Új balladák

A XIX. századi balladáknak, a századforduló balladáinak legutolsó csoportja már a kapitalizálódás témájáról szól. A falu találkozik a géppel, s a balladákban még csak a félelmes ismeretlent, a tragédiák okozóját s nem a segítőtársat látja. Akad már olyan ballada, amelyben a parasztlány gyári sorsa, szerencsétlensége szintén a géptől való félelmet tükrözi:

Farkas Julcsa

(A cséplőgépbe esett lány)

Telepesen megindult a masina,

Farkas Julcsát felküldték az asztalra,

Farkas Julcsa fel is ment az asztalra,

Véletlenül beleesett a dobba.

Az etető lekiált a gépésznek,

– Gépész uram, álljon meg a masina,

Gépész uram, álljon meg a masina,

Mert a hugom beleesett a dobba! –

Feltették a Farkas Julcsát szekérre,

Elvitték a Király orvos elébe.

Király orvos megvizsgálta, azt mondta:

– Ennek csak a jó Isten az orvosa. –

Farkaséknál meggyulladt a mécsvilág.

Ugyis talán Farkas Julcsát virrasztják.

Farkas Julcsa körül virágkoszoru,

Mellette van édesanyja, szomoru.

Farkas bácsi, ha bemegy a szobába,

Ráborul a diófa asztalára,

– Én Istenem, de megvertél engemet,

Hogy elvetted egyetlen gyermekemet! –

A gépész is kimegy a temetőbe,

Leborul a nagy keresztfa elébe,

– Én Istenem, vedd hozzád a lelkemet,

Ha elvetted a kedves szeretőmet!

Az első olyan gép, mely a magyar faluban nemcsak megjelent, hanem a múlt század második felében gyorsan el is terjedt: a gőzmeghajtású cséplőgép. Természetesen az ehhez nem szokott emberek gyakran estek a forgó kerekeknek áldozatául. Elsősorban azok a lányok, akik a kévéket a cséplőgépbe eregették. A róluk szóló balladák a múlt század utolsó évtizedeiben terjedtek el az egész magyar nyelvterületen, és ezekben még megtalálható a balladai ábrázolásmód.

{H-515.} A kapitalizálódás balladáiban a témák a paraszti sors kietlenségét, reménytelenségét mutatják, a kivándorlóénekekben a bujdosóballadák hangvételére emlékezünk, egy másikban az árvereztetőt öli meg a hajléktalan, s a balladához fűzött vallásos-kegyes strófák nem enyhítik a kopár, kegyetlen hangulatot. Ha nem is mindig művészileg kiérett formákban, de ezek a balladák nemegyszer kísértetiesen idézik elénk a kifosztott, útjatévesztett, meggyötört szegényparasztságot.