Bagos.
(Bogus. Bygus. Bogos. Bagos.)

Az Álmosdi Chyre nemzetség birtokainak egyike s ezért Csire-Bogosnak is neveztetett,*Budai orsz. levéltár kincst. oszt: N. R. 1049. 4. § 7. de 1483-ban felerésze már Kállai Lőkös {201.} Miklós fiának, Jánosnak kezén van, ki azt valószinüleg anyja, Álmosdi Chyre Margit leányi negyede fejében nyerte el.

Egyházi emlékeink mint a derekasabb hitközségek egyikét tüntetik fel, amennyiben lelkészének szeretetadománya a XIII-ik század végével egy ferto, lakosainai püspöki tizede pedig egy évben hatvan, másik évben meg épen kilenczven kepe. Hasonlóan kedvező tudósítást találunk róla a pápai tizedjegyzékekben is, melyek szerént Domokos lelkésze 1332-ben s ennek utódja, Gergely 1333–1337. években többnyire tizenöt garast fizettek évenként.

Egyháza, melyet a szent-jobbi konvent bizonysága, ifjabb Mihály áldozár s Pogon János királyi személynöki jegyző 1483-ban a király parancsára megszemléltek s kőépületnek találva, temetői jogával együtt öt márkára becsültek,*A szabolcsmegyei Bagos, melynek egyháza Szüz-Mária tiszteletére volt szentelve, 1345-ben Bél előnévvel említtetik. Kállay-család levéltára. részben ma is áll. Tudniillik szentélyének keleti vége, mely tégla, vagy, mint a régiek nevezék, csakugyan kőépület, a nyolczszög három oldalával záródik; csúcsíves ablakait már befalazták, de négy darab kéttagu támja még áll. Hajójának déli s éjszaki falai egészen ujak és sokkalta kijebb állanak a régi oldalfalaknál. Nyugati oldalának középső része szintén még a régi, de az eléje épített torony már ismét ujabbkori.