A pillanatnyi helyzet felmérésében hasznos lehet, ha - ahogyan a magyarországi KPMG ügyfelei is tették a 2000. évi felmérés során - meggondoljuk, hogy hány perc/óra/nap alatt lehet cégünknél választ kapni bizonyos kérdésekre, például:

• a tulajdonosi struktúra összetétele,

• a múlt heti értékesített mennyiség,

• mi jelent meg a médiában rólunk a múlt héten?

• a vállalatnál futó X projekt helyzete,

• kik a kulcsügyfelek?

• ki beszélt utoljára Y ügyféllel?

Valamiféle tudástérképe minden dolgozónak van, hiszen sejtik, hogy mikor hova érdemes fordulniuk. A legegyszerűbb tudástérkép a vállalat szervezeti felépítése. De ha belegondolunk, hogy például a gyógyszeriparban mennyi és milyen sokféle tudás testesül meg egyetlen termékben, máris érezni fogjuk, mekkora távolság lehet a mégoly célszerű szervezeti felépítés és egy árnyalt információkat (szakmai életrajzokat, egyéni tapasztalatokat, személyes kapcsolatokat) is tartalmazó vállalati "arany oldalak" között.

A meglévő tudás céltudatos felmérése a leggyakoribb tudásmenedzsment-feladat. A szakemberek nem győzik hangsúlyozni a rendszerezés, a strukturálás fontosságát, bár a "hierarchikus" jelzőt szinte soha nem használják. A struktúra lazasága, a benne előforduló átfedések és asszociatív kapcsolatok sokasága is csupán néhány cikkben kerül szóba. Valószínűleg csak látszólag egyszerű vállalkozás több száz szellemi dolgozó képzettségéről, jártasságáról, tapasztalatairól használható leltárt készíteni.