PÉTER APOSTOLNAK KÖZÖNSÉGES ELSŐ LEVELE

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5.

1. A köztetek lévő presbitereket kérem én, a presbitertárs, és a Krisztus szenvedésének tanuja, és a megjelenendő dicsőségnek részese;
   Tit. 1,5., 1 Tim. 5,17., 2 Ján. 1,1., Ján. 15,27., Ján. 19,35., Róm. 8,17., Róm. 8,18.
2. Legeltessétek az Istennek köztetek lévő nyáját, gondot viselvén arra nem kényszerítésből, hanem örömest; sem nem rút nyerészkedésből, hanem jóindulattal;
   Csel. 20,28., 1 Kor. 9,16., Tit. 1,7., Tit. 1,11.
3. Sem nem úgy, hogy uralkodjatok a gyülekezeteken, hanem mint példányképei a nyájnak.
   2 Kor. 1,24., Luk. 22,26., 2 Thess. 3,9.
4. És mikor megjelenik a főpásztor, elnyeritek a dicsőségnek hervadatlan koronáját.
   1 Pét. 2,25., 1 Pét. 1,4., Jak. 1,12., 1 Kor. 9,25.
5. Hasonlatosképen ti ifjabbak engedelmeskedjetek a véneknek: mindnyájan pedig, egymásnak engedelmeskedvén, az alázatosságot öltsétek fel, mert az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ád.
   Eféz. 5,21., Fil. 2,3., Péld. 3,34., Jak. 4,6.
6. Alázzátok meg tehát magatokat Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején.
   Jak. 4,7., Jak. 4,10., Jób. 22,29.
7. Minden gondotokat ő reá vessétek, mert néki gondja van reátok.
   Zsolt. 37,5., Mát. 6,25., Zsid. 13,5.
8. Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen:
   1 Pét. 4,7., Jel. 12,10., Jób. 1,7., Luk. 22,31.
9. A kinek álljatok ellen, erősek lévén a hitben, tudva, hogy a világban lévő atyafiságotokon ugyanazok a szenvedések telnek be.
   Jak. 4,7., Eféz. 6,12., Eféz. 6,13., Fil. 1,30.
10. A minden kegyelemnek Istene pedig, a ki az ő örök dicsőségére hívott el minket a a Krisztus Jézusban, titeket, a kik rövid ideig szenvedtetek, ő maga tegyen tökéletesekké, erősekké, szilárdakká és állhatatosokká,
    1 Pét. 1,15., 1 Thess. 2,12., Zsid. 13,21.
11. Övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen.
    Eféz. 3,16.
12. Silvánus által, a ki, a mint gondolom, hű atyátokfia, röviden írtam, intve és bizonyságot téve, hogy az az Istennek igaz kegyelme, a melyben állotok.
    2 Kor. 1,19., 1 Thess. 1,1., 2 Thess. 1,1., Csel. 17,4., Róm. 5,2.
13. Köszönt titeket a veletek együtt választott babiloni gyülekezet és Márk, az én fiam.
    1 Pét. 1,1., 1 Kor. 9,5., Csel. 12,12.
14. Köszöntsétek egymást szeretet csókjával. Békesség mindnyájatoknak, a kik Krisztusban vagytok.
    Róm. 16,16., 1 Kor. 16,20.

Fejezetek: 1, 2, 3, 4, 5.

Vissza