51. NAGYSZEBEN


FEJEZETEK

1192-ben Cibinium néven jelentkezik oklevélben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1223-ban villa Hermani (Documente. XIII. C., I. 200.), 1326-ban civitas Zybiniensis, 1401 Hermanstadt, 1515-ben Sibinium a neve.

A város alapításának kezdete 1150-re tehető, amikor II. Géza idején ezen a tájon megindul a szász telepítés. 1189-ben az oklevelek már mint meglévőt említik a szebeni prépostságot is (Fejér Codex. II. 16.), amely III. Béla (1173–1196) alapítása. (Schematismus. 1882. 46.)

Az első középkori plébániatemplom a mai evangélikus nagytemplom helyén állott. A XII. század második felétől kezdték el román stílusban építeni és a XIII. század elejére készül el. (Szőnyi: Régi magyar templomok. 196.) Az alapok alapján megállapították, hogy az ősi nagytemplom háromhajós volt, köríves szentéllyel. Alapjai befolyásolták utódjának építését. (Nicolae Lupu: Cetatea Sibiului. 47.)

Ezt az első templomot teljesen lebontják és építik helyette a mai monumentális gótikus templomot, amely a XIV. század közepére készül el, mert ekkorra zárókövei is készen vannak: Szent Veronika, Szent Farkas, áldást osztó Krisztus. (Szeghalmi, in: Az EME évkönyve.) Az északi oldalhajó utolsó ívének zárókövén levő ábrázolás megfejtése bizonytalan: felhők felett talán Mária, amint gyümölcsöt nyújt gyermekének. (Roth: Die d. Kunst in S. 25, 92.)

A XIV. század második felében felépül a torony is, 1474-ben már magasítják. Ebben a században készülnek ablakfestményei is.

A XV. században egy évszázadig tartó bővítési munkálatok kezdődnek. Ezt a prépostsági vagyon megszerzése tette lehetővé, indokolttá pedig a prépostsági templom megszűnése, ami miatt a plébánia-templom már szűknek bizonyult.

Az 1448-ban engedélyezett (100 napos) búcsúnak köszönhetően a templom hátsó részéhez kápolnát építenek. 1471-ben a sekrestyét bővítik.

1474-ben a plébánia a kerci apátság javait is megkapja. Ez és az 1484-ben engedélyezett újabb búcsú további bővítéseket tesz lehetővé: az oldalhajókat szélesítik, a főhajót megemelik, a nyugati előcsarnokot bővítik, a kereszthajókat megnyújtják. A templom mai nagyságára 1520-ra alakul ki. (Roth: i.m. 88–89.; Kemény–Gyimesy: Ev. templomok 130–131.)

A szentély északi falát hatalmas falfestmény díszíti: a keresztrefeszítést ábrázolja, Magyarország, Csehország és Szilézia címerével, kétoldalt Szent István és Szent László képével. Felirata korát és szerzőjét jelzi: „Hoc opus fecit magisler Johannes de Rozenau Anno Domini millesimo Quadringentesimo XLV.

A templom csonkított pietáját a Bruckenthal Múzeum őrzi. 1506-ban az a brassói Ulrik mester készítette, akinek a városi számadás szerint „imaginis mira arte sculpti depozitinnis salvatoris” fizetnek. Valószínűleg az az 1372-ben alapított Brudeschaft des hl. Leichnams rendelte, amely a Fronleichnam-oltár istentiszteletéről gondoskodott. (Roth: i.m. 122–123.) Az 1420 körül készült Fájdalmas anya szobra szintén a Bruckenthal Múzeumba került. (Roth: i.m. 123.)

Egyik harangja 1438-ból való. (Batthyaneum. I. 102.)

A XV. században külön oltáruk volt az ötvösöknek. Ma nincs meg. (Batthyaneum. I. 113.) 1417-ben Langtregenn Péter a keresztkápolna Kálváriáját készíti. (Bíró: Erdély művészete. 60.) 1438-ban Lénárd bronzöntő a keresztelőmedencét önti. (Kelemen Emlékkönyv. 261.) Első orgonája 1585-ben készül, melyet 1672-ben újjal váltanak fel. (N. Lupu: Cetatea Sibiului. 49.)

A középkori plébániából a következő plébánosok ismeretesek: 1309-ben György (Beke: Az erd. egyházmegye. 204 jegyz.; Urkundenbuch. IV. 242.), 1309-ben Giselbert dékán (Documente. XIV. C., I. 163.), 1318-ban Hermann, volt szentágotai pap (Beke: i.m. 204.), 1320-ban Hindricus (Schematismus. 1882. 47.), 1332–1335 között Herbord, aki a pápai tizedjegyzék szerint 4 évre 84 banálist fizet (Beke: i.h.), 1370-ben Márton dékán (Schematismus. 1882. 47.), 1373-ban János, aki a Krisztus teste testület alapítója (Schematismus. 1882. 47.), 1382-ben Tamás dékán (Schematismus. 1882. 47.), 1439-ben Rynsch Miklós dékán (Urkundenbuch. V. 31.), 1439-ben Marcus Nicolai Craus, presbyter de Cibinio, a fehérvari Szent Katalin-kápolna papja, kanonok (Urkundenbuch. V. 27.),1441-ben Michael Bath, szebeni dékán, a Szent Bertalan-templom papja (Schematismus. 1882. 47.), 1442-ben Antal (Urkundenbuch. V. 101,121, 231, 318.),1446-ban Dör Michael capellanus, Blasius Haan de Helta, capellanus (Urkundenbuch. V. 1263.), 1450-ben Antal (Urkundenbuch. V. 295, 365.), 1453-ban György (Urkundenbuch. V. 365.), 1456-ban Domb Péter capellanus (Urkundenbuch. V. 518.), 1502-ben Alzen János, akinek a pápa engedélyezi, hogy címerébe felvegye a keresztet, melyről a parókia kapuja felett elhelyezett címeren ez olvasható: „arma iohannis de Olczna que cesar friderlcus dedit, addidit crucem hieroslima sancta alma roma firmavit anno 1502” (Balogh J.: Az erd. renaissance. 272.); 1513-ban a pápa felhatalmazza a szebeni plébánost, hogy az általa választandó tíz ünnepen főpapi jelvényekkel misézhessen és templomot szentelhessen (Az erd. kat. múltja és jelene. 201.); 1516-ban Tonheiser dékán (Schematismus. 1882. 47.); az 1442-ben jelentkező Antal plébános lehetett az, aki 1436-ban bécsi joghallgató és ott dr. iuris, később fehérvári kanonok és vikárius (Tonk: Erdélyiek. 162.); 1406-ban Johannes de Cibinio bécsi diák, mint joghallgató, szebeni főesperes (Tonk: i.m. 901.); 1447-ben Johannes Duerr, bécsi diák, 1471–1494 között szebeni plébános (Tonk: i.m. 988.); az 1529-ben megnősülő szebeni plébános, Ramasi Mátyás, aki 1515-ben bécsi diák, majd előbb szászvárosi és azután szebeni plébános (Tonk: i.m. 1562.); 1402-ben Nicolaus Castroschez bécsi diák, aki 1435–1439 között szebeni plébános (Tonk i.m. 1732.); 1426-ban Simon bécsi diák, aki előbb jogász, 1442-ben pedig szebeni plébános (Tonk: i.m. 2207.); 1511-ben Thomas Baal, bécsi diák, aki 1527-ben szebeni plébános (Tonk: i.m. 2360.); 1270-ben Benedek prépost (Beke: i.m. 202., jegyz.); 1404-ben Dionisius de Cuschel bécsi diák, szebeni prépost, aki 1432-től váradi püspök (Tonk: i.m. 458.); 1284-ben Theodorus, 1288-ban János (Tamás), 1366-ban Pál; 1497-ben Georgius Cerdonis, aki a domonkosok perugiai főiskoláján teológiát tanul, és akit a szebeni conventus küld ki (Tonk: i.m. 717.); 1503-ban frater Johannes Kolb, aki domonkos lehetett (Tonk: i.m. 538,); 1511-ben Thomas Fulgentii, aki Rómában tanul és 1518-tól szebeni prédikátor, domonkos (Tonk: i.m. 2362.).

Lutheránus templom

Lutheránus templom

Orsolyák temploma

Orsolyák temploma

PRÉPOSTSÁGI TEMPLOM

A prépostság alapítója III. Béla (1173–1196), mégpedig 1189 előtt, amikor a B. Szűz Máriáról nevezett prépostságot már mint létezőt említik. Ekkor ugyanis a prépost más szász telepes területekre is ki akarja terjeszteni joghatóságát, ami ellen Adorján fehérvári püspök tiltakozik, mire III. Béla és II. Ince pápa így döntött: a többiek továbbra is az erdélyi püspök joghatósága alatt maradnak. Ekkor a prépost joghatósága kisebb területre terjedt ki, a XV. században is maximum 60 plébánia tartozik hozzá. (Beke: i.m. 202.; Documente. XIII. C., I. 12, 13, 14.)

1200-ban már név szerint is ismerjük a prépostot (Dezső), aki a királyi udvar kancellárja. (Documente. XIII. C., I. 18.) 1212-re már annyira kiépül a prépostság szervezete, hogy szebeni püspökség felállítását tervezik, de az erdélyi püspök tiltakozására III. Ince pápa ezt is elutasítja. (Documente. XIII. C., I. 153.) 1235-ben Florentin a prépost (Documente. XIII. C., I. 287.). 1321-ben Miklós prépost ellen, túlkapásai miatt, Heydenric szebeni plébános panaszkodik. (Documente. XIV. C., II. 13.) 1330-ban Károly Róbert, Tamás prépost kérésére, a préposti templom egy vízaknai sóaknához való jogát megerősíti. (Documente. XIV. C., II. 250, 311.)

A prépostság 1424-ig állott fenn, amikor Zsigmond király megszünteti és javait Szeben városának adja azzal, hogy 4 templomban gondoskodjanak az alapítványi misék végzéséről, és arra 15 papot alkalmazzanak. (Schematismus. 1882. 48; Szeghalmi, in: Az EME évkönyve. 198.)

A prépostság feloszlatását 1447-ben V. Miklós pápa is megerősíti. Az oklevelekből kitűnik, hogy V. Márton pápa már 1426-ban jóváhagyta Zsigmond döntését (Urkundenbuch. V. 197.) az okmányban felsorolt 4 templom: Szent László, Hospitalis-templom, Mária-plébániatemplom és Szent Jakab temetői kápolna. A feloszlatás oka: „ex incuria suorum praesidentium ad nihilum quodam modo redacta, diurnis et nocturnis divinis officiis totaliter destituta”. (Urkundenbuch. IV. 217.)

A prépostsági templom a Mária tiszteletére szentelt plébániatemplomtól keletre állott. Alapjait későbbi építkezések alkalmával találták meg. (Kemény–Gyimesy: i.m. 129.; Roth: i.m. 87.)

A templom építése egybeesik a prépostság alapításával, s mikor a XII. század végére elkészül, nem véletlen, hogy Szent László lesz a patrónusa, akit 1192-ben avatnak szentté. Az a feltevés, miszerint a prépostsági templom azonos a plébániatemplommal, nem állja meg a helyét, mert egy időben létezett mindkettő. Amikor Zsigmond megszünteti a prépostságot – amint idéztük –, a négy templom között a Mária-plébániatemplomot és a Szent László-templomot külön is említi.

Alapfalain kívül, melyeket föld takar, semmi sem maradt a templomból. Valószínű, hogy a prépostság megszűnése után a török ostromok és a reformáció korának veszteségei következtében nem sokáig használták, nem is volt rá szükség, ezért a romossá vált templom anyagát a plébániatemplom bővítésére használták fel.

ISPOTÁLYOSOK TEMPLOMA

1292-ben Szeben magisztrátusa a város kórházát a szentlélek ispotályosok kereszteseinek adja át. (Schematismus. 1882. 46.; Beke: i.m. 204., jegyz.; Urkundenbuch. V. 260.)

1309-ben a keresztes testvérek magisztere mint kiküldött V. Kelemen pápa megbízásából jár el egy vitás ügyben. (Documente. XIV. C., I. 163.)

1386-ban Márton prépostpénzt hagyományoz a Szentlélek kórháznak. (Urkundenbuch. II. 604.)

1448-ban a Szentlélek hospitályos ház provizora a vízaknai Zsigmond Péter és káplánja Werdi János Antal. (Urkundenbuch. V. 253.) Antal 1450-ben és 1457-ben is. (Urkundenbuch. V. 299, 564.)

Az 1292. évi oklevélből kitűnik, hogy a hospitályban misét kötelesek végezni, amelynek még káplánja is van az 1448-ból idézett oklevél szerint. A kórházhoz tehát templom tartozik. A Zsigmond által a prépostság feloszlatását elrendelő oklevélben mint templomot említik, amelyben az alapítványi miséket kell végezni. Ez a templom ma is áll a középkori nagy templom északi terét lezáró lépcsős fal alján, kis tornyával, a templom, illetve inkább kápolna külső formáját ma is őrző szentélyével. Azért csak külső formájában, mert a szerzetesek felszámolása után megszűnt templomi rendeltetése és belső terét lakásokká alakították át, s az épület aggmenházként maradt fenn.

Az 1760. évi renováláskor középkori ablakait is átalakították (N. Lupu: i.m. 50.) Ez Nagyszeben ma is fennálló legrégibb egyházi épülete.

Ispotályosok temploma

Ispotályosok temploma

DOMONKOSOK TEMPLOMA

A domonkosokról az első adat 1282-ből ismeretes, amikor a rendház főnöke: vicarius domus Praedicatorum Péter. (Beke: i.m. 204.; Urkundenbuch. V. 212, 217.)

1302-ben a prior a ferences házfőnökkel együtt panaszolja, hogy rendházukat megtámadták és kirabolták Vasmund segesvári comes és társai. (Documente. XIV. C., I. 22.) 1308 körül Siuerd domonkos szerzetes Gentilis pápai követnek tizedet fizet. (Documente. XIV. C., I. 61.) 1309-ben Henrik domonkos szerzetes egy peres ügyben mint védő szerepel. (Documente. XIV. C., I. 95.)

Templomuk és kolostoruk már a tatárjárás előtt a város falain kívül, az Erzsébet-kapu előtt állott és a város falain kívül maradt, amikor a tatárjárás után a város erődítését tökéletesítették és felépítették a részben ma is álló falakat. A tatárjáráskor elpusztult, de utána újra lakhatóvá tették.

Amikor a XIV. századi török beütések ismétlődnek, a falakon kívül álló kolostor állandó veszélynek van kitéve és lakói nem tudják megmenteni a pusztulástól.

1445-ben IV. Jenő pápa engedélyt ad, hogy a török támadások által lerombolt kolostort a város falain belül építhessék fel. Ennek előzménye, hogy a rend a várostól kér megfelelő helyet az építkezésre, de a plébános ellenzi a tervet, s a rend ezért fordul a pápához. (Urkundenbuch. V. 159, 160.) A pápa még 1447-ben is kénytelen megújítani a szebeni dékánságnál a sürgetést, hogy gondoskodjanak helyről a domonkos kolostortemplom építésére. (Urkundenbuch. V. 201.)

IV. Jenő idézett 1445. évi okleveléből az is kitűnik, hogy az eredeti templom kéttornyú volt, s mivel közel esett a vár falaihoz, bár megrongálva, az ellenség felhasználhatta a város elleni ostromban. Ezért leromboltatták és csak a szentély maradt meg, de használaton kívül.

A szentélyt 1569-ben bontják le, amikor az ostrom elleni védekezés céljából a falakon kívül minden fát, halmot, épületet eltüntetnek. Addig kórháznak is használták.

A templom titulusa Szentkereszt volt. 1417-ben a szentély részére egyetlen kőtömbből faragott hatalmas feszület készült. A romok alól megmentették és 1683-ban a török elleni bécsi győzelem emlékére a város egy boltozat alatt felállíttatja. Ezt 1755-ben kápolnává bővítik. A kereszt olyan nagy, hogy a kápolna szélessége kevés, s ezért egyik karja a falba mélyítve áll.

A kápolna az egykori falon kívül álló domonkos templom helyének táján, a mai állomástéren van. (Schematismus. 1882. 52., Buchdrukkerei Th. Steinhausens Nachfolger Füzete 1901-ből.)

A feszületről olyan hagyomány is van, hogy mocsárban rejtették el és 1683-ban onnan került elő. Ez lehetséges. Egy másik hagyomány szerint, amely valószínűleg legenda, II. Endre keresztes hadjáratából származik. Ugyanis a kereszt karjain ez olvasható: „Hoc opus fecit petr latregen [Lantregen] von oestreich. Anno domi milesimo CCCCXVII.” (Roth: Die d. Kunst in S. 123.)

A domonkosok hosszas kérelmezés után kapják meg az engedélyt, hogy benn a városban felépítsék új otthonukat és templomukat, amely el is készül 1474-ben. A templom a gótikus kor jellegzetességeit mutatja: egyhajós, hatszögű szentélyzáródással.

A XVIII. században a belső átalakítások során barokk díszítéseket kap. (Schematismus. 1882. 51.; N. Lupu: i.m. 41.)

1502-ben Matheus de Rwppas lessesi plébános gazdag könyvtárát a Szentkereszt kolostornak hagyományozza. (Tonk: Erdélyiek. 1529.)

Szentkereszt kápolna

Szentkereszt kápolna

Feszület a domonkosok templomából

Feszület a domonkosok templomából

FERENCES TEMPLOM

Az erdélyi ferencesek legrégibb kolostorainak egyike Nagyszebenben létesül. Az 1260. évi katalógusban már hozzák Cememum Tementi néven, amely Szeben latin nevének, Cibiniumnak a változata. (György: A Ferencrendiek. 60.)

Templomukról először 1300-ból van adat: Hernord özvegye, Erzsébet a ferences testvéreknek (Fratribus minoribus) öt márka ezüstöt hagyományoz a Szent Erzsébet-templom javára. Ugyanannyit a domonkosok javára is meghalt férje emlékére. (Schematismus. 1882. 51.; György: i.m. 294.) Ekkor tehát már áll a ferencesek Szent Erzsébet-temploma. (Karácsonyi J.: Szent Ferenc rendjének tört. 206.)

1302-ben gvárdiánja a domonkosok priorjánál panaszt emel Vasmund, segesvári comes ellen. (Documente. XIV. C., I. 22.)

1343-ban is szerepel a kolostor. (Balogh J.: Művészet Mátyás kir. udvarában. 481.)

A templom az alsóvárosban állott. Ma már nem létezik. A reformáció után iskolának használták. 1699-ben készült képen még S. Elisabetha jelzéssel volt látható, de ekkor már nem iskola. 1868-ban lebontják. (György: i.m. 294.)

Ferences templom

Ferences templom

DOMONKOS APÁCÁK TEMPLOMA

Csak annyi bizonyos, hogy reformáció előtti. Építési idejéről nincs semmi adat. Az Apáca utcában állott, 1556-ban tűzvész pusztítja. Ezután befödik és raktárként használják.

1716-ban a templom és a kolostor a ferencesek birtokába kerül. (Teutsch: Geschichte. II. 27.; György: i.m. 295.)

FERENCES NŐVÉREK KÁPOLNÁJA

Az Erzsébet és Gomb utca sarkán állott. 1529 után egyházi rendeltetése megszűnik. Az épület ma is megvan, műhelynek használják. (György: i.m. 294.)

LEPRÁSOK TEMPLOMA

1458. okt. 25-én Bálint Day püspök a fehérvári Máthé püspök vikáriusa János szelindeki plébánosnak engedélyezi, hogy saját hordozható oltára legyen a szűz és vértanú Szent Klára tiszteletére. Az oltárt a Nagyszeben falain kívül levő leprások templomában helyezik el: „in ecclesia leprosorum etra civitatem Cibiniensem”. Egyben azt is engedélyezi, hogy 40 napi búcsúban részesüljenek azok, akik az oklevélben felsorolt ünnepeken a búcsú feltételeit teljesítik, melyek között szentmise, bűnbánat, gyónás szerepel. (Urkundenbuch. VI. 32–33.)

Későbbi adat nincs róla. Nem lehetetlen, hogy azzal a domonkosok által felhagyott kolostortemplommal azonos, amelynek szentélye 1447 után is megvolt, egészen 1569-ig, amikor ezt is lebontják. A város kórháznak használta.

SZENT JAKAB-KÁPOLNA

1382-ben temetői kápolnaként említik. (Teleki Codex. I. 204.) A Szent Jakab-kápolnát Zsigmond király 1424-es oklevele is említi, amikor a felszámolt szebeni prépostság alapítványi miséiből ennek a kápolnának is kötelezettségeket ír elő. (Schematismus. 1882. 48.)

*

Nagyszebenből a reformációig a katolikus templomokon kívül másról nincs adat. A reformáció idején az egész város lutheránus lesz, valamennyi templomával.

Szebenben a német kapcsolatok révén már 1523-ban Luther tanait terjesztő könyveket olvasnak, ezért II. Lajos tiltó rendelkezést küld a szebeniekhez. (Teutsch: i.m. I. 180.)

1529-ben a város plébánosa megnősül, és a fogadalmukhoz hű ferenceseket pedig elűzik. 1532-ben a domonkosok is erre a sorsra kerülnek, akik Segesvárra húzódnak. A következő évben megkísérlik a visszatérést, ugyanis 1533-ban a tartományi gyűlésen a szebeni ferencesekről esik szó, de 1556-ban véglegesen távozniuk kell, mégpedig Laetare vasárnapján, amint Gyulafi Lestár mint szemtanú elbeszéli. (György: i.m. 394.; Karácsonyi J.: i.m. 206.; Beke: i.m. 204.)

1525-ben a Szent Erzsébet-templom ferences papja a hitújítás szellemében izgat. (Benkő J.: Transsilvania. II. 125.)

1529-ben 8 napot adnak, hogy a kollégium kanonokjai, papok, Istennek szentelt férfiak és nők a városból eltávozzanak.

1540-ben Ramasi Mátyás plébános, aki már előbb megnősült, hevesen tiltakozik azon híresztelés ellen, hogy Szebenben a kórház lelkésze két szín alatt áldoztat. (Batthyaneum. I. 155.)

1556-ban nagy tűzvész pusztít a városban: három kolostor és több templom lesz a tűz áldozata.

A XVIII. század végéig Szebenben nincs katolikus istentisztelet.

1687-ben tábori lelkészek jelennek meg és magánházakban miséznek.

1691-től jezsuiták is jönnek, de templom nélkül vannak. (Szeghalmi, in: Az EME évkönyve. 122.)

1702-ben Rabutin követeli, hogy a raktárnak használt Apáca utcai templomot adják át a katolikusoknak, amit a városi tanács elutasít, de 1716-ban Steinville tábornok közbelépésére a ferencesek megkapják.

1728-ban Tiege parancsára a volt domonkos templomot visszaadják a katolikus egyháznak, amelybe 1730-ban az Orsolya apácák vonulnak be. (Teutsch: i.m. 28.) Az evangélikusok ennek fejében az Erzsébet utcai kis templomot veszik használatba istentisztelet céljára. Addig az egykori ferences apácák templomát raktárnak és iskolának használták. (Az erd. kat. múltja és jelene. 524–525.)

A jezsuiták 1728-ban telket kapnak templomépítésre, és az új templomot 1733-ban szentelik fel. (Teutsch: i.m. 38.; Schematismus. 1882. 50.)

A város főterén Wallis tábornok 1734-ben felállíttatja Nepomuki Szent János szobrát. (Teutsch: i.h.)

A XVIII. század végén, 1786-ban, II. József idejében a református egyház is szervezkedni kezd. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 165.)

A kevés számú unitáriusnak csak a legújabb kortól van egyházuk, Fogarassal társulva. (Négyszáz Ev. 127.)

E század elején Szebenben római katolikus, református és lutheránus anyaegyház van. (Helységnévtár. 1913.)

Katolikus templom

Katolikus templom