1. Indiai lágyhéjú teknősök (Emyda Gray)

Hátpáncéljuk szegélycsontjai még csak hátul vannak meg s a bordalemezekkel sem állanak összeköttetésben. Haspáncéljuk csontlemezeit a középvonalban csak kicsiny hézagok választják el.

Az indiai lágyhéjú teknős (Emyda granosa Schöpff)

Gyakran kerül elevenen Európába, még pedig mind az Indus- és Gangesz-folyók területére szorítkozó igazi granosa-faj, mind ennek egyik fajváltozata, az E. granosa var. vittata Ptrs. Az előbbinek olajbarna felső részén, különösen a fején, kerek sárga foltok vannak, az utóbbin azonban ezek hiányoznak; Dél-Indiában és Ceylon-szigetén él; fején és nyakán rendszerint fekete csíkok vannak. Húsát nagyon kedvelik.

A tulajdonképpeni granosa-fajról Müller L. kiemeli, hogy hátpáncélja a lágyhéjú teknősökéhez mérve feltűnően domború; széles, esetlen fején vastag, rövid ormány van. Szemei élénkek, világossárgák, nyaka feltűnően hosszú, de ritkán nyujtja ki teljesen. Nyakának bőre gyűrűszerűen ráncos s hüvelyszerűen többnyire a szemek tájékáig terjed. A folyó iszapjába ritkán ássa be magát. Megfelelően magas hőmérséklet mellett nagyon eleven, de ritkábban úszkál s inkább a fenéken mászik gondosan megszagolgatva mindent, ami érdekli, miközben nyakát sokszor hihetetlen messzire előrenyujtja. Müller példánya azonnal megragadta a férgeket, de a halakat csak akkor, ha nem éltek már. Mindent, amit elfogyaszt, gondosan megrág. Rágás és nyelés közben nagy sebességgel szívja be és löveli ki újra a vizet. Ilyenkor a homok csak úgy porzik tovább a szája elől.

Az Afrikában élő Cycloderma Ptrs. és Cyclanorbis Gray nemről még nagyon keveset tudunk. A Gangeszben és Iravadiban élő Chitra indica Gray nevű fajnak nincsenek bőrlebenyei, valamint nincsenek a Délkelet-Ázsiában és Új-Guineában élő Pelochelys cantoris Gray és a Malakka-félszigeten, a Fülöp-szigeteken és a Maláji-szigetvilágon élő Dogania subplana Geoffr. nevű lágyhéjú teknősfajoknak sem.