Ádámi. (Eadem. Adam.)

TARTALOM

Ártánd. (Rikachi Artand, Arthand.)

Álmosd.
(Alumas. Almus. Almuz. Almos.)

Jelenkori nevének utolsó betüje a középkori iratokban rendszerént hiányzik; neve egyszerüen s mindig csak Álmos, amint valamely hasonnevü birtokosáról reá hárult, de későbbi birtokosainak már ő adta a megkülönböztető előnevet.*A krónikákon kivül oklevelek is gyakran említik az Álmos személynevet, igy 1269-ben. (Hazai okmánytár. VI. 156. l.) 1285-ben Álmos a nyitrai káptalan tagja (Hazai okmánytár. VII. 195. l.) 1332-ben. (Nagy I: Anjoukori okmánytár. II. 618. l.) E birtokosok az Álmosi, {193.} utóbb Álmosdi Chyre nemzetség tagjai voltak. A Chyre = Csire valószinüleg a Cirill keresztnév kicsinyített, mondhatni házias alakja; őseinknél az ó keresztény nevek, mint Miklós, György, Mihály nagy kelendőségnek örvendtek, az okleveleken kivül igazolja ezt a számtalan Szent-Miklós stb. helynév.

E nemzetséggel, mely Erne bán s István nádorral együtt egy közös törzsből, az Ákos nemből ágazott ki, a XIII-ik század közepén találkozunk először, midőn István ifjabb király 1261-ben Chyrét, Álmos fiát a biharmegyei Álmos birtokában uj adománylevéllel megerősíti, minthogy régi levelei a tatárpusztításban megsemmisültek.*Szirmai A: Szatmár vármegye esmérete. II. 22. l. mint állítja, a gróf Zichy-család birtokában létezett adomány-levél után, de e levél a Zichy-okmánytárban nem jelent meg. – Szirmay itt a Chyre-nemzetséget a Névtelen jegyző Mén-Marótjától származtatja, de kétségkivül elegendő alap nélkül s csupán utánozza régi iróink ama hajlamát, melynél fogva minden jelesebb emberünket idegenektől származtatták épen ugy, mint régi s ma már szokatlan idomaik miatt feltünő egyházainkat török, rácz vagy cseh alkotások s maradványoknak tartják s hirdetik ma is. – Az Álmosdi Chyrék Ákos nembeli származását lásd alább Pocsaj név alatt. Ezentul e nemzetség tagjaival egész kihalásukig csaknem szakadatlan sorban találkozunk, s látjuk időnként, hogy miként emelkednek egyes tagjaik ugy az egyházi, mint a világi pályán, miközben az Isten házának építéséről sem feledkeznek meg. Igy Péternek fiai János és László Mária királyné kitüntetett apródjai,*Lásd alább: Pocsaj. s János később (1406) az ország méltóságos urai közé küzdi fel magát. Fiai követik atyjok fényes pályáját: Zsigmond 1432–1434-ben Szent-Lőrincz háji prépostja s később talán még magasabbra is emelkedett, oly férfiu állván oldalánál, mint testvére, Barabás, ki a királyi főpinczemesteri méltóságot viselte. Családfájok azonban nem soká virágzott: 1554-ben Álmosdy Chyre Ferencz már ugy említtetik, mint akiben családja kihalt, s kinek részbirtokai királyi adományból Tahy Ferencz királyi lovásmesterre, erről pedig vétel utján Dobó Istvánra szállottak.*

Eddig teljesen ismeretlen családfájok, legalább részben, igy állítható fel:

E két családfa-töredék összekötésére még elégtelenek az adatok, valamint nem helyezhetők el: Álmosdi Chyre Tamás 1463–1477, továbbá István, Kristóf, Tamás 1473, hacsak István nem Jánosnak hasonnevü fia, ki sokáig élhetett. Források: Szirmay A: Szatmár várm. esm. II. 22. l. – Budai orsz. levéltár kincst. oszt: Gyulafejérvári. Bihar. 2. 7. – 2. 44. és 1. 23. – Kolosmonostori. Bihar. D. 1. – N. R. 530. 42. – 1860. 68. pag. 99. – Kállay-család levéltára: 1406. és 1432. évi oklevelek, mely utóbbin a Chyrék zöld viaszba nyomott, eléggé szép pecsétje látható. – Leleszi országos levéltár: Actorum. 1434. 10. – 1463. 23. – Fejér Gy: Codex dipl. X. 6. 85. l. – Géresi K: Gr. Károlyi oklevéltár: I. 506. l. – II. 18. 142. 405. 455. ll.

Temetőhelyök a hagyomány szerént az álmosdi egyház sirboltjában volt, tehát abban a községben, melytől előnevöket vették; ahol bölcsejök ringott, ott pihent koporsajok. Ez egyház áll ma is, s mint {194.} folyammenti községeink egyházai rendszerént, ugy ez is a községet átszelő ér partján emelkedik szentélyével napkelet felé. Csinos csúcsives téglaépület; nagyon beillik a fentebb említett Zsigmond prépost korába, talán épen az ő szent gondolatának megtestesülése, az ő áldozatkészségének emléke.

Szentélye, mely a nyolczszög három oldalával záródik 7.60 m/ hosszu, 6.40 m/ széles; a hajó hossza 16.75 m/, szélessége 7.88 m/. A szentélyét bezáró három oldalon a szokásos három ablak állt régi szokás szerént a Szentháromság Isten tiszteletére, ezekből kettő át van alakítva, egy befalazva, de ez utóbbi körvonalai meglátszanak s elárulják, hogy csúcsives ablakok voltak. Az egyház falait kivül támok veszik {195.} körül s nyilván azt jelentik, hogy az épület eredetileg kőboltozattal birt, de bolthajtását jelenleg famennyezet pótolja. A szentély oldalfalait is 1877-ben a hajó magasságáig emelték fel s déli ajtaját befalazák. Mostani tornya ujabbkori épület.*Ez egyházról, műveltebb körökben is, szintén az a vélemény uralkodik, hogy azt a ráczok építették. Akaratlanul is arra kell gondolnunk, hogy az ilyféle meséket talán szándékosan költötték egykor, hogy a tulajdonképeni építőket s azok vallását annál jobban elfeledtessék.

E község lelkésze volt 1332–1334. években Miklós pap, ki évenként csak öt garas tizedet fizetett. A Chyre-féle birtokok között tehát, melyek Biharmegyében: Almosd, Konyár, Usztató, Fejértó, Bagos, Hosszu- és Monostor-Pályi, Vértes, Pocsaj, Ősi, Kakucs; Középszolnokban pedig: Azzoazo (?), két Szopor, Sződemeter és Chaan helységek valának,*Kállay-család levéltára 1436. év. – e birtokok között nem az álmosdi egyházi javadalom volt a legjelentékenyebb. Sőt hogy Álmosd a XIII-ik század végén még igénytelen kis község volt, igazolja püspöki tizede, mely nem ment többre hat kepénél.

Álmosd plébánosáról 1536-ban van utóljára említés, midőn kegyura, Chyre Ferencz egy zálogos lovat öt forinton kivált tőle,*Budai országos levéltár kincst. oszt: N. R. 1717. 6. – Eléggé feltünőleg a bécsi codex Álmos községet nem említi, de nem lehetetlen, hogy «Alumas» helyneve alatt végre is nem Almás, hanem Álmos lappang. de a plébános neve, sajnos, az iródeák tollában maradt.

Ádámi. (Eadem. Adam.)

TARTALOM

Ártánd. (Rikachi Artand, Arthand.)