| Diószeg. (Dyozeg. Gyozek. Gyozed. Gyozeg. Gyozug.) | TARTALOM | Esztar. (Sthar. Istar. Star.) |
Az apátsági monostor falain kivül, mely alapítója nevéről Eggedmonostorának neveztetett, az apátság szolgálatára rendelt népek községet alkottak, mely ismét a birtokos monostorról egyszerüen Eggedmonostorának hivaték.* E község külön lelkészszel birt s talán külön egyházzal is; annyi bizonyos, hogy az apátság virágzása korában népes, jólétnek örvendő község volt: püspöki tizede a XIII-dik század alkonyán egy évben husz, másikban harmincz kepe, lelkészének szeretetadománya pedig egy fertó. Utóbb Diószeggel együtt Egged is hanyatlásnak indult: Egyed nevü lelkésze az 1332–1333. években már csak nyolcz garas pápai tizedet fizetett évenként.
E korban találkozunk egy eddig ismeretlen földesurával, Jordán apáttal is, ki 1342-ben a Dósa nádor fiai s Tamás erdélyi vajda közt folyt birtokperben az előbbeniek mellett tanuskodott.*
Ezentul lelkészéről még csak egyszer, 1473-ban van szó az Álmosdi Chyre testvérek pere alkalmával, de a lelkész nevének említése nélkül.*
Még utóbb a község ismét erőhöz jut s gyorsan emelkedni kezd. 1493-ban két utczából állt, melyeknek egyike Magyar-, másika Rácz-utcza nevet viselt, de a kettőben csak huszonhét család lakott; egy félszázad alatt azonban lakossága háromszor annyi lesz s 1564-ben hetvenhét családot számlált. Ekkor már a Zólyomyak mellett leányi negyed révén a Forgách nemzetség is birtokos benne.* {232.}
| Diószeg. (Dyozeg. Gyozek. Gyozed. Gyozeg. Gyozug.) | TARTALOM | Esztar. (Sthar. Istar. Star.) |