órai) maximális csapadékmennyiségek a következő táblázatban:
240Észlelő helyTengerszín
feletti magasság
Hány évrőlÉvi átlagNapok száma
évi átlagban
24 óra
alatt legtöbb
Mikor?
Balkány148 m.7539 mm.8662 mm.1891. jul.
Karád106 m.6558 mm.10765 mm.1893.
Kisvárda123 m.11607 mm.9463 mm.1882. okt. 12.
Nyírbátor-7605 mm.9429 mm.1891.
Nyíregyháza117 m.27624 mm.11461 mm.1891. jul. 25.
Polgár98 m.7570 mm.---
Tardos103 m.1620 mm.13739 mm.1888.
Tiszalök100 m.7570 mm.92--
E táblázat tanúsága szerint a vármegye területén a 600 milliméteres évi isohyetes (egyenlő esőmennyiségü helyeket összekötő vonal) vonul keresztül s egyre-másra a csapadékos napok száma 100-ra tehető. Hogy a vármegye területén szétszórtan levő megfigyelő helyek csapadék-mennyiségei havonként mily változatosságot mutatnak, álljon itt az 1892. év csapadékviszonyainak kimutatása, mint olyan, melyben hézag nincs:
Észlelő helyjan.febr.márcz.ápr.máj.jun.jul.aug.szept.okt.nov.decz.évi
Balkány73402439348748427641041491 mm
Karád514132336984376352641434574 mm
Kisvárda585729464898513350531755595 mm
Nyírbátor8046374642100553939652038607 mm
Nyíregyháza5546322939102483274621752588 mm
Polgár4345166480103335272581040616 mm
Tiszalök6034513657109327132611048601 mm
Mint látható, legjobban egyeznek az október havi csapadékok mennyiségei, míg a többi hónapokban kisebb-nagyobb az ingadozás a különböző helyek csapadék-mennyiségei között; de ezt általános szabályul kimondani nem lehet, mert bizony nagy eltérések találhatók a különböző évek csapadékmennyiségeiben. Az egyes helyek évi csapadék-mennyiségének különbsége olykor 200 mm-t is meghalad; de az adatokat szolgáltató évek száma is sokkal csekélyebb, semhogy az egyes helyek csapadék-mennyiségei szoros kapcsolatba volnának hozhatók. - Legnagyobb évi mennyiséget találunk Kisvárdán az 1882. évben 958 mm-t 79 napról, a mikor is hazánk északi részén legnagyobb részt 1000 mm. fölött volt az évi csapadék-mennyiség; meglepő, hogy ugyanazon évben Nyíregyházán csak 728 mm. volt az évi összes csapadék, míg a közel Debreczen is a kérdéses évben 1123 mm-t jegyzett.
Csapadék viszonyok Nyíregyházán.
Ide iktatjuk most Nyíregyháza 27 évi havi közepeit, havi maximumait és minimumait az évekkel együtt, a havi átlagos csapadékos napokat és az egyes hónapok napi maximumait az idő megjelölésével, végül az évek átlagait és szélsőségeit a mint következik:
jan. febr. márcz. ápr. máj. jun. jul. aug. szept. okt. nov. decz. évi
Közép302739516088775349614642624 m/m
Max.677873154113182242126150117119119758
Ideje1895.1879.1889.1898.1898.1881.1891.1896.1876.1894.1871. 1893.1874.1879.
Min.10841240121664106502
Ideje1882.1890.1875.1893.1884.1882.1887.1897.1891.1876.1897.1893.1886.
Csap. napok
átlagban
1071091012107710911114
Napi max.17253632585861365351302361
Ideje1892.12.1879.16.1895.25.1889.4.1895.30.1876.27.1891.25.1872.29.1876.8.1882.12.1889.29.1874.17.1891.

Nyíri részlet Szt-György-Ábrány és Martonfalva között.
Heyer Arthur eredeti rajza.
241Havi közepek.
A táblázat szerint a hónapok átlagos csapadék-mennyiségében februártól kezdve fokozatos emelkedés mutatkozik a juniusi kulminaczióig, innen a fokozatos csökkenést februárig csak az októberi másodlagos kisebbszerü maximum szakítja meg. Ezen táblázatban mutatkozó törvényszerüség nem kizárólagos sajátja a székhelynek, hanem érvényesül a többi észlelő helyen is; ime a többi hely havi közepei így alakulnak a kevés számu évek adataiból:
Észl. hely jan. febr. márcz. ápr. máj. jun. jul. aug. szept. okt. nov. decz.
Balkány482827345165695335444738
Karád312130395774876528594439
Kisvárda301131424581825637806646
Nyírbátor592929455058655436534948
Polgár412324444880685836605336
Tiszalök372032505172585836634844
E tábla szerint némely hely főmaximuma juliusra esik, és valamennyinél szeptember hóban másodlagos minimum jelentkezik, a fő minimum Balkánynál átmegy márczius havára, nemkülönben a másodlagos maximum novemberre húzódik át.
Hó, jég, zivatar, villám.
E helyen említhető, hogy a megye székhelyén 1874. óta, 1878. év kihagyásával, az 1898. év végéig 619 havas nap volt, tehát átlagban 26 havas nap jut egy évre. Ugyanezen időközben jégeső 54 napon fordult elő, tehát átlagosan kettő egy évben. A följegyzések tanúsága szerint 577 napon volt zivatar, vagyis évenként átlagosan 24 nap fordul elő a megye közepén égiháboru. Emberhalált és tűzveszedelmet okozó villámcsapások fordultak ugyan elő úgy a székhelyen, mint a vármegye távolabbi részein; de gyakoriaknak ezen elemi csapások nem mondhatók. A jégverés okozta károk közül följegyzésre méltó az 1891. julius 5-iki, mely alkalommal a vészterhes felhő Nyíregyháza nyugati határán vonult át széles sávban.
Levegő nedvessége.
A levegőnek nedvességét a térfogat-egységben foglalt vizpárák súlya határozza meg, ezen sulyt a levegő abszolút páratartalmának nevezzük; a meteorologia a levegő páratartalmát nem a vízpárák abszolút súlyával, hanem a vízpárák nyomásával (higanyoszlop mm.-ekben kifejezett magassága) és a realtiv páratartalommal fejezi ki, mely alatt a létező és lehetséges párák súlyainak vagy nyomásainak 100-zal szorozott viszonyszámát értjük. Ilynemü adatokkal csakis a székhely 27 évi és Kisvárda 4 évi megfigyeléseiben találkozunk. A közepes értékek havonként és évenként ezek:
jan.febr.márcz.ápr.máj.jun.jul.aug.szept.okt.nov.decz.évi
Nyíregyháza
Nyíregyháza
pára-nyomás
százalékos
nedvesség
3.3

91
3.6

88
4.9

78
6.8

70
9.5

69
12.2

71
13.5

69
12.6

70
10.3

76
8.8

83
5.4

87
3.9

91
7.8

78%
Kisvárda
Kisvárda
pára-nyomás
százalékos
nedvesség
3.4

89
4.2

88
5.7

76
7.5

70
10.3

67
12.5

69
14.5

69
12.8

75
11.3

78
8.2

84
5.3

89
4.0

93
8.6

79%
Mint látható, a páranyomás a százalékos relativ páratartalommal fordított arányban változik; de a maximális nyomás Kisvárdánál már nem találkozik a minimális relativ páratartalommal; Nyíregyházán pedig a minimum a relativ páratartalomban május és julius hónapokban jelentkezik. A megfigyelés idején a legkisebbnek följegyzett relativ légnedvesség 22 századék volt 1894. márczius 31-én és 1895. április 10-én. Nedves téli reggeleken és estéken, kivált nagy ködben a légnedvesség foka 100, vagyis ilyenkor a levegő telítve van párákkal.
242Felhőzeti alakulás.
A felhőzet eloszlására nézve ismét csak két hely megfigyeléseit vehetjük alapul és csakis az észlelések idejebeli borulati viszonyokról lehet szó. A felhőzetet 0-10 fokokkal jelöljük, midőn 0 teljes felhőtlen égboltot, 10 pedig egészen borult eget jelent, a közbe eső számok az égbolt felhővel borított tizedrészeit jelentik; de csakis szemmértékkel való meghatározás nyomán. Nyíregyháza 27 évi havi közepei, havi maximumai és minimumai az idő megjelölésével, az évi közép- és szélső értékek, továbbá Kisvárda 3 évi közepei ezek voltak:
jan. febr. márcz. ápr. máj. jun. jul. aug. szept. okt. nov. decz. évi
Nyíregyh. köz.6.55.75.15.04.84.63.93.63.95.26.46.95.2
Nyíregyh. max.8.77.67.47.46.46.66.35.05.97.38.08.46.0
Ideje1873.1879.1897.1898.1887.1894.1897.1896.1889.1881.1874.1876.1897.
Nyíregyh. min.3.22.42.43.02.71.92.22.02.02.64.25.04.5
Ideje1885.1890.1880.1876.1884.1877.1873.1890.1874.1876.1877.1873.1885.
Tardos 1888.3.25.76.74.74.44.05.33.73.44.35.47.35.2
Nyíregyh. 1888.6.55.35.94.73.63.64.83.82.74.24.87.24.8
E kimutatás szerint a székhely felhőzeti alakulásában azon természetes rend mutatkozik, hogy a borulat az év elejétől augusztus hóig folyton csökken, innen pedig deczember hóig fokozatosan emelkedik, hol is kulmináczióját éri el. E szabályszerüség első tekintetre a csapadékok mennyiségében föltüntetett szabálylyal ellentmondásban látszik lenni, a mennyiben a legbővebb lecsapódásu hónapok nem a legborultabbak; de nem szabad megfeledkeznünk a nyárnak azon ismeretes sajátságáról, hogy derült reggelre, délre bő lecsapódásu zivatar, olykor zuhogó záporral és rá ismét derült este következik; továbbá a téli időjárás ismeretes borongós, csapadék nélküli természetéről. - Tardos és Nyíregyháza egy évi, egymás mellé állított, felhőzeti viszonyai tanúsítják, hogy a vármegye távolabbi helyei is egészben véve megegyező viszonyokat mutatnak.
Szelek.
A szelek uralkodó irányára tulajdonképen csak a nyíregyházi följegyzésekből vonhatunk következtetést; azért adjuk itt a nyíregyházi napi hármas följegyzések eredményeit évi átlagos összegekben 24 évről; mert az észlelési sorozat három első évéről csakis százalékos kimutatások vannak a szélirányokról, még pedig elkülönítve az 1874-1890. és 1890-1898. évi megfigyelések adatait, azon okból, hogy az eredményekben mutatkozó különbségeket a szélzászló helyének és a megfigyelő személyének változásában kereshessük:
É. Ék. K. Dk. D. Dny. Ny. Ény. Szélcsend Észlelések
száma
1874-1890. évi átl.189181716110914884342181095
1891-1898. évi átl.8934822714125551271911095
1874-1898. évi átl.13926546667520267302051095
Mint ezen összeállítás mutatja, az első 16 évben az északi szelek fordultak elő legnagyobb átlagos számmal; közel állt ezekhez az északkeleti szelek közepes száma; a két előbbinél kisebb, de a többinél jóval nagyobb számban volt délnyugati szél; tehát e három irányu szél volt az uralkodó. - Az utolsó nyolcz év szelei között két irány: az északkeleti és a délnyugoti az uralkodó; minthogy az egész 24 évi átlagos értékek között is e két irány fordul elő legnagyobb számmal, kimondhatjuk azon szabályt, hogy a vármegye székhelyén és középtáján az északkeleti és délnyugati szelek az uralkodók. Az észlelt szélirányok százalékos megoszlása ez:
243É.Ék.K.Dk.D.Dny.Ny.Ény.
16%30%5%7%8%23%8%3%
A mi a szél erősségét illeti, erre nézve a következő tényekkel számolhatunk be: szélcsend az észlelés idején átlagosan 19% észleltetett; a viharos szelek napjainak átlagos száma 17 volt évenként; csakhogy volt év 38 viharos széllel (1890.) és volt olyan (1896.), melyben csak 7 napon fordult elő viharos szél. Erős szelek, a 0-10 fokozat szerint, 4-5 erővel, természetesen nagyobb számmal fordúltak elő; de a viharok közé csak az 5 foknál erősebbek soroltattak. Az utolsó 8 év (1891-1898.) szélerőssége a napi hármas megfigyelésre egyenletesen elosztva 1.8 fokot tett ki. A viharos szelek majdnem valamennyien északi irányuak, kivált ha tartósabbak; kivételesen délnyugatiak is fordulnak elő. A zivatarokat megelőző vagy kísérő viharos szelek irányára ezen észrevétel nem áll, mert ezek különböző irányokból jöhetnek.
Állítsuk még Tardos 1888. évi szélmegfigyeléseit az ugyanazon évi nyíregyháziak mellé, mint következik:
É.Ék.K.Dk.D.Dny.Ny.Ény.SzélcsendViharos
nap
Tardos91310492264164573131017
Nyíregyháza1761553853156175914520925
Itt már az uralkodó szélirányok ujra az északkeleti és délnyugati irányok; de ugyanakkor Nyíregyházán az északi és déli szelek is számosak.
Légnyomási viszonyok.
A légnyomásbeli viszonyokra pontos adatokat találunk Róna Zsigmondnak a közelmultban megjelent: "A légnyomás a magyar birodalomban" czímü munkájában; igaz, hogy vármegyénkből ismét csak Nyíregyházáról van szó; de a munkában közölt évi és havi isobar (egyenlő légnyomásu helyeket összekötő vonal) térképek a vármegye légnyomásbeli viszonyait is megvilágítják. E munka nyomán a Nyíregyházán 112.99 méternyi tengerszin feletti magasságban elhelyezve volt barometer 30 évi középértékei ezek:
jan.febr.márcz.ápr.máj.jun.jul.aug.szept.okt.nov.decz.évi
Eredeti magasságban:754.8753.6749.3749.1749.7749.6749.8750.3752.2752.3752.3753.2751.4 m/m
Tengerszínre vezetve:766.3764.9760.4760.0760.3760.1760.2760.8762.9763.2763.5764.6762.2 m/m
Az első isobar térkép szerint a megye területén az évi közép-légnyomás tengerszínre átszámítva 762.2 és 762.3 mm. között van s az isobarok helyzete érthetővé teszi azt is, hogy vármegyénkben az északkeleti és délnyugati szeleknek kell uralkodóknak lenniök.
A létnyomás havi középértékeiben azon törvényszerüség jelentkezik, hogy az április havi minimumtól lassu emelkedés mutatkozik a január havi maximumig, innen pedig rohamosan csökken a havi középérték április hóig; e mellett havonként is nagy ingadozás mutatkozik a barometer-állásokban. Az évi átlagos ingadozás 37.4 mm-t tesz ki; a maximális évi ingadozás 43.8 mm. 1890. évben, a minimális 30.0 mm. 1877. évben volt. A leolvasott legmagasabb barometer állás 773.5 mm. 1886. február 9-én, a legmélyebb 727.9 mm., 1890. november 24-én volt, tehát a 28. évi ingadozás Nyíregyházán 45.6 mm. volt, mely az évi maximumnál 1.8 mm.-rel nagyobb.
Nyíregyházi észlelő hely.
A meteorologiai megfigyelések vármegyénkben Nyíregyházán már az 1866. évben kezdődnek, midőn azoknak vezetését a bécsi központi meteorologiai intézettől küldött műszereken Bánhegyi István tanítóképzőintézeti igazgató veszi át és 3 éven keresztül megszakítás nélkül folytatja. Egy évi (1869.) szünetelés után a műszerek kezelését és az öszszes meteorologiai 244tényezőkre kiterjedő észlelést Habzsuda Dániel ág. hitv. evang. tanító veszi át az 1870. év elején, ki észleléseit ezen évről, valamint Bánhegyi is az előbbeni 3 évről, feldolgozás végett a bécsi meteorologiai intézetnek küldi föl. - Az 1871. évtől kezdve az észlelés eredményeit már a fővárosban fölállított orsz. meteorologiai intézet veszi át földolgozás végett. Észleléseit Habzsuda D. 21 éven át, elbetegesedéséig folytatja; de az 1878. évben vagy nem folytatja a megfigyeléseket, vagy legalább azokat föl nem terjeszti; mert az évkönyv megjegyzése szerint Nyíregyháza működését beszüntette.
Az 1890. év deczemben havában - miután időközben a tanítással is fölhagyott - baja annyira erőt vett rajta, hogy a megfigyelést teljesen - az őt gondosan ápoló - felesége és leánya veszik át és viszik két hónapon keresztül magukban az észlelést és följegyzéseket, mibe őket Habzsuda hihetőleg régen bevezette. 1891. február 7-én dr. Konkoly Miklós igazgató úr intézkedése folytán a meteorologiai műszerek Habzsuda lakásáról, az elemi iskola épületéből a főgimnázium régi épületének emeletén lakó Mészáros Ferencz tanárhoz kerülnek, ki a megfigyeléseket azon nap estéjén megkezdi s azóta megszakítás nélkül folytatja; de a meteorologiai intézet igazgatójának beleegyezésével nem a szokásos 7, 2, 9; hanem 8, 1, 8 órai terminusokban észlel. A Habzsuda kezelése alatt álló és még Bécsből származó párisi vonal beosztásu barométert az orsz. intézet 1891. év végén millimeteres beosztásu barométerrel cserélte ki; két hóig mindkét barométeren párhuzamosan történt a leolvasás.
A többi észlelő helyek.
A vármegye többi észlelő helyei a következők: 1. Balkányban 1890. évtől kezdve a m. kir. postahivatal folytat csapadék-megfigyeléseket. 2. Karádon 1890-től 1895. évig Cehlár János zsilip-felügyelő méri a csapadékokat. 3. Kisvárdán 1881. év második felében Bausch Ferencz vasúti tiszt, 1882. évben Jendt Ottó és Schwalb Adolf vasúti főnökök, 1883., 1884., 1885. években Schwalb Adolf v. főnök voltak az észlelők, még pedig a légnyomáson kívül a többi tényezőre vonatkozólag adtak itt-ott hézagos megfigyeléseket. 1890. óta a m. kir. postahivatal végez csapadék-méréseket. 4. Nyírbátorban 1890. évtől fogva a m. kir. postahivatal hőmérsékletet és csapadékokat jegyez. 5. Polgáron 1890. óta a m. kir. postahivatal csapadék-mérést végez, az első évből hőmérsékletet is találunk. 6. Tiszalökön 1890. évtől kezdve a m. kir. postahivatal csapadékot mér. 7. Tardoson 1887. év végén kezdi meg az észlelést Hegyfoky Kabos róm. kath. plébános, az 1888. évről teljes munkát végez minden elemre kiterjedő gondos és buzgó megfigyeléseivel; de már a következő évben távozik e helyről, hogy más megyében legyen a meteorologiának buzgó munkása; megyénkből való távoztával Tardoson nem akadt művének folytatója.

« A TÖRVÉNYKEZÉS SZABOLCS VÁRMEGYÉBEN. Irta Kovács István, revid. dr. Dárday Sándor. KEZDŐLAP

Szabolcs vármegye

Tartalomjegyzék

SZABOLCS VÁRMEGYE ÁLLATVILÁGA (FAUNA). Irta Szlabóczky Imre, revid. dr. Borbás Vincze. »