| NYÜVED. (NYVEC. NIVED. NYVEGH. NYIVEGH.) | TARTALOM | Ó- és UJ-MÁRIA. (MARIA. OMARIA. OMER. – VYMARIA. VINUM. VYMER.) |
Mint Váradnak egyik hasonnevü külvárosa, olaszhoni jövevényekből alakult, de hogy egyszerre jöttek-e ezek amazokkal vagy pedig külön s talán épen az Olaszival szomszédos Apáti vagy Szent-Jobb egyházi birtokosainak hivó szavára? oly kérdések, melyeknek felderitésére még nincsenek elegendő adataink. Az sem fejthető meg, hogy azon «Eng» előnév, melyet a XIII-ik században viselt, honnat származik vagy mit jelent? Az ujabb korban Ér-Olaszinak neveztetik, de neveztetett Sváb-Olaszinak is ujabb kori német gyarmatosairól.
Első ismeretes birtokosa Cyne Péter, ki 1325-ben tünik fel s ki, valamint nemzetsége e birtokukról irták magukat. Péternek volt fia László, az előttünk már ismeretes váradi kanonok s homorogi főesperes.*
{277.} Történetében feltünő, hogy két királyunk kétszer ad rája királyi adománylevelet, de amelyek egyikének sem lőn foganatja. Igy I. Károly a nevezett Cyné-knek ad Olasziban vámszedő jogot, de amelyet az idézett 1325. évben a székelyhidi Dorog-ok javára visszavont.* Ismét Zsigmond király Olaszit a vele szomszédos Mária-Magdolna, Ragáld, Gyulvész birtokokkal János váradi püspöknek adja 1392-ben s abba a püspök beiktatását is elrendelé;* de amiből csak megint nem lőn semmi, mert Olaszi azután is nemesi birtok, és annyi felé oszlik, hogy a XVI-ik század második felében a 35 telekből álló községnek nem kevesebb, mint kilencz birtokosa van.*
Maga a község nem volt nagy s még kevésbbé buzatermelő, mert a XIII-ik század végén püspöki tizede csak tizennyolcz s más évben harmincz kepe; de egyházi javadalma a jelentékenyebbek közé tartozott, legalább egyetlen ismeretes lelkésze: Miklós az 1332–1337. években többnyire tizennégy garas pápai tizedet fizetett évenként.
| NYÜVED. (NYVEC. NIVED. NYVEGH. NYIVEGH.) | TARTALOM | Ó- és UJ-MÁRIA. (MARIA. OMARIA. OMER. – VYMARIA. VINUM. VYMER.) |