{257.} KÖRMÖSD.
(CORNUST.)

     Ma puszta, Böszörménytől nyugatra, de hajdan népes község s azon kevesek egyike, melyeknek egyházairól már a tatárjárás előtti korból értesülünk. Omoczel (?) vagyonos, de gyermektelen nemes 1231-ben testvérének, Illésnek fiait a váradi káptalan előtt örökbe fogadta s rájok hagyá azon részbirtokát, mely Körmösdön a Szent-Péter apostol tiszteletére szentelt egyház felé terjedett.*Váradi regestrum: 136. okl. Ebből megismerjük egyházának védszentjét, de Omoczel, az egyháznak talán épen kegyura ismeretlen marad, ami annál sajnosabb, mert Körmösd mindig Keresszegnek lévén tartozéka, e kettő birtokosai ugyanazok vagy legalább egy család tagjai lehettek, és igy, ha ismernők Omoczel családi származását, megtudhatnók Keresszeg legrégibb birtokosainak nemzetségét is.

     Körmösdöt sem a bécsi codex, sem a pápai tizedjegyzékek nem emlitik, de egyházáról 1489-ben is van szó,*Leleszi országos levéltár: Protocol. II. folio 41. s alapfalai még a század elején meglátszottak.