{1178.} VIII. FELVILÁGOSODÁS ÉS FERENCI REAKCIÓ (1771–1830)


FEJEZETEK

1. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

A NÉPÁLLOMÁNY

Az 1770–71-i pestisről Heydendorf naplója számol be. Az 1813–18-i ínség és vándormozgalom történetéről 1. TRÓCSÁNYI ZS., Parasztság; UŐ, Partium.

A népesség 1786-i adatai: DANYI–DÁVID, Népszámlálás.

MEZŐGAZDASÁG

Az állattenyésztés és a földművelés számszerű adatait BENDA Gy. gyűjtötte egybe: Statisztikai adatok. A lótenyésztésre: TRÓCSÁNYI ZS., Wesselényi. A szarvasmarha-tenyésztés bajait részletesen ismerteti az 1790–91-i országgyűlés kincstári és commercialis bizottságának Commerciale munkálata (Opinio Deputationis Regnicolaris in Cameralibus et Commercialibus ordinatae circa promotionem agriculturae, manufacturarum, commerciique Transylvanici deprompta. H. n. 1795). A zsibói juhtenyésztésre: TRÓCSÁNYI ZS., Wesselényi.

A földközösség felbomlása: TEUTSCH, II; IMREH I., Majorsági gazdálkodás; TRÓCSÁNYI ZS., Parasztság.

Fridvaldszky a váltógazdaságról és a három nyomásról: CSETRI–ENGEL. A határhasználat rendje az északi Partiumban: TRÓCSÁNYI ZS., Partium. A váltógazdaság Zsibón: UŐ, Wesselényi. A burgonya meghonosodása Erdélyben: K. KARLOVSZKY E., A burgonya; KÁRFFY Ö., Földművelő egyesület; SPIELMANN J., A közjó. Adatok találhatók erre nézve Halmágyi I. naplójában is. A lentermesztésre: KÁRFFY Ö., i. m. és az 1790–91-i bizottsági Commerciale-munkálat. A kertészetre: IMREH I., Majorsági gazdálkodás.

A nagybirtok gazdálkodására: IMREH I., Majorsági gazdálkodás; UŐ, Contribuţii la problema utilizării forţei de muncă a iobagilor (AIICIuj 1965); TRÓCSÁNYI ZS., Parasztság; UŐ, Partium; Erdélyi jobbágyok panaszlevelei. Kordokumentumok az erdélyi falu életéből 1771–1848. Kiad. és bev. KOVÁCH GÉZA. (Bukarest 1971). M. ROŞCA-ROSEN, Veniturile şi cheltuielile băneşti ale domeniului Bonţidei 1780–1820 (SUBB-H 1971). E tanulmány bő anyagot szolgáltat a földesúri birtok árutermelésére is. A bonchidai uradalom árutermelését vizsgálja IMREH I. és CSETRI E. közös tanulmánya is: Az árutermelés fokozódása az erdélyi mezőgazdaságban a feudalizmus bomlásának idején (SUBB-H 1962). A jobbágygazdaságra: TRÓCSÁNYI ZS., Partium; L. BOTEZAN: Înzestrarea gospodăriilor iobăgeşti din Transilvania cu inventar viu şi mort in perioada 1785–1820 (SUBB-H 1969). Heydendorf jövedelmére borkereskedéséből l. naplóját. A Lang testvérek méhészetét az 1790–91-i bizottsági Commerciale-munkálat ismerteti: Diaet. 109. cs.

BÁNYÁSZAT

A sóbányászatra 1. A. NEAMŢU két tanulmányát: Mineri és Technica. Mészáros György sófelvonó találmányára l. az 1790–91-i bizottsági Commerciale-munkálatot: Diaet: 109. es.

A nemesfémbányászat termékmennyiségére SZENTKIRÁLYI ZS., Az erdélyi bányászat. A nagyági és boicai bányára I. A. NEAMŢU tanulmányait (az előbb idézett két dolgozata mellett): Societăţile pe acţiuni şi provenienţa capitalului în industria extractivă din Transilvania ina doua jumătate a sec. XVIII. (AMN 1970); Forţa de munca salariată în industria extractivă din {1179.} Transilvania în sec. XVIII. (uo. 1971). A nemesfémbányászat technikai fejlődéséről eddig említett tanulmányain kívül 1. még UŐ, Inovatori români în technica minieră din Transilvania în a doua jumătate a sec. al XVIII-lea c. cikkét is (St 1957). A selmecbányai erdélyi diákokra l. BENKŐ S., Societăţile culturale clujene din prima jumătate a sec. XIX. şi rolul lor in formarea intelectualităţii burgheze (SCI Cluj 1957). A vas- és rézbányászat termékmennyiségének adatait l. SZENTKIRÁLYInál (i. m.).

IPAR

A Habsburg-birodalom osztrák és cseh tartományainak iparfejlődését HECKENAST G. tekinti át: Iparfejlődés.

A szász városok és Kolozsvár iparára l. TEUTSCH II. 101; JAKAB E., Kolozsvár III. A céhek életére: FODOR L., Despre problema descompunerii breslelor din Odorhei în prima jumătate a sec. al XIX-lea (St 1965); BUNTA M., Situaţia şi lupta.

A papíripar manufaktúrajellegű kezdeményezéseiről 1. BOGDÁN I., A magyarországi papíripar története (Bp. 1963); JAKÓ ZS., Papírmalmok. Az üvegcsűrökre: IMREH I., Majorsági gazdálkodás; E. és D. LIMONA, Catastihele. Gallarati selyemmanufaktúrájára: Az erdélyi 3 nemzetekből álló rendeknek 1790. Esztendőben Karátson Havának 12dik napjára Sz. Kir. Városba Kolosvárra hirdettetett … közönséges Gyűléseikben lett végzéseknek és foglalatosságoknak Jegyző könyve (Kolozsvár, 1832; a továbbiakban: Jkv. 1790/1); Az erdélyi 3 nemzetekből álló rendeknek 1792-dik esztendőben Kis Asszony havának 20-dik napjára sz. királlyi városban Kolozsvárra rendeltetett … közönséges gyűléseikben lett végzéseknek és foglalatosságoknak jegyző könyve (Kolozsvár é. n.; a továbbiakban: Jkv. 1792); K. KARLOVSZKY E., A selyemtermelés története Erdélyben 1848-ig (MGSz 1895); IMREH I., Az erdélyi manufaktúraipar munkásairól a XIX. század első felében (CSETRI E.–IMREH I.–BENKŐ S., Tanulmányok az erdélyi kapitalizmus kezdeteiről. Bukarest 1956). A códi posztómanufaktúra: A. NEAMŢU, Date noi privitoare pe Ioan Piuariu-Molnár (St 1960); B. SURDU; Contribuţii. A fonalfestődékről I. TÓTH Z. ír: Román mozgalom; l. még erre B. SURDU idézett munkáját. A kolozsvári szegénysegélyező egylet posztóüzeme: JAKAB E., Kolozsvár III. 801 skk. A Bánffyak rézi hamuzsírfőzése: JAKÓ ZS., A magyarpataki és a kalini hamuzsírhuta története (Bukarest 1956). Más hamuzsírhutákról: K. KARLOVSZKY E., Erdély ipara a XVIII. század végén (MGSz) 1896). Az erdélyi kőedényipar egészének ismertetését MIHALIK S. adja a Daicoviciu-emlékkönyvben (Omagiu lui C. Daicoviciu cu prilejul împlinirii a 60 de ani. Bucureşti 1960) megjelent cikkében (Zur Geschichte der alten keramischen Fabriken Siebenbürgens). A batizi manufaktúra története: BUNTA M.–GYULAI P., Batiz. Monografia manufacturii de faianţa fină (Cluj, 1971). A vaskohászatra l. VERESS E., Hunyad; D. PRODAN, Producţia fierului; MÉREI GY., Magyar iparfejlődés 1790–1848 (Bp. 1951). A nemesfémkohászatról I. TÓTH Z. ír (Parasztmozgalmak). Más iparágakra l. az 1790–91-i bizottsági Commerciale-munkálatot (Diaet.) és K. KARLOVSZKY E. tanulmányát (Erdély ipara a XVIII. század végén).

KERESKEDELEM

Az 1781-i külkereskedelmi mérleget ECKHART F. ismerteti: A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon 1780–1815. Bp. 1958. 169. Az 1793-i mérleget az 1790–91-i bizottsági Commerciale-munkálat közli (Diaet.).

{1180.} AZ AGRÁRTÁRSADALOM

A nemesi és államigazgatási rang megfelelésére l. TRÓCSÁNYI ZS., Partium. 60 sk. Az 1779-i határőrzendülés: IMREH I., A rendtartó. 36 sk. A határőrséghez való jelentkezésről: TRÓCSÁNYI ZS., Parasztság. 194 skk. A jobbágymozgalmakról, valamint a királyföldi agrártársadalomról: uo. 135 skk, 145 skk, 213 skk és 233, valamint UŐ, Levéltárak. 254.

A VÁROSOK

Kolozsvár urbanizálódására I. JAKAB E., Kolozsvár III. A brassai céhen kívüli román mesteremberekről I. TÓTH Z. ír (Román mozgalom. 38). A kolozsvári mesterlegények megmozdulásaira: BUNTA M., Situaţia şi lupta.

A KÜLÖNLEGES JOGÁLLÁSÚ KERESKEDŐELEMEK RÉSZLEGES INTEGRÁCIÓJA

Az örmények jogállásának változásaira I. TRÓCSÁNYI ZS., Az erdélyi örmények jogállása a Diploma Leopoldinum korában. A görög–aromân–román komplexumra: E. és D. LIMONA, Catastihele; UŐK, Aspecte ale comerţului braşovean în veacul al XVIII-lea. Negustorul aromân Mihail Ţumbru (SMIM IV, 1960). Az erdélyi zsidók helyzetéről: Az 1790-i közigazgatási rendszeres bizottság munkálata: Opinio de Judaeis (H., é. n.); TRÓCSÁNYI ZS., Partium. 222.

BÁNYÁSZOK ÉS MANUFAKTÚRAMUNKÁSOK

A bányavárosok társadalma: I. TÓTH Z., Parasztmozgalmak; A. NEAMŢU, Mineri; UŐ, Frămîntări în rîndurile minerilor din Transilvania la începutul sec. XIX. (SCI Cluj, 1957), továbbá: Organizarea şi exploatarea ocnelor de sare din Transilvania în sec. XVIII. (AII Cluj 173).

AZ ÉRTELMISÉG

A kormányhatóságok működésének rendszeresebbé válása: TRÓCSÁNYI ZS., Levéltárak. Egészségügyi igazgatás, orvosok, sebészek: uo.; JAKAB E., Kolozsvár III. SPIELMANN J., A közjó. Az országos építési igazgatóság: TRÓCSÁNYI ZS., Levéltárak.

2. FELVILÁGOSODÁS ÉS NEMZETI KULTÚRÁK

A SZABADKŐMŰVESSÉG

Az erdélyi szabadkőművességről is ír ABAH L. összefoglaló műve: Geschichte der Freimaurerei in Oesterreich–Ungarn (I–V. Bp. 1890–99) I. kötetében. L. még JANCSÓ E., A jakobinus-mozgalom hazai hagyományai (KL Ekv).

{1181.} A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK FEJLŐDÉSE

Benkő Józsefre l. JANCSÓ E., Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság iratai. Bukarest 1955; BENKŐ S., Sorsformáló. Fridvaldszkyra: KÁRFFY Ö., Földművelő egyesület; K. KARLOVSZKY E., A burgonya; BOGDÁN I., A magyarországi papíripar története; CSETRI–ENGEL, Fogarasi Pap József munkássága: M. ZEMPLÉN J., A fizika. Más református kollégiumokra: uo. és MAKKAI L., Erdély. 505. A szebeni gimnázium fizikaszertára: TEUTSCH II. 441. André Étienneről, Ioan Piuariu-Molnárról és az orvostudomány több más neves alakjáról: SPIELMANN J., A közjó.

A MODERN NEMZETI KULTÚRÁK KEZDETEI

A göttingai egyetem erdélyi szász diákjairól, többek között Michael Hiszmannról: C. GOLLNER, Die Beziehungen des Aufklärungsphilosophen Michael Hiszmann zu seiner siebenbürgischen Heimat (FVLK 3, 1960); UŐ, Überlegungen. A szebeni és brassai színjátszásra l. E. FILTSCH idézett tanulmányát (Theater). A Theatralische Wochenblattról uo. Lebrechtről, Seivertről TEUTSCH ír (i. m. II. 284 és 324), J. C. Ederről és a történetbarátok köréről SÁRKÖZI Z., Az erdélyi szászok a nemzeti ébredés korában (Bp. 1963. 58). A Bruckenthal-könyvtárra BERLÁSZ J., Könyvtári kultúránk. A kölcsönkönyvtárakról, olvasótársaságokról: TEUTSCH II. 430 sk. A modern német irodalom behatolása: C. GÖLLNER, Überlegungen; PUKÁNSZKY B., Erdélyi szászok és magyarok (Pécs 1943). A szász időszaki sajtóra JAKAB E., Hírlapirodalom; TEUTSCH II. 441 és III. 155 sk.; SÁRKÖZI Z., i. m.

A 18. század első felének erdélyi magyar irodalmára l. a SŐTÉR I. főszerkesztésében megjelent magyar irodalomtörténet III. kötetét (Bp. 1965). Báróczi Sándor életművét HORVÁTH J. foglalta össze klasszikusan (BpSz 107, 1901). Baróti Szabó Dávid jellemzését ugyanő adja, idézi BARTA J., Irodalomtörténet 1943. 155. Erdélyi magyarok a bécsi és pozsonyi magyar időszaki sajtóvállalkozásokról: JAKAB E., Hírlapirodalom.

Samuil Micu-Kleinre l. I. TÓTH Z., Az erdélyi román nacionalizmus; UŐ, Klein Sámuel és az erdélyi román felvilágosodás (Kolozsvár 1947). Gheorghe Şinaira I. TÓTH Z. most említett két műve mellett: GÁLDI L., XVIII. századi humanizmusunk és a románság (Bp. 1940); N. ALBU, Istoria învăţământului. Ioan Piuariu-Molnárra: O. BEU, Kaiser Josef II.; I. TÓTH Z., Az erdélyi román nacionalizmus; V. L. BOLOGA–SPIELMANN J.–SZŐKEFALVI NAGY Z., Contribuţii la viaja şi activitea lui Ioan Piuariu-Molnár (AII Cluj 1971); UŐK, Date noi privitoare la activitatea lui Ioan Piuariu-Molnár (St 1971); SPIELMANN J., A közjó. Dimitrie Eustatievici-re: I. TÓTH Z. idézett művei; N. ALBU, i. m.

Koszta István kormányhatósági karrierje: TRÓCSÁNYI ZS., Levéltárak. Méhesire: I. TÓTH Z., Klein Sámuel.

3. A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS ÉS II. JÓZSEF

GAZDASÁGPOLITIKAI KEZDETEK

A Commissio Commercialis: MAKKAI L., Hadik; HECKENAST G., Iparfejlődés; TRÓCSÁNYI ZS., Levéltárak. Az 1771. március 19-i rescriptum és a bizottság instrukciója: OL, GP 1771: 1651.

A Societas Agriculturae: TAGÁNYI K., A hármas nyomású rendszer; MAKKAI L., Hadik; KÁRFFY Ö., Földművelő egyesület.

{1182.} AZ ÚRBÉR ÜGYE

Az úrbér az 1770-es években: BERLÁSZ J., Úrbérrendezés.

EGYHÁZ- ÉS ISKOLAPOLITIKA

A felvilágosult abszolutizmus első évtizedének egyházpolitikája: JAKAB E., A kolozsmonostori apátsági zárda mint üldözöttek menhelye (Sz 1889); TRÓCSÁNYI ZS., Levéltárak. A Norma Regiára: UŐ, 1790.

II. JÓZSEF GAZDASÁGPOLITIKÁJA

CSAPODI Cs., A vámhatár megszüntetése Magyarország és Erdély közt 1784-ben (BMTIÉ 1934); UŐ, Az államtanács közgazdasági felfogása II. József korában (DS Ekv Bp. 1937); ECKHART F., A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon 1780–1815. Bp. 1958.

A JOBBÁGYPOLITIKA ÉS A HOREA-FELKELÉS

A felkelésre ll. D. PRODAN, Răscoala lui Horea I–II. Bucureşti 1979. A jobbágypolitikára 1784-ig: ECKHART F., i. m. BERLÁSZ J., Az 1784-i erdélyi parasztfelkelés és II. József jobbágypolitikája (Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon, 1711–1790. Bp. 1952). A Horea-felkelés előzményei: uo. és l. TÓTH Z., Parasztmozgalmak. A felkelés előtti Horea portréja: D. PRODAN: Horea înainte de răscoală (Omagiu lui P. Constantinescu-Iaşi Bucureşti 1965). A felkelés történetének összefoglalása: BERLÁSZ J., i. M. II. József legfontosabb rendelkezéseit O. BEU publikálta: Kaiser Josef II. Magyarok és szászok részvétele a határőrséghez való jelentkezésben, ill. a felkelésben: I. TÓTH Z., Az erdélyi román nacionalizmus; P. BINDER–C. CÂMPEANU, Zur Beteiligung der ungarischen und deutschen Bevölkerung Siebenbürgens an dem Bauernaufstand unter der Führung Horeas, 1784 (FVLK 6, 1963). S. Micu-Klein a felkelésről: I. TÓTH Z., Az erdélyi román nacionalizmus. 325. Ioan Piuariu-Molnár szerepére: uo. A röghözkötés eltörlése: BERLÁSZ J., i. m. Az úrbérrendezés függőben maradása: ECKHART F., i. m. 240. Az említett úrbéri részletszabályozások: OL, EOKL, Commissio Urbarialis: Vegyes iratok, ill. „Úrbér (Urbárium)” feliratú kötet. Az 1787. február 15-i igazságügyi rendeletek ismertetése: BERLÁSZ J., i. m. Az 1797-i paraszti híresztelések II. Józsefről és Horeáról: TRÓCSÁNYI ZS., Parasztság.

AZ IGAZGATÁS REFORMJAI. A NÉMET NYELVRENDELET

A kormányzat és a törvényhatósági igazgatás reformja: TRÓCSÁNYI ZS., Levéltárak. Heydendorf naplójában rögzíti a concivilitastól való félelmét. A concivilitas-rendelet közli: TEUTSCH II. A szász natio vagyonának lefoglalása: JAKAB E., A királyföldi viszonyok.

A BIRÁSKODÁSI REFORMOK

A bírósági szervezet reformjai: TRÓCSÁNYI ZS., Levéltárak. Az új megyei bíróságok és a kerületi táblák létrehozása: OL, EOKL, Gubernium Transylvanicum: Normalia II. kötet 101–119.

{1183.} A halálbüntetés eltörlésének motivációja: HAJDÚ L., Az első (1795-ös) magyar büntetőkódex-tervezet (Bp. 1971). Az 1786. október 30-i rendelet: OL, EOKL, Gubernium Transylvanicum: Normalia II. kötet 83–85. A hajóvontatók sorsáról szóló hirdetmény: OL, EOKL, Commissio Urbarialis: „Úrbér (Urbárium)” feliratú kötet. Az 1787-i büntetőtörvénykönyv magyar kiadása: Közönséges törvény a vétkekről, és azoknak büntetéséről (Buda 1788).

A JOZEFINIZMUS EGYHÁZ- ÉS ISKOLAPOLITIKÁJA. A CENZÚRA

Az erdélyi jozefinista egyházpolitika összefoglalása: TRÓCSÁNYI ZS., 1790. Az erdélyi ortodox püspök eltiltása az ungro-valachiai érsekkel való kapcsolattartástól: K. HITCHINS: The Roumanian movement.

Az iskolapolitikára l. TRÓCSÁNYI ZS., előbb idézett művét. Az iskolák látogatottsága a sóbányahelyeken: I. BOZAC, Şcolile de la salinele din Transilvania la sfîrşitul veacului XVIII. (AIICluj 1960). Az iparrajzoktatás: M. MIREL–A. ARDOS, Date privind începuturile învăţămîntului profesional în Transilvania (AMN 4, 1967).

Az 1781-i cenzúrarendelet: BALLAGI G., A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig (Bp. 1888).

A JOZEFINIZMUS ELLENZÉKE. A RENDI MEMORANDUMOK

Az 1787-i rendi memorandumok előkészítéséről Heydendorf számol be naplójában. A magyar és székely memorandum szövegét O. MELTZL adta ki: Die Gravaminal-Vorstellung des siebenbürgischen Adels an Kaiser Joseph von Jahre 1787 (AVSL N. F. XXI, 1887). A szász emlékirat: TEUTSCH II. 309 sk. A memorandumok sorsát szintén Heydendorf ismerteti.

4. AZ ELSŐ RENDI REFORMMOZGALOM

BIZONYTALANSÁG II. JÓZSEF HALÁLA UTÁN

A szász restitutióra l. Heydendorf naplóját. A Magyarországgal való unió ügye az erdélyi országgyűlés megnyitása előtt: F. ZIEGLAUER, Die politische Reformbewegung in Siebenbürgen zur Zeit Joseph’s und Leopolds II. (Wien 18852); JAKAB–SZÁDECZKY. Feszültség 1790 tavaszán a birtokos nemesség és jobbágyság közt; az érchegységi bányatisztek szerepe: JAKAB–SZÁDECZKY; TRÓCSÁNYI ZS., Parasztság; I. SABĂU, Frămîntări sociale şi politice în Munţii Apuseni in anul 1790 (RA 1959). A szász univerzitás az unió ellen: F. ZIEGLAUER, i. m.

AZ 1790–91. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS A „SUPPLEX LIBELLUS VALACHORUM”

Az 1790–91-i országgyűlés tárgyalásaira és törvényalkotására l. Jkv. 1790/1. A Magyar–Erdélyi Udvari Kancellária szétválasztása: TRÓCSÁNYI ZS., Levéltárak. A Supplex Libellus Valachorum keletkezésére és értékelésére magyar részről alapvető: I. TÓTH Z., Az erdélyi román nacionalizmus; román részről: D. PRODAN, Supplex. Az unitus papság külön felségfolyamodványa: I. TÓTH Z., i. m.; D. PRODAN: Memoriul clerului unit din 1791 (AII Cluj 1968). A Supplex Libellus Valachorum országgyűlési tárgyalása: Jkv. 1790–91-i törvényjavaslatok elfogadásáról, ill. el nem fogadásáról szóló királyi döntéseket az 1792 május 26-i két rescriptum tartalmazza (Jkv. 1792).

{1184.} AZ 1792. ÉS 1794–95. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS

Az 1792-i országgyűlés: Jkv. 1792.

Az 1794–95-i országgyűlést megelőző politikai mozgásra l. TRÓCSÁNYI ZS., Az erdélyi jakobinusság kérdéséhez (TSz 1965). Az országgyűlés történetére l. Az erdélyi három nemzetből álló Rendeknek 1794dik esztendőben Szent András havának 11dik napjára szabad királlyi városban Kolosvárra hirdettetett … közönséges gyűléseikben lett végzéseknek és foglalatosságoknak jegyzőkönyve (Kolozsvár é. n.). A titkos összeesküvő társaság gyanújára: GÁLOS R., Barcsay Ábrahám (EM 1942); TRÓCSÁNYI ZS., i. m.

A RENDSZERES BIZOTTSÁGOK MUNKÁLATAI

A rendszeres bizottságok ismertetett operátumai: Opinio Deputationis Regnicolaris in Cameralibus et Commercialibus ordinatae circa promotionem agriculturae, manufacturarum, commerciique Transylvanici deprompta (H. n., 1795).

Opinio Deputationis Regnicolaris in Politicis ordinatae circa Publicam Administrationem (Kolozsvár 1810).

Opinio de Securitate Publica, et Privata (H., é. n.)

Opinio de Ordine Famulititii (H., é. n.)

Opinio De Judaeis (H., é. n.)

Opinio De Domiciliatione, et Regulatione Zingarorum (H., é. n.)

Opinio In Re Sanitatis (H., é. n.)

Opinio Deputationis Regnicolaris in Contributionalibus et Commissariaticis ordinatae super Objecto Rei Contributionalis (H., é. n.)

Opinio Deputationis Regnicolaris in Cameralibus ordinatae (Kolozsvár 1804)

Opinio Systhematicae Deputationis Regnicolaris in Cameralibus, Commercialibus ac Montanisticis ordinatae, et quidem quoad Montanistica (H., é. n.)

(Opinio Deputationis Regnicolaris in Judicialibus) (H., é. n.)

Az úrbéri bizottság és munkálata: TRÓCSÁNYI ZS., Az erdélyi úrbérrendezési kísérletek történetéhez (TSz 1966). Az egyházügyi és tanügyi bizottságokról: UŐ, 1790.

AZ 1810–11. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉS

Az erdélyi nagy fejedelemség MDCCIXdik Esztendöröl MDCCCXdikre által nyujtatott, és Szent Jakab havának 9dik napjától fogva, Kolosvár városában folytatva tartatott országos gyűlésének jegyző könyve (Kolozsvár 1811). Az 1811-i törvénycikkek sorsára: Diaet.: 1837: 21–2, 25, 27, 29, 31.

5. KÖZÖS KULTÚRA, NEMZETI KULTÚRÁK

Sipos Pálra MAKKAI L., Erdély. 511 sk. Kötelesre: HORKAY L., Kant első magyar követői (az IF c. kötetben).

A világi barokk utolsó évtizedei: BÍRÓ J., A kolozsvári Bánffy-palota és tervező mestere, Johann Eberhard Blaumann (Kolozsvár 1933); UŐ, Gernyeszeg: UŐ, A zsibói kastély (Bp. 1942). B. NAGY M., Reneszánsz és barokk. Kettejük véleménye e kérdésekben is több ízben eltérő. B. Nagy Margit a kolozsvári Bánffy-palota építéstörténetében is él korrekciókkal Bíró egyes állításaival szemben, a zsibói kastély esetében pedig cáfolja Bírónak azt a feltevését, hogy {1185.} ott Blaumann és Ugrai dolgozott, kimutatva, hogy a Blaumann-nak tulajdonított tetőurnák és szobrok a klasszicista Csűrös Antal művei.

A klasszicizmus jelentkezése az építészetben: BÍRÓ J., Erdély művészete. A képzőművészetek más ágai: uo. és B. NAGY M., i. m. Efrem Micura: M. ŢOCA, Un pictor român din sec. XVIII-lea: Efrem Micu (SUBB-H 1968).

A természettudományok fejlődése SPIELMANN J., A közjó; BENKŐ S., Sorsformáló.

*

Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság iratait JANCSÓ E. adta ki bevezetéssel (Bukarest 1955).

A magyar színjátszás kezdetei: M. CSÁSZÁR E., A nemzeti színjátszás kezdetei Közép-Kelet-Európában (az IF c. kötetben); JANCSÓ E. (bev., kiad.), Az erdélyi magyar színészet hőskora (1792–1821). Káli Nagy Lázár visszaemlékezései (Kolozsvár 19422); TRÓCSÁNYI ZS., Wesselényi. Gyarmathi Sámuel munkássága egészének értékelése: ZSIRAI M., Sajnovics és Gyarmathi. Életére: M. NAGY O., Gyarmathi Sámuel élete és munkássága (Kolozsvár 1944).

A kor szász kultúrájára l. JAKAB E., Hírlapirodalom; C. GÖLLNER, Überlegungen.

A román értelmiség fejlődése: TONK S., Formarea intelectualităţii româneşti din Transilvania şi liceul piariştilor din Cluj (SUBB-H 1968); K. HITCHINS, The Roumanian movement.

Petru Maior: K. HITCHINS, i. m. Radu Tempeára: I. TÓTH Z., Az erdélyi román nacionalizmus. Budai-Deleanu-ra: K. HITCHINS, i. m.; D. PRODAN, Încă un Supplex Libellus românesc – 1804 (Cluj 1970); Ion Budai-Deleanu, Scrieri inedite. Ed., intr. IOSIF PERVAIN (Cluj 1970). Barac: GÁLDI L., „Ludas Matyi” román átdolgozása (Irodalomtörténet 1943).

Ioan Piuariu-Molnár lapterve: JAKAB E., Hírlapirodalom. A Societatea filosoficească a ncamului românesc: BENKŐ S., Societăţile culturale clujene (SCI Cluj 1957).

6. ÁTVÁLTÁS A REFORMKORRA

Az 1819–22-i úrbérrendezési kísérletre 1. TRÓCSÁNYI ZS., Parasztság 208 skk; UŐ, Wesselényi. 45 sk.; UŐ, Partium. 6 skk; UŐ, Der Versuch zur Urbarialreglementierung von 1819–1822 in Siebenbürgen (RRH 1969); UŐ, Levéltárak. A reformkor nemzedékének jelentkezése: UŐ, Wesselényi.