G
(Bp., 1910. máj. 1.-Bp., 1983. jún. 23.): irodalomtörténész.
Az irodalomtud. kandidátusa 1960.
M.: Szabó Dezső stílusa, Szeged, 1937; Magyarságismeret az iskolában, Szeged, 1943; Táj és irodalom, Szeged, 1943; Tolnai Lajos pályája, 1964.
(): költő.
M.: Emlékezés, v., 1990.
[MNBCD]
(Tényő, 1944. márc. 10.): történész.
A tört.tud. kandidátusa 1974, doktora 1991; Akadémiai Díj 1998.
M.: A keresztényszocializmus Magyarországon, 1977; A politikai katolicizmus Magyarországon 1890-1950, 1977; A kereszténydemokrácia Nyugat-Európában 1944-1958, 1980; A pápaság története, 1982; A püspöki kar tanácskozásai 1919-1944, 1984; A katolikus egyház Magyarországon 1944-1971, 1985; II. János Pál, 1986; Eucharisztikus világkongresszus Budapesten 1938, 1988; Katolikus egyház, magyar társadalom 1890-1986, 1989; A Mindszenty per [Izsák Lajossal] 1989; Az 1950-es egyezmény, 1990; Magyarország története 1919 őszétől a második világháború végéig, 1990; Magyarországi pártprogramok 1919-1944 [társszerző], 1991; Az 1918-19. évi magyarországi forradalmak, 1991; II. János Pál pápa élete és munkássága, 1991; A pápák emlékezete [Héri Verával], 1991; A katolikus egyházi elit Magyarországon 1919-1945, 1992; A keresztényszocializmus Magyarországon 1924-1944, 1993; Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Kronológia [Balogh Margittal], 1993; Prohászka Ottokár, 1994; A katolikus egyház története Magyarországon, 1919-1945, tan., 1997.
[KK96]
(): költő. [Szlovákia]
M.: Milyen szél, v., Dunaszerdahely, 1996.
GERGELY MÁRTA [eredeti név: Lustig, álnév: Borbás György, Kevély Mihály]
(Barcs, 1913. márc. 28.-Bp., 1973. máj. 22.): író.
JA-díj 1952, 1959 {1951*,1958*MÉL3}; Mikszáth-díj.
M.: A salakmosó, r., 1934; Én, Máthé Erzsébet, r., 1935; Szolgálni jobb, r., 1936; Igazi, jó reklám, r., 1937; Pillanatnyi elmezavar, r., 1937; A szerelem gyermeke, r., 1937; Tízéves találkozó, r., 1937; "Elveszett egy drótszőrű", r., 1938; A házasság nem főnyeremény, r., 1938; Koller úr válni akar, r., 1938; Nem minden a diploma, r., 1938; Téves kapcsolás, r., 1938; Vígan megyünk tönkre, r., 1938; Amit szabad Jupiternek, r., 1939; Apám barátnője, r., 1939; Éva betörőt fog, r., 1939; Ember és úriember, r., 1939; Gólyamese, r., 1939; A gyilkosság árnyékában, r., 1939; A gyilkosságra születni kell, r., 1939; A megvásárolt ember, r., 1939; Őstehetség kerestetik, r., 1939; Szmokingban, mezítláb, r., 1939; Anyakönyvi kivonat, r., 1940; Beismerő vallomás, r., 1940; Csak egy kislány, r., 1940; A házmester beleszól, r., 1940; Kettő szoba, hall, r., 1940; A megbízható ember, r., 1940; Milliós örökség, r., 1940; Rossz pénz nem vész el, r., 1940; Vasúti ismeretség, r., 1940; Amiről nem szokás beszélni, r., 1941; Az egyetlen tanú, r., 1941; Az egyiknek sikerül, r., 1941; Egyikünk fölösleges, r., 1941; Félvér, r., 1941; Földi paradicsom, r., 1941; Jót akartam, r., 1941; Magyarázni nem lehet, r., 1941; Második nemzedék, r., 1941; Miska és Mihály, r., 1941; Vér nem válik vízzé, r., 1941; 3 hamis tanú, r., 1942; A szélhámos fia, r., 1942; Az utolsó alkalom, r., 1942; Az amerikai nagynéni, r. [Kevély Mihály néven], 1942; Haragszom rád!, r., 1943; Kassai gyors, r., 1943; Miss Nihil, r., 1943; A műtét sikerült, r., 1943; Öt év próbaidő, r., 1943; Szemtől-szembe, r., 1943; Pénteken kezdődött, r. [Borbás György néven], 1943; Az egyetlen, r., 1944; Apja lánya, kisr., 1946; Meteor, r., 1948; Zebulonból mackó lesz. Mackó bácsi legújabb utazása, mese, 1948; Karácsonyi segély, r., 195?; Ne ölj, elb., 195?; Pattintó Antal, kisr., 1950; Gyárváros előre, ifj. r., 1950; A mi tanítónk, ifj. r., 1951; Úttörőbarátság, d., 1952; Elisa Branco kiáltása, elb., 1953; Kicsi a bors, ifj. r., 1956; Az örökös, r., 1957; Szöszi, ifj. r., 1958; A mi lányunk, ifj. r., 1959; Házasságból: elégséges, ifj. r., 1960; A füstréti Madonna, r., 1962; Iskolatársak, ifj. r., 1963; U-gu, gyr., 1963; Sanyi, ifj. r., 1966; Sárfényes, r., 1966; Többsincs osztály, ifj. r., 1968; Nehéz egyetem, r., 1969; Teréz, a kedves halhatatlan. Brunszvik Teréz életregénye, 1972.
GERGELY MIHÁLY [1945-ig Gergely Sándor, 1950-ig ifj. Gergely Sándor]
(Varbó, 1921. nov. 9.): író, szerkesztő.
JA-díj 1953; Miskolc Város Irodalmi Díja 1972; Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács Irodalmi Díja 1981; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1981; Szocialista Kultúráért 1987; Krúdy-emlékérem 1993; Köztársasági Elnöki Arany Emlékérem 1996.
M.: Gyárkémények árnyékában, Miskolc, 1946; Harc az üveggyárban, r., 1950; Éhségtábor, r., 1952; Szülőföld, elb., 1952; Örvény, kisr., elb., 1955; Julika, r., 1956; Józsáék, r., 1958; Kálvária és karrier, kisr., elb., 1960; Omlás, kisr., 1962; Ez a mi korunk, szociogr., 1963; Fekete páva, r., 1964; Atlasz, mire rendeltettél?, elb., 1966; Vihar és szivárvány, r., 1967; A háborúnak nincsen vége, r., 1969; Életünk, halálunk, r., 1972; Röpirat az öngyilkosságról, tan., 1972; Rácsok, elb., karcolatok, 1972; Halló, Központi Ügyelet!, elb., 1977; Költő és király, r., 1979; Amikor nincs háború, elb., 1979; Szakmám a lelkiismeret, cikkek, tan., 1981; Pokolhegyiek, vál. elb., 1982; A kozmosz 15. törvénye, tud.-fant. r., 1984; Karambol cserbenhagyással, r., 1985; Egy tárlatlátogató tűnődései, 1992; Varsányi Pál - metszetek mestere, 1993; Mi, gyalogrendűek. Korkép hetven jegyzetben, publ., h. n., 1995.
[MIL,KMIK,MIB8,ÚMIL,MNBCD,KKH]
(Kolozsvár, 1902. jún. 24.-Bp., 1982. okt. 27.): irodalom- és művelődéstörténész.
M.: Székely világjárók, 1940; Igazságos Mátyás király, r., 1940; Erdélyi gondolatok, cikkek, 1944; Arany János és az Akadémia, 1957; Arany János és az Akadémia Könyvtára, 1958; Pápai Páriz-album a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, 1961; Az Akadémiai Értesítő és a Magyar Tudomány repertóriuma 1840-1960, 1962; A Magyar Tudományos Akadémiára hagyott Vigyázó-vagyon sorsa, 1971.
GERGELY PIROSKA, B. [Benedekné]
(Kolozsvár, 1932. nov. 6.): nyelvész.
M.: Anyanyelvünk művelése [másokkal], Bk., 1975; A kalotaszegi magyar ragadványnevek rendszere, Bk., 1977; Nyelvészeti tanulmányok [másokkal], Bk., 1980.
[ROMIL]
(Sopronkeresztúr, 1896. febr. 2.-Bp., 1966. jún. 14.): író, újságíró, lapszerkesztő.
Kossuth-díj 1949, 1956; Munka Érdemrend 1953; A Munka Vörös Zászló Érdemrendje 1956.
M.: Sivatag, elb., 1922; Béke, r., 1924; Achrem Fickó csudálatos élete, r., 1925; Hidat vernek, r., 1927; Játszik az utca, elb., 1927; A Dózsa-féle parasztforradalom története, tan., 1929; Szú, r., 1929; Embervásár, r., 1930; Munkáskultúra, tan., 1930; Valami készül, r., 1931; Pereg a dob, r., Moszkva-Leningrád, 1934 [Bp., 1958]; 1514 I-II. köt., Moszkva, 1936-40, III. köt., 1948, I-III. köt. együtt Dózsa György címmel, 1950; Vitézek és hősök, elb., Párizs, 1937 [Bp., 1946]; Der Namenlose, Moszkva, 1937; Vitézek és hősök, d., Moszkva, 1939 [Bp., 1948]; Bor, elb., Moszkva, 1941; A dehkánok földjén, szociogr., Moszkva, 1943; Szép úr hétköznapjai, elb., 1946; Az utolsó felvonás, r., 1947; Gyanú, elb., 1948; Vitézek és hősök, d., 1948; Épül az új világ, cikkek, 1949; Hív az erdő, elb., 1949; Falusi jelentés, elb., 1950; Farkasok, vál. elb., 1950; Forró nyár, r., 1952; Szakadék szélén, elb., 1952; Találkozó, elb., 1952; Felszáradnak a könnyek, filmr., 1954; Rögös út I-II., r., 1955; A Nagy Föld, emlékezés, 1957; Őszi reggel, vál. elb., 1957; Tiltott utak, r., 1961; Felsőbb osztályba léphet, r., 1964; Hallgatás közben, cikkek, 1965; Valami készül - Szú - Embervásár [utószó Tamás Aladár], 1967; Emberek között I-II., elb. [utószó Imre Katalin], 1968; Drámák [bev. Zalka Miklós], 1971; Hittel és indulattal, cikkek [szerk. Szabó Ferenc], 1975.
(Sztálinváros, Sztálin tart., 1952. aug. 19.): író. [ROM, 1987-től Svédország]
M.: Módosítás, novellák, történetek, Bk., 1981.
[ROMIL]
(Nagykanizsa, 1914. szept. 28.-?): író (színműtáros).
M.: Hírük, nevük messze száll. Versek híres emberekről, bibliográfia [1984]; A vasi bábjátszás története, Szombathely, 1985.
(Bp., 1931. nov. 13.): történész.
A történelemtud. kandidátusa 1960, doktora 1981.
M.: Legkorábbi gesta-szerkesztéseink keletkezésrendjének problémái, 1961; A korai rendiség Európában és Magyarországon, 1987; Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban, 1995.
(Bp., 1919. nov. 24.): író.
M.: Krakkói kávéház, elb., 1981; Népszámlálás, r., 1983; Feltámadás New Yorkban, elb., 1993; Aranykagyló, r., 1995.
GERMANUS GYULA [arab neve: al-Hadzs Abdul Karím]
(Bp., 1884. nov. 6.-Bp., 1979. nov. 8. {7.*MÉL}): orientalista.
Az irodalomtud. kandidátusa 1952, doktora 1958; A kairói Arab Tudományos Akadémia tagja 1956-tól.
M.: Az arab irodalom története, 1904 [bőv., átdolg. kiad. 1962]; Evlija Cselebi a XVII. századi törökországi czéhekről, 1907; Schidlof 1000 szó gyakorlati módszerének angol nyelvtanában előforduló ezer szó magyar-angol zsebszótára [Latzkó Hugóval], 1911 [új, jav. kiad.: 1939]; Schidlof gyakorlati módszerének magyar-angol zsebszótára. Magyar-angol és angol-magyar rész, 1913; Turán, 1916; Az angol nyelvnek szóban, írásban és olvasásban tanító nélkül való elsajátítására, 1916 {1938}; Az arab nemzeti kérdés, 1917; A föld és a faj hatása a történelemben, 1920; Az oszmán állam megalakulása, 1921; Török nyelvtan, 1925; Gondolatok Gül Baba sírjánál, 1928; Pensées sur la révolution turque, 1928; Lecture on Turkish Popular Literature, Lahore, 1931; Modern Movements in Islam, Calcutta, 1932; A mai India, 1933; The Role of Turks in Islam, I-II, Hyderabad, 1933-34; The Awakening of Turkish Literature, I-II., Hyderabad, 1933; India világossága - Mahatma Gandhi, 1934; Allah Akbar!, 1936 {Allah akbar!*MIB8} Arábia, Szíria és Mezopotámia felfedezése és meghódítása, 1938; Sulle orme di Maometto, Milano, 1938; Bengáli tűz I-III., visszaemlékezések [Hajnóczy Rózsával], 1943; Az arab szellemiség megújhodása, 1944; Mahmoud Teymour and Modern Arab Literature, London, 1950; Sources of the Arab Nights, London, 1951; Unknown Masterpieces of Arab Literature, Hyderabad, 1952; Causes of the Decline of Islamic Peoples, Lahore, 1953; Arab Geographers, London, 1954; Bayna Fikraini, Damaszkusz, 1956; A félhold fakó fényében, útirajz, 1957; Trends of Contemporary Arab Literature, I-II., London, 1957-58; Arab költők a pogánykortól napjainkig, vál., bev., 1961; Az arab irodalom története, 1962 [2. átdolg. bővitett kiad.: 1973]; The Berber-Arab Literature of Marocco, Hyderabad, 1964; Kelet fényei felé, útirajz, 1966; Ibn Khaldoun, the Philosopher, Bahore, 1967; Arab Poets and Critics, Delhi, 1967; New Arab Novelists, Lahore, 1969; Kelet varázsa, útirajz, 1975; Gondolatok Gül Baba sírjánál, vál. tan. [vál., szerk. Antall József], 1984.
(Bp., 1903. aug. 28.-Bp., 1991. márc. 28.): író.
M.: Tiszavirág, r., 1938; "Kelet vándora (Visszfény)", visszaemlékezés, 1985.
[MNBCD]
(Újvidék, 1940. szept. 24.): irodalomtörténész, színikritikus. [JU]
Szenteleky Kornél-díj 1980; Híd Irodalmi Díj 1990.
M.: Hatvan magyartanár, szociogr., Újvidék, 1969; Rólunk is vallanak, szociogr., Újvidék, 1970; Színház és kritika, kritikák, Újvidék, 1970; A szabadkai Népszínház magyar társulata 1945-1970, repertórium és bibl., szerk. [Pastyik Lászlóval], Újvidék, 1970; Színház a nézőtérről, színikritikák, Újvidék, 1983; Színházesszék, Újvidék, 1985 {1986*HungÉrt1990-93}; Száz év színház. Dráma és színjátszás Szabadkán a XIX. században (1816-1918), tan., Újvidék, 1990; Meglelt örökség, tan., esszék, kritikák, Újvidék, 1994; Legendák és konfliktusok. Tanulmányok és esszék a 20. századi magyar irodalomról, Újvidék, 1997.
[KMIK,KK94,KK96,ÚMIL,HungÉrt1990-93]
(Berettyóújfalu, 1927. jan. 5.): író, szerkesztő.
Rózsa Ferenc-díj 1967; JA-díj 1971; SZOT-díj 1973; A Munka Érdemrend arany fokozata 1981; Szocialista Magyarországért 1986.
M.: Viharban született, elb., 1954; A partizán, elb., 1957; Szerencse nélkül, elb., 1958; A Kék Sirályok, ifj. r., 1960 {A kék sirályok MIB8} Hét találkozás, elb., 1961; Fekete föld, elb., 1962; Útlevél a másvilágra, r., 1965 {1968*MIB8}; Tiltott utakon, r., 1968; A Duna foglyai, r., 1968; A megtizedelt osztály, kisr., 1970; Tévedni emberi dolog, kisr., 1972; Az útnak nincs vége, r., 1972; Kopog a tető, kisr., elb., 1974; Előre megfontolt szándékkal, kisr., 1976; Öt szomszéd és a többiek, elb., kisr., 1979; Az előkerült falu és egy nyomozás története, ifj. r., 1979; Vallomás a szülőföldről, r., 1982; Kopog a tető, r., 1984; Tankok és királyok, kisr., 1985; Fecskefészek, meser., 1986; Kicsi Biri királysága, kisr., elb., 1987; Szőke nő fekete taxiban, r., 1988; Évezredek üzenete. Miért vagyunk magyarok?, 1994.
[MIL,KKMGY,KMIK,MIB8,ÚMIL,KK96,KKH]
(Bp., 1948. nov. 30.): filmkritikus.
M.: A mai magyar dráma egy évad tükrében, 1978; Ki méltó látni a csodát. Harminc beszélgetés, 1993; Mozi az alagútban. A kilencvenes évek, 1995.
(Tiszalök, 1916. szept. 30.-Jeruzsálem, 1969. aug. 12.): író. [Izrael]
M.: Mindig lesznek Hámánok, d., 1938; Állhatatos írástudók, emlékek, 1946; Szorongás a Duna partján, elb., 1946; Azt a kort nem fogjuk visszasírni, visszaemlékezések, 1947; Csoda a Géza utcában, elb., 1947; Különös arcképek, tan., 1947; Sóvárgó fiatalok, elb., 1947; Számtanóra, elb., 1948; A szív baloldalon dobog, esszék, 1948; Ősi gyűlölet, elb., Jeruzsálem, 1952; Daniella. Egy jeruzsálemi diáklány története, kisr., Jeruzsálem, 1954; Galambok az olajfák ágain, tan., Jeruzsálem, 1956; Anát istennő virágai, cikkek, tan., Jeruzsálem, 1959; Nyíregyháza zsidóságának élete, Jeruzsálem, 1963.
(Marosvásárhely, Maros-Torda m., 1931. aug. 8.): szerkesztő, költő, műfordító. [ROM]
M.: Emelt fővel. Versek és műfordítások, Temesvár, 1973.
Műford.: Himnusz a román földhöz. Költők a hazáról, a pártról, vál., Temesvár, 1977; Z. Stancu: Homokra, vízre... v., Temesvár, 1979.
GHYCZY ZSUZSANNA [álnév: Dráveczky Zsuzsa]
(Nyitra, Nyitra vm., 1914): író. [Ausztria/NO]
M.: A város, r., Róma, 1961; Asszony a fáraók trónján. Hatsepszut, tört. r., 1975 [Dráveczky Zsuzsa néven].
GIMES ROMÁNA [álnév: Németh Romána]
(Kula [JU], 1928. júl. 31.): műfordító.
A Lengyel Népköztársaság Államtanácsa Arany Érdemkeresztje 1974; A Lengyel Kultúráért Érdemrend 1975; ZAIKS-nagydíj 1981, 1987 (Lengyelo.); Az Európa Kvk. Nívódíja 1985, 1987.
Műford.: A. Fiedler: Ambinanitelo, útleírás, 1959 [Németh Romána néven]; A. Karpiński: Lengyelország szocialista iparosításának kérdései, 1961; L. Dulemba-W. Dworczyk: Háromgarasos utazás, útleírás, 1962; S. Wygodski: Zenés üdvözlet, elb. [Bába Mihállyal, Sebők Évával], 1963; Mai lengyel elbeszélők, társford., 1965; M. Twarowski: Napfény és építészet [Jan Bukowskival], 1965; L. Wolanowski: Holdfény Tahiti felett [Edward Mach-val], útleírás, 1966; K. Brandys: Levelek Z. asszonyhoz. Emlékezések a jelenkorból, 1966; K. Brandys: Romantika, elb., társford., 1968; S. Dygat: Bodeni tó, r., 1968; S. Dygat: Disneyland, r., 1971; J. Stryjkowski: A vendégfogadó, r., 1971; J. Iwaszkiewicz: Máter Johanna és más elbeszélések [Murányi Beatrixszel], 1973; Z. Oryszyn: Melodráma, r., 1973; Z. Herbert: Barbár a kertben, esszék, 1976; J. Parandowski: Pusztuló egek, r., 1976; S. Mrożek: Zuhanás közben, elb., társford., 1978; J. Sito: LSD, r., 1978; Z. Herbert: Az angyal kihallgatása, v. [Weöres Sándorral és Nagy Lászlóval], 1979; J. Potocki: Kaland a Sierra Morenában, r. [Raýman Katalinnal], 1979; K. Filipowicz: Ritka pillangó, társford., 1980; Z. Csingo: Hogyan öltem meg a pajtásomat, elb. [Szilágyi Károllyal], 1981; A konzul éjszakája. Mai makedon elbeszélők, vál., ford., 1981; H. Krall: Egy lépéssel az Úristen előtt, dok.r., 1981; K. Moczarski: Beszélgetések egy hóhérral, dok.r., 1981; E. Stachura: Előre, égiek, vál. elb. [Kovács Istvánnal], 1982; M. Nedelkoszki: Versei, vál., 1982; T. Rozewicz: Kirándulás a múzeumba, vál. elb. [Cservenits Jolánnal], 1982; J. Andrzejewski: Sötétség borítja a földet, r., 1985; R. Kapuscinski: A sahinsah, riportkönyv, 1985; K. Wierzynski: Chopin élete, r., 1985; S. Benski: A cádik dédunokája, elb., 1986; J. Andrzejewski: Senkise, r., 1987; S. Mrożek: Levélkék, karcolatok [Murányi Beatrixszel], 1988; K. Boglar: Százlábúnak hívják, ifj. r., 1989; P. Jasienica: Elmélkedések a polgárháborúról, 1989; M. Berg: Napló a varsói gettóról, r., 1990; K. Wojtyla (II. János Pál pápa): A mi Urunk testvére, d., 1991; C. Miłosz: A rabul ejtett értelem, társford., szerk., 1992.
(Szenttamás, 1941. febr. 1.): író. [JU/MO]
Híd Irodalmi Díj 1973; Neven-díj 1984; Déry Tibor-díj 1987; JA-díj 1988; Az Év Könyve Jutalom 1991, 1994; A Soros Alapítvány Életműdíja 1994; Az MTI-PRESS tárcanovella-pályázatának 1. díja 1996; Márai Sándor-díj 1997.
M.: Kétéltűek a barlangban, r., Újvidék, 1968; Testvérem, Joáb, r., Újvidék, 1969; Engem nem úgy hívnak, ifj. r., Újvidék, 1970; Ezen az oldalon, novellafüzér, Újvidék, 1971; Postarablók, r., Újvidék, 1972; Virágos katona, r., Újvidék, 1973; Olyan, mintha nyár volna, elb., Újvidék, 1974; Latroknak is játszott. Virágos katona. Rózsaméz, r., Újvidék, 1976; A kárókatonák még nem jöttek vissza, ifj. r., Újvidék, 1977; Sortűz egy fekete bivalyért, ifj. r., Újvidék, 1982; Az angyali vigasság, elb., Újvidék, 1985; Börtönről álmodom mostanában, r., Újvidék-Bp., 1990; Izsakhár, r. [Bp.], 1994; Mint a felszabadítók, elb. [vál. Domokos Mátyás, Bp.], 1996; Sorsfordítók - 23 orvos legszebb történetei [szerk. Dr. Gerencsér Zsuzsannával], 1996; Ez a nap a miénk, r., 1997.
[KMIK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,MNBCD]
GITTAI ISTVÁN [családnév: Szilágyi]
(Tóti, Bihar m., 1946. dec. 31.): költő, író, újságíró. [ROM]
A Ro. Írószövetség Költészeti Díja 1982; IRAT-nívódíj 1994.
M.: Megmentett visszhang, v., Bk., 1975; Szeszélyes galopp, v., Temesvár, 1978; Folyosók és tünetek, v., Bk., 1979; Mozgóképek egy idegháborúról, v., Bk., 1982, Megbillennek a muzsikások {Megbillentett muzsikusok*KMIK}, v., Bk., 1986; Mennyi mennyi levegőre, v., Bk., 1990; Mozdulatok a ruhatárból, {Gondolatok a ruhatárból*ÚMIL} v., Bp., 1992; Kötéltolás. Araszosak, karc., publ., Bp.-Bk., 1994; Ó, gesztenyék. Araszosak, karcolatok, Nagyvárad, 1996.
[ROMIL,KMIK,ÚMIL,KKACs,RMKK,KK96]
(Csepel, 1941. ápr. 2.): történész.
A történelemtud. kandidátusa 1975, doktora 1989; Az MTA lev. tagja 1993-tól; Széchenyi-díj 1995; Herder-díj 1997; Interfaith Gold Medallion (Anglia) 1998.
M.: Történetelméleti és módszertani tanulmányok, szerk., bev., 1977; Ostmitteleuropa im zweiten Weltkrieg. Historiographische Fragen, szerk., 1978; Domanovszky Sándor: Gazdaság és társadalom a középkorban, szerk., 1979; Történetíró és politika. Szekfű, Steier, Thim és Miskolczy nemzetről és államról, 1980; Az 1944. év históriája, szerk., 1985; Nemzeti kultúra - kulturált nemzet 1867-1987, tan., 1988; Történetírás - korszakváltásban, tan., 1990; Tudomány, kultúra, politika. Gróf Klebelsberg Kunó válogatott beszédei és írásai 1917-1932, szerk., 1990; Domanovszky Sándor: Palatin Josephs Schriften IV. 1809-1813, szerk., 1991; Európa vonzásában. Emlékkönyv Kosáry Domokos 80. születésnapjára, szerk., 1993; Szomszédaink között. Emlékkönyv Niederhauser Emil 70. születésnapjára, szerk., 1993; A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára, szerk., 1993; Vezérfonal a magyar és az egyetemes történelem tanításához, szerk., 1993; Hajnal István: Technika, művelődés, tan., s. a. r., 1993; Váczy Péter: A magyar történelem korai századaiból, tan., s. a. r., 1994;A magyarok krónikája, összeáll., 1995; Honosságunk első félezer éve [Bori Imrével, Bosnyák Istvánnal, Rokay Péterrel], Újvidék, 1997; Agrármozgalmak Délkelet-Európában, tan., szerk., 1997; Die kleinen Nationen in Europa, tan., szerk., 1997; Vörös Károly: Hétköznapok a polgári Magyarországon, tan., vál., 1997.
(Bp., 1913. jún. 6.-Bp., 1988. júl. 13.): színész, emlékíró.
Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata 1947; Kossuth-díj 1949; Érdemes Művész 1950; Kiváló Művész 1955; A Munka Érdemrend arany fokozata 1965; SZOT-díj 1977; A Magyar Népköztársaság Zászlórendje 1983.
M.: Közben, emlékezés, 1982.
[KK3-4,KKMF,ÚFL,ÚML,SZKL,MÉL4,DKA,ÚMIL]
(Bácsfeketehegy, 1943. ápr. 11.): író. [JU]
Szirmai Károly Irodalmi Díj 1980.
M.: Elrontott csodák, elb. {r.*ÚMIL}, Újvidék, 1965; A nagy építés, d., 1965; Kenyér, kisr., Újvidék, 1966; A verseny végén, r., Újvidék, 1969; Szent bolond, tört. r., Újvidék, 1976; Másokat hívó hang, elb., Újvidék, 1979; Az ellenállás fényei - Svetlosti otpora, d. [kétnyelvű kiadvány], Újvidék, 1981; Testek és álmok r., Újvidék, 1984; Armánd gróf halála és más történetek, elb., Újvidék, 1986 {1985*ÚMIL}; Vallatás {Vallomás*ÚMIL}, d. [utószó Gerold László], Újvidék, 1989.
(Bp., 1911. ápr. 1.-Bp., 1996. ápr. 12.): író.
Magyar Népköztársasági Érdemrend 1948, 1950; A Munka Érdemrend arany fokozata 1965, 1981; JA-díj 1957, 1960, 1971; Kossuth-díj 1966; Gábor Andor-díj 1983, 1996; Pro Urbe Budapest 1984; Szocialista Magyarországért 1986.
M.: Ősz ez a tavasz, pajtás!, v., 1929; Levél a pokolból, elb., 1936; Legendák, 1940 {1942*ÚMIL}; A fasizmus hazugságai, 1945; Vihar előtt, emlékezések, 1946 {1945*ÚMIL}; Farkasok között, elb., 1952 [bolgárul: Szófia, 1954]; Két csacsi, elb., 1953; Panoptikum, kisr., 1956; A planétás ember és a többiek. Három kisregény, 1958; Családi kör, elb., 1959; Naplófüzetemből, 1960; Fontos történetek, elb., 1961; A rendes ember, r., 1961; Ördögűzés I-II., vál. elb., 1963; Poldini úr, r., 1963; Magányos utazás, r., 1965; Írás közben, tan., 1966; Miért nem nőtt az ember az égig, elb., 1966; Volt egyszer egy család, r., 1967; Vallomások regénye, r., 1968; Concerto, elb., 1969; Szelíd zsoltárok, tan., 1970; Egy naplopó naplója, r., 1971; Bolondóra, r., 1973; Mennyei csavargók, r., 1975; Levelek Judithoz, emlékezések, 1979; Az ember, aki madár lett, összegyűjtött elb., I., 1982; A hóhér halála, összegyűjtött elb., II., 1983; Szülőföldem, Budapest, visszaemlékezések, 1989 {1990*ÚMIL,KK96}; Tűnődések, 1997.
Műford.: J. Ehrenburg: Lasik Roitschwantz mozgalmas élete, 1933; E. Ebermayer: Az ifjúság élni akar, r., 1935; A. Malraux: Két nemzedék, r., 1946.
[MIL,KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,OSZKK,MNBCD]
(Pozsony, 1910. márc. 18.-Bécs, 1987. szept. 22.): újságíró, történész. [1956-tól Ausztria]
M.: Csehszlovákia, 1935; Pánszlávizmus, 1940; Magyarok és délszlávok [Ferdinandy Mihállyal], 1940; Mocsáry Lajos és a nemzetiségi kérdés, 1943; Szlovák irodalomtörténetek - magyar szerzőktől, 1943; Beiträge zur Geschichte des slowakischen Volkes I-III., München, 1963-72; Volk, Nation und Staat im pannonischen Raum vom XVIII. bis zum XIX. Jahrhundert, Eisenstadt, 1973.
GOMBÁNÉ LÁBOS OLGA [Gomba Szabolcsné]
(Sátoraljaújhely, 1935. okt. 28.): könyvtáros.
Szabó Ervin-emlékérem 1976.
M.: Kecskeméti Alexis János prédikációs könyve, bev. [kiad. Szuromi Lajos], kritikai kiad., 1974; Tótfalusi Kis Miklós konferencia (előadások), szerk. [Haiman Györggyel], Debrecen, 1985.
[ÚMIL]
(Balassagyarmat, 1938. máj. 12.): író, műfordító, irodalomtörténész.
Az irodalomtud. kandidátusa 1978; Az Európa Kvk. Nívódíja 1973; A Kiadói Főigazgatóság Nívódíja 1973; A Finn Irodalmi Társaság lev. tagja 1975-től; A Magyar Rádió Nívódíja 1977; A Finn Oroszlánrend I. oszt. lovagkeresztje 1978; A Móra Kvk. Nívódíja 1980; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1992.
M.: Aila Meriluoto és a modern finn költészet jellemzői, 1961; Tuula és Matti, filmforgatókönyv, 1979; A rénszarvasverseny, ifj. r., 1980; Az éjféli nap birodalmában, gyermekkönyv, 1980; Égőnarancs. Modern finn drámák, szerk., 1987; Drága, kicsi Maarit, elb., 1996.
Műford.: M. Waltari: Szinuhe, r., 1964; V. Meri: Manilakötél, kisr., 1964; Aki lelőtt egy macskát. Három finn dráma, ford., szerk., 1967; V. Meri: Tükörbe rajzolt nő, r., 1968; J. Peltonen: Salomo és Ursula, 1972; T. Kaukonen: A klán, 1989.
[FÉL,MTAA,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,OSZKK]
(): költő.
M.: Ecseted a hó, prózaversek, Szeged, 1996.
[MNBCD]
(Bp., 1919. jún. 6.-Bp., 1990. máj. 7.): író, újságíró, humorista.
Rózsa Ferenc-díj 1980.
M.: A mama kerestetik!, r., 1957; Gombostűhegyen, szatírák, 1958; Folyó a hegygerincen [Lovászi Ferenccel], riport Kínáról, 1959; Sajtóelmélet. Az újságírás gyakorlati kérdései I-III., 1966; Bevezetés a sajtóismeretbe, 1967; Karrierológia, szatírák, 1967; Szigorúan nyilvános, szatírák, 1969; A siker nem szégyen, szatíra, 1973; Sajtóismeret, 1977; Hasad a tudatom, szatírák, 1986.
(Temesvár, Temes vm., 1913. szept. 30.): irodalomtörténész, író, újságíró. [USA/FRO/MO]
Bethlen Gábor-díj 1989, 1998; Márton Áron-emlékérem 1989; A Magyar Művészetért Alapítvány Díja 1990; Széchenyi-díj 1993.
M.: Álom az országról, tan., 1941 {1940*ÚMIL}; Szűk esztendők. A magyar kálvinizmus válsága, Washington, 1960 [angolul: New York, 1960]; Szabó Dezső, monogr., München, 1966 {1960*ÚMIL} [Bp., 1989]; Ruplan maihinlasku, Helsinki, 1970; Húsz év után, esszék, München, 1970 [New York, 1973]; Huszonegy év után, München, 1972; A történelem balján, vál. írások, New Brunswick {New York*Borbándi}, 1975 [Bp., 1989]; Németh László, New York, 1975; Szabó Dezső és a magyar miniszterelnökök, szerk., Washington, 1975 [Bp., 1989]; Hillsdale, szociogr., New York {Washington*ÚMIL}, 1979 [Bp., 1982]; Igazmondók, tan., New York, 1981; Szabadságalapítók. A plymouthiakról, New York, 1984; A harmadik út, 1990; Tükörcserepek, tan., 1993; Távolból is itthon. A szerző válogatása életművéből, 1995.
[AKL,KMIK,MEIL,Borbándi,MKK,KK92,KK94,ÚMIL,KK96,MNBCD,KKH]
(Karcag, 1916. nov. 19.): műfordító, író.
Szocialista Kultúráért.
M.: A népi kollégiumi mozgalom, 1947; A csóknak próbája, d. [bemutató: Állami Déryné Színház], 1957; Pataki szüret, d. [bemutató: Állami Déryné Színház], 1958; Éjfél vitéz, vígjáték, 1958.
Műford.: Rédei Károly: Zyrian Folklore Texts, 1978; Vikár László: Chuvash Folksongs, 1979; Dezső László: Studies in Syntactic Typology and Contrastive, Bp.-Mouton, 1982; Dán Róbert: Matthias Vehe-Glirius: Life and Work of a Radical Antitrinitarian with his Collected Writings [A "Mattanjah" c. mű fakszimiléjével], Bp.-Leiden, 1982; Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa [angolul: Hungarian Ballads and the European Ballad Tradition], 1983; D. Defoe: Körutazások Nagy-Britannia szigetén, útleírás, 1989.
(Bp., 1919. szept. 18.-Bp., 1994. márc. 23.): író, irodalomtörténész, szociológus.
Az irodalomtud. kandidátusa 1973; Magyar Szabadság Érdemrend 1948; Magyar Népköztársasági Érdemrend 1951; Munka Érdemrend 1954, 1979; Szocialista Hazáért Érdemrend 1967; Szocialista Magyarországért 1969.
M.: Mű és valóság, kritikák, 1965; Jónás és a cet Óbudán. Szociográfiai jegyzetek, 1968; Bálint György alkotásai és vallomásai tükrében, 1969; Ízlésalakzatok, szociogr., 1971; Olvasói ízléstípusok, szociológia, 1975; Az első világháború és előzményei, 1977; Értelmezési kataszter, szociológia, 1978.
GONDOS MARGALIT [családnév: Kövesi Margit; álnév: C. Parker, S. Gomart, S. Pratt]
(Pápa, 1917. aug. 6.): író, költő (keramikus). [Izrael]
M.: Az Aplon hotel titka [C. Parker néven], kisr., Haifa, 1951; Az orvos hazatér [S. Gomart néven], kisr., Haifa, 1951; Délibáb utca 7. [S. Gomart néven], kisr., Haifa, 1951; Hajnali randevu [S. Pratt néven], kisr., Haifa, 1951; Izraeli házasság, kisr., Haifa, 1951; Tíz körömmel [Rezes Györggyel], riportr., Haifa, 1951; Nylon feleség [S. Pratt néven], kisr., Haifa, 1951; Trópusi kaland [S. Pratt néven], kisr., Haifa, 1951; Paprikáscsirke és halfilé [Rezes Györggyel], kisr., Haifa, 1951; Pesti történet [S. Gomart néven], kisr., Haifa, 1951; Szakítás [S. Pratt néven], kisr., Haifa, 1952; Szenvedély [S. Pratt néven], kisr., Haifa, 1952; Végállomás: I. Végállomás. II. Magda és Tibor. III. A máglya. IV. Jel az égen [Rezes Györggyel], r., Haifa, 1954; Ketten elmondják Izraelben. Versek, naplójegyzetek [Rezes Györggyel], München, 1959; Mindennek "Lady" az oka, kisr., Haifa, 1964 [Bp., 1991]; Soha többé!, ant., Haifa, 1978; Vacsora Jeruzsálemben. Válogatás 30 év novelláiból, 1947-1977, Haifa, 1979; Válás a Yarkon utcában. Válogatás 35 év novelláiból, Haifa, 1982.
(Kiskunhalas, 1921. nov. 4.): költő (festőművész).
M.: Csigolyagyöngyök, v., Kecskemét, 1976.
GORDON AGÁTA ->Parti Nagy Lajos
(1961. máj. 6.): irodalomtörténész.
M.: Idézet, paródia és mítosz Fjodor Szlogub két regényében, tan., Debrecen, 1995.
(Ungvár, 1935. szept. 16.): irodalomtörténész. [Kárpátalja]
A filológiai tud. kandidátusa 1973; Makarenko-érem 1988; Berzsenyi-díj 1993.
M.: Ezer évig nem volt itt semmi?, publ., Ungvár-Bp., 1993.
(Bp., 1926. júl. 9.): drámaíró, dramaturg, rendező.
Jászai Mari-díj 1972; Érdemes Művész 1989.
M.: Páris ítélete, elb. és egyfelv., 1973 {1972*KK96,KMIK}; Tigris a Bégmezőn, egyfelv., [az azonos című, Bródy Zoltánnal és Czakó Gáborral közös kötetben], 1976; Andrássy út 60., d., 1988.
Drámái: Colombus, A Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1956; Rembrandt, Nemzeti Színház, 1958; Az ötödik parancsolat, A Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1959; Tiszta szívvel, Jókai Színház, 1961; Európa elrablása, Petőfi Színház, 1962; A Sziget {A sziget MIB8}, A Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1966 {1968*MIB8}; Dániel és a krokodilok, 1968; A nagy lehetetlen, 1970; A néma énekesnő, 1970; A festett király, 1985; Manézs, 1990.
[MIB8,ÚMIL,KMIK,DKA,KK92,KK94,KK96,OSZKK]
(Bp., 1934. ápr. 3.): költő, műfordító, irodalomtörténész. [Anglia]
Jurżykowskí-díj 1972 {1981*ÚMIL} (New York); Artisjus Nívódíj [C. Wilmerrel megosztva] 1981; ZAIKS-díj 1987 {1986*MEIL} (Lengyelo.); A Lengyel Nemzeti Közoktatási Bizottság Érdemrendje 1992; Nagy Imre-emlékplakett 1993; Salvatore Quasimodo-díj 1993; Ada Negri Költői Díj, 1995; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1996.
M.: Virág-bizonyság, v., London, 1958; The Hungarian Literary Scene 1957-1959, Oxford, 1959; Hajnali úton, v., London, 1963; Polish and Hungarian Poetry from 1945 to 1956, Oxford, 1966; New Writing of East Europe, ant., szerk. [Charles Newmannel], Chicago, 1968; Új égtájak. 1956 óta idegenben élő költők versei, szerk. [Juhász Vilmossal], Washington, 1969; Átváltozások, v. és műford., London, 1969; Attila József: Selected Poems and Texts, szerk. [James Atlasszal], Cheadle Hulme, 1973; László Nagy: Love of the Scorching Wind, szerk. [Kodolányi Gyulával], Bp.-London, 1973; Cyprian Norwid, tan. [angolul], New York, 1974; Levél hanyatló birodalomból, v., München, 1976; Az ismeretlen fa. Modern lengyel versek antológiája, szerk., Washington, 1978; Homage to Mandelstam, lírai ant., szerk. [Richard Burnsszel], Cambridge, 1981; Nyugtalan koranyár, v., Washington, 1984 {Columbus*MEIL}; Cyprian Norwid: Poet, Thinker, Craftsman, szerk. [B. Mazurral], London, 1989; Angol-magyar kapcsolatok a XVI-XVII. században, 1989; Búcsú a romantikától, vál. v., 1990; Nyugatról nézve, esszék, tan., 1990; Erdélyiek és angolok, tan., 1991; Angol és skót utazók a régi Magyarországon (1542-1737), vál., szerk., 1994; Egy szigetlakó feljegyzéseiből, esszé, 1996; My Manifold City, v., Cambridge, 1996; Őszi magánbeszéd. Versek 1954-1996, 1997.
Műford.: Karácsonyi csillag. Paszternák kései versei [Sulyok Vincével], Washington, 1965; Miklós Radnóti: Forced March. Selected Poems, ford., szerk. [Clive Wilmerrel], Manchester {London*Borbándi}, 1979; Polscy poeci o wegerskim pazdzierniku, ant., szerk., társford., London, 1986.
[KMIK,MEIL,Borbándi,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,KKH]
(Privigye, 1890. okt. 31.-Bp., 1967. dec. 13. {5*ÚMIL,CSMIL}.): költő, író, kiadó.
M.: Katona nóták, gyűjt., 1916; A nagy háború katona nótái, gyűjt., Nagybecskerek, 1918; Ítéletidő. Az elszakított magyarság regénye I-III. [Jaczkó Olgával], 1936; Van ember, aki tudja, ki vagyok?, vál. v., 1937; A macska család, verses elb., 1938; Föld és ég között, v., 1939; A magyar nyelvhez, szonettek, 1942; Érett élet, v., 1943; A szörnyű év. 1. Siralomházban, v., 1946, 2. A József-utcai versek, 1948; Babona, babona, tizenhárom babona, verses elb., 1948.
(Nyíregyháza, 1869. máj. 12.-Bp., 1966. máj. 7.): író, publicista (ev. lelkész).
M.: Caraffa, Rozsnyó, 1930; Az eperjesi evangélikus kollégium rövid története 1531-1931, Eperjes, 1933; Eperjes. Szlovenszkói városképek, Pozsony, 1938; Emlékeim egy letűnt világról, emlékezések, 1964.
(Bp., 1922. febr. 10.): író, műfordító.
A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1980; JA-díj 1983; Az Európa Kvk. Nívódíja 1983, 1984, 1986, 1988; Wheatland-díj (USA) 1989; Albert Schweitzer-díj 1991; Paul Harris-díj 1991; Premio Mediterraneo 1991; Kelet-nyugati Tanulmányok Intézete kitüntetése (USA) 1994; Interfaith Gold Medallion (Anglia); Giorgo La Pira Béke-, Kultúra- és Szolidaritás Díj 1998 (Olaszo.); Joseph Bech-díj (Hamburg) 1998.
M.: Sarusok, r., 1974 [bolgárul: Szófia, 1997]; Magyar Médeia, monodráma, 1976; Magyar Médeia. Sarusok. Rácsok, d., 1979; Találkozások, elb., 1980 [angolul: 1991]; Mérleg. Hat dráma, 1990; Gyaluforgács. Esszék, jegyzetek, interjúk [vál. és szerk. Makai Tóth Mária], 1992; Hazaérkezés, r., elb., 1991 [angolul: 1995]; Az örökség, Kolozsvár, 1993; Beszélgetések az elnökkel [László Györggyel és Wisinger Istvánnal], 1994; Kő a kövön. Válogatott írások, 1996.
Műford.: W. Golding: A torony, r., 1965; E. Hemingway: Vándorünnep, visszaemlékezések, 1966; J. Updike: A kentaur, r., 1966; E. M. Forster: Út Indiába, r., 1967; W. Cather: Az én Antóniám, r., 1968; W. Golding: Ripacs Martin, r., 1968; D. H. Lawrence: Szerelem a kazlak közt, kisr., 1968; T. Wolfe: Az időről és a folyóról, r., 1968; E. S. Gardner: A legyező-táncosnő lovának esete, bűnügyi r., 1969; W. Styron: Nat Turner vallomásai, tört. r., 1969; J. Ball: Forró éjszaka, bűnügyi r., 1970; W. Faulkner: A hang és a téboly, r., 1970; W. Golding: A piramis, r., 1970; W. Golding: Az utódok, r., 1970; A. Sillitoe: A hosszútávfutó magányossága. - Szombat este, vasárnap este, r.-ek, 1970; R. L. Stevenson: Öngyilkosok klubja. - A falesai part. - A ballantraei örökös, kisr.-ek, 1970; E. Hemingway: A folyón át a fák közé, r., 1971; E. Hemingway: Tavaszi zuhatag, kisr., 1971; V. Packard: Feltörekvés, reklám, szexualitás Amerikában [Szilágyi Tiborral], 1971; W. Styron: Feküdj le a sötétben! r., 1971; W. H. Thackeray: Pendennis jó és rossz sorsának, barátainak és legnagyobb ellenségének története, I-II., r., 1972; A. C. Clarke: 2001 Űrodisszeia, tud.-fant. r., 1973; E. Hemingway: Szigetek az Áramlatban, r., 1973; M. Lowry: Vulkán alatt, r., 1973; W. S. Maugham: Zsákutca, r., 1973; B. Devlin: A lelkem ára, visszaemlékezések, 1974; W. Faulkner: Sartoris, r., 1974; M. Lowry: Át a Panamán, kisr.-ek, 1974; A. K. Armah: A szépek még nem születtek meg, r., 1975; A. Christie: N vagy M, bűnügyi r., 1975; J. B. Priestley: Jópajtások, r., 1975; J. Updike: Szegényházi vásár. - A farm, kisr.-ek, 1975; W. Eastlake: A művész arcképe huszonhat lóval, r. [1976]; S. O'Casey: Drámák [a verseket Tótfalusi István ford., vál. Osztovits Levente], 1977; M. Shelley: Frankenstein, fant. r., 1977; W. Faulkner: Példabeszéd, r., 1977; R. L. Stevenson: Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete, két kisr., Bk.-Bp., 1978; W. Golding: A torony, két r., Pozsony-Bp., 1978, cop. 1965, 1970; Y. Kawabata: A tó, kisr. [1978]; W. Faulkner: Fiam, Absolon!, r., 1979; E. L. Doctorow: Ragtime, r., 1979; T. Dzsunicsiró: Egy hibbant vénember naplója, kisr., 1980; Premchand: Nirmalá, elb. [Aradi Évával, Rubin Péterrel], 1980; T. S. Eliot: Káosz a rendben. Irodalmi esszék [vál. és az előszót írta Egri Péter, ford. másokkal], 1981; J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura [az I. rész 1-11. fejezetét, ... a hozzá tartozó versbetéteket ford. Réz Ádám, a többi verset ford. Tandori Dezső], r., 1981; D. Freeman: Pitypang, a hiú oroszlán, képes mesekönyv [1981]; J. Updike: Gyere hozzám feleségül. Románc, 1981; Edgar Allan Poe válogatott művei [fordította Babits Mihály és mások, vál. Borbás Mária és Kretzoi Miklósné, jegyz. Ferencz Győző, Rozsnyai Bálint], 1981; P. Shaffer: Equus [további cím: Amadeus], két d., 1982; M. Ógai: A vadlúd, elb. [Hürkecz Istvánnal, Teleki Erzsébettel], 1983; W. Golding: Beavatás, r., 1983; A. Lang: Maflázia, meser., 1984; C. McCullouch: Tövismadarak, r., Englewood, 1984; J. Updike: Nyúlháj, r., 1984; K. Paterson: A Nagy Gilly Hopkins, ifj. r., 1986; J. Cheever: A Falconer, r., 1986; V. S. Pritchett: A hasraesés művészete. Válogatott elbeszélések, 1986; J. Updike: Az eastwicki boszorkányok, r., 1986; O. p'Bitek: Lawino éneke. Egy elhanyagolt asszony siráma, v., 1986; J. M. Synge: Drámák, 1986; W. Soyinka: Aké. A gyermekkor évei, r., 1987; J. R. R. Tolkien: A sonkádi Egyed gazda... azaz A nép nyelvén a Házisárkány urának... fölemelkedése és csodálatos kalandjai, 1988; E. L. Doctorow: Világkiállítás [a versbetéteket Várady Szabolcs ford.], r., 1988; J. Updike: Nyúlketrec, r., 1988; J. Updike: Így látja Roger, r., 1989; S. Shepard: Az elásott gyermek [Révész Máriával], d., 1989; J. K. Toole: Tökfilkók szövetsége, r., 1989; G. Bush: Előre tekintve, önéletrajz, 1989; J. Ball: Forró éjszaka, r., 1993; M. W. Shelley: Frankenstein vagy A modern Prométheusz, r., Szeged [1995]; J. Updike: Bízzál bennem, elb.,1995; Y. Menuhin: A király, a macska és a hegedű. Dánielnek, aki hegedül és Dávidnak, aki számol, mese, 1997.
[KMIK,KK92,KK94,KK96,MNBCD,ÚMIL,OSZKK]
(Muraszombat, 1960. ápr. 13.): történész, költő. [Szlovénia]
M.: Fejezetek Lendva történetéből 1920-ig, tan., Lendva, 1996; Életfoszlányok, v., Győr, 1997.
(1935): író.
M.: Marcel Duchamp talán... , magánkiad., 1994; Sakk és erotika - Marcel Duchamp, 1996; Egy bizonyos Marcel Duchamp, életrajz, 1996.
GÖRGEY GÁBOR [eredeti név: Görgey Arthur]
(Bp., 1929. nov. 22.): író, költő, műfordító.
Graves-díj 1976; JA-díj 1980; Pro Arte Díj 1985; IRAT-nívódíj 1989; Déry Tibor-díj 1989; A Munka Érdemrend arany fokozata 1989; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1992; Az EURÓPA 1968 pályázat díja 1993; A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 1995.
M.: Füst és fény, v., 1956; Délkör, v., 1963; Hektor, a hőscincér, meser., 1966; Komámasszony, hol a stukker? Öt színmű, 1969; Köszönöm, jól, v., 1970; Alacsony az Ararát. Két színmű, 1971; Lilla, cápák, nyugalom [további cím: Cápák; Nyugalom, Lilla és a kísértetek (címvált.), Cápák a kertben (címvált.), Nyugalmas ház (címvált.), címek a belső címlapokon: Lilla és a kísértetek]. Három színmű, 1976; Légifolyosó, v., 1977; Találkozás egy fél kutyával, tárcák, cikkek, karcolatok, 1980 {1979*ÚMIL}; Egy vacsora anatómiája. Válogatott versek és színművek, 1981; Fejek Ferdinándnak [első változata: Törököt fogtunk]. Öt színmű 1982; A fél kutya másik fele, tárcák, cikkek, karcolatok, 1983; Munkavilágítás, esszék, kritikák, 1984; Gyilkosság a villában, bűnügyi történetek, 1987; Galopp a Vérmezőn. Színművek és hangjátékok, 1987; A díva bosszúja, elb., 1988; Vadászszőnyeg, r., 1988; Volt egyszer egy Felvidék, r., 1989; Meteoropata nemzet, publ. írások, 1989; Kísértések könyve, r., 1990; Nők szigete, v., 1990; Mindig újabb kutyák jönnek, publ. írások, esszék, 1991; A homár páncélja, r., 1992; Eszkimó nyár. Válogatott és új versek, 1993; Waterloo kellős közepén, publ. írások, 1994; 21 vers, vál. v., 1994; Örömállam, komédia két felvonásban, 1996.
Műford.: Vadászszerencse, vál. műfordítások, 1974; J. London: Martin Eden, r., 1983; Walther Nowotny versei [Hajnal Gáborral, Timár Györggyel], 1986; H. G. Wells: Az ellopott test, elb. [Kádár Tamással], 1989; R. Katz: Kutyaposta, r. [Domokos Mátyással], 1993; F. C. Hebbel: Tragédiák [Hevesi Sándorral], 1994; R. M. Rilke: Malte Laurids Brigge feljegyzései, r., 1996; F. Dürrenmatt: Drámák, válogatás [ford. Fáy Árpáddal, Gera Györggyel, Nemes Nagy Ágnessel], 1996.
Színházi bemutatók: Rokokó háború, Kaposvári Csiky Gergely Színház, 1967; Handabasa avagy a fátyol titkai, Kaposvári Csiky Gergely Színház, 1968; Komámasszony, hol a stukker?, Thália Színház, 1968 {1969*ÚMIL}; Noé, Madách Kamaraszínház, 1970; Délutáni tea, Békéscsabai Jókai Színház, 1970; Cápák a kertben, Madách Kamaraszínház, 1971; Lilla és a kísértetek, Békéscsabai Jókai Színház, 1972; Egy fiú és a tündér, Szegedi Nemzeti Színház, 1974; Törököt fogtunk, Gyulai Várszínház, 1975; Mikszáth különös házassága, Radnóti Színház, 1977; Fejek Ferdinándnak [Törököt fogtunk második változata], Debrecen, 1979; Bulvár, Kecskeméti Katona József Színház, 1980; Ünnepi ügyelet, Radnóti Színház, 1981; Wiener Walzer, Radnóti Színház, 1982; Galopp a Vérmezőn, Madách Kamaraszínház, 1983; Huzatos Ház, Vidám Színpad, 1986.
[MIL,KMIK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,MNBCD,KKH]
(Polgár, 1945. febr. 5.): irodalomtörténész, kritikus.
Az irodalomtud. kandidátusa 1978, doktora 1991; Alföld-nívódíj 1985; JA-díj 1987; Csokonai-díj 1987; Az Év Könyve Jutalom 1993; Tamási Áron-díj 1997.
M.: Sinka István, kismonogr., 1977; A csehszlovákiai magyar irodalom 1945-1980, tan., 1982; A hetvenes évek romániai magyar irodalma I-II. [Bertha Zoltánnal], tan., 1983; A romániai magyar irodalom válogatott bibliográfiája 1971-1980 [Bertha Zoltánnal], 1983; Napjaink nemzetiségi magyar irodalma, tan., 1984; Sütő András, kismonogr., 1986; "Ki viszi át...?", esszék, 1986; Nagy László költészete, 1992; A magyar irodalom rövid története, Helsinki, 1992 [finnül: 1991; ukránul: 1997]; Napjaink kisebbségi magyar irodalma, 1993; Kérdések és válaszok. 17 interjú a hetvenes évekből, Lakitelek, 1994; Dsida Jenő válogatott versei, szerk., 1994; Nagy László: Inkarnáció ezüstben, v., vál., 1993; Krónika-töredék. Nagy László naplója. 1975. febr. 14.-1978. jan. 29. A kéziratos napló szöveghű kiadása, s. a. r., 1994; A szavak értelme, tan., esszé, 1996; Erdélyi József válogatott versei, vál., utószó, 1996; Kisebbségi magyar irodalmak 1945-1990, Debrecen, 1997.
[KMIK,MTAA,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,HungÉrt1990-93,MNBCD]
(Bp., 1941. dec. 2.): újságíró, műfordító.
M.: Ne nézzenek hülyének! Humoreszkek, 1990; A terrorizmus frontvonalában, r. [Remete Richárddal], [1991].
Műford.: J. Vance: Démonpikkelyek, fant. r. [Nemes Istvánnal], Debrecen, 1993; J. Vance: A túlvilág szeme, fant. r. [Nemes Istvánnal], Debrecen, 1993; M. Shea: Ravasz Cugel, r. [Nemes Istvánnal], Debrecen, 1994.
(Bp., 1908. aug. 29.-Bp., 1985. júl. 3.): író (várostervező).
Pro Arte Aranyérem 1966; A műszaki tud. kandidátusa 1957; doktora 1967; Ybl Miklós-díj 1969; Hild János-emlékérem 1974; A Munka Érdemrend ezüst fokozata.
M.: Városok a múltban és jövőben, 1942; Európai építészet, 1947; Budapest holnap, 1960; Város és építészet, 1960; Vác, 1960; Vallomás és búcsú, családtörténet, 1961; Liane, önéletírás, 1962; Az építészet igézetében, esszék, 1966; Múló világom, önéletírás, 1970; Itthon éltem, önéletírás, 1971; Budapest egy építész szemével, 1971; Építészet és urbanisztika, 1973; Ember és látvány városépítészetünkben, 1973; Alakok, álmok, emlékezés, 1974; Városok, képek, zene, esszék, 1976; Az idő és a művek, 1976; Városaink sorsa, 1976; Karácsony Mallorcán, útirajzok, 1978; Szép magyar városok egy építész szemével, 1978; Hitek és tanok, esszék, 1979; Budapest arculatai, tan., 1980; Építészet, városépítés, társadalom, tan.-ok, 1982; Ifjúkor a Belvárosban, önéletrajzi írások, 1984.
[MIL,MÉL4,KK3-4,MTAA,ÚML7-8,MKL,MIB8,ÚMIL,KMIK]
(Bp., 1951. júl. 4.): költő, zenész (csillagász).
A fizikai tud. (csillagászat) kandidátusa 1984.
M.: A mindenség őrjítő varázsa, v., 1994.
[KK96]
(Hódság, 1916. okt. 6.): író, költő.
Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata 1949; Szabadság Érdemrend; Szocialista Kultúráért 1954; Szocialista Munkáért Érdemérem 1954; A Munka Érdemrend arany fokozata 1976.
M.: Az ördög apostolai, ifj. r., 1962; Fekete hóesés, r., 1970; Kiegészítések, v., 1989; Erdély ereklyéi emlékeztetnek engem, v., 1989; Királygyilkosságok. Hogyan haltak meg a magyar királyok?, 1991; A magyarok Istenének elrablása avagy a magyar faj nagy elárultatása, 1993; Miként menthető meg a magyar nemzet, előadások [1993]; Miért söpri el a történelem a trianonokat?, 1996; Tízezer évi küzdelem a magyar őshazáért. Új Gesta Hungarorum, 1996; A magyar ősvallás történelmi alapjai, 1996; Árpád kirekesztése az Árpád-házból. Magyar királyok új rendje, 1996; Istennyomok hétölnyi por alatt, 1-2., 1997; A magyarság őseredete, 1997; Gróf Zrínyi Miklós meggyilkoltatása, r., 1997.
(Debrecen, 1905. jan. 8.-Debrecen, 1986. ápr. 30.): író.
SZOT-díj 1961; Rózsa Ferenc-díj 1960; A Munka Érdemrend arany fokozata 1975; Szocialista Hazáért Érdemrend; Szabadság Érdemrend.
M.: Csodák völgye. 1945, r., 1963 {Csodák völgye, r., 1945*KMIK}; Cudar idők, elb., 1960; Napfogyatkozás, r., 1964; A plüssdívány, r., 1967; Jancsi visszavágyik, ifj. r., 1972; Gyökerek és hajtások, r., 1975; Mérges gyümölcs, r., 1979; Örök készenlétben, r., 1980; Öten voltak, r., 1983; Az eltűnt kézirat, r., 1986.
[MIB8,ÚMIL,KMIK,MÉL4,DKA,KK4,OSZKK]
(Csíkszereda, Hargita m., 1973. jún. 11.): költő. [ROM]
M.: Adiaphora, v., magánkiad., 1996.
(Kátoly, 1928. febr. 24.-Szabadka, 1994. júl. 22.): költő. [JU]
M.: A vágyak árnyaiban, v., Szabadka, 1991.
(Szegvár, 1976. máj. 18.): költő.
Gérecz Attila-díj 1996.
M.: Vízjelek a honvágyról, v., Békéscsaba, 1996; Az idomár szelídítése, Békéscsaba, 1996.
(Nagyvárad, Bihar vm., 1911. jún. 18.-Tel Aviv?, 1986.): költő, műfordító. [ROM, 1961-től Izrael].
Nordau-díj 1968; Roboz Imre-díj 1986.
M.: Fogózz a semmibe, v., Nagyvárad, 1946 [kétnyelvű, Tel Aviv, 19892] {1945*ROMIL}; Hegedűszó, v., Bk., 1955.
Műford.: H. Lovinescu: A lerombolt fellegvár, Bk., 1956; A. Toma: Csivitt-bátya kis családja, Bk., 1956; C. Theodorescu: Válogatott versek, Bk., 1957; Mai héber izráeli költők {Mai héber költők*ROMIL} antol., Tel Aviv, 1971; H. Habe: Mint hajdan Dávid. {Mint hajnal Dávid*KKACs} Izraeli élménybeszámoló, Tel Aviv, 1972 [Bp., 19952]; A hajdani kert. Jiddis költők, v., ant.,1986 {A hajnali kert*KKACs;1971*ROMIL}.
(Bp., 1954. febr. 19.): költő, műfordító.
M.: A kerítés roncsai, v., 1982.
Műford.: Árnyékbirodalom, v., műfordítások, 1986.
(Léva [ma Cs], 1948. ápr. 6.): író, kritikus. [Szlovákia]
Madách Imre-díj 1982, 1989; A Szl. Írók Szövetségének Díja 1985; Artisjus-díj 1988; Az Év Könyve Jutalom 1987; Déry Tibor-díj 1988; Érdemes Művész 1989; JA-díj 1990; Madách Imre-díj 1990; A Szl. Írószervezetek Társulásának Díja 1990; Füst Milán-díj 1995; Ady Endre-díj 1997.
M.: Hűtlenek, elb., Pozsony-Bp., 1979; Éleslövészet. Nem(zetiségi) antiregény, r., Pozsony, 1981 (franciául: 1986); Galeri, r., Pozsony-Bp., 1982; Áttételek, r., Pozsony-Bp., 1985; Bőröndök tartalma, elb., Pozsony-Bp., 1987; Szakítások, r., Pozsony-Bp., 1989; Thészeusz és a fekete özvegy, r., Pozsony, 1991; Elszigeteltség vagy egyetemesség. Esszék, cikkek, interjúk, 1991; Einstein harangjai. Abszurdisztáni történet, r., Dunaszerdahely {Pozsony*CSMIL}, 1992; Rosszkedvem naplója. 1990. november-1991. október, Tatabánya, 1992; Az onirizmus tréfái, elb., 1993; Vezéráldozat, vál. elb. [Temesi Ferenc válogatásában], Dunaszerdahely, 1996 {1995*KK96}; És eljön az Ő országa, Pozsony, 1996.
[AKL,KMIK,KK92,KK94,KK96,KKKP:378,ÚMIL,CSMIL]
(Bp., 1954. jún. 21.): műfordító.
Európa Kvk. Nívódíja 1991; Az Év Könyve Jutalom 1997.
Műford.: K. Seligmann: Mágia és okkultizmus az európai gondolkodásban, 1987; U. Frith: Autizmus. A rejtély nyomában, 1991; H. Selby: Az utolsó letérő Brooklyn felé, r., 1991; E. Leonard: Simlis fiúk [megj. Szóljatok a köpcösnek! címmel is, 1996], bűnügyi r., 1992; J. Collins: Gyémántszív, bűnügyi r., Bp.-Los Angeles, 1992; D. Lapierre: Örömváros, r., 1993; A. Carter: A kínkamra és más történetek, 1993; K. Douglas: Aki lepaktált az ördöggel, r., 1993; S. Wilde: A pénzcsinálás trükkje, 1994; P. J. O'Rourke: Vakáció a pokolban. Publicisztikai írások, 1994; S. King: Dolores, bűnügyi r., 1994; M. I. Finley: Politika az ókorban, 1995; H. Fast: Második nemzedék, r., 1996; S. Rushdie: Kelet, Nyugat [Falvay Mihállyal], elb., 1996; T. Tartt: A titkos történet, bűnügyi r., 1996; S. Rushdie: A mór utolsó sóhaja, r., 1997.
[MNBCD]
(Bp., 1932. febr. 13.): nyelvész.
A nyelvtud. kandidátusa 1960; SZOT-díj 1976; Ifjúsági Díj 1988; Nközi Társad.tud. Díj 1989; Apáczai Csere János-díj 1992; MSZOSZ-díj 1993.
M.: A szóhasadás, 1962; Szaknyelvi kalauz, 1964; Helyes kiejtés, szép magyar beszéd, szerk., 1967; Anyanyelvi kaleidoszkóp, szerk., 1973; Anyanyelvünk játékai, 1974; Hivatalos nyelvünk kézikönyve [Bíró Ágnessel és Kemény Gáborral], 1976; Mai magyar nyelvünk, szerk., 1976; Nyelvédesanyánk, szerk. [Hernádi Sándorral], 1980; Új anyanyelvi kaleidoszkóp, szerk., 1980; Nyelvművelő kézikönyv I-II., szerk. [Kovalovszky Miklóssal], 1980-1985; Nyelvészet és tömegkommunikáció I-II., szerk., 1985; Nyelvi illemtan, szerk., 1987; Iratszerkesztési és -fogalmazási tanácsadó, szerk.[ Deme Lászlóval], 1987; Álljunk megy egy szóra! [Vágó Istvánnal], 1991; Képes diákszótár 14 000 címszóban, szerk. [Kemény Gáborral], 1992; Nyelvművelő kéziszótár, szerk. [Kemény Gáborral], 1996.
(Kiskunmajsa, 1932. júl. 16.-Hódmezővásárhely, 1991. jún. 12.): irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus.
Az irodalomtud. kandidátusa 1979, doktora 1990; JA-díj 1988; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1991; Tiszatáj-díj (posztumusz) 1992.
M.: Juhász Gyula egyetemi évei, tan., 1964; Németh László vásárhelyi korszaka, monogr., 1979; Németh László háborús korszaka, monogr., 1985; Életmű szilánkokban I-II. [Németh László-életműsorozat], szerk., 1989; Németh László: Sorskérdések [N. L.-életműsorozat], 1989; Németh László Tanú-korszaka, monogr., 1990; Irodalom Vásárhelyen, Vásárhely az irodalomban [szerk. Kruzslicz István Gábor, Kovács István], Hódmezővásárhely, 1993.
GRIGÁSSY ÉVA [Kákosy Lászlóné]
(Beregszász, Bereg m., 1925. aug. 22.): költő, műfordító, újságíró.
A Magyar-Szovjet Baráti Társaság Aranykoszorús Emlékérme 1970; Az Európa Kvk. Aranykoszorús jelvénye 1970; A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 1995; Leszja Ukrainka-emlékérem 1997 (Ukrajna).
M.: Asszony a tükörrel, v., Eger, 1947.
Műford.: N. Popova: Urali futár, elb.-ek, 1950; H. Beecher-Stowe: Tamás bátya kunyhója, r., 1951; Glinternik: Versenytorna, 1951; Izjumszkij: Vörös vállpántok, ifj. r., 1951; V. G. Ljaszkovszkij: Nyughatatlan család, r., 1951; L. Pantyelejev-N. Bogdanov: Harcos ifjúság, elb.-ek [Devecseri Emilnével], 1951; I. Liksztanov: Zöld kő, r., 1952; A. Grigulisz: A harmadik brigád, ifj. r., 1953; L. Baty-A. Dejcs: Sevcsenko, életrajz, 1954; P. A. Pavlenko: Két király és egyéb elbeszélések [Brodszky Erzsébettel, Rab Zsuzsával], 1955; A. Turcsinszka: Csillagok a Verhovina felett, r., 1956; A. Osztrovszkij: Nem vagy egyedül!, r., 1960; O. Visnya: Jó vadászatot, vadásztörténetek, Ungvár-Bp., 1962; J. German: Zsebmetszők, r., 1963; J. P. Dold-Mihajlik: Fekete lovagok között, r., Ungvár-Bp., 1966; V. A. Giljarovszkij: Moszkvai alvilág. Kóbor éveim, elb.-ek, r., 1966; J. I. Janovszkij: Lovasok, r.-ek, elb.-ek, Ungvár-Bp., 1967; M. A. Bulgakov: A fehér gárda, r., 1968; J. A. Geraszimov: Öt nap pihenő, kisr., 1972; J. A. Geraszimov: Gyűrűzik a víz..., r., 1973; F. M. Dosztojevszkij: A hasonmás, r., 1974; A. A. Vajner-G. A. Vajner: A gyilkos ismeretlen, bűnügyi r., 1974; V. A. Kaverin: Tükör előtt, r., 1977; V. A. Giljarovszkij: Moszkva és a moszkvaiak, 1979; N. Dumbadze: Az örökkévalóság törvénye, r., 1981; B. V. Izumszkij: Vörös vállpántok, r., Bp.-Uzsgorod, 1983; F. M. Dosztojevszkij: Kisregények és elbeszélések [Devecseriné Guthi Erzsébettel, Makai Imrével], 1984; A. Besztuzsev-Marlinszkij: A reveli torna, kisr., 1986.
(Debrecen, 1949. jan. 31.): műfordító.
M.: Edward Albee drámái, 1992.
Műford.: B. Bainbridge: A varrónő, r., 1979; R. Brautigan: Görögdinnye édes levében, r., 1981; J. Johnston: Messzire még Babilon?, r., 1981; E. Anthony: A Poellenberg-örökség, bűnügyi r., 1984.
[MNBCD]
(Zenta, 1945. máj. 20.-Bp., 1997. ápr. 7.): költő, író, műfordító, kritikus. [JU/MO]
M.: A nebuló könyve, naplór., Újvidék, 1983; Szerelmes mise, v., Újvidék, 1989; Lamentáció az élőkért, emberféltő irat, két részben, v., Újvidék, 1991.
GULAY ISTVÁN [családnév: Szabó István Mihály]
(Hódmezővásárhely, 1946. okt. 1.): író.
M.: Tanyát verni a világ közepén, szociogr. [Kiskunfélegyházáról], 1974; Somdy álma, ifj. r., 1977; Agybank, tudósportrék, aforizmák, 1984; Bajviadal, r., 1986; Alföldi Antikrisztus, kisr., 1988; Dalold el ezüstgitár, életrajzi r. [Kovács Erzsi énekesnőről], 1988; A csikótűzhelytől az atommáglyáig, életrajzi r. [Kovács István akadémikusról], 1988; Jos, a házi légy - Macao Club '68, két kisr., 1989; Életfa avagy Miért halt meg Billie Andreson?, sci-fi krimi [ill. Szabó Péter], 1990.
(Bp., 1933. febr. 1.): nyelvész.
A nyelvtud. kandidátusa 1960, doktora 1976.
M.: A magyar szókészlet finnugor elemei I-III., társszerző [főszerk. Lakó György], 1967-1978; Finnisch-ugrische Forschungsstätten in Ungarn, szerk. [Honti Lászlóval], 1975; Gyarmathi Sámuel, 1978.
(Hajdúnánás, 1916. ?): költő, író, újságíró.
M.: Dióverés, v., 1947.
[ÚMIL]
(Székesfehérvár, 1944. júl. 27.): író, költő.
M.: Befelé hosszabb az út, r., Temesvár, 1978 {1979*ROMIL}.
[ROMIL]
(Tiszanána, 1945. márc. 30.): költő, újságíró.
M.: A csend virágai, v., Miskolc, 1996; Ha élni akarunk, riportok a változó vidékről, Miskolc, 1997.
(Jászárokszállás, 1927. okt. 13.-Bp., 1990. febr. 7.): író.
M.: Séta az időben, elb., 1968; Dél van, elb., 1969; Délutáni hajós, r., 1971; Colin. Repülő szombatok, kisr., 1972; Bizonytalan vendég, karcolatok, elb., 1974; Sárkány nyelve, kisr., 1977; Fű alatt, elb., 1983.
(Ludas, 1937. febr. 17.): költő. [JU]
Üzenet-díj 1995.
M.: Csak ember vagyok, v., Újvidék, 1959; Könyörgés magamhoz, v., Újvidék, 1965; Vörös fagyöngy, v., Újvidék, 1970; Pirossal, feketével, v., Újvidék, 1972; A tenger küszöbén, v., Újvidék, 1977; Csillagok és patkányok, v., Újvidék, 1981; Vers - 1980, v., Szabadka, 1996.
(Garadna, 1929. ápr. 4.): író, szerkesztő.
A Munka Érdemrend ezüst fokozata; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1986.
M.: Az idő megfordul, r., 1969; A huszonnegyedik órában, r., 1969; Szélfúvás, r., 1971; Átváltozás, r., 1973; Híd a senkiföldjén, r., 1985.
(Bp., 1881. jan. 5.-Bp., 1963. máj. 30.): bibliográfus.
Az MTA lev. tagja 1932-től, r. tagja 1946-49 között, 1989-ben posztumusz visszakapta MTA tagságát.
M.: Id. Péczeli József élete és jellemzése, 1902; A népkönyvtárak szervezése, fenntartása és kezelése, 1909; Népkönyvtári címjegyzék, 1910, pótfüz. 1, 1913, 1916; Könyvészeti tanulmányok I-III., 1911-1912; Könyvtári problémák, 1917; Kommunista könyvtárpolitika, 1921; Ady Endre élete és munkái, 1925; A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI. században, 1931; Magyar írók élete és munkái I-VI. köt. 1939-1943; I-III. köt. hasonmás kiad. 1990-1995; VII-XVII. köt. [s. a. r. Viczián János] 1990-1995; A bibliográfia kézikönyve I-II., 1941-1942 [hasonmás kiad., 1984]; Sámboky János könyvtára, 1941; Magyar írói álnévlexikon, 1956 [s. a. r. Viczián János, 1978]; A könyv sorsa Magyarországon I-III., 1961; Az Elzevierek reszpublikái és rokonkiadványok a Magyar Nemzeti Múzeumban [hasonmás], 1994.
(Temesfüves, 1911. dec. 2.-Debrecen, 1994. júl. 30.): etnográfus.
A történelemtud. (néprajz) kandidátusa 1952, doktora 1961; Herder-díj 1978; Az MTA lev. tagja 1990-től, r. tagja 1991-től; Akadémiai Díj 1970.
M.: A gyűjtögető gazdálkodás. Az elvetett magtól a kenyérig, 1939; A magyar gyűjtögető gazdálkodás kutatása, 1948; Néprajzi gyűjtőúton, Debrecen, 1956; Ethnographica Carpathica, tan., 1966; Bátky Zsigmond, 1978; Ethnographica Carpatho-Balcanica, tan., 1979; The Fishing Culture of the World I-II., szerk., 1984; A rostaforgató asszony, 1989; Hagyomány és európaiság, 1994.
[FÉL,AKL,DKA,KK3-4,MKK,KK92,KK94,MTAA,ÚML,NL,ROMIL,ÚMIL]
(Hajdúbagos, 1935. jún. 3.): költő.
M.: Fekete törés, v., 1993; 100 vers. A honfoglalás 1100. évfordulójára, 1996.
(Eger, 1942. márc. 16.): költő, író, szerkesztő (orvos).
Arany János-jutalom 1996.
M.: Zászló a hóban, v., 1968; Költözés, v., 1972; Dalok egy régi házból, v., 1975; Részvétel, v., 1977; Találj ki engem, v., 1980; Koronatanú, v., 1984; Van itt még egy hely, v., 1996.
[KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,MIB8]
(Köpec, Háromszék m., 1936. febr. 9.): író. [ROM]
A MÚRE különdíja 1996.
M.: A furulyás, elb., Bk., 1968; A fehér hajú leány, kisr., Bk., 1970; Otthoni emberek, elb., Kvár, 1977; A sárkány hetedik feje és más írások, mesék, történetek, Bk., 1980; A csend napszámosa, karcolatok, novellák, Kvár, 1986.
[ROMIL,KMIK,ÚMIL,RMKK,KKACs,MIB8]
GYALLAY DOMOKOS [családnév: Gyallay-Pap Domokos; írói neve 1912-ig: Pap Domokos]
(Bencéd, Udvarhely vm., 1880. aug. 4.-Bp., 1970. ápr. 11.): író, újságíró, szerkesztő. [MO/RO, 1945-től MO]
Corvin-koszorú 1940.
M.: Torda és környéke, turistakalauz, Torda, 1909; Dávid Ferenc életrajza 1510-1579, Kvár, 1912; Firtos ördöge, elb., Torda, 1913; Ősi rögön, elb., Kvár, 1921; Föld népe, elb., Berlin, 1924; Mindenre sor kerül, Kvár, 1924; Rég volt, igaz volt... Erdélyi történetek, Mvh., 1925; Vaskenyéren, tört. r., Kvár, 1926; Falusi színház, jelenetek, egyfelvonásosok falusi műkedvelők számára, Kvár, 1928; Dávid Ferenc búcsúzása, tört. színjáték, Kvár, 1929; A nagy tűz árnyékában, r., Kvár, 1929; Genovéva, Kvár, 1930; Hadrakelt emberek, elb., Kvár, 1931; A kontár, tört. vígjáték, Kvár, 1931 (Bp., 19462); Jancsó Benedek: Erdély története, s. a. r., Kvár, 1931; Emlékezés nagytudós Brassai Sámuelre, Kvár, 1933; Jézus Maroskenden. A szép szó, elb., Nagybánya, 1930; Tűz a szigeten, elb., Nagyvárad, 1935; Az apa. A lovag, két elb., Nagyvárad, 1936; Nyár Solymoson, r., Kvár, 1938; A hegyek beszélik... elb., 1940; Hívó hegyek, r., 1940; Rogerius mester a pokol torkában, r., 1941; Az apa, két elb., 1943; Egy födél alatt, összegyűjtött elb., 1943; Szüret után esküvő... vígjáték, 1946; Harmatos húsvét, tarka műsor műkedvelők számára Gy. D. színművével, összeáll. Volly István, 1947; Kis játékok, jelenetek, 1947; Ocsú a búzában, színmű, Bp., 1947; Fehér foltok, három kis játék, 1948; A tábornok paplana, színmű, 1948; Erdélyi legendák, elb., New York, 1968; Vaskenyéren és tizenhat elbeszélés, vál., bev., jegyz. [teljes bibl.], Gaal György, Bk., 1996.
(Hódmezővásárhely, 1950. júl. 14.): történész.
A történelemtud. kandidátusa 1988; Ránki György-díj 1996.
M.: Család, háztartás és a városi cselédség, 1983; Bérkaszárnya és nyomortelep, 1992; A szociálpolitika múltja Magyarországon, 1994; Hétköznapi Budapest, 1995.
(Szeged, 1936. máj. 6.): író, költő.
Egriek A Városért Díj 1975; A Gyermekekért Érdemérem 1986; A Lengyel Ifjúsági és Művészeti Központ Színműpályázatának Díja 1992; Az EURÓPA 1968 pályázat díja 1993.
M.: Emberségről példát, r., 1963; Partközelben, v., 1964; Piros karikák, v. [Baranyi Ferenccel], 1968; Pazarló skótok, útirajz, 1970; Nyugtalan egriek, r., 1971; Spanyolföldön húsvétkor, útleírás, 1974; Avatástól ballagásig. Diákdalok, diákszokások [Kecskés Andrással], 1977; Apáczai, életrajzi r., 1978; Tengertánc és tulipán, útirajz, 1981; Tücsökkaland, gyv., 1984 {1985*KK96} Varázslások, v., 1984; Görög tüzek, útleírás, 1985; Ábécéskert, gyv., 1986; Gyermeknap az állatkertben, gyv., 1986; Sportoló állatvilág, gyv., 1987; Hosszú útnak pora, r., 1988; Dörmögőék kalandjai, gyv., 1988; Állatkerti mulatságok, v., 1988; Zsuzsanna kertje, r., 1989; Zöldág-parittya, v., 1990; A varázsgombóc, meser., 1991; Őserdei táncmulatság, gyv., 1991; Cirmoskalandok, gyv., 1992; Játékábécé. Versek, mondókák, 1993; Vidám állatóvoda, leporelló, 1993; Szőlőhegyi varázslat, r., 1995; Hurrá, utazunk!, leporelló, 1996; Állatábécé, gyv., 1996; Dörmögőék Vidám Parkja és csodajátéka, meser., 1997; Iskolások műsoroskönyve [Gyárfásné Kincses Edittel], 1997.
Műford.: R. Schickel: Disney története, 1970; Cowboyok, aranyásók, csavargók. Észak-amerikai népköltészeti antológia, vál. és ford., 1992; Világjáró dalok, vál. és ford., 1996.
[KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,MIB8,KKH]
(Győr, 1915. dec. 6.-Bp., 1992. okt. 4.): író, költő, drámaíró.
JA-díj 1954; Gábor Andor-díj 1966 {1967*ÚMIL}; A Műv. Alap Nagydíja 1984; Batsányi-díj.
M.: Társasutazás, v., Miskolc, 1938; Daloló, v., 1942; Hamis szimfónia, r., 1946; Korai madár, v. [1947]; Vásott apostol, szatíra [Pesti Színház], 1948; Zichy-palota [Örkény Istvánnal, Ifjúsági Színház], 1949; Eltűnő múlt, elb., 1950; Hatszáz új lakás, szatíra {600 új lakás*KMIK} [Magyar Színház], 1951; Nem szerencse dolga, szatíra, 1952; Forr a világ, d. [Magyar Néphadsereg Színháza], 1953; Visegrádi pofonok, anekdoták, tárcák, 1954; Hűség, d., 1954; Magyar Amphitryon, tréfa, 1955; Koratavasz, d. [Magyar Néphadsereg Színháza], 1955; A szerep, kisr., 1956; Picking tanár úr Budapesten, elb., 1957; Színész-könyv, 1958; Lomb ezredes mennybemenetele, színmű [Madách Színház], 1958; Az égövi ember, elb., kisr., 1961; Fiú, lány és egy pillanat - Férfi, nő és egy tévedés, kisr., 1963; Változnak az idők, színmű [Madách Kamaraszínház], 1963; [Férfiaknak tilos, címváltozat: Kisasszonyok a magasban, Kis Színpad, 1963] Önarckép jelmezben, kisr., 1965; Kényszerleszállás, színmű [Kecskeméti Katona József Színház], 1965; Egérút, színmű [József Attila Színház], 1965; Lángeszű szerelmesek, d., Pozsony, [Veszprémi Petőfi Színház] 1965; A hosszú élet titka, színmű [Veszprémi Petőfi Színház], 1966; Egy nő, akinek lelke van, színmű [József Attila Színház], 1967; Johanna éjszakája, d. [Miskolci Ifjúsági Színház, 1966], 1967; Tanuljunk gyorsan és könnyen drámát írni, 1968; Mizantróp 68, d., 1968 [Irodalmi Színpad, 1969]; Családi játékok, d., tv-játékok, 1969; A két Júlia, d., 1969; Kisded játékaim, humoreszkek, 1969; [Játszik a család, A Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1969] Volt egyszer egy színház, r., 1970; Az oroszlánidomító, kisr., elb., 1971; Madách színháza, esszék, 1972; A derű műhelyében, vígjáték, 1973; Történetek a kastélyban, vígjáték, 1973; Így szeretnék meghalni, d., 1973; Legszentebb érzelgéseim, vígjáték, 1974; Szilveszter, 1975; Papkisasszony, v., 1977; A képmutatás szépségei, 1977; A tettes mindig Oidipusz, tan., 1978; A főorvosné, v., 1981; A főorvos özvegye, v., 1982; Volt egyszer egy színház, 1985; Hangok komédiái, 1986; Kalózszimfónia, elb., 1988; Dekameron, összegyűjtött humoros írások, 1980; Kölyökvarázs, összegyűjtött emlékezések, 1983; Eszményi majom, kisr.-ek, elb.-ek, humoreszkek, 1990 {1991*ÚMIL}; Ó, ti szegény Erasmusok... Novellafutam, 1995.
(Bp., 1919. ?-?, 1987.): költő. [1945-től FRO]
M.: Szilveszteri számadás, v., 1949.
GYARMATI LÁSZLÓ [írói neve: b. Gyarmati László]
(Kőröshegy, 1953. márc. 31.): újságíró, költő.
M.: Kötetlenül, v., Szolnok, 1973; Vaspróba '77, '79, '81, '85, v., Kaposvár, 1977; Versek [Kaposvár], 1985; Félekharang, v. [Siófok] [1994]; Kálvária avagy "Jövevény voltam, s nem fogadtatok be engem", r. [Siófok], 1994.
[KKH]
(Gyékényes, 1932. okt. 20.-Cleveland, 1973. máj. 25.): költő. [1951-től USA]
Árpád-bronzérem 1968.
M.: Karikázó, v., München, 1972; Karámország, v., München, 1974 {1972*KMIK}.
[ÚMIL,KMIK,Borbándi,MEIL,OSZKK]
(Bp., 1915. máj. 17.-Bp., 1984. jan. 9.): író, költő, műfordító.
M.: Riedl Frigyes, tan., 1937; Gyenes István költeményei, Kecskemét, 1940; Élet a föld alatt, r., 1945; Gestapo. Hitler vérebei, röpirat, 1945; Professzor úr, mi az igazság?, interjúk, 1959; Nagy orvosi felfedezések, 1961; Betegségek és csodák, 1964; Különbejárat, elb., 1968; A kocka nincs elvetve, r., 1969; Ne gondolj mindig a Ruhr-vidékre!, r., 1973; Háttérben, r., 1975; Mi illik, mi nem illik, 1975.
M.: Kierkegaard és a német idealizmus, Szeged, 1996.
Műford.: S. Kierkegaard: Az ismétlés [Szeged], 1993.
[MNBCD]
(Dombóvár, 1926. jún. 19.-Bp., 1980. jan. 11.): irodalomtörténész.
Az irodalomtud. kandidátusa 1970.
M.: Rákóczi tanulmányok, szerk., 1978; Hermányi Dienes József, monogr. [s. a. r. S. Sárdi Margit], 1991.
(Nagybajom, 1893. jan. 20.-Bp., 1981. júl. 7.): irodalomtörténész, műfordító, író. [1917-1919 Svájc]
Az irodalomtud. doktora 1957; Baumgarten-díj 1933, 1937, 1946; Francia Becsületrend 1937; Munka Érdemrend 1963; A Munka Érdemrend arany fokozata 1965, 1968; Állami Díj 1970; A Magyar Népköztársaság Zászlórendje 1972; Füst Milán-jutalom 1976; Szocialista Magyarországért 1978.
M.: A mai francia regény, tan., 1937 {1936*KMIK}; A falu jegyzőjéről, tan., 1937; Mit olvassunk? Gyergyai Albert 50 francia regényről mesél, 1946; Francia művészet a Szépművészeti Múzeumban, 1948; A francia felvilágosodás. Válogatás Diderot és az enciklopédisták műveiből, szerk., 1954; Klasszikusok, esszék, 1962; Kortársak, esszék, 1965; A Nyugat árnyékában, tan., arcképek, emlékezések, kritikák, 1968; Anyám meg a falum, emlékezések, 1972; Ősz és tél között, v., műford., 1974; Késői találkozás, esszék, 1975; Dorottya Visegrádon, elbeszélő költemény, 1975; Ima az Akropoliszon. A francia esszé klasszikusai, ant., szerk., 1977; A falutól a városig, emlékezés, Háború után, napló, 1979; Védelem az esszé ügyében, tan., emlékezések, kritikák [szerk. Szávai János], 1984; A várostól a világig, emlékezések [szerk. Szávai János], 1986.
Műford.: A mai francia dekameron, bev., életrajzok, 1935; F. M. Voltaire: Candide vagy az optimizmus, r., 1955; F. M. Voltaire: A vadember, r.; Flaubert: Bovaryné, r., 1960; Flaubert: Érzelmek iskolája, r., 1960; Proust: Az eltűnt idő nyomában, r.ciklus, 1961-1983; Camus: Közöny, r.; Voltaire: Filozófiai ábécé [Réz Pállal], 1983.
(Bp., 1925. nov. 22.): filmesztéta, irodalomtörténész, műfordító.
Szocialista Kultúráért; Kritikusi Nívódíj 1979; JA-díj 1981; A Munka Érdemrend arany fokozata 1985; Balázs Béla-díj 1997.
M.: Ítélet Hanoiban, ifj. r., 1955; Költőnk és kora. József Attila költészete és esztétikája, tan., 1963; A kibernerosz tündöklése és bukása, r., 1963; A múzsák testvérisége, tan., 1966; József Attila, tan., 1966; Művészet és szubjektivitás, tan., 1966; Isten, óvd az elnököt!, r., 1971; Párbeszéd sokszemközt, tan., útirajzok, 1973; Szemüveg a porban, r., 1975; Lumière árnyékában, tan., 1977; Egy kritikus válogatott szorongásai, tan., 1980; "Tisztán meglátni csúcsainkat". Tanulmányok József Attiláról, 1985; A francia kitüntetés, r., 1986; Don Quijote a Huszár utcából, r., 1987; Az első koncepciós per, 1989; Mit ér a film, ha magyar?, 1994; Lidérc és ingovány (1938-1953), emlékirat, 1997.
Műford.: F. G. Lorca: Cigány románcok, 1948; D. Diderot: Megtévesztés, 1958.
[MIL,KMIK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,KKH]
(Szentlőrinckáta, 1889. ápr. 8.-Bp., 1967. máj. 14.): szerkesztő, újságíró.
M.: An der Spitze der Bauern, r., Frankfurt am Main, 1924; Eine Nacht. Eine Erzählung aus der Zeit der ungarischen Räterepublik, elb., Berlin, 1926, magyarul: Bp., 1961; Új Magyarország, New York, 1946; Ezt láttam Amerikában, útirajz, 1952; Fegyverek és emberek, regényes korrajz, 1959; Válságos éjszaka, elb., 1961; Két világ között, tan., 1963.
GYÍMESI ÉVA, CS. [Cseke Péterné]
(Kolozsvár, 1945. szept. 11.): irodalomtörténész, kritikus. [ROM]
A filológiai tud. doktora; A Kisebbségi Kultúráért, a finn Ponkkala Alapítvány Díja 1990; Ius Humana Díj 1991 [Hollandia]; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1996; A Soros Alapítvány Alkotói Díja [1995. évi] 1996.
M.: Mindennapi nyelvünk, tan., Bk., 1975; Találkozás az egyszerivel. Kísérlet mai líránk értelmezésére, Bk., 1978; Múlt, jövő mezsgyéjén. Romániai magyar költők. 1919-1979, ant., vál., szerk., Kvár, 1980; Kosztolányi Dezső: Válogatott versek, szerk., előszó, Bk., 1981; Teremtett világ. Rendhagyó bevezetés az irodalomba, Bk., 1983 [Bp., 1992]; Molter Károly: Tibold Márton, szerk., Kvár, 1984; Radnóti Miklós: Versek és műfordítások, bev., jegyz., Kvár, 1985; Álom és értelem. Szilágyi Domokos lírai létértelmezése, Bk., 1990; Szilágyi Domokos: A fájdalmasan vigasztaló, vál., v., összeáll., Kvár, 1991; Gyöngy és homok. Ideológiai értékjelképek az erdélyi magyar irodalomban, Bk., 1992 {1991*ÚMIL}; Honvágy a hazában, kritikák, esszék, 1993.
[ROMIL,KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,RMKK]
(Királyhelmec, 1935. okt. 2.): vadászati író (orvos). [Szlovákia]
M.: Ördöngöstől a Hortobágyig. Vadásztörténetek, Pozsony-Bp., 1973; A Meru lankáin. Vadásztörténetek, Pozsony-Bp., 1975; A Kaukázus ormain. Vadászélmények, Pozsony-Bp., 1976; Emlékezetes vadászatok. Vadásztörténetek, Pozsony-Bp., 1977; Megzabolázott szenvedély. Vadásztörténetek, Pozsony-Bp., 1981; Nem a trófeáért, karcolatok, Pozsony, 1983; Volga menti vadászatok, Pozsony-Bp., 1985; Vadászesztendőm. Vadászriportok, Pozsony, 1987; Megvalósult álmok. Vadásztörténetek, Pozsony, 1989; A Kárpátok bércein, útleírás, Pozsony, 1990; Az ígéret földjén. Kanadai vadászélmények, 1996.
(Keszthely, 1948. aug. 18.): újságíró, költő.
M.: Idegenvezetés, v., 1994; A láthatatlan kert, v., 1994.
[KKH]
(Öreglak, 1947. okt. 12.): újságíró.
M.: Csordulj idő, rip., 1976; Jómadarak, szatirikus kisr., 1995; Bolonel apát, 1995; Kancakolostor, elb.-ek, 1996; Sodródó álmok, szerzői k., 1996; Kupavári krónika [német-magyar, ford. Jolsvay Rita], szerzői k., 1997; Üzen a hold, történelmi kisr., szerzői k., 1997; Falusi életképek, esszé, v., szerzői k., 1997.
(Gyoma, 1894. okt. 29.-Párizs, 1962. febr. 27.): író, újságíró. [FRO]
M.: Daria, v., Párizs, 1922; Az új kenyér, fant. r., 1928; Haláltábor, r., é. n. {v.*ÚMIL}; Refoulement, emlékezés, Párizs, 1931; Dumping, r., Párizs, 193?; La vie tendre et pathétique de Franz Schubert, regényes életrajz, Párizs, 1936 [svédül: Stockholm, 1937]; La vie douloureuse de Schumann, regényes életrajz, Párizs, 1938 [spanyolul: Barcelona, 1939]; Trebitsch Lincoln. Le plus grand aventurier du siècle, regényes életrajz, Párizs, 1939; Le coeur de Mozart, regényes életrajz, Párizs, 1939; Goebbels. Porte-parole du nazisme, regényes életrajz, Párizs, 1945.
(Rákospalota, 1913. febr. 17.): költő, egyházi író.
M.: Tavaszról akartam írni, v., 1936; Hallgatózz csak, énekelget..., v., 1940; Tavasz felé, v., elb., 1942; A fészek, elb., mesék, v., színdarabok, szerk., 1947; A vetés, elb., mesék, v., szindarabok, szerk., 1947; Magunkról, magunknak, tan., 1976; Együtt a szeretetben, tan., 1978; Megnyílt szemek, Szeged, 1992; Hat névtelen levél, Szeged, 1992; Mi és mások [Bognár Cecillel], Szeged, 1992; Hogy nézheti az Isten?, Szeged, 1992; Ezt cselekedd és élsz, Szeged, 1992; Hogyan tartsunk gyermek bibliaórát, 1992; Mai példázatok, 1992; Életápolás, tan., 1993; A nagy birkózás, Szeged, 1993; Levél Jézustól, Szeged, 1993; Ti vagytok, Szeged, 1993; Ember a sírboltból, Szeged, 1993; Élet és ige, Szeged, 1993; A lelkigondozó Kálvin, 1993; A növekedés boldogsága, 1993; Döntő találkozás, Szeged, 1994; A negatívumok pozitívumai, Szeged, 1994; Nem lehet elég korán kezdeni..., Szeged, 1994; Én vagyok az, aki veled beszélek, Szeged, 1994; Bibliai miniatűrök, Szeged, 1994; Ketten hármasban, 1994; "Siess segítségemre, Uram, Szabadítóm!", imák betegek számára, 1993; Megújulás, Szeged, 1995; Gyógyulj meg, hogy gyógyíthass!, Szeged, 1995; Kelj fel!, Szeged, 1996; Az okos istentisztelet, Szeged, 1996; A lélek nyugalma, Szeged, 1996; Szabadság és kötöttség, Szeged, 1996; Mit kaptam Karácsony Sándortól? [1997]; Az Őstörténet, Szeged, 1997; A szeretet ereje, 1997.
(Bp., 1896. szept. 8.-London, 1987. febr. 10.): író, pszichológus.
M.: Rényi Edit versei, 1919; The Analysis of a Young Concentration Camp Victim, London, 1963; Megbékélés, r. [Rényi Edit néven, angolból ford. Vermes Magda], 1979.
(Bp., 1951. máj. 8.): költő, író.
Greve-díj 1996; Füst Milán-díj 1997.
M.: A jámbor Pafnutyij apát keze vonása, v., 1982; A 91-esen nyugodtan elalhatok, napló, 1989; Mindenki keresse a saját halálát, kisr., 1993; A megszólítás ábrándja, esszék, 1994; Ha már ő sem él, kérem olvasatlanul elégetni, r., 1996; A valóságban is létezik, r., 1997.
[JAKL,KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,MNBCD]
(Debrecen, 1934. dec. 2. {Keszthely? KK96}): költő, drámaíró.
Gábor Andor-díj 1958; JA-díj 1980; A M. Honvédség és a M. Írószövetség nívódíja 1988, 1996, 1998.
M.: Fény, v., 1955; Zuhogj csak ár, v., 1958; Korbácsos ének, v., 1959; Utazás, v., 1962; [Mese a vándorlegényről, Irodalmi Színpad, 1962] Ünneplés módozatokkal, v., 1965; Halálűző, v., 1966; Fényem, feketeségem. Válogatott versek, 1967; Orfeo szerelme, színmű, 1969; Előjátékok, v., 1970; Balgatag leányzók, színművek, 1973 {1974*KK96}; Elröpültek a lángosok, v., 1974; Dózsa koporsói, d., 1976; Bízzuk a tűzre, v., 1977; A tényező, d., 1978; Harmadnap előtt, v., 1980; Paripát, fegyvert, v., 1980; Egy arc valahol, valahonnan, v., 1983; Idill és vége, v., 1983; A szabadság az szép szó, lírai önéletrajz, 1985 {A szabadság és a szép szó*ÚMIL}; Az élők napján, v., 1986; Októbert megtanulni, v., 1987; Látomás, 1919, v., 1989 {1988*KMIK}; Gazdátlan szüret, v., 1989 {1990*KK96}; Hogy van ez?, v., 1991; Magyar monológok, v., 1996.
[MIL,ÚML,KMIK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,MNBCD]
(Erdőszentgyörgy, Maros-Torda m., 1945. márc. 26.): író. [ROM, 1990-91-től MO]
A Ro. KISZ Irodalmi Díja 1973; A Marosvásárhelyi Írói Egyesület Díja 1975, 1981.
M.: Csendes hétköznapok, elb., Bk., 1973; Házavatás. Ágnes, kisr.-ek, Bk., 1975; A visszatekintő, r., Bk., 1978; Az igazgató nyugdíjba megy, d., Bk., 1979; A nagy kórház, elb., Bk., 1981; Mézízű napjaink, elb., karcolatok, Bk., 1987.
(Réde, 1954. márc. 3.): költő.
M.: A Teremtés utódlása, v., 1985; Édenapokrif, v., költői levelek, 1990.
(Szucság, Kolozs m., 1917. aug. 26.): történész.
A történelemtud. kandidátusa 1952, doktora 1968; Akadémiai Díj 1964; Herder-díj 1988; Az MTA lev. tagja 1990-től, r. tagja 1991-től; Széchenyi-díj 1992; 1993-tól az Európai Középkori Akadémia tagja.
M.: Besenyők és magyarok, 1940; Krónikáink és a magyar őstörténet, 1948 [új, kibővített kiad. előszóval, 1993]; A magyarok elődeiről és a honfoglalásról, szerk., bev., 1958; Tanulmányok a magyar állam eredetéről, 1959; Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-III., 1963-1987 {1988??KK96}; Napkelet felfedezése, szerk., bev., 1965; Thomas a Becket and Hungary, Debrecen, 1969; Budapest története az Árpád-korban, 1973; István király és műve, 1977; Kálmán király, 1979; Magyarország története I./1-2., társszerző [Honfoglalás- és korai Árpád-kori fejezetek], 1984; Anonymus. Rejtély avagy történeti forrás? Válogatott tanulmányok, 1988; A magyarság keleti elemei, 1990; Diplomata Hungariae Antiquissima I. (1000-1131), 1992; Krónikáink és a magyar őstörténet. Régi kérdések, új válaszok, 1993; Honfoglalás és régészet, 1994; Chartae Antiquissimae Hungariae, 1994; Árpádkori oklevelek, 1994; A honfoglalásról sok szemmel, főszerk., 1994-; A honfoglalás írott forrásai, 1996; Pest-Buda kialakulása, 1997; Államalapító apa és fia, Kvár, 1997.
[ÚMIL,KK94,KK96,HungÉrt1990-93,MNBCD]
(Bp., 1940. okt. 2.): író, színész.
M.: Dobd föl magad, fiú!, elb., 1975; Kőorgonák, r., 1980 {1981*KK96}; Élmunkás téri történet, d., 1984; Az aluljáró, elb., 1990; Zavaróállomás. Lehallgatnak, vagy meghallgatnak?, hangjátékok, 1992; Besúgóval társbérletben. A III/III-asok árnyékában, r., 1994; A farkasüvöltés nem hallatszik az égbe. Válogatott közéleti írások, 1995; Őrjárat az éjszakában, meser., 1995; Szembenézve, interjúk, magánkiad., 1996.
[KMIK,ÚMIL,KK94,KK96,MNBCD,KKH]
(Arad, 1925. márc. 14.): irodalomtörténész.
M.: Jókai Mór levelezése III. kötet 1876-1885, összegyűjt., s. a. r., 1992.
(Bp., 1942. jan. 27.): író, műfordító, kritikus.
Az irodalomtud. kandidátusa 1992; Litteris et Artibus Érem 1984 [az Osztrák Szövetségi Köztársaság elnökének Díja]; Az Európa Kvk. Nívódíja 1984, 1987; Wessely László-díj 1985; A Művészeti Alap Irodalmi Díja [Bor Ambrussal] 1987.
M.: Ingmar Bergman, kismonogr., 1976; Michelangelo Antonioni, monogr., 1980; A férfikor nyara, r., 1987; Don Sarlós, d., 1989; Polgárok és művészek. Metszet a XX. századi német prózából {Művészek és polgárok*KK96}, tan., 1990; Új magyar prózaszemle. Nyolcvanas évek, tan., Pécs, 1992 {1993*ÚMIL}; A német irodalom rövid története, 1995; Polgárok és művészek. Metszet a XX. századi német prózából, tan. [átdolg., bőv. kiad.],1997.
Műford.: Eckermann: Beszélgetések Goethével, 1973; H. Broch: Vergilius halála, r., 1976; Széchenyi István naplója 1830-60, 1978; F. Kafka: Naplók, levelek, 1981; Goethe: Önéletrajzi művek, 1984; Hildesheimer: Mozart, 1985; T. Bernhard: Drámák és elbeszélések, 1987-1991; P. Handke: Végre egy kínai, 1990; J. Genet: A tolvaj naplója, 1992; R. Safranski: Schopenhauer és a filozófia tomboló évei, 1996; E. T. A. Hoffmann: Az elveszett tükörkép története, r. [Halasi Zoltánnal és Tandori Dezsővel], 1996.
[KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,MNBCD]
(Csíkszereda, Hargita m., 1971. aug. 15.): író, újságíró, szerkesztő. [ROM]
MÚRE-nívódíj 1994; A Látó c. folyóirat nívódíja 1996.
M.: Ki olyan, mint a Sárkány? novellák, Csíkszereda, 1995; A boszorkányok feltámadása, elb., Kvár, 1997.
[RMKK]
(Bp., 1912. aug. 13.-Bp., 1977. jan. 1.): újságíró.
Rózsa Ferenc-díj 1963.
M.: Fegyvertelenül a tűzvonalban, dok. r., Temesvár, 1945; Halálraítéltek, kisr., 1957; Nem könnyű vezetni, rip., 1962; Soha többé!, rip., 1963; Szocialista brigádok reflektorfényben, 1965; Sok boldogságot Magyarország, album, Bp.-Moszkva, 1965; Az első évek. 1945-48, album, 1970; Kétezerötszázan voltak, 1970.
(Marosvásárhely, Maros-Torda vm., 1890. ápr. 3.-Kolozsvár, 1950. dec. 31.): irodalomtörténész, tankönyvíró. [MO/ROM]
Vál. M.: Szép Magelona (1676), Kvár, 1911; Magyar elemek a világirodalomban, Kvár, 1924; Az erdélyi magyar irodalom bibliográfiája 1919-1924, Kvár, 1925; Az erdélyi magyar irodalom bibliográfiája 1925, Kvár, 1926; Az erdélyi magyarság szellemi élete, 1926; Gyalui Farkas, Kvár, 1926; Két dialógus régi magyar irodalmunkban, Kvár, 1928; Egy középkori Sybilla-vers régi magyar irodalmunkban, Pécs, 1929; Andrád Sámuel elmés és mulatságos anekdotái, Kvár, 1929; Egy régi híres könyvreklám. Egy állítólagos Pancsatantra-származék irodalmunkban, Kvár, 1929; A Genovéva-legenda és népkönyv története, 1929; A francia hellenizmus hullámai az erdélyi magyar szellemi életben, Kvár, 1930; Kónyi János Demokritusa... Bp., 1932; Eulenspiegel magyar nyomai, Kvár, 1932; Tárgytörténeti jegyzetek Mikszáth Kálmán anekdotáihoz, 1933; Magyar anekdotáink Naszreddin-kapcsolatai, Kvár, 1933; A magyar anekdota története és egyetemes kapcsolatai. 250 vándoranekdota. Az anekdota forrásai, 1934; A magyar nyelv küzdelmes sorsa Erdélyben, 1935; A magyar irodalom története. 1. Régi irodalom, Kvár, 1935; A magyar irodalom története. 2. Új irodalom, Kvár, 1936; Anyanyelvünk védelme, Kvár, 1936; Dr. Bitay Árpád életrajza és tudományos munkássága, Kvár, 1938; Világjáró anekdoták, 1938; Az Erdélyi Múzeum Története (1874-1937), Kvár, 1939; Dr. Rajka László élete és tudományos munkássága, Kvár, 1939; A magyar regény előzményei, 1941; Hermányi Dienes József: Nagyenyedi síró Heraklitus és hol mosolygó s hol kacagó Demokritus kéziratos gyűjteménye 1762-ből, kiad., bev., Kvár, 1943; Bálint Gábor emlékezete, Kvár, 1945; A magyar és az orosz irodalom kapcsolatai, Kvár, 1946; Valkai András, egy kalotaszegi énekszerző a XVI. században, Kvár, 1947; Az anekdota - A magyar regény előzményei - Tanulmányok, Bk., 1988; A kolozsvári római katolikus Lyceum-könyvtár története 1579-1948, 1994.
(Bp., 1954. júl. 18.): esztéta.
Színikritikusok Díja 1984.
M.: Európai iskola [Pataki Gáborral], 1991; Az elsüllyedt sziget, 1992; Sztálinizmus [németül], 1992; A sztálinizmus művészete [angol, német], 1992; A művészet katonái. Sztálinizmus és kultúra, társszerk., 1992; Levél a Mesterhez, esszék, kispublicisztikai írások, 1994; Művészet és média találkozása a boncasztalon. Művészeti tanulmányok a művészet (története) után, tan., 1995; Gedő Ilka, monogr. [Pataki Gáborral és Szabó Júliával, Mészáros Istvánnal], 1996; Az ó-új világ, esszék, 1997.
[KK96]
(1949): író.
M.: Sárga cseppkövek, elb., Miskolc, 1987; Csodaszép kísértet, elb.-ek, Miskolc, 1997.
[MNBCD]
(Bp., 1925. márc. 14. {19.*HUNG}): író, orvostörténész (könyvtáros). [1956-tól USA]
M.: The Tramp, elb., Ashford, 1980; Semmelweis: Childbed Fever, szerk., ford. és jegyz., Birmingham, 1981; Lágerhumor, emlékezés, 1990.
GYÖRGYEY KLÁRA [családnév: Takács Klára]
(Bp., 1936. máj. 23.{1937*ÚMIL,MEIL,HUNG}): író, kritikus, műfordító. [1956-tól USA]
NEA Ford-nagydíja 1986; A Magyar PEN Club Ady-érme 1992; A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 1993.
M.: Ferenc Molnár, tan. [angolul], Boston, 1980; Arrogáns alázattal, cikkek, New York, 1987; A Mirror to the Cage, szerk., ford., Fayetteville, 1993; Szerelmetes szurkapiszka. Kritikák, esszék, tanulmányok, 1985-1995, 1997.
[KMIK,MEIL,KK94,KK96,Borbándi,ÚMIL,HUNG,MNBCD]
GYÖRGYJAKAB JÁNOS ->Forró László
(Bp., 1949. febr. 7.): író.
Krúdy Gyula-emlékérem 1997.
M.: Sorsunk. Válogatott versek 1986-1994, 1994; Egy vízöntő lázadásai, elb., esszék, 1995; Kláris antológia '95, szerk. [~], 1995; Kláris antológia '96, szerk. [~], 1996; Kiáltás az életért. Öt dráma, 1996; Létezés. Verspróza 1989-1994, 1996; Félistenek az Olimposzon, v., 1997; Emberívű híd. Antológia, szerk. [Tárkányi Imrével], 1997; Kláris antológia '97, szerk. [Tárkányi Imrével], 1997; Az új csodája, elb., 1997; Feltáruló élet. Drámák, 1997; Picike esztendő, gyermekant., szerk. [Tárkányi Imrével], 1997.
[MNBCD]
(Zilah, 1892. máj. 9.-Bp., 1970. dec. 11.): költő, író, újságíró.
Szocialista Hazáért Érdemrend 1968.
M.: És jött a nép, v., 1918; Kabaré, 1920; Géner Manci karrierje, r., 1924; Tíz perc szünet, humoreszkek, Nagyvárad, 1930; Metamorphosis Transsylvaniae, publ. írások, Kvár, 1937; Örök játék, v., Kvár, 1939; Dalol a munka, dalol a gép, v., 1948.
(Adács, 1933. szept. 2.): irodalomtörténész, szerkesztő.
M.: Áprily Lajos alkotásai és vallomásai tükrében, kismonogr., 1967; Jékely Zoltán: Két kard, keresztben. Válogatott novellák, szerk., 1993.
(Orosháza, 1942. jan. 29. {9.*KMIK}): költő (könyvtáros).
Kaposvár Művészeti Díja 1971; Radnóti Miklós-díj 1977; Komárom m. Művészeti Díja 1981; SZOT-díj 1985; JA-díj 1992.
M.: Ez a vers eladó, v., 1968; Verselemzések bibliográfiája, Tatabánya, 1974; Tekintet, v., 1980; Laposkúszás, v., 1984; Skandalum, vál. és új v., 1995; Kutyafoci, gyv., Miskolc, 1996.
(1947): író.
IRAT-nívódíj 1994.
M.: Szörnyetegek és bolondok avagy Nézd apám, édes jó apám, milyenek lettünk tőle! Ránk omlott, mialatt megpróbáltuk aláásni őt... Történelmi kalandregény szocialista-irrealista stílusban, 1994.
[MNBCD]
(Tiszaágtelek, Ung. vm., 1939. szept. 15.): költő, műfordító. [Kárpátalja, 1968-tól MO]
M.: Homokszemek, v., Ungvár, 1968; Gyalog, v., 1981; Zöldár, v., Ungvár-Bp., 1991; Az orosz szókincs stilisztikája a magyar nyelv tükrében, Szeged, 1994.
(Bp., 1944. jan. 20.): író.
M.: Vallomások Martinovics abbé emlékezetéből, kisr.-ek, 1984.
[KMIK]
(Dunaszerdahely, 1967. jan. 30.): író. [Szlovákia]
Az Irodalmi Szemle díja 1994.
M.: Vércsapolás, elb.-ek, Pozsony, 1992 { Vércsapás*ÚMIL}; Kitörés, r., Pozsony, 1993; Az utolsó légy, elb., Pozsony, 1995.
(Rimaszombat, 1900. márc. 19.{18.*KMIK,MÉL3}-Bp., 1974. febr. 1.): költő, író, újságíró.
A Masaryk Akadémia irodalmi nagydíjasa 1932; JA-díj 1956, 1958, 1970; Munka Érdemrend 1960.
M.: Hangulatok és gondolatok dalban és prózában, v., Galánta, 1921; Százados adósság, v., Rimaszombat, 1923; A láthatatlan gárda, v., Rimaszombat, 1927; Újarcú magyarok, v., Berlin, 1927; Hol a költő?, v., Kassa, 1931; A hegyek árnyékában, v., Pozsony, 1936; Zengő Dunatáj, v., Eperjes, 1938 {1937*KMIK,1947*MÉL3}; Emberi hang, v., Pozsony, 1940 [bp.-i címváltozat Magyar Hegyibeszéd, 1940]; A veszedelmes ember. Czabán Samu életrajza, r., 1950; Imerd meg hazádat, képes honismertető, 1953; Az első honvédek, r., 1953; Négy nap dörgött az ágyú, r., 1953; Bujdosók tábortüze {A bujdosók*ÚMIL}, kisr., 1954; Viharvirág, r., I., 1955; Zengő Dunatáj, vál. v. [bev. Fábry Zoltán, Ilku Pál], 1957; Vérehulló szerelem, kisr., 1957; Sorsvirág, r., II., 1959; A nagy érettségi, visszaemlékezések, 1960; Gömöri rengeteg, r., 1960; Szarvasbőgés, r., 1960; Az élő válaszol, vál. és új v. [bev. Dobossy László], 1964 {1963*CSMIL}; A vérvörös Vág, r., 1964, 2. kiadás Veronika címmel, 1965; Tűzvirág, r., III., 1966; Emberi hang, vál. és új v. [kiad., bev. Sándor László], 1970; Két végzetes korona, kisr., 1973; Férfiének, vál. és új v. [bev. Czine Mihály], 1974; Kiáltó szó, vál. v. [kiad. Szeberényi Zoltán], Pozsony, 1983.
(Bp., 1908. márc. 10.-Letenye, 1973. szept. 8.): irodalomtörténész.
Az irodalomtud. kandidátusa 1959.
M.: A kereszténység védőbástyája. Magyarország képe a XVI. századi francia irodalomban, 1933; A francia irodalom kis tükre, 1938; Gesta regum-Gesta nobilium. [Tanulmány Anonymus krónikájáról], 1948; Victor Hugo, 1952; François Rabelais: Gargantua és Pantagruel, vál., bev., jegyz., 1954; A Roland-ének, 1964; A francia dráma kialakulása, tan., 1979.
Műford.: R. Allier: Kultúra és varázslat, 1943; O. Aubry: Bismarck III. Napoleon ellen [Vághidi Ferenccel], 1943; D. Diderot válogatott filozófiai művei [Csatlós Jánossal], 1951; J. J. Rousseau: Emil, vagy a nevelésről, 1957; D. Diderot: Rameau unokaöccse, szatirikus párbeszéd, 1958; L. de Rouvroy Saint-Simon herceg emlékezései, vál., ford., 1960; A. Camus: A pestis, kisr., 1962; C.-A. Helvetius: Az emberről, értelmi képességeiről és neveltetéséről, 1962;
[MIL,ÚMIL: Győri János*,OSZKK,MÉL3]
(1937): költő.
M.: Innen hová?, v., 1994.
[MNBCD]
(Körmend, 1955. okt. 11.): kritikus, szerkesztő, irodalomtörténész.
Életünk Nívódíj 1986.
M.: Jelen lenni a történelemben. Veres Péter magyarságtudata. Irodalom- és eszmetörténeti kismonográfia, 1988; Egy "populista" följegyzései, 1993.
[JAKL,KMIK,KK92,KK94,KK96,ÚMIL,HungÉrt1990-93,KKH]
(Bp., 1931. dec. 30.): ifjúsági író.
M.: És egyszer csak kirepülnek..., ifj. r., 1978; Az elkallódott levél, ifj. r., 1979; Vízbevető hétfő, ifj. r., 1980.
(Garamkövesd, 1915. jan. 27.-Dunaszerdahely, 1984. márc. 16. {jan. 27.*ÚMIL}): költő, publicista. [Szlovákia]
M.: Anyám mosolyog, v., Pozsony, 1955; Termő időben, Pozsony, 1960; Hegyeken-völgyeken, útinapló, Pozsony-Bp., 1961 {1962*MIB8}; Nyugtalan ének, v., Pozsony, 1964; Percmutatók {Percmutációk* KMIK}, Pozsony-Bp., 1968; Csigaháton, gyv., Pozsony-Bp., 1977; Tükördarabok, v., Pozsony-Bp., 1983; Mélység és magasság, v., Pozsony-Bp., 1985; Nem voltunk rosszak, vál. v., Dunaszerdahely, 1995.
[MIL,MÉL,MIB8,ÚMIL,KMIK,CSMIL]
(1963): költő.
M.: Megdorgált tudat, v., Nagykanizsa, 1997.
(Szeged, 1940. ápr. 21.): bibliográfus.
M.: Dugonics András, bibl., 1969; Dugonics könyvtára, katalógus, 1972; Írások Móra Ferencről [Vajda Lászlónéval], 1981; Élet és Irodalom. Válogatott repertórium, 1957-1965, 1981; Balázs Béla, bibl., 1984; Tóth Béla munkássága [Péter Lászlóval és Szabó Imrével], 1984; Vaszy Viktor emlékezete, szerk. [Papp Györgynével], Szeged, 1993; A Tiszatáj fél évszázada 1947-1997, Bp.-Szeged, 1997.
[ÚMIL]
(Bp., 1930. ápr. 22.): író, újságíró.
JA-díj 1968; Lenin Érdemérem [A Szovjetunió Legfelső Tanácsának kitüntetése] 1968; Kossuth-díj 1980.
M.: Bűnösök, kisr., 1961; Csütörtök, kisr., 1963; A negyedik ember, tan., 1964; Lenin, Október [címváltozat: Négyszemközt a forradalommal, dok.gyűjtemény, 1970], 1967; Szerelmem, Elektra, d., 1968 [bemutató: Nemzeti Színház, 1968; átdolg. kiad., 1972]; Az egész élet, d. gy., 1970; Fejezetek Leninről, dokumentumoratórium, 1971; A búsképű lovag, Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála, d., 1973 {gyönyörűséges ....*, 1972*}; Aranyborjú, tv-játék, 1974; A bűnös, 1974; Kőmíves Kelemenné balladája, 1976; Utak, d. gy., 1977; Halálugrás, kisr., 1978; Faustus doktor boldogságos pokoljárása, r., 1979; A halál árnyéka, kisr., 1981; Arcképvázlat történelmi háttérrel. Kádár János élete, 1982; Családi regény, 1984; Szerelmem, Elektra, színművek, tv- és rádiójátékok, 1984; Fociország, szociogr., 1987; 1956. Előtanulmány és oknyomozás, 1987 [2. jav. kiad. 1996]; Pracli Joe az óriástörpék országában, 1997.
[MIL,ÚML7,KMIK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL]
(Bp., 1931. dec. 18.): író, költő.
JA-díj 1982; IBBY-díj 1985; A Művészeti Alap Irodalmi Díja 1987; A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 1992; A M. Művészeti Akadémia tagja 1992; Erzsébet-díj 1992; Kossuth-díj 1994; A Magyar Örökség kitüntető címe 1997.
M.: Grafit, v., 1961; Kenyértörés, v., 1963; Emberfia, v., 1966; Vaskakas, v., 1970; Ne szeress, ne szeress, r., 1970; Rikiki, elb. {ifj. r.*KMIK}, 1971; Üveggolyó, elb., 1973; Isten nem szerencsejátékos, r., 1973; Elcseréljük egymást, elb., 1973; Mindennapi szerelmünket add meg nekünk ma, r., 1974; Szeretlek, akárki vagy, v., 1975; Kiskutya, nagykutya, ifj. r. {elb.*ÚMIL}, 1976; Tintapaca, gyv., 1976; Szolgálat, r., 1976; Vers a Mikuláshoz, verses képeskönyv, 1976; Öngyilkosság receptre, elb., 1977; Istenigazából, vál. v., 1978; Nagyvizit, d., 1978; Pótmajom, r., 1980; Leveleskönyv, v., 1980; Az utolsó karácsony, elb., 1980; Boszorkányok pedig vannak, v., 1983; Névike, v., 1983; Üdv a tolvajnak!, humoros, szatirikus írások, 1983; A pápai mézesbábos, gyv., 1983; Szálka, hal nélkül, szatírák, 1984; Színház az egész - nem is - világ, színházi írások, 1984; Ölni, ölelni, d., 1985; Kudi, a levegőember, gyr., 1985; Apa csak 1 van, gyv., 1987; Lóhalálában, v., 1987; A bíboros, vál. elb., 1987; Tónió, a póniló, gyv., 1990; Táj, nővel, festőversek, 1990; Halló, Krisztus, vál. v., 1991; Kettős zsoltár. Szerelmes versek [grafika: Szalay Lajos], 1991; Halálsakk, tört. d., 1991; Ötven kérdés Eigel Istvánhoz, tan., Várpalota, 1991; A test balladája. A Horror Club versei [Melocco Miklós grafikáival], 1992; A Szent Bal, tárcák, 1993; Császármorzsa, d., 1994; Háború, hármasban, d., 1995; A magyar vadkan, tárcák, 1995; Láb uru keng, keng uru bál, vál. v., 1996; Kutyakomédia, d., 1997; Kukoricacsutka - Bolondéria gyermekeknek és felnőtteknek, gyv., 1997.
Színházi bemutatók: Estére meghalsz, Madách Színház Kamaraszínháza, 1969; Az öreg, Pesti Színház, 1970; A döntés órája, Székesfehérvári Vörösmarty Színház, 1971; Nagyvizit, Pesti Színház, 1972; Csóka-család, Pesti Színház, 1975, Miskolci Nemzeti Színház, 1976; Isten nem szerencsejátékos, Madách Színház Kamaraszínháza, 1976; Magyar menyasszony, Kecskeméti Katona József Színház, 1980; Isten bokrétája, Pesti Színház, 1980; Édes Anna, Veszprémi Petőfi Színház, 1983; Fészekalja, Madách Színház Kamaraszínháza, 1983; Kreutzer-szonáta, Pesti Színház, 1976, Veszprémi Petőfi Színház, 1984; Debreceni Csokonai Színház, 1996; Bombatölcsér, Gyulai Várszínház, 1986; Fekvőtámasz, Veszprémi Petőfi Színház, 1986, Pesti Színház, 1987; Boldogháza, Veszprémi Petőfi Színház, 1989, Pesti Színház, 1989; Halálsakk, Székesfehérvári Vörösmarty Színház, 1991, Várszínház, 1992; Császármorzsa, Várszínház, 1994; Kutyakomédia, Egri Gárdonyi Géza Színház, 1997.
[MIL,AKL,KKMGY,KMIK,MKK,MSZL,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,KKH]
(Mokcsakerész [Krízan], 1931. márc. 20.): költő, író. [Szlovákia]
M.: Az ötszáz éves Nagymegyer [Zirig Árpáddal], monogr., Nagymegyer, 1967; A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában, szerk., Kassa, 1968; Meditáció esőben, v., Pozsony-Bp., 1968; Üvegharang, v., Pozsony-Bp., 1975; A becsületes molnárlegény, mesejáték, Pozsony, 1984; Kassai Napló 1918-1929, monogr., Pozsony-Bp., 1986.
[KMIK,MIB8,ÚMIL,HungÉrt1990-93,CSMIL]