Bályog.
(Balach. Balh.)

Nem lehetetlen, hogy ugyanaz a község, mely 1298-ban mint a Becse-Gregor nemzetség biharmegyei birtoka említtetik s melynek egyháza, bár a község maga puszta volt, még állt s a bold. Szűz tiszteletére vala szentelve.*Kereszturi J: Descript. Epp. et Capit. Varad. I. 140. l. Aki tudja, hogy okleveleink régi másolatai a személy és helyneveket mennyire hibásan közlik, az nem fog megütközni rajta, ha idézett oklevelünk «Baalkh» helynevében «Baalok» = Bályogot keresünk, kivált ha még megjegyezzük, hogy Bálk község jelenleg sincs, de történeti emlékeink szerént nem is volt Biharmegyében. E puszta állapotjának lenne tulajdonítható, hogy a bécsi codex feljegyzései közé nem jutott be neve.

{202.} A tizedjegyzékek már említik, de neve itt is eltorzítva fordul elő, csak azt látjuk tisztán, hogy az 1332–1333. években Pál nevü lelkésze volt, ki évenként nyolcz-tiz garas pápai tizedet fizetett.

Nemesi birtok volt, azon régi családnak jószága, mely róla Bályoginak irta magát. Ezek valamelyikének vallásos buzgósága emelte azon derék egyházat, mely a község közepén ma is áll. Eredetileg torony nélkül épült, s déli bejárásán kivül nyugati oldalán, a torony alatt is van egy ajtaja, melynek szemöldöke leszelt csúcsives. Ez ajtó küszöbétől a kelet felé vonuló szentély végeig az egyház hossza 23.10 m/, melyből 8.55 m/ a szentélyre esik. Falusi egyházaink leghosszabb szentélyeinek egyike. A hajó szélessége 6.60 m/, a szentélyé 5.22 m/. A szentély, mint csúcsives egyházaink legtöbbjénél, a nyolczszög három oldalával záródik, s eredetileg boltozott volt, de most, mint a hajót is, csak famennyezet borítja. Az egykori boltozatot igazolják ugy a hajó, mint a szentély külső oldalainál alkalmazott s ma is meglevő támok. Ablakok a hajó éjszaki oldalfalán, mint a középkori egyházaknál rendesen, nincsenek; a szentélyen meg van a szokásos három ablak, de ugy ezek, mint a hajó déli oldalának ablakai eredeti alakjokból már kivetkőztetvék.

Bályog.(Balach. Balh.)

Bályog.
(Balach. Balh.)