SZOMBATHELY már a tizennegyedik században kiváltságos helylyé fejlődött, rendes bírói hivatala és tanácsa volt és önállóan bíráskodott saját polgárai fölött.

A város részére 1407-ben kiállított szabadalomlevélben a bírón kivül 12 esküdt és 1 hegymester említtetik. Ezen szabadalomlevél szerint a várparancsnok a lopás, rablás és gyilkosság eseteiben bíráskodott, minden más esetben függetlenül a város bírája.

A bírót régebben a győri püspök által kijelölt 4 egyén közül a város összes polgársága választotta. A választást 1742 óta szavazással döntötték el.

A beltanácsosok közül, kiket régebben esküdteknek neveztek, négyet a bíró nevezett ki, négyet a közgyűlés, négyet pedig az uj nyolcz beltanácsos választott, és pedig egy ideig (1714-ig) a község, azontúl a kültanács tagjaiból. A kültanács 24 tagból állt.

Idővel a tisztviselők száma a jegyzőkkel, a város-kapitánynyal, stb. szaporodott. A város hatósága kiterjedt a város területén birtokos nemesek vagyoni ügyeire is.

A községi közigazgatás rendszeresebb szervezésére az 1792. február 6-án tartott közgyűlésen alkotott községi rendtartásban akadunk először. A 18 pontból álló statutum később kibővítve, többször megujíttatott és kiadatott; nevezetesen 1794-ben és 1818-ban, még pedig ez utóbbi évben két ízben is.

Az 1818. junius 8-án kiadott ujítmány már 26 pontot foglal magában. A községi rendtartás szerint a nemesek közül egy öreg esküdt, a nemtelenek közül pedig egy bíró választandó. A kizárólag nemeseket illető ügyekben a nemesek közbenjöttével az öreg esküdt, a nemteleneket illetőkben pedig az utóbbiak közbejöttével a bíró jogosult intézkedni, a közös ügyek ellenben az egyetemes községi gyűléseken intézendők el, melyeket az öreg esküdt és a bíró közösen hívnak egybe. A községi gyűlésekre minden birtokos, habár nem is lakik a községben, meghívandó. Annak igazolására, hogy a határozat a megjelenésre jogosúltak többségének akaratával hozatott, a jegyzőkönyvbe a szavazók nevei egyenként beirandók, különben a határozat községi határozatnak nem tekinthető és, ha valaki a szerint cselekszik, felelősséggel azért a község nem tartozik, hanem az egyesek, kik a határozat hozatalára befolytak, avagy a szerint cselekdtek. A gyűléseken, akár személyesen, akár megbízott által, 4 forint bűntetés terhe alatt minden birtokos tartozik megjelenni; a kirótt bírságösszeg a községi pénztárt illeti.

A pénzbüntetéseken kivül a községi pénztárba szolgáltatandók be a közös haszonvételek, úgy mint a mészárszék, a korcsmáltatás, makkoltatás és gubacsból bevett közös jövedelmek is, valamint a czenzusban kiadott legelők után 273fizetendő bérösszegek; nem lévén tudniillik megengedhető, hogy, mint ez némely községben ez ideig szokásban volt, az "illyetén jövedelmek evésekben, ivásokban és dobzódásokban költessenek el." A jövedelmekről az öreg esküdt tartozik számot adni, kinek számadását a községi birtokosság vizsgálja felül.

A jövedelmek hováfordítása iránt a közgyűlés határoz. Ugy a kuriális, mint a külső haszonvételek közösek lévén, a mértékletes faizás (ide nem értvén a külső vagy vidéki birtokosokat, kik iránt a proporczió behozásáig, az erdőknek konzerválása végett az előbbi szokást meghagyni szükséges), a marhák számához mért legeltetés és makkoltatás joga a birtokosok mindegyikét megilleti; ennélfogva mindenki, a ki őket a használatban háborgatná, minden proczesszus nélkül 4 forinttal megbüntetendő, ellenszegülés vagy makacskodás esetében pedig a költségek és okozott kár megtérítésén felül a nemesek rövid proczesszussal 12 forint pénzbüntetésre, a nemtelenek pedig ugyanannyi pálczütésre itélendők, köteles lévén mindazáltal a szolgabiró a vonatkozó iratokat végrehajtás előtt a vármegyei törvényszékhez felülvizsgálat végett bemutatni. Kimondja a szabályrendelet, hogy a község szükségletei a községi pénztárból fedeztessenek; ha azonban a község pénztárral nem bírna, a költségek a birtokosok között arányosan osztandók fel.

Jelenleg Szombathely rendezett tanácsu város, amelynek élén a polgármester áll.

A megyei bizottsági ülésekben a város jelenleg 6 tag által van képviselve; saját városi képviselő-testülete összesen 37 választott és 37 legtöbb adófizető tagot számlál.

A városi képviselő-testület végrehajtó közege minden közigazgatási önkormányzati ügyben a városi tanács, mely ezenfelül iparhatóságot is képez. Tagjai a polgármester (elnök), a rendőrkapitány, a 16 tanácsos, a főjegyző, tiszti ügyész és tiszti orvos.

A városi tisztikart képezik: a polgármester, egy fizetéses tanácsnok, egy fő- és egy aljegyző, egy ügyész, a városkapitány, a közgyám, a főorvos és a tiszti mérnök. Az árvaszék elnöke mindig a polgármester; az árvaszéki előadók száma kettő. Van ezeken kívül megfelelő segéd- és szolga-személyzet.