| KÓRÓGY. (CHOROD.) | TARTALOM | KÖRMÖSD. (CORNUST.) |
Nemesi birtok volt, s birtokosai róla Köbölkuthiaknak irták magukat. E családi név egy szomoru esemény következtében, mely a XV-ik század második felében történt, többször felmerül történelmi emlékeink lapjain. A pálos szerzetesek Buda-Szent-Lőrinczi klastromában élt az idézett korban Ambrus atya, kinek családi nevét idővel már el is feledték. Azonban 1516-ban a jámbor szerzetes végrendeletet tőn, s a nevezett klastromnak, mely neki menedéket s vigaszt nyujtott, hagyományozta Köbölkut, Mindszent, Véd, Fancsika, Vámos-Pércs, Sámson biharmegyei, továbbá Mihályfalva középszolnokmegyei községekben levő részbirtokait, valamint egyéb vas- és szabolcsmegyei birtokjogait, kijelentvén, hogy ő Köbölkuthi János fia.* E János nevét egykor sokat hangoztaták az országban, megfordult az a király előtt is, mert e név birtokosa, szövetkezvén a szintén biharmegyei Kereky Lászlóval, megölé 1480-ban rokonukat, Kereky Jánost, amiért mindketten fej- és jószágvesztésre itéltettek.* Ez esemény nagy hatással volt az elitélt apának fiára is; a középkorban nagy szerencsétlenségek idején a klastrom falai közt kerestek enyhülést.
Köbölkut a XIII-ik század végén tizenhét kepe püspöki tizedet fizetett; a pápai tizedjegyzékek nem emlitik, noha, mint földesuri lakhelynek, kétségkivül volt lelkésze. Középkori egyháza még a mult század elején állt,* de 1730-ban szentélyét lebontották s a hajó szélességére s magasságára épiték ki,* legujabban pedig egészen átalakitották.
| KÓRÓGY. (CHOROD.) | TARTALOM | KÖRMÖSD. (CORNUST.) |