24. KAPJON

1348-ban jelentkezik Kaplyon néven, mint a Kaplyon nemzetség régi öröksége. A Kaplyon nemzetséget ezen a tájon már 1261-ben említik. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. IV. 198; C. Suciu: Dicţionar istoric. 1356-ban Koplyan, 1441-ben Kaplan, 1553-ban Kaplyan (C. Suciu: i.m.; Kádár: i.h.) formában fordul elő.

Középkori gótikus temploma most is áll, és építési stílusa bizonyság arra, hogy legkésőbb a XVI. század elején épült. De valószínűleg, hogy korábban, mert 1405-ből van arról adat, hogy a falu lakói katolikusok. (Kádár: i.m. IV. 190.)

Szentélye megőrizte eredeti csúcsíves jellegét. (Kádár: i.m. IV. 206.) „Itt a régi szerkezet (sokszögű boltozott szentély, diadalív, hajó) sértetlenül megmaradt, s csak a nyugati tornyot forrasztották valószínűleg 1791 után a templomhoz” (Szabó T. A.: Szolnok-Doboka vm. 271.), amikor újították azt.

Berendezése a Haller családtól származik a XVIII. századból, a barokk korból. Szent Antal szobráról úgy vélik, hogy Schuchbauer iskolájának alkotása, (Szabó T. A.: i.m. 220.)

A középkori templom a reformáció idején előbb református, lesz a hívekkel együtt, majd unitárius. A XVII. század elejétől újra református, és az 1681-es és 1775-es feljegyzések mint anyaegyházról emlékeznek meg. Később csak szórványközpont.

A református egyház megfogyatkozását a XVI. század végi és XVII. század eleji pusztítások okozták: 1603-ban csak 4 lélek marad egy udvarházzal Kapjonban. (Kádár: i.m. IV. 207.) A református egyház sorsát megpecsételte, hogy a XVIII. század végén a katolikus birtokosok kerülnek többségbe, s így a templom is visszakerül a katolikus egyház birtokába. A református egyház csak filia marad.

A katolikusok részére 1742-től 1794-ig a Hallerek kastélyában volt kápolna a templom visszavétele előtt. A templom 1790. évi újítása és a toronyépítés a templom visszavételével kapcsolatos. (Schematismus. 1882. 160.; György: A Ferencrendiek. 406.)

Katolikus templom