POCSAJ.
(PUCHEJ. POCHEY. PACHEY. PACHE.)

Szintén az Álmosdi Chyre nemzetség birtoka, melynek egyes tagjai már a XIV-ik század elején e birtokukról Pocsajiaknak irták {288.} magukat, s e név a nemzetség egyik ágának állandó neve lőn.*Maga az Almosdiak második ismeretes őse: Chyre egy 1342-iki oklevélben Pocsajinak iratik. NAGY I: Anjoukori okmánytár. IV. 228. 1. E Chyrének az ismeretes Péteren kivül fia lehetett ama Pál, ki szintén Pocsajnak irta magát s kiről az idézett 1342-iki oklevél mondja, hogy «de generatione Stephani, condam palitini, filii Erne» származott. Igy aztán érthető a Pocsaji és Álmosdiak birtoklása Hosszupályiban vagy az 1322-iki oklevél szerént «Erne-fia-stephan paulijában». Pocsaji Péter és László együtt birták 1415-ben Almosdi János és Lászlóval az ősi jószágokat*GÉRESI K: Károlyi oklevéltár II. 18. 1. s ez utóbbiak érdemiért engedte meg Zsigmond király 1425-ben, hogy Pocsajon, mely a Berettyó közelségénél fogva kiválólag alkalmas volt a megerődítésre, kő- vagy favárat épithessenek.*A király levele kelt «in Tata feria quarta proxima ante Dominicam Ramispalmarum» (márcz. 18.) 1425. Gyulafejérvári orsz. levéltár: Bihar. 2. 7. A pocsaji, később hirre emelkedett vár eredete itt keresendő.

Az utolsó Pocsaji, László volt, ki 1514-ben a pórlázadásnak esett áldozatul s kinek részbirtokait, midőn egyetlen életben maradt lánya, Erzsébet, mint hajadon, elhalt, II. Lajos király Bayony Jánosnak s Benedeknek adományozta.*«Datum Budæ in festo b. Emerici d. c.» (novembr. 5.) Gyulafejérvári orsz. levéltár: Bihar. 3. 25. Ez időtájban nyerhette meg a váradi püspök is a község egy harmadrészét.*E munka II. kötete 254. és 246. 11. A harmadik harmadrész birtoka végre az utolsó Álmosdinak, Ferencznek halálával előbb Tahy Ferencz, majd Dobó István kezébe jutott,*Budai orsz. levéltár kincst. oszt: N. R. 297. 9. de az utóbbitól hűtlensége miatt II. János király elvette és Szécsényi Némethy Ferencznek, a tokaji vár prefektusának adományozta.*A király levele kelt Kolozsvártt, nov. 18. 1560. Kolosmonostori országos levéltár: Bihar. K. 11.

Pocsaj a XIII-ik század végén Salamon ur birtoka, de még jelentéktelen község: püspöki tizede csak 25, majd meg csupán tizenhét kepe s lelkészének szeretetadománya egy uncia; de csakhamar emelkedni kezdett: 1333–1337. években lelkésze, Simon évenként tizenkilencz garas pápai tizedet fizetett, tehát Álmosdnál négyszerte többet.

POCSAJ.(PUCHEJ. POCHEY. PACHEY. PACHE.)

POCSAJ.
(PUCHEJ. POCHEY. PACHEY. PACHE.)