56. TEKE

1318-ban Theke (Documente. XIV. C., I. 302.; Györffy: Az Árpád-kori. III. 376.), 1446-ban oppidum Theke (C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1464-ben villa Theke (uo.) néven írják az okiratok.

1332-ben plébániatemploma van, papja, Bálint ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint 1 és fél fertót fizet, majd újra 1 és fél fertót, 1333-ban 3 fertót, 1334-ben 20 garast, majd 1 és fél fertót és 2 banálist, 1335-ben fél márkát, 1336-ban 24 garast. (Beke: Az erd. egyházmegye. 162.; Documente. XIV. C., III. 126, 175.)

A pápai tizedjegyzékben szereplő Bálint pap 1348-ban is jelentkezik oklevélben, amely szerint jelen van Leustachius özvegyének végrendeleténél. Egyben ózdi alesperes is. (Documente. XIV. C., IV. 425.)

Mivel flamand telepítés, legalább egy évszázaddal előbb temploma volt. Már a tizedjegyzék előtti időkből, 1318-ból ismeretes Eberhard plébános neve, aki egyben ózdi alesperes. (Beke: i.h.; Ajnou okmánytár. I. 490-re hivatkozva; Documente. XIV. C., I. 318.)

1357-ben Petri András a plébános (Beke: i.m. 162. Suppl., 6. jegyz.); 1463-ban Mátyás a tekei dékán (Urkundenbuch. VI. 339.); 1415-ben Sebestyén a plébános. (Urkundenbuch. III. 681.)

Középkori katolikus lakói a reformáció korában mind lutheránusok lesznek, a templommal együtt. A XVIII. században lutheránus anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 212.)

A középkori templom megőrizte gótikus jellegét a mai napig. Elődje a XIII. századi bazilika-templom.

Egy régebbi templom északra a mai temetőben volt. A mai a XIV. században épült. A XV. században építik tornyát. A déli oldalhajóban falfestmények nyomai maradtak fenn. 1666-ban még álló várfalai még megvoltak. 1870-ben bontják le.

A reformáció után a katolikus élet csak 1725-tól kezd fellendülni. 1776-ban templom-helyet kapnak, és 1880-ban sor kerül a templomépítésre is. Addig a plébánia egyik szobájában miséznek. (Schematismus. 1882. 151–152.)

Katolikus templom

Lutheránus templom

A lutheránus templom belseje