G
(Bp., 1891. márc. 8.-Kolozsvár, 1954. aug. 13.): kritikus, szerkesztő. [1921-1925 között Ausztria, NO, 1926-tól ROM]
M.: Szepsi Csombor Márton: Europica varietas, kiad. [Szeremlei László álnéven], Kvár, 1943; Petőfi Sándor összes költeményei, s. a. r., Kvár, 1945; Bevezetés a társadalomtudományba, tan., Kvár, 1947; A bölcselettörténet rövid vázlata, tan., Kvár, 1947; Marxizmus, tan., Kvár, 1947; A görög bölcselet története, Kvár, 1948; A marxizmus története, Kvár, 1948; A társadalom, Kvár, 1948; Bevezetés a filozófiába, Kvár, 1948; Magyar irodalomtörténet a XX. században [Jancsó Elemérrel és Csehi Gyulával], Bk., 1949; Valóság és irodalom, cikkek, jegyzetek, dokumentumok, Bk., 1950; Ady Endre: Földrengés előtt, elb., szerk., Bk., 1951; Vörösmarty Mihály: Válogatott költeményei, vál., előszó, jegyz., Bk., 1952; I. L. Caragiale: Válogatott művei, szerk., Bk., 1952; J. W. Goethe: Faust. - Ős-Faust, bev., Bk., 1958; Válogatott írások, I-III. köt., Bk., 1964, 1965, 1971; Legyünk kortársak, cikkek, tan., Bp., 1973; Erről van szó, vál. írások, Kvár, 1974; Levelek 1921-1945, Bk., 1975; Vidéki történet. Cikkek 1926-1928, Bk., 1977.
(Kolozsvár, 1948. febr. 16.): irodalom-, sajtótörténész, lexikográfus. [ROM]
M.: Aradi Viktor: Mócok földjén, szerk., Bk., 1974; Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok, szerk., előszó, jegyz., Bk., 1975; Módszertani dolgozatok, szerk., Kvár, 1977; Tenger és alkonyég között, angol költészeti ant., szerk., bev., jegyz., Kvár, 1978; William Shakespeare szonettjei, szerk., Bk., 1991; Sipos Domokos: Pillanatfelvétel, elb., szerk., Kvár, 1991; Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz, Kvár, 1992; Berde Áron útja a természettudományoktól a közgazdászatig, Kvár, 1993; Kelemen Lajos: Születtem Marosvásárhelyt, szerk., Kvár, 1993; A Házsongárdi temető térképe [Benedek Istvánnal és László Csabával], Kvár, 1994; Hallom Amerika dalát. Amerikai költők ant., összeáll., bev., jegyz. Kvár, 1994; Magyarok utcája, Kvár, 1995; Gyallay Domokos: Vaskenyéren és tizenhat elbeszélés, vál., bev., jegyz., Bk., 1996.
Műford.: R. W. Emerson: Esszék [Wildner Ödönnel], előszó, jegyz., Bk., 1978.
(Salgótarján, 1933. aug. 25.): filmrendező.
SZOT-díj 1963; Balázs Béla-díj 1969; Érdemes Művész 1981; Kossuth-díj 1991.
Műford.: C. Lizzani: Az olasz film története, 1895-1979.
(Bp., 1922. ápr. 23.): etnográfus. [Ausztria]
M.: A dunántúli betyárok, 1956; Angaben zu den abergläubischen Erzählungen aus dem südlichen Burgenland, Eisenstadt, 1965; Spinnstubenlieder, München-Zürich, 1966; Zum bäuerlichen Gerätebestand im 19. und 20. Jahrhundert, Bécs, 1969; Wolfau, Eisenstadt, 1969; Über die Gemeinsamkeiten der Volkskultur im pannonischen Raum, Eisenstadt, 1973; Die soziale Lage und das Lied, Bécs, 1975; Tadten, Eisenstadt, 1976; Zur Volkskultur der Magyaren in der Wart, Oberwart, 1977; Some Problems of Folktale Research from Burgenland, Austria, 1979; Monographische Erzählforschung und kleinregionale Kultur, Bécs, 1981; Minderheiten und Regionalkultur, szerk. [O. Bockhornnal], Bécs, 1981; Erzählgut der Kroaten aus Stinatz im südlichen Burgenland kroatisch und deutsch [G. Newelkowskyval], Bécs, 1983; Kire marad a kisködmön? Adatok a burgenlandi uradalmi béresek elbeszélő kultúrájához. - Wer erbt das Jankerl?, Szombathely, 1985; Közös asztag, közös kalászai, Szombathely, 1986; Aranymadár. A burgenlandi magyar falvak elbeszélő kultúrája, Szombathely, 1989 {Az aranymadár*MEIL} Királydinnyébe léptem, visszaeml., Kecskemét, 1989.
(Újnéppuszta, 1884. jan. 20.-Bp. 1953. jan. 21.): költő, író, publicista. [Ausztria, 1925-től FRO, NO, 1945-től MO]
Munka Érdemrend 1950; Kossuth-díj 1953 (posztumusz).
M.: Böske a becsületét ajálja, elb., 1911; Buta a feleségem és egyéb bolondságok, elb., 1911; Fehér kabarédalok, 1911; Jaj, a feleségem! és egyéb jelenetek, 1912; Pesti sirámok, karcolatok, 1912; A sarkantyú, d. [Liptai Imrével], 1912; Medgyaszay-esték 1., jelenetek, dalok, blüettek [Kőváry Gyulával], 1913; Petur meg a dinnye és más 30 humor, 1913; Tarka rímek, v., 1913; Mit ültök a kávéházban?, tárcák, 1914; Ciklámen, d., 1915; A kozák és egyéb jelenetek, 1915; Mancika, tündér, jelenetek, [1915?]; Palika, d., 1915; Untauglich úr. Regény az itthonmaradtakról, 1915; A kanári és egyéb vadállatok, jelenetek, 1916; A polgőr és egyéb jelenetek, 1916; Szépasszony, d., 1916; Dollár-papa, d., 1917; Duó. Tréfás versek és verses tréfák, 1917; A hatalmas vadász és egyéb figurák, humoreszkek, 1917; Meghalni jobb, elb., 1917; Doktor Senki, r., 1918; Harminchárom, v., 1918; Hét pillangó, r., 1918; Majd a Vica, d., 1918; Öregszem mégis..., elb., 1918; A princ, d., 1918; A vágyak valcere és egyéb elbeszélések, 1918; Vidám könyv, elb., 1918; Egerszeg, d., Bécs [192?]; Mert szégyen élni s nem kiáltani, v., Bécs [192?]; Az én hazám, v., Bécs, 1920; Ezt izenem, cikkek, Bécs, 1920; Halottak arcai, próza, Bécs, 1922; Világomlás, v., Bécs, 1922; Die Rechnung und andere Erzählungen aus dem Dritten Reich, Moszkva, 1936; Gábor Andor összegyűjtött költeményei, Moszkva, 1940; Bank ucca, vagyis: hogy rabolták ki magyar urak a bécsi magyar szovjetkövetséget? Bécs [1942?]; Hazámhoz, v., Moszkva, 1943; Rehákné lelkem! Két pesti szomszédasszony beszélgetései, I-II., Moszkva, 1943-1944; Így kezdődött... riportok, 1945; Gábor Andor versei, 1947; Bécsi levelek, cikkgyűjtemény, 1950; Válogatott cikkek, 1953; Válogatott versek, 1953; Összegyűjtött novellák, 1954; Összegyűjtött versek, 1954; Összegyűjtött cikkek, I. 1920-21, 1955; Irodalmi tanulmányok [s. a. r. Diószegi András], 1957; Ahogy én látom, tárcák [s. a. r. Diószegi András], 1958; Der rote Tag rückt näher, riportok, karcolatok, 1928-1932, Berlin, 1959; A számla, elb., Bk., 1959; Színművek [s. a. r. Diószegi András], 1959; Véres augusztus, vál. cikkek [s. a. r. Diószegi András], 1959; Berlini levelek [s. a. r. Diószegi András], 1960; Fölszáll a köd, v., elb. [vál., Pataki Bálint], Bk., 1962; Szokj le róla!, humoreszkek, szatírák [vál., Márványi Judit], 1962; Igen, kollégáim, publicisztikai írások [s. a. r. Diószegi András], 1964; Erélyes elégia, v., vál. Diószegi András, 1967; Vacsora a Hotel Germániában, elb., 1974; Gespenster bei Sonnenlicht, vál. riportok, karcolatok, elb. [szerk. Harri Günther], Halle-Lipcse, 1979; Így volt, kortársaim, vál. publicisztikai írások [vál. József Farkas], 1984; Kedves anyóli! Gábor Andor levelei Vidor Ferikének [vál., s. a. r. és a jegyzeteket írta Petrányi Ilona, előszó Tasi József, a függelékben Gábor Andor levelei Révai Józsefnek], 1988.
Műford.: J. Habberton: Helén fiacskái, r., 1903; E. Haraucourt: Léghajón és egyéb elbeszélések, 1903; H. Lavedan: Elbeszélések, 1903; I. Zangwill: A matrác-sír. - A palesztinai zarándok, elb., 1903; A. France: Crainquebille. - Putois, elb., 1904; A. France: Gallio, elb., 1905; J. Verne: A világ ura, r., 1906; I. Zangwill elbeszélései, 1906; Molière: A tudós nők, d., 1907; M. Provins: Jelenetek, 1907; G. Flaubert: Heródias, elb., 1908; G. Flaubert: Egy jó lélek, elb., 1908; H. de Balzac: Goriot apó, r., 1909; O. Weininger: Nem és jellem, tan., 1913; F. Mistral: Mirèio, eposz, 1916; H. Bang: A négy ördög, r., elb., 1918; Lukács György: Lenin, Bécs, 1924; V. I. U. Lenin: Előadás az 1905. évi orosz forradalomról, Kassa, 1926; P. M. Bykov: A cári család vége. A Romanovok utolsó napjai, New York, 1927; M. Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek, d., 1947; G. Hauptmann: A bunda, d., 1947; K. Szimonov: Az orosz kérdés, d., 1947; M. Gorkij: Vássza Zseleznova, d., 1949; A. Szofronov: Moszkvai jellem, d., 1950; A. Szurov: Szabad a pálya, d., 1950; M. Gorkij: Barbárok, d., 1953; A. Kornyejcsuk: A nagy műtét, d., 1955; M. Gorkij: Éjjeli menedékhely, d., 1956; F. Mistral: Mirèio, eposz. - Roland ének és kisebb műfordítások, s. a. r. Diószegi András, 1957.
(Kaposvár, 1911. ápr. 20.-Saarbrücken, 1982. dec. 28.): újságíró, író. [1965-től NO]
M.: Láttam a finn csodát, riport, 1940; Az embertől keletre [Szibériai Trilógia I. köt.], r., München {Los Angeles-München*Borbándi,KMIK}, 1967 [németül: München, 1968, portugálul: Rio de Janeiro, 1972, angolul: Torontó, 1975, spanyolul: Buenos Aires, 1978]; Szögletes szabadság [Szibériai Trilógia II. köt.], r., München {Los Angeles-München*Borbándi,KMIK}, 1968 [angolul: Torontó, 1975, portugálul: Rio de Janeiro, 1976]; Die Wahrheit auf Russisch. Freud und Leid des Iwan Iwanovitsch, München [1971], [spanyolul: Barcelona, 1972]; Wohin, Amerikaner? Report über die Verwandlung der Neue Welt, München, 1970; Évszázados emberek [Szibériai Trilógia III. köt.], r., Los Angeles-München, 1971; Ázsia peremén. Az ausztráliai magyarság élete, visszaemlékező útleírás, Los Angeles-München, 1974; Magyar haditudósító túl a Sztalin-vonalon {a Sztalin-vonalon túl*}, riport [1941], Torontó, 1975; Túlélés, r., Los Angeles-München-Sydney, 1978; Szibériai Trilógia, r.-ek [magyarul], 1992.
[ÚMIL,KMIK,Borbándi,MIB8,MEIL,MÉL4]
(Brassó, 1936. márc. 17.): bibliográfus, szerkesztő. [ROM]
Monoki István-díj 1993.
M.: Móricz Zsigmond közüttünk, ant., bibl., Bk., 1979; Romániai magyar irodalmi lexikon, bibl. szerk., Bk., 1982-; Herman Ottó: Az Adriától a Jeges-tengerig, szerk., 1982; Ernst Haeckel: Biológia és természetfilozófia, ford., szerk., 1989; Romániai magyar könyvkiadás 1944-1949, bibl. [Tóth Kálmánnal], Kvár, 1992.
(Bp., 1914. ápr. 18.): író (illusztrátor).
M.: Kicsi Jézus, 1943; Pákosztos medvebocs, 1953; Ciki és Caki, 1954; Cicakönyv, 1956 [1957]; Elefántkönyv, 1959; Ciróka, 1963; Mit látsz a képen?, 1963; Utazás Nekeresdországba, 1963; Majomparádé az állatkertben, 1967.
GÁBOR ÉVA, E. [Gábor Éva Ágnes, Erdős Jánosné]
(Bp., 1941. dec. 13.): műfordító, tanár.
Műford.: B. I. Vasziljev: A hajnalok itt csendesek, kisr., 1974; Szűrös Nelli: A színész, kisr., elb., 1983; J. Kataszonova: Másodvirágzás, r., Pozsony-Bp., 1988; V. Suksin: Hajnali eső, kisr., elb., Bk.-Bp., 1988; L. Begley: Hazudni az életért, r., 1995; J. Kellerman: Égszakadás, r., 1997.
[MNBCD]
filozófus
M.: Mannheim Károly bibliográfia, szerk., 1981; Alexander Bernát, tan., 1986; Mannheim Károly levelezése, 1911-1946, vál. és jegyz., 1996.
(Nagyszalonta, Bihar m., 1923. máj. 13.): költő. [ROM]
M.: Nyári nap, v., Bk., 1966; Segíts meg, emberségem! v. [Máté Imrével és Számadó Ernővel], Bk., 1984; Vád és könyörgés, Túrkeve, 1992; Út és élet, v., Csíkszereda, 1997.
(Bp., 1902. márc. 6.-Bp., 1973. aug. 3.): író, műfordító.
A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1964; Premio Calabria díj 1973.
M.: Gondolatok könyve. Az aforizma francia mesterei, 1958; Ingrès hegedűje, műv.tört. ant., 1972.
Műford.: Embertelen világ. 14 amerikai elbeszélés, 1950; M. Gold: Kivándorlók, r., 1950; A. Saxton: A nagy vasút, r., 1950; Th. Dreiser: A dollár uralma alatt, r., röv. kiad., 1951; A. Maltz: Több mint az élet, r., röv. kiad., 1951; W. G. Burchett: Épül az új Kína, 1952; L. Lombardo-Radice-G. Carbone: Antonio Gramsci élete, 1952; S.-R.-N. Chamfort: Aforizmák, 1960; F. Busch: Egy muzsikus élete, regényes önéletrajz, 1963; G. Tomasi di Lampedusa: Lighea, elb., 1967; A. Gramsci: Levelek a börtönből, [Zsámboki Zoltánnal], 1974; J. Conrad-A. Koestler-V. Cerny: Folytatásos önéletrajz [Bojtár Péterrel, V. Detre Zsuzsával], 1994.
(Bp., 1954. febr. 6.): filozófus, vallástörténész.
M.: A bizonyság két táblája. Beszélgetések a Tízparancsolatról, szerk., 1995; A bárka és utasai. Zsidóság és kereszténység, történelem és emlékezet, esszék, tan., 1996.
[MNBCD]
(Zalaegerszeg, 1919. ápr. 7.-Bp., 1998. júl. 2.): színész, rendező.
Munka Érdemrend 1950; Kossuth-díj 1953; Érdemes Művész 1962; Kiváló Művész 1967; A Munka Érdemrend arany fokozata 1979; Füst Milán-díj 1997.
M.: Tollal. Naplójegyzetek, 1963; A színész árnyéka. Naplójegyzetek, 1972; Feljegyzések Alcesteről. Napló, 1975; Kicsi-világ-háború. Napló, huszonöt évesen, emlékezések, 1976; Kos a Mérlegen, 1990; Egy csinos zseni, r. [napló], 1995; Sánta szabadság, naplór., 1997.
(Lendva, 1922. márc. 31.): képzőművész, író. [Szlovénia]
M.: Postagalamb, képzőműv.-i esszék, Muraszombat, 1982; Ápisz nyomában, írástört. tan., Lendva, 1989; Elmondom, karcolatok, Zágráb, 1995.
(Hajdúbagos, 1937. ápr. 7.-Debrecen, 1980. jún. 17. {16.*KMIK}): költő.
M.: Elkallódott ünnep, v., 1971; Fűszálak élein {...élén*KMIK,MÉL4}, v., 1978; Postagalamb, esszék, Muraszombat, 1982; Hajdúnánás 30 éve, tan. [Ablonczy Lászlóval], Hajdúnánás, 1974; Születő évszak, vál. és hagyatékban maradt v. [vál. és összeáll. Ratkó József és Csorba Sándor], 1988.
(Pécs, 1907. dec. 10.): irodalomtörténész, történész, premontrei szerzetes. [USA]
Palmes Académiques 1950; Árpád-aranyérem 1962; Légion d'Honneur 1966; Officer 1969; Commander of the Order Merit 1969; Pro Ecclesia et Pontifice 1976; A Francia és Bajor Akadémia lev. tagja; Az MTA tiszteleti tagja 1983-tól.
M.: Breviárium-típusú kódexek, 1934; Egy XIII. századi klerikus párizsi egyetemi beszédgyűjteménye, 1943; English Masters during the XII. Century, 1949; Virágos Pannonia. A magyar szentek élete, Cleveland, 1954; Student Life in the Ave Maria College, History Chartulary of the College, Notre Dame, 1955; The Educational Ideas of Vincent of Beauvais, Notre Dame, 1956 [németül: Frankfurt, 1967]; Les étudiants étrangers à l'Université de Paris aux XV. siècle, Párizs, 1959; Martin de Bereck, Receptor, Proctor and Rector at the University of Paris, 1423-1432, Róma, 1956; Skara House at the Mediaeval University of Paris, Notre Dame, 1960; The Mediaeval Universities of Pécs and Pozsony, Frankfurt am Main, 1969; Garlandia - Studies in the History of the Mediaeval University, Frankfurt am Main, 1969; Summary Bibliography of the History of the Universities of Great Britain and Ireland up to 1800 Covering Publications Between 1900 and 1968, Notre Dame, 1974; The Economic and Material Frame of the Mediaeval University, kiad., Notre Dame, 1977; Petrus Cesaris Wagner and Johannes Stoll: Fifteenth-Century Printers at the University of Paris, Notre Dame, 1978; The University of Paris and its Hungarian Students and Masters during the Reign of Louis XII. and François Ier, Notre Dame-Frankfurt am Main, 1986.
[MIL,ÚMIL,Borbándi,HungÉrt1990-93]
(): költő.
M.: Kövek, virágok, v., Szekszárd, 1995.
(Nyíregyháza, 1906. máj. 22.-Bp., 1961. jan. 23.): író, humorista, újságíró.
JA-díj 1953.
M.: Kovács úr züllésnek indul, r., 1938; Az ellopott siker, r., 1940; Nevess jobban, humoreszkek, 1949; A szatíra szerepe a sajtóban, tan., 1953; Állami Áruház, színmű [Barabás Tiborral és Darvas Szilárddal], 1954 [bemutató: Fővárosi Operett Színház, 1952]; Nehéz szatírát írni, szatírák, 1955; Néhány első szerelem története, elb., 1958 {Néhány első szerelmem*MIB8}; Sót vegyenek, humoreszkek és szatírák, 1959; Írtam mérgemben - Lyuk az életrajzon, humoreszkek és színmű, 1961; Ideges emberek, humoreszkek, 1962; Miért lettem pesszimista?, humoreszkek, 1966.
Színházi bemutatók: Részeg éjszaka, Magyar Színház, 1946; Urak, költők, gyilkosok, Művész Színház, 1947 [Álomlovag címmel Kis Színház, 1960]; Lyuk az életrajzon, Katona József Színház, 1958; Potyautazás, Állami Bábszínház, 1959.
(Marosvásárhely, Magyar Aut. Tart., 1953. ápr. 26. {ápr. 1.*ROMIL,KKACs,RMKK}): költő, kritikus (riporter). [ROM]
M.: Karnyújtásnyira fémek, v., Bk., 1987; Egy más mellett élés. A magyar-román, magyar-cigány kapcsolatokról, tan.-ok, szerk., Csíkszereda, 1996.
(Fintaháza, Maros-Torda vm., 1910. jún. 22. {júl.*ÚMIL}-Marosvásárhely, 1991. dec. 20.): író. [MO/ROM]
M.: Szomorúságok éneke, elb., Sepsiszentgyörgy, 1929; Bánataratók, r., Mvh., 1934; Szegény kicsi bojtár, balladajáték [Nagy Jenővel], Mvh., 1937; A kiválasztottak, r., Kvár, 1938 {1934*ÚMIL}; Pillangó Zsuzsika, r., Kvár-Bp., 1941; Nehéz órák, r., Kvár, 1943; Tiszta út, tan., Mvh., 1946; Fekete angyal, r., Mvh., 1946 {1947*ÚMIL, Kvár, 1943*KMIK}; A korbács, kisr., Bk. {Mvh.*ÚMIL}, 1949; A hadnagy esküje, r., Mvh., 1955; Ilvai pisztrángok, elb., Bk., 1955; Tanárok, r., Mvh., 1956; A belganyúl, vígjáték, Bk., 1958; A két testvér, elb., Bk., 1956; Emlékezetes nap, elb., Mvh.-Bp. {Bk.*KMIK}, 1956; Vadrózsa, elb., Mvh., 1957; Vidéki Hamlet, elb., Mvh., 1958; Díszvacsora, vígjáték [románul is], Mvh., 1962; Holdfényes öböl, karcolatok, Bk., 1964; A tábornok, r., Bk., 1970; A kiválasztottak - Pillangó Zsuzsika [előszó Kovács János], Bk., 1969; A tenger varázsa, elb., karcolatok 1940-1973, Bk., 1975; Doktor Fürge. Rendel: alvástól ébredésig, mesefüzér, Bk., 1975; {Doktor Füge*ÚMIL, 1976*KMIK}; Egyedül, elb., Bk., 1990.
GAJDOS BALOGH ATTILA ->Balogh Attila, G.
GAJDOS TIBOR [eredeti név: Gottesman]
(Szabadka, 1917. okt. 20.-Szabadka, 1997. febr. 22.): író, publicista. [JU]
M.: Tűz a hegyek között, r., Szabadka, 1949 {1948*MIB8}; Még visszajövök, r., Szabadka, 1963; A csillagos homlokú. Hangya András életútja, Szabadka, 1970; Hét szűk esztendő, visszaemlékezések {riportkönyv Izraelből 1950-1957*KMIK}, Újvidék, 1972; A sziklaember. Matko Vuković életútja, r., Szabadka, 1975; Emlékvár, r., Szabadka, 1975; Képzőművészeti élet Szabadkán a két világháború között, monogr., Szabadka, 1977; Kékfátyolos világ. Oláh Sándor és munkássága, tan., Szabadka, 1986; Végjáték vodkával, r., Szabadka, 1992; Szabadka képzőművészete. Történeti áttekintés a kezdetektől 1973-ig, Szabadka, 1995.
(): író.
M.: G. B. Shaw nélkül, aforizmagyűjt. [angol-magyar], Nyíregyháza, 1995; Akinek inge vegye magára - If the Shoe Fits, Wear it, aforizmagyűjt., Nyíregyháza, 1997.
[MNBCD]
GÁL ÉVA EMESE [családnév: Burján]
(Szatmárnémeti, Nagybánya tart., 1955. márc. 25.): költő, újságíró, grafikusművész. [ROM]
M.: Ajándékgömb, v., Bk., 1982; Álomjog, v., Kvár {Bk.*KMIK}, 1985; Örökölt csend, v., Bk., 1988 {1987*KMIK}; Vízesések, v., Fehérgyarmat, 1994; Igazságszobor, v., Székelyudvarhely, 1997.
GÁL FARKAS [eredeti név: Gál Sándor]
(Gyula, 1935. okt. 27.): költő, író, újságíró.
M.: Kardom, keresztem, v., Kecskemét, 1974; Az úriszék előtt, tan., 1984; Márványsír, r., 1986.
(Pácin, 1915. márc. 14.-? 1998. júl. 25.): teológus.
Szent-Györgyi Albert-díj 1992; A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 1994.
M.: Idő az örökkévalóságban, elmélkedés, 1963; Zsinat és korforduló, 1968; Istenről beszélünk, 1969; Jézus Krisztus a Megváltó, 1972; Teológus az egyházban, 1973; Az örök élet reménye, 1974; Úton a teljesség felé, 1977; János evangéliumának magyarázata, 1987; Dogmatika I-II, 1990; A kert, a város és a tenger, 1991; A Jelenések Könyve, Szeged, 1994; A kereszténység, mint vallás, 1996.
Műford.: Biblia. Ószövetségi és Újszövetségi Szentírás, 1994; Biblia. Újszövetségi Szentírás, 1996; Nagy képes Biblia, 1996; Biblia. Ószövetségi Szentírás. 1-2, 1997.
(Bp., 1907. aug. 4.-Bp., 1980. jan. 15.): író, zenetörténész.
M.: Beethoven, 1930; Aranybilincs, r., 1934; A fehér kurtizán, r., 1935; Véres fogadás, bűnügyi r., 1935; Diadalszekér [Liszt életregénye], 1936; A zene története, ismeretterjesztő mű, 1937; Hívnak a csillagok, r., 1946; Dalok szárnyán [Schubert élete], r., 1947; Szerelősztrájk, d. [Kovács Györggyel], 1947; Ruzicskay György, képzőm. tan., 1948; Dalok szárnyán [Schubert életregénye], 1948; Verdi életregénye, r., 1951; Csajkovszkij, ismeretterjesztő mű, 1952; Operák könyve [Balassa Imrével], 1952; Út a komoly zenéhez, tan., 1956; Operakalauz [Balassa Imrével], 1956; Hazám, hazám, te mindenem... [Erkel Ferenc élete], r., 1957; Weiner Leó életműve, tan., 1959; Népszerű zeneesztétika, 1960; Modern operák könyve, 1960; Operettek könyve [Somogyi Vilmossal], 1959; Pjotr Iljics Csajkovszkij, ismeretterjesztő mű, 1962; Út a muzsikához, ismeretterjesztő mű, 1960; Ismerkedés a zenetörténettel, 1963; Rembrandt élete, r., 1965; Mesél a bécsi erdő... A keringő és a Strauss család regénye [Somogyi Vilmossal], 1965; Hollandiai utazás, útleírás, 1966; Liszt Ferenc életének regénye, 1968; Munkácsy Mihály élete, r., 1969; Titánok [Beethoven élete], r., 1969; Amerikai rapszódia [Gershwin élete], r., 1971; Három fekete lobogó, r., 1971; Kánkán [Jaques Offenbach élete], r., 1972 [bolgárul: Szófia, 1979]; Honthy Hanna. Egy diadalmas élet regénye, 1973; Egy faun délutánja [Claude Debussy élete], r., 1974; Majális. Szinnyei Merse Pál élete, r., 1975; Messiás [Händel élete], r., 1977; Új operakalauz, 1978; Atlantisz harangjai, önéletrajzi r. [s. a. r. Majtényi Zoltán], 1982.
(Bonyhád, 1912. szept. 29.-Bp., 1982. jún. 26. {júl.MÉL4}): irodalomtörténész, szerkesztő.
Ady-jutalomdíj 1976.
M.: A kalocsai piarista kollégium története 1765-1860, 1938; Babits és az angol irodalom, Debrecen, 1942; Magyarország, Anglia, Amerika, tan., 1945; Magyarország és Kelet-Európa, tan., 1947; Bartóktól Radnótiig, tan., 1973; Babits Adyról. Dokumentumgyűjtemény, vál., szerk., 1975; Arcképek és tanulmányok, 1977; Az európai irodalom olvasókönyve, 1978.
(Alsókabol, 1902. dec. 29.-Újvidék, 1975. júl. 13.): költő, műfordító. [JU]
A Szerb Népköztársaság Állami Díja 1948; Híd Irodalmi Díj 1962.
M.: Novellyra {Novellíra*ÚMIL}, v., elb. [Fábián Györggyel, Harsányi Tiborral], 1923 {1922*ÚMIL}; Gál László verses könyve, Szabadka, 1939; Jönnek a telepesek. Rozi néni írni tanul, színpadi jelenetek, Újvidék, 1946; Ötvenhét vers [57 vers a levehető borítón], Újvidék, 1949; Nevető könyv, humoros írások, Újvidék, 1951; Noé bárkája, elb., Újvidék, 1959; Dal a szegény halászról, v., Újvidék, 1959; Ispiláng, v., Újvidék, 1961; Tarlóvirág, vál. v., Újvidék, 1962; Lepkevilág, v., Újvidék, 1965; Szó a szélben, v., Újvidék, 1968; Tenyerünkön a hold, v., Újvidék, 1970; Rozsdás esték, összegyűjtött v. [utószó Bori Imre], Újvidék, 1972; Sziklaévek, hátrahagyott v., 1969-75, Újvidék, 1983; A nagy utazás, riportok, v., hangjáték, Újvidék, 1986.
Műford.: J. Malaquais: Jávában történt..., r., 1940; P. Morand: Amerika lelke, r., 1941; B. Ćopić: Napsugaras köztársaság, v., Újvidék, 1949; B. V. Radičević: A Vidám Varázsló cukrászdája, r., Újvidék, 1962.
(Búcs, 1937. nov. 29.): költő, író, publicista. [Szlovákia]
Madách Imre-díj 1970; Alföld-nívódíj 1981; A Madách Kvk. Nívódíja 1991; JA-díj 1994; Berzsenyi-díj 1994.
M.: Arc nélküli szobrok, v., Pozsony, 1964; Napéjegyenlőség, v., Pozsony, 1966; Nem voltam szent, elb., Pozsony, 1968; Szabad vonulás, v., Pozsony, 1969; Múmia a fűben, elb., Pozsony, 1970; A szürke ló, mesejáték, Pozsony, 1972 [bemutató: Thália Színház, Kassa, 1970]; Kőlapok, v., Pozsony, 1973; Első osztályú magány, elb., Pozsony, 1974; Csikótánc, gyv., 1975; Tisztább havakra, v., Pozsony, 1976; Folyó, v., Pozsony, 1978; Kavicshegyek, vál. elb., Pozsony-Bp., 1979; Liliomos kürtök, riportok, Pozsony-Bp., 1979; Mesét mondok, valóságot, népismereti rajzok, Pozsony-Bp., 1980; Fekete ménes, elb., Pozsony, 1981; Új Atlantisz, vál. v., Pozsony, 1982; Mese a hétpettyes házikóról, gyr., Pozsony, 1983; Az Éden és a Golgota között, v., Pozsony-Bp., 1984; Mélyutak, szociogr., Pozsony-Bp., 1985; Egyetlen idő, v., Pozsony-Bp., 1988; Ahol élünk, vál. szociogr., Pozsony-Bp., 1989; Ítéletidő, vál. elb., Pozsony-Bp., 1990 {1989*KK96}; Európa vadonában, vál. v., Miskolc, 1991 {1989 CSMIL}; Emberségből példát, szociogr., 1991; Hét-erdő, gyv., Pozsony, 1992; Kettényílt napkorong, v., Pozsony, 1992; Függőleges hullámzás [1964-1988-ig írt esszék, tan.-ok], Pozsony, 1992; A megtorlás békéje, publ., Pozsony, 1993; Írott beszéd, publ., Pozsony, 1993; A következő halál, v., Pozsony, 1994; Az éjszaka horizontja, esszék, publ., naplójegyzetek, Miskolc, 1994; Szél, v., Pozsony, 1996; Két óceán között. Útijegyzetek, 1997.
Műford.: A. Vampilov: Búcsúzás júniusban, színmű, Pozsony, 1973; J. Lenko: Válogatott versei, társford., Pozsony, 1985;
[KMIK,KKKP:349,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,CSMIL]
(Ipolyság, 1913. febr. 4.-Bp., 1979. nov. 8.{1913. feb. 5.-1979. nov. 2. MÉL4}): költő, műfordító, zenetörténész.
M.: Péterke játékai, verses képeskönyv [Máday Grétivel], 1955; Vándorlás a zenei világban, ifj. zenei szakkönyv, 1961; Feleség voltam New Yorkban, útikönyv, 1966; Joseph Haydn, 1966; Ludwig van Beethoven, 1966; Wolfgang Amadeus Mozart, 1967; Franz Schubert, 1968; Johann Sebastian Bach, 1968; Georg Friedrich Händel, 1969; Bartók Béla, 1970; Liszt Ferenc, 1971; Kodály Zoltán, monogr., 1972; A zene szava. Versek a zenéről, szerk., 1973; Erkel Ferenc, 1973; Fryderyk Chopin, 1976.
Műford.: J. Steinbeck: Kedves csirkefogók, r., 1946; K. Barlay: Pindur cica kalandjai, 1947; J. B. Priestley: Ragyogó napfényben, r., 1947; J. Steinbeck: Kék öböl, elb., 1947; J. Galsworthy: Én vagyok a gyilkos, kisr., 1948; B. Walter: Téma variációkkal, emlékezések, gondolatok, 1966.
GALABÁRDI ZOLTÁN [eredeti név: Horváth Zoltán]
(Nagykutas, 1928. jan. 20.-? 1997. aug. 15.): író.
JA-díj 1962.
M.: Papsajt, r., 1958; Cigányút, r., 1959; Kígyókő, r., 1960; Átkozottak, r., 1961 {1962*ÚMIL}; A világ rendje, r., 1963; Móres, r., 1963; Jégvirág, r., 1965; Megjegyzem..., kisr. és elb.-ek, 1969; Egyszeregy, kisr., 1969; Hetvenkedők, ifj. r., 1972; Rókatánc, elb., 1976; Hajsza - háttérrel, elb., 1986; Sírfelirat, r., 1986.
(Nagybecskerek, 1919. aug. 24.-Szabadka, 1997. márc. 20.): költő, publicista. [JU]
M.: Őszi nap ragyog, v., Újvidék, 1962.
(Gyöngyös, 1886. márc. 21.-Bp., 1972. nov. 8.): író, dramaturg.
Az MTA lev. tagja 1945-49, 1989-ben (posztumusz) visszakapta.
M.: A magyar népdal hatása műköltészetünkre Pálóczi Horváth Ádámtól Petőfiig, 1907; Hevesi Sándor [1930]; A magyar dráma története 1867-98, 1937-44; Első diadal, d., 1940; Sorompó, d., 1940; Csiky Gergely színművei, 1942; Hatalom, d., 1943; A magyar drámairodalom története 1867-től 1896-ig, 1947.
GALAMBOS FERENC [1940-ig Gruber]
(Rimaszombat, 1910. aug. 1.-Bp., 1988. szept. 13.): bibliográfus, író.
M.: Aranyvirág, v., műfordítások, 1936; Nyugat-repertórium, 1959.
(Bp., 1920. okt. 21.): szerkesztő (bencés szerzetes). [1956-tól Ausztria]
Berzsenyi-díj 1997.
M.: A zsinat liturgikus reformja, 1966; A megújult szentmise, Szabadka, 1969; Móra Ferenc Felsőlövőn, 1974; A magyar liturgikus mozgalom, 1975; Aus dem Kulturleben in Oberschützen um die Jahrhundertwende, Oberschützen, 1976; Im Dienste der Einheit, 1988; Kastl, bencés reformapátság, 1991; Hagyományőrzés Alsóőrött, 1991.
(Kótaj, 1929. okt. 14.-Nyíregyháza, 1986. szept. 15. {14. KMIK}): író.
SZOT-díj 1961; JA-díj 1962.
M.: Hét márványplakett, elb., 1951; Jurankó Pál hazatér, r., 1955; Dűlőutakon, riportok, karcolatok, elb., 1959; Gonoszkátyú, kisr., 1960 {1961*KMIK,MÉL4}; Hideg van tegnap óta, r., 1961; Utas a Göncöl szekerén, r., 1962; Isten őszi csillaga, r., 1962; Mostohagyerekek, r., 1963 {Mostoha gyerekek*MIB8}; Keserű lapu, elb., 1963; Zsilipek, r., 1965 {1966*ÚMIL}; Fekete kötés, elb., 1966; Későn, d., 1966; Örök malom, kisr.-ek, 1969; Mit tudtok ti Pille Máriáról?, r., 1969; Azok az álmok, r., 1970; Nyílj meg, ég!, elb., 1971; Szent János fejevétele, r., 1972; Fegyverletétel, d., 1972; Diagnózis, elb., 1976; Tüköráldozat, d., 1977.
[MIL,KK3-4,MIL,ÚFL,ÚML7-8,MÉL4,MIB8,ÚMIL,KMIK]
(Berkesd, 1928. júl. 2.): költő.
Zrínyi-díj 1966; Szocialista Kultúráért 1977; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1978; Janus Pannonius-díj 1984; Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt 1992; Pécs Megyei Jogú Város Millecentenáriumi Díja 1996.
M.: Lengő fényhidak, v. [Makay Idával és Bertók Lászlóval], 1964; Sárkányok és fűzfák, v., 1967 {tűzfák*ÚMIL}; A Kőliliom vára, elbeszélő költemény, 1970; A láng örömei, v., 1972; Az irgalom ágai, v., 1974; Bárány és holló, v., 1975; Lepkekirály, gyv., 1975; A forrás lányai, v., 1977; Röptető, gyv., 1979; Teremtmények találkozása, v., 1980; Naptollú vándor. Válogatott versek, 1981; Gyolcsba ölelő, v., 1984; Barangoló, gyv., 1987; Szelidíteném a világot, v., 1988; Sarkig tárt élet, v., 1994.
[KKMGY,KMIK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL]
(Bp., 1926. júl. 7.): történész.
A történelemtud. kandidátusa 1959, doktora 1970; Akadémiai Díj 1973.
M.: Magyar újjászületés. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása (1944. október-1945. április), 1954; Egyház és politika 1890-1918. Katolikus egyházi körök politikai szervezkedései Magyarországon, 1960; Magyarország az első világháborúban 1914-1918, 1964 [angolul 1989]; Az 1867-es kiegyezés, 1967; Szarajevótól a háborúig, 1914. július, 1975; Az első világháború, 1980; A Habsburg-monarchia alkonya. Osztrák-magyar dualizmus 1867-1918, 1985 [németül 1990]; Trianon és a kisebbségvédelem. A kisebbségvédelem nemzetközi jogrendjének kialakulása 1918-1920, 1989 [angolul 1991]; A trianoni békekötés, 1920. A párizsi meghívástól a ratifikálásig, 1990; Háború és békekötés 1914-1920, 1991; Trianon and the protection of minorities, 1992; Nemzet és kisebbség Eötvös József életművében, 1995.
GALÁNTAI ZOLTÁN [álnév: Pseudo-Stifter, Adalbert; W. Hamilton Green]
(Dunaújváros, 1964. aug. 12.): író.
M.: A világgépezet, fant. r., 1991; A kristálykő bajnoka. A hemorion, fant. r., 1992; Nyárutó, r., [álnéven], 1992; Őszbirodalom, elb.-ek, 1994; Légy boldog az Interneten. Kalauz kezdőknek [Komáromy Gáborral], 1995; Marscsatornák, idegen világok, angyalok, földönkívüliek. A földönkívüli élet kutatásainak története, 1996; Abyss, fant. r., 1997; A cspkodószárnyas repülőgépek története, 1997; Légy boldog a Weben [Komáromy Gáborral], 1997; Renegátok. A kardok könyve, fant. r., 1997; Web page saját kezűleg [Komáromy Gáborral], 1997; Renegátok, 1997; Mars 1910, sci-fi r., 1997.
(Győr, 1940. nov. 30.): művészettörténész.
Akadémiai Díj 1989; A művészettört.tud. doktora 1990.
M.: Program és műalkotás a 18. sz. végén, 1971; "Kössünk kardot az pogány ellen". Török háborúk és képzőművészet, 1986; Magyarországi reneszánsz és barokk, szerk. [társszerző] 1975; A művészet története Magyarországon a honfoglalástól napjainkig [társszerző], 1983; Erdélyi viseletkódex a XVII. századból [társszerző], 1990; Collectanea Tiburtiana. Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére, szerk. [Herner Jánossal és Keserű Bálinttal], Szeged, 1990; The Baroque in Central Europe. Places, Architecture and Art [társszerző], 1993.
GÁLDI LÁSZLÓ [eredeti név: Göbl]
(Miskolc, 1910. máj. 23.-Bp., 1974. febr. 5.): nyelvész, irodalomtörténész, szótáríró.
Az MTA tagja 1942-49, tanácskozó 1949, tagsága visszaállítva 1989; A nyelvtud. doktora 1954.
M.: A szomjúság balladája, v., Arad, 1934; Le mètre et le rythme, Párizs, 1937; Le romanisme Transdanubien, Róma, 1937; Contributions à l'étude des lexiques latins-hongrois du moyen âge, 1938; Les mots d'origine néo-grecque en roumain à l'époque des Phanariotes, 1939; Az erdélyi román nyelvújítás, 1943; La culture hongroise en Transsylvanie, 1944; Samuil Micu-Klein: Dictionarium Valachico-Latinum [1801], kiad., bev., 1944; Noms des lieux d'origine romane en Hongrie, Leuven, 1951; A magyar szótárirodalom a felvilágosodás korában és a reformkorban, 1957; Szenczi Molnár Albert zsoltárverse, 1958; Ismerjük meg a versformákat, 1961; Stilul poetic al lui Mihai Eminescu, Bk., 1964; Magyar-spanyol, Spanyol-magyar kéziszótár [főmtárs Katona Lóránt, Király Rudolf, Maria Lourdes Arconada], 1969; Introducere în istoria versului românesc, Bk., 1971; Contributions à l'histoire de la versification roumaine. La prosodie de Lucian Blaga, 1972; Introducere în stilistica literară a limbii române, Bk., 1976; Magyar-orosz kéziszótár [Hadrovics Lászlóval], 1989; Magyar-orosz nagyszótár I-II., Orosz-magyar nagyszótár I-II. [Hadrovics Lászlóval], 1989;
Műford.: Műfordítások, v., Arad, 1928; L. Rebreanu: Lázadás, r., 1945; I. Teodoreanu: Ködös határ, r. [La Medeleni c. trilógia I. köt.], 1966; I. Teodoreanu: Utak, r. [La Medeleni c. trilógia II. köt.], 1968; I. Teodoreanu: Szélvészben, r. [La Medeleni c. trilógia III. köt.], 1970.
(Marosvásárhely, Maros-Torda vm., 1942. ápr. 28.): író, szerkesztő, irodalomtörténész. [ROM]
A Ro. Ifjúsági Szervezet Irodalmi Díja 1974; Csokonai-díj 1996; Arany János-jutalom 1997.
M.: Szülőföldön, világszélen, riportok, Bk., 1974; Marad a láz? tizenegy interjú, Bk., 1977; Találkozásaink, irod. publicisztika, Bk., 1989 { Találkozások* KKACs}.
[ROMIL,KMIK,KK96,ÚMIL,KKACs,RMKK]
(Marosvásárhely, Maros-Torda m., 1933. nov. 30.): író, kritikus, szerkesztő. [ROM]
A RSzK Csillaga Érdemrend 4. fokozata 1968; Pro Cultura Hungarica 1993.
M.: Írók, könyvek, viták, cikkek, tan., Mvh., 1958; Szentimrei Jenő: Versek, vál., előszó, Bk., 1963; Az írás értelme, esszék, tan., kritikák, Bk., 1977; Prospero szigetén, színházi kritikák, Bk., 1988.
[MIL,ROMIL,KMIK,ÚMIL,KKACs,RMKK]
(Nagyszeben, 1915. júl. 13.-Bp., 1988. júl. 23.): nyelvész. [ROM/MO]
A nyelvtud. doktora.
M.: A kalotaszegi Magyarbikal népnyelvének névszótövei, Kvár, 1943; Keresztneveink becéző alakjai a Borsavölgyén, Kvár, 1944 {1943*ROMIL,MÉL4} Huszonöt lap "Kolozsvár és vidéke népnyelvi térképé"-ből [Márton Gyulával és Szabó T. Attilával], Kvár, 1944; Mai magyar nyelv I-III., egyet. jegyz. [Szabó Zoltánnal], Kvár, 1957-58; Helyesírási tájékoztató [Kelemen Bélával, Márton Gyulával és Szabó T. Attilával], Bk., 1969; A mai magyar nyelv kézikönyve [Balogh Dezsővel és J. Nagy Máriával], Bk., 1971; Nyelvi forma - nyelvi érték. Alak- és mondattani elemzések, Bk., 1972; Torjai szójegyzék [Nemes Zoltánnal és Márton Gyulával], Sepsiszentgyörgy, 1974; Anyanyelvünk művelése, cikkek, tan.-ok [Murádin Lászlóval], Bk., 1975; Magyar helyesírási szótár [Balogh Dezsővel, Kelemen Bélával és Szabó T. Attilával], Bk., 1978; Székely nyelvföldrajzi szótár [Márton Gyulával], 1987; A moldvai csángó nyelvjárás atlasza, 1-2., szerk. [Márton Gyulával, Szabó T. Attilával], 1992.
(1928): műfordító, költő.
Műford.: A. Sz. Puskin: Jevgenyij Anyégin. Verses r., [teljes, gondozott szöveg, s. a. r. Gránicz István], 1992; Társalgás Géniusszal. A XIX. századi orosz líra klasszikusai, 1995; Furcsa szerelem. XVIII., XIX., XX. századi orosz líra, Békéscsaba, 1997.
(Ménfőcsanak, 1930. aug. 27.-Ménfőcsanak, 1989. máj. 20.): író.
JA-díj 1962, 1969, 1976; SZOT-díj 1970; Kossuth-díj 1978.
M.: Egy kosár hazai, elb., 1953; Félúton, r., 1961; Ott is csak hó van, elb., 1961; Öt lépcső felfelé, elb., 1965; Kegyetlen sugarak, riportok, 1966; Fiú a kastélyból - Aknamező, elb., tv-játék, 1968; Inkább fájjon, elb., tv-játék, 1969; Nádtetős szocializmus, szociogr., 1970; Kinek a törvénye, elb., 1971 [bolgárul: Szófia, 1980]; Pókháló, kisr., 1972; A főügyész felesége, d., 1974 [bemutató: Kecskeméti Katona József Színház, 1970]; Bizonyíték nincs, elb., 1975; A vesztes nem te vagy, elb., 1976; A közös bűn, r., 1976; A közös bűn, irod. forgatókönyv [Mihályfi Imrével], 1978; Közel a kés, elb., 1978; Úszó jégtábla, hangjátékok, 1978; Törvényen kívül és belül, két kisr., 1980; Ez a hét még nehéz lesz..., kisr.-ek, 1981; Cogito, vál. elb., 1981; Idegen a faluban, vál. kisr. és elb., Bk., 1984; Vidravas, r., 1984; Magyar karrier, irod. forgatókönyvek, 1986; A törvény szövedéke, riportok, 1988; Fogódzó nélkül, vál. elb., 1994.
[MIL,KK3-4,ÚML7-8,MIB8,ÚMIL,MÉL4,KMIK]
(Gyula, 1930. febr. 10.-Bp., 1981. márc. 5.): író, dramaturg.
JA-díj 1951; posztumusz: Az 56-os Forradalom Emlékérme 1991.
M.: Erős János, mesejáték, 1954 [bemutató: Úttörő Színház, 1951]; A királyné szoknyája, mesék, 1955; Szabadsághegy, József Attila Színház, 1956; A tűz balladája, Bartók Gyermekszínház, 1967; Válás Veronában, d. [betiltották]; Szúnyogok és nemeskócsagok, elb.-ek, 1981.
Műford.: H. Hesse: Narziss és Goldmund, r., 1963; F. Pohl: Az öröklődés alapjai, 1963; J. Paul: Gyámoltalan hősök, vál. írások [Kászonyi Ágotával, Póka Endrével], 1966; H. Böll: Egy szolgálati út vége, r., 1968; F. Kafka: A császár üzenete, vál. elb. [Eörsi Istvánnal], Szentendre, 1995; H. Hesse: Narziss és Goldmund, r. [új kiad. Bp., 1996].
Színházi bemutatók: Erős János, mesejáték, Úttörő Színház, 1951; Daliás idők, Miskolc, 1983; Szabadsághegy [1956], Veszprém, 1990.
[MIL,MÉL4,MIB8,ÚMIL,KMIK,OSZKK]
(1968): író.
IBBY-díj 1993.
M.: Diák Murphy, avagy a problémák kezdete nem esik egybe a felnőttkor kezdetével [... Bálint Györgyi illusztrációival], 1991.
[MNBCD]
(Nagyvárad, Bihar vm., 1917. ápr. 4.): író, irodalomtörténész. [ROM]
A Ro. Akadémia levelező tagja; Az RSzK Csillaga Érdemrend 3. fokozata 1966; A Ro. Írószövetség díja 1975; A Hét c. folyóirat nívódíja 1994; Pulitzer-emlékdíj 1996; Aranytoll 1996; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1998.
M.: A romániai polgári szociológia, tan., Bk., 1958 [románul: Bk., 1965]; Idealul prometeic, Bk., 1970, magyarul: A humanizmus viszontagságai, Bk., 1972; Gîndirea sociologică din România [Miron Constantinescuval és Ovidiu Bădinaval], Bk., 1973; A tudomány helye és szerepe művelődésünkben, Kvár, 1973; Antonio Gramsci: A gyakorlat filozófiája, vál., előszó, Bk., 1974; Tegnapi és mai önismeret, Bk., 1975 {1976*ÚMIL}; Nemzetiség, erkölcs, értelmiség, tan., 1978; Dimensiunile convieţuirii, tan.-ok, Bk., 1978; Vasile Goldiş: Válogatott írások, vál., előszó, Bk., 1978; C. Dobrogeanu-Gherea: A kritikáról, összeáll., előszó, Bk., 1978; Pandora visszatérése. A reményről és a méltóságról {személyről...*KMIK}, esszé, Bk., 1979; Az erkölcs dilemmái, esszék, Kvár, 1981; Mikó Imre: Változatok egy témára, előszó, szerk., 1981; A sajátosság méltósága, esszék, 1983; Az ezredforduló kihívása, Bk., 1986; Kelet-európai írástudók és a nemzeti-nemzetiségi törekvések, 1987; A nacionalizmus színeváltozásai, Nagyvárad, 1994; Számvetés. Huszonhét év a Korunk szerkesztőségében, Kvár, 1995 {1996*ROMIL}; J. Gabel: Jobboldali és baloldali zsidóellenesség, vitairat, 1995.
[MIL,ROMIL,KMIK,KK94,KK96,ÚMIL,HungÉrt1990-93,K-L,RMKK,KKACs]
GÁLL ERZSÉBET [Gállné Keresztes Erzsébet]
(Gyulafehérvár, 1928. szept. 3.): műfordító. [ROM]
M.: Az orosz nyelvtan kézikönyve, egyet. tankönyv, szerk., társszerző, Bk., 1956.
Műford.: B. Tartakovszkij: Felsőosztályosok, ifj. r., Bk., 1953; I. Kratt: Az útmutató, elb.-ek [Kós Károllyal], Bk., 1954.
[ROMIL]
(Bp., 1931. dec. 28.-Bp., 1982. okt. 20.): író.
JA-díj 1967, 1976; SZOT-díj 1969; A HM Nívódíja 1976; Kossuth-díj 1978.
M.: Garabonciás diák, elbeszélő költemények, verses mesék, Pécs, 1954; Patkánylyuk, kisr., elb., 1961; Kétpárevezős szerelem, elb., 1962; Csapda, r., karcolatok, 1966; Rohanók, elb., kisr., rádiókomédia, 1968; A napimádó, r., 1970; Az öreg, r., 1975; Április bolondja, kisr., 1976; A ménesgazda, kisr., 1976; A nagy kaland, rádiójáték, 1980; Vaskor, elb., 1980; Hullámlovas, esszék, 1981; Kalendárium, elb., 1982; Karcolgatunk, elb.-ek, kisr., 1982; Éjszakai csöngetés, önéletrajzi írások, 1984; Nő a Körúton, d., Nyíregyháza, 1986.
[MIL,MÉL4,ÚML8,KK3-4,MIB8,ÚMIL,KMIK]
(Nagykároly, Szatmár m., 1920. júl. 2.-Kolozsvár, 1960. febr. 22.): ifjúsági író. [ROM]
A homokvár, Bk., 1952; Babaház, gyr., Bk., 1954 {1985*ROMIL}; A dicsekvő egér, Bk., 1955; Tarka könyv, mese, jelenet, játék, Bk., 1957.
Műford.: A. G. Vaida: A vörös diák, Bk., 1951; O. Pancu-Iaşi: Egy apának két fia, Bk., 1956.
(Bp., 1962. márc. 12.): költő, író.
A Karinthy Frigyes pályázat I. díja 1987.
M.: Elfelejtett utazás, v., 1990.
[ÚMIL]
(Tokod, 1926. nov. 9.): orientalista.
Az irodalomtud. kandidátusa 1962.
M.: Világjáró magyar irodalom. A magyar irodalom Kínában, 1968.
Műford.: Ho Csing-cse-Ting Ji: A fehérhajú lány, d., 1961.
(Udvard, 1888. szept. 23.-Székesfehérvár, 1977. ápr. 19.): egyháztörténész.
M.: A clunyi reform hatása Magyarországon, 1931; A Pázmáneum alapítása és a Szentszék, Róma, 1935; Epistolae ineditae. Harminckilenc kiadatlan Pázmány-levél, 1936; Borromeo Szt. Károly hatása Magyarországon, 1937; Marnavics Tomkó János boszniai püspök magyar vonatkozásai, 1940; A magyar katolikus restauráció misszionáriusa, 1946.
(Kolozsvár, 1949.): író (orvos). [ROM, 1990-től MO]
M.: Kemény nap - avagy egy körorvos naplójából, elb., Miskolc, 1995.
[MNBCD]
(Siklós, 1946. júl. 8.): műfordító (tanár).
Wessely László-díj 1983; Az Európa Kvk. Nívódíja 1984, 1985; Jugoszláv Zászlórend ezüst csillaggal 1988.
M.: Fejezetek Pécsvárad történetéből [Gállos Ferenccel], Pécsvárad, 1988.
Műford.: C. Kosmac: Ballada a trombitáról meg a felhőről, 1975; K. Kovic: Verseny, r., 1976; C. Zlobec: Testvérem, a szent, r., 1977; F. Bevk: A föld sója, r., 1979; I. Cankar: Egy idealista élete, r., 1981; V. Zupan: Menüett gitárra, r., 1982; L. Kovacic: A valóság, r., 1983; D. Jancar: A gályarab, r., 1985; Szlovén népmesék, vál., szerk., 1987; A hódító. Mai szlovén drámák, 1989; E. Kocbek: Félelem és bátorság, r., 1989; M. Pavic: A tüsszögő ikon [Bojtár B. Endrével], Pécs, 1991; Az eltört korsó. Válogatás a legújabb szlovén esszéirodalomból, előszó, társford. [Reiman Judittal], 1992; T. Salamun: Póker, v. [Csordás Gáborral], Pécs, 1993; S. Drakulic: Balkán expressz. Képek a délszláv háborúból, 1995; A. Debeljak: A csend szótára, v., Pécs, 1996; D. Jancar: Kaján vágyak, r., 1997; D. Jancar: Az angyal pillantása, elb. [Körtvélyessy Klárával], Pécs, 1997.
[KKH]
(Péterréve, 1947. aug. 19.): újságíró. [JU]
M.: Földéhség. Szociográfiai portrék, Újvidék, 1996; Az élet poklában, vallomások, Újvidék, 1997.
(Bp., 1885. dec. 17.-Bp., 1954. aug. 23.): irodalomtörténész.
Az irodalomtud. kandidátusa 1952.
M.: Csokonai, 1909; Szentjóbi Szabó László összes költeményei, kiad., 1911; Legrégibb bibliafordításunk, 1926; A Dunántúl a két Kisfaludy költészetében, 1927; Kisfaludy Sándor munkái, kiad., 1931; Amadé László versei, kiad., Pécs, 1937; Bessenyei György életrajza, 1951; Mikes Kelemen, 1954; Kármán József, 1954; Szentjóbi Szabó László, 1955.
Műford.: Szt. Gellért legendája, 1928 [hasonmás kiad. Makó, 1996].
(Pécs, 1927. okt. 31.-Bp., 1988. ápr. 22.): író, kritikus, szerkesztő.
Gábor Andor-díj 1982; JA-díj 1983; IRAT-nívódíj 1989.
M.: Társtalanok, írói arcképek, Pécs, 1957; Bajor Gizi játékai, életrajzi esszé, 1971; Öltözőtükör, interjúk, 1971; Csortos Gyula, életrajzi esszé, 1972; Egy hipochonder emlékiratai, önéletrajzi r., 1974; A besurranó szerkesztő, tan., naplójegyzetek, 1976; 12+1 fő. Szabálytalan arcképek, 1978 {12-1 fő*KMIK}; An-tan-té-nusz, karcolatok, elb., 1979; Nézzük a tévét, karcolatok, 1979; Maradjatok reggelig, elb., visszaemlékezések, 1982; Páternoszter, esszék, portrék, 1983; Hulló karácsonyfák, elb., hangjátékok, 1984; Este 7 után. Kérdező kritikák és mulatságos bírálatok, 1985; Pasziánsz, karcolatok, 1985; Záróra a Darlingban, irod. emlékezések, 1986; Csúnya nők dicsérete, elb.-ek, tárcák, 1988; Személyleírás, vál. elb., 1990.
[MIL,MÉL4,MIB8,ÚMIL,KMIK,MNBCD]
(1946): műfordító.
Az Európa Kvk. Nívódíja 1987.
Műford.: A. Gerskovics: Az én Petőfim. Cikkek és tanulmányok [másokkal], 1979; V. Kozko: Az ítélet napja, r., 1981; F. Hoyle: Androméda, tud. fant. r., 1981; A. Abbott, Edwin: Síkföld, tud.-fant. r., 1982; S. Mahevarananda Paramhansa: Jóga, 1984; A. Goldman: Elvis [s. a. r. Révbíró Tamás], 1985; Válogatás A. E. van Vogt regényeiből és novelláiból [összeáll. és szerk. Kuczka Péter, ford. másokkal], 1985; G. Durrell: A hahagáj, r., 1987; D. Osborn: Vadászidény, r., 1988; A. Vampilov: Drámák [ford. Elbert Jánossal, Enyedy Györggyel, vál. Kovács Léna, az utószót Tarján Tamás írta], 1988; A. Brookner: Tóparti szálloda, r., 1988; J. Brunner: Teljes napfogyatkozás, tud. fant. r., 1989; H. Robbins: Kalandorok, r., 1990; F. Forsyth: A negyedik jegyzőkönyv, r., 1990; J. Wyndham: A triffidek napja, fant. r., 1990; J. Collins: Kockázat, r., 1991; J. Collins: Vad játszma, r., 1991; N. Shute: Az utolsó part. Katasztrófa-utópia, amely még megtörténhet, r., 1991; L. Deighton: Isten veled, Mickey Mouse! Regény légiharcokról, bátorságról és szerelemről, 1991; J. R. R. Tolkien: A szilmarilok, r., elb., 1991; J. Collins: Főnökasszony, r., 1992; C. S. Gardner: Batman visszatér [a történetet kitalálta Daniel Waters és Sam Hamm], 1992; A. D. Foster: Erőpróba, fant. r., 1992; M. J. Sullivan: Az elnöki hálószoba titkai. Amerikai elnökök szerelmi kalandjai Washingtontól és Jeffersontól Kennedyig és Johnsonig, 1992; Láng György: Konyhai különlegességek és képtelenségek. Mulatságos, hasznos, létfontosságú, fölösleges, meglepő, meghökkentő, megvilágosító és teljesen kézenfekvő tények, talányok és titkok gyűjteménye, 1992; B. Dale, J. Roeber: Kismamatorna, 1992; A. McCaffrey: Pegazus nyergében, r., 1993; I. Shaw: A jótevő, r., 1993; J. Collins: Végzetes szenvedély, r., 1993; V. C. Andrews: Anya és lánya, r. [folyt.: Apa és lánya ; Sötét angyal; Kárhozottak; Az éden kapuja], 1993; J. Dever: Menekülés a sötétségből, r., 1993; D. Steel: Erőszakkal vádolva, r., 1993; R. A. Heinlein: Angyali üdvözlet, fant. r., 1993; Halász Zoltán: Gundel 1894-1994 [Láng György angol nyelvű szövegét ford.], 1993; Szepes Mária: A tarot bölcsessége. A huszonnégy dimenziókapu [a jóslásra vonatkozó részeket írta], 1994; I. Shaw: Amerikai história, r., 1994; M. Polden-B. Whiteford: Baba-mama torna. Féléves fitness-program a mamának és a babának, 1994; R. Ludlum: A Skorpió illuzió, bűnügyi r., 1994; J. Collins: Hollywoodi pánik, r., 1994; R. Davies: Mit mond az arc? [a magyar kiegészítést kész. Tarr József], 1994; A. McCaffrey: Pegazus nyergében, fant. r., 1994; H. P. Lovecraft: Eryx falai közt, fant. elb., Szeged, 1995; G. Brown: A világ legnagyobb rejtélyei, 1995; J. Freemann: A fényképezés enciklopédiája. A tökéletes képekért [1995]; S. Sheldon: Halványuló csillagok, r., 1995; F. P. Piercy-N. M. Lobsenz: Ne nyissunk vitát!, 1995; S. Plath: Az ötvenkilencedik medve, elb., 1996; J. Fielding: Most ne sírj, bűnügyi r., 1996; J. Graham: Az alkoholizmus titkos története, 1996; D. Steel: Erőszakkal vádolva, r., 1996; J. Collins: Vendetta : Lucky bosszúja, r., 1996; J. Collins: Kockázat, r., 1996; J. Collins: Hollywoodi férjek, r., 1996; C. Abraham: Az Onedin család, 1-3. [Kiss Marianne-nal], r., 1997; A. Ripley: Isteni szerelem, r., 1997; R. Thomas: Bűntudat, r., 1997; A. Malone: Hollywoodi pletykák, r., 1997; R. Ludlum: A szenátor, r., 1997; D. Osborn: Vadászidény, r., 1997.
[MNBCD]
GÁLY OLGA, L. [Lőrinczné, írói neve: Pócz Olga, G. Pócz Olga, Gály Olga]
(Losonc, 1921. febr. 10.): költő, műfordító, szerkesztő. [Szlovákia]
A Szlovák Irodalmi Alap Díja 1976, 1983; A Szlovák Irodalom Fejlesztésében Szerzett Érdemekért Érem 1986.
M.: Hajnali őrségen, v., Pozsony, 1953 {Hajnal őrségben*MIB8}; Halkan szólok, v., Pozsony, 1967; Tiszta vászon, v., Pozsony, 1976; Szívdobogás, v., Pozsony-Bp., 1981; Ördöglakat. Lőrincz Gyula ifjúsága, emlékirat, feldolg., Pozsony, 1990.
Műford.: M. Lajčiak: Ének a nagy barátságról, elb. költemény, Pozsony, 1952; P. Jilemnický: Cukor, r., Pozsony, 1953; I. Vaňková: Lányokkal négyszemközt, ifj. r., Pozsony, 1965; A. Bartlová: Első munkáselnökünk, Pozsony, 1976; A. Hykisch: Mesterek kora, tört. r., Pozsony, 1981; M. Kapek: Micsoda gól, Pozsony, 1987; A. Wetzler: Jelentés a pokolból, Dunaszerdahely, 1993.
[MIL,KMIK,KKKP:625,MIB8,ÚMIL,OSZKK,CSMIL]
(Hódmezővásárhely, 1903. jún. 18. {okt. 12. MÉL3}-Hódmezővásárhely, 1974. jún. 3.): költő, művészettörténész.
M.: A nagy törvény mentén, v., Hódmezővásárhely, 1934; Akéla búcsúdala, vál. v., Hódmezővásárhely, 1994.
(): szerkesztő.
M.: Jókai Mór: De kár megvénülni! r., s. a. r., 1992; Jókai Mór: Enyim, tied, övé, 1-2., r., s. a. r., 1992; Jókai Mór: A janicsárok végnapjai, r., s. a. r., 1992; Arany János összes költeményei, 1-5., szerk. [1. Kisebb költemények, 1839-1859; 2. Kisebb költemények. 1860-1882; 3. Költői beszélyek és beszélytöredékek; 4. Toldi szerelme; 5. Az elveszett alkotmány] 1992-1993; Eötvös József: Az 1848-iki forradalom története, kritikai kiad., s. a. r., 1993; Jókai Mór: Akik kétszer halnak meg, 1-2., r., s. a. r., 1993; Jókai Mór: Szegény gazdagok, 1-2., r., s. a. r., 1993; Jókai Mór: A kiskirályok, 1-2., r., s. a. r., 1994; Jókai Mór: A mi lengyelünk, 1-2., r., s. a. r., 1994; Egyfelvonásosok. Válogatás a XIX. és a XX. századból, s. a. r., 1995; Jókai Mór: Erdély aranykora, r., s. a. r., 1995; Jókai Mór: A fehér rózsa. Regények, s. a. r., 1995; Jókai Mór: Felfordult világ, r., s. a. r., 1995; Jókai Mór: Görögtűz, r., s. a. r., 1995; Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán, 1-2., r., s. a. r., 1995; Jókai Mór: Egy magyar nábob, 1-2., r., s. a. r., 1995; Jókai Mór: Török világ Magyarországon, 1-2., r., s. a. r., 1995; Jókai Mór: A varchoniták. Kisregények, s. a. r., 1995; Eötvös József: A karthauzi, r., s. a. r., 1996; Jókai Mór: Egy az Isten, 1-2., r., s. a. r., 1996; Jókai Mór: Egy hírhedett kalandor a XVII. századból, r., s. a. r., 1996; Jókai Mór: A históriai tarokkparti és más hátrahagyott írások, s. a. r., 1996; Jókai Mór: A lélekidomár, 1-2., r., s. a. r., 1996; Jókai Mór: Rab Ráby, 1-2., r., s. a. r., 1996; Jókai Mór: Szomorú napok, r., s. a. r., 1996; Eötvös József könyvtára - Die Bibliothek von Joseph Eötvös, szerk., bev. tan. [kétnyelvű katalógus], 1996; Jókai Mór: Életemből. Igaz történetek, örök emlékek, humor, útleírás, s. a. r., 1997; Jókai Mór: Fráter György, tört.-i r., s. a. r., 1997; Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora, 1-2., s. a. r., 1997.
(Bp., 1904. júl. 17.-Párizs, 1966. máj. 9.): író, újságíró, műfordító. [FRO]
Árpád-aranyérem 1962.
M.: Anthologie des conteurs hongrois d'aujourd'hui, szerk., ford. [M. Largeaud-val], Párizs, 1927; La Hongrie nouvelle, tan., Párizs, 1946; Saint-Boniface et ses Juifs [Nathalie Garával], r., Párizs, 1946, [dánul: Koppenhága, 1949]; Anthologie du la poésie hongroise de XII siècle à nos jours, szerk., Párizs, 1962; Hommage à Gyula Illyés, szerk., Párizs {Brüsszel-Washington*Borbándi}, 1963 [angolul: Washington, 1968]; Hommage à Lajos Kassák, szerk., Brüsszel, 1963; Une minorité méconnue: les Hongrois de Transylvanie, tan., Párizs, 1964; Az ismeretlen Illyés, tan., Washington, 1965; Gyula Illyés, francia szöveggyűjt., szerk., Párizs, 1968.
[MIL,MÉL1,ÚMIL,Borbándi,KMIK,MEIL]
(Bp., 1956. júl. 17.): író, költő, műfordító.
Kaser-díj (Ausztria) 1990; A Jövő Irodalmáért Díj 1989; Füst Milán-jutalom 1991; IRAT-nívójutalom 1993; Alföld-díj 1994; Déry Tibor-díj 1994; Krúdy Gyula-díj 1998.
M.: Plasztik, elb., 1985; A terület visszafoglalása a madaraktól, v., 1986; Tartsd szemed a kígyón!, 1989; Nincs alvás!, elb. és szatírák, 1992; Bálnák tánca, három színpadi játék, 1994; Mintha élnél, kisr., Pécs, 1995.
[JAKL,KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL]
(): memoáríró, pszichiáter. [Izrael]
M.: Az ördög vigyorgott a lángokból, emlékirat, Pécs, 1995.
(Nagykálló, 1920. jan. 22.): filmtörténész, szerkesztő.
Az irodalomtud. kandidátusa 1967 {1963*ÚMIL}.
M.: Emberábrázolás a dokumentumfilm eszközeivel, 1967; A magyar dokumentumfilm története, 1969; A magyar film a Tanácsköztársaság idején, szerk., 1969; A Tanácsköztársaság filmművészete, 1977.
[ÚMIL]
(Bp., 1929. jan. 27.-Bp., 1987. szept. 9.): költő, író, műfordító, kritikus.
JA-díj 1959, 1963, 1979; Kossuth-díj 1965; Pro Arte aranyérem 1970; SZOT-díj 1973; A Munka Érdemrend arany fokozata 1975; Radnóti Biennálé díja 1981; A Szépirodalmi Kvk. Nívódíja 1981; Szocialista Hazáért Érdemérem 1982.
M.: Zsúfolt napok, v., 1956; Ének a gyógyulásért, v., 1958; Emberi szertartás, v. és versford., 1960; Mediterrán ősz, v., 1962; Magyar versek könyve, összeáll. [Kormos Istvánnal], 1963; Artisták, v., 1964; Nyárvég, vál. v., 1965; Eszköz és eszmélet, esszék, tan., 1965; Kedd, v., 1966; Szabad-kikötő, vál. versford., 1966; Kis csodák, v., 1968; Anyaföld, vál. v., 1968; Meghitt találkozások, esszék, vallomások, 1969; Írás a falon, v., 1969; Orpheus átváltozásai, verses játék, 1970; Márciusi nyár, indiai útinapló versekkel, 1971; Ablakban a nap, v., 1972; A szenvedély évszakai, összegyűjt. v., 1973; Elférünk a földön, tan., 1973; Váci Mihály válogatott versei, vál., szerk., 1974; Elégiák évada, v., verses hangjáték, 1974 [bolgárul: Szófia, 1975]; A lebegő Atlasz, d., 1975; Ölelkezők (Moszkva és Budapest versekben és képekben) [Gink Károly és Mihail Trahman fotóival], 1975; Visszfény, v., 1976; Bizalom, vál. v., 1977 {1976*KMIK}; A kék sziget, v., Békéscsaba, 1979 {1977*KMIK}; Szélcsönd és újra szél, v., 1978; A viszályokon át, esszék, kritikák, 1979; Meghitt beszélgetések, interjúk, 1980; Jégkorszak után, v., 1980; Simon István válogatott versei, vál., szerk., 1980; Indián nyár, v., 1981; Végtelen meg egy, vál. v., 1981; Delfin és medúza, v., 1982; Kelet-nyugati kerevet, üzbég-örmény útinapló versekkel, 1984; Legszűkebb hazám, v., 1984; A megtartó költészet - prózában, esszék, kritikák, visszaemlékezések, 1985; A lady lovagja, történetek, 1986; A tiszta zengés, v., verses színmű, 1986; Doktor Valaki tévelygései, v., 1988; Zápor és aszály, kései és hátrahagyott v., 1988.
Színházi bemutatók: Mélyvíz [Mándy Ivánnal], Petőfi Színház, 1961; Rapszódia az elragadtatásról, Irodalmi Színpad, 1965.
Műford.: V. Nezval: Az éjszaka költeményei, v. [Eörsi Istvánnal], 1966; A. A. Voznyeszenszkij: Oza, v., 1967; H. M. Enzensberger: Vallatás éjfélkor, v., 1968; A. A. Voznyeszenszkij: Tükör-világok, v., [Rab Zsuzsával], 1970; Napkeltenyugta, v., 1976; A. F. Faiz: Két szerelem, v., 1979; R. I. Rozsgyesztvenszkij: Szomjúság, v., 1979; N. Trai: Írás egy kardon, v. [Barna Imrével, Tandori Dezsővel], 1980; H. M. Enzensberger: A Titanic pusztulása, v., 1982; S. Spender: A kettőzött szégyen, v., 1986;
[MIL,MÉL4,KK3-4,MIB8,ÚML,ÚMIL,KMIK,OSZKK]
(Nagyölved, 1915. szept. 12.): költő, műfordító. [Szlovákia]
M.: Kibontakozás, v., Bács-Petrőc, 1944; Életem huszadik őszén, v., 1944; Májusi eső, v., 1944; Csordulatig, v., Békéscsaba, 1946; Lángoló erdők, v., Békéscsaba, 1947; Mesekirály, Békéscsaba, 1948; Pannónia ékkövénél, v., Siófok, 1970; Miserere, v., 1975; Euterpé védelmében, 1977; Az Izisz-emlők himnuszából, v., 1977; Bakonyi zászlóalj, v., 1980; Pectore forti - Elszánt szívvel, v., Siófok, 1980; Róma-dicsérő, v., 1984; Végvári gyaloghadnagy, v., 1987; Dunavölgyi jeremiád, 1991; Májusi dal Anakreonnal. Balatoni versek, 1992; A szülőföld zsoltára, v., 1992; Tiszta lelkek zendülése. A budapesti felkelésre 1956, v., 1992; Erkélyközi tárgyalások avagy Egy, a serdülésen szerencsésen átesett poéta rejtett rigmusai, v., magánkiad., 1994; Pompéji katona. Költő az önkényuralom idején (1948-1955) avagy koporsóból kimentett versek, magánkiad., 1994; A helytartók gyávasága. Ignavia propraetorum, latin-magyar, v., 1994; Hazai Rodostó. Vallomások a látóhatár teljes elsötétülése idején, v., magánkiad., 1995; Ébressz kürtös virradatkor, vál. v., 1995; Kankalin tűzesőben, v., magánkiad., 1995; Léted irgalmas kelyhe, v., 1995; A lélek őrtüzeivel. A poézis vergődése az önkényuralom alatt, v. 1952-1996, magánkiad., 1996; Sebet kapott a Föld szíve. A természet- és a környezetvédelem könyve (1953-1996), 1996; A száműzött krónikás, v., 1997.
(Palics, 1916. júl. 5.-Szabadka, 1996. máj. 3.): költő. [JU]
M.: Múltak és távolok, v., Szabadka, 1970.
(Szabadka, 1897. febr. 14.-Szabadka, 1987. febr. 7. {febr. 2. MÉL4}): színművész, rendező. [JU]
A Szerb Népköztársaság Állami Díja 1950; Sterija-díj 1981.
M.: A színjátszók kézikönyve, Újvidék, 1950; A színjátszás művészete, Újvidék, 1950; A színpadi beszéd, Újvidék, 1952; Az ekhósszekértől a forgószínpadig. A szabadkai magyar színjátszás története, Újvidék, 1953; A kulisszák világában. Önéletrajz, Szabadka, 1970; Színészarcképek, Újvidék 1971; Festett világ. Színészek és szerepek, Szabadka, 1977.
[MSZL,MÉL4]
(Miglészpataka, 1932. aug. 25.): irodalomtörténész, műfordító. [Szlovákia]
Az irodalomtud. kandidátusa 1987; A Szlovák Irodalmi Alap műfordítói díja 1980.
M.: A magyar felvilágosodás és a reformkor irodalma (1772-1848) I., egyet. tankönyv, Pozsony, 1960.
(Temesvár, Temes vm., 1907. jan. 22.-Frankfurt am Main, 1979. júl. 7.): újságíró. [Ausztria, NO, 1933-tól Svájc, ROM, 1969-től NO]
Mikszáth Kálmán-díj 1938.
M.: A D-terv, rip. [Déznai Viktorral], Pozsony, 1938; Az ember jó, r., Temesvár, 1946.
GÁRDOS MARISKA [Pintér Györgyné]
(Nagyberény, 1885. máj. 1.-Bp., 1973. jan. 23.): író, újságíró.
M.: Az igazság: az élet, tan., Kvár, 1906; Kilenc hónap, elb., 1917; A jó Lujza, r., 1936; Trier legszebb leánya, r., 1938; A nő a történelem sodrában I-III., 1939-40, 1942; Szállj gondolat, visszaemlékezések, 1961; Kukoricán térdepelve, visszaemlékezések, 1964; Százarcú élet, visszaemlékezések, 1975.
(Hajdúnánás, 1920. okt. 21.-Bp., 1998. júl. 30.): író, újságíró.
Rózsa Ferenc-díj 1979.
M.: Földindulás, v., Debrecen, 1938; Görög hegyek között, ifj. kisr., 1951; Akik békénket őrzik, ismeretterjesztő mű, 1951; Visegrádi utca 20-24. Egy újságíró jegyzetkönyvéből, dok.r., 1952; Azon az őszön... Krónika a magyarországi partizánharcokról, 1956; Vacsora a Hotel Germániában, tv-játék, 1958; Két ősz között, riportr., 1959; Szívroham, r. {v.*ÚMIL}, 1961; Írás a falon, r., 1962; A szocialista országok együttműködése, publ., 1963; Szívroham, tv-játék [Lévai Bélával], 1964; Magyarországi hétköznapok, publ., 1964; A Kennedy-dosszié, publ. [Pálffy Józseffel], 1968; Tengerész a Várban, tört. riport, 1969; Nemzetvesztők. Magyar háborús bűnösök a népbíróság előtt, publ., 1971; A panoptikum raktára [Hitler és Mussolini életrajza], 1980; Gyújtogatók, gyilkosok. Háborús bűnösök, 1989; A bélyeges sereg, 1990; Magyar királyné a tiranai trónon, 1990.
[MIL,MKK,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,KMIK,MNBCD,KKH]
GARTNER ISTVÁN ->Óbecsey István
(1948): költő.
M.: Kiáltás, vál. v., 1996; Tűz ég bennem..., vál. v., 1997.
[MNBCD]
GÁSPÁR ANDRÁS [álnév: Wayne Chapman, Ed Fisher, D. Forrestal]
(): író, műfordító.
M.: Ezüst félhold blues, fant. r.,1990; Kiálts farkast, fant. r., 1990; A halál havában [W. Chapman álnéven], fant. r., 1990; Han Solo nomádjai [Ed Fisher álnéven], fant. r., 1992; Észak lángjai, fant. r. [W. Chapman álnéven, Novák Csanáddal], 1992; Két hold, r. [W. Chapman álnéven, Novák Csanáddal], 1994; Tisztítótűz, fant. r. [D. Forrestal álnéven, Szántai Zsolttal], 1995; A pokol kapui fant. r. [D. Forrestal álnéven, Szántai Zsolttal], 1995; Profundis [Ed Fisher álnéven], fant. r., 1996; Csepp és Tenger, r., 1996; Karnevál [Wayne Chapman álnéven], r. [1997].
Műford.: G. Douglas: Hegylakó, fant. r., 1989; I. Fleming: Goldfinger, bűnügyi r., 1989; I. Fleming: Gömbvillám akció, bűnügyi r., 1990; A. Vachss: Strega [Árokszállásy Zoltánnal], bűnügyi r., 1990; E. Jong: Félek a repüléstől, r., 1990; C. Berlitz: Nyomtalanul, fant. r., 1991; H. N. Beard: Gyűrűkúra, r., 1991; A. C. Crispin: Az örökkévalóság őrzője, fant. r., 1991; F. Herbert: Dűne messiása, fant. r., 1992.
[MNBCD]
(): író.
M.: Gyökerek átszőtte némaságod, r., 1994.
(1930): író.
M.: Örvény, r., 1994.
(Bp., 1912. nov. 27.-Svájc[?], 1977. márc. 20.): író, műfordító.
M.: A krokodil, korrajz, 1955; Jancsi és Juliska, r., 1956; A piros ruhás lány, 1956; Héloďse és Abélard, 1958.
(Salgótarján, 1957. aug. 8.): író.
M.: Stációk, Salgótarján, 1991.
[KKH]
(Bp., 1952. jan. 25.): költő. [Ausztrália]
M.: Milyen szerencse, v., 1986.
[ÚMIL]
(Marosvásárhely, 1925. febr. 28.): költő (orvos). [1946-tól Fro., 1954-től Izrael, 1970-től Tunézia]
A Francia Akadémia Költészeti Nagydíja 1995.
M.: Így szól a csend, v., Köln, 1953; Le quatrième état de la matière, v., Párizs, 1966; Gisements, v., Párizs, 1968; Histoire de la Palestine, tan., Párizs, 1968 [svédül: Stockholm, 1969, spanyolul: Madrid, 1976]; Palestine, année 0. Un dialogue izraëlo-arabe, tan., Párizs, 1970; Sol absolu, v., 1972 [Bp., 1981]; Approche de la parole, esszék, Párizs, 1978; Corps corrosifs, v., Montpellier, 1978; Égée suivi de Judée, v., Párizs, 1980; Minden földek földje, vál. v., 1982; Journaux de voyages, Párizs, 1985; Feuilles d'observation, v., Párizs, 1986.
GÁSPÁR MARGIT [írói név: 1924-45 között Gáspár Miklós, Boni Gáspár Gitta]
(Bp., 1905. aug. 1. {3.ÚMIL}-Bp., 1994. aug. 29.): író, műfordító.
Kossuth-díj 1951; Felszabadulási Emlékérem; Magyar Népköztársasági Érdemérem 1950; A Magyar Népköztársaság Érdemrendje 1950; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1954, arany fokozata 1965, 1970; Für ausgezeichnete Leistungen 1957 [Németo.]; Szocialista Magyarországért 1980; A Magyar Népköztársaság Zászlórendje 1985; Pro Urbe Budapest díj 1989.
M.: Utazás a napsütés felé, útirajz, 1924; Csiky Gergely és a franciák, tan., Debrecen, 1928; Rendkívüli kiadás, színmű, 1933; Tűzvarázs, d., 1937; Cézár hitvese, r., 1939; Égiháború, d., 1960; Hamletnek nincs igaza, d., 1963 [szlovákul: Pozsony, 1962]; A múzsák neveletlen gyermeke. (A könnyűzenés színpad kétezer éve), 1963; Ha elmondod, letagadom, d., 1967; Isteni szikra, r., 1974 [2. kiad.: Színpad és vérpad, 1989]; Harlekin keresztlánya, r., 1978; A Fekete Császár, r., 1983; Láthatatlan királyság, önéletrajz, 1985; A császár messze van, d., 1988.
Műford.: S. Lenglen: Sport és szerelem, r., 1928; G. Segercrantz: A Riviera csodadoktora, r., 1928; M. Brand: Hajtóvadászat, r., 1929; M. Brand: Ki lesz a hetedik?, r., 1929; M. Brand: A vörös sólyom, r., 1929; N. Salvaneschi: Az éjszaka virága, r., 1929; P. Ballario: A felhők asszonya, r., 1930; R. Forbers [!Forbes]: Szemet szemért!, r., 1930; G. Milanesi: A fáraók leánya, r., 1930; F. R. Nord: Világszép Nafuhsa, r., 1930; A. V. Gentile: Dacos szerelem, r., 1931; F. Heller: ... és vigy minket a kísértésbe!, r., 1931; A. A. Monti: Tarigo a kalandok hőse, r., 1931; F. Steno: A tenger kísértete, r., 1931; A. Varaldo: A láthatatlan szövetséges, r., 1931; W. Dias: A legtisztább szerelem, r., 1932; A. Fraccaroli: Amerikai lányok, r., 1932; R. Jeanne-P. Mariel: A kísértethajó, r., 1932; R. Mandel: A csillagok pilótái, r., 1932; J. Martet: A hómezők virága, r., 1932; Pitigrilli: A 18 karátos szűz, r., 1932; F. Steno: A végzetes talizmán, r., 1932; A. Varaldo: A piros cipő, r., 1932; H. Courths-Mahler: Szerelem... hazugság?, r., 1933; W. Dias: Kivívott szerelem, r., 1933; I. Keun: A műselyemlány, r., 1933; E. de Martino: Száguldó szerelem, r., 1933; G. Milanesi: Az őserdő titka, r., 1933; Pitigrilli: Kokain, r., 1933; Pitigrilli: Út a szerelemhez, r., 1933; G. Rocca: Az orkán, r., 1933; I. Balbo: Diadalmas szárnyak. A második olasz óceán-repülés, 1934; M. Brand: A gyáva hős, r. [M. B. jellel], 1934; M. Brand: Óriások párbaja, r. [V. A. jellel], 1934; Neera: Beteljesült álom, r., 1934; Pitigrilli: Csak a szerelem? elb.-ek, 1934; M. Ring: Mindhalálig, r., 1934; R. Bacchelli: Szenvedélyes házasság, r., 1935; C. Barr: Zsuzsi félre lép, r., 1935; M. Brand: Két világ száműzöttje, r. [M. A. jellel], 1935; G. Goodchild: A fáraó átka, r., [M. A. jellel], 1935; M. Ring: A boldogság árnya, r., 1935; M. Brand: A bosszúálló, r. [B. M. jellel], 1936; M. Brand: Vér nem válik vízzé, r. [M. V. jellel], 1936; M. Brand: Vérbosszú, r. [B. G. jellel], 1936; F. King: Izgalmak szigete, r. [V. A. jellel], 1936; G. Papini: Dante, 1936; Pirandello legszebb novellái, 1936; Pitigrilli: Görbe utakon, elb.-ek, 1936; C. Yore: A végzetes arany, r. [A. V. jellel], 1936; M. Brand: A láthatatlan diktátor, r. [K. E. jellel], 1937; M. Brand: Saskirály, r. [B. F. jellel], 1937; M. Brand: A szerelmes revolverhős, r. [L. M. jellel], 1937; M. Brand: A vidám Jack, r. [A. S. jellel], 1937; M. Brand: Villám Jim, r. [Gy. L. jellel], 1937; J. Macculley: A vörös bohóc, r. [A. F. jellel], 1937; W. S. Maugham: Örök szolgaság, r. [Lányi Miklóssal], 1937; Pitigrilli: Szőke végzet, r., 1937; M. Brand: A bizalmi ember, r. [A. V. jellel], 1938; M. Brand: Gavallér revolverhősök, r. [S. M. jellel], 1938; M. Brand: Vér és arany, r. [M. L. jellel], 1938; G. B. Rodney: Egy revolvernélküli fiú, r. [B. M. jellel], 1938; Ch. Plisnier: Három házasság, r., 1938; M. Vioux: A gavallér-király. IV. Henrik francia király életregénye, 1938; M. Brand: Revolverek zenéje, r. [A. N. jellel], 1939; M. Brand: A keményöklű cowboy, r., 1940; M. Brand: Márványarc, r., 1940; E. De Amicis: Szív, ifj. r., 1941; H. Fallada: Nem szerelmi házasság, r. [Gáspár Gitta néven], 1941; K. Holland: Egyedül... mindörökké!, r., 1941; O. Vergani: Tavaszi látomás, r., 1941; R. Calzini: A hegyek fia. Giovanni Segantini... életének regénye, 1942; K. Holland: Carlotta Torresani, r., 1942; K. Holland: ... és újra kezdődik az élet, r. [Boni Gáspár Gitta néven], 1942; B. Kellermann: Georg Wendlandt három asszonya, r., 1942; N. Lofts: Virágzik, mint a rózsa, r., 1942; F. Mauriac: A farizeus, r., 1942; Ch. A. Seltzer: Az arizonai nábob, r., 1942; K. Holland: Helene, r. [Boni Gáspár Gitta néven], 1943; Ch. Plisnier: Az Annequin család, I-IV., r.-ek, 1943-1944.
[MIL,AKL,DKA,MSZL,KMIK,KK92,KK94,ÚML,ÚMIL,OSZKK,MK21/44]
(Nagyvárad, Bihar m., 1921. febr. 20.): újságíró, ifjúsági író. [ROM]
M.: A dákok kincse, ifj. r., Bk., 1967; Heten a becsületért, ifj. r., Bk., 1970.
(Bp., 1942. márc. 31.): nyelvész.
A nyelvtud. kandidátusa 1981.
M.: A megosztott ember világa Dosztojevszkij műveiben, 1974; Irodalmi nyelvünk és előzményei, 1976; A századvégi novella lirizálódásáról, 1983; Retorika, 1987; Stilisztika, 1988.
GASPAROVICH LÁSZLÓ [álnév: KM. GAL]
(Bp., 1950. okt. 18.): író.
Komárom m. Tanács Nívójutalma 1979.
M.: Végeken, két kisr., 1982; Elveszettek, r., 1984; Keleti szél, r., 1985; A Birago híd, r., 1986; Bérelhető bájak háza, r., 1987; Isten áldja, liebe tante Margaret!, r., 1987; Tanulj meg félni!, bűnügyi r. [KM. GAL néven], 1988; Légy résen!, r. [Kacsarovszky Mariannával], 1989; Az ötödik evangelista, bűnügyi r. [Kacsarovszky Mariannával], 1989.
(): szerkesztő.
M.: Népiesség és realizmus a XIX. századi magyar irodalomban. Szöveggyűjtemény, összeáll., 1993; A népiesség és realizmus irodalmából, 1993; A századforduló és Ady, szemelvények, összeáll., 1995.
(Bp., 1941. márc. 13.): műfordító, történész.
A szociológia tud. kandidátusa 1981; A Munka Érdemrend bronz fokozata 1971.
M.: Mit kell tudni az indiai szubkontinensről, 1974; A közigazgatás társadalmi problémái a mai Indiában, 1984; Államigazgatás a gyarmati és a független Indiában, 1985; Gandhi, 1985; Az Indiai Nemzeti Kongresszus. Egy modernizáló párt a harmadik világban, 1989; Jawaharlal Nehru: A portrait, 1989.
GÁTI KOVÁCS ISTVÁN [álnevei: W. G. Hogan, Bokros Péter]
(Munkács, 1953. febr. 13.): író. [SZU/MO]
M.: Halálos játék, bűnügyi r. [W. G. Hogan néven], 1988; Időzavar, r. [1989]; Jégbefagyott angyalok, v. [1990]; A sárkányölő pásztorlegény, képes mesekönyv, 1992; Tücsökhinta, verses képeskönyv [1992].
(): író.
M.: Bűnhődés, r., 1995 [1996].
(Bp., 1948. dec. 2.): tudománytörténész.
Zemplén Géza-díj.
M.: Fizikatörténeti ABC [Sain Mártonnal], 1978 {1980*ÚMIL}; Csillagászattörténeti ÁBC [Marik Miklóssal], 1982; Bodor Antal: Magyarország helyismereti könyvészete, 1527-1940. Magyarország honismereti irodalma, 1527-1944 [az 1941-1944. évi helytörténeti könyvészettel kieg. és a függelékeket összeáll., az előszót írta: Szikossy Ferenc, az 1944-ben, Budapesten, a szerző által kiadott mű bővített reprintje], 1984; A magyarországi magyar vonatkozású családtörténeti és családi címertani irodalom 1933-1944, 1984; Magyar neveléstörténeti irodalom 1800-1944 [Márkus Gáborral és Mészáros Istvánnal], 1985; Könyvkereskedők a régi Váci utcában a pesti könyvnyomtatás első száz évében, 1988; Kuriózumok a magyar művelődés történetéből. Tudósnaptár, 1990; Széchenyi napjai. Történelmi-művelődéstörténeti kronológia, 1991; Reáltudományaink történetéből, 1995; Fejezetek a magyar művelődéstörténet forrásaiból, vál., 1996; Reáltudományaink történetéből, 1996; Magyar tudománytörténet, Piliscsaba, 1997; Brassai Sámuel emlékezete, összeáll., 1997.
(Kézdivásárhely, 1936. ápr. 8.): irodalomkritikus, szociográfus. [ROM]
Bethlen Gábor-díj 1994.
M.: Gyárfás Jenő, kismonogr., Bk., 1969; Nagy Imre, kismonogr., Bk., 1972; Tegnapi kövek, mai utak, útirajz, Kvár, 1977; Így tudom, így mondom. A régi falu emlékezete, Bk., 1980; Nagy Albert, kismonogr., Bk., 1982; Kelet kapui, útirajz, Bk., 1984; Kőrösi Csoma Sándor emlékkönyv, szerk. [Fábián Ernővel és Gazdáné Olosz Ellával], Kovászna-Csomakőrös, 1992; Megváltó karácsony, 1990; Hát én hogyne siratnám, 1993; Mindennek mestere, 1993; Gazdáné Olosz Ella textiltervező művész színes albuma és monográfiája, Bp.-Bk., 1994; Kövek egy siratófalhoz [Tófalvi Zoltánnal], elb., Stockholm, 1994; Jaj, mik történtek, jaj, mik is történtek. A szétszabdalt magyarság XX. századi sorstörténete, I-II., 1997.
(Zalán, 1944. szept. 4.): etnográfus. [ROM]
M.: Gyermekvilág Esztelneken, Bk., 1980.
GAZDAG ERZSI [eredeti név: Sebesi Erzsébet]
(Bp., 1912. nov. 14.-Szombathely, 1987. febr. 9.): ifjúsági író, költő.
JA-díj 1978; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1972, arany fokozata 1982; Fitz József-díj 1990.
M.: Üvegcsengő, v., Szombathely, 1938; Palika flótája, verses-képeskönyv, 1953 {1954 ÚMIL}; Mesebolt, 1957; Száll a sárkány, verses-képeskönyv, 1959; Itt a tavasz!, 1967; Hívogató, 1967; Egérlakta kis tarisznya, 1970; Barátaink, 1971; Jóbarátaink, 1973; Ringató, 1974; A megtalált Tündérország, 1975; Honnan jöttél Télapó?, 1976; Itt a nyár!, 1977; Itt az ősz!, 1978; Mit játszottunk a héten?, 1979; Erdőn, mezőn..., 1980; Mézcsorgató, v., mesék [Hajnal Gabriella rajzaival], 1981; Biztató, v., 1986; Az utolsó szó jogán, v., 1987; Volt egyszer egy Mesebolt [vál. és szerk. Szakonyi Csilla, ill. Navratil Zsuzsa], 1992; Meseforrás [vál. Gergely Graf Ernő, rajz. Nászay Csilla], Szombathely, 1990; Itt a tél, leporelló, 1996.
[MIL,MÉL4,KK4,MIB8,ÚMIL,KMIK,MNBCD]
(Kovin, 1959. jún. 1.): költő, szerkesztő. [JU]
M.: Te-leírt világ, versant. [többekkel], Újvidék, 1987; Szöveg szalonna, v., Újvidék, 1994.
(Nagybánya, Nagybánya tart., 1953. ápr. 7.): író, szerkesztő. [ROM]
M.: Holdfényben, elb., Bk., 1987; Karácsony Benő: Líra, vál., előszó, Bk., 1990; Patthelyzetek, elb., Bk., 1992.
(Monostorpályi, 1954. máj. 4.): író, költő.
Gizella-díj 1992; Salvatore Quasimodo-díj 1993.
M.: Vadnarancsok, v., Veszprém, 1982; Léghajó és nehezéke, v., 1983; Kezét reá veté, hogy lásson... , r., 1984; Elemek, v., 1986; Vadnarancsok II., beszélgetések, 1987; Gyónás, v., 1988; Látkép a valóságról gepárddal, v., 1989; Vadnarancsok I-II., csonkítatlan kiadás, élettört.-rekonstrukciók, beszélgetések, 1990; Patkányok. Kisnovellák és egyéb mulatságok, r., 1991; concrete, képversek, Párizs-Bécs-Budapest-Veszprém, 1991; A torony, kisr., 1992; Mágnesmezők, v., Békéscsaba, 1993; Magánkönyv. Három vers, v., 1993; 21 rovinj, r., Pécs, 1994; Fonalvers, figurával, v., Veszprém, 1993; Fegyverengedély, r., 1994; A kékszemű napló, ifj. r., 1995; Tihany [Somogyi Győzővel és Székely Péterrel (ill.)], esszé, 1995; Esszék, 1995; Képversek, 1996; Angyalhéj, esszér., Dunaszerdahely, 1996; Versek [vál. Tandori Dezső], 1996; Prózák [vál. Mányoki Endre],, 1997; A kancsólakó kígyó, v., Dunaszerdahely, 1997; Képversek, Veszprém, 1997; Részlet, Veszprém, 1997.
[JAKL,KMIK,KK94,KK96,ÚMIL,MNBCD]
(Mokcsakerész, 1926. máj. 30.): helytörténész (tanár). [Szlovákia]
Sebestyén Gyula-emlékérem; Márton Áron-emlékérem 1993.
M.: Erdélyi János, Nagykapos, 1968; Erdélyi János emlékezete, Pozsony, 1989; Ungi népmesék és mondák, Pozsony-Bp., 1989; Civilek hadifogságban, Pozsony, 1992; Ondava menti népmesék és mondák, Pozsony, 1994; Az otthonokba szorult anyanyelv nyomában, Szlovákiában, 1996.
[CSMIL]
(Bp., 1910. ápr. 9.-Bp., 1968. dec. 5.): író, költő.
M.: Hetedhétország. Ötven magyar népmese [Csorba Győzővel, Galsai Pongráccal], szerk., Pécs, 1955; Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok, szerk., 1957; Berze Nagy János: Égigérő fa, szerk., 1958.
GEDÉNYI MIHÁLY [eredeti név: Gremsperger, álnév: Gáborján Mihály, Gábor Mihály]
(Bp., 1908. jún. 16.-Bp., 1988. júl. 5.): író, újságíró, bibliográfus.
M.: Hatvan forint, r., 1940; A vörös füstölő [Gáborján Mihály néven], r., 1939 {1941*ÚMIL,MÉL4}; Üstökös a Bakonyban, r., 1941; Gyilkosság a múzeumban, r., 1942; A magyar tűz, r. [Gábor Mihály néven], Kutyabaj, r., 1943; Muszkán szerzett menyasszony, kisr., 1943; Pesti ének, r., 1943; Emlékek zsongása, költemények prózában, 1985; Krúdy Gyula-bibliográfia, Nyíregyháza, 1978; A fogoly száma: 1551, 1991; Föld felett - Ég alatt, 1994; Hatvan forint. A gyufa regénye, 1994; Madách-idézetek könyve, összeáll., 1994.
(Bp., 1940. jan. 15.): irodalomtörténész, költő, műfordító.
Az irodalomtud. kandidátusa 1992; Az Év Könyve Jutalom 1992; A Soros Alapítvány Alkotói Díja [1995. évi] 1996.
M.: Mondom: szerencséd, v., 1981; Mi van, catullus?, v., 1984; Mesterségünk címere. Amerikai könyvek magyar olvasóknak, esszék, 1989; Szenczi Miklós: Tanulmányok, s. a. r., 1989; Shakespeare-olvasókönyv. Tükörképünk 37 darabban, esszék, 1992 {1990*KK96,ÚMIL}; Anakreóni dalok, v., 1996; Rádió-kollégium [1989 és 1992 között készült rádióműsorokból], Pozsony, 1996; Hol az a látvány?, összegyűjtött és új v., 1997.
Műford.: W. Faulkner: Míg fekszem kiterítve, r., 1971.
[KMIK,ÚMIL,KK92,KK94,KK96,MNBCD]
GELLÉRT ANIKÓ [Nádorné Gellért Anikó]
(Bp., 1919. okt. 18.): író.
M.: Parázslókő [Gellért Lajossal, Ürmössy Anikóval], v., 1969; Átképzősök I-II, üzemi riport-r., 1972; Pajzs és legyező, tört. r., 1978; A Holló útja, tört. r., ; Történelmi kisregények [Nádor Györggyel], 1981.
[OSZKK]
(Sümeg, 1914. szept. 13.-Bp., 1987. febr. 10.): író, újságíró, műfordító.
M.: Ígéretek földje, riportok [Gellért Zsuzsával], 1958; Maffia, riport, 1978; A láthatatlan hatalom, r., 1986.
(Bp., 1922. okt. 17.-Bp., 1994. jan. 26.): műfordító.
Kiadói Nívódíjak 1960, 1962, 1970; Gorkij-díj 1987; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1988; Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt 1993.
Műford.: N. A. Pflaumer-Ziv: Kis család a nagy Szovjetországban, elb., 1945; Ny. Sz. Tyihonov: Leningrádiak, ifj. elb., 1945; M. Gorkij: Az én egyetemeim, regényes önéletrajz, 1947; A. I. Kuprin: Nagy, mély szerelmek, elb.-ek, 1947; M. Gorkij: Okurov városka, r., 1948; V. G. Korolenko: Makár álma, elb.-ek, 1948; V. P. Nyekraszov: Fordul a kerék, r., 1948; M. Szvesnyikov: Az üveg titka, ism.terj., 1948; M. Gorkij: Klim Számgin élete, II-IV., r., 1949; M. Gorkij: Vergődés. Matvej Kozsemjákin élete, r., 1949; A. Iszbah: 1924-es korosztály, r., 1949; V. G. Korolenko: A gyilkos, kisr., 1949; L. Ny. Tolsztoj: Hóvihar, elb., 1949; Ny. Sz. Tyihonov: A kalifa, r., 1949; M. Gorkij: Nyár, r., 1950; I. Konsztantyinova: A kasini lány, napló, 1950; V. A. Sisakov: Nagy orosz csillagászok, 1950; Ny. Sztrokovszkij: Gyár épül az őserdőben, r., 1951; F. E. Dzerzsinszkij: Válogatott cikkek és beszédek, [Nyirő Józseffel], 1951; Emi Siao: Mao Ce-Tung gyermekkora és ifjúsága, 1951; Ny. G. Garin-Mihajlovszkij: Utazás a Távol-Keleten, 1951; A. V. Jefimov: Nagy orosz felfedezők, 1951; R. Kim: A szungcsongi titkos füzet, kémnapló, 1951; Lukin: Solohov írói útja, 1951; I. P. Magidovics-I. M. Szvet: Kolumbusz utazásai, 1952; I. Pagyerin: A főirányban. Egy tiszt feljegyzései, 1952; L. Rogyin: Öt hét Dél-Amerikában, 1952; A. F. Siskin: A burzsoá erkölcs - az imperialista reakció fegyvere [Tábor Bélával], 1952; Ny. Spanov: Az életért, ifj. r., 1952; I. V. Babuskin visszaemlékezései [Szabó Máriával], 1953; A. Dimsic: Martin Andersen Nexő, 1953; Sz. Hmelnyickij: Przsevalszkij utazásai, 1953; A. Karavajeva: Haza, 2. köt. Lendület, r., 1953; V. G. Korolenko: Egy furcsa lány és más elbeszélések, [Szőllősy Klárával], 1953; A. Malinyina: Marina Raszkova élete, r., 1953; M. Gorkij: Levelek, cikkek, nyilatkozatok, 1954; V. Orlov: Gribojedov, 1954; E. De Amicis: Az Appenninektől az Andokig, elb.-ek, 1955; I. Halifman: A méhek, tan., 1955; V. Orlov: A láthatatlan búvár, elb.-ek, 1955; A. M. Sirvanzade: Káosz, r., 1955; A. Szoljanyik: Bálnavadászok a Déli Jeges-tengeren, 1955; E. Brüning: Neked élned kell!..., r., 1956; R. Karmen: Gépkocsival a sivatagon át, 1956; V. G. Korolenko: Nyelv nélkül és más elbeszélések [Szőllősy Klárával], 1956; V. A. Obrucsev: Utazás Plutoniába, fant. r., 1956; M. Prilezsajeva: A 7. betyárbanda, r., Bk., 1956; R. Vipper: Róma és a korai kereszténység, 1956; L. A. Kasszil: Svambránia nagy titka, ifj. r., 1957; A. I. Kuprin: Szulamit, kisr., 1957; V. P. Nyekraszov: A másik asszony, r., 1957; I. A. Bunyin: Szirének szigete, elb.-ek, 1958; I. Ilf-J. Petrov: Hogyan született Robinson?, humoreszkek, 1958; V. P. Katajev: Tanya a pusztán, ifj. r., 1958; A. I. Kuprin: A boszorkány, elb.-ek [Kóbor Noémivel], 1958; A. G. Lebegyenko: Szemtől szembe, r., [Makai Imrével], 1958; L. Nyikulin: Ködös hajnal, r., 1958; K. G. Pausztovszkij: A fagylehelő paripa, mesék, elb.-ek [Halasi Andorral], 1958; I. A. Bunyin: A szerelem szentsége, kisr., 1959; L. A. Kasszil: Hókirálynő, ifj. r., 1959; Ny. Sz. Leszkov: Az elvarázsolt zarándok, r., 1959; V. G. Korolenko: Kortársam története, r.-es önéletrajz, 1960; M. J. Szaltikov-Scsedrin: Kormányzósági karcolatok, 1960; L. V. Szolovjov: Az elvarázsolt herceg, r., 1960; Ny. Sz. Tyihonov: A bokharai teaház, elb.-ek [Lányi Saroltával], 1960; M. M. Zoscsenko: Verekedni nem szabad, elb.-ek [Gyöngyi Lászlóval], 1960; W. Burchett: Akik az eget ostromolják, 1961; L. A. Kasszil: Az egyetlen szerep, ifj. r., Ungvár-Bp., 1961; H. Alleg: Hadifoglyok, börtönnapló, 1962; A. A. Fagyejev: A proletár irodalom országútján [Elbert Jánossal], 1962; V. M. Kozsevnyikov: Bemutatom Balujevet, r., Pozsony, 1962 [Ungvár-Bp., 1963]; V. P. Akszjonov: Kollégák, r., Bk., 1963; V. P. Katajev: Téli szél, ifj. r., Ungvár-Bp., 1963; S. Michel: Uhuru Lumumba, 1963; F. M. Resetnyikov: Hajóvontatók, r., 1963; L. Taxil: A szórakoztató Biblia, szatíra, 1963; V. F. Tyendrjakov: A múló idő nyomában, r., 1963; E. Bartsh: Indiánok és négerek az Újvilágban, 1964; K. I. Csukovszkij: Az ezüstcímer, ifj. r., 1964; J. Kanapa: Az egyház társadalmi tanítása és a marxizmus, 1964; A. I. Kuprin: Verem, r., 1964; Multatuli: Kamaszévek, r., 1964; I. A. Bunyin: A szerelem nyelvtana, elb.-ek, 1965; V. G. Jan: Őrtüzek a pusztán, tört. r., Ungvár-Bp., 1965; A. I. Kuprin: Salamon csillaga, kisr., elb.-ek, 1965; K. A. Fegyin: A világvége, elb.-ek, [Maráz Lászlóval], 1966; P. H. D. Holbach: Szentek képtára, avagy vizsgálata a kereszténység által tisztelt és példaképül állított személyek szellemének, magatartásának, elveinek és érdemeinek, 1966; L. M. Leonov: Mr. Mackinley menekülése, filmtörténet, Ungvár-Bp., 1966; M. J. Szaltikov-Scsedrin: Kiskirályok és kiskirálynék, elb.-ek, 1966; V. F. Tyendrjakov: Hármas, hetes, ász. Rövidzárlat, kisr.-ek [Szabó Máriával], 1966; I. A. Bunyin: Arszenyev élete, r., 1967; E. Kahane-R. Garaudy: Teilhard de Chardin, 1967; K. Sz. Sztanyiszlavszkij: Életem a művészetben, 1967; V. I. Sztoljarov: Lehet-e kétszer ugyanabba a folyóba lépni?, 1967; G. G. Belih-A. Pantyelejev: Skid Köztársaság, r., Ungvár-Bp., 1968; I. Cox: Szocialista eszmék Afrikában, 1968; G. Görlich: Kényelmetlen szerelem, r., 1968; V. M. Szobko: A fenevad barlangjában, r., 1968; V. A. Csivilihin: Az utolsó percben, r., Ungvár-Bp., 1969; L. A. Kasszil: Majakovszkij, Ungvár-Bp., 1969; L. A. Kasszil: Őfensége nyaral, ifj. r., Ungvár-Bp., 1969; A. Ny. Sztyepanov: Port Arthur után, tört. r., Ungvár-Bp., 1969; É. Zola: Életöröm, r., 1969; M. D. Boncs-Brujevics: Felkötöttem kardomat..., visszaemlékezések, Ungvár-Bp., 1970; L. I. Szlavin: A Kommün tábornoka, tört. r., Ungvár-Bp., 1970; V. P. Asztafjev: Nagyanyó ünnepe, kisr.-ek, elb.-ek [Enyedy Györggyel, Szabó Máriával], 1971; A. R. Beljajev: A repülő ember, tud.-fant. r., Ungvár-Bp., 1971; G. B. Boriszovszkij: Szépség, ipar, forma [Papp Annával], 1971; I. A. Bunyin: Sötét fasor, elb.-ek, 1971; A. Casanova: A 2. vatikáni zsinat, 1971; M. Choury: Vive la Commune! A Párizsi Kommün története, 1971; L. Pantyelejev: Utak hazafelé, r., Ungvár-Bp., 1971; A. N. Sztrugackij-B. N. Sztrugackij: Nehéz istennek lenni. A hétfő szombaton kezdődik, tud.-fant. r.-ek, 1971; É. V. Iljenkov: Bálványképek és eszmények, 1972; G. M. Markov: Szibéria, r., 1972; Z. Oldenbourg: Nagy Katalin, 1973; V. G. Korolenko: A paradoxon, kisr.-ek, elb.-ek [Enyedy Györggyel, Szőllősy Klárával], 1974; J. Verne: Várkastély a Kárpátokban, ifj. r., 1974; L. Taxil: A szórakoztató biblia, Bk., 1975; M. D. Marics: Északi fény, tört. r. [Enyedy Györggyel], Bp.-Ungvár, 1981; I. Bunyin: Arszenyev élete, Bk., 1987; Ch. Brontë: A professzor és tanítványa, II. rész, 1992; L. Tolsztoj: Napló [Kozma Andrással], 1996.
(Irsa, 1885. nov. 5.-Bp., 1963. jan. 28.): színész, író.
Érdemes Művész 1956.
M.: Levelek az én megholt édesanyámhoz..., 1921; Írás egy emberről, aki mindenképpen boldog akar lenni, regényes önéletrajz, 1921; Száz színész egy sorba..., karikatúrák [Gedő Lipóttal] [1923]; Egy cigány, egy király, portrék és karikatúrák [Tyrnauer Istvánnal] [1928]; Gurul a becsület, r. [1941]; Elajándékozott évek, elb. [1943]; Nyitott szemmel, visszaemlékezések, 1958.
(Bp., 1882. szept. 10.-Bp., 1967. dec. 16.): költő, újságíró, szerkesztő.
Baumgarten-díj 1932, 1933, 1934; Kossuth-díj 1949; A Munka Vörös Zászló Érdemrendje 1957; A Munka Érdemrend arany fokozata 1967.
M.: Az első stációnál, v., 1903; A Szent Korona tan hazugságai, alkotmányjogi tan., 1908; A deltánál, v., 1909; Ofélia térdein, v., 1911; Gyűjtemény Gellért Oszkár verseiből, 1911; Rubens asszonya, v., 1912; Testvérbánat csillaga, régi és új v., Gyoma, 1922; Velem vagytok, v., 1926; Az utolsó dalért, v., 1928; Valami a végtelen sugárból, v., 1929; Őrizd meg titkodat, v., 1932; Hajnali három, v., 1934; Tíz esztendő, vál. v., 1934; A magyar irodalom a XX. században [Babits Mihállyal és Schöpflin Aladárral], 1937; Égtájak közt, v., 1946; Szövetség, v., 1948; A három hegycsúcs, v., 1950; Önéletrajz. Versben, 1950; Költő a békéért, v., 1951; Ötven év verseiből, 1952; Hírmondó, v., 1953; Kortársaim, emlékezések, 1954; Levelezésem a kortársaimmal, 1955; Tiéd az egész föld, v., 1955; Nem vagy egyedül, v., 1956; Emberség, szerelem, vál. v., 1957; Daloló Hungária, költemény, 1958; Egy író élete I-II., önéletrajz, 1958-1962; Utószüret, v., 1963; Zuhanóban. Új versek, 1966; Száz az ezerből, vál. v. és történetük, 1967, 1982.
(Debrecen, 1916. dec. 11.-Szatmárnémeti, 1987. nov. 14. {dec. 2.*KMIK}): költő, műfordító. [ROM]
M.: A bál udvarában, v., 1942; Halálra táncoltatott lányok, v., 1944; Bodor Péter kútja, v., Bk., 1955; Angyal Bandi nyomán, vál. v., Bk., 1957 {1958*KMIK} A magány szikláján. Válogatott versek és műfordítások 1937-1970, Bk., 1983.
Műford.: Csillagok Suomi egén. Finn költők magyarul, Bk., 1972.
(Bp., 1916.): ifj. író, újságíró.
M.: Mókuskönyv, mese, 1957; Ígéretek földje [Gellért Gáborral], rip., 1958.
GÉMES ESZTER [Veszelka Andrásné]
(Balástya, 1901. okt. 8.-Balástya, 1985. okt. 22.): parasztíró.
M.: Mindig magam, r., 1979; Történetek Rózsa Sándorékról, 1981.
[ÚMIL]
(Bp., 1933. máj. 8.): költő, irodalomtörténész, műfordító. [1946-tól USA]
Avery Hopwood Major Award in Poetry 1960; Publisher's Nomination, National Book Award 1980; The Kenyon Review 1991.
M.: A Gift of Nerve, v., Ann Arbor, 1970; Hölderlin's Ars Poetica, Párizs, 1973; Husbanding the Golden Grain, Ann Arbor, 1973; Black Jesus, v., Ann Arbor, 1974; Mountainwild, v., Ann Arbor, 1974; The Poetry of Miklós Radnóti, New York, 1986.
Műford.: Radnóti Miklós: Subway stops, v., Ann Arbor, 1980; Radnóti Miklós: The Complete Poetry, Ann Arbor, 1980.
(Nagyvárad, 1922. febr. 23.-Bp., 1977. dec. 11.): író, műfordító.
M.: Tisztuló világ, elb., 1950; Holland partokon, elb., 1953; Pokoltánc, r., 1956; Baudelaire, kismonogr., 1968; Terelőút, r., 1972; Megtorlás, elb., 1979; Az endogén expedíció, tud.-fant. r., 1980.
(Bp., 1954. máj. 2.): műfordító.
Az irodalomtud. kandidátusa 1991.
M.: Holland irodalom a 19. században, összeáll., 1995.
Műford.: M. Minco: Keserű fű, r. [1979]; J. Wolkers: A halál árnyékának völgye, önéletrajzi r., 1981; A. Thomas Ellis: Az ég madarai, r., 1983; Arthur van Schendel: A Johanna Maria fregatt, r., 1983; J. Fowles: Mantissza, r., 1985; M. Gijsen: A babiloni Jóákím könyve, mely életének és nevezetes feleségének, Zsuzsannának hiteles történetét beszéli el..., 1986; H. S. Haasse: Urug, r., 1987; Leon de Winter: Ki látta Eileen W.-t?, r., 1988; J. Deleu: Levelek a túlsó partra, elb., 1993; G. van Istendael: A belga labirintus, avagy a formátlanság bája, 1994; A megzavart élet. Etty Hillesum naplója, 1941-43, 1994; J. Huizinga: Erasmus, 1995; G. Walschap: Houtekiet, r., 1996; B. Barnard: Lyukas világ, r., 1997.
(Bp., 1949. jan. 9.): író.
M.: Zúg az éji bogár, elb., 1994.
(Kibéd, Maros-Torda m., 1935. dec. 26. {1936*KKACs}): református lelkész. [ROM]
M.: Az égő tekercs. Dráma Jeremiás prófétáról. Székelyudvarhely, 1991.
(Bp., 1905. jún. 2. {jan. 2.*ÚMIL}-Bp., 1962. dec. 10.): író, műfordító, irodalomtörténész.
M.: Mátyás király lantosa, ifj. r., 1940; Ákos vitéz útja, r., 1942; A mi irodalmunk. A munkásműveltség könyve, 1947; Galamb Miska kalandjai, ifj. r., 1948; A hazai parasztlázadások verses és elbeszélő irodalmához, XV-XVIII. század, tan. és bibl., 1949 {1948*ÚMIL}; A magyar parasztháborúk irodalma 1437-1514, szerk., 1950 {1937-1514*ÚMIL}; Kiált Patak vára, ifj. r., 1951; A párizsi kommün az egykorú magyar irodalomban 1870-1872, 1951; Buvár Kund, ifj. r., 1951; A parasztgenerális, ifj. r., 1954; A hazai osztályharcok irodalma 1525-1660 {A korai*KMIK}, szerk., 1955; Béni János útja, ifj. r., 1958; Munkásélet és munkásmozgalom ábrázolása a magyar irodalomban 1867-1872, 1959; A munkásügy irodalmunkban 1832-1907, tan., 1961; Égő világ, ifj. r., 1961.
Műford.: Janus Pannonius: A Duna mellől, v., 1940; T. Morus: Utopia, 1941; II. Rákóczi Ferenc emlékezései és vallomásai, szemelvények, 1942; A. Bonfini: Mátyás király, szemelvények, 1943; D. Defoe: Bob kapitány, ifj. r., 1943; Janus Pannonius: Itáliai évek, v., 1943; Taurinus István: Paraszti háború. Hősköltemény Dózsa György harcáról, tettéről, haláláról, 1946; A magyar renaissance költői, v., 1947; A fakó lovacska. Kazah népmesék [Balázs Bélával], 1949; Thuróczi János: Magyar krónika, IV-V., 1957; A. Bonfini: Mátyás király, 1959; Képes Krónika. Kálti Márk krónikája a magyarok tetteiről, 1959; Küküllei János - Névtelen Minorita krónikája, 1960; Balázs Béla: Lehetetlen emberek, r. [Nyilas Verával], 1965.
(Bp., 1947. szept. 21.): irodalomtörténész, műfordító, kritikus.
Az irodalomtud. kandidátusa 1983; Az Európa Kvk. Nívódíja 1986.
M.: Csehov világa, monogr., 1980; Az elbeszélésciklus poétikája, tan., 1982; Iszaak Babel összes művei, s.a.r. 1986; Több fényt!, 1988; Iszaak Babel ismeretlen naplója, 1989; Babel világa, monogr., 1990; Orosz irodalom, szöveggyűjtemény [Puskin, Lermontov, Gogol műveinek modern elemzéseiből], szerk., 1990; Utazás Hollywoodba. Válogatás orosz emigráns írók elbeszéléseiből, szerk., 1990; Játsszunk bluest! Orosz emigráns írók kisregényei, szerk., 1992; A pozitív diszkrimináció elmélete és gyakorlata [Kardos Krisztinával, Nemes Dénessel], 1996.
Műford.: M. Bakunyin: Államiság és anarchia, 1984; J. Lotman: Puskin, 1987; I. E. Babel: Odesszai történetek, elb. [Elbert Jánossal], Szentendre, 1995.
GEREBLYÉS LÁSZLÓ [álnév: Góbé László, Orondi András]
(Csákberény, 1904. márc. 30.-Balatonfüred, 1968. okt. 18.): költő, műfordító.
JA-díj 1956, 1967.
M.: Testvéreim, v., 1925; Gereblyés László verseiből, 1929; Versek, 1930; A döntés felé, riportok, 1932; Nehogy engedj!, v., 1937; A textilipar dolgozói, szociogr., 1937; Árnyék az időben, v., 1946; Biztató, v., 1947; Egyenes út, vál. v., 1951; Henri Martin, verses színmű, 1952; Fölfelé, v., 1955; Mindhalálig, v., 1958; Így volt. Szociográfiai jegyzetek a 30-as évekből, 1959; Volt - van - lesz, v., 1960; Túl a határon, v. és műford., 1963; Még tovább, ögy. v., 1964; Versek mozgóképre, 1966; Láncolat, v., 1968; Antanténusz. Mondókák és tréfás versek, 1968; Új Bolond Istók, vál. v., 1969; Ezerarcú világ, v., műfordítások, 1971.
(Dunakeszi, 1929. nov. 20.-Bp., 1956. nov. 7.): költő.
M.: Kis zsákutca, 1991; Gérecz Attila, a költő - 1956 mártírja, v. [szerk. Kárpáti Kamil], 1991.
(Hatvan, 1935. aug. 15.-Bp., 1973. ápr. 6.): író, újságíró.
Gábor Andor-díj 1964.
M.: Kövek között, elb., 1961; Töprengés az éjszakáról, elb., 1963; Ki vagy te? - Ábel!, elb., 1967; Isten veled, Lancelot, kisr., 1973; Tigris, elb., 1975; Kilenc perc, elb., r., 1985.
(Győr, 1932. dec. 4.): író.
JA-díj 1959; SZOT-díj 1975; Rózsa Ferenc-díj 1979; A HM és a M. Írószövetség Nívódíja 1988.
M.: Ember a mezsgyén, r. és elb., 1958; Hátsóváros, ifj. r., 1958; Égre nyíló ablak, kisr., 1959; Kerekeskút, színmű, A Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1959; A szombaton teremtett ország, ifj. r., 1964 {1966*KMIK}; A 134. nap, színmű, 1965; Tilalomfa, r., 1966; A parancs, színmű, A Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1967; A gyűlölet ellenfele, r., 1970; A szívrabló, avagy Üllős Fábián vallomása különböző szerelmeiről, r., 1970; Isten városa, színmű, 1972; Messze mindenkitől, r., 1972; Fekete tél, dok.r., 1973; Ferde ház, színmű, 1974; Idegen feleség, r., 1975; Így élt Táncsics Mihály, 1975; Emberöltő, cikkek, riportok, 1978 {1975*}; Emlékezz a vadrucára, elb., 1980; Középütt a gyár, riportok, 1980; Ferde ház, r., 1980; Aranyláp, r., 1981; Aradi napló, r., 1981; Mezei műhelyek, művelődéstörténet, 1981; Honvágy, r., 1983; Suta szerelmesek, r., 1984; Üzenet, esszék, tan., 1986; Az északi arcvonal, r., 1989; Vörös Könyv, 1919, s. a. r., Lakitelek, 1993; Új donászi ódonságok Veszprém vármegyéről 1857-61-ből, Veszprém, 1997.
[MIL,KMIK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL]
(Bp., 1976. dec. 4.): költő, műfordító.
M.: Átadom a pórázt, v., 1997.
(Bp., 1911. ápr. 7.-Bp., 1997. jún. 20.): régész, művészettörténész.
A tört. tud. (műv. tört.) kandidátusa 1953, doktora 1964; Az MTA lev. tagja 1970-től, r. tagja 1973-tól; Kossuth-díj 1954; A Munka Érdemrend arany fokozata 1971; A Csehszl. Tud. Akadémia Palacký-aranyérme 1975; Szocialista Magyarországért Érdemrend 1981.
M.: A kassai Szent Erzsébet-templom szobrászata a 14-16. században, 1935; A budai vár feltárása, 1966; The Art of Buda and Pest in the Middle Ages, 1971; Budapest története I-II., főszerk., szerk. [többekkel], 1973; A pilisi ciszterci apátság, Szentendre, 1984; Towns in Medieval Hungary, szerk., 1990; Magyarország Régészeti Topográfia, főszerk.
(Kaposvár, 1914. szept. 26.-Bp., 1968. jan. 8.): irodalomtörténész.
Az irodalomtud. kandidátusa 1963.
M.: Janus Pannonius válogatott versei, kiad., 1953; Székely István: Chronica ez vilagnac yeles dolgairol, facs., kiad., 1960; A magyar világi líra kezdetei, tan., 1962; Janus Pannoniustól Balassi Bálintig, tan.-ok, 1968.
(Endrőd, 1933. okt. 5.): költő, író, műfordító.
JA-díj 1977, 1987; Déry Tibor-díj 1985, 1996; Az Év Könyve Jutalom 1988; A Munka Érdemrend arany fokozata 1989; Füst Milán-díj 1994; Salvatore Quasimodo-díj 1995; Kortárs-díj [1995. évi] 1996; Getz Corporation-díj 1996.
M.: Ajtófélfámon jel vagy, v., 1963; Glogovácz és a holdkórosok, kisr., 1966; Johanna, v., 1968; Azték pillanat, v., 1970; A tolmács, r., 1973; Válogatott szerelmeim, vál. v. és versford., 1973; A chicagói változat, r., 1976; Kobaltország, v., 1978; Hajóroncs, v., 1981; Huszonegy, művészportrék, 1982; Stációk, r., 1983; Fohász lámpaoltás előtt, v., 1985; Árnyékváros, vál. v., 1986; Költészet és veszélytudat, tan., 1986; Riportnapló Északról, dokumentumkönyv, 1988; Nyugat magyarja, esszénapló William Butler Yeatsről, 1991; Királyok földje, vál. és új v., 1994; Közép-Európa ígéret volt, tan.-ok, 1994; Absztrakt tehén, tárcanapló, 1995; Necropolis. 126 vers. 1993-1996, 1997.
Műford.: D. Thomas: Az író arcképe kölyökkutya korából, önéletrajzi novellaciklus, 1959; J. Joyce: Kamarazene [Tótfalusi Istvánnal], v., 1958; E. L. Masters: A Spoon River-i holtak, v., 1970; R. Akutagawa: A vihar kapujában, elb., 1974; Dobsirató [nigériai versek], 1977; R. Akutagawa: Az éneklő borz, elb. [ B. Fazekas Lászlóval], Bk.-Bp., 1982; Képtelen világ, nonszensz v.-ek, 1983; S. Smith: Hát nem jön el...?, v., 1986; Lélekvesztő, vál. versford., 1986; C. Okigbo: Labirintusok, v., 1989; E. Waugh: Bombahír, r., 1993; J. Joyce: Dublini emberek, elb. [Papp Zoltánnal], Szentendre, 1996.
[ÚML8,KK4,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,KMIK,MNBCD]
(Sopron, 1946. máj. 23.): történész.
A történelemtud. kandidátusa 1981; Ránki György-díj 1990; Köztársasági Arany Érdemkereszt 1991.
M.: Széchenyi eszmerendszerének kialakulása, monogr., 1971; Kiegyezés után [Szász Zoltánnal], népszerűsítő írás, 1978; Így élt Engels Frigyes, 1980; Egy gazdaságpolitikai alternatíva a reformkorban: a fiumei vasút, monogr., 1981; Szeged története II. [társszerző], 1985; A magyar sajtó története 1848-1892 [társszerző], 1985; Egy nemzetet az emberiségnek. Tanulmányok a magyar reformkorról és 1848-ról, 1987; Áruló vagy áldozat? István, az utolsó magyar nádor rejtélye, életrajz, 1989; Magyarország története 1790-1918, 1991.