| 6. Huronok (Grison Oken) | TARTALOM | 1. Borzok (Meles Briss.) |
FEJEZETEK
A menyétfélék második alcsaládját a mi borzunk tiszteletére, borzformáknak nevezzük, s ebben foglaljuk össze a menyétfélék családjának legzömökebb, legesetlenebb tagjait, amelyek ezenkívül a legbűzösebbek is.
A borz az önző, gyanakvó, mogorva és egyúttal magamagával is meghasonlott állatnak tökéletes megtestesülése. Ebben a jellemzésben körülbelül minden megfigyelő egyetért, ámbár egyúttal elismerik azt a hasznot, amely ennek a különös menyétfélének köszönhető. A borz a legártalmatlanabb az összes európai nagyobb ragadozók közt, mégis úgy üldözik és irtják, akár csak a farkast, meg a rókát, a nélkül, hogy legalább a vadászok közt akadna több védelmezője. (Tudvalevő ugyanis, hogy a vadászok azokat az állatokat szeretik legjobban, amelyeket legjobban üldözik.) Annyi bizonyos, hogy a borz ember- és állatkerülő mogorva remete, s e mellett valósággal „Mátyás király lustái” közé is beillett volna. Brehm azonban mindezek ellenére is bevallja, hogy előtte ez az állat rokonszenves, mert életmódja és egész lénye érdekes.
| 6. Huronok (Grison Oken) | TARTALOM | 1. Borzok (Meles Briss.) |