{307.} II. SZÖVEGTELEN VAGY ISMERETLEN SZÖVEGŰ TÁNCDALLAMOK


FEJEZETEK

18.
CHOREA

K. 46–46/b

1) Ered.
2) Ered. egy oktávval mélyebb:

Megjelent a Zenei Szemle 1927 (XI.) VI–VIII. sz. hangjegymellékletének 12. lapján (Szabolcsi B. közl. Sztankó Béla „A lőcsei tabulaturás könyv choreái” c. dikke függelékében).

{308.} 19.
CHOREA

K. 101–101/b

Közl. Szabolcsi B., Pesti Napló 1925. dec. 25., Zenei Szemle 1927 (XI.) VI–XVIII.s z. hangjegymell. ll. (Sztankó Béla cikkéhez) és MZK 37*. Hozzá Vargyas Lajos, Ethnographia 1947. 298–300.

Változata:

ALIA

(előtte: Chorea Polo.)

V. 41/b.–42/a

Követi proportio (páratlanütemű változat). – A Chorea 10. ütemében nyilvánvalóan hibás a basszus-szólam (vagy a melódia). – Kezdetét vö. e tanulmány 9. sz. dallamáéval is.

{309.} 20.
CHOREA

K. 103–103/b

Közl. Szabolcsi, Probleme 1926. 13, Zenei Szemle 1927. (XI.) VI–VIII. sz. hangjegymell. ll. (Sztankó B. cikkéhez); MZK 50*; Kodály, A magyar népzene, 2. kiad. 1943. 46.

A dallam régi magyar egyh. népének parafrázisa. L. pld. Náray, Lyra Coelestis 1695. 116.

CANTIO DE S. PETRO APOSTOLO

Szent Péter Apostol nagy dicsiretit

Szent Péter Apostol nagy dicsiretit
Ujicsuk vigadva tartván unnepit,
Oh Sz: Péter óldgy meg bününktül
Nyerj irgalmat az Ur Istentül.

Továbbá no. 181. (Ur Isten irgalmazz); Bozóky, Kat. kar-béli kótás é. k. 1797. 93. (Üdvözlégy Krisztusnak drága szent teste); Kovács Márk, A keresztény kat. {310.} isteni tiszteletnek minden ágaira ki-terjedő é. k. 1842. I. 93. (Királyok királya); Zsasskovszky, Manuale Mus.-Liturgicum 1853. 4. (Ki negyven nap előtt) és 153. (Üdvözlégy Krisztusnak); hasonlóan Bogisich, Őseink buzgósága 1897. 191. és Zsasskovszky, Énekkönyv 1922. 217.; Harmat–Sik, Szent vagy Uram 1932. 134. sz.; N. Múz. Fol. Hung. 1440. 179/b (Te hozzád ohajtunk); Magyar Népkölt. Gyűjt. XIV. (Kodály, Nagyszalontai gyűjt.) 28. sz. dallam (világi paródia). – Ez a dallam, mint Kodály rámutatott, rokona a Rákóczi-nótának (l. e közlemény 56. számát). L. még V. Zganec, Hrvatske pučke popijevka iz Međumurja (Zbornik Jugoslavenskih Pučkih Popijevaka I.) II. Zagreb 1925. 60–61. sz. és vö. a Chopin 1829-i bécsi hangversenyrögtönzésében feldolgozott lengyel népi lakodalmas melódiával:

(L. M. Karasowski: F. Chopin, Dresden 1878. 69. [csak a könyv I. kiadásában], illetve H. Leichtentritt: F. Chopin, Berlin 1905. 135.)

21.
CHOREA TANCZ

K. 105–105/b

1) Ered. tévesen fisz ; helyesen f , mint az utolsó sorban.

Közl. Szabolcsi, Zenei Szemle 1927 (XI.) VI–VIII. sz. hangjegymell. 11–12. (Sztankó Béla cikkéhez).

{311.} 22.
TANCZ

K. 136/b–137/a

1) Ered. értékjelzés nélkül.
2) Az első két hang ered. nyolcadértékű.

Közl. Seprődi IK 1909. 385. MZK. 37*.

23.
PAIKOS TANCZ

K. 137/b–138a

1) Ered. kiírt ismétlés, mindössze annyi eltéréssel, hogy a csillaggal megjelölt hangok másodszor egy oktávval mélyebbek s hogy a záróhang felett mindkét szólamban fermáta áll.

Közl. Seprődi IK 1909. 386; MZK 38*.

24.
OLA TANCZ

K. 137/b–138a

{312.} Közl. Seprődi IK 1909. 387

A máramarosi román dallamokkal való kapcsolatáról l. Kodály közlését, Napkelet 1923. 658. – Vö. még Réthei Prikkel Marián: A magyarság táncai 1924. 227.

25.
ÖTÖDIK TANCZ HATODON

K. 137/b–138a

Közl. Seprődi IK 1909. 389. MZK 38*. – L. még Gőnyei–Rajeczky: 111 táncdal, 1949. 42. sz. (moldvai táncdallam). Vö. e kötet 32. számával.

26.
TANCZ

K. 137/b–138a

1) Ered. (F)

Közl. Seprődi IK 1909. 390. MZK 38*.

Az ún. sortranszponáló népi melódiák példája.

{313.} 27.
NYIRI TANCZ

K. 137/b–138/a

1) Ennek az ütemnek helyesen nyilván egy oktávval mélyebben kellene állnia (vö. a népi éneklés hasonló sajátságával: Bartók Béla, A magyar népdal 1924. Bevezetés XLIV–XLV.)

Közl. Seprődi IK 1909. 391. MZK 38*.

Az előbbi dallamhoz hasonlóan, a sortranszponáló népi táncmelódiák példája.

Hasonló figurációs anyagot dolgoz fel, eltérő transzpozíciós szerkezetben, a soproni Stark-féle virginálkönyv 56. sz. („Tantz” faliratú) darabja:

28.
LAPOCZKAS TANCZ

K. 138/b.

{314.} Közl. Seprődi IK 1909. 391–92., Burlas–Fišer–Hořejs i. m. 161. l. J. Pohanka, Dĕjiny české hudby v přikladech, Praha 1958. 103/f szám. Változata:

LOPATKOWANIJ TANECZ

V. 46/b–47-a

Ebben a megbízhatóbbnak látszó változatban a K.-változat 2. szakasza áll első helyen és viszont. – Közl. MZK 39*., Burlas–Fišer–Hořejs i. m. 160. l. – Egyszerűbb változata a lőcsei tabulatúrás könyvben (Wechsl Tantz; 57. sz.). – További változatként l. tanulmányunk következő dallamát. – „Lapaczkas Tancz”-ot a XVIII. századbeli Linus-féle kézirat is tartalmaz (l. Falvy Zoltán, A Linus-féle XVIII. századi táncgyűjtemény, Zenetud. Tanulmányok VI. 1957. XXVII. sz.), ez a Vietórisz-változathoz áll közelebb.

Otrokocsi Fóris Ferenc szerint (Origines Hungaricae 1693. II. 67.) e tánc dallamára a „Tündérek jövének” kezdetű dalt énekelték; az elsőbbség kérdését a két változat között ez az adat sem dönti el. A táncról l. Réthei Prikkel Marián, A magyarság táncai 1924. 120–23.

29.
VALTOZO TANCZ

K. 138/b

{315.} Közl. Seprődi IK 1909. 392–93. – L. az előző dallam jegyzetét.

30.
MIKES KELEMEN TANCZA

k. 138/b

1) Ez az ütem helyesen nyilván egy oktávval mélyebben áll. – A 2. ütem végén álló ismétlőjel Seprődi átiratában hiányzik, de az eredetiben világosan felismerhető.

Közl. Seprődi IK 1909. 393–94. MZK 39*.

A címben szereplő Mikes Kelemenről l. Seprődi i. h. 394.

Ritmus szempontjából a dallamot vö. Bartók, A magyar népdal (1924) 256, 301, 303/b dallamával, szerkezet tekintetében e kötet 26. és 27. számával.

Román változata: Bartók, Die Volksmusik der Rumänen von Maramureş, München 1923. 170. l. 185. sz.; l. Kodály, A magyar népzene 1937. 80. 149. jegyzet.

31.
MAS TANCZ. APOR ISTUAN

K. 139/a

1) Ez a két hang ered. tévesen nyolcad-értékű.

Közl. Seprődi IK 1909. 395.

A címben szereplő Apor Istvánról l. Seprődi i. h.

{316.} 32.
APOR LAZAR TANCZA

K. 140/b–141/a

Közl. Seprődi IK 1909. 397–98. MZK 39*. Vö. e kötet 25. számával.

A címben szereplő Apor Lázárról l. Seprődi i. h.

A dallamnak rokonsága leginkább a román és szlovák táncdallamok között akad; vö. például Bartók, Cântece Poporale Româneşti din comitatul Bihor, Bucureşti 1913. 322. sz., ill. Bartók kéziratos román gyűjt. I. 64. sz., ezenkívül ugyanitt 251/a és 403. sz.; továbbá a Szirmay Péterné Keczer Annának[1]Lipóczi Keczer Anna, Keczer (II.) András leánya, felesége Szirmay (IV.) Péternek, aki 1646-tól 1659-ig Zemplén alispánja volt. L. Nagy Iván, Magyarország családai VI. 146. és X. 741., 744. A kéziratról: Új Zenei Szemle 1955. 4. sz. 31–33. tulajdonított szlovák népdalgyűjtemény (Nápévy starych slovenských stb., 476–46/b lapján (86):

és u. o. 46. lapon (76.):

Magyar népi változatát l. MNZT. III/b. 1956. 348 . sz. – L. még Vargyas Lajos összevetését, Ethnographia 1947. 296–98., továbbá Bartalus István: A magyar palotás zene és a népdalok (Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben. Magyarország I. 1888.) 383; az itt közölt dallamot veszi át Fabó: A magyar népdal zenei fejlődése 1908. 123. – Vö. még: V. Zganec: Narodne popijevke Hrvatskog Zagorje, Zagreb 1950. 80 a. sz. dallam.

{317.} 33.
TANCZ

K. 140/b–141/a

1) Ered. kiírt ismétlés, másodszor azzal az eltéréssel, hogy a csillaggal jelölt hang egy oktávval mélyebb.

Közl. Seprődi IK 1909. 398–99.

34.
TANCZ

K. 140/b–141/a

Közl. Seprődi IK 1909. 400.

Vö. e kötet 13. sz. dallamával, szerkezetileg a 26., 27., 30. számokkal is.

35.

N. 14. sz.

Közl.: Szabolcsi B.: Adatok a XVI–XVII. század magyar irodalom- és zenetörténetéhez, Új Zenei Szemle 1952. 3. sz. 12–13. l.; Bónis F.: A Nagy Iván-féle kézirat, Muzsika 1959. 4. sz. 42–44. l.

{318.} 36.

V. 5/b–6/a

Páratlanütemű változata, mely a dallamnak teljesebb formáját őrizte meg, ugyanabban a kéziratban: V. 6/b–7/a.

Közl. Szabolcsi, Probleme 24, 23; proportio nélkül MZK 39*.

37.

V. 7/b–8/a

{319.} 1) Ered. disz.

A dallam felett NB. jelzés, a megelőző darab (megegyezik a fent közölt tánc első felével) élén pedig szlovák felirat: „Slupod” (a. m. csonka).

Közl. Szabolcsi, Probleme 24.; Burlas–Fišer-Hořerjs i. m. 165. l. (csak dallam; címe utóbbiak értelmezésében „Ssyposs”).

38.
[Olvashatatlan felirat: Propor?]

V. 8/b–9/a

(A kódex második, kuszább kézirása.)

1. Az ütem 2. hangja felett (helyesen talán ?).
2. Ered.
3. EredO. ; a 4. hang felett
4. Hiányzik az értékjelzés.
5. Az ütem felett nem áll értékjelzés.
A basszus-szólamnak semmiféle értékjelzése nincs.

Közl. Szabolcsi, Probleme 23.

{320.} 39.

V. 8/b–9/a

(A kódex második, kuszább kézírása.)

A basszus felett nincs értékjelzés.
1) Hiányzik az értékjelzés.
2) A 3. ütemben a 4. hang felett, 4. ütemben a 3. és 4. hang között áll a # jelzés.

40.

V. 9/b–10/a

{321.} (A kódex második, kuszább kézírása.)

A basszus-szólam (értékjelzés nélkül) az ötödik hanggal véget ér.

1 Ered.
2 Itt az érték- és magasságjelzés is hiányzik (az ütem végéig).
3 Bizonytalan; eredetileg ; talán
4 Ered. az első három hang felett
5 Innen kezdve végig hiányzik a jelzés.

Közl. MZK 39*.

41.
POLONI[CA]

V. 41/b–42/a

Követi proportio (páratlanütemű változat).

Közl. Szabolcsi, Probleme 27; Zenei Szemle 1927 (XI.) VI–VIII. sz. hangjegymell. (Sztankó B. cikkéhez) 12; MZK 40.*

{322.} 42.
ALIA POLO[NICA]

V. 42/b–43/a

Közl. Szabolcsi, probl. 28; MZK 40*. Követi proportio.

Páratlanütemű változata uo.:

ALIA POLO[NICA]

Ebben a változatban feltűnő a bővített másodlépés elmaradása (2. szakasz 2–3 ütem; vö. a fent közölt dallamal).

43.
ALIA

V. 42/b–43/a

{323.} Követi proportio (páratlanütemű változat). Egy másik változata:

ALIA

V. 43/b–44/a

44.
ALIA

V. 43/b–44/a

(Az

{324.} (Az esz hang ered. mindenütt disz.)

Követi proportio (páratlanütemű változat).

Közl. MZK 40*.

45.
ALIA

V. 43/b–44/a

Követi proportio (páratlanütemű változat).

46.
ALIA

V. 44/b–45/a

Követi proportio (páratlanütemű változat). Más, variált változata:

{325.} ALIA

V. 45/b–46/a

1) Ered. disz.

Követi proportio (páratlanütemű változat).

47.
ALIA. EYA PUOGDEM POD.

V. 45/b–46/a

Szlovák népi táncdallam. Követi proportio.

Közl. Szabolcsi, Probleme 28.; Burlas–Fišer–Hořejš i. m. 158. l.

48.
ITEM KLOBUCKY TANECZ
(= Süveges tánc?)

V. 46/b–47/a

Közl. Szabolcsi, Probleme 28; MZK 40*. Követi proportió. – J. Pohanka, Dĕjiny české hudby v přikladech, Praha 1958. 103/g sz.

A táncról: Réthei Prikkel Marián, A magyarság táncai 1924. 115–17.

{326.} 49.
ALIA

V. 47/b–48/a

Követi proportio (páratlanütemű változat).

Közl. Szabolcsi, Probleme 30* MZK 41*.; Burlas–Fišer–Hořejs i. m. 169. l.

Az ún. Tyukodi-nóta (Szegénylegény éneke”) legrégibb feljegyzett változata. Vö. MZK 61*–62* és e közlemény 55. sz., valamint Magyar Népzene Tára IV. 1959. 480–578. sz.

50.
ALIA

V. 47/b–48/a

Követi proportio.

Valószínűleg szlovák népi táncdallam.

Közl. Szabolcsi, Probleme 28; csak a dallamot: Burlas–Fišer–Hořerjs 170. l.

51.
ALIA. HUNGA[RICA]

V. 49/b–50/a

{327.} PROPORTIO

Közl. proportio nélkül: Fabó. A magyar népdal stb. 1908. 198–99. (részben hibás); Szabolcsi, Probleme 29; MZK 41*.

Csak a dallamot: Burlas–Fišer-Hořejs i. m. 163 l.

52.
TANTZ

V. 50/b–51/a

{328.} Követi proportio (páratlanütemű változat).

53.
ALIA

V. 51/b–52/a

Közl. Szabolcsi, Probleme 30–31.

{329.} 54.
ALIA HUNGARICA SEQUIT[UR]

V. 52/b–53/a

1) Ez a két hang ered. tévesen egy oktávval mélyebb:

Közl. Szabolcsi, Probleme 29–30.

A dallamot páratlanütemű változat (proportio) követi.

Más változatai ugyanabban a kéziratban:

ALIA

V. 52/b–53/a

ARIA

V. 25/b–26/a

1) A második szólam – a 2. ütem kivételével – ered. mindenütt egy oktávval magasabb, tehát terccel jár a főszólam felett

{330.} 1) A második szólam – a 2. ütem kivételével – ered. mindenütt egy oktávval magasabb, tehát terccel jár a főszólam felett
2) Eredetileg pontozott egészhang.
Más értelmezésben (vö.Bónis, A Vietórisz-kódex szvit-táncai, 323. 1.):

V. 25/b–26/a

1) Az eredetiben:
2) Az eredetiben:

ALIA

v. 25/b–26/a

55.
ALIA

V. 52/b–53/a

{331.} Közl. Szabolcsi, Probleme 30.

Változata – vagy, ha a fent közölt dallamot proportiónak tekintjük, eredeti alakja – a Stark-féle soproni virginál-könyvben 29. sz.:

Vngerischer Tantz, des Fürsten auß Siebenbürgen

Proportion darauß

Közl., proportio nélkül, Szabolcsi, Zenei Szemle 1928. 119. (a cím jelentéséről u. itt); MZK 41*.

Vö. e kötet 49. sz. dallamával. – Talán azonos a „Thököli Imre táncza nótája”-val; ez, amennyire egy reá alkalmazott későbbi rögtönzött szövegből gyaníthatjuk (l. Zenei Szemle 1927. 241–42., ill. Hermányi Dienes József: Nagyenyedi Siró Heraklitus…, kiadta György Lajos, Kolozsvár 1943. I. 20. l. – 1762-ból) 6–6–7–6 szótagszámú,

ritmizálású dallam volt.

{332.} 56.
OLACH TANCZ

V. 53/b–54/a

Közl. Burlas–Fišer–Hořejs i. m. 164–165. l. (hibás).

Követi páratlanütemű változat (proportio). Más változata ugyanabban a kéziratban, szlováknyelvű felirattal: „Ja som osamela od mileho vzdalena” (a. m. „Magamra maradtam, kedvesemtől távol”):

ÝA SEM OSAMELA OD MÝLEHO VZDALENA ETC.

V. 7/b–8/a

Közl. Fabó, A magyar népdal stb. 1908. 198; Szabolcsi, Probleme 30, 24–25.; Burlas–Fišer–Hořejs i. m. 159. l. (hibás).

{333.} A dallam a Rákóczi nóta legrégibb feljegyzett változata. L. Kodály, a Magyar népzene 1937. 48. MZK 62*. – További (ugyancsak felvidéki) változatok: Kodály i. m. 60. (Zséré-ről) és ua., Magyar Népzene V. 29. sz. (Lédec-ről).

Legközelebb áll egymáshoz e változatok közül a Vietórisz-kód. „Oláh tánc”-a a Kodály feljegyezte felvidéki Rákóczi-nóta:

Rákóczi, Bezerényi Hírës magyarok vezéri!

Rákóczi, Bezerényi Hírës magyarok vezéri!
Héj, haj, magyar nép, hërvadsz mint a lék.
Mert a sasnak körme, körme, körme között Hërvadsz mint a lék.

További rokon dallamtípust képvisel e kötet 20. száma.

Talán ugyancsak a Rákóczi-nóta (bővebb) változatának tekinthető az a „lengyel” dallam, melyet Bach dolgozott fel H-moll zenekari szvitje „Polonaise” tételében 1720 körül. (L. Szabolcsi B.: Bach, a verbunkos és a Rákóczi-nóta, Énekszó 1950. 96. sz. 3.)

A Rákóczi-nóta további korai változata található – vázlatos, nyers feljegyzésben – a XVIII. század első feléből való Szirmayné Keczer Anna-féle kézirat 49. lapján (l. Szabolcsi B.: Egy XVIII. századi szlovák dallamgyűjteményről, Új Zenei Szemle 1955. 4. sz. 31–33. l.). A lejegyző kétszer egymás után, kétféle hangnemben örökítette meg a dallamot, láthatólag küszködve a rögtönzött leírás nehézségeivel.

{334.} 57.
ALIA

V. 55/b–56/a

58.
ALIA

V. 55/b–56/a

1) Itt a másoló először g hangot írt, azután áírta.

Közl. Szabolcsi, Probleme 28; MZK 41*.

Vö. Bartók, A magyar népdal 1924. 259/b és c dallamával; változataikról uo. 100. (jegyzet). Magyar Népzene Tára IV. 1959. 172–350. sz.

59.
ALIA

V. 56/b–57/a

{335.} Közl. Szabolcsi, Probleme 31.

60.
CHOREA POLL[ONICA] NOVA

L. 13.

Közl. Sztankó Béla, A lőcsei tabulaturás könyv choreái, Zenei Szemle 1927, hangjegymell. (felényi értékekkel); MZK 42*.

61.
CHOREA HUNG[ARICA]

L. 23.

{336.} Proportiója (páratlanütemű változata):

L. 24.

Közl. Sztankó, Zenei Szemle 1927 (felényi értékekkel).

62.
CHOREA POLL[ONICA]

L. 33.

{337.} Közl. Sztankó, Zenei Szemle 1927 (felényi értékekkel).

63.
CHOREA EX A

L. 71.

Közl. Sztankó, Zenei Szemle 1927 (felényi értékekkel); MZK 43*.

Vö. Domokos Pál Péter, A moldvai magyarság, 3. kiad. 1941. 343. 77. sz. dallam.

{338.} 64.
CHOREA EX B

L. 72.

(Da Capo?)

1) Ered. disz.

Közl. Sztankó, Zenei Szemle 1927 (felényi értékekkel); MZK 43*.

65.
CHOREA EX C

L. 73.

Közl. Sztankó, Zenei Szemle 1927 (felényi értékekkel); MZK 43*–44*.

{339.} 66.
CHOREA EX D

L. 74.

     

Közl. Sztankó, Zenei Szemle 1927 (felényi értékekkel); MZK 44*.

67.
CHOREA EX E

L. 75.

1) Ezt az ismétlést az eredeti nem írja ki, hanem „bis” utalással jelzi.

Közl. Sztankó, Zenei Szemle 1927 (felényi értékekkel); MZK 44*.

{340.} 68.
CHOREA EX F

L. 76.

Közl. Sztankó, Zenei Szemle 1927 (felényi értékekkel); MZK 45*. Változata: Speer Dániel „Türkischer Eulenspiegel”-jének (1688) 15. sz. „Pohlnische Ballet”-ja.

69.
CHOREA EX G

L. 77.

1) Ered. ritmusban.
{341.} 2) Ered. disz
3) Ered.

Közl. Sztankó, Zenei Szemle 1927 (felényi értékekkel); MZK 45*.

70.
CHOREA EX (= H)

L. 78.

Közl. Sztankó, Zenei Szemle 1927 (felényi értékekkel); MZK 45*.

71.
UNGRL. TANTZ

S. 3.

{342.} PROPORTIO

Jelmagyarázat: + = tr

Közl. Szabolcsi, Zenei Szemle 1928. 119. és MZK 41* (proportio nélkül; hozzá népi változat uo. 42*.).

Vö. Pálóczi Horváth Ádám gyűjt. 372. sz.:

(1813-i kz.)

1)

1)     2)     1) 1814:     2) 1814:
Alúlrúl fúj hideg szél. hasad a jét kétfelé stb.

XVIII. századi változatát lásd Szirmayné Keczer Anna kéziratában (33. l., 8. sz.; páratlan ütemű változata uo. 28. l. 32. sz.). Közzétette: Szabolcsi B.: Egy XVIII. századi szlovák dallamgyűjteményről, Új Zenei Szemle 1955. 4. sz. 31–33. l.

{343.} Mai népi változatok: Kodály, Nagyszalontai Gyűjt. 34. sz. dallam; Bartók, A magyar népdal 207. sz.; Réthei Prikkel Marián, A magyarság táncai 143–44. (szlovák változat) stb. – További szlovák változatok: J. Kresánek: Slovenská l’udová pieseň so stanoviska hudobného, Bratislava 1951. 63–64. (a Szirmay–Keczer-féle kéziratból is [erről l. a 32 és 56. sz. jegyzetét]).

Vargyas Lajos gyűjt. (Áj, 1940):

Akkor járja a medve, mikor neki jó kedve

Akkor járja a medve, mikor neki jó kedve
Maga járja, maga járja, maga furulyálja

72.
EIN ANDERER UNGL. TANZ

S. 4.

+ és t = tr

A dallamot proportio (páratlanütemű változat) követi.

Közl. (proportio nélkül) Szabolcsi, Zenei Szemle 1928. 119. és MZK 42*.

Vö. a Kájoni-kódex egyik román táncdallamával:

MÁS OLA KETTŐS

K. 137/b–138/a

Közl. Seprődi, IK 1909. 388. (13. sz.) – A máramarosi román népi dallamokkal való kapcsolatát illetően l. Kodály, A magyar népzene 1937. 80. 149. jegyzetét, valamint Vargyas Lajos összevetését, Ethnographia 1947. 300–302.

{344.} 73.
UNGRL. TANZ

S. 33.

PROPORTIO

1) A két hang közt helyesen kötőívnek kell állnia, mint a második dallamszakasz megfelelő helyén. A trilla- és szünetjelről lásd a 71. és 72. sz. jelmagyarázatát.

Közl. Szabolcsi, Zenei Szemle 1928. 119. és MZK 42* (proportio nélkül). A dallam kapcsolatairól l. Zenei Szemle 1928. i. h.