24. KOMLÓD

1315-ben villa Komloud (Documente. XIV. C., I. 233.; Györffy: Az Árpád-kori. III. 360.), 1504-ben Komlodh (C. Suciu: Dicţionar istoric.) néven tűnik fel az oklevelekben.

1315-ben Kökényesrenoldi Renold a gyulafehérvári székeskáptalanra hagyja Komlód birtokát. (Documente. XIV. C., I. 233., III. 345, 503.)

Feltételezhető, hogy mint káptalani birtok korán kapott templomot is. Ezt megerősíti, hogy Beke Komlóddal azonosítja a pápai tizedjegyzék néhány befizetését: Henrik pap 1332-ben 14 (vagy 16) régi banálist fizet, mint de Cladino papja, majd ismét 6 régi banálist, 1334-ben 6 régi banálist, majd 2 garast, 1335-ben 6 régi banálist. (Beke: Az erd. egyházmegye. 156.; Documente. XIV. C., III. 127, 162, 179, 196.)

Mindenképpen bizonyos, hogy a középkorban temploma volt. Eredetileg román stílusban épült. A gótikus korban átalakításon ment keresztül. Ma is áll. Déli kapuja a XVI. század első negyedében készülhetett, mert díszítése már reneszánsz tagolású. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 264. Képét is közli: 132. kép.)

Középkori katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek és ma is azok, a templommal együtt.

A XVIII. században református anyaegyház. (Ref. Névkönyv. 1891. XIII.; Benkő J.: Transsilvania. II. 1871.)

1892-ben azt jegyzik fel róla, hogy „romladozó és nem sokáig lesz használható”. (Ref. Névkönyv. 1892. 35.)

Református templom