25. KECSED

1279-ben Kechet néven jelentkezik a forrásokban, (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1325-ben Kechech, 1332-ben Kecset a neve, amikor a róla szóló oklevél utal arra, hogy Kecsetet Kecseti Marcel még 1269-ben eladja Moruczi Tamásnak. (Documente. XIV. C., III. 271.; C. Suciu: i.m.)

1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja, Miklós a pápai tizedjegyzék szerint 8 garast tizet, 1334-ben 6 garast. (Beke: Az erd. egyházmegye. 191.; Documente. XIV. C., III. 168, 189.).

1468-ban Szent Margit tiszteletére szentelt templomáról van okleveles adat. 1509-ben is templomáról van szó. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. N. 245.) Mivel építési idejét a XV. századra teszik (Szabó T. A.: Szolnok-Doboka vm. 203.), bizonyos, hogy román kori elődje volt, amelynek plébánosa Miklós pap volt.

A XV. századi hatalmas, nagy templom gótikus stílusban épült, gazdag pártfogókat feltételező faragott kövekből. 1603-ban megrongálódott az 1658–1663 közötti években pedig többnyire elpusztult. Még az 1860-as években is nagy része romokban hevert. Ekkor a falain festett falképek nyomai látszottak. Csúcsíves ablakai is megvoltak. Csak szentélyét tették újra használhatóvá. (Kádár: i.m. IV. 245.)

A középkorban tiszta katolikus falu.

Innen, a Kecseti családból származik Kecseti Péter dr. főesperes (1445), a későbbi váci püspök (1449), valamint Kecsethy Márton veszprémi püspök (1528). (Kádár: i.m. IV. 233, 245.)

A XVI. századi megpróbáltatások meggyengítik az egyházat és a század második felétől csak leányegyház. 1712-ben lesz újra anyaegyház, de 1849-ben megint csak leányegyház, romladozó templommal. (Kádár: i.m. IV. 247.; Benkő J.: Transsilvania. II. 185.)

A katolikusok részére br. Diószegi család kápolnát építtet, de azt az 1848-as események elpusztítják. (Kádár: i.m. IV. 245.)

A helynevek egykori lakóiról vallanak: 1449-ből Mehespataka; 1468-ból Ménes, Fintakuta pataka; 1750-ből Jézus dombja. (Kádár: i.m. IV. 250.)

Református templom