| Derecske. (Reichke. Derechke.) | TARTALOM | Eggedmonostora. (Eggedmonustura. Egged. Egegh. Igged.) |
A XIV. század végéig ős birtoka a Gutkeled nemzetség azon kihalt ágának, mely Dobi Dorog néven ismeretes. Ennek kezéből az említett korban az Albisi Zólyomy-ak birtokába ment át.
A Dorogok korában azok terjedelmes birtokainak központja, hol tekintélyes váruk is volt, s e várban a mai helv. vall. egyház helyén állt kegyuraságuk védszárnyai alatt az egyház Szent-Péter apostol tiszteletére.* Az apostolok fejedelmének neve iránt ugy látszik, {230.} különös kegyelettel viselteték e család; rövid családfájokon is háromszor fordul elő az. És e kegyeletben mintha ott derengene Péter királyunk bús emléke is, kitől a honkereső két egytestvér: Gut és Keled itt köztünk, nem sokkal azelőtt szintén bujdosók között hazát nyertek.* Középkori egyházának, valamint várának is ma már semmi nyoma; mindkettőt csak történelmünk lapjai emlegetik.
Egyházi viszonyai a XIII-ik század végével még kedvezők: lakosai egy évben hetvennégy, más évben hatvan kepét fizettek, de ez utóbbi helyen szó van Diószeg-hidvégéről is, mely a város kiegészítő része lehetett s harmincz kepét fizetett. Papjának szeretetadománya ugyanekkor egy félmárka, tehát tekintélyes összeg volt. A következő század elején, talán azon villongások következtében, melyek Diószeg s a szomszéd Adorján urai közt kitörtek, a diószegi lelkész helyzete már meggyengült. Mihály nevü papja az 1332–1336. években csak tizennégy garas tizedet fizetett. Ez összeg azonban, összehasonlítva a szomszéd Székelyhid papjának tizedével, mely egy harmadrészszel kevesebb, még mindig diószeget tünteti fel előnyösebb helyzetben; de egy század mulva, midőn a Zólyomyak birtoklása idején az uradalmi sulypont Székelyhidra vitetett át, ez utóbbi nyer nagyobb lendületet, s Diószeg lassan háttérbe szorul. Némi városias szinezetet mégis megőrzött, mely idők multával is észrevehető rajta. Igy 1564-ben, midőn 147 családnak szolgált lakhelyül, lakosainak egy része oly neveket visel, melyek egyenesen arra vallanak, hogy Diószegen a földmüvelésen kivül a kereskedelem s a kézi ipar különféle nemeivel is foglalkoztak. Ilyen nevek: Kádár, Kalmár, Aranyas, Sipos, Borsos, Sütő, Kovács, Füsüs, Kaskötő, Bordás, Kertész, Rostakötő, Kerékgyártó, Szijjgyártó, Borbély, Szakács, Varga, Lantos stb.*
1551. február 3-án történeti nevezetességü napja volt Diószegnek. Ekkor kötötték meg benne Frater György váradi püspök s Ferdinánd király biztosai ama nevezetes egyezkedést, mely azon czélból, hogy János király birodalmától távol tartsák a törököt s a hitujítás zavarait, e birodalmat Ferdinánd kezébe adta át,* de amely végzetes {231.} kimenetelü lett először is magára Frater György püspökre, még ugyanazon évben Alvinczen.
| Derecske. (Reichke. Derechke.) | TARTALOM | Eggedmonostora. (Eggedmonustura. Egged. Egegh. Igged.) |